Városfejlesztés? Koncepció? Látványterv?
-
A következő testületi ülésre a
képviselők részére - már aki olvassa - e-mailben megküldték a városfejlesztési
koncepció szöveges változatát. Jó hogy legalább a pályázatra történő benyújtás
után láthatják, hogy látatlanban mire is emelték fel a kezüket. Némi utánajárással
sikerült megszerezni azt a PDF fájlt, amelybe a város központjának "csodálatos"
képét megálmodó tervező öntötte látomásait. Ezek itt letölthetők, olvashatók,
nyomtathatók.
Nos a testületi ülés és a téma
kapcsán sokmindent meg lehet fogalmazni, és azt már korábban is megtettük.
Ezen rövidnek elképzelt elemzés nem ezekről, és nem a testületi tárgyalás
jogi kérdéseiről szól, hanem a látványról, a látható tervekről. (Egyebekről
majd a testületi ülés kommentárjában.)
Elöljáróban
Úgy látszik
a gyors munka meghozta a maga gyors eredményét. Hogy ez a látvány valóságos
koncepciót és a város fejlesztését valóban elősegítő elképzelést tartalmaz-e?
Nos ebban jogos minden olvasó kételye. Nem véletlen a címben a kérdőjel!
Ezek lennének a város fejlesztésének legfontosabb kérdései, és ezekkel
lehetne jobban várossá tenni Rétságot? Kicsit kiszinezni - szép narancssárgára
- a művelődési központot, mellette valamiféle koronázóhelyet kialakítani
amelynek középpontjába ki tudja ki ül majd egyszer, lábainál fogadva az
alattvalók hódolását.
Meg kell
hagyni az igen élénk színű rajzok nagyon jól mutatnak, és talán be is venné
mindenki, aki nem itt él, és nem itt kell intézni napi ügyeit, gondjait.
Azért az hozzátartozik, hogy ez a halszemoptikásra sikeredett nagylátószögű
képek olyan mértékben láttatják tágasnak a teret, amennyire nem az. Nem
kérem, nem nőtt meg a Nagyparkoló, nem lett odébbtéve az OTP, és a művelődési
ház előtti pár méteres sáv sem szélesedett meg. Egyszerű optikai csal(ód)ásnak
szemtanúi a szemlélők.
Aztán azt
sem kell egészen komolyan venni, hogy a csodálatos szinekben pompázó útburkolatok,
és az egészen vadregényes színű lombkoronájú fák majd a valóságban is így
fognak kinézni. Láttunk már néhány szines viacoloros burkolatot. Mit mondjak,
a barnát a szürkétől meg lehetett különböztetni, ha szépen sütött a nap.
Tehát a látvány kedvéért ugyancsak álomszerű szinek a valóságban igenis
szürkeséget takarnak.
Mit terveztek és mit nem terveztek
Elsőként
nézzük csak, hogy az önkormányzat által - mindenféle írásos dokumentum
nélkül - megbízott tervezők miben látják a városközpontot. Úgy tűnik csak
abban, hogy a meglévő épületeket kicsit befestjük - hogy minek, mert pl.
a művelődési központ tartalmi munkájára se pénz se szándék, ezt tehát nem
tudni - az eddigi szürkét másmilyen szürkére cserélik, az eddigi fákat
kivágják és majd helyettük 10-15 év mulva lombos másmilyen csemetéket ültetnek.
Ennyi lenne? No meg persze a Nagyparkolót a számítógép képernyőjén szépen
becsíkozzák, és ettől aztán milyen hepy mindenki.
Azt, hogy
a városközpontban nincs egy szabályos és normális zebra a gyalogosok átkelésére,
hogy nincs egy működő nyilvános wc, nincs egy ivókút, az senkit sem zavar.
Az sem, hogy a csodálastosan megálmodott városközponthoz 40-50 méterre
szántóföldet találni, amely gyakorta inkább parlagfűültetvénynek hat, az
sem zavar senkit. Az sem hogy talán a város "szépségét" fokozó bazársor
átalakítása, városközpontibbá tétele lehetne a valóságos térképzés egyik
útja, az sem zavar senkit. Az marad. Úgy ahogy van, most éppen szeméthalmokkal
a balesetben elhunytak emléktáblája körül, gazzal kivert betonrepedésekkel,
pocsolyákkal, és a többivel. Nos a tervező - nyilván megrendelésre - úgy
látja, hogy az maradjon, mert olyan szép emléket ad az átutazónak. Az új
álomkabátot meg úgysem fogja látni, mert azt szép zöld fákkal, jól eltakarjuk
a szem alől. Erről ennyit.
(Ha rosszindulatú
akarnék lenni azt mondanám, hogy - ha a főváros felé nézünk - bal oldalon
ne várjon senki változást. Ami baloldali egy kicsit is az Rétságon vesztésre
van ítélve. Mint a bal oldali járda és városkép...
Miért is ez a városközpont?
A
dolog persze ott kezdődik, hogy a városnak magának kellene megfogalmazni
mit is akar. Mert a városnak központi tere több is van, sőt a funkcióra
alkalmasabb főtér nemcsak akad, hanem van is. Kicsit többet kellene gondozni,
de van. Hol? Hát mondjuk az Iskolatér. Egyetlen iskolája a városnak, amely
valóságos forgalmat jelent gyermeknek felnőttnek egyaránt. Előtte hatalmas
park, Játszótérrel, lombos fákkal, gazzal kivert sétánnyal, amely rendbehozva,
sokkal olcsóbban teremthetne helyet szökőkútnak, csobogónak, padoknak,
és a többi megtervezettnek. Olcsóbban és funkcionálisan jobban. Ha azt
is figyelembe vesszük, hogy a tér másik oldalán az Egészségügyi Központ
van, no meg azt a nem teljesen eldobnivaló lehetőséget, hogy az iskolai
tanulók fogyásával megüresedő volt pártházi iroda akár városháza is lehetne,
akkor egyetlen térben - ráadásul kreszlámpával, forgalomlassítóval, készen
is állna az a tér, amely valóságos központ lehetne.
Bár általában
a városközpontot ott szokták elképzelni, ahol a Városháza áll, a Nagyparkolónál
pedig nem áll. Hogy akkor miért éppen a művelődési központ kapott olyan
figyelmet - és nem az iskola és nem a városháza - hogy annak környezete
legyen a városközpont, nem tudni. Mert a városháza, posta, földhivatal
továbbta sem költözik ide.
Aztán persze
lehetne egy harmadik hely is a ami a város központjaként szépülhetne meg.
Ez éppen a városháza, templomlkert, Milleneumi park, és az annak oldalában
meglévő önkormányzati terület, amelyet térré kinyitva egészen az evangelikus
imaházig egy gyönyörűen megtervezhető, vszonylag olcsón építhető városközpontot
eredményezhetne. Nagy parkkal, hivatallal, templommal, és a városközpont
minden tartozékával. E helyett ezt a területet értékén alul eladni tervezik,
hogy a mostaninál is még jobban beszűküljön a település ezen része.
Akkor hát
jogos a kérdés, hol itt a koncepció? Mikor is vetette fel valaki mindezt
mint elemzendő alternatívát a testület tagjai számára, gazdaságossági,
városszerkezeti érvekkel alátámasztva, és választási lehetőséget adva,
melyik legyen a jobb? Sőt nem csak a testületnek, hanem mint városrendezési
terv része a legnagyobb nyilvánosságnak. Hát ilyen nem volt, 2-3 hét alatt,
a benyújtási határidőt kétszeresen is túllépve kellett valamit rittyenteni,
ami sem nem jó, sem nem értelmes, sem nem felel meg a pályázati kiírásnak,
de milyen szépen hat, hogy egy tervező micsoda rajzokat nyomtatott ki a
számítógépéről.
És még az
is egy meggondolásra való felvetés lenne, hogy a rövidtávon megvalósuló
városközpont a laktanya vonzásában, vagy éppen annak területén jöjjön létre.
Ezt is több érv alátámasztja. Mondjuk leginkább az, hogy úgy lehet építeni,
hogy a meglévő intézmények életét nem zavarja, és majd amikor kész beköltözhetnek.
No ezek
helyett marad a festés mázolás szintű városközpont rehabilitáció.
A város egy szerves egész
Néhány szót csak
arról, hogy nem lehet úgy tervezni városrészeket, központokat, mintha a
körülötte lévő egyéb építmények, működő épületegyüttesek, kialakult közlekedési
és egyéb hagyományok nem lennének, mintha a közvetlen környezetben emberek
nem is élnének. Rá fogok mutatni, hogy városközpontot tervezni is csak
a város teljes életének szerves részeként lehet. Több példa helyett csak
egyet idehozva. Micsoda egy városközpont az, ahol ahhoz, hogy a túloldalra
- jólehet az már ahonnan Gyarmat felé megy a busz nem városközpont? - egyetlen
zebra sem vezet. Ha valaki a városközpont egyik oldaláról a városközpont
másik oldalára szabályosan és biztonságosan el akar jutni, akkor gyalogoljon
oda-vissza a kreszlámpához, vagy a városháza előtti zebrához. Na bravó!
Van még egyéb is, ezekről a képek láttán bővebbet.
GiK
Koránt sincs
vége, két látványtervi kép megtekintése után folytajuk.
>>> |
A nagypakolóval meg mi lesz?
Látható
a tervezői fantázia végtelen, és a papír sokmindent elbír. Szép - narancssárga
színű sugarakkal - díszített főtér, ez ám a rétsági ember minden vágya.
Azt senki nem mérlegeli, hogy minek az árán, és hogyan is fog működni ezután
a város ezen közepe?
Elsőként
essen szó magáról a parkolásról. No kéremszépen Rétságon mindenki tudja,
hogy gondok vannak a parkolással. Nincs elegendő megállóhely autónak, busznak
meg különösen nincs. Erre a tervező úgy gondolja, hogy ezt a teret - mint
parkolót - meg kell szüntetni. Persze helyette semmi mást nem ajánl, sehol
nincs sem kép, sem említés arról, hová álljanak az autók ezután.
Ja, ha nem
az életnek szólnak a tervek, és van aki ezt (be vagy meg)veszi, akkor mindent
lehet!(?)
Úgy látszik, azt az ideát semmiképpen
nem adták fel, hogy a parkoló közepén víznek kell lenni. Télen tavassszal
van is elég, de itt nem tudni, a patakot kibontva intézik el az égi hatóságnál,
hogy állandóan ilyen magas vízszint legyen az amúgy évente több mint 350
napon keresztül száraz patakmederben, vagy építenek egy többtonnás vasbeton
szerkezetet, amit az amúgy igen gyengére sikeredett patakfödémre raknak
rá, és csapvizzel táplálnak. Teherautó nem járhat rajta mert beszakad,
de ilyen betonszerkezet az igen? Azzal sem számolva, hogy mi lesz ha ezt
a patakot javításra, karbantartásra ki kell bontani, pedig ennek az esélye
egyre közelebb van. Tehát víz az kell, medencében vagy mederben, az már
midegy. Télen meg nagyon szépen fog kinézni, a hókupacokkal felturbózva
az a patak.
Ennél azért
vannak lényegesebb kérdések is. Nevezetesen hogy hol lesz a parkoló, mondjuk
a művelődési házhoz, és hogyan lehet azt autóval megközelíteni? Ez úgy
látszik senkit nem érdekel. A tervezőnek és a megrendelőnek pontosan tudnia
kell, hogy egy ilyen nagyságú közintézmény ma már csak úgy építhető - és
újítható fel - ha megfelelő számú parkolóval szerves egységben létezik.
A műv ház esetében ez legalább 60 beállást követel meg, a szomszéd kereskedelmi
egységekről nem is beszélve. Ez megszűnt, ne jöjjön autóval színházba,
hangversenyre senki. Sőt még a mozgássérültek részére külön fenntartott
parkoló, és közvetlen megközelítés is kellene. No az sincs! Amúgy a pályázat
része az abszolút akadálymentesítés, de tervezőék úgy gondolják, hogy a
mozgássérült álljon meg a Bob-Bon előtt - jó kis reklám a haveroknak -
és zebra nélkül - a forgalmas főútvonalon keresztül repüljön át a művelődési
központba, ahová kényelmes rámpán sem tud felmenni. Ez is nehézségekbe
ütközik, mert a járda felől felsorakoztatott virágládák és egyéb kerti
elemek lehetelenné teszik a kerekes-székes közlekedést. Ja! Lesz aluljáró!
Azt már el is felejtettem, nincs iderajzolva, se Szemiramis függőkertje
híd gyanánt. Bár ezek szépek ugyan de a mozgássárültek közlekedésére alkalmatlanok.
Hogyan kaphat akkor a felújításra építési engedélyt a ház, az rejtély.
No persze
egy intézményben nem kell életnek lenni!(?) Nem ám! Minek is álljon oda
például a színpadi rakodóhoz kamion a diszletek, vagy egy koncert alkalmával
a hangszerek és a technika berakására? Ilyen nem kell! Még az ajtót is
befalazni tervezték. Ja úgy? Akkor értem! Mert nem csak az ajtó hiányzik,
hanem a patakon meg a szökőkutakon keresztül amúgy sem tudna behajtani
ekkora jármű. A jelenlegi kihajtó oldal pedig le van zárva, oda még akkor
sem tud bemenni még egy személyautó sem, ha mondjuk a díszburkolatot rongálná.
Nem, tehát a kamion nem tud bemenni.
De a kukás
autó sem. No ilyen szemétkedéssel nem foglalkoznak a hatalmas álmok álmodói,
hogy szemét is van Rétságon! Ajaj! Nem is kevés! Mert ugye a kukás autónak
is közlekedni kellene, az OTP, Rompos féle lakóházak, autósbolt, üzletek
és a művelődési ház úgy összeszámolva 10-15 kukáján kívül még továbbikat
is ki kell üríteni. Ja, hogy letapossa a szökűkút melletti gyepes részt,
és ott megy be? Ügyes? Vagy átrepül a gyaloghídon és egyúttal beleszakadva
a patakba az alvázmosást is elintézi. Szép! Fiam 3-4 éves kori kérdése
jut eszembe: "Apu kukás helikopter miért nincs?" Ez jó kérdés, mondtam
akkor, de úgy látszik rétság mer akkorát álmodni, amit a világon még senki.
Hová bújik az üzletsor?
Aztán ha jól megnézik
a képeket - és a többi letölthetőt is - látszik, hogy az üzletsort úgy
kezelik, mintha ott sem lenne. Se közlekedés, se parkolás, se rálátás,
mert még a facsoportokkal olyannyira álcázzák, nehogy valaki láthassa,
hogy ott vállalkozók meg akarnak élni, szolgáltatni és a többi. (Furcsa.
Lomen elől le kell bontatni a tűzoltószertárt, hogy látszódjon a főútról,
itt pedig mindent megtenni, nehogy az étterembe, a cukrászdába be tudjon
menni a turista. Autóval vagy busszal. Még csak ne is látszódjon, hogy
ott valami van. De még a reklámtáblákat is kiirtották. Egyszóval több mint
furcsa.) Ugyancsak ne parkoljanak ott, ne vigyenek árut, ne vegyenek levegőt
sem. A terv annyira nem számol saját szövegével, hogy a Rompos féle cukrászat
bővítését tervezi, amihez már meg is vették a telket. Tehát az nem is közterület,
és a tervezett építmény sarka szépen belelóg - úgy mint a kezünk a bilibe
- a megálmodott szökőkutas kompozícióba. Bravó!
Aztán van ám autó
másutt! Érdekes, hogy a művelődési ház mögött, az üzletsor keleti oldalában
állnak autók a terven. Csak azt nem tudni, hogyan is mentek oda? Aki jár
arra, tudja, hogy a Korányi utca felől biztosan nem, hiszen lépcsőn nem
tudnak közlekedni, amúgy meg le van zárva. A Korányi utca művház melletti
részén jelenleg van ugyan egy széles járda, ami kivezet egészen a 2-es
útig. Ez sétány, de szükség esetén - akár tűzoltó autó, akár költözködés,
vagy éppen fűzfa kivágása - kénytelenek voltak rajta autók is közlekedni.
Most az az alsó végén gyönyörű szép kerttel le van zárva. Az ott lakóknak
még csak gyalogjárda sem jut, nem egy megközelítő út, ahol esetleg beköltözhetnek,
vagy elszállíthatják a kukáikat, esetleg más okból megközelíthetik gyalog
vagy autóval házaikat. Mert ezen házak kukái is a művelődési központ mögötti
tárolókból üríti a kukás autó, meg a közös koténert is. Ez nem érdekes,
a sétány mindkét oldalról lezárva, tanuljanak meg repülni...
Aki figyelmesen
megnézi a rajzokat, láthatja, hogy a művelődési központ tárolóudvara is
szép üvegajtót és fedelet kapott. Kérdezem én miért? Lehet, hogy egy térrel
lehetne növelni a hasznos helyeket, de szabályosan semmiképpen. Egy intézménynek
kell egy hely, ahol kukákat tárol, a szabadtéri szinpad elemei, egyéb göngyölegek
lennének. Valamikor az egész mögötte lévő rész odatartozott, most már csak
ez az udvar maradt. Egyrészt ide jönnek különféle szellőzőcsövek, másrészt
vészkijáratként funkciónál, aminek ugye szsbadba kell jutnia, és ezer más
akadálya is van a megszüntetésnek. A fene bánná, ha ezen funkciók kiváltására
gondolna valaki. Meg arra, hogy például a szinpad szállításához, az asztalok
és székek, a hangtechnika állandó mozgatásához hová is lehet teherautóval
odaállni a ház mellé. Elölre nem, oldalra nem, hátulra nem. Tetejére nem,
mert sérül a szigetelés...
A Tanú című
film hut eszembe, amidőn Pelikán leégett házát kezdték el jólképzett szakemerek
építeni. Láthattuk, olyan egyenes falakat húztak olyan szakszerűen, mint
itt ezek a tervek. Azt persze senki nem mondta nekik, hogy ablak és ajtó
is kell a házra ... Akkor honnan tudják? Még a hasonlatban a leégés is
jelképes erővel bír, mert ami eddig a művelődési ház "támogatásával" történt
nagyobb pusztítás mint a futótűz. A testület többsége legszivesebben felégetné,
és sóval vetné be a helyét. Elárulom, volt ilyen terv is. Elbontani....
Most még bennehagyták a rajzban ...
Rendezvényhelyszín lesz-e?
Azt sem
mérték fel a tervezők, hogy a Nagyparkoló a város kiemelt rendezvényhelyszíne.
Nem egyetlen, de a legalkalmasabb, és jelenleg a leggyakrabban használt.
Ott gyakorta előfordul, hogy 3-500 ember vesz részt a programokon, szabadtéri
színpadot építenek - volt hogy éppen ott ahol a szökőkutat tervezték -
sátrakat vernek, ugrálóvárat telepítenek, mindenki karácsonyfáját állítanak,
és így tovább. Ezek a rendezvények ezek után hol kerülnének megrendezésre?
A tér ilyettén való szétdarabolása teljesen alkalmatlanná tenné 50 főnél
nagyobb program megtartására. Ha pedig városközpont akkor éppen egy ilyen
hely felkutatására, kidolgozására kellene gondolni. Amúgy is vicces elgondolni,
mi lesz itt az augusztus 20-i tüzijáték során, amikor a sötétben a tömeg
- nem látván lába elé sem - majd hempereg a medencékben. Se korlát, se
védelem, sem egyéb. (Persze hogy is nézne ki minden bekerítve.)
Közlekedési út
Tudomásul kellene
venni, hogy a Nagyparkoló jelenleg közúti forgalmat lebonyolító út funkciót
lát el. Ezen kezesztül közlekednek lakóházakhoz, üzletekhez, a Korányi
utcai lakók autóval, és így tovább. Azon túl persze gyalogjárda is, nem
sorolva, hogy mi minden gyalogosforgalom vezet át a téren. A gyalogút ugyan
megmaradna, legfeljebb télen még takarítani sem tudnák. De egy ilyen funkciótól
megfosztani a teret, annélkül, hogy a közlekedés megfelelő megszervezéséről,
az érintettek érdekeinek és az - intézményekhez közelező - parkolóhelyek
biztosítást más formában megoldanák felelőtlenség.
Ez nem koncepció,
hanem koncepciótlanság. Az hát a javából.
Koránt sincs
vége, két látványtervi kép megtekintése után folytajuk.
>>> |
-
Egyéb köztéri jellemzők
Mielőtt
áttérnénk a "másik városközpont" felújítási terveire, néhány szó általánosságban.
Úgy gondolom nem csak tervezői figyelmetlenség és nem is számítógépes akadály,
hanem tudottan vállalt koncepció, hogy eltüntek a városközpont látványából
szobrok emlékművek. Például a művelődési ház előtti bronszobrot bizonyára
beolvasztani tevezik és az árával csökkentik a tetemes hiányt. Az első
világháborús emlékmű is útban van, az sincs ott ahol eddig szolgálta az
emlékezést. Azután az összes köztéri hirdetési lehetőség eltűnt. Pedig
ha valami akkor ízlésesen elhelyezett utcabútorok tudnának sokat dobni
egy amúgy szerkezetében teljesen meghagyott részen. Nem, sem a városháza
előtt, sem a művelődési ház környékén, sem másutt egyetlen egy hirdetési
felület sincs. Minek is? Rétságon nem divat közzétenni a közérdekű dolgokat,
nem kell itt a lakosságot tájékoztatni, rendezvényeket hirdetni, stb.
Aztán például
nem sok pénzbe csak egy kis gondolkodásba kerülne néhány padot beálmodni
a művelődési központtól a városházáig húzódó - egyetlen szabályasan kialakított
- járda mellé. Azért egyetlen, mert a fő közlekedési útvonalat külön zöldsávval
kell elválasztani a gyalogos forgalomtól. No ezt sem tervezi meg sehol
a terv, pedig ebben is lehetne máshol is gondolkodni.
Tehát ezügyben
semmi újítás, semmi koncepció, minden marad a régiben. Pontosabban romlik!
Városháza és környéke
Nagyon érdekes
terveket látunk, tulajdonképpen a semmire. Hiszen a szépen kiszinezett
rajzokról semmi más nem látszik, csak a meglévő helyzet, kellően rontva
rajta. Azon túl pedig csak annyi lenne a nagy felújítás, hogy szadesezs
színre festik a városházát, fideszesre a művházat.
Viszont
eltalálták ismét a szarva közt a tőgyét! Nézzük csak sorban. Ugye aki helyben
lakik az tudja, hogy a városháza mögötti parkoló nem egyedül azt a létesítményt
szolgálja ki, hanem bejárat a Korányi út egyes házaihoz, és a Sasbolt feletti
10-12
lakáshoz, az önkormányzati garázsokhoz, és legfőképp árufeltöltő útvonal
- meg kukásautó közlekedési hely - Sas bolthoz. Ehhez képest több rajzon
az látszik, hogy a Sas bolt és a városháza közötti terület szépen be van
gyepesítve. Miért ennyire kedvezni a városházi garázs autóinak és a Sasbolt
teherautóinak, nem tudom? Biztosan nem kérték, és nem is tudnak róla. Na,
hogy aki meg tervezte, fogalma sem volt róla? Ez teljesen életszerű. Mert
nem mondták meg neki?
Így aztán
szépen fest a parkoló közepére telepítendő néhány fa, nehogy nagyobb autó
be tudjon menni a lakásokhoz Sashoz, a garázsba, stb. Gratula! Egyenesen
grandiózus, hogyan kell itt is és a Nagyparkolónál is taccsra tenni vállalkozásokat,
ott élőket!
Ha már terveznek...
Az
új dolgok megalkotása általában arról szól, hogy a meglévőt elemeire szedve
megpróbálunk újra - másként - összerakva újat alkotni. (Ennyit a filozófiáról)
Itt példásul jelentené azt, hogy a városházi parkoló bejáratát kicsit hátrább
tenni - no persze meg kell oldani a vízelvezetést és a kapaszkodót - és
akkor a mozgáskorlátozott parkolót lehetne a városháza hátsó bejárathoz
közel tenni. Úgy lenne értelme! Így, hogy majd a forgalomnak - és ismét
mondom télen az eltakarítatlan hókupacoknak - kitéve igen nehéz lehet áthaladni.
Ami azt illeti másutt nem látni az épületen semmi nyomát az akadálymentesítésnek,
pedig az nem igazi megoldás, hogy egy nehezen megközelíthető hátsó ajtón
- és szűk átjárón - közlekedjenek akik erre vannak kényszerülve. De ha
már ott van akkar legalább a járda mellett kellene valami védelem, meg
szélesítés, hogy ne szaladhasson fel a gyalogosok helyére az autó. Pláne
amikor azon kerekes székkel járna valaki, még a többieknek is a forgalom
elé ki kell lépni.
Vannak
persze ennél súlyosabb kérdések is, amivel egy épületrekonstrukció során
szembe kellene nézni, ha valóban van - vagy lenne - koncepció.
Ugye mindenki
tudja, hogy a hivatal javarészt az emeleten foglal helyet, és az önkormányzati
tulajdonú épületben több helyiség bérbeadással hasznosul. Az okmányiroda
ugyan a földszinten van, de más funkciókért emeletre kell menni, ami akkor
is felesleges, ha lesz lift. A bérlemények felszámolásával, és ésszerű
helyiséggazdálkodással lehetne ezen a helyzeten változtatni, neadj Isten
egy szép kis információs pultot, érintőképernyős számítógépes terminált
kialakítani a földszinten. (Lásd Munkaügyi Központ.)
Ennél
lényegesebb, hogy úgy látszik visszavonhatatlan az a kormányzati törekvés,
hogy a kistérségi központokban munkaszervezet működjön és kistérségi tanács
dolgozzon. Nemde az lenne a településfejlesztés egyik meggondolnivalója,
hogy a jelenleg nem olcsó bérleményben, nem is ideális feltételek között
működő szervezet kapjon 5-6 irodát a városháza épületében? Van ennyi, csak
más használja, a kistérség - mindannyiunk pénzéből - sokkal többet fizet
béleti díjként, mint amennyi bevétel emiatt keletkezik. Aztán természetszerűleg
lenne tanácskozóterme, nagyobb eseményekhez igénybevehetné a "dísztermet"
és egybek, amelyet egy üzemeltetéssel meg lehetne oldani. Ez persze távlatos
és startégiai gondolkodást igényelne, és ezen a téren semmi változás nem
lesz amíg itt az a döntések mércéje, hogy jelenleg ki a munkaszervezet
vezetője, és annak ha bele döglenek is semmiféle jót nem szabad kitalálni...
De
ha már tetőtérbeépítés szóbajött más helyütt, miért is nem vetődik fel
a Városháza tetőterének kihasználása? Kiválóan alkalmas erre, olyannyira,
hogy vannak is ott titkos helyiségek, ablak is a hátsó részre. Értelemszerűen
be lehetne építeni legalább a nagyobb tetőteret. És ezt most kellene eldönteni
amikor az akadálymenetesítéshez amúgy is liftet építenek. Akkor az könnyűszerrel
beleférne, hogy jó 200-250 m2 újabb irodarész alakuljon ki olyan funkciókra,
amelyeket nem is biztos, hogy a lakosságnak kell látogatni. (Irattár, sokszorosítás,
szerverterem, stb.) Arról nem is beszélve, hogy újabb 300-400 m2-t lehetne
nyerni a keresztépület ugyancsak beépítésre alkalmas tetőterének felhasználásával.
Ez pedig
támogatást élvezhetne, mert egy ilyen terv valóban funkcióbővítést jelentett
volna, ami a pályázat alapfeltétele. A jelenlegiből nem derül ki, hogy
bármi ilyen elképzelés megfogalmazódott volna. Pályázat ügyben pedig késő
bánat, mert azt már - így ahogy van - beadták.
Úgy vélem
kellő időben elkezdett gondolkodás, tényleges lakossági vita, a témában
megalapozott véleményet alkotni tudók megkérdezésével, ezek a dolgok sokkal
jobbá tehetők lettek volna.
Templomkert
Noha
sok egyéb hajmeresztésre méltán okot adó rész fedezhető fel a rajzok sematikusságán.
A többit vegye észre a Tisztelt Olvasó, és írja be véleményét a hozzászólásokhoz.
>>>
Azért a
Templomkert "átstruktúrálást" még nem lehet szó nélkül hagyni. Itt úgy
látszik annyiról szól a tett, hogy az első világháborús emlékművet eltávolítják,
és a kőszegélyeket is. No meg az ősszes szép nagy fát, és helyére ültetnek
csenevészeket, ahonnan az egyház - mert ártalmasnak és a templomra veszélyesnek
ítélte - a fenyőket kivágatta, oda ismét nagy fenyőket terveznek. (Már
nem közterületre!) Hogy kinek mi baja van az emlékművel, azt nem tudom?
És azt sem hol akarják elhelyezni, miután jó középtájra a kopjafát őriznék
meg.
A rajz nagyvonaluúan
megfeledkezik arról, hogy az úton éppen forgalomelterelő sziget is van,
és egyebek. Ez bizony nagyon is összefügg.
Az ugyanis
jól látható. hogy ennek a terepnek jelentős emelkedése - pontosabban az
út felé - sülyedése van. A valamikori kerítés alapját szolgáló kövrkány
jól megfogják a lezúduló vizet, és nem engedik rámosni a járdára és a főútra.
No meg a terület lépcsőzetesége is azt szolgálta, hogy a víz ott megállva
szikkadjon el, mert nemigen van hová mennie.
Ehhez képest
elég merész vállalkozás erre a területre épített járdát tervezni, bár meg
kell hagyni néhány pad most is jó lenne. (Még olyan is ami két lábon áll
a földön, nem úgy mint a tervetett, ami lebeg a levegőben.)
Mi változna,
kérdezték sokan. Tulajdonképpen semmi, csak a meglévőt a szép fákkal kiirtva,
egy papíron szépnek látszó, funkciótlan terület keletkezne, semmivel sem
több szolgáltatással, és élménnyel, mint a jelenlegi. Akkor pedig elegendő
lenne a gondozás, amiben ugyan a város nem jeleskedik, de a templomkertre
azért nem lehet sok panasz.
Egy struktúrális
tervezésre kész team például meggondolná, hogy itt is legyen egy 2 méteres
füves kertes sáv az út és a járda elválasztására, és a mostani járda beljebb
kerülvén, szembenézne a postával, és a városháza előtti gyalogjárdával.
Ílyen módon még a postával szemben is lehetne szabályosan zebrát telepíteni,
amit most nem lehet, annak szabályai miatt. Minek is a zebra? Hát csak
azért, mert ha a laktanya forgalma beindul, akkor elég nehezen képzelhető
el ott az átjutás.
Röviden ennyi!
Valóban
röviden, mert sok más észrevétel is megfogalmazódik mindenkiben, aki kicsit
is ismeri a várost, és van elképzelése a javításra. Most már csak az a
kérdés, hogy ezen emberek bölcsességére miért nem volt törvényesen (rendezési
terv stb.) és időben kíváncsi a város vezetése. Miért akar a helybenlakók
helyett úgy okos lenni, hogy az éppen a helybenlakók többségének élhetetlenné
teszi a várost, gondot, bosszúságot okoz? Úgy vélem a L'art pur L'art művészetek
ideje lejárt a városépítésben is. A funkcióbővítő településfejlesztés pedig
nem festés mázolás, akármennyire is hatalmas újításnak tüntetnék fel az
elmúlt 6-8 év karbantartási mulasztásait.
|