Fórum a településfejlesztésről
-
A soronkövetkező testületi ülés
időpontjában a város fejlesztési elképzelések megvitatására hívta a vállalkozókat
Mezőfi Zoltán polgármester. Jó kérdés persze, hogy mennyire hívta, hiszen
nem sok nyoma volt annak, hogy komolyan is szeretné, hogy minél több ember
kérdezzen és mondjon véleményt. Mindössze a város alig látogatott honlapján
állott néhány soros szöveg, érdemi felkészülésra alkalmas anyagok nélkül.
Ilyenmód
nem kell csodálkozni azon, hogy a 20-25 főnyi édeklődő között akárhogyan
is számoltam háromnál több vállalkozót nem találtam. Volt aki felvetette,
hogy ez úgyis csak arra való, hogy be lehessen írni mennyire komolyan gondolják
a nyilvánosságot, és még fórumot is tarottak a vállalkozóknak is.
Az már senkit nem lep meg, hogy a testületi ülésen felvetődöttek szerint
ide azokat a vállalkozókat kellett volna meghívni, akik szándékkal, tőkével
rendelkezve konzorciumi tagként bekapcsolódhatnak a fejlesztésekbe. Persze
ehhez előkészített szerődéstervezet mellett sokféle konkrétummal is kellene
szolgálni, miben is számítanak a vállalkozások együttműködésére.
Miért most?
A kérdés
a jelenlévőkben is megfogalmazódott, hiszen itt két különféle terv előkészítéséről
van szó. Az egyik az "Integrált városfejlesztési stratégia" című, amelyet
az ÉMOP 3.1.2 településközpont rehabilitációs pályázatára akarnak
benyújtani. A dolog szépséghibája, hogy ennak a pályázatnak a beadási határidejre
má kétszer lejárt. Igaz, egy új tábla kiadásával - és annak kitöltésére
- május 16-ig újabb hosszabbítás történt. Maradt tehát néhány nap a hatalmas
ívű elképzelések részletes kidolgozására, és a pályázat sokezer feltételének
való megfelelésre.
A másik
kérdéskör, hogy szükséges felülvizsgálni a város rendezési tervét, és abban
hosszútávú városfejlesztési elképzeléseket helyi törvény erejére emelni.
Ez a folyamat legalább 2-3 év, tehát akkor érdemes lett volna a vitával
megvárni, hogy a képviselő-tetület - határozatban - milyen átgondolt, és
már egyeztetett terveket bocsát vitára. Ilyen tervek nem voltak. Vázlatok
igen, de erről később.
Miről volt szó konkrétan?
Némi cinizmussal
mondhatnám, hogy konkrétan semmiről. És ez így is van. Ahogy megfogalmazódott,
a jelenlévők véleményére voltak kíváncsiak. Mezőfi Zoltán polgármester
köszöntőjében - szokásos fordulattal élve - átadta a szót a jelenlévő szakembereknek.
Kétségtelen, hogy a jelenlévők kiváló szakemberek településfejlesztési
kérdéseben, csak éppen alig kaptak érdemleges információkat városunkról,
ami aztán már majdnem vicces helyzetelemzésre vezetett, és ennek követketében
hibás megoldások kidolgozására.
Majd Dr.
Nagy József és munkatársai adtak tájékoztatást a városfejlesztési kérdések
mószertanáról, és a megoldáskeresések lehetséges útjairól. Nekem túl általánosnak
tűnt - nem csoda, hiszen érdemleges adatokkal nem rendelkeztek. Kétségtelen,
hogy a vetitettképes prezentációk bármely városra igazak, így Rétságra
is, de csak mint egy nagyobb munka és egy pályázati anyag előmunkálatának
része.
Az elemzésben
például két lényeges információra támaszkodtak. 1. Rétság gazdasági tejesítőképessége
alacsony. 2. A város idegenforgalmi értékekben gazdag, amelyek kihasználatlanok.
Ezekre alapultak a legfontosabb tervek.
Nos Rétság
gazdasági potenciálja - a HVG cikke szeint is - országosan kimagasló. Nagyobb
az adóerőképességünk, mint a Rózsadombnak. Olyannyira, hogy a magas adóbevétel
miatt is elvon a központi költségvetés. Itt az lehet a cél, hogy a kétségtelenül
jó bevételt ésszerűen és jól felhasználni. Ugyancsak ide tartozik, hogy
Rétság gazdasági potenciálja miatt kistérségünket törölték a hátrányos
helyzetű területek listájáról, ami eleve több pályázatból való kimaradást
eredményez.
A másik félrevezető
információ az idegenforgalmi vonzerő. Tény, hogy a környék ilyenekben gazdag,
de konktétan a városban az egyszem Haranglábon kívül semmit nem tudnánk
megmutatni a látványosságra vágyó turistának. Erre pedig nem lehet idegenforgalmi
iparágat fejleszteni.
Mi volt az értelme?
Jómagam
is megfogalmaztam, hogy szükségesek ilyenféle fórumok, ahol a lakosság
véleményére ténylegesen számítanak, bevonják őket a tervezés folyamatába.
Kár, hogy hat év óta ez az első ilyen alkalom. A pályázatírással megbízott
cég pedig elengedhetetlennek tartja ezt a fajta párbeszédet az egész munkafolyamatban.
Véleményem szerint ez a folyamat legalább 2 éves munkát jelent és így alkalmatlan
arra, hogy kiérlelt pályázat szülessen. De a hosszútávú tervek munkálatainak
elkezdéséhez is szükséges a folyamatos párbeszéd. Már csak azért is, mert
szükséges a rendezési terv felülvizsgálata, a teljes városrendezés megtervezése.
Ez pedig csak a lakosság és a vállalkozások, civil szervezetek és az intézmények
bevonásával lehetséges.
Néhány furcsaság
A helyszínen kifüggesztésre
került egy rajz a városközpont lehetséges főteréről. (Itt alább is látható
a vázlat egy része.) Ha nem látják ezen az áll, hogy a művelődési központot
- a város szinte egyetlen karakteres épületét - le kell bontani, helyén
parkot és viacoloros - üres - főteret csinálni. Bár az ötletet felvető
többször hangsúlyozta, hogy ez egy lehetséges elképzelés, amiben nincs
semilyen döntés, de azért megvitatásra ajánlja. A terv része az örökké
száraz patak felbontása, és a tér közepén való átvezetése. Mellette sétány.
Azt, hogy a sétány melett lakók hogyan közelíthetik meg lakásaikat és garázsukat,
no meg a tér hátsó sarkában lévő Autósboltot, hát erre nem gonoltak. Meg
arra sem, mitől is lenne ez főtér, ha éppen annak leglényegesebb elemét
az állandó nyüzsgést adó kulturális és rendezvényi tér együttest innen
száműznék. És arra sem, hogy mitől lesz szép a kibontott száraz árok, ha
olyan "gondozottan" lesz gazos, mint ahol nincs lefedve. Abból inkább nem
kérünk.
Nincs mód részletezni,
miből és hogyan is lenne jó pár százmillió forint egy újabb művház létesítésére,
még
akkor is ha az a laktanya egyik épületének felújításával lenne kivitelezve.
Mit gondolnak,
mi még az, amit lebontani olyan ügybuzgón terveznének a város vezetői?
Aki arra tippelt, hogy a sportpályát és a 'Faházat", nyert! Inkább az egész
Kreszpark helyére megálmodnak egy ma már miliárdos tanuszodát - mit tanuszodát,
akkor már legyen rendes, nagy - csak éppen a faházat valahogyan el lehessen
söpörni a tájképről. Arról persze a javaslattevők nem beszéltek, mit szólnának
a Kreszpark kürül a kifejezetten csendes környék miatt építkezők, ha előttük
naponta többszáz autó, meg parkoló - a zöldterület helyett - nyüzsögne
az uszoda használatához. És hogy milyen egyéb gondokat vetne ez fel a környék
közbiztonságában, közlekedésében?
Előbb felújítani, aztán lebontani
Ez mindenek a
teteje. Mivel két tervezés fut párhuzamosan, az egyikben - amit egy jó
héten belül be kell nyújtani - a művelődési központot felújítani tervezik,
majd a másikban lebontani. Ez már több mint vicces! Pontosan mutatja azt
a koncepciótlanságot, ami jellemzi a városvezetést. Fogalmuk sincs mit
is kellene csinálni, mikor, miből, és milyen városi célok étdekében.
Ki kérte ezeket a módosításkat?
Az egyk jelenlévő
meg is kérdezte, hogy mely vállakozóktól, szervezetektől beszerzett információra
épülnek ezen nagyívű tervek. A válasz néma csend. Mint kiderült nem megnevezhető,
hogy a tervezőkkel ki s miről tárgyalt - a testület által el sem fogadott
- elképzelések szerint. Azt lehetett leszürni ilyen dokumnentumok és előkészítő
viták híjján, hogy valaki - mondjuk a polgármester - osztotta meg rózsaszín
felhőkbe illő egyéni elképzeléseit a tervezőkkel, hogy azok aztán
a város pénzén tervezzenek valamit. Ez aztán jó lesz lázas munka látszatát
kelteni mindenkinek, aki kételkedik abban, hogy vezetőink komolyan dolgoznak.
Legyen pályázat, vagy sem?
Volt aki
hozzászólásom után megkérdezte, hogy én azt szeretném, ha a város nem pályázna?
Nem kéremszépen! Én mindig is azt képviseltem, hogy minden lehetséges pénzre
pályázni kell. De az a lényeg, hogy ennek csak akkor van értelme, ha azt
komoly előkészítés és alapos munka előzi meg. No meg az is előírás, hogy
a pályázat miden részlete a rendezési terven alapulva, megtervezett dokumentumokkal
alátámasztott legyen. Komolytalan, kidolgozatlan és a kiírástól lényegében
eltérő pályázat nemcsak hogy értelmetlen, hanem még a pályázatbírálók előtt
teszi komolytalanná a várost, ami később okozhat csalódást, és károkat.
További szép tervek ...
Voltak persze
most is. Hogy a teljes városközpont kerüljön fel a laktanyába, sőt erről
még a jelenlévők egy rész - nem tudva kit és miért képviselnek - szavaztak
is. Ugyanilyen éretlen felvetés a Buszpályudvar a Kossuth utcában. No nem
mintha ezek nem lennének reális alternatívák, hanem mert ilyen tervek megvalósítsához
a pénz hiányán kívül a két hét sem elég. No meg miért is legyen a buszpályaudvar
a Kossuth utcában, ha a vároközpont - hivatalostól, művelődési házastól,
mindenestől - elköltözne. No éppen ezek a kérdések azok, amelyek rámutattak,
hogy a városvezetés nem képes rendszerbe foglalva átgondolni mi is legyen
Rérsággal.
Az út kezdetén
Ami a tudósító
számára szimpatikus volt, hogy a tervezéssel megbízott cég képviselői kellő
empátiával fogadtak minden felvetést, és átgondolásra érdemesnek találták.
Ez elég szokatlan kisvárosunkban, mert itt mostanság csak a hatalmon lévőknek
lehetett véleménye, másokat lenézve, megszégyenítve zártak ki minden vitából.
Ha tehát a miskolci tervező csapat kapna hosszabb megbízást, reménykedhetünk
abban, hogy nem egyéni érdekek keresztüleröltetésére való csupán a város
jövőbeli terve.
Sok másról
is eset szó a majd négyórás eszmecserén - és az eszmecsere szó ezennel
hangsúlyozandó - amit itt már nincs mód részletezni. A tényszerű hűség
kedvéért csupán megemlítem, hogy a laktanya hasznosításáról, Pusztaszántóról.
a közlekedésről és a belső utakról, a Börzsöny áruház oldalának lehetséges
átalakitásáról is esett szó.
GiK
|