Képviselő-testületi
ülés 2008. június 26.
-
Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete
2008. június 26. napján
(csütörtök) 18,00 órai kezdettel
testületi ülést tart
Az ülés helye: Városháza díszterme
Előterjesztések
fetöltésre kerültek, és kommentárokkal is ki lettek egészítve.
A kommentár
nem része a testület hivatalos meghívójának! (Bár nem tudom gondolja-e
valaki néhány perlekedőn kívül, hogy ez lenne a hivatalos meghívó? Nem
az! Másolat, idézet! A hivatalosnak ugyanis a hivatlos honlapon kellene
megjelenni. Sajnálatos ott egy év óta nem megtalálható, de akkor sem lép
annak a helyébe. Kérem, mindenki így olvassa!)
Bevezető
komentárunk itt olvasható >>>
Kiadta: Rétság, 2008. június 19.
|
Mezőfi Zoltán
polgármester
|
A napirendekhez kapcsolódó bizottsági
ülések a következő időpontban:
Művelődési Oktatási
és Sport Bizottság (Elnök: Gál Gábor) és a Pénzügyi és Településfejlesztési
Bizottság (Elnök: Hegedűs Ferenc) összevont ülését június 24. kedden
17.00 órakor tartja.
A mellékelt előterjesztések többsége
pdf formátumú. Megnyitásához Adobe Acrobat Reader szükséges. Akinek nincs
a gépén, innen
letöltheti, és installálhatja
Kommentár
nincs? De lesz! (nem része a testületi meghívónak)
Az anyagok
feldolgozása után, a kommentárok itt ezen rész alatt már olvashatók
|
Bevezetésképpen
Úgy tűnik az anyagok
nem kellő megalapozottsága, lényeges kérdések néhány sorosra zsugorítása,
fontos mellékletek mellőzése, alternatív döntési lehetőségek kerülése mind,
mind arra utal, hogy a testületet még súlytalanabbá akarja tenni a polgármester.
Ilymódon nem az arra hivatott választottak döntenek megfelelő mérlegelés
után, hanem csak azt tehetik, hogy a beterjesztett kidolgozatlan javaslatra
bólintanak. Arról, hogy hogyan kell előkészíteni egy anyagot már írtunk,
és az SzMSz is tételesen meghatározza.
Ezek a sorok
az előző testületi ülés bevezetésébőkl valók, de sajnos továbbra is igazak,
mindazzal amit pedig még korábban rögzítettünk: Az előterjesztések nem
felelnek meg az SzmSz előírásainak, nincsenek kidolgozott, indokolt, előnyöket
hátrányokat tartalmazó alternatívák, és nem áll a képviselők rendelkezésére
a legtöbb dokumentum, amelynek alapján alapos és jó döntés hozható. Továbbra
sem szerepel egyetlen anyagon sem a jegyzői törvényességi feljegyzés, pedig
e nélkül egyetlen anyag sem - lenne - tárgyalható.
Ami ismét kimaradt
Senki nem lepődik
meg, hogy a testület saját határozatait nem tarja be. Mert nem szabadon
választott, hogy be kell számolni a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.
Nem szabadon választott, hanem a testületi munka leglényegesebb része és
kötelező. Ugyanis nem arról van szó, hogy határozgatnak, és - mint ahogyan
több esetben tapasztalható - a határozatok elszállnak a levegőbe, a legtöbbjükről
- még ha leírják is hogy folyamatban van - egyszerűen nem történik semmi,
nem lesz végrehajtva. De ha végrehajtják is, akkor is tartozik a testületre,
hogy miképpen, mikor, milyen körülmények között lettek végrehajtva. Tehát,
hogy a testület így ellenőrzi a döntései végrehajtására kötelezett tisztségviselőket,
és a hivatalt. Ez lagalább olyan fontos, mint jó döntésket hozni, ha nem
fontosabb. Fontosabb azért mert normális helyen a döntések egymásra épülnek,
egy egységes egész részei, és annak ismerete nélkül, hogy mi történt az
előző határozatokkal, nem lehet további jó döntésket hozni. Már csak azért
sem, mert a testületi előterjesztések kötelező része, hogy elemezze a korábbi
döntésket, azok körülményeit. Nem csak ott nem szerepel, hanem itt sem,
és a jegyzőkönyvekből sem lehet visszakeresni, mert egyszerűen nincsenek.
Ugyancsak
felejtősnek tartja a polgármester, hogy rendre beszámoljon a testületnek,
hogy a - több mint félmilliós havi javadalmazásért - milyen feladatokat
végzett az elmúlt időszakban a város érdekében. Rendre nem számol be! Aztán
szóban nyög valamit, ami ugyen sem előre nem olvasható, sem az utókornak
meg nem marad. Semmiképpen nem felel meg a törvényi előírásnak. Fontos
alapelv, hogy a polgármester nem főnöke a testületnek, hanem éppen fordítva.
A testületnek van alárendelve, az adhat számára feladatot, és arról éppen
a testület részére kötelessége beszámolni. Többedszerre nem számol be,
ezt pedig a testület hagyja. Mosolyog hozzá, pedig itt kezdődne a következetes,
törvényes, munka, hogy ha egyszer meghatározták neki - így történt, és
az Ötv is előírja - akkor nem bocsánatos bűn a képviselők képébe mosolyogni
és kellő indok nélkül úgy tenni, mintha ez nem lenne érdekes. Még annyit
se mondani: bocs, ez a dolgom de vétkesen megszegtem. Legközelebb jó leszek
...
Más is kimaradt
Ha megnézzük
a saját határozatukkal szentesített munkatervet ismét látunk eltéréseket.
No az előző ülésen ugyan - kellő indok nélkül - megszavaztatta a polgármester,
hogy a költségvetés módosítása maradjon el, bár ilyen nemigen szavaztatható,
mert a rendes működéshez elengedhetetlen az eltelt időszak áttekintése,
és a szükséges korrekciók megtétele. Különösen érdekes lenne ez akkor,
ha a város ilyen csődközeli helyzetben van, halmozza az adósságokat, és
a képviselőknek - ismét - úgy kell milliókról dönteni, hogy fogalmuk nincs
hogyan is áll a kassza. No mindegy, ezt elnapolták. Mikorra, ki tudja?
Ugyanakor az iskola előterjesztésében mégis szerepel nem kevés tétel, amely
a rendelet módosítását igényli. Akkor hogyan van ez? Ismét rendeletet módosítanának
határozattal? Még azt sem, hiszen nincs is határozati javaslat sem.
Azt is elhatározták
már korábban, hogy az óvoda ősszel számoljon be. Rendben van, ez tehát
joggal marad el.
De arról
is szólt határozat, hogy a polgármester részére áprilisra előírt Gazdasági
programot akkor levették, hogy a következő ülésen tárgyalják. Erről
is határoztak! Aztán akkor szó sem esett róla, akkor hát hol van. Ha valamikor,
akkor most aztán kellene gazdasági progam, hiszen más sem látszik, mint
- fedezet nélküli - álmodozások, nagy szavak, rengeteg hiány, a normalizálódás
legkisebb esélye nélkül. Mindig úgy van, de itt aztán leginkább, hogy gazdasági
program nélkül nem működhet a város. Ezt egyébként előírta az Állami Számvevőszék
mellett nem csak a testület, hanem a könyvviszgáló is, aki júniusra adott
feltételes határidőt a költsévetés könyvvizsgálói záradékolásához. A feltétel
nem valósult meg, így azt is lehet mondani, hogy a városnak nincs is érvényes
költségvetése. Ennek fényében különösen súlyos bűn ezen alapdokumentumot
nem benyújtani. Rétságon persze úgy állnak a dolgok, hogy egyszer elhalasztanak
valamit a következő ülésre, akkor az ő nyelvükben azt jelentzi, hogy végképp
felejtős. Hagy ne soroljam, hogy még mindig várat magára a racionális bizottság
jelentése, a polgármester előterjesztése a média szerkesztőségéről, az
SzMSz módosítás, a polgármestei hivatal SzMSz módosítása, és egyebek, amelyek
mind-mind napirenden lettek volna, de "elfelejtették".
Bizottságok pedig nincsenek
Ismét különös
helyzet állt elő a bizottságok életében. Dr. Tóth Mária lemondott a PÜT,
és a MOS bizottsági tagságáról, valószínűleg most véglegesen. Az okát ő
tudja, de teljesen megérthető, ha több képviselőtársával együtt maga is
arra jutott, hogy a bizottságokban nem folyik érdemi munka, abban résztvenni
megalázó és felesleges. Mindenesetre így történt, nem tag. Csak ebből következik,
hogy így a bizottság törvényesen nem működhet, hiszen az Önkormányzati
törvény értelmében eggyel kevesebb kültagja lehet, mint beltagja. Ez nem
így van, mindaddig működésképtelen és határozatképtelen, amíg ez a helyzet
valahogyan nem változik.
Bár úgy
látszik polgármesterünket nemigen zavarják a törvényi előírások. Legutóbbi
testületi ülésen már szinte nevetség kategóriába tartozott - amit súlyos
törvénysértésnek is lehet nevezni, no meg diktatúrának - hogy a polgármester
bejelentette, hogy a pénzügyi bizottság nem volt határozatképes, ennek
ellenére - ő maga, az elnök helyett - előterjesztette a bizottság meg nem
szavazott határozatait, és arra hivatkozva erőlködött és szavaztatott is.
Olyan témákban, amelyek határozatképes bizottsági előkészítés nélkül nem
is tárgyalhatók! Nem véletlenül írja elő az önkormányzati törvény, hogy
a polgármester nem lehet tagja a bizottságoknak. Mert az összeférhetetlen.
Akkor pedig honnan is vette a bátorságot, hogy még elnökölt is, és az eredeti
elnöknek szót sem adva maga terjesztett be javaslatokat a nem is határozatképes
bizottság nevében? Ez több mint vicc, de a rétsági nagyoperett gyakorta
gazdag ilyen fordulaokban.
Most persze
az a helyzet, hogy igazából három stabil tagja van a nevezett bizottságoknak,
Gál, Hegedűs és Fodor. Dobos helyzete nem ismerhető, hiszen ő már többször
lemondott, most aztán nem tudni tag, vagy nem tag. Mindenesetre a MOS és
a PÜT bizottság ugyanazokból a képviselőkből áll még csonkán is. Nem is
tartanak külön ülést, hanem úgynevezett "összevontat". gyakorlatilag egy
bizottságként működik, de két ember veszi fel a vezetői tiszteletdíjat,
mint vezető!
Ha valamikor,
akkor most lenne itt az ideje a bizottságosdit újragombolni. A törvény
egyetlen bizottságot ír elő, a többi láthatóan meddő és működés - no meg
- eredményképtelen. Akkor ténylegesen az SzMSz-hez kellene nyúlni, és -
akármennyire paradoxon - kellő bizottsági előkészítés után, más bizottságokat,
más tagokkal, más külsősökkel létrehozni.
A sorrend
Az edzett
testületi-ülés néző már ezen sem akad ki. Soha nem tudni micsoda logika
alapján teszik állandóan a legutolsónak a város leglényegesebb kérdéseinek
megtárgyalását. Mert az adóbevételek és az egyéb kintlévőségek például
azok, amit másodiknak kellene tárgyalni - legfeljebb harmadiknak és a városfejlesztési
koncepció előzhetné meg - már csak azért is, hogy tudják a képviselők,
hányadán is állnak az ismét majd 10 milliós osztogatásban. Nem tudják,
majd utólag megtudják, hogy ismét a hiányt növelik.
Persse annak
sem lenne semmi jelentősége, hogy más sorrendnben szavazzák meg a napirendet,
mert mint legutóbb - ugyancsak kabaréba illő módon - a polgármester megszavaztatta
a sorrendet, majd teljesen ötletszerűen össze vissza nyitotta meg a napirendeket.
Volt amelyik végszavazását is egy másik tárgyalás után tartotta, fogalma
nem volt, miről is van éppen szó, de cserélgetett. Nehogy valaki nyomon
tudja követni - néző és képviselő - éppen miről is folyik a sejtelmes vita.
Ugyancsak korábban esett meg, hogy a testület nem tűzte napirendre Nagykörös
város fejlesztési tervét, de ennek ellenére ő tárgyalta, vezette, szót
adott, és még a már lezárt ülés után határozatot is hozatott.
Ezek fényében
tehát itt logikáról, előrelátásról sorrendről, és a határozatok részükről
való kötelező betartásáról beszélni teljesen hiú remény.
A gyermekétkeztetés és szociális
ellátás díjáról szóló 15/2006. (XII.29.) sz. önkormányzati rendelet módosítása
Ideje és szükséges a konyhai nyersanyagnormákat
újragondolni, már csak azért is, mert másfél éve már, hogy hozzányúltak.
Bizony azóta sokminden változott, főként az energia és az élelmiszerárak.
Mert nekem ma is rejtély, hogyan lehet például 120 forint nyersanyagból
- vagy az emelés után 140 forintból napról-napra tápláló, ízletes ebédek
készíteni óvodásoknak. Iskolásoknak, felnőtt étkezőknek 205 forintból.
Gyakorlatilag még arról is szó van, hogy a most meállapítandó norma is
alig fedezi a változatos gyermekétkeztetés feltételét.
Persze tudom,
sokféle szempontot kell figyelembe venni, főként azt, hogy aki fizet az
se fizessen sokat. Éppen ezért kell gondosan kalkulálni, hiszen a gyermekétkezők
a nyersanyagnorma szerint (+ÁFA) fizetnek. Igaz, több szolgáltatást is
kapnak, de valószínű a jobb étel reményében sem akarnak sokkal többet
fizetni. Az indokolt de nem mértéktartó normanövelés esetén sokan csalódnának
és nem vennék igénybe az étkezést, ez pedig nem kívánatos.
Aztán érdekes
dolog ami a rezsiköltség kiszámolásánál van. Mert az igaz, hogy eddigiekben
- a rendkívül alacsony élelmiszernorma mellett 100 forint alapanyaghoz
177 forinot kellett tenni energiára, bérre, egyéb költségre. No ezek is
alacsony összegek, de ha a 100 forintból 120 lesz, és ugyanúgy 177
a hozzáadandó érték, akkor - ez kizárólag osztás kérdése - 147 %-ra csökken
a nyersanyagnorma. No persze ezzel nem azt mondom, hogy feltétlenül kell
is csökkenteni. De az biztos, ha valamikor, akkor a rendeletalkotáskor
kell mérlegelni, hogy ezen a színvonalon működő konyha mennyi pluszköltéget
igényel. Amennyit a testület megszavaz! Ha pedig a korábbit is megszavazta,
akkor éppen a PÜT bizottság elnöke ne legyen felháborodva ha annyiba kerül
a konyha amennyit az ő szavazatával is rendeletbe foglaltak.
Amúgy lehet
tudni, hogy itt a kalkulációnak nagyon pontosnak kell lenni, mert ha nagyon
megemelik a díjat és az árat, csökken az igénybevevők száma, a dolgozók
száma pedig nem, tehát az egy adagra jutó plusz ráfordítás többre jön ki.
Ez különösen érdekes a felnőtt étkezőknél, akik számára olyan árat határoztak
meg, hogy akkor már érdemesebb az Anna Étetremben, vagy a Zuluban ebédelni,
nagyobb választékból. És ha fogy a - valóságos költségeket megfizető -
felnőttétkezők száma, tovább nő a ráfizetés. Az hamis és üzletrontó állítás
volt Hegedűs részéről a legutóbbi ülésen, hogy az Anna Étterrem megyszűnik,
mert nem szünik meg! A TV nyilvánosság előtt okozott kárt intézze el a
tulajdonossal. De tény, hogy van versenyképes konyha nem is egy.
Az már lényegtelen
apróságnak tűnik, hogy az előterjesztés címe szerint a régi rendeletet
módosítják, valójában pedig - egyébként helyesen - új rendeletet alkot
a testület. Ez csak azt mutatja, mennyire nincs megfelelő áttekintés az
előterjesztések benyújtásakor.
Evangélikus Egyházközség kérelme
Az teljesen
dicséretes dolog, hogy az egyházak - és itt konkrétan az Evangelikus Egyház
- megpróbálja szépíteni karbantartani épületét. Az is dicséretes, hogy
ehhez támogatókat keres, és az Önkormányzatot is felkérik támogatásra.
Mindamellet, hogy magam is úgy látom, az egyházi tevékenység rendkívül
jelentős közösségszervező, kulturális erő, mégis az az álláspontom, hogy
az egyházi és önkormányzati feladatokat - és különösen azok forrásait -
szét kell választani. Az önkormányzatnak ugyanis van kötelezően előírt
alapfeladata, amit gazdasági helyzete miatt még a kötelező szinten sem
tud ellátni. Az egyházaknak pedig vannak más állami forrásokból származó
bevételeik, és pályázati lehetőségük az épületfenntartás finanszírozására.
Ilyenmódon valóban az történik, hogy a város eladósodik, hitelt vesz fel,
és ebből a hitelből fedez nem kötelező alapfeladatokat.
Mindezek mellett úgy látom, hogy az Evangelikus Egyház szándéka vérosfelesztési,
közponponti helyen lévő épület szebbé tételét szolgáló, és a kérés mértéktartó.
Tekintve, hogy más esetben is juttatott a város más egyháznak és az Evangelikus
Gyülekezetnek is támogatást felújításhoz, valóban apolitikus lenne most
nem segíteni az épületfelújítást.
Tervezési ajánlatok a volt laktanya
területére
No ez egy
különös előterjesztés. Miért is? Hát csak azért, mert nem emlékszem, hogy
a testlet pályázat hirdetéséről döntött volna e témában. Arra pedig különösen
nem, hogy a pályázatnak nevezett hirdetmény megjelent volna valamilyen
nyilvános helyen. Még a városházi hirdetőn, a Hangadóban és a honlapon
sem volt olvasható. Akkor jogos a kérdés, hogy a testület által el sem
döntött kiírást ki és hogyan jelentette meg. Ki és hogyan tudott pályázni,
amikor például helyben lakó tervezésre jogosult is szóba jöhetet volna
- van ilyen több is - ha tud róla.
Érdemben pedig az a legfőbb probléma, hogy a laktanya területére még mindog
nincs érvényes rendezési terv ami meghatározná, hol és milyentelekhatárok
és ennek megfelelő közművek is kellenének, vagy éppen akadályoznák a területfelhasználást.
Ilyen kürülmények között - pláne ha nincs pénz - miért is kell kidobni
újabb 6-7 millió forintot csak a tervezésre, amikor nincs is miből fizetni.
Mert a vállalkozót az nem fogja megnyugtani, hogy a hiányból fedezi a város,
azt ugyanis nem lehet átutalni.
Aztán a programban az is hamis, hogy a laktanya területét közműmentesnek
kell tekinteni. Ott uyganis vannak - igaz nem ismert helyen - üzemelő közművek.
Ilyen péládául a Radnóti úti lakásokat ellátó szenyvízcsatorna. Akkor lehetne
figyelmen kívül hagyni, ha a város átépítené, és üzemeltetésre átadná a
vízműnek. Egy ezzel ütköző terv alapján nem fordulhat elő, hogy az a csatorna
megszűnjön működni.
Ugyancsak érdekes a tüziviztározóra vonatkozó megállapítás. Ugyanis a laktanyában
nincs ilyen. Van olyan rész, ami alkalmassá tehető - pl a tolmácsi területen
lévő vizibázis, vagy a vízmű céljaira szolgáló egykori víztározó. Ezt azonban
meggondoltan kell más célra felhasználni, és akkor sem jelenti automatikusan,
hogy az megfelel tüzivíztározónak.
Van azért még egy, ugyancsak kényes kérdés.
Nevezetesen az, hogy a pályázati összeg - pestiesen szólva - nem semmi.
Már csak azért is komoly nyilvános pályázat kiírása lenne kötelező. No
meg azért is, mert a város különféle tervekre fordított tervezői megbízásokkal
túllépte azt az összeghatárt, amit közbeszerzési eljárás nélkül le lehet
bonyolítani. Ehhez tehát - törvényes keretek között - közbeszerzési terv,
és annak megfelelő pályázatkiírás lenne kötelező. Itt egyik sincs.
Legvégül az is nagy kérdés, miért kell most éppen a laktanya közműtervezést
megrendelni? Azt ugyanis több remélt pályázatba is beépítették, amelyet
csak a pályázati értestés szerint de leginkább a nyertes pályázat után
megkötött szerződéskor lehet elkezdeni. Akkor beépíthető a pályázati pénzekbe.
Így az összeset a város fizeti. Ez kinek jó? És miért is kellene ezeket
megtervezni? Ha a pályázatok nyernek más helyzet van, annak keretében lehet
gondolkodni. Ha meg nem nyernek, mind gazdaságilag, mind a laktanya használata
tekintetében új helyzet áll elő.
No még egy eszembe jutott. Ugyanis a testület arról döntött - talán márciusban
vagy febtruárban - hogy licitre meghirdeti a laktanya épületeit, olyan
értékbecsült áron, ami ugyan már régen elavult, de nem tartalmazza a közműveket
és azok tervezését sem. Az egy más kérdés, hogy a döntés nem lett végrehajtva,
mert sehol nem lett kihirdetve. Ettől függetlenül nem tartom elképzelhetetlennek,
hogy mutyiba, benfentes a ki nem hirdetett pályázatra jelentkezik, olcsón
eladják neki valamelyik ingatlant, de a tervezési és közműépítési költséget
fizesse a város. És ez akkor kinek is szolgálja az érdekét?
Ide kivánkozik a szokásos kérdés: hol van a szerződés tervezete és hol
vannak a pályázatok? Melyik bizottság és mikor bontotta a zárt borítékokat,
hol a jegyzőkönyv? Vagy ilyen nem is volt? Valakik látták a beérkezett
pályázatokat és megüzenték a havernak mennyivel tud nyern? Itt így mennek
a dolgok?
Integrált Városfejlesztési Stratégia
- Antiszegrációs terv
Nem először
van a testület asztalán ez a téma, bár sosem időben, és kellő előkészítettséggel.
Pedig ez is egy olyan téma, amit először - mondjuk egy évvel ezelőtt -
fel lehetett volna vázolni a lehetőséget, a lehetséges fejlesztési irányokat,
majd a hozott határozatok alapján a felelősöknek elkezdeni az aprómunkát.
Aztán mondjuk jó másfél hónappal előbb benyújtani az anyagot és majd a
testület eldönti, hogy szándéka szerint való-e és miben kell javítani rajta.
Egy ilyenmódon kiérlelt pályázatnak lenne értelme. Ami nem átgondolt, nem
kiérlelt, folyamatos félrevezetésekre, mutyizásra, sejtelmes titkolózásra
épül, annak alaigha. Lejárt határidejű pályázatról pedig miért is kell
immár sokadszorra tárgyalni?
A terv tartalmi vonatkozásairól írtunk előző kommentárokban (Nagykörösi
projekt) illetve két cikkben is. Településfejlesztés?
Koncepció? Látványterv? >>> Lakossági
fórum a városfejlesztési konepcióról >>> Ezek
fellapozhatók, a benne foglaltakat nem ismételnénk meg. Itt csak néhány
jogi vonatkozású összefüggésre hívnám fel a figyelmet.
Mindjárt az első, hogy miről is tárgyal most a testület? A pályázat lejárt,
azt - úgy ahogy - benyújtották. A címlapon láthatóan a polgármester - ezek
szerint kellő felhatalmazás nélkül - aláírta. Ugyanis az nem szerepel rajta,
hogy Mezőfi Zoltán aláírása, 1-73 oldalig.
Az is félrevezető, hogy a pályázat lejárta után be lehetne nyújtani nem
hiánypótolható részeket! Ezen pályázatoknak szigorú benyújtási és elbírálási
rendszere van, tehát ilyet egészen biztosan nem lehet utólag küldeni. A
pályázat átvizsgálása után a hiánypótolható tételekről a pályázó kap egy
listát, amit újabb határidőre be kell nyújtani. Más lehetőség nincs, nem
is vesznek át postát, és nem csatolják az iratokhoz. Olyan, mintha nem
lenne.
Akkor most csak az a kérdés, milyen törvénytelenség szentesítésére akarja
a polgármester a testületet felhasználni? Az egyértelműen látszik, hogy
aláírt egy 100 valahány oldalas dokumentumot valóságos testületi jóváhagyás
nélkül! Mert az kéremszépen nem jóváhagyás, hogy a legutóbbi ülésen az
utoldó pillanatban kiosztja a pályázatok valahányadik befejezetlen munkaváltozatát,
és a testület szavazzon, hogy ugyen nem ez lesz, de majd a szavazás után
átirkálják, szabadon - szavazás után - bővítgetik, majd a polgármester
a képviselők által nem ismert, nem is jóváhagyott szöveget szemrebbenés
nélkül aláírja, és elküldi. És ez nem csak az Antiszegregációs tervre vonatkozik,
hanem az egész anyagra. Ez kérem nem képviseleti demokrácia, hanem nyugodtan
ki lehet jelenteni, hogy a demokrácia jogsértő felrúgása, egyféle rétsági
diktatúra. Mert az a helyzet, hogy a megkésettség okán beeröltetett anyagra
valaki most is azt mondaná, hogy ebből elegünk van, legyen minden pályázat
törvényes és nyilvános - tehát aki ezt merné felvetni, ki lenne kiáltva
a város ellenségének, és hogy miatta bukik a pályázat. Ez az ami nem igaz,
de ezzel a módszerrel polgármesterünk minden egyes hasonló alkalommal megzsarolja
a testületet. Ha belenézünk az anyagba - részletes
elemzés helyett - csak néhány észrevétel. Mindjárt a 4. oldalon egy hamis
mondat: "A városi akcióterület kiválasztása és fejlesztésének megfogalmazás
a helyi szerepkők (hatóságok, önkormányzat, gazdasági-társadalmi partnerek)
bevonásával történt..."
No kéremszépen
semmiféle bevonás nem volt, látszatmegoldások igen és érdemi vita nélkül
a testület torkán le lettek nyomva a készületlen szövegek. Még akkor is
tárgyaltatva és határozat hozatva, amikor a nagykőrösi szöveget a testület
nem is tűzte napirendre. Ezt nevezik - Mezőfi Zoltán aláírásával - az érintettek
bevonásának.
Néhány égbekiáltó szó a kultúráról. (39. oldal) tulajdonképpen az intézményi
munka sokszínűségét használja fel alapnak, és olyanokat ír, hogy a Szent
István napi koncerteket ezen túl is folytani kell. A Rétsági Évkönyvet
minden évben kiadják. A Lajtorja Néptánciskola működik. Mindhárom állítás
- többet nem soroltam - egyszerű hazugság. Szent István napi koncert sosem
volt, Szent Iván napi eddig igen. Ebben az évben a megnyirbált költségvetés
miatt már nem lehetett, ugyanúgy mint - szerkesztői tiszteletdíj megvonása
és egyéb pénzügyi források hijján - több évkönyv sem lesz. A Lajtorja sajnos
a múltté, a helyette lévő forma Nagyorosziban működik. Az Uniós esték sorozat
kizárólag Végh József személyes kapcsolataira épült, ugyanúgy mint a Honismereti
Akadémia legtöbb előadása.
Aztán olyan, hogy a laktanya felújításának tervében szerepel egy felnőttoktatási
központ kialakítása. Kéremszépen, hol van ilyen jóváhagyott terv, hol szerepel
ez?
49. oldalon az áll, hogy a laktanya teljes területe közművesített, önálló
szenyvíztisztítóval rendelkezik. Másutt pedig megterveztetik, mert nincs.
(Előző napirend.) Szabad ekkorát "csúsztatni"?
Aztán a tervben a Rákóczi úti sikola felújítása szerepel, más anyagban
pedig az, hogy meg kell szüntetni.
Az Antiszegregációs terv eleve pontatlan adatokra épül, mert a pályázati
kiírás tartalmazza, hogy a KSH adatok szerint 50 fő feletti kisebbségi
területek eshetnek a pályázat alá. Erre szépen le van írva, hogy nem a
KSH adatok szerint, hanem megkérdeztek egy embert, aki többet mondott,
az a hiteles forrás a kisebbség létszámáról, és a többiről. Nem véletlen
az kérem, hogy a KSH van megjelölje kötelező adatként. Ha meg úgysem veszik
figyelembe, akkor miért is fizettünk a KSH adatokért?
82. oldalon az önkormányzat vagyongazdálkodási koncepciójára hivatkozik,
persze határozati szám nélkül. Az önkormányzatnak ugyanis nincs ilyen koncepciója,
azt nem tárgyalta és még nyers szövegben sem elérhető.
Befejezésül a szemezgetést - hiszen lenne bőven a pongyolaságokból és a
tudatos félrevezetésből - a 97. oldal nagyon érdekes, ahol felsorolják,
hogy micsoda nagy partnerségi akciókat szerveztek, és mennyire a társadalom
megvitatása volt szervezve. Láthatóan tele csúsztatással. A hevenyészett
lakossági kérdőívek feldolgozásáról azóta sincs egyetlen szó. Május 22-én
a testület nem tűzte napirendre Nagykörös tervét, az tehát nem igaz, hogy
tárgyalta a rétságit. Internetes jelenlét a hivatalos honlapon nemcsak
hogy folyamatos nem volt, hanem, mellőzték az anyagok közzétételét, és
egyetlen választ nem adtak a feltett kérdésekre. (Benyújtási határidő után
olvashattuk Nagykőrös tervét.) Május 29-én nem volt lakossági fórum. Amikor
volt egy szó nem esett erről az egésztől. Volt egy összejövetel, amelyen
vagy 3 vállalkozó volt jelen. Itt igazolódott be az a feltételezés, hogy
igazi nyilvánosságot nem is akar a polgármester, az alig meghirdetett rendezvény
csak arra volt jó, hogy ide be lehessen írni. Az érintett vállalkozók meg
sem lettek híva! Június 8-án a képviselő-testületi ülésen érdemi vita nem
volt, mert nem volt időben kiküldött anyag, és bizottsági ülésezés. Úgy
tűnik a papír türelmes és sok félrevezetést kibír.
Hol vannak
a további mellékletek?
Egy pályázat persze nem így teljes. Mondhatni, hogy a sok fellengzős általános
dumát alá kell támasztani engedélyezési tervekkel, szerződésekkel, és egyéb
dokumentumokkal, ráadásul úgy, hogy 1-től folyamatosan beszámozva az oldalakat.
Az 1-es az elektronikus felületen kitöltött adatlapokkal kell kezdődni,
és ez a szöveg - ami ugyan nem megvalósíthatósági tanulmány, pedig az is
kell - valahol a 20. számmal kezdődne.
Nem elveszve jobban a részletekben, hol vannak a nyilatkozatok és a szerződések?
Azok részei a pályázatnak, a testületi tárgyalásnak és nyilvánosak! Hol
van pl. a Honvédség tulajdonosi nyilatkozata, hogy hozzájárul a tulajdonához
való bármilyen hozzányúláshoz. Hol van a Földhivatal partnerségi szerződése
az önrész válallásával? Hol van a Sas ÁBC nyilatkozata, hogy be tud repülni
a boltjába árut feltölteni? És hol vannak a további engedélyes tervek,
rajzok, konkrétumok. Még a végösszeg sem világos, mert különféle helyeken
az 500 milliótól az egymilliárdig mindenféle összeg szerepel. És hol van
kiszámítva, hogy összességében mennyi lesz a pályázat önrésze, amiről igenis
dönteni kell(ett volna) a testületnek. Nem utólag! Előre, ezek ismeretében
bevenni, vagy kihagyni valamit a tervekből!
Az önkormányzat és intézményeinek
hatályos szerződéseiről
Ki tudja kinek és miért is volt fontos
ez a napirend, amiből az ég egyadta világon semmi nem derül ki. Egyrészt
a felsorolás nem pontos. Jónéhány lényeges szerződés kimaradt, ami még
nincs teljesítve, vagy lenne értelme róla valamit beszélni. Hogy mást ne
említsek, a középiskola szerződése teremfoglalásra. Vagy éppen nincs is
ilyen, azért nincs itt szó róla semmi? Azt ugyanis a testület engedélyezhette
volna, nem volt ilyen napirend. De akkor szerződés nélkül, csak a vakvilágban
működtek az önkormányzati intézményben és költségére?
Ugyancsak
egyetlen szó nem esik a honvédséggel fennálló szerződésről vagy közös jogviszonyról
a művelődési központ kérdésében. Pedig erről lenne mit beszélni.
Továbbá
van megállapodás az ALS Kft-vel, Az nem került itt felsorolásra. Nem szerepel
egyetlen szerződés a hivatal épületének használóitól. És persze hatályos
szerződések a sportegyesületekkel kötöttek, és más, még be nem fejezett
támogatási megállapodások. Valószínűleg lehetne többet is sorolni, hiszen
például a Nógrádtervvel is jó néhány szerződést kötöttek - amelynek alapján
a díj egy része előre fizetendő - de hogy hol tartanak azok a munkák, arról
egy szó sincs, de a szerződés még nem lefutott, élő szerződés.
Érdekes,
hogy például a Wnet Kft internetszolgáltatási szerződése a polgármesteri
hivatallal bekerült, de az, hogy ugyanez a cég - törvényes szerződés és
számlák alapján - a művelődési házban és az iskolában és más intézményeknél
legalább még több mint 100 ezer forint értékben szolgáltat, az kifelejtődött.
Miért, nem tudni? Csak nem az ottani magasabb összegekkel van lefedve az
olcsóbbra vállalt honlap üzemeltetés, hogy ezeket nem lehet felsorolni?
Vagy ha nem kell, akkor a polgármesteri hivatalnál sem kell.
Az általános
iskola büfé bérlete is érdekes, mert az már vagy 2 éve tart és meghaladja
a 6 hónapot, tehát annak érvényességéhez testületi döntés kell. Ilyen pedig
nincs. Akkor miféle bérletről van szó? A törvény ugyanis nem engedi meg
az egyenként 6 hónapos szerződéskötést, azt mondja, hogy 6 hónapnál hosszabb
esetben - egyben vagy darabokban - testületi jóváhagyás szükséges.
Kimaradtak
az egészségügyi szakellátással kapcsolatos megállapodások is, meg az orvosi
ügyelettel kapcsolatos hozzájárulásról szóló. Ugyanúgy mint ahogyan az
a megállapodás sem szerepel, ami a szobi önkormányzat kezdeményezésére
jött létre valamiféle közös együttműködésre. Nem tudok róla, hogy felmondásra
került volna. És valami Dunakanyros ügybe is bekapcsolódott a város,
az sincs itt megemlítve. No meg útfenntartó társulásnak is tagjai vagyunk,
meg trsulás alapján gyermekjóléti szolgálatnak. A Zeneiskolához is pénzt
ad a város valamilyen megállapodás alaján, az sem szerepel. Azok hol vannak?
Aztán hol
van a piactér ügye? Ugye azt az Uránus szerződés alapján működteti, amiből
ugyancsak vannak kötelezettségek és lehetőségek. Meg a lomtalanításra külön
szerződés, és a konténerszállításra is. Bizonyára még jónéhány van ami
kimaradt.
Aztán van
olyan megállapodás, ami látszatra lejárt, de még a garanciális kötelezettség
fennáll. Például csak a csatornaépítéssel kapcsolatos utómunkákra - ez
eredeti megállapodás szerint - a garanciális idő végéig érvényes kötelezettségek
vannak.
Ebből jól
látszik, nincs pontos nyilvántartás arról, hogy milyen élő szerződései
vannak a városnak, és azt sem lehet tudni melyből milyen kötelezettségek
származnak. Ezek feltehetően azért maradtak ki, nehogy valaki rákérdezzen,
mert akkor bizony senki semmiféle érdemleges választ nem tudna adni? Vagy
egyszerűen nincs rend és érvényes nyilvántartás a városban és kész.
Mi értelme az egésznek?
Így egyértelműen
semmi. Akkor persze lenne, ha az egyes tételeknél pár mondatban ismertetve
lenne a szerződés lényege, a megvalósulás, és az esetleges dönteni és tennivalók.
Itt tulajdonképen előterjesztés sincs (csak annak a melléklete), alternatívák
sincsenek, és határozati javaslatok sincsenek. Akkor miről is tárgyaljon
a testület? Az egy szép dolog, ha a képviselőket valamiről tájékoztatni
akarja a polgármester, de ezt nyugodtan megteheti egy egyszerű levélben,
ahhoz a semmiről nem kell napirendi ügyet csinálni.
Kérelem szolgálati lakásra Rákóczi
u. 34. sz. alatt
No még egy rétsági jellegzetesség. Addig
semmi baj nincs, ameddig valaki úgy gondolja, lakást kér az önkormányzattól,
és a kérelmét beadja a hivatalhoz. Bár ha ezt éppen olyan teszi, aki a
lakásokkal kapcsolatos jogszabályokkal tisztába kellene lenni, akkor -
mondjuk - furcsa.
Szolgálati
lakás fogalom ugyanis az önkormányzati szférában nincs. Máshol sem nagyon,
mert a miniszterenöki és köztárssági elnöki lakásokat más szabályok tartalmazzák.
Van bérlakás, és kész. Ebből persze az is következik, hogy maga a szolgálati
jogviszony alapján nem lehet lakást igényelni. Akkor akár százan is kérhetnének
Rétságon.
No éppen
ez a következő probléma. Ha van egy üres lakása a városnak, akkor azzal
jól kell gazdálkodni. Lehet, hogy a lakást kérő dolgozó - akit személyesen
nem ismerek, és jobb is hiszen nem szólhat egy ilyen döntés konkrét személyekről
- Diósjenőről jár be, és lakásgondjai vannak. Ez magánügy. Sokan járnak
sokféle helyről, vannak lakásgondjaik, és fel sem vetődik ma már, hogy
a város adjon. Amúgy Rétságon van számtalan bérelhető lakás, akinek ilyen
gondja van, mindenki megkeresi és kifizeti a jövedelméből. Nem kevesen
válaszják ezt a formát. Ha már mindenképpen szükséges a munkaerő
kiemelt elismerése, akkor - ha jól tudom - lehet lakástámogatást adni.
Bár lehet, hogy nem jól tudom, és ez csak szociális támogatásként létezik.
Ha viszont
ez felmerül akkor minimum egy szabályzatot kell alkotni arról, egyáltalán
ki és milyen feltételek mellett kaphatna önkormányzati bérlakást. És itt
bizony nem lehet fgyelmen kívül hagyni, hogy - minden valószínűség szerint
- a városnak egy nem itt lakó jegyzőt kell alkalmazni, hogy az orvosi ellátás
is igényelhet lakást a jövőben. (Bármelyik orvos bejelentheti bármelyik
nap, hogy nyugdíjas korára való tekintettel nyugdíjasként akar élni.) De
ugyenez a kérdés felmerülhet az iskolaigazgató, vagy a művelődési központ
vezetője részére, egy későbbi pályázat alapján.
Esélyegyenlőség
Azt gondolom,
hogy ha viszont van lehetőség bérlakásokat adni akkor biztosítani kell
az esélyegyenlőséget. Már csak azért is, mert másnak pedig magas összegeket
fizetnek utiköltségtérítés címén. Akkor meg kellene talán hirdetni a lakást,
és azok között válogatni, akik jogosan igényelnék.
Szerződéstervezet
persze most sincs. Pedig ha mindenképpen a bérbeadás mellett dönt a testület
egyértelművé kell tenni, hogy 1-3 hónap felmondási idővel, elhelyezési
kötelezettség nélkül bármikor legyen felmondható a bérlet, hiszen az előzőek
szerinti indokok bármikor szükségessé tennék a város részére a lakással
való rendelkezést. És azt is, hogy a munkaviszony megszüntével azonnal.
Sajnos nyoma sincs sem szerződésnek, sem arra utaló szándéknak, hogy ilyen
klauzula betételén gondokodnának.
Együttműködési megállapodás megkötésére
(TOLMÁCS)
Ehhez nemigen kell
kommentárt fűzni.
Az azonban látható, hogy Tolmács vezetői mindent megtesznek - és nem is
eredménytelenül - hogy a településük ellátási színvonalát növeljék. Azon
kérdésekben is amiben mint működtetőnek, Rétságnak lennének tennivalói,
mindamellett, hogy - tudomásom szerint - az orvosi rendelő céljára bérleti
díj nélkül biztosítja az épületet. Az OEP támogatást pedig a működtetésre
nem Tolmács, hanem az orvos kapja. Ettől függetlenül ők konstruktívan állnak
ehhez a kérdéshez és kezdeményeznek. Nyertek is. Az rejtély, hogy pl. Rétság
miért is nem pályázott az orvosi rendelői ilyenféle akadálymentesítésére,
pedig azt itt is meg kell oldani, és úgy látszik nyerni is lehetett volna.
Tolmács pályázott, nyert.
Mi sem természetesebb, hogy ha helyettünk elintézik amit Rétságnak kellene,
akkor azt jószívvel megengedje a képvislő-testület.
Beszámoló a 200712008. oktatási
évről, 2008/2009. oktatási év indításának előkészítéséről, a pedagógiai
program végrehajtásáról. (melléklet ei. mód.iránti kérelem)
Az, hogy
az iskola rendre beszámol az iskolaév indításával kapcsolatos dolgokról,
megszokott és szükséges. Az már kevésbbé, hogy ezt akkor kérik számon,
amikor még az évindítás közelébe sem kerül. Nem tudni most, mi lesz szeptemberben
és milyen lehetőségekkel és gondokkal néznek majd akkor szembe.
Az mindenesetre figyelemreméltó, hogy ennek a beszámolónak az előterjesztője
az igazgató. Ki is lehetne más, kérdeznék, és ez teljesen igaz. Csakhogy
eddig Rétságon - valamiféle ködös magyarázattal igazolva - az intézményvezetők,
pl. művelődési központ igazgató, főorvos, stb. a saját intézményi munkájáról
nem adhatott számot. Azokhoz "gyámot" rendeltek ki, és helyettük a polgármester
volt az előterjesztő. Érthetetlen és jogsértő. Az örvendetes, ha ez a gyakorlat
megszűnt, remélhetőleg nem csak ezen napirend kapcsán.
Ha mással kritkus vagyok az iskolával is annak kell lennem. Pedig tiszta
szívvel támogatok mindent, ami kulturális elem, ami az ember szellemi fejlődését
szolgálja. Így hát az "Érted haragszom nem ellened" József Attilai gondolattal
vagyok kénytelen közelíteni - az iskola elismerendő munkája mellett -,
az elénk tett írásos anyaghoz. Őszintén megmondva többet vártam a beszámolótól,
és az évindítás megtervezésétől. Az a szöveg ami itt az első egyharmadban
megjelenik az tanévzásó ünnepség szövege. Oda jó, és elég. Egy testületi
beszámolóhoz talán több kellene ami az iskolai munka belső összefüggéseire
is rávilágít. Már csak azért is, hogy legyenek a képviselők képben, ha
valamilyen ügyben dönteniük kell.
Nos én hiányolom, hogy nincsenek számszerűsített adatok, táblázatok tevékenységi
értékelésre alkalmas számokkal, és a működéssel kapcsolatos kérdésekkel.
De ezen túl nem esik szó sokmindenről, ami az iskolai munka szerves része,
és hozzátartozik a tevékenység reális értékeléséhez. Szó sincs a minőségbiztosítási
tevékenységről, vagy a munkaközösségek működéséről és annak tapasztalatairól.
Nincs szó a szülői munkaközösség ténykedéséről, és ugyancsak a választáskori
beszédben igért iskolaszék megalakításáról, vagy okkal való elvetéséről.
Nincs szó a tanórán kívüli tevékenységekről, a szakkörökről, és egyéb szabadidős
tevékenységről.
Egyetlen szót nem lehet olvasni a pedagógiai munka esetleges gondjairól.
Jó ha ilyenek nincsenek, hiszen régebben voltak feszültségek. De azért
minden valószínűség szerint nem teljesen egyforma minősében dolgozik mindenki,
és lenne aki elismerni lenne méltó. Ehhez persze jutalomra tervezett összeg
is kellene, aminek hiányát ugyancsak itt lehetne megemlíteni. Nem tudjuk
mikor milyen tantestületi értekezletek voltak, milyen lényeges tennivalókat
határoztak meg. A beszámolóból - okkal - rövid áttekintést kapunk az iskola
eredményeiről, de sehol egy szó nem esik arról, hogy voltak-e a tanulókkal
kapcsolatos fegyelmi kérdések, és azok hogyan oldódtak meg. Pedig ezek
mostanság országos gondot jelentenek. Ha ebben van tapasztalat vagy tennivaló,
akkor is ide tartozik, ha iskolánk kiemelkedő e tekintetben és nincsenek
renitens, az oktatási munkát hátráltató tanulói.
Ugyancsak nincs szó az iskola tárgyi feltételeiről. Arról, hogy megfelelnek-e
az ezügyben előírtaknak. Ha nem, miben vannak tennivalók és beszerezni-
és javítanivalók. Nincs szó arról, milyen felújítási munkákat, mekkora
összegből milyen szervezéssel végeznek el a nyáron, és azt a jogszabályoknak
megfelelően be lehet-e időben fejezni. Ugyancsak nincs szó arról, hogy
mi lesz az iskolai WC sorsa. A konyha nyomorúságos helyzete is elhallgatnivaló,
mintha ebben az intézménynek éppen az önkormányzattal együtt nem lenne
felelőssége és tennivalója.
Ezek - és hasonló jogos felvetések - hiánya két dolgot eredményezhet. Vagy
a végtelenségbe húzódó bizottsági és testületi tárgyalás követi sok kérdéssel,
vagy az ellenkezője. Érdektelenségbe fullad a dolog. A látszat ellenére
ez nem jobb alternatíva, mert így a képviselők nem tudják megsimerni az
iskola tényleges gondjait, azokat a megoldásra váró problémákat, amiben
együtt kell működni.
És még határozati javaslat sincs. Pedig szerintem lenne miről határozni.
Mi legyen
az alsós iskolával?
Van itt egy melléklet az anyaghoz, amit nem értek. Egyrészt mert annak
nem külön anyagnak, hanem megfogalmazott javaslattal a beszámoló részének
kellene lenni. Másrészt a jelzett pénzügyi módosításokról a testületnek
a városi költségvetés módosításakor - annak összefüggéseit látva kell dönteni.
(Azt pedig levették napirendről.) Tehát nem külön határozattal. De itt
nincs is határozati javaslat. Akkor mit is kell megtárgyalni és mire lehet
jutni? A kérelem bekerült, majd akkor vegye elő a testület, ha a városi
költségvetést módosítja.
Ennél érdekesebb a felvetés az alsótagozatos iskolarész megszüntetésére.
A konstruktív megközelítést üdvözlöm, hiszen jómagam is már évekkel ezelőtt
megfogalmaztam ezen gondolat közeljövőbeli jogosultságát, amelyet akkor
az iskolavezetés ellenzett.
Most is úgy látom, mérlegelendő ez a felvetés. Persze azért az nem olyan
egyszerű, hogy akkor ősztől más úgy is mennek a dolgok. Ezt bizony alaposan
körbejárva, akár külön előterjesztésként - alapító okirat, költségvetés,
talán még pedagógiai program és egyebek módosításával komplexen lehet tárgyalni.
Mert önmagában a felvetés kevés ahhoz, hogy ebben a jelentős kérdésben
hosszútávra is jó döntés szülessen. Nincs is határozati javaslat! Még arról
sem, hogy 1-2 hónap múlva részleteiben kidolgozott anyaggal jöjjön az igazgató
vagy ne jöjjön.
Az egy lehetséges alternatíva, hogy az épület ezután szolgálja a "bérlők"
igényét, tehát itt működjön a zeneiskola, a középiskola - nappali és levelező
-, a gyermekjóléti szolgálat, a pedagógiai szakszolgálat és a többi. Azzal
persze nem oldódna meg semmi - csak nem az iskola nyakában maradna - ha
az önkormányzat venné át üzemeltetésre. Legfeljebb világossá válna, hogy
ezek az eddig jobbára ingyenesen adott bérletek mennyibe is kerülnek. Amúgy
az aggályos lenne, hogy az önkormányzat közvetlenül üzemeltesse az épületet.
Ezt nem teheti. Önálló intézményként megalakulhat, és intézményként működhet.
Ez még a felvetés szintjén sincs kidolgozva. Pedig lényeges elem - ha nem
a leglényegesebb - mi lesz a sorsa és hogyan működik tovább a vársnak ez
az intézménye, amelyet iskolai célra éppen most terveznek felújítani. Akkor
meg minek, ha csak ráfizetést termel?
Az kétségtelen tény, hogy mind szakmailag, mind pedagógiailag egyértelműbb
helyzet alakulna ki, jobban lehetne a munkát szervezni egy épületben. Nem
véletlenül fogalmazódtak meg ezirányban javaslatok már a korábbaikban is.
No persze az is kérdés, hogy hosszabb távon hogyan lenne képes ellátni
az iskolatéri kettős épület az igényeket. Sajnos az látható, hogy a tanulólétszám
folymatosan csökken. Az ezévi szám is csak úgy maradt az előző tanévhez
közeli szinten, hogy Tolmács tagiskolaként kapcsolódik. De az a 16 tanuló
Tolmácsra fog járni ezen túl is, csak létszámban - és tennivalóban - lesznek
itt. (Nélkülük az itteni létszám 300 alá csökken.) Akkor pedig hol is van
az a perspektíva, amely jelentősen növeli az iskola vonzáskörzetét, a létszámokat,
a központi szerepkört? Ha pedig középtávon ez megvalósulna, milyen újabb
gondokat jelentene.
És hol van mindez alternatívákká érlelt, előnyöket, hátrányokat ismertető
határozati javaslatokká fogalmazva az anyag mellett. Mert beszélgetni ezen
dolgokról lehet, de a testületi ülés - dacára a kialakult helytelen gyakorlatnak
- nem néhány ember traccspartíja, hanem a jól előkészített döntési alternatívák
közüli felelős választás. El nem tudom képzeli, hogy most ezzel a felvetéssel
mit tud tenni a testület. Döntésre érett helyzet és anyag nincs. Legközelebbi
ülés augusztus végén, amikor már késznek kell lennie az iskolának a munkára,
nem akkor dönteni róla, hogy esetleg költözés. No meg a költözésnek is
vannak költségei gondjai feladatai, azokat is átgondoltan kell biztosítani.
Beszámoló az adó és egyéb pénzügyi
követelések állományáról behajtásuk módjáról.
Legvégül
egészen
véletlenül egy munkatervben tervezett előterjesztés került a testület elé?
Na az nagy kérdés, hogy miért éppen az éjszakába nyúlóan, várhatóan ismét
alkalmazva a "szünet trükköt" akar túllenni ezen a témán a polgármester?
Aztán az is kérdés, hogy ezt terveték-e a saját munkatervükben? Egyértelműen
azt lehet állítani, hogy nem! Az anyag ugyanis december 31-i fordulónapról
szól. Ki a jófenét érdekel a félév végén a december 31-i állapot? Az ugyanis
benne volt a mérlegbeszámolóban, ott a hiány és az adóbevételi hiány szerepelt,
megtárgyalták.
Ha valamiért akkor júniusban ennek a napirednek akkor van értrelme, ha
mondjuk a május végi adatoknak megfelelően ismerteti az ezévi helyzetet,
a befizetési százalékokat, és az esetleg ebből következő tennivalókat.
Májusig ugyanis a helyi adóbevallásoknak be kell érkezni, a hivatalnak
- a költségvetésben tervezetthez képest - tudnia kell, hogy mennyi bevételre
számíthat, ha az mind befolyik, azt is milyen ütemzésben. És ennek megfelelően
kell "átgombolni a kabátot". Csökkenteni a felesleges kiadásokkal járó
rózsaszín álomterveket, a többszörös díjon megfizetett dolgozókat, vagy
éppen fordítva: eljött a Kánaán, a vártnál több adóbevételre van remény,
lehet tovább osztogatni. Ennek lenne értelme, és ez tartozik a testületre!
Nem is tudom az előterjesztő honnan vette, hogy bárkit is érdekel a december
31-i állapot? Ha ugyanis visszanézné a jegyzőkönyveket, az előző időszak
hasonló anyagait, abban pontosan látszik, hogy a képviselők egyedül a tárgyévre
kiváncsiak. Arról tudnának ugyanis dönteni, intézkedést hozni és végrehajtatni,
ha abban lenne tennivaló.
Aztán már meg sem lep, hogy az előterjesztő semmiféle tennivalót nem lát.
Jó így ahogy van, az adók - előző évben - majd 10 millió hiánnyal folytak
be, az idén nem tudni mi várható, de ez így jó ahogy van. Ezt fogadja el
a testület. Határozati javaslat nincs, mintha nem kellene nagyon súlyos
és sürgős intézkedéseket tenni - nem csak úgy általában a hivatal pénzügyi
munkájának irányításában, hanem - az adóvételek felmérésben és realizálásában.
Csak akkor lenne mit tárgyalni!
Ha továbbra is úgy gondolják egyesek, hogy legyen minél súlytalanabb a
testületi munka, és igazából a képviselőknek semmi köze hozzá, hogy május
végén hogyan áll az adóhelyzet, akkor ilyen és ehhez hasonló előterjesztésket
kell asztalra tenni. (Félre ne értsék, ez nem biztatás, mert még komolyan
veszik. Pedig ezen a napon is több anyag döntési alternatíva és határozati
javaslat nélkül, komolytalanul lett kiadva.) Aztán majd a polgármester,
avagy ki tudja ki, kézivezérléssel, a háttérben, testületi felhatalmazás
nélkül intézkedget. Ha egyáltalán intézkedget? A megoldatlan gondok pedig
egyre halmozódnak.
No lenne mit hozzáfűzni a leírtakhoz is és az előző évhez is, de azok nagyrészét
már korábban megírtuk, és maradjon néhány megbotránkozásra alkalmas mondat
amit a Tisztelt Olvasó fedez fel a csatolt irományban. Ha így van, írja
is le hozzászólásában. No meg azt is, ha egyetért a fentebb írtakkal, és
azt is ha nem. Különösen örülnénk, ha indokaival, észrevételeivel együtt
tenné ezt meg, hátha egy építő jellegű vita alakulna ki ismét a közös elemzésből.
|