|
|
|
|
|
 |
|
|
|
Képviselő-testületi ülés 2007. november 8. Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. november 8. napján (csütörtök) 18,00 órai kezdettel testületi ülést tart Az ülés helye: Városháza díszterme Kommentárokkal folyamatosan kiegészítésre kerül. A kommentár nem része a testület hivatalos meghívójának. Napirend előtt: Tájékoztató a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről, az önkormányzat érdekében végzett munkáról Rétság, 2007. október 31.
A napirendekhez kapcsolódó bizottsági ülések a következő időpontban: Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság (Elnök: Hegedűs Ferenc) nov. 6 kedd 18.00 óra Művelődési Oktatási és Sport Bizottság (Elnök: Gál Gábor) Nov. 7. szerda 16.30 óra
Sajnos ugyanazok a dolgok köszönnek vissza, ami hónapokon keresztül. Jó-jó, az időpontmódosítást a testület eldöntötte, csak éppen indokát nem látgom. Ezeknek az anyagoknak folyamatosan készen kellett volna állnia tárgyalásra, mivel többsége az önkormányzat és a hivatatal ténykedésével foglalkozik. Elképzelhetetlen lenne, hogy éppen ők nem tartanák be a saját határidejüket. Vagy tényleg nem tartják be? Aztán volt egy újabb rendkívüli ülés. Minek? Amiben döntés született, azt nyugodtan meg lehetett volna tárgyalni előbb, vagy később, a mostanin. Hacsak azért nem kerültek egyes témák rendkívüli ülés napirendjére, hogy azokat ne kelljen a nagyobb nyilvánosság előtt részéletezni. Sőt a szűkebb nyilvánosság előtt sem, mert anyagot még a szavazó képviselők sem kaptak. De nézzük a mostanit. Továbbra sem szerepel egyetlen előterjesztésen sem a jegyző törvényességi feljegyzése. A saját SzMSz-ük (24. § 3.) szerint pedig ez kötelező. Ha nem aktuális, akkor miért is nem változtatnak rajta, hiszen már jónéhányszor átírták az SzMSz-t. Ha pedig szerepel benne, akkor miért is nem tartják be? A következő, hogy a munkatervben szereplő "Tájékoztató a kiemelt feladatok állásáról" című anyag most sem készült el. Erről a polgármesternek havonta kötelessége számot adni, erre is a testület kötelezte. Egyszerűen nem tesz neki eleget. Most már vagy fél év óta. Pedig a 34 hektáros terület és a laktanya ügye mind fontos, és tartozik a lakosságra, hogy mit tett ezekben az ügyekben. Ugyanis a testület döntése alapján ezekben cselekedni kiemelt feladata. Az nem elfogadható hónapokon keresztül, hogy semmit, és még csak meg sem magyarázza. Egyszerűen nem tűzi napirendre. És mindez nem szerepel a két ülés közötti beszámolóban sem. A laktanya eladásának hirdetését jól elszúrták, akkor mostmár nem is érdekes? Ha haveroknak nem lehet könnyen átjátszani, akkor más már ne is vegye meg - kérdezné a jámbor városlakó. Én ilyet nem kérdezek, csak nem értem! Ha ebből a feladatból 70 millió bevétel van terveznbe, akkor hogyan lehet simán túllépni rajta, hogy nem lesz. Nem hirdetjük, nem adjuk el. (Dehogy nem hirdetik. Még mindog ott van a városháza előtti üvegkirakatban egy Hirdetmény, amelyre 2006 december 31-ig lehet jelentkezni. Tényleg be kell száni ebbe a "Vissza az időbe" projektbe, hogy ez megvalósítható legyen. Vagy inkább le kellene venni a hirdetést, de erre sincs senkinek figyelme.) Mikor voltak komolytanok? Amikor alap nélkül terveztek, amikor felelőtlenül hirdettek, amikor a 35 millió forintnál magasabb összegért jelentkezőnek nem adták el, vagy amikor semmit sem vesznek komolyan, ami a dolguk és ami a város érdeke. Mikor lesz ezügyben egy normális koncepcióra épülő, rendes tenderkiírás, amely meghirdetésre kerül az országos sajtóban, vagy valamilyen ingatlanforgalmi cég felé. Van itt még egy. Az van írva, hogy a Művelődési Oktatási és Sport bizottság ülést tart. Hogyan? Törvényesen nem ülésezhet, mert amennyiben a beltagok száma nem több eggyel, mint a kültagok, akkor a törvényi működés feltétele nem adott. (Jávorka jános lemondott, intézkedés még nem történt.) Amíg ezen nem változtatnak, addig törvényes ülést nem tarthatnak. Persze beszélgetni akárkivel akármikor lehet, csak éppen ezt bizottsági állásfoglalásként teljesen törvénysértő lenne előterjeszteni. Többet az adott napirendnél. Tájékoztató a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről, az önkormányzat érdekében végzett munkáról No, hogy a két ülés között polgármesteri tevéjkenységről nem szól ez az anyag, azon már nem csodálkozik senki. Egyszerűen nincs miről számot adni? Nincs olyan fontos esemény, amit a polgármester a két ülés között 40 napban elvégzett a város érdekében? Ugyanaz a helyzet, mint a feljebb leírtakban? Furcsa, hogy soknak látszon, a polgármester 2 szeptemberi "eseményről" is beszámolt. Miért most? Volt már ülés szeptember 27-én, mindkettő akkor lett volna aktuális, és a határidőben való kiküldésbe is belefért volna. Ja, hogy azt sem tudja, mit is kell ide írni, és mikor, és úgy találomra bedob ilyenféle ügyeket? Ide semmiképpen nem való egyik sem. Annál is inkább a hulladéklerakó ügyében már augusztusban döntött testület. Akkor ez mitől olyan fontos tett, ami ide való? Ha pedig ide való, csak napirendként lenne tárgyalható. Az önkormányzat tulajdonos a társulásban, döntése nélkül nem tehet semmit a polgármester. Ja hogy résztvett egy értekezleten? Ez aztán a hatalmas teljesítmény!. Aztán itt a következő. A talajmechanikai viszgálat a Szőlő utcában. Nem tudom, most melyik kordé előzi meg melyik szamarat, mert ez összefügg a rendezési tervvel, de mindenképpen a testület döntésével. Ahhoz pedig, hogy néhány pályázó kimenjen a Szőlődombra, és megnézzen egy helyszínt, nem hiszem hogy polgármesteri kalauzolás szükséges. Sokkal inkább tartozna a műszaki ügyintézőkre, akik más érdemi infromációt is tudnának adni. Miért a polgármester járkál a lehetséges pályázókkal, el nem tudom képzelni? (...?) Csak nem valamiben befolyásolni akarja őket az objektív tényekkel szemben? Október 2. Kistérségi ülés. Érdekes a polgármester szelektív emlékezete, mert ezen az ülésen legnagyobb terjedelemben a Járóbetegellátó Központtal kapcsolatos ügyekről volt szó. Erről be is számoltunk. Nem annyira a polgármester vitte ott a primet, inkább csak csendben hallgatott, ahogy feje felett elhúztak az események, ahogyan a szabálytalanul aláírt szerződést vissza kellett vonni. Erről itt nem beszél, pedig lehetett volna kontruktív javaslata, előremutató cselekedete. Az említett felvetésre nem emlékszem, bár nem voltam ott végíg a gyűlésen. Azt gondolom, hogy nem az abszolút periférikus dolgokról, hanem a lényegről kellene számot adni. A lényeg pedig az, hogy a járóbetekegellátó központ a tökölődés, az intézkedések, a megfelelő programok elmaradása és átgondolatlanságok miatt kútba eshet. Október 5. Aranyos. Élénk érdeklődés van egy multinacionális cég részéről egy olyan területre - megjegyzem nem először - aminek megszerzésért a korábbi testületet egyfolytában szidja a jelenlegi néhány tagja. Ha ilyen nagy az érdeklődés, akkor talán mégsem volt rossz döntés az, hogy megvettük. (A döbésben magam is résztvettem) A baj csak az, hogy sem koncepció, sem rendezési terv szinten halványlila elképzelés sincs arról, hogy az adott terület hogyan illeszkedjen a városhoz. Egyre van elképzelés, az ügyvéd úgy tárgyaljon, hogy kérje vissza a pénzt. Bár ha ennyire kapós lenne, miért kellene a pénzt visszakérni? Ha pedig ez a testületi döntés, miért is kell a partnert hülyíteni. Meg kellene neki mondani, hogy Rétság nem számol ezzel a területtel, kérjék Tolmácstól, vagy az ÁPV RT-től. Mert addig tényleg nincs miről beszélni, amíg a per le nem zárul, és a rendezési terv nem tartalmazza megközelíthetőségekkel együtt az övezetbesorolást és az építési előírásokat. Nagyon vicces, hogy ide került beszúrásra a Járóbetegellátó központ pályázatának megjelenése. Ez ugyan pontatlan, mert a pályázat hivatalosan a mai napig nem jelent meg, csak a tervezet szüvege olvasható az interneten. Valószínűsíthető, hogy ez marad a végleges. Csakhogy arról a polgármester elfelejtette tájékoztatni a testületet és az olvasókat, hogy a feltételek a korábbaiakhoz képest is szigorodtak. Ha kiemelt központ akar lenni ez az ellátóhely, akkor 20 ezer járóbeteget kell - testületi határozatokkal - kimutatni, és ezek jelentős százaléka nem lehet 20 kilométeren belül. Ez sehogyan sem jön össze. Aztán az van a tervezetben, hogy 10 % lesz az önrész, meg az, hogy ha nem működik az építmény megfelelően, vissza kell fizetni a beruházási költségeket. Ezek mind nagyon kemény feltételéek, olyannyira, hogy ehhez képest a benyújtási határidő teljesen lényegtelen. Ha valami, akkor ez az amit napoirendként a testület elé kellene vinni, már azon felhatalmazások okán is, hogy a polgármester egyáltalán miben és hogyan tárgyaljon. Mert eddig Rétság testülete még azt sem döntötte el, hogy egyáltalán akarja-e és tudja-e fogadni ezt a pályázatot. A polgármester mégis kész tényként beszél arról, hogy pályáznak. Kik és hogyan kérdezem én, mert a Kistérség együttesen biztosan nem. A többi település sem döntött még szándékáról, de pénz egyik sem akar adni. Akkor ki fizeti az önrészt, a működési költségeket és egyebeket. No ezekre kellene rende napirend keretében választ adni. Nem, Rétságon nem ez a divat. Majd egy rendkívüli ülésen kitűzik, anyag, információ nélkül, hogy ez kell rétságnak, és hazaáruló, aki infromációk híjján nem szavazná meg. Rendes anyagra, meg nyilvános tárgyalásra meg nem lesz idő. És minek is belebeszélni. A polgármester felhatalmazás nélkül - mert eddig ebben az ügyben csak hitegetett mindenkit, de felhatalmazást egyszer sem kapott - intézkedik, és majd dönt. A város százmillióiról, csak úgy az utolsó pillanatban. Ha pedig valami, ezt kellene akár minden ülésen részletesen rárgyalni, ismertetni. Vagy azt, hogy a feltételek módosuljanak, mert október 24-ig lehett volna a pályázathoz véleményeket küldeni. Azt már nem. Ha nem nyerünk, majd szidjuk a kormányt... És még két protokoláris esemény. A tényleges mérleg: Amiről a polgármester beszámolt, mint az elmúlt hónap egetrengető fontos tennivalói, abból 2 már a múltté, 2 protokoll, és az ünnepi beszéden túl semmi tennivalója nem volt benne, a másik kettő pedig a nagy semmi. Ez az igazság kéremszépen! Ezen nem lehet szépíteni. Ezen napirendek alkalmával semmi lényegesről be nem számol. Még a lakossági fórumról sem esett szó, pedig ott aztán voltak megfontolásra érdemes események. De Isten ments megemlíteni. Még protokollból sem! Mert még lenne olyan elvetemült képviselő, aki megkérdezné, hogy az elhangzott felvetésekre történnek-e intézkedések, és egyáltalán, hogyan is áll ez a fórumosdi. Szóval ez nem volt számára olyan lényeges, hogy akár az előző, akár a mostani tájékoztatóban pár szót erre is pocsékoljon. Szomorú. A lejárt határidejű határozatokról Ha komolyan vesszük a demokráciát, mely szerint mindenben a választott testület dönt és annak végrehajtásáról a legnagyobb nyilvánosság előtt számot kell adni, akkor - az előző napirenden túl - ez a havonta visszatérő tájékoztató lenne a legfontosabb, amivel egy testületnek kimerítően, elszámoltatóan, és konzekvenciákat megállapítóan kellene foglalkozni. És ez nem valamiféle cinizmus, de kétségtelen, hogy hosszasan vitatkozni az előkészíttetlenül odatett semmiről, fontos döntéseket hozni fontos dolgokról, mind semmi ahhoz képest, hogy az így hozott döntéseket egyáltalán végrehajtotta-e valaki. Mert ha nem, akkor minek is tépni a szájukat a képviselőknek. Tehát állítom, hogy a demokratikus működésnek nem csak a jogok, hanem a kötelességek is alapját képezik, ami másként, mint alapos elszámolással a kapott feladatok el nem lehet képzelni. Ehhez képest a szokásos alig követhető semmitmondó anyagot teszik a képviselők elé. Egyrészt persze a régebben sem végrehajtott határozatokat elfelejtik, pedig azok azóta is végrehajtatlanok. Mondjunk példát? A polgármesternek el kellett volna készíteni a Hangadó és a Honlap szerkesztési elveiről, a szerkesztőségről szóló szabályzatát. Nem tette. A racionalizáslási bizottságnak jelentést kellett volna készíteni, nem készített. A polgármesternek munkatervben - határozatban - foglalt kötelessége a kiemelt feladatokról számot adni, nem tett benne semmit hónapok óta. Feladata az iskolafejlesztési koncepciót elkészíteni és benyújtani, nem tett benne semmit. Van itt egy lap, amelyen határozatszámok szerepelnek. Rendes esetben a képviselő és az egyszerű érdeklődő is vissza tudja kereseni a jegyzőkönyvekből a határozatot, és ellenőrizni, hogy miről is van szó. Úgy tűnik szándékosan késnek a jegyzőkönyvek, nehogy ezt valaki megtehesse. A tájékoztatóban meg azt sem írják oda, miről is szólt a döntés. Így aztán azt mondanak, amit akarnak. Mint legutóbb Jávorka János rákérdezett, hogy mikor döntöttek arról, hogy a hivatalba a titkárságra dolgozót vesznek fel. Erre a jegyző azt a választ adta, hogy a 103/2007 határozatban. Nem véletlenül csodálkozott Jávorka sem, mert ilyen abban a határozatban nem volt. Csak akkor nem volt mód azt mondani, hogy: Jegyző Úr! legyenszives felolvasni az adott határozatot, mert ilyenre nem emlékszem. Azt hiszen kiborult volna a bili, mert sem felolvasni, se értelmezni nem lehetett volna. Az adott határozat ugyanis takarítőnői helyekről és nem szakalkalmazottakról szólt. És ezek után mégis sorakoznak az odavetett szövegek, hogy az "értesítés megküldésre került", és hasonlók. Már máskor is írtam, nem arról kell beszámolni, hogy az értesítést elküldték, hanem arról, hogy a határozatban foglaltak végrehajtásra kerülte-e. Azzal ugyanis, hogy egy levelet elküldenek - ha elküldik egyáltalán - nincs még végrehajtva semmi. Aztán különös, hogy egyes határozatok, csak úgy kimaradnak a beszámolóból, aztán soha többé ebben az életben senki nem ad róluk számot. Miért olyan hiányos ez a lista. Ha már olvasható lenne a jegyzőkönyv, magam is ellenőrizhetném, de így csak megkérdezem. A többi tíznél is több határozattal mi a helyzet? Azokról még értesítés sem készült, meg semmi, Ide sem lehet írni? Hol vannak a 127, 129, 134, 135, 136, 137, 138, 140, 144, 145 számú határozatokról a beszámolók? Ami pedig itt van, azok egy része is hamis. Mondhatnám kész hazugság. Mert az van a 130/2007-ben, hogy az iskolafejlesztési koncepció jelen ülés napirendjére kerül. Akárhogyan nézem, nem került oda! Azt sem tudja a jobbkéz, mit csinál a bal? Vagy a polgármester meg sem nézi mit is ír alá - ha egyáltalán aláírja, mert nem tudom észrevették-e az előterjesztések jelentős részén sem aláírás, de amelyiken az fénymásolatban van, pecsét sem szerepel. Hogyan lehet akkor egy hivatalos iratot hivatalosnak tekinteni. No akkor az egyiken aláírja, hogy lesz ez az előterjesztés, a másikon meg pár perc múlva, hogy nem lesz. Ezt hogyan szabad megtenni? 132. A szerződés megkötésre került. Kérdezem én, hol a szerződés? Mert a testület nevében köttetett, de be nem mutatott szerződés szövegéhez köze van a képviselőknek. Azt ha korábban nem utólag kötelező lenne becsatolni az anyagok közé. Így aztán nem tudni, mit is írt alá a polgármester a nevükben. Lehet, hogy semmi különös nincs abban, de akkor is. Ide tartozik! 133. Mi az, hogy a KRODA megállapodás megkötése folyamatban van? Vagy aláírták, vagy nem. Egyébként jegyzőkönyv nélkül nem tudni, mi is az a KRODA Kft, és mit fog csinálni, itt is jótékony homály fedi. De az aláírás folyamatban van. Mi az? Hetekig tart egy papírra odatenni két ember aláírását? Ha nem akkor tessék azt írni, hogy még nem írtál alá, mert ez és ez az akadály, és legközelebb beszámolni róla, ha kész, és becsatolni a szerződést. 139. Ugyancsak érdekes, hogy egy határozat alapján a sírhelygondozási szolgáltatás bevezetésének előkészítése folyamatban van. Ha jól tudom olyan határozat nem született, hogy bárminek folyamatban kell lennie. Majd ha történik érdemleges, tessék akkor beszámolni róla, hogy mi történt és hogyan. Vagy a folyamatban létel állomásairól. Mi van folyamatban? kiválasztották a szolgáltatót, megkérték az engedélyeket, kitűzték az ajánlatot, pályázatot hirdettek, vagy mi? Mi van folyamatban. gyanítom, hogy a nagy semmi és el is felejtődik az egész. Úgy látom efféle szolgáltatásnak Rétságon nincs értelme és nincs rá valós igény. A kevésszámú vidéken élő pedig a tényleges árat nem tudná megfizetni. Akkor pedig miért nem lehetett ezt idejekorán körbejárni. És miért nem lehet korrekt tájékoztatást adni: az ügyben nem történt semmi. Hangzatos szavak a testületin, villogás, önfényezés, ötletezés, jó színben feltűnés, hogy egyesek milyen okosok, aztán marad minden annyiban. Ismétlem a bevezetőben írtakat: A legfontosabb, hogy a feladatra kötelezettek legaprólékosabban elszámoljanak a rájuk bízott munkával. Ez a tájékoztató erre alkalmatlan, és úgy látszik az ülések előtt érdemben nem is akar sem a hivatal, sem a polgármester számot adni arról, hogy ami a dolga abban mit tett. Szomorú! Annál is több! Törvénysértő!
Az előterjesztés innen letölthető >>>
Igen tanúságos a költségvetés módosításáról
szóló előterjesztés. Még a laikusnak is feltűnik néhány dolog a szöveges
anyagból, hát még ha a táblázatok alapos és pontos elemzésére is sor kerülhetne.
(No akkor ez a kommentárrész maga lenne egy tanulmány, amit bizony nem
olvasnának el.)
A rendelettervezet innen letölthető >>> Mellékletek 1, 1A, 1B, 2 >>> Mellékletek 3, 4, >>> Elsősorban az derül ki, hogy a költségvetés színvonala - értsd bevételi és kiadási terve 59,299 millió forinttal csökkent. Magyarázatként az szerepel, hogy kevesebb adót fizetnek be, mint a tervezett, ami azért furcsa. Minden évben nagyobb volt az adóbevétel, mint a tervezett, valószínűleg így kellene ennek lenni az idén is. No persze ha Rétságon fizetés helyett jelentős tételeket ledolgozni is lehet egyes - titokban tárgyalt - ismerősöknek, amely már az MTI, a Magyar Rádió és mások érdeklődést is felkeltette, akkor nem is lehet azon csodálkozni, hogy ez az adó nem folyik be. A következő fontos mondanivaló, hogy a laktanya tervezett eladása meghiúsult. Ez csak így ki van jelentve, pedig még nincs vége az évnek. És ha nem is akarnak ebben semmit tenni, akkor mikor lesz belőle valami? No ennek kapcsán zárolták a bevételeket, a kiadásokat, amelyek jórésze fejlesztési kiadás volt. Eleve láthatta minden hozzáértő, hogy a tervezett fejlesztési kiadás csak egy lufi, ami majd egyszer eldurran. Pukk! Most durrant el. Mert mint ahogy az anyagból olvasható, a hitel sem akkora ám, amivel riogatták az embereket, nincsenek is akkora terhek, mondjuk a laktanyatelephely vásárlása miatt. Csak éppen a bevételek nem realizálódtak, akiknek ez volt a dolga nem megfelelően intézkedtek. Na mármost a nagy takarékossági intézkedésekből nem látszik semmi. Az is különös, hogy a jegyzőnek ismét külön pénzeket osztanak, mert néhány borítékot néhány órára megőrzött. A feladatról van törvény, a díjazáésról semmit sem találtam. Illő lenne odaírni a pontos rendelkezés címét, mert így eléggé a levegőben lóg ez a dolog. Ugyanis ha a jegyző ezen feladatokat munkaidőben végezte, akkor miért is kellene neki 50.000 forintot kifizetni. És az sem derül ki, hogy ez nettó, bruttó, és egyéb, mert ha ennyit utaltak át a díjazásra, akkor abból jó ha marad 15000, ha viszont ez nettóban kifizetésre került részére, akkor az legalább 120-150 ezer forintot kiadást jelent. Mindenesetre furcsa, és az is, hogy az anyag nem hivatkozik konkrét utasításra, szabályra. Így aztán a képviselő vagy elhiszi, vagy nem szavaz. A többség megszavazza, de ezzel visszaélni nem illik! Az is látszik, hogy elsősorban a művelődési központon kellett sporórolni. Miközben érdekeltségnövelő pályázaton nyert az intézmény 181 ezer forintotl, amit az anyag itt úgy jelenít meg, hogy az a Könyvtárt illeti, Nem kérem! Az a művelődési központot - benne a könyvtárt és egyéb feladatokat - illeti. Csak az a furcsa, hogy közben az önkormányzat elvont bérek miatt zárolt - járulékaival együtt - 650 ezer forintot az intézménytől. Pedig az érdekeltségnövelő pályázatoknak feltétele, hogy az önkormányzat nem csökkenti az intézmény költségvetését, hiszen a minisztárium azt az intézménynek adja, és nem azért, hogy azt más címen a fenntartó visszavegye. Így ugyanis nem a kultúra nyer támogatást, hanem a önkormányzat elvonja azt. Nem is teljesíthető és nem is elszámolható a feladat. No van itt még egy nagyon aranyos eset, a sporttámogatásokkal, amelyet úgy látszik hogy a nehéz anyagi helyzetben kétszer is ki akarnak fizetni. No nem a labdarúgó egyesületnek, hanem a meg sem alakult iskolai sportegyesületnek. Itt az szerepel, hogy szerződést kötöttek 800 ezer forintra, és azt nem lehet felbontani. Kérdezem én kivel, és milyen alapon. Nincs olyan sportegyesület, amelyről a határozat szól. Az egy más kérdés, hogy az iskolai sporttevékenység érdemel-e és milyen mértékű támogatást, de azt az iskolai költségvetésben kell ütemezni. Szerződést aláírni, és a pénzt felhasználni egy nem is létező szervezetnek teljesen érthetetlen. (A szerződés itt olvasható) Az önkormányzat a saját intézményével ilyen megállapodást nem köthet, és különösen nem a sportegyesületek támogatási alapjából. De van itt még más is. Ezt a pénzt nem is pályázták, nem kérte senki. Ott van leírva a mostani anyagban, hogy "Az iskola igazgatója a bizottsági tagok felszólítására nyújtotta be támogatási igényét." És még csak a pályázatokat sem látta a testület. Ha volt egyáltalán, azt a MOS elnök ügyesen eltitkolta, de a pm ilyen információk alapján szavaztatott. No mindjárt a kérdések sokasága! Miért kellett bárkit is felszólítani - hozzáteszem a törvényes határidő lejárta után - hogy nyújtson be bármit is. Közzétételre került a pályázat, aki nem pályázott, az nem nyer. Ennyi. Akkor miért is kellett bárkit felszólítani, ha annyira kevés a pénz. Aztán a következő kérdés, hogy miért az iskola igazgatóját? Ő lenne a megalakulni tervezett diáksport egyesület képviselője? Alig hiszem, hiszen ez összeférhetetlen. Vagy igazgató, vagy egyesület. A sportalap viszont csak sportszervezeteknek és nem intézméyneknek adható, hiszen ilyen alapon a művelődési ház is pályázhatott volna az ott működő sporttevékenységekre. És mindezek után az a javaslat, hogy ezt a pénzt - ok indok, és az egyesület megalakulása nélkül - másodszor is kapja meg - kicsoda is? Nincs egyesület emberek! Kinek kellene átadni, ki mutatta ki, a tagokat lakcím, névsor szerint? Hol van a bejegyzési határozat a bíróságról? Ja hogy bizonyos esetekben ez mind felesleges? No az lehet. De a képmutatás e tekintetben nagyon átlátszó. Ismét mondom, az iskola intézmény, és feladatait a költségvetésben kell biztosítani. (és ellenőrizni is a szabályszerű felhasználást.) Akkor tehát nem kell náluk zárolni a létszácsökkenés miatti összgeket, és marad a sporttevékenységre. Ilyen egyszerű. De külön ellenőrizhetetlen alapokat kifizetni nem csak aggályos. Több! Jogsértő! Az is kérdés, hogy miért nem került megtervezésre a Város Szolgálatáért díjjal járó összeg, és a jubuleumi jutalmak díja, hiszen ezek kifizetés előre látható volt. Lehet, hogy ez a kommentár kiegészítésre kerül, ha a táblazatok elemzésére is vállakozik valamelyik szakértőnk. Akkor azt is hozzátesszük. Beszámoló a Polgármesteri Hivatal tevékenységéről Érdekes kontraszt az a kimutatás, amely a beszámolási időszakot két részre bontja. Egyrészt érthetetlen, hiszen a munka folyamatossága nem szakadt meg 2007 januárban. Vagy mégis történt valami, ami indokolja ezt a határvonalat? Igen történt. A testület indokolatlan, személyekedő, politikai döntéssel lefejezte a hivatalt. Csökkentette a létszámot. Ez több helyen is visszaköszön a beszámolóban, csak nem nevezik nevén a gyereket, vagy az intézkedés forrását. Egyértelműen nyilvánvalóvá válik, hogy az átgondolatlan, megalapozatlan intézkedés nemcsak hogy negatívan hatott a hivatali munkára, henem a törvényesség sem volt biztosítva. Olyan ugyanis Rétságon az elmúlt 10 évben talán egyszer sem fordult elő, hogy a jegyzőkönyvek nem készülnek el 15 napon belül, és azt az illetékesek mellett az utóbbi időben a közvélemény is ne ismerhesse meg. Most pedig sorozatban másfél hónapnál is több idő, mire nagynehezen elkészül egy alapdokumentum. Ez egy városban már-már az ügyek követésének ellehetetlenülését okozza. Ez azért is érthetetlen, mert sokszázezer forintért beszereztek egy laptop számítógépet, amelyen helyben azonnal rögzítik az elhangzottakat. (bár ezt más géppel is meg lehetett volna valósítani, nem érthető, hogy akkor mi tart 5-6 hétig egy-egy jegyzőkönyv elkészítésénél. Csak nem a cenzúra?) Olyan sem igen fordult elő, hogy szóbeli előterjesztésre hivatkozva nem készültek anyagok, mert még azok is írásban a bizottsági ülésen vagy azt követően kiosztásra kerültek. E tekintetben is jelentős a visszaesés. Az azért szemfényvesztésnek is rém gyenge, hogy a testületi határozatok száma ez évben 143. Kérdezem én miért? Nagyon egyszerű a magyarázat. Egy ügyből több ügyet csinálva foylamatosan határozgatnak, és amit egyik ülésen elhatároznak azt a következőn megváltozattják, majd ismét visszatérnek rá. Elég pl. a sporttámogatások ügyével kapcsolatos legalább tíz határozatot, rendkívüli ülést említeni. Ezeket régente egyetlen jól átgondolt anyaggal el lehetett dönteni. De az sem igaz, hogy ez mennyi sok feladatot ad, mert éppen az a baj, hogy nem voltak előkészítve, nem készültek írásos anyagok, nem kerültek becsatolásra dokumentumok, pályázatok, szerződések, nem volt átgondolva semmi. A semmiből pedig nem lesz semmi. Azt nem kellene munkának nevezni. Nos a teljes anyagot nem idézem, mert az olvasható. De például az első oldal alján szerepel, hogy "a testületi ülésekkel kapcsolatos ... feladatok szakszerű és határidőben történő elvégzésére elengedhetetlen egy szakképzett, gyakorlattal rendelkező adminisztrátor felvétele." No de ilyen volt! Ki kellett rúgni. Ha akkor nem kellett, most miért kell? Avagy a következetességet e tetületen nemigen lehet számonkérni? Igen kiváncsi leszek, mindezekre az akkori létszámleépítés mellett kardoskodó Tóth Mária képviselő és a többi ezt helyslő képviselőtársa mit fog szólni? Megmagyarázza a bizonyítványát, hogy nem úgy gondolta? Mert egyértelműen megmondta, hogy a létszámcsökkenéssel a színvonal nem csökkenhet. Mert ő bizony megmondta. Aztán a tények makacs dolgok szoktak lenni, óhalyokra egy hivatal sem tud jobban működni. Még akkor sem, ha - megjegyzem törvénytelen - túlórát várnak el a dolgozóktól. Tessék elegendő létszámmal úgy szervezni a munkát, hogy erre ne legyen szükség. A kulcsmnondat a 2. oldal aján szerepel: "Összességében megállapítható, hogy az igazgatási feladatok ellátására sem személyi sem a tárgyi feltételek nem biztosítottak." Nagyon kíváncsi lennék arra, hogy ennek mi a tényleges oka. Egyrészt persze az indokolatlan létszámleépítés. Másrészt baj lehet a munkaszervezéssel is, mert az előző 10-15 évben - ha ugyancsak nehéz körülmények között is - de ilyen helyzetek soha nem alakultak ki. A hivatalt vezető jegyző jól átlátta a tennivalókat, maga is sokat dolgozott, és minden időben készen volt, áttekinthető kimutatásokból lehetett tájékozódni. Most nem ez a helyzet, pedig már külön jogi szakértőt is fizetnek, amire ki sem tér az anyag. Meg fizetett plyázatírót és mégsem nyernek, de aki nyertesre tudott pályázatoit írni csupán a munkabéréből azt ugyancsak ki kellett rúgni. Úgy látszik az előterjesztőnek, vagy akár rajta keresztül a polgármesternek az is nehezére esik - ha már eddig nem tette meg - hogy elismerje a korábbi jegyző hivatalvezetési munkáját. Mert egyértelmű, hogy a változás nem január 1-jével következett be! Aztán a számítógépek régebben is elromlottak, akkor Zsuzsa szólt nekem, és díjazás nélkül, sok-sok órában segitettem, mint ahogyan azt megtette Majnik Laci is. Ezek a viszonyok is le lettek rombolva, és nem látszik, hogy olyan nagyon tolakodnának - ingyen - a munkáért a lelkes segítők. Új számítógépre persze van félmillió, amivel legalább 4 munkahelyet lehetett korszerűsíteni, de ez nem történt meg. Nem építettek az oly sokszor emlegetett szervert, pedig a január 01-től bevezetendő iktatási rendszerben egy ilyen hivatal e nélkül meghal. Ott úgy van értelme az iktatásnak, hogy mindenki a saját képernyőjén látja a számára kiosztott iratokat, és ott is tudja elintézni. És ez csak egy szakterülete, mert 2008-ban az infromációszabadságról szóló törvény értelmében minden anyagot kötelező lesz elektronikusaan köttétenni Rétságon is. Nem csak azt amit ott gépelnek, hanem mindet! Mindezekről - tehát a további feladatokról - nem szól az anyag. Meghatározza, hogy a gyors ügyintézést határidőre udvarisasan biztosítani kell. Ennyi. Ennyi telik feladatmeghatározásként? Mert a mosoly ingyen van, arra nem lehet pénzt kérni november végén, de ha konkrét feladatok lennének itt megjelölve, az már szerepelhetne a költségvetésben. Azután van még itt legalább két dolog, amiről szólni kellene, de nincs róla egyetlen tollvonás sem. Az egyik az ügyfélfogadási renddel kapcsolatos tapasztalat és tennivalók. Ugye bevezetésre került egy új rend, amivel a zárt ajtók mögött a nyugodtabb munkafeltételeket akarta biztosítani a hivatal vezetője. Annak idején erről megírtam a véleményem. No de mégis, ha az olyan nagy találmány, akkor miért is nem javultak a munkafeltételek? Ha nem olyan nagy találmány és semmi nem változott, akkor miért is kellett ezt kierőszakolni, sokaknak ezzel bosszúságot okozni? De lagálább ebben az anyagban szerepeltetni kellett volna a tapasztalatokat, hogy az ügyfélfogadási rendről - ha szükséges - dönthessen a testület. A másik amiről az előterjesztő "elfeledkezett" a városi honlap ügye. A testület döntése szerint ez a hivatal feladat lett, felelős kiadója a jegyző, felelős szerkesztő az egyik munkatárs. Akkor ha ez hivatali feladat - mivel a beszámoló ezekről szól - tessék már leírni pár mondatot ezzel kapcsolatban. Hogyan működik, milyen gondok vannak, mik a tapsztalatok, legalább annyira jó döntés volt-e mint két dolgozó kirúgása, vagy egyáltalán valamit. Mert ez - a már említett infromációszabadságról szóló törvény értelmében - kötelező feladat lesz hamarosan. Nem ezen a színvonalon. Akkor most ezzel mi a helyzet? Összességében úgy látom, hogy a beszámoló sokszor elvész a borítékolás, és egyéb részletkérdések mögött, és éppen azt nem viszgálja emit akár a racionális bizottságnak is kellett volna, de nem tett neki eleget. Nevezetesen, hogy a hivatal szervezeti felépítése jelenleg milyen, és az megfelel-e a feledatellátásnak. Ha nem miben kell más szervezeti modell? Úgy tűnik kell! Akkor ez mikor és hol lesz kimondva? Az egy fő adminisztrátor felvétele például nem fogja sem a pénzügyi csoport sem az okmányiroda itt jelzett gondjait megodlani, de az építéshatósági munkát sem javítani. Azt pedig remélem nem gondolja komolyan az előterjesztő, hogy akkor legalább 3-4 főt fel kellene venni, persze mindezt a takarékosság jegyében. Ha már polgármesteri hivatal tevékenysége, miért nem esik egyetlen szó sem a műszaki csoportról,a munkaidőben való laktanyaőrzésről, a közterületfelügyelet kapcsán átszervezett közterületi feladatokról? Ezekről nem lesz soha külön napirend, mert nem léteznek, mint önálló egységek. Újra csak azt mondom, érdemes lenne tanulmányozni a jó fél évvel ezelőtti működést, mert abban nem volt ennyi - jogosan és korrektül megfogalmazott - önkritika. Mert a hivatal működött, ellátta feladatát. Most pedig - az anyagban leírtak szerint is látható -, nem látja el törvényes határidőkben és elvárható minőségben. Azt már nem is említem, hogy mindezekkel kapcsolatban a felelősség kérdése is felmerül, mert a jegyzőkönyvek, egyéb iratok tekintetében nem elfogadható az, hogy sorozatosan nincs kész időben. Ha ez visszatérő eset - márpedig az - akkor nem csak arra kell rendelkezni, hogy jobban kell mosolyogni, hanem a felelősséget is meg kell állapítani. Egyik sincs a határozatban. Jó csandes kis, egyszerű, vita nélkül jóváhagyandó napirend lenne ez, amire amúgy sem érdemes energiát fordítani, kipipálni és kész? Én nem hinném!
Az előterjesztés innen letölthető >>>
Az első pillantásra
látszik, hogy a bizottságok vezetőinek halvány fogalma sincs, mi is lenne
a feladatuk. Ezért aztán összehordanak hetet, havat, három teljesen különbőző
beszámoló olvasható, amelyek tulajdonképpen éppen a bizottság tényleges
tevékenységéről nem szól. Na mert mi is a bizottság feladata? Véleményező,
döntéselőkészítő. Ez van az Önkormányzati törvényben, és ez van az SzMSz-ben
is. Néhány bizottság határkörébe van utalva testületi jogkör eldöntésre.
Ezekről pedig tételesen be kellene számolni, hogy mikor, milyen előterjesztést
tárgyaltak és hogyan döntöttek. Ilyen sem található meg.
Az Egészségügyi, szociális és környezetvédelmi bizottság >>> Művelődési Oktatási Sport bizottság beszámolója >>> Pénzügyi és Településfejlesztési bizottság beszámolója >>> Nézzük elsőként Dr. Tóth Mária előterjesztését. Az csak egy észrevétel, hogy hemzseg az olyanfajta gépelési - helyesírási - hibáktól, amilyennnel egyes fórumoztók szoktak beírni a fórumba. Vessző, zárójel, gondolatjel után nem hagy szünetet, stb. Ezen túl azt kell mondanom ez a beszámoló felel meg legjobban az eredeti feladatnak, mert felsorolja azokat a tevékenységi területeket, amelyben dönteni kellett és kell. Létszámokról arányokról is képet kapunk. Ami nem tartozik ide, például, hogy Tóth Mária kezdeményezte a születési támogatást, mert ha azt ő kezdeményezte - ehhez bármely képviselőnek joga van - akkor az nem a bizottság munkája. A vállalkozó háziorvosok fűtési támogatásának megállapítása pedig különösen nem. Azon túl, hogy aki mindezt demokratikusan működő bizottságként vezeti, az a kollektív munka jellegéről is szót kellene emelni, nem csak arról, hogy éppen ő mit csinált. Mert az elnöknek van egy szerepe, de nem ő a meghatározó. Ő vezeti az üléseket és nem több. A munkát a bizottság tagjai végzik véleményezésükkel, szavazatukkal. Az a megjegyzés sem ide való, hogy a pénzügyi jellegű kérdéseket is meg kellene tárgyalni a bizottságnak. A racionális üléselőkészítés ugyanis nem az, hogy mindenki megtárgyal mindent, hanem az, hogy az illetékes bizottság megtárgyalja, a többi meg tudomásul veszi. Ha a pénzügyi bizottság - a szakemberek bevonásával - megtárgyal egy pénzügyi kérdést, akkor azt miért is kellene a szociálisnak is tárgyalnia, és megfordítva. Akkor rossz a feladatok elosztása. Majd az ülésen képviselheti a saját és Szocbiz elnöki véleményét. Ezért még közös üléseket sem kell tartani, kivéve mondjuk az éves költségvetés meghatározását. Amit hiányolok, hogy a felhasznált összegekre nézve - terv/teljesítés - nem készült kimutatás. Mert azt látni kellene pontosan, hogy milyen összeg állt rendelkezésükre, és abból hogyan használtak fel. Alul, vagy túl teljesítettek. Egy ilyen táblázat hiányzik, főként azért mert segélyügyekben úgy hoznak döntést, hogy az már nem kerül a testület elé. Művelődési Oktatási és Sportbizottság. Mindjárt az elején a szereptévesztések sorozata. A bizottságok tagjainak nem kell kapcsolatot tartani az intézményvezetőkkel. Nem dolguk. A napirendeket megfelelően megtárgyalni dolguk, és ott az előterjesztőtől kérdezhetnek, véleményt mondhatnak. Ezen túl ez nem feladatuk, és nem is teszik meg. Mert sem az egészségügyi, sem a művelődési intézmények vezetői nem dicsekedhetnek eme kitüntető kapcsolattartási figyelemmel, olyannyira, hogy még a bizottság elnöke sem konzultál velük sem általában, sem egyes napirend előtti felkészülés során. Akkor miért ámítjuk a népet a jó kapcsolatról? Aztán a második oldalon Gál képviselő is azt ismerteti, hogy mint magánember, vagy mint egyszerű képviselő mit tett, vagy mit szeretett volna tenni. Nos ennek semmi köze a bizottsági munkához. Arról persze nem adhat számot, hogy az intézmények és a sport működési mechanizmusát, a vonatkozó jogszabályokat ismeri, intézményfejlesztési startégiákon gondolkodna - ő és a bizottság - mert éppen leépítési startégiákon törik a fejüket. Ellentmondva ezzel alapfeladatuknak, mert az intézmények és a sport feltételeinek javítása ezen bizottság dolga, és nem a leépítés. Tulajdonképpen sem a művelődésről, sem az oktatásról sem a sportról semmit nem tudunk meg. Nem tudjuk meg, hogy a bizottság mit tett és mit akar tenni. Lózungokat, idézeteket persze kapunk, de nem ez volt a feladat. Beszámoló a bizottság munkájáról. Ez a címe. Azután szerepel, hogy a művelődési központ vezetője nem mindig képviselte magát. Nos pontosan tudom, hogy amikor meghívót kapott, mindig ott volt, vagy az intézmény képviselte magát. És a meghívót aláírni és elküldeni kinek is a feladata? Hát az elnöknek. Akkor pedig miért kell ismét a művház vezetőjét oktalanul pellengérezni, mikor éppen az elnök nem tesz eleget feladatának? Önök értik ezt? Aztán egy komoly észrevétel, amiben osztom a az előterjesztő véleményét. A rendkívüli ülések előtt nincsenek bizottsági előkészítések. Ez ténylegesen hiba, mert fontos napirendek maradnak megtárgyalatlanul. Egyrészt csökkenteni kell a rendkívüli ülések számát, másrészt az elnök bármely ilyen ülésen mondhatja, hogy a bizottsága nem tárgyalta a nepirendet, ő és a bizottság tagjai nem szavaznak. Ja hogy ehhez kellene egy kis bátorság a nagy polgármesterrel szemben? No igen. Itt dől el a kérdés, hogy kinek is dolgozik a képviselő. A választóknak vagy a polgármesternek? Más egyébként nem kell, csak a szabályzatot kellene betartani a polgármesternek is az ülések összehívásával. És abban az is benne van, hogy milyen feladata van a bizottságnak és azt hogyan látja el. Az összefoglalókról is emleget valamit, hogy ki mit kifogásolt. Ez kit érdekel? Az érdekes, hogy valóban az SzMSz szerint az ülés lényegét foglalje-e össze, a kisebbségi vélemények ismertetésével, és a hozott határozattal, vagy szabadon értelmezve az ottaniakat rögtönöz valamit, aminek smmi köze nincs az ülésen történtekhez. Erre bőven volt példa. A megoldás egyszerű, el kell olvasni az SzMSz-t és betartani. Magánvéleményt pedig nem a bizottsági dolgok helyett elmondani. Még akkor sem, ha a bizottság véleménye nem egyezik az elnökével. És azt is elfelejti önkritikusan elemezni, hogy Jávorka János vajon miért is mondott le a bizottsági tisztségről? Mert Gál állandóan jogot formált arra, hogy kioktassa. Pedig nem a főnöke. Ezt - ha másként nem - ílymódon tudomásul kellene venni. Egyáltalán senkinek sem a főnöke! Ez nem uralkodás, hanem szolgálat. Pénzügyi Településfejlesztési Bizottság. Meg kell mondanom ez a beszámoló aztán végképp elszáll a tényleges feladat ismertetésétől és attól, hogy milyen munkát végzett az elmúlt év alatt. Egyrészt kiollózza az SzMSz-ből, hogy mi a feladatuk. Ezt mindenki tudja, nem kell leírni. Aztán felsorolja a tagokat. Ezt is mindenki tudja, nem kell leírni. (Igaz a városi honlapon hiába keresik, de ez egy határozat volt, minek ismételni.) Aztán pedig kezdődik egy felsorolás, amihez édeskevés köze volt a bizottságnak, mint testületnek. Hegedűs Ferenc felsorolja, hogy ő mit tett, vagy szeretett volna tenni a város életében, és más - a bizottságtól független szereplők - mit tettek. Ezen az alapon ide nem való sem az 500 méter járda, sem a Katolikus templom körüli parkosítás, a Mindszenty park kerítésének cseréje, és a többi felsorolt dolog, mert ezek ugyan pozitív események, de semmi köze a bizottság munkájához. Nem a bizottság tárgyalta, terjeszette elő megvalósításra, nem a testület döntött benne. Sokban nem is dönthetett, nem hatásköre. Akkor hogyan kerül ide? Az elnök úrnak arról kellene itten kérem csacsogni, hogy mint elnök, hogyan vezette a bizottsági üléseket, ugyancsak milyen koncepciót dolgoztak ki, milyen saját hatáskörbe utalt ügyeket intéztek el, és egyáltalán milyen elvek szerint működött a bizottság. Ezekről egy szó sem esik. Csak a lózungok, az oda nem tartozó szövegek. Mert pl. a csatornaberuházás garanciális javításához sincs a bizottságnak sem köze sem jogköre. Ha lett volna, csak a testület felé élhetett volna előterjesztéssel. Nem tette. Még azt sem tette meg az elnök, amit előbb pénzügyi bizottsági elnökként, később a racionalizálási bizottaság tagjaként vállalt, nem tettek le semilyen jelentést. De amit oly nagyon eröltet, hogy az orvosi rendelőlk fűtését majd ő ... abban sincs semmi előrelépés. Összefoglalóan is csak azt mondhatom, hogy a bizottsági elnökök nincsenek tisztában feladatukkal, és nem is tudnak róla elfogadható beszámolót készíteni. Ettől függetlenül - le merem fogadni - e lényeges kérdés is elfogadásra kerül, sőt még egekig magasztalva meg is dicséri őket a polgármester, hogy ők aztán milyen egy fain elnökök.
Elég érdekes az előterjesztés maga is. A fejlécben Rétság Kistérség Többcélú Társulása szerepel. aminek ugye vannak tisztségviselői. Az elnök ebben a ciklusban Mezőfi Zoltán. No ezt az anyagot neki kellett volna elkészíteni, és benyújtani. A munkatervben is Mezőfi Zoltán szerepel előterjesztőként. Alá is írja, mint polgármester. Hogyan? A kistérségnek ő nem polgármestere, csak Rétságnak. Ismét nem tudja, mit milyen minőségben ír alá? Ráadásul az általa készített beszámolót a PM hivatal érkezteti. Mintha nem is ő készítette volna, hanem valaki más, valahol máshol, tőle függetlenül. Ez egyébként - láthatóan - így is van. Kapunk itt egy kaptafa szöveget, amelyet bármelyik településen fel lehet olvasni. Az igaz, hogy jó összefoglalóját adja a kistérség munkaszervezet működésének. A helyi képviselőknek erre is szüksége lehet, de leginkább arra lennének kiváncsiak, hogy a mi városunknak mi haszna van abból, hogy ezen társulásnak tagjai vagyunk. Mert azért lettünk tagok, hogy abból gazdasági és érdekérvényesítő előnyünk származzon. Különben miért? Sajnos a beszámoló e tekintetbe általános, és minderről semmit nem mond el. Nem mondja el, hogy Mezőfi Zoltán polgármester a kistérségi Társulási Tanácsban mikor milyen érdekeket képviselt, és mit ért el a város javára. Egyáltalán volt-e olyan javaslata, amely a város érdekei szerint vetődött fel, és a polgármesterekkel való együttműködésben arról döntés született és meg is valósult. Mert ez lenne az egésznek az értelme, ha egy város ilyen módon tud a környezetével szimbiózisban élni, és az évi 137 millió forint éves költségvetési támogatás akkor hasznosul, ha abból a térség egésze mellett Rétságnak kiemelt eredménye mutatható ki. Hát ilyen nincs. Az igaz, hogy a pedagógiai szakszolgálat itt máködik, és ehhez központi finanszírozást is be lehetett vonni, de mivel jobb akkor a helyzet, mint régebben. És a többi tekintetben mivel jobb a helyzet? Láthatóan más írta az anyagot, mert beszámol települések pályázati részvételéről és eredményességéről. Rétság az eredményesek között nem található. De arról sincs szó, hogy a város képviselő-testületének munkáját - az elnökön keresztül - hogyan segítheti ez a társulás. Mert az már szinte nevetséges, amikor Tóth Mária rendre Jávorka Jánostól kérdezget olyan dolgokat, amelyeket a polgármesternek, mint kistérségi elnöknek naprakészen, kérdezés nélkül is ismertetni kellene. (Például a két ülés közötti elvégzett tennivalók között.) Jávorka ugyan munkatrása a munkaszervezetnek, az elnöke pedig Mezőfi. Tehát akit a képviselőasszony egyedül kérdezhet, az Mezőfi. Ő persze többnyire semmit nem tud sem pályázatokról, sem egyéb infromációkról. Tessék - akár e napirend mentén - számonkérni, hogy miért nem ismeri - mint elnök is - a fontos kistérségi infromációkat, miért nem tudja a pályázatokat, és egyéb ügyekben miért is nem járatos. Miért és hogyan képviseli a város érdekeit a társulási üléseken. Mert ennek a beszámolónak csak akkor van értelme, ha ezek a kérdések felvetődnek, és az egész szervezet működésében a város is megtalálja a maga számítását, előrelépésének lehetőségét. Ezzel szemben olvassuk, hogy Nőtincsen két iskolabusz is működik, Rétságon egy sem, és hasonlóan lehetne elemezni a különbözőségeket. És itt sem szerepel semmiféle feladatmeghatározás, hogy mit is kérne a jövőben a testület a kistérségtől, és mit is kérne a polgármestertől, hogyan képviselje a városi érdekeket.
Ugyanis címe szerint a napirend a közös tulajdunú ingatlanokról szól, és nem a bérlőkről, használókról. Ez egészen más káposzta. A bérlő és használó megállapodás szerint köteles fizetni, és ha nem tenné, ennek vannak szankciói. Ha ez lenne a cél, akkor a bérlemények működéséről kellene beszámolót kérni, és minden béreleményt áttekinteni. Mert szerintem az teljesen természetes, hogy az orvosi rendelő a telefonszámláját maga fizeti. Mi köze ennek a tulajdonjoghoz? Semmi! Aki használja fizet. Ami viszont ennél sokkal lényegesebb, hogy az előterjesztő még a fáradságot sem veszi, hogy ténylegesen utánajárjon a tulajdoni viszonyoknak. Lehet, hogy nem is érdekli? Hogyan lehet így előterjesztést készíteni, hogy a leglényegesebb elemek figyelmen kívül hagyatnak? Sorolok mindjárt 3-at, csak ami eszembe jut. A legsarkallatosabb a Művelődési Központ. Bizony ez a mai napig közös tulajdon (50-50%)-ban a Honvédséggel. Ebben évek, évtizedek óta lépni kellene, és a napirend alkalmas lenne arra, hogy feladatot, számonkérhető intékedést tetessen - önkormányzati - vezetőkkel ezügyben. Ezt csak úgy elfelejtik, pedig azon oknál fogva, hogy a város vezetése a másik tulajdonoson nem tudja behajtani a tulajdonlás okán fizetendő költségeket, de átadatni sem tudja. Milliók vesznek el évente. A probléma egyébként ismert, magam is számtalanszor kértem benne intézkedést. Csak szándékosan lehet kihagyni egy ilyen anyagból, elfelejteni szinte lehetetlen. A következő a Rákóczi út 51 a volt Videoklub helyiség önkormányzati tulajdon, és az önkormányzat ilyen módon a társasháznak is közös tulajdonosa. Ebből is adódnak feladatok. Legutóbb mindezet feledve született - egy szerintem rossz - döntés, amikor egy vállakozó bérletmódosítást kért. Lehetett volna értékesíteni, csökkenteni az önkormányzati tulajdonrészt, de ez nem jutott eszébe senkinek. Harmadik a Nyárfa utcában van egy társasház, amelynek egyik lakása a mai napig önkormányzati tulajdon. Ez sem került szóba az anyagban. Mert ebben lenne feladat és tennivaló. Na mármost a téma azért fontos, mert a tulajdonosnak vannak kötelességei az épület fenntartásában, a közös helyiségek működtetésében, és más egyéb felújítási tennivalói is akadnak. Az is igaz, hogy ez a kötelezettség fennáll egy bérlet esetében is, de a közös tulajdonnál kényesebb, olykor nehezen megoldható ügyekbe lehet keveredni. Nevezetesen a társasházaknál a tulajdoni hányad erejéig részt kell vennie a közös költségek viselélésben és a saját - bérbeadott ingatlan - használhatóságának biztosításán túl a tető, az alap, a külső falburkolat, a kényény, a vezetékes közsszolgáltatások lakáson kívüli részének, a közös használatú helyiségek karbantartásában, világításában - hogy csak a legfontosabbakat említsem - tulajdoni hányada mértékéig részt kell venni. Nemigen szeret benne résztvenni és ebbéli felújítási és egyéb kötelezettségeit teljesíteni. Magyarul ... az egészre, nem csinál velük semmit. A Művelődési Központnál különösen érdekes ez a helyzet, hiszen a tulajdonosnak kötelessége az épület felújítási költségeiben résztvenni. Ha nem vesz benne részt akkor a másik tulajdonostárs elvégezheti a munkákat, és számonkérheti. No ez olyannyira sok költséget jelentett az elmúlt időszakban, hogy a Honvédség, még ha pénzért adná is vissza a városnak a művelődési házat, az eddig nem fizetett felújítási költségek mellett még neki kellene különbözetet fizetni, mert az ingatlan áránál többet költött rá Rétság város. Ezt a helyzetet megoldani tehát fontos dolog lenne, a tulajdonviszonyokat rendezni elemi kötelesség. Lehet közös tulajdon, de akkor annak előnyei és hátrányai mindkét felet egyaránt érinteni kellene. Ez az ügy azért is kényes, mert például az intézmény termeinek tartós bérbeadásához is szükséges a másik tulajdonos írásos hozzájárulása. Tehát még ha erőltetné a továbbiakban is a polgármester, hogy ott banknak kell lennie, akkor sem lehetne, ha a Honvédség nem járul hozzá! Márpedig úgy látszik ezekben az ügyekben nem kommunikációképes. Lépni kellene hát, akár még pert is indítani a tulajdonjog megszerzésére. Erről azonban nem szól az előterjesztés. Akkor meg minek? Az is érdekes, hogy a Városháza épületénél az szerepel, hogy részben az Önkormányzat tulajdona. Milyen részben és ki a másik tulajdonostárs, ez nem derül ki. (A füldhívatali blokk külön ingatlan, csak a folyosó közös) Ide a bérlőket ugyancsak nem kell belekeverni. De az tény, hogy akármilyen kis részben tulajdonostárs valaki, akkor pl. a közös használatú helyiségek felújítását (folyosó, közös WC) tulajdoni arányban nekik is fizetni kell. Erről sem esik szó. Miért? Ki tudja? Önkormányzati tulajdont érintő egyedi kérelem Teljesen egyértemű, hogy az előterjesztésben felvázolt helyzet nem maradhat úgy. A kérdés már csak az, hogy hogyan és mikor alakult így a bejárás, és amikor kellett volna, miért is nem lett bejegyezve a szolgalmi jog. (Nem vagyok benne biztos, hogy ez a kérelmező által megjelöolt akkori jegyző mulasztása, de valakinek erre figyelnie kellett volna, az biztos.) A dolgot persze szinezi, hogy valószínűleg a bejegyzés után is lesznek gondok az átjárással, mert jelenleg sem a tulajdonos Önkormányzat akadályozza az átjárást, hanem feltehetően az önkormányzati tulajdont bérlő személyek. Ezt pedig egy bejegyzéssel nem lehet megoldani, legfeljebb a jogos fellépést megkönnyíteni. Más kérdés, hogy bankhitel felvételéhez elegendő a papír is. Az viszont egy fontos kérdés, hogy miért is kellene neki fizetnie a költségeket? Nem ismerem a kérelmezőt, tehát csak jogelvekről beszélek. Amikor eladásra került részükre az ingatlan, akkor az csak úgy volt megtehető - a törvények szerint - ha az közterületről úton megközelíthető. Különben nem lehet külön igatlan, külön tulajdon. Ha pedig akkor eladásra került, az eladási árnak ezt a szolgalmat biztosítania kellett. Ilyenmódon ennek a - nem is oly tetetes költségeit - viselni nemcsak méltányosságból az önkormányzatnak kellene, sőt elnézést kérni a lakótól, hogy annakidején az eladáskor hanyagul lett megoldva ez a kérdés.
A telek ára akkor 300 Ft/m2 volt. Most annak piaci ára lehet akár 3000 Ft is. Tíz év alatt tizszeres hozam, ez bizony nem rossz. Még akkor sem rossz, ha esetleg az építtető nem vétkes abban, hogy nem tudta beépíteni. De a szerződés az szerződés, és azt be kell tartani. Az semmiképpen nem etikus, és nem is törvényes dolog, hogy az önkormányzat által áron alul adott telken valaki jogalap nélkül gazdagodjon. Megoldás lehetne, ha a szabadkézből eladott teleknél keletkezett értéknövelő tényezőket figyelembe véve - közben kiépült a szennyvízcsatorna, kébeltv, belakott lett az utca, stb. - tehát ezek költségeihez való hozzájárulásként fizesse be az eladó a vételár - mondjuk - 30 %-át. Mindenki jól járna. Meg kell, hogy jegyezzem, az eljárás nem egészen állná ki a törvényesség próbáját, bár az igaz, hogy a szenyvízcsatorna kiépítése tetemes ráfordítása volt az önkormányzatnak, az minden telek értékét növelte. Ezért is lehet drágábban eladni. Indokolt lenne hát azt az értéknövekedést számonkérni. Amúgy egyik határozati javaslat sem jó. Ugyanis van egy 3. lehetőség, ami járható. Ha az önkormányzat nem járul hozzá a szabadkézből való értékesítéshez - esetleg az építkezés elmaradása miatt bírságolni sem akar, pedig tehetné - akkor hiába tartja fenn ezt az állapotot, abból nem lesz építkezés. Legfeljebb zsebszerződés, de az a bankoknak nem jó. A törvényes megoldás az, hogy - mivel a szerződési feltétel nem teljesült - az önkormányzat az eladási áron - annak inflációval növelt reálértékén - visszaveszi. Így lesz kb 600 Ft/m2 ár, és törvényes megoldás. A haszon pedig az önkormányzaté, mert piaci áron eladhatja és a különbözet azt illeti, aki az értéknövekedést létrehozta, a közt, az önkormányzatot. Ez a verzió - pedig ez lenne az egyedül törvényes, a reménytelen meghosszabítás mellett - nem szerepel a határozati javaslatok között. Sajnos a tárgyszerűséghez az is hozzátartozik, hogy a korábbi hasonló esetekben az önkormányzat egyetlen alkalommal sem élt a visszavásárlás jogával, és minden kérelmezőnek megengedte, hogy szabadkézből - jó kis haszonnal, jogalap nélküli gazdagodással - eladhassa a be nem épített telket. Köztük képviselők, és önkormányzati dolgozók is. Ezen az alapon erkölcsileg nehéz lenne azt mondani, hogy most van itt a vége az olcsó telkek eladásának. De valamikor véget kellene vetni, mert akárhogyan is nézem ez álhumánusság, és a városnak jó 30-40 millió kárt okozott az eddig így engedélyezett 10-15 szabadkézi eladás. Az egészben az a szomorú, hogy az jár jól, aki nem tartja be a szerződést, akkor is ha azt önhibáján kívül nem tudta betartani. A szerződés akkor is szerződés.
Ami a lényeget illeti. Akárhogyan számoljuk, ez az akció legalább félmillió forint kiadást jelent az önkormányzatnak. Fontos, hogy ez ne legyen kidobott pénz. Mert szakértők eddig is azt mondták, hogy a terület csúszásveszélyes, nem javasolják telkek kialakítását. Na mármost a legnagyobb összeg nem maga a talajmechanikai viszgálat díja, hanem ha az meghatározza, hogy ott épület csak olyan alépítménynel létesíthető, ami mondjuk jó 2-5 millióval megnöveli az építkezési költségeket, aligha lesz aki ezekből a telkekből vásárol. A gondolat egyébként szükségszerű és jó, hiszen ez a terület az önkormányzat tulajdonában van, és itt - ha a talajmechanika eredménye az, hogy reális áron beépíthető - a város értékesíthetne panorámás telkeket, és abból bevételre tehetne szert. Úgy, hogy a közművek gyakorlatilag az utca végén, a közeli telkek határán rendelkezésre állnak. Ha ezt a szempontot nézzük, akkor is megfontolt döntés szükségeltetik ahhoz, hogy mi, milyen feltétellel, mikor épülhessen ott. Mert az is előfordulhat, hogy az olcsóbb talajmechanikai vizsgálat esetleg pontatlan, téves eredményt hoz ki, ami mind a városnak, mind a későbbi építtetőknek komoly költséget és hátrányt jelent. Ezért is lenne fontos péládul, hogy a cégek más forrásokból leinformálhatók legyenek, és hiteles referenciát is tudjanak felmutatni. Ilyet ugyanis nem kért a testület. Egyáltalán nem is látta azt a felhívást, emit az ajánlatkérő kiküldött - persze a testület nevében. No ezek a problémák, és nem maga az a tény, hogy ilyen viszgálatot megrendelne a testület. Amúgy arra sincs semmi garancia, hogy egy nyílt pályázat alapján nem lenne a közeli környéken olyan cég, aki ilyen viszgálat elvgzésére jogosult és referenciákkal rendelkezve alkalmas. Van! Akkor miért is kell budapestieket felkérni?
No erre azt írják, hogy nem értik, nincs konkrétan leírva, hogy mire kérik, és különben is. Talán érdemes lenne erre aludni egyet, és mégis a támogatás mellett dönteni. Mert ha valami, ez aztán közérdekű civil kezdeményezés, valóban fontos közügyek segítésére. Akkor pedig mi a probléma? A cél oda van írva. Az iskola parkosítás és játszótér kialakítása. Nincs ugyan meghatározva, hogy melyik épület melletti, gondolom az alsós. Ezt meg lehet kérdezni. Az szégyen, ahogy az épület előtti park ki van taposva, mert megfelelő tér helyett ott játszanak a gyerekek. Ezt bizony az önkormányzatnak kellene megcsinálni, és a szabadidő eltöltéshez is megfelelő játszóteret kialakítani. Nem csak helyes, hanem kötelező! A hátsó udvarban egy kosárlabda palánkon kívül semmi nincs. A másik iskola mellett van egy elhanyagolt játszótér, az is az önkormányzat feladata szabványosan rendbetenni. Na mármost ezt a helyzetet látva lelkes szülők nem az önkormányzatot zaklatják, hogy jogos igényüknek megfelelően miért nem tesznek eleget ezen feladatoknak, hanem nekifognak szervezni, műsort csinálni, bevételt szerezni a városnak. A város meg fanyalog, hogy ez nekik nem kell. Pedig valószínűleg akkor tudnak bevételesélyes jó műsort csinálni, ha arra valamit költenek is. No nem a gyermekek fellépésére, mert ők és a szülők ingyen dolgoznának. Hol vannak ilyenkor a városért aggódó, a helyieknek mindet megadó, a gyermekek oktatási feltételeiért mindent megtevő képviselők? Azok, akik mondjuk hasonlóan kidolgozatlan kérésekre - felszólításra - jó kétmillióval megnövelték a sporttámogatást, és feltehetően kevesebb közösségi célt támogattak százezrekkel. Amikor a jelentős vizitdíjbevétel mellé, kérés nélkül is átvállalták az orvosi rendelők fűtését, és hagy ne soroljunk feleslegesen kidobott, kérés nélküli pénzeket. Itt pedig még összget sem jelöltek meg. Bármilyen támogatás a kezdeményezésük elvi elismerését és lelkesítést jelentené. Az sem igaz, hogy minden pénzt kiosztottak. Az előterjesztő megint a hasára üt és és ír valamit ami nem felel meg a valóságnak. Mert még ha igaz is, hogy az utolsó fillérig kisöpörték volna a nyári rendezvények és a kulturális alap kasszáját, akkor sem került minden a döntések szerint felhasználásra. (igaz nem támogatták az időjárásfigyelő állomást pedig ott is civil kezdeményezésre kevés pénzt kértek jelentős információt jelentő haszonért, de az nem kellett. Álmegoldást javasoltak, hogy majd a képviselők támogatják, de ilyenről meg nem tudunk.) De például azt biztosan tudjuk, hogy a Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak megszavazott 60 ezer forint a nyári Romafesztiválra nem lehetett felhasználva, mert döntés ide, vagy oda, nem tartották meg a rendezvényt. (Kár érte, de nem tartották meg.) Másra meg ezt úgysem lehetett elkölteni. Ennek tehát meg kell lennie! Van tehát pénz, lehet támogatást adni. És lehetne, akármilyen gyengén áll a kassza - 50-100 ezer forintot akárhonnan előkeresni. Például onnan, hogy nem adták ki a harmadik Város Szolgálatáért díjat, Annak az összege is bentmaradt. Ja hogy az egészet elfelejtették megtervezni? Az más kérdés. Ha szándék van ekkora összeg nem jelenthet problámát. Mint ahogyan nekem sem fog jelenteni, hogy megveszem a belépőjegyemet akkor is, ha esetleg nem tudok elmenni. Én ezzel, reklámmal, és majdani tudósítással fogom támogatni ezt a nemes kezdeményezést. Akkor hát erre is jó lenne a képviselők által felajánlott alap, akár abból is lehetne adni. Nagyon kiváncsian várom, a testület hogyan dönt. Szégyen lenne elutasítani, az egyszer biztos!
Az egésszel inkább az a baj, hogy ez a hulladéklerakót létesítő társulás már évek óta létezik, jó pénzen működtet irodát, néha összehívja a polgármestereket, megemelik a tagdíjakat, aztán hulladéklerakó ügyben nem történik semmi. Azért erről egyszer egy reális tájékoztatást mégiscsak illene adni, ha máskor nem egy ilyen tagfelvételi döntésnél. Mert a kérdés az, hogy olcsóbb lesz-e azáltal Rétságnak a szemétszállítás, hogy újabb és újabb települések betársulnak. Valószínűleg nem. Mi érdekünk akkor azonnal azt mondani, hogy igen? És egyáltalán mikor lesz ebből valami, és akkor mennyibe fog kerülni a szemétszállítás? Ez azért érdekli az embereket, ha már van egy társulás, amelynek ez lenne a dolga számunkra megoldani.
Furcsa, hogy ezen napirendnek nem a bizottság elnöke az előterjesztő. Még valaki megkérdezte volna, hogy miért ilyen semmire sem jó munka folyik a bizottságban és érdemi vélemények és a mindenoldalú tényekre támaszkodó javaslatok helyett miért dakota közmondások és személyeskedések fogalmazódnak meg egy olyan képviselő szájából, aki csak tisztelettel beszélhet - bármely képviselőről, de - Jávorka Jánosról is. Kiváncsi lennék mit válaszolna? Akar-e legközelebb mondjuk a művelődési központ ügyében a fejlesztésen gondolkodni, és nem a bosszúálásra épített csökentésen? Mert ezekre kell választ adni, ha valakit a bizottság tagjai sorába akar hívni. Mert nem túl nagy ám a választék! Ha a munka így folyik tovább, akkor szerintem sem Majnikra, sem Kotroczónéra ne számítsanak. Szerintem nem fognak aszisztálni a művelődés és a sport tönkretételén. Amúgy sem elképzelhető, hogy egyes képviselőket 3 bizottságban is látni akarnak. Minek? Akkor legyen egy bizottság az 5 Mezőfihívőből, és kész. Akkor minek három, ha mindháromban ugyanazok vannak? Ez is eldöntendő kérdés, hogy átszervezzék-e a bizottságokat, mert a jelenlegi felállásnak - azon túl, hogy az elnök 10 ezer forinttal többet kap - semmi értelme. Különösen nem ha mindig együttesen üléseznek. Akkor az amúgy is egy bizottság 2, 3 elnöki tiszteletdijjal. A polgármester és alpolgármester eleve nem lehet a bizottság tagja. Marad egy szuperman, akit ha megválasztanak, minden bizottságban mindenhez érteni fog, csak éppen nem csinálja meg azt sem amit igér. Hegedűs Ferencről van szó, mert Gál mellett már tagok Dobos, Fodor, és Tóth Mária. Nincs több választási lehetőség! Ezzel Hegedűs 3 bizottságban lesz tag. (Miként Tóth Mária is. A rossznyelvek szerint úgyis ők határoznak meg mindent.) Mire lesz ez jó? Semmire! És ha így mennek a dolgok, nem adok sok időt, hogy mások más bizottságokból elégelik meg a pökhendi semmitmondást, azt, hogy akinek van tapasztalata azt tiszteletlen személyeskedéssel kiutálják. Bizony meggondolandó lenne mindössze 2 bizottságot működtetni. Vagy még annyit sem. Egyet kötelező. Mert Hegedűs belépésével a MOS bizottság szinte minden képviselőben azonos lesz a pénzügyivel. Akkor hát minek? Arra persze jó lesz, hogy tovább lehet gondolkodni a lakosság érdekében működő művelődési központ szakmailag megalapozatlan pusztításán. Ez a kérdés válasszatok! Meddig tart még ez a bizottságosdi színjáték, szakértők, komoly munka, érvek, tények figyelembevétele nélkül. Mert erről is dönteni kell. |
|
|
|
|
|
|
|
|