Az erlőzményekről
     Először vizsgáljuk meg a feltételezett okokat, majd elemezzük a tapasztalatokat.
     Nos az egész pontosan látszik, hogy a város vezetőinek vörös posztó a művelődési központ. Noha jeles rendezvényeket, programok egész sorát bonyolítja le jó minőségben, valahogyan mindig bele kívánnak kötni az igazgatóba. Az okot mindenki tudja, vagy sejti. 
     Egyrészt annak idején amikor a tapasztalt népművelő - Végh József - pályázat alapján megbízásra került, volt két másik jelölt is, gyakorlatilag intézményvezetői gyakorlat nélkül. A testület döntött, Végh Józseft bízta meg. Nos az egyik pályázó családja azóta lát ellenséget az igazgatóban, mintha ő maga - azon túl hogy bátorkodott jelentkeni a hirdetményre - tehetne a "kitüntető" megbízásról. A testület bízta meg. Egyszerűen végzi a dolgát. 
     A másik ok még prózaibb. A jelenlegi polgármester - akkor még csak képviselő - kávéház címén bérelte a művelődési központ két helyiségét, amit az akkori intézményvezetés jó megoldásnak látott. Az igéretek tükrében jónak is tűnt, hiszen kávéházi szolgáltatást igért, és rendszeres ifjúsági programokat. Bár a képviselőtestületben komoly aggályok fogalmazódtamók meg az ígéretek hihetőségével kapcsolatban, mégis kapott elegendő szavazatot az engedély a bérletre. No ami a megvalósulást illeti az messze elmaradt a várakozástól, és egy-két koncert, közéleti beszélgetés kivételével a helyiség tulajdonképpen egy átlagos kocsma mindennapi életét élte. Ráadásul úgy, hogy ha tényleges számvetést végeznénk akkor kevesebb bérleti díjat fizetett, mint amennyibe a működtetés (fűtés, világítás, felújítás, bútorpótlás) került. (Tehát akkor az önkormányzat a kocsmát támogatta. Ezt úgy hívják, hogy keresztfinanszírozás. Így könnyű hasznot kivonni.) Nos időközben a kocsmában gyakran személyesen is megjelenő képviselőt polgármesterré választották, Végh Józsefet pedig újabb 5 évre ugyancsak pályázat útján a képviselő-testület többségi szavazással megbízta igazgatónak.
     A "kávéház" bérletére határozott időre kötött szerződés lejárt. A bérleményt tehát vissza kellett adni. Nem felmondva lett, egyszerűen lejárt! Nos Végh József jogosan látta úgy, hogy az a bizonyos műintézmény nem szolgálja a kulturális intézmény ügyét, és a háznak ezen helyiségekre szüksége van. Nem akart új szerződést kötni. Hozzáteszem, hiába is akart volna, azt nem tehette volna meg, mert annak jóváhagyásához testületi - sőt a tulajdonos jogán honvédségi - hozzájárulás kell. Az pedig egyértelmű, hogy a testület akkor nem szavazta volna meg az engedélyt. A jelenlegi polgármester pedig mindezt egyetlen napra sem felejtve Végh Józsefnek rójja fel, hogy a jó kis hasznot termelő italmérést mégis inkább arra akarja használni, amire tervezték, amire való: művelődési központ termeiként kulturális színtérnek. Azóta állandóan a "nyuszi, különben is hogyan áll a sapka a fejeden" efektussal találja magát szembe lépten-nyomon. A személyes bosszú azon túl, hogy jogilag megalapozatlan elvárásokat támaszt az igazgatóval szemben, lehetetlenné teszi a nyugodt és tényleges munkát.

Sokba kerül-e ez a művelődés ház?
     A kérdés rendszeresen felmerül, és első megközelítésben joggal. Hiszen ha jól megnézzük, az intézmény működéséhez éves szinten 35-40 millió támogatást ad - az adófizetőktől befolyó, államtól is átengedett pénzből - az önkormányzat. Az 50 millió pufogtatása hamis, hiszen a költségvetés gyakran eléri ezt az összeget, de úgy, hogy saját bevételt telmel 10 millió Ft nagyságrendben.
     A korrekt és pénzügyileg is megalapozott gondolkodás az lenne, hogy meghatározni, mit vár el a fenntartó képviselő-testület az intézmélnytől, és ennek megfelelően biztosítani a támogatást az előírt feladatok ellátásához. Figyelembe véve a realitásokat - tehát hogy mennyibe kerülnek a bérek a fűtés, világítás, egyéb kötelező kiadások. Nos egyrészt azt lehet látni, hogy ennek a féle gondolkodásnak nyoma sincs. Éppen a fordítottja tapasztalható. Egy csomó pénzbe kerülő feladatot varrnak a nyakába - eddig nincs baj az a dolga, azért tartják fenn - de ehhez nemhogy pénzt nem biztosítanak, hanem azt is elveszik, ami a legalapvetőbb működési feltételeket biztosíthatja.
     Mert tény, hogy ez az intézmény elég sok feladatot lát el. Jó színvonalon működteti a könyvtrat, ami önmagában egy 20-25 milliós éves költségvonzattal működő intézmény lenne, ha önállóként működne. Működteti a Civil Szervezetek házát, ami ugyancsak legalább 5-6 milliós önálló költségvetésrészt képvisel. Működteti a helyi televíziót, kiadóként gondozza a Hangadó című újságot és más helyi kiadványokat jelentet meg. És itt még mozi is működik, ami már a környéken szinte mindenütt megszünt. Ugyancsak feladata a városi nagyrendezvények színvonalas megrendezése az épület falain kívül. (Május 1, Gyermeknap, Nemzetiségi nap Szüreti mulatság, Augusztus 20, és az intézményben pl. március 15. október 23, stb.) Ha ezeket a "csatolt" feladatokat rezsiköltséggel együtt levesszük a ház költségvetéséből, azt lehetne pontosan látni, hogy a jelentős tömegeket vonzó programok szervezésére alig marad néhány millió forint. Ez a maradvány lenne a tényleges kulturális költségvetés.
     Jogosnak látszó felvetés az is, hogy más településeken sokkal olcsóbban megoldható a kulturális szolgáltatás. Ez igaz, csak azért meg kell nézni ennek a tartalmát. Mert megint más településeken meg ennél is többet áldoznak a közösségi célokat szolgáló feladatokra. Nos az összehasonlítás csak ott áll meg, ahol hasonló feladattal - könyvtár, helyi média, Cisz, nagyrendezvények, - azonos nyitvatartási idővel, és közel azonos rezsivel működő intézmény lenne. No ilyen nemigen van. Mert az épületadottságokon nem lehet változtatni. És akkor itt mondom el, amit már előbb kellett volna, hogy a költségvetés több mint 80 %-a éppen a kötelező fűtés, világítás és a bérek járulékok fedezésére van. (Egyfajta játék a számokkal, mert ugye tudjuk, hogy az energia után ÁFÁt, a bérek után komoly járulékokat kell fizetni, tehát a ház a támogatásból legalább 15 milliójából semmit nem csinálhat, azt az államnak vissza kell fizetni.)  És akkor megint oda jutunk, hogy tényleges kulturális tevékenységre szinte semmi nem jut, jószerivel csak arra, hogy "legyen egy fedél az együttlét fölé", ahogyan azt Beke Pál művelődési szakértő egykor megfogalmazta, és a meghatározott nyitvatartási időben legyen néhány munkatárs, akik a programokat kiszolgálják. Másra nemigen futja a támogatásból.

Jó munkát végez-e a ház?
     Én azt gondolom, hogy bőven vannak kiaknázatlan lehetőségek, és ha nem a kisstílű civakodással, hanem a nyugodt munkával tudnának az igazgató és a munkatársak foglalkozni, bizony lehetne újabb kezdeményezésekkel indítani, és a meglévőket jobban, jobb reklámmal, és nagyobb közönség részére biztosítani. Azt tehát nem lehet mondani, hogy nem lenne mit javítani a kínálaton és a minőségen. Ugyanakkor, ha számbavesszük, hogy hány kiscsoportzos foglakozási formát, hány szinházteremi, szabadtéri rendezvényt, kiállítást, közéleti programot szervez, hány civil kezdeméynezés alapján szerveződő programot karol fel, azt lehet megállapítani, hogy az évi 100.000 főnyi látogató, és könyvtárba beiratkozott 1000 körüli olvasó, és egyéb paraméterek alapján az intézmény kiemelkedő tevékenyéweget végez. Az építő - és különösen a segítő szándékú - kritika mindig jól jön, de az egyértelmű, hogy a tevékenységet javítani csak újabb pénzügyi források biztosításával lehetne. Ezt pedig be kell látni, hogy egyelőre álom. De akkor legalább a meglévő lehetőségeket nem kellene csökkenteni.

Lehet-e vállalkozási alapon kultúrát működtetni?
     No ez a kérdés a laikus kultúrnyikok gondolkodásában újra meg újra felmerül. Én meg azt mondom, hogyne lehetne! Nagyon is lehet! Így működik például a Művészetek Palotája, több színház, és nem annyira kulturális mint inkább szórakoztató intézmények. No de azt ne higgye senki, hogy ha lenne vállalkozás alapú művelődési ház, az nem kerülne pénzbe! Ugyanúgy mint ahogyan álom - vagy mellébeszélés - hogy az iskola konyha üzemeltetése vállalkozásban olcsóbb lenne, a kulturális intézményeknél is igaz, hogy a vállalkozásalapú művelődési ház is pénzbe kerül. Könnyen lehet, hogy több pénzbe. Mert azt Hegedűs úr pontosan tudja, hogy színházat rendezni haszonra nem lehet. Megtapasztalta, hogy egy 200-250 ezer forintba kerülő színházi rendezvényen jó ha 100-120 ezer bevétel keletkezik. A többit valakinek fizetni kell. Ha önkormányzati program az önkormányzatnak, ha magánrendezvény a rendezőnek.
     Na most arról nem beszélek, hogy olyan, hogy kulturális vállalkozó, aki jogosult lenne egy intézmény működtetni, egyszerűen nem létezik. Jómagam vagyok ezen a területen megfelelő szakember, akinek lenne esélye jogosító papírokat beszerezni, hogy jogszerűen kulturális vállalkozásként működhessen egy igy "kiadott" intézmény. Viszont alig hiszem, hogy Hegedűs pénzügyi bizottság elnök, avagy akár a polgármnester azért lobbizik a vállalkozásba adásért, hogy nekem előkészítsen egy tendert. Ezt ne gondolja senki. De akkor kinek is akarnák vállalkozásba adni, mikor ilyen vállalkozók - népművelők, könyvtárosok, kiállításszervezők, stb - egyszerűen nincsenek.
     Aztán a vállalkozásnak is az lenne az alapja, hogy pontosan rögzíteni, hogy mennyibe kerül a rezsi, ezek az elvárások, és azokat az önkormányzatnak tételesen ki kellene fizetni egy aug 20-ért ugyanúgy, mint egy lakossági fórum lebonyolításáért, egészen a kiscsoportos formáktól a színházig. Mindezért fizetni kell. Mert az tény, hogy a kultúrát csak támogatva lehet megvalósítani. Azt pedig nem gondolom, hogy úgy akarják vállalkozásba adni, mint mondjuk Diósjenőn tették, hogy legyen ott bármi, kocsma, diszkó, áruház, csak éppen a kultúra nem érdekes. Bár sokmindent el tudok képzelni a jelenlegi képviselői többségről, ezt azért már én sem. Tök egyszerű. Válalkozásba is úgy lehetne adni, hogy évi 40 millió, és előírva, hogy milyen szolgáltatásokat kér érte az önkormányzat. Akkor pedig mi is változik? Semmi! Ráadásul ezekhez is főhatósági engedély kell, amit nem is biztos hogy meg lehet szerezni. Tehát vállalkozás ügyben nincs miről beszélni. Legfeljebb a kockázatokat érdemes mérlegelni. 
     Mert arra semmi garancia nincs, hogy ah akadna egy kalandor, aki beígérné, hogy éxi X millióért mi mindent csinál, hogy aztán azt tényleg meg is csinálja, és kultúrális szolgáltatás működik ott nem bármi más. No erre ma semmiféle garanciát nem lehet sem előírni, sem találni. No meg visszacsinálni sem, ha nem jól sül el a dolog. Mert az építkezés nehéz, a rombolás visszafordíthatatlan.

Ki adhat bérbe termeket a művelődési központban?
     Teljesen egyértelémű, hogy a ház igazgatója. Minden törvény, jogszabály az ő hatáskörébe utalja ezeket a kérdéseket. Inkább csak az a megkötés, hogy ha egy közösségi célú helyiséget 6 hónapnál hosszabb ideig akarja bérbeadni, akkor ő sem elég, hanem ahhoz a képviselő-testület engedélye kell. De fordítva nem megy! A képviselő-testület nem adhatja bérbe az intézmény egyetlen négyzetméterét sem. Semmi köze hozzá! Ez a megválasztott igazgató egyedüli lehetősége. Na mármost, azt vetették fel többen, hogy az a baj, hogy az intézmény önálló gazdálkodású, és ha ezt a testület megváltoztatja, akkor ez már nem az igazgató dolga lesz. No ez nem így van! A gazdálkodási mód pénzügytechnikai kérdés, semmi köze a jogkörök gyakorlásához. Ha tehát az intézmény nem önálló formában gazdálkodna, akkor is kizárólag az igazgató rendelkezhet a helyiségek feleltt.
     Ez olyannyira így van, hogy hiába az önkormányzat tulajdona az intézmény épülete, azzal nem csinálhat jelen körülmények között semmit, ami nem az alapítási célt szolgálja. Úgy mondja ezt a jogi szaknyelv, hogy az épület forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes. Tehát szabadon sem el nem adható, sem hosszabb hasznosításra nem átengedhető. Ez a törvény! No nézzük csak a tulajdonjogot. Azt írtam, hogy az épület az önkormányzat tulajdona. Csakhogy ez nem így van! A mai napig csak 50%-ban önkormányzati tulajdon, és a másik 50%-ban a Magyar Honvédség tulajdona a ház. Ebbéli minőségében jogai és kötelességei is lennének a honvédségnek, de tény, hogy a hasznosítás módosításához - pl hosszabb bérlethez - a társtulajdonos hozzájárulása is kell, amit mostanság úgysem lenne könnyű megszerezni. Hogy ez az egész nonszensz? Igen. És az is, hogy a város vezetése mind a mai napig nem tudta elérni, hogy a tulajdonviszonyok egyértelműen tisztázottak legyenek. No tehát az önkormányzat nem is kizárólagos tulajdonos. Akkor meg mit is akar?
     Egy szó mint száz, kizárólag az igazgató joga bérberadásról dönteni, és ha az hosszabb idő lenne 6 hónapnál neki is negedélyt kell kérni. De ezt előírni, kikövetelni, avagy nélküle megtenni súlyos törvénysértés.

Akkor hogyan kerül a csizma - pontosabban a bank - az asztalra?
     Ez egy polgármesteri kisérlet az intézméyni jogok sértésére. No addig nem is lenne probléma, ha a polgármesternek van egy jónak hitt ötlete, feldobja az intézmény vezetőjének meggondolásra és majd az eldönti, hogy valóban olyan jó ötlet-e? Ha az megvalósítja jó, ha nem, akkor nem. Nos polgármesterünk mindezt tudva szinte monomániásan bárbe akarta adni az intézmény legjobban kihasznált termeit egy banknak. Az egykori kávéház területét, ami banknak ugyan nem lenne tökéletes, - igazából a bank sem ezt a helyet akarta -, de ő csak eröltette, kínálgatta. Sőt olyankor hozta a bank embereit bemutatni a házat, amikor azt hitte, hogy az igazgató nincs ott, és mintha csak a magáét árulná, kupeckodott a helyiségekre.
     A jegyző is tudomására hozta - testületi ülésen is elhangzott - hogy a testületnek nincs joga ilyen bérbeadást előírni. No erre jön a hátulról mellbe. A polgármester azt állítja, nincs is kihasználva az a helyiségcsoport, nem is kell az a művelődési háznak, csináljon bevételt és a többi hasonló kitaláció. (Honnan tudja, hogy milyen programok vannak ott, hiszen ritkán jár látogatóként a házban.) A tények persze nemigen zavarták. Ezen helysiélgekben az elmúlt másfél évben közel 100 jelentős rendezvény volt - egyesekről alább képeket is bemutatunk - és egyrészt bevételt termelt, másrészt nélküle a háznak nagyobb a bevételi kiesése, mint amennyit a bank érte kínált.
     Erre egy kamu előterjesztéssel találtak arra ürügyet, hogy a testület előtt lehessen egrecéroztatni az igazgatót. Kitalálták, hogy az intézmények bevételeinek növelésére csináljanak tervet azok a szervezetek, amelyeknek nincs és nem is kell bevételének lenni, avagy azt csak a kiadások növelésével lehetne elérni. Itt aztán szinte tobzódtak a jogsértő rosszindulatban, és újra csak azt emlegette a polgármester, hogy akár évi 2 millió bérleti díjat is el lehetne érni. Hát akkor érjen el. Ott a kihasználatlan - évente 20 alkalom - városházi díszterem, adja bérbe. Vagy adja bérbe a ténylegesen üresen álló iskolai termek egy részét. Méginkább adjon helyet egy banknak a laktanyában, vagy az önkormányzati tulajdonban lévő, bérbeadható volt Videoklub helyiséget. Nem, ezek fel sem merültek. Csak a művelődési ház lenne jó szerinte banknak, és bár a szakemberek elég világosan megmondták, hogy a helyiségek nem alkalmasak e célra, a teljes elválasztás lehetetlen  (fűtés, rezsi, karbantartás, stb) tehát nem is lenne jó a banknak. Ő tobábbra is azon erölködik, hogy kultúra helyett legyen bank.
     Persze lehetne ezt törvényesen is, csak akkor a lakossággal találná szemben magát. Akár helyi népszavazásra lehetne kitűzni, hogy kell-e művelődési központ, vagy nem. Ha nemre szavaznának az emberek, akkor akár meg is szüntetheti, és annak adja el aminek akarja. Ha viszont nem erre szavaznak, akkor el kellene fogadni az ittlakók véleményét, igényét, hiszen a művelődési ház ugyanúgy az ő adójukból van fedezve, mint a polgármester bére amelyet azért kap, hogy a város érdekében dolgozzék. Nem ellene, hanem az érdekében. Azt pedig aligha hiszem hogy azok az emberek - többeket ismerek személyesen közülük, néhányan sajnos már nem élnek - akik saját kezükkel hordták a téglát, dolgoztak társadalmi munkában, szó szerint a két kezükkel segyítették a ház építését, hogy majd legyen lehetőségük a kultúrált szórakozásra, az igényes művelődésre. Nos nem hiszem, hogy ezek az emberek és akár gyermekeik megszavaznák, hogy mindez most nem kell.

És Ön hogyan szavazna?
     Ha helyi népszavazást nem is, de itt a honlap címlapján egy kisebbet azért elindítunk. Szavazzon, ön szerint mi legyen? Kultúrház vagy bank? Kell a művelődési központ vagy nem? Kisebb is elég, vagy - pl szabadtéri lehetőségekkel - fejleszteni lenne indokolt. És a véleményére is kiváncsiak vagyunk! Mit gondol minderről?

Néhány kép az érintett helyiségben lévő programokból. A válogatás koránt sem teljeskörű, és természetszerűleg nem tartalmazza azon igénybevételeket, amikor csak háttérként (öltöző, gyülekező, előkészítő) funkcióban üzemeltek a termekvagy éppen folyamatosan a Tourinform iroda is itt működik. És a folyamatosan itt rendezett szakkori forrmákat, tanfolyamokat sem.

Magyar Fotográfia Napja