Előterjesztések fetöltésre kerültek, és kommentárokkal is ki lettek egészítve. 
A kommentár nem része a testület hivatalos meghívójának! (Bár nem tudom gondolja-e valaki néhány perlekedőn kívül, hogy ez lenne a hivatalos meghívó? Nem az! Másolat, idézet! A hivatalosnak ugyanis a hivatlos honlapon kellene megjelenni. Sajnálatos ott egy év óta nem megtalálható, de akkor sem lép annak a helyébe. Kérem, mindenki így olvassa!)
Bevezető komentárunk itt olvasható >>>

	Napirend előtt: Előterjesztés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester      Az előterjesztést nem nyújtotta be az előterjesztő Beszámoló a két ülés közt eltelt időszak fontosabb eseményeiről, az önkrományzat érdekében végzett munkáról Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester     Az előterjesztést nem nyújtotta be az előterjesztő
1./	A gyermekétkeztetés és szociális ellátás díjáról szóló 15/2006. (XII.29.) sz. önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Makrai Piroska aljegyző     Az előterjesztés és a rendelet tervezete itt megnyitható >>     Előzetes kommentárunk itt olvasható >>>
2./	Evangélikus Egyházközség kérelme  Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgámester     Az előterjesztés és mellékletei itt megnyithatók >>>     Előzetes kommentárunk itt olvasható >>>
3./	Tervezési ajánlatok a volt laktanya területére  Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester     Az előterjesztés és melléklete itt megnyithatók >>>     Előzetes kommentárunk itt olvasható >>>
4./	Integrált Városfejlesztési Stratégia - Antiszegrációs terv Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester     Az előterjesztés itt megnyitható >>>      A városfejlesztési koncepció végleges változata >>>      A városfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódó látványterv >>>      Előzetes kommentárunk itt olvasható >>>
5./	Az önkormányzat és intézményeinek hatályos szerződéseiről Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester     Az előterjesztés itt megnyitható >>>     Előzetes kommentárunk itt olvasható >>>
6./	Kérelem szolgálati lakásra Rákóczi u. 34. sz. alatt  Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester     Az előterjesztés és melléklete itt megnyitható >>>     Előzetes kommentárunk itt olvasható >>>
7./	Együttműködési megállapodás megkötésére (TOLMÁCS) Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester    Az előterjesztés és melléklete itt megnyitható >>>     Előzetes kommentárunk itt olvasható >>>
8./	Beszámoló a 200712008. oktatási évről, 2008/2009. oktatási év indításának előkészítéséről, a pedagógiai program végrehajtásáról. (melléklet ei. mód.iránti kérelem) Előterjesztő: Holman Ferenc igazgató     Az előterjesztés és melléklete itt megnyitható >>>     Előzetes kommentárunk itt olvasható >>>
9./	Beszámoló az adó és egyéb pénzügyi követelések állományáról behajtásuk módjáról. Előterjesztő: Makrai Piroska aljegyző     Az előterjesztés itt megnyitható >>>     Előzetes kommentárunk itt olvasható >>>
10./	Egyebek

A mellékelt előterjesztések többsége pdf formátumú. Megnyitásához Adobe Acrobat Reader szükséges. Akinek nincs a gépén, innen letöltheti, és installálhatja

---

Ami ismét kimaradt
    Senki nem lepődik meg, hogy a testület saját határozatait nem tarja be. Mert nem szabadon választott, hogy be kell számolni a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. Nem szabadon választott, hanem a testületi munka leglényegesebb része és kötelező. Ugyanis nem arról van szó, hogy határozgatnak, és - mint ahogyan több esetben tapasztalható - a határozatok elszállnak a levegőbe, a legtöbbjükről - még ha leírják is hogy folyamatban van - egyszerűen nem történik semmi, nem lesz végrehajtva. De ha végrehajtják is, akkor is tartozik a testületre, hogy miképpen, mikor, milyen körülmények között lettek végrehajtva. Tehát, hogy a testület így ellenőrzi a döntései végrehajtására kötelezett tisztségviselőket, és a hivatalt. Ez lagalább olyan fontos, mint jó döntésket hozni, ha nem fontosabb. Fontosabb azért mert normális helyen a döntések egymásra épülnek, egy egységes egész részei, és annak ismerete nélkül, hogy mi történt az előző határozatokkal, nem lehet további jó döntésket hozni. Már csak azért sem, mert a testületi előterjesztések kötelező része, hogy elemezze a korábbi döntésket, azok körülményeit. Nem csak ott nem szerepel, hanem itt sem, és a jegyzőkönyvekből sem lehet visszakeresni, mert egyszerűen nincsenek.
     Ugyancsak felejtősnek tartja a polgármester, hogy rendre beszámoljon a testületnek, hogy a - több mint félmilliós havi javadalmazásért - milyen feladatokat végzett az elmúlt időszakban a város érdekében. Rendre nem számol be! Aztán szóban nyög valamit, ami ugyen sem előre nem olvasható, sem az utókornak meg nem marad. Semmiképpen nem felel meg a törvényi előírásnak. Fontos alapelv, hogy a polgármester nem főnöke a testületnek, hanem éppen fordítva. A testületnek van alárendelve, az adhat számára feladatot, és arról éppen a testület részére kötelessége beszámolni. Többedszerre nem számol be, ezt pedig a testület hagyja. Mosolyog hozzá, pedig itt kezdődne a következetes, törvényes, munka, hogy ha egyszer meghatározták neki - így történt, és az Ötv is előírja - akkor nem bocsánatos bűn a képviselők képébe mosolyogni és kellő indok nélkül úgy tenni, mintha ez nem lenne érdekes. Még annyit se mondani: bocs, ez a dolgom de vétkesen megszegtem. Legközelebb jó leszek ...

Más is kimaradt
     Ha megnézzük a saját határozatukkal szentesített munkatervet ismét látunk eltéréseket. No az előző ülésen ugyan - kellő indok nélkül - megszavaztatta a polgármester, hogy a költségvetés módosítása maradjon el, bár ilyen nemigen szavaztatható, mert a rendes működéshez elengedhetetlen az eltelt időszak áttekintése, és a szükséges korrekciók megtétele. Különösen érdekes lenne ez akkor, ha a város ilyen csődközeli helyzetben van, halmozza az adósságokat, és a képviselőknek - ismét - úgy kell milliókról dönteni, hogy fogalmuk nincs hogyan is áll a kassza. No mindegy, ezt elnapolták. Mikorra, ki tudja? Ugyanakor az iskola előterjesztésében mégis szerepel nem kevés tétel, amely a rendelet módosítását igényli. Akkor hogyan van ez? Ismét rendeletet módosítanának határozattal? Még azt sem, hiszen nincs is határozati javaslat sem.
     Azt is elhatározták már korábban, hogy az óvoda ősszel számoljon be. Rendben van, ez tehát joggal marad el.
     De arról is szólt határozat, hogy a polgármester részére áprilisra előírt Gazdasági programot akkor levették, hogy a következő ülésen tárgyalják. Erről is határoztak! Aztán akkor szó sem esett róla, akkor hát hol van. Ha valamikor, akkor most aztán kellene gazdasági progam, hiszen más sem látszik, mint - fedezet nélküli - álmodozások, nagy szavak, rengeteg hiány, a normalizálódás legkisebb esélye nélkül. Mindig úgy van, de itt aztán leginkább, hogy gazdasági program nélkül nem működhet a város. Ezt egyébként előírta az Állami Számvevőszék mellett nem csak a testület, hanem a könyvviszgáló is, aki júniusra adott feltételes határidőt a költsévetés könyvvizsgálói záradékolásához. A feltétel nem valósult meg, így azt is lehet mondani, hogy a városnak nincs is érvényes költségvetése. Ennek fényében különösen súlyos bűn ezen alapdokumentumot nem benyújtani. Rétságon persze úgy állnak a dolgok, hogy egyszer elhalasztanak valamit a következő ülésre, akkor az ő nyelvükben azt jelentzi, hogy végképp felejtős. Hagy ne soroljam, hogy még mindig várat magára a racionális bizottság jelentése, a polgármester előterjesztése a média szerkesztőségéről, az SzMSz módosítás, a polgármestei hivatal SzMSz módosítása, és egyebek, amelyek mind-mind napirenden lettek volna, de "elfelejtették".

Bizottságok pedig nincsenek
     Ismét különös helyzet állt elő a bizottságok életében. Dr. Tóth Mária lemondott a PÜT, és a MOS bizottsági tagságáról, valószínűleg most véglegesen. Az okát ő tudja, de teljesen megérthető, ha több képviselőtársával együtt maga is arra jutott, hogy a bizottságokban nem folyik érdemi munka, abban résztvenni megalázó és felesleges. Mindenesetre így történt, nem tag. Csak ebből következik, hogy így a bizottság törvényesen nem működhet, hiszen az Önkormányzati törvény értelmében eggyel kevesebb kültagja lehet, mint beltagja. Ez nem így van, mindaddig működésképtelen és határozatképtelen, amíg ez a helyzet valahogyan nem változik.
     Bár úgy látszik polgármesterünket nemigen zavarják a törvényi előírások. Legutóbbi testületi ülésen már szinte nevetség kategóriába tartozott - amit súlyos törvénysértésnek is lehet nevezni, no meg diktatúrának - hogy a polgármester bejelentette, hogy a pénzügyi bizottság nem volt határozatképes, ennek ellenére - ő maga, az elnök helyett - előterjesztette a bizottság meg nem szavazott határozatait, és arra hivatkozva erőlködött és szavaztatott is. Olyan témákban, amelyek határozatképes bizottsági előkészítés nélkül nem is tárgyalhatók! Nem véletlenül írja elő az önkormányzati törvény, hogy a polgármester nem lehet tagja a bizottságoknak. Mert az összeférhetetlen. Akkor pedig honnan is vette a bátorságot, hogy még elnökölt is, és az eredeti elnöknek szót sem adva maga terjesztett be javaslatokat a nem is határozatképes bizottság nevében? Ez több mint vicc, de a rétsági nagyoperett gyakorta gazdag ilyen fordulaokban.
     Most persze az a helyzet, hogy igazából három stabil tagja van a nevezett bizottságoknak, Gál, Hegedűs és Fodor. Dobos helyzete nem ismerhető, hiszen ő már többször lemondott, most aztán nem tudni tag, vagy nem tag. Mindenesetre a MOS és a PÜT bizottság ugyanazokból a képviselőkből áll még csonkán is. Nem is tartanak külön ülést, hanem úgynevezett "összevontat". gyakorlatilag egy bizottságként működik, de két ember veszi fel a vezetői tiszteletdíjat, mint vezető!
    Ha valamikor, akkor most lenne itt az ideje a bizottságosdit újragombolni. A törvény egyetlen bizottságot ír elő, a többi láthatóan meddő és működés - no meg - eredményképtelen. Akkor ténylegesen az SzMSz-hez kellene nyúlni, és - akármennyire paradoxon - kellő bizottsági előkészítés után, más bizottságokat, más tagokkal, más külsősökkel létrehozni.

A sorrend
     Az edzett testületi-ülés néző már ezen sem akad ki. Soha nem tudni micsoda logika alapján teszik állandóan a legutolsónak a város leglényegesebb kérdéseinek megtárgyalását. Mert az adóbevételek és az egyéb kintlévőségek például azok, amit másodiknak kellene tárgyalni - legfeljebb harmadiknak és a városfejlesztési koncepció előzhetné meg - már csak azért is, hogy tudják a képviselők, hányadán is állnak az ismét majd 10 milliós osztogatásban. Nem tudják, majd utólag megtudják, hogy ismét a hiányt növelik.
     Persse annak sem lenne semmi jelentősége, hogy más sorrendnben szavazzák meg a napirendet, mert mint legutóbb - ugyancsak kabaréba illő módon - a polgármester megszavaztatta a sorrendet, majd teljesen ötletszerűen össze vissza nyitotta meg a napirendeket. Volt amelyik végszavazását is egy másik tárgyalás után tartotta, fogalma nem volt, miről is van éppen szó, de cserélgetett. Nehogy valaki nyomon tudja követni - néző és képviselő - éppen miről is folyik a sejtelmes vita. Ugyancsak korábban esett meg, hogy a testület nem tűzte napirendre Nagykörös város fejlesztési tervét, de ennek ellenére ő tárgyalta, vezette, szót adott, és még a már lezárt ülés után határozatot is hozatott.
     Ezek fényében tehát itt logikáról, előrelátásról sorrendről, és a határozatok részükről való kötelező betartásáról beszélni teljesen hiú remény. 

Ideje és szükséges a konyhai nyersanyagnormákat újragondolni, már csak azért is, mert másfél éve már, hogy hozzányúltak. Bizony azóta sokminden változott, főként az energia és az élelmiszerárak. Mert nekem ma is rejtély, hogyan lehet például 120 forint nyersanyagból - vagy az emelés után 140 forintból napról-napra tápláló, ízletes ebédek készíteni óvodásoknak. Iskolásoknak, felnőtt étkezőknek 205 forintból. Gyakorlatilag még arról is szó van, hogy a most meállapítandó norma is alig fedezi a változatos gyermekétkeztetés feltételét.
     Persze tudom, sokféle szempontot kell figyelembe venni, főként azt, hogy aki fizet az se fizessen sokat. Éppen ezért kell gondosan kalkulálni, hiszen a gyermekétkezők a nyersanyagnorma szerint (+ÁFA) fizetnek. Igaz, több szolgáltatást is kapnak, de valószínű  a jobb étel reményében sem akarnak sokkal többet fizetni. Az indokolt de nem mértéktartó normanövelés esetén sokan csalódnának és nem vennék igénybe az étkezést, ez pedig nem kívánatos.
     Aztán érdekes dolog ami a rezsiköltség kiszámolásánál van. Mert az igaz, hogy eddigiekben - a rendkívül alacsony élelmiszernorma mellett 100 forint alapanyaghoz 177 forinot kellett tenni energiára, bérre, egyéb költségre. No ezek is alacsony összegek, de ha a 100 forintból 120 lesz, és  ugyanúgy 177 a hozzáadandó érték, akkor - ez kizárólag osztás kérdése - 147 %-ra csökken a nyersanyagnorma. No persze ezzel nem azt mondom, hogy feltétlenül kell is csökkenteni. De az biztos, ha valamikor, akkor a rendeletalkotáskor kell mérlegelni, hogy ezen a színvonalon működő konyha mennyi pluszköltéget igényel. Amennyit a testület megszavaz! Ha pedig a korábbit is megszavazta, akkor éppen a PÜT bizottság elnöke ne legyen felháborodva ha annyiba kerül a konyha amennyit az ő szavazatával is rendeletbe foglaltak.
     Amúgy lehet tudni, hogy itt a kalkulációnak nagyon pontosnak kell lenni, mert ha nagyon megemelik a díjat és az árat, csökken az igénybevevők száma, a dolgozók száma pedig nem, tehát az egy adagra jutó plusz ráfordítás többre jön ki. Ez különösen érdekes a felnőtt étkezőknél, akik számára olyan árat határoztak meg, hogy akkor már érdemesebb az Anna Étetremben, vagy a Zuluban ebédelni, nagyobb választékból. És ha fogy a - valóságos költségeket megfizető - felnőttétkezők száma, tovább nő a ráfizetés. Az hamis és üzletrontó állítás volt Hegedűs részéről a legutóbbi ülésen, hogy az Anna Étterrem megyszűnik, mert nem szünik meg! A TV nyilvánosság előtt okozott kárt intézze el a tulajdonossal. De tény, hogy van versenyképes konyha nem is egy.
     Az már lényegtelen apróságnak tűnik, hogy az előterjesztés címe szerint a régi rendeletet módosítják, valójában pedig - egyébként helyesen - új rendeletet alkot a testület. Ez csak azt mutatja, mennyire nincs megfelelő áttekintés az előterjesztések benyújtásakor. 

Az teljesen dicséretes dolog, hogy az egyházak - és itt konkrétan az Evangelikus Egyház - megpróbálja szépíteni karbantartani épületét. Az is dicséretes, hogy ehhez támogatókat keres, és az Önkormányzatot is felkérik támogatásra. Mindamellet, hogy magam is úgy látom, az egyházi tevékenység rendkívül jelentős közösségszervező, kulturális erő, mégis az az álláspontom, hogy az egyházi és önkormányzati feladatokat - és különösen azok forrásait - szét kell választani. Az önkormányzatnak ugyanis van kötelezően előírt alapfeladata, amit gazdasági helyzete miatt még a kötelező szinten sem tud ellátni. Az egyházaknak pedig vannak más állami forrásokból származó bevételeik, és pályázati lehetőségük az épületfenntartás finanszírozására. Ilyenmódon valóban az történik, hogy a város eladósodik, hitelt vesz fel, és ebből a hitelből fedez nem kötelező alapfeladatokat.
     Mindezek mellett úgy látom, hogy az Evangelikus Egyház szándéka vérosfelesztési, közponponti helyen lévő épület szebbé tételét szolgáló, és a kérés mértéktartó. Tekintve, hogy más esetben is juttatott a város más egyháznak és az Evangelikus Gyülekezetnek is támogatást felújításhoz, valóban apolitikus lenne most nem segíteni az épületfelújítást.

No ez egy különös előterjesztés. Miért is? Hát csak azért, mert nem emlékszem, hogy a testlet pályázat hirdetéséről döntött volna e témában. Arra pedig különösen nem, hogy a pályázatnak nevezett hirdetmény megjelent volna valamilyen nyilvános helyen. Még a városházi hirdetőn, a Hangadóban és a honlapon sem volt olvasható. Akkor jogos a kérdés, hogy a testület által el sem döntött kiírást ki és hogyan jelentette meg. Ki és hogyan tudott pályázni, amikor például helyben lakó tervezésre jogosult is szóba jöhetet volna - van ilyen több is  -  ha tud róla.
     Érdemben pedig az a legfőbb probléma, hogy a laktanya területére még mindog nincs érvényes rendezési terv ami meghatározná, hol és milyentelekhatárok és ennek megfelelő közművek is kellenének, vagy éppen akadályoznák a területfelhasználást. Ilyen kürülmények között - pláne ha nincs pénz - miért is kell kidobni újabb 6-7 millió forintot csak a tervezésre, amikor nincs is miből fizetni. Mert a vállalkozót az nem fogja megnyugtani, hogy a hiányból fedezi a város, azt ugyanis nem lehet átutalni.
     Aztán a programban az is hamis, hogy a laktanya területét közműmentesnek kell tekinteni. Ott uyganis vannak - igaz nem ismert helyen - üzemelő közművek. Ilyen péládául a Radnóti úti lakásokat ellátó szenyvízcsatorna. Akkor lehetne figyelmen kívül hagyni, ha a város átépítené, és üzemeltetésre átadná a vízműnek. Egy ezzel ütköző terv alapján nem fordulhat elő, hogy az a csatorna megszűnjön működni.
     Ugyancsak érdekes a tüziviztározóra vonatkozó megállapítás. Ugyanis a laktanyában nincs ilyen. Van olyan rész, ami alkalmassá tehető - pl a tolmácsi területen lévő vizibázis, vagy a vízmű céljaira szolgáló egykori víztározó. Ezt azonban meggondoltan kell más célra felhasználni, és akkor sem jelenti automatikusan, hogy az megfelel tüzivíztározónak.
     Van azért még egy, ugyancsak kényes kérdés.
     Nevezetesen az, hogy a pályázati összeg - pestiesen szólva - nem semmi. Már csak azért is komoly nyilvános pályázat kiírása lenne kötelező. No meg azért is, mert a város különféle tervekre fordított tervezői megbízásokkal túllépte azt az összeghatárt, amit közbeszerzési eljárás nélkül le lehet bonyolítani. Ehhez tehát - törvényes keretek között - közbeszerzési terv, és annak megfelelő pályázatkiírás lenne kötelező. Itt egyik sincs.
      Legvégül az is nagy kérdés, miért kell most éppen a laktanya közműtervezést megrendelni? Azt ugyanis több remélt pályázatba is beépítették, amelyet csak a pályázati értestés szerint de leginkább a nyertes pályázat után megkötött szerződéskor lehet elkezdeni. Akkor beépíthető a pályázati pénzekbe. Így az összeset a város fizeti. Ez kinek jó? És miért is kellene ezeket megtervezni? Ha a pályázatok nyernek más helyzet van, annak keretében lehet gondolkodni. Ha meg nem nyernek, mind gazdaságilag, mind a laktanya használata tekintetében új helyzet áll elő.
      No még egy eszembe jutott. Ugyanis a testület arról döntött - talán márciusban vagy febtruárban - hogy licitre meghirdeti a laktanya épületeit, olyan értékbecsült áron, ami ugyan már régen elavult, de nem tartalmazza a közműveket és azok tervezését sem. Az egy más kérdés, hogy a döntés nem lett végrehajtva, mert sehol nem lett kihirdetve. Ettől függetlenül nem tartom elképzelhetetlennek, hogy mutyiba, benfentes a ki nem hirdetett pályázatra jelentkezik, olcsón eladják neki valamelyik ingatlant, de a tervezési és közműépítési költséget fizesse a város. És ez akkor kinek is szolgálja az érdekét?
     Ide kivánkozik a szokásos kérdés: hol van a szerződés tervezete és hol vannak a pályázatok? Melyik bizottság és mikor bontotta a zárt borítékokat, hol a jegyzőkönyv? Vagy ilyen nem is volt? Valakik látták a beérkezett pályázatokat és megüzenték a havernak mennyivel tud nyern? Itt így mennek a dolgok?

Nem először van a testület asztalán ez a téma, bár sosem időben, és kellő előkészítettséggel. Pedig ez is egy olyan téma, amit először - mondjuk egy évvel ezelőtt - fel lehetett volna vázolni a lehetőséget, a lehetséges fejlesztési irányokat, majd a hozott határozatok alapján a felelősöknek elkezdeni az aprómunkát. Aztán mondjuk jó másfél hónappal előbb benyújtani az anyagot és majd a testület eldönti, hogy szándéka szerint való-e és miben kell javítani rajta. Egy ilyenmódon kiérlelt pályázatnak lenne értelme. Ami nem átgondolt, nem kiérlelt, folyamatos félrevezetésekre, mutyizásra, sejtelmes titkolózásra épül, annak alaigha. Lejárt határidejű pályázatról pedig miért is kell immár sokadszorra tárgyalni?
     A terv tartalmi vonatkozásairól írtunk előző kommentárokban (Nagykörösi projekt) illetve két cikkben is.  Településfejlesztés? Koncepció? Látványterv? >>> Lakossági fórum a városfejlesztési konepcióról >>>   Ezek fellapozhatók, a benne foglaltakat nem ismételnénk meg. Itt csak néhány jogi vonatkozású összefüggésre hívnám fel a figyelmet.
     Mindjárt az első, hogy miről is tárgyal most a testület? A pályázat lejárt, azt - úgy ahogy - benyújtották. A címlapon láthatóan a polgármester - ezek szerint kellő felhatalmazás nélkül - aláírta. Ugyanis az nem szerepel rajta, hogy Mezőfi Zoltán aláírása, 1-73 oldalig.
     Az is félrevezető, hogy a pályázat lejárta után be lehetne nyújtani nem hiánypótolható részeket! Ezen pályázatoknak szigorú benyújtási és elbírálási rendszere van, tehát ilyet egészen biztosan nem lehet utólag küldeni. A pályázat átvizsgálása után a hiánypótolható tételekről a pályázó kap egy listát, amit újabb határidőre be kell nyújtani. Más lehetőség nincs, nem is vesznek át postát, és nem csatolják az iratokhoz. Olyan, mintha nem lenne.
     Akkor most csak az a kérdés, milyen törvénytelenség szentesítésére akarja a polgármester a testületet felhasználni? Az egyértelműen látszik, hogy aláírt egy 100 valahány oldalas dokumentumot valóságos testületi jóváhagyás nélkül! Mert az kéremszépen nem jóváhagyás, hogy a legutóbbi ülésen az utoldó pillanatban kiosztja a pályázatok valahányadik befejezetlen munkaváltozatát, és a testület szavazzon, hogy ugyen nem ez lesz, de majd a szavazás után átirkálják, szabadon - szavazás után - bővítgetik, majd a polgármester a képviselők által nem ismert, nem is jóváhagyott szöveget szemrebbenés nélkül aláírja, és elküldi. És ez nem csak az Antiszegregációs tervre vonatkozik, hanem az egész anyagra. Ez kérem nem képviseleti demokrácia, hanem nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a demokrácia jogsértő felrúgása, egyféle rétsági diktatúra. Mert az a helyzet, hogy a megkésettség okán beeröltetett anyagra valaki most is azt mondaná, hogy ebből elegünk van, legyen minden pályázat törvényes és nyilvános - tehát aki ezt merné felvetni, ki lenne kiáltva a város ellenségének, és hogy miatta bukik a pályázat. Ez az ami nem igaz, de ezzel a módszerrel polgármesterünk minden egyes hasonló alkalommal megzsarolja a testületet.     Ha belenézünk az anyagba - részletes elemzés helyett - csak néhány észrevétel. Mindjárt a 4. oldalon egy hamis mondat: "A városi akcióterület kiválasztása és fejlesztésének megfogalmazás a helyi szerepkők (hatóságok, önkormányzat, gazdasági-társadalmi partnerek) bevonásával történt..."
No kéremszépen semmiféle bevonás nem volt, látszatmegoldások igen és érdemi vita nélkül a testület torkán le lettek nyomva a készületlen szövegek. Még akkor is tárgyaltatva és határozat hozatva, amikor a nagykőrösi szöveget a testület nem is tűzte napirendre. Ezt nevezik - Mezőfi Zoltán aláírásával - az érintettek bevonásának.
     Néhány égbekiáltó szó a kultúráról. (39. oldal) tulajdonképpen az intézményi munka sokszínűségét használja fel alapnak, és olyanokat ír, hogy a Szent István napi koncerteket ezen túl is folytani kell. A Rétsági Évkönyvet minden évben kiadják. A Lajtorja Néptánciskola működik. Mindhárom állítás - többet nem soroltam - egyszerű hazugság. Szent István napi koncert sosem volt, Szent Iván napi eddig igen. Ebben az évben a megnyirbált költségvetés miatt már nem lehetett, ugyanúgy mint - szerkesztői tiszteletdíj megvonása és egyéb pénzügyi források hijján - több évkönyv sem lesz. A Lajtorja sajnos a múltté, a helyette lévő forma Nagyorosziban működik. Az Uniós esték sorozat kizárólag Végh József személyes kapcsolataira épült, ugyanúgy mint a Honismereti Akadémia legtöbb előadása.
     Aztán olyan, hogy a laktanya felújításának tervében szerepel egy felnőttoktatási központ kialakítása. Kéremszépen, hol van ilyen jóváhagyott terv, hol szerepel ez?
     49. oldalon az áll, hogy a laktanya teljes területe közművesített, önálló szenyvíztisztítóval rendelkezik. Másutt pedig megterveztetik, mert nincs. (Előző napirend.) Szabad ekkorát "csúsztatni"?
     Aztán a tervben a Rákóczi úti sikola felújítása szerepel, más anyagban pedig az, hogy meg kell szüntetni.
     Az Antiszegregációs terv eleve pontatlan adatokra épül, mert a pályázati kiírás tartalmazza, hogy a KSH adatok szerint 50 fő feletti kisebbségi területek eshetnek a pályázat alá. Erre szépen le van írva, hogy nem a KSH adatok szerint, hanem megkérdeztek egy embert, aki többet mondott, az a hiteles forrás a kisebbség létszámáról, és a többiről. Nem véletlen az kérem, hogy a KSH van megjelölje kötelező adatként. Ha meg úgysem veszik figyelembe, akkor miért is fizettünk a KSH adatokért?
     82. oldalon az önkormányzat vagyongazdálkodási koncepciójára hivatkozik, persze határozati szám nélkül. Az önkormányzatnak ugyanis nincs ilyen koncepciója, azt nem tárgyalta és még nyers szövegben sem elérhető.
     Befejezésül a szemezgetést - hiszen lenne bőven a pongyolaságokból és a tudatos félrevezetésből  - a 97. oldal nagyon érdekes, ahol felsorolják, hogy micsoda nagy partnerségi akciókat szerveztek, és mennyire a társadalom megvitatása volt szervezve. Láthatóan tele csúsztatással. A hevenyészett lakossági kérdőívek feldolgozásáról azóta sincs egyetlen szó. Május 22-én a testület nem tűzte napirendre Nagykörös tervét, az tehát nem igaz, hogy tárgyalta a rétságit. Internetes jelenlét a hivatalos honlapon nemcsak hogy folyamatos nem volt, hanem, mellőzték az anyagok közzétételét, és egyetlen választ nem adtak a feltett kérdésekre. (Benyújtási határidő után olvashattuk Nagykőrös tervét.) Május 29-én nem volt lakossági fórum. Amikor volt egy szó nem esett erről az egésztől. Volt egy összejövetel, amelyen vagy 3 vállalkozó volt jelen. Itt igazolódott be az a feltételezés, hogy igazi nyilvánosságot nem is akar a polgármester, az alig meghirdetett rendezvény csak arra volt jó, hogy ide be lehessen írni. Az érintett vállalkozók meg sem lettek híva! Június 8-án a képviselő-testületi ülésen érdemi vita nem volt, mert nem volt időben kiküldött anyag, és bizottsági ülésezés. Úgy tűnik a papír türelmes és sok félrevezetést kibír.

Hol vannak a további mellékletek?
      Egy pályázat persze nem így teljes. Mondhatni, hogy a sok fellengzős általános dumát alá kell támasztani engedélyezési tervekkel, szerződésekkel, és egyéb dokumentumokkal, ráadásul úgy, hogy 1-től folyamatosan beszámozva az oldalakat. Az 1-es az elektronikus felületen kitöltött adatlapokkal kell kezdődni, és ez a szöveg - ami ugyan nem megvalósíthatósági tanulmány, pedig az is kell - valahol a 20. számmal kezdődne.
     Nem elveszve jobban a részletekben, hol vannak a nyilatkozatok és a szerződések? Azok részei a pályázatnak, a testületi tárgyalásnak és nyilvánosak! Hol van pl. a Honvédség tulajdonosi nyilatkozata, hogy hozzájárul a tulajdonához való bármilyen hozzányúláshoz. Hol van a Földhivatal partnerségi szerződése az önrész válallásával? Hol van a Sas ÁBC nyilatkozata, hogy be tud repülni a boltjába árut feltölteni? És hol vannak a további engedélyes tervek, rajzok, konkrétumok. Még a végösszeg sem világos, mert különféle helyeken az 500 milliótól az egymilliárdig mindenféle összeg szerepel. És hol van kiszámítva, hogy összességében mennyi lesz a pályázat önrésze, amiről igenis dönteni kell(ett volna) a testületnek. Nem utólag! Előre, ezek ismeretében bevenni, vagy kihagyni valamit a tervekből!

Mi értelme az egésznek?
    Így egyértelműen semmi. Akkor persze lenne, ha az egyes tételeknél pár mondatban ismertetve lenne a szerződés lényege, a megvalósulás, és az esetleges dönteni és tennivalók. Itt tulajdonképen előterjesztés sincs (csak annak a melléklete), alternatívák sincsenek, és határozati javaslatok sincsenek. Akkor miről is tárgyaljon a testület? Az egy szép dolog, ha a képviselőket valamiről tájékoztatni akarja a polgármester, de ezt nyugodtan megteheti egy egyszerű levélben, ahhoz a semmiről nem kell napirendi ügyet csinálni.

Esélyegyenlőség
     Azt gondolom, hogy ha viszont van lehetőség bérlakásokat adni akkor biztosítani kell az esélyegyenlőséget. Már csak azért is, mert másnak pedig magas összegeket fizetnek utiköltségtérítés címén. Akkor meg kellene talán hirdetni a lakást, és azok között válogatni, akik jogosan igényelnék.
     Szerződéstervezet persze most sincs. Pedig ha mindenképpen a bérbeadás mellett dönt a testület egyértelművé kell tenni, hogy 1-3 hónap felmondási idővel, elhelyezési kötelezettség nélkül bármikor legyen felmondható a bérlet, hiszen az előzőek szerinti indokok bármikor szükségessé tennék a város részére a lakással való rendelkezést. És azt is, hogy a munkaviszony megszüntével azonnal. Sajnos nyoma sincs sem szerződésnek, sem arra utaló szándéknak, hogy ilyen klauzula betételén gondokodnának.

Az, hogy az iskola rendre beszámol az iskolaév indításával kapcsolatos dolgokról, megszokott és szükséges. Az már kevésbbé, hogy ezt akkor kérik számon, amikor még az évindítás közelébe sem kerül. Nem tudni most, mi lesz szeptemberben és milyen lehetőségekkel és gondokkal néznek majd akkor szembe.
     Az mindenesetre figyelemreméltó, hogy ennek a beszámolónak az előterjesztője az igazgató. Ki is lehetne más, kérdeznék, és ez teljesen igaz. Csakhogy eddig Rétságon - valamiféle ködös magyarázattal igazolva - az intézményvezetők, pl. művelődési központ igazgató, főorvos, stb. a saját intézményi munkájáról nem adhatott számot. Azokhoz "gyámot" rendeltek ki, és helyettük a polgármester volt az előterjesztő. Érthetetlen és jogsértő. Az örvendetes, ha ez a gyakorlat megszűnt, remélhetőleg nem csak ezen napirend kapcsán.
     Ha mással kritkus vagyok az iskolával is annak kell lennem. Pedig tiszta szívvel támogatok mindent, ami kulturális elem, ami az ember szellemi fejlődését szolgálja. Így hát az "Érted haragszom nem ellened" József Attilai gondolattal vagyok kénytelen közelíteni - az iskola elismerendő munkája mellett -, az elénk tett írásos anyaghoz. Őszintén megmondva többet vártam a beszámolótól, és az évindítás megtervezésétől. Az a szöveg ami itt az első egyharmadban megjelenik az tanévzásó ünnepség szövege. Oda jó, és elég. Egy testületi beszámolóhoz talán több kellene ami az iskolai munka belső összefüggéseire is rávilágít. Már csak azért is, hogy legyenek a képviselők képben, ha valamilyen ügyben dönteniük kell.
      Nos én hiányolom, hogy nincsenek számszerűsített adatok, táblázatok tevékenységi értékelésre alkalmas számokkal, és a működéssel kapcsolatos kérdésekkel. De ezen túl nem esik szó sokmindenről, ami az iskolai munka szerves része, és hozzátartozik a tevékenység reális értékeléséhez. Szó sincs a minőségbiztosítási tevékenységről, vagy a munkaközösségek működéséről és annak tapasztalatairól. Nincs szó a szülői munkaközösség ténykedéséről, és ugyancsak a választáskori beszédben igért iskolaszék megalakításáról, vagy okkal való elvetéséről. Nincs szó a tanórán kívüli tevékenységekről, a szakkörökről, és egyéb szabadidős tevékenységről.
      Egyetlen szót nem lehet olvasni a pedagógiai munka esetleges gondjairól. Jó ha ilyenek nincsenek, hiszen régebben voltak feszültségek. De azért minden valószínűség szerint nem teljesen egyforma minősében dolgozik mindenki, és lenne aki elismerni lenne méltó. Ehhez persze jutalomra tervezett összeg is kellene, aminek hiányát ugyancsak itt lehetne megemlíteni. Nem tudjuk mikor milyen tantestületi értekezletek voltak, milyen lényeges tennivalókat határoztak meg. A beszámolóból - okkal - rövid áttekintést kapunk az iskola eredményeiről, de sehol egy szó nem esik arról, hogy voltak-e a tanulókkal kapcsolatos fegyelmi kérdések, és azok hogyan oldódtak meg. Pedig ezek mostanság országos gondot jelentenek. Ha ebben van tapasztalat vagy tennivaló, akkor is ide tartozik, ha iskolánk kiemelkedő e tekintetben és nincsenek renitens, az oktatási munkát hátráltató tanulói.
      Ugyancsak nincs szó az iskola tárgyi feltételeiről. Arról, hogy megfelelnek-e az ezügyben előírtaknak. Ha nem, miben vannak tennivalók és beszerezni- és javítanivalók. Nincs szó arról, milyen felújítási munkákat, mekkora összegből milyen szervezéssel végeznek el a nyáron, és azt a jogszabályoknak megfelelően be lehet-e időben fejezni. Ugyancsak nincs szó arról, hogy mi lesz az iskolai WC sorsa. A konyha nyomorúságos helyzete is elhallgatnivaló, mintha ebben az intézménynek éppen az önkormányzattal együtt nem lenne felelőssége és tennivalója.
     Ezek - és hasonló jogos felvetések - hiánya két dolgot eredményezhet. Vagy a végtelenségbe húzódó bizottsági és testületi tárgyalás követi sok kérdéssel, vagy az ellenkezője. Érdektelenségbe fullad a dolog. A látszat ellenére ez nem jobb alternatíva, mert így a képviselők nem tudják megsimerni az iskola tényleges gondjait, azokat a megoldásra váró problémákat, amiben együtt kell működni.
      És még határozati javaslat sincs. Pedig szerintem lenne miről határozni.

Mi legyen az alsós iskolával?
      Van itt egy melléklet az anyaghoz, amit nem értek. Egyrészt mert annak nem külön anyagnak, hanem megfogalmazott javaslattal a beszámoló részének kellene lenni. Másrészt a jelzett pénzügyi módosításokról a testületnek a városi költségvetés módosításakor - annak összefüggéseit látva kell dönteni. (Azt pedig levették napirendről.) Tehát nem külön határozattal. De itt nincs is határozati javaslat. Akkor mit is kell megtárgyalni és mire lehet jutni? A kérelem bekerült, majd akkor vegye elő a testület, ha a városi költségvetést módosítja.
      Ennél érdekesebb a felvetés az alsótagozatos iskolarész megszüntetésére. A konstruktív megközelítést üdvözlöm, hiszen jómagam is már évekkel ezelőtt megfogalmaztam ezen gondolat közeljövőbeli jogosultságát, amelyet akkor az iskolavezetés ellenzett.
      Most is úgy látom, mérlegelendő ez a felvetés. Persze azért az nem olyan egyszerű, hogy akkor ősztől más úgy is mennek a dolgok. Ezt bizony alaposan körbejárva, akár külön előterjesztésként - alapító okirat, költségvetés, talán még pedagógiai program és egyebek módosításával komplexen lehet tárgyalni. Mert önmagában a felvetés kevés ahhoz, hogy ebben a jelentős kérdésben hosszútávra is jó döntés szülessen. Nincs is határozati javaslat! Még arról sem, hogy 1-2 hónap múlva részleteiben kidolgozott anyaggal jöjjön az igazgató vagy ne jöjjön.
      Az egy lehetséges alternatíva, hogy az épület ezután szolgálja a "bérlők" igényét, tehát itt működjön a zeneiskola, a középiskola - nappali és levelező -, a gyermekjóléti szolgálat, a pedagógiai szakszolgálat és a többi. Azzal persze nem oldódna meg semmi - csak nem az iskola nyakában maradna - ha az önkormányzat venné át üzemeltetésre. Legfeljebb világossá válna, hogy ezek az eddig jobbára ingyenesen adott bérletek mennyibe is kerülnek. Amúgy az aggályos lenne, hogy az önkormányzat közvetlenül üzemeltesse az épületet. Ezt nem teheti. Önálló intézményként megalakulhat, és intézményként működhet. Ez még a felvetés szintjén sincs kidolgozva. Pedig lényeges elem - ha nem a leglényegesebb - mi lesz a sorsa és hogyan működik tovább a vársnak ez az intézménye, amelyet iskolai célra éppen most terveznek felújítani. Akkor meg minek, ha csak ráfizetést termel?
      Az kétségtelen tény, hogy mind szakmailag, mind pedagógiailag egyértelműbb helyzet alakulna ki, jobban lehetne a munkát szervezni egy épületben. Nem véletlenül fogalmazódtak meg ezirányban javaslatok már a korábbaikban is.
     No persze az is kérdés, hogy hosszabb távon hogyan lenne képes ellátni az iskolatéri kettős épület az igényeket. Sajnos az látható, hogy a tanulólétszám folymatosan csökken. Az ezévi szám is csak úgy maradt az előző tanévhez közeli szinten, hogy Tolmács tagiskolaként kapcsolódik. De az a 16 tanuló Tolmácsra fog járni ezen túl is, csak létszámban - és tennivalóban - lesznek itt. (Nélkülük az itteni létszám 300 alá csökken.) Akkor pedig hol is van az a perspektíva, amely jelentősen növeli az iskola vonzáskörzetét, a létszámokat, a központi szerepkört? Ha pedig középtávon ez megvalósulna, milyen újabb gondokat jelentene.
     És hol van mindez alternatívákká érlelt, előnyöket, hátrányokat ismertető határozati javaslatokká fogalmazva az anyag mellett. Mert beszélgetni ezen dolgokról lehet, de a testületi ülés - dacára a kialakult helytelen gyakorlatnak - nem néhány ember traccspartíja, hanem a jól előkészített döntési alternatívák közüli felelős választás. El nem tudom képzeli, hogy most ezzel a felvetéssel mit tud tenni a testület. Döntésre érett helyzet és anyag nincs. Legközelebbi ülés augusztus végén, amikor már késznek kell lennie az iskolának a munkára, nem akkor dönteni róla, hogy esetleg költözés. No meg a költözésnek is vannak költségei gondjai feladatai, azokat is átgondoltan kell biztosítani.