Képviselő-testületi ülés 2007.  szeptember 27.
-
Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete
2007. szeptember 27. napján (csütörtök) 18,00 órai kezdettel 
testületi  ülést tart
Az ülés helye: Városháza díszterme

Kommentárokkal folyamatosan kiegészítésre kerül. A kommentár nem része a testület hivatalos meghívójának.

Napirend előtt:

Tájékoztató a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről, az önkormányzat érdekében végzett munkáról
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester
     Az előterjesztés innen letölthető >>>
     Kommentárunk itt olvasható >>>

A lejárt határidejű határozatokról
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester
     Az előterjesztés innen letölthető >>>
     Kommentárunk itt olvasható >>>

1./ Tájékoztató a kihelyezett középiskola működésének tapasztalatairól 
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester
Előadó: Lavaj Árpád igazgató
     Az előterjesztés innen letölthető >>>
     A középiskola beszámolója >>>
     Kommentárunk itt olvasható >>>
2./ Beszámoló a 2006/2007. oktatási évről, a 2007/2008. oktatási év indításáról és a pedagógiai program végrehajtásáról
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester 
Előadó: Holman Ferenc igazgató
     Az előterjesztés innen letölthető >>>
     Az iskola beszámolója >>>
     Kommentárunk itt olvasható >>>
3./ A Rétsági Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnoki beosztás betöltéséhez pályázat kiírása
Előterjesztő: Huszár Zoltán jegyző
     Az előterjesztés innen letölthető >>>
     2 melléklet az előterjesztéshez >>>
     Kommentárunk itt olvasható >>>
4./ Honvédségi anyagok szállítási költsége, anyagok elhelyezése Előterjesztő: 
Mezőfi Zoltán polgármester
     Az előterjesztés innen letölthető >>>
     Melléklet az előterjesztéshez >>>
     Kommentárunk itt olvasható >>>
5./ Az ÉMOP-2007-4.3.1/2F kódszámú Közoktatás kistérségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejlesztésére kiírt pályázat megírására érkezett ajánlatok elbírálása
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester
     Az előterjesztés innen letölthető >>>
     Kommentárunk itt olvasható >>>
6./ Önkormányzati tulajdont érintő egyedi kérelem 
Előterjesztő: Huszár Zoltán jegyző
     Az előterjesztés innen letölthető >>>
     Melléklet az előterjesztéshez - kérelem és térképvázlatok >>>
     Kommentárunk itt olvasható >>>
7./ Önkormányzati tulajdonú ingatlanrész bérleti jogával kapcsolatos kérelmek 
Előterjesztő: Huszár Zoltán jegyző
     Az előterjesztés innen letölthető >>>
     Melléklet az előterjesztéshez - kérelem, rajzvázlat >>>
     Kommentárunk itt olvasható >>>
8./ Rendezési terv módosítást érintő egyedi kérelem
Előterjesztő: Huszár Zoltán jegyző
     Az előterjesztés innen letölthető >>>
     Melléklet az előterjesztéshez - kérelem és térképvázlatok >>>
     Kommentárunk itt olvasható >>>
9.) Tájékoztató az intézményi bevételek növelésének lehetőségéről 
Előterjesztő: Huszár Zoltán jegyző
     Az előterjesztés innen letölthető >>>
     Mellékletek az intézmények takarékossági jelentései >>>
     Kommentárunk itt olvasható >>>
10.) Egyebek
11.) Zárt ülésen
11./ A Város Szolgálatáért és az Év Rétsági Tanulója elismerés adományozása 
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester
Rétság, 2007. szeptember 21.
Mezőfi Zoltán
polgármester


A napirendekhez kapcsolódó bizottsági ülések a következő időpontban:
Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság  (Elnök: Hegedűs Ferenc) 25. kedd 18.00 óra
Művelődési Oktatási és Sport Bizottság (Elnök: Gál Gábor) 26. szerda 16.30 óra 
Kommentár nincs? De van! (nem része a testületi meghívónak)
Rövidesen elkészülnek szakértőink anyagai, és folyamatosan feltöltésre kerülnek.
Bevezetésképpen
     Ismét meg lehet állapítani, hogy a testületi ülés időpontja, ténye, napirendjei sehol nem jelennek meg város hivatalos helyein. A képviselők ismét késéssel, péteken este kapták meg az értestést.
     Ugyancsak nem szerepel két előterjesztés sem a tárgyalandók között, amelyek elkészítésére, benyújtására a testület utasította a polgármestert. Ezek egyike a költségvetés módosítása, amelynek időnként elvégzésére törvényi előírás is van, és a további szabályos működés miatt is szükséges lenne. Másik a beszámoló a kiemelt feladatok állásáról. Polgármesterünk most is úgy gondolja, hogy neki nincs tennivalója a 34 hektáros terület megszerzésével, a laktanya hasznosításával kapcsolatban. Legalábbis ezekről hónapok óta nem hajlandó előterjesztést készíteni. Olyan anyagot, amelyhez lehet kérdést feltenni, véleményt mondani, és esetleg határozatot hozni. Egy-egy igazolhatatlan állítást néha ugyan elcsöpögtet napirend előtt, de mint tudjuk ott nincs vita, sem határozatalhozatali lehetőség.
     De ebben a hónapban még ezt a pármondatos tájékoztatást is elhagyta. Egyszerűen már nem sürgős sem a telekalakítás a 34 hektáron, sem a Radnóti úti telkek értékesítése, sem valami elfogadható és hatásos tender meghirdetése a laktanya épületeinek hasznosítására. Ezek tehát - bár a város részére a legfontosabb és soktízmulliós bevételt jelentő lehetőségek -, ezek a mostani pénzhiányos helyzetben nemigen zavarják a polgármestert. Sem az, hogy ezekben felelősségteljes feladata van, sem az, hogy az ebben végzett munkájáról kötelessége beszámolni a testületnek. Nemcsak hogy nem végzi el folyamatosan ezen feladatokat, hanem ezek miatt még csak nem is zavartatja magát.
     Aztán a márciusra ütemzett feladatát: Közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terv felülvizsgálatát - továbbra sem terjeszti be. El van felejtve? Volt idő, amikor - polgármesterként - azt sem tudta, hogy ilyen tervet készíteni ugyanolyan kötelező egy polgármesternek, mint költségvetést. Most már tudja, mert Jávorka János rákérdezése után megtudta, hogy tényleg van ilyen feladata. Nem fejből, megnézte a munkatervet. A kérdés már csak az, miért csak képviselői felszólításra nézi meg a munkatervet és az egyéb rávonatkozó előírásokat, ha már fejből nem tudja mi a dolga. És ha kiderült hogy ez dolga, akkor miért nem terjesztette be legalább fél éves késedelemmel most. Miért most? Hát éppen azért, mert ezen a tárgyalási napon is van legalább két-három olyan napirend, aminek érdemi továbbviteléhez ez a terv elengedhetetlen. Aztán az ezen alapuló másikat akarja sok pénzen mással elkészíttetni.
     Továbbra sem szerepel egyetlen anyagon sem a jegyző törvényességi záradéka, pedig ez az SZMSZ szerint kötelező.

Tájékoztató a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről, az önkormányzat érdekében végzett munkáról. Hát ez az. Lassan már ahhoz is, hogy egy oldalt valahogyan nagynehezen meg tudjon tölteni szöveggel az az egyetlen megoldás marad, hogy 14 pontos betűméretet választ. Jó soknak látszon. Pedig a semmitmondó sorok között semmi érdemi nincs. Különösen nincs olyan, ami a város élete érdekében vézett fontos intézkedésről szól. Sem a gazdasági csőd elkerülésére tett intézkedésről, sem a fent már vázolt kötelező feladatokban való előrehaladásról. Ez több szót nem is érdemel. Mert nincs miről beszámolni, így nincs miről beszélni. Persze a képviselők el fogják fogadni ezt a semmitmondó arculcsapást. Meg fogják szavazni, hogy ez elég polgármesteri cselekedet két ülés között. Akkor pedig miért is tenne többet...?

A lejárt határidejű határozatokról Ugyancsak egy lényeges tájékoztató, amiből érdemi tudnivaló nem derül ki a testület tagjainak részére, arról, hogy a hozott határozatoknak megfelelően végrehajtják a testületi döntéseket.
     No aztán van itt más is. 103/2007. Mikor is hozott olyan határozatot a testület, hogy a hivatalban a zárolt álláshelyek betöltésre kerülhetnek? Csak arról, tárgyaltak, hogy növelni kell a létszámot, noha év elején csökkentést írtak elő. A határozat persze azóta sem olvasható sehol, nehogy lehessen tudni miről is van szó! Pedig a 15 nap már régen eltelt, azt kötelező lenne közzétenni. Na most akkor takarékosság van és álláshelyek zárolása, miként az a művelődési háznál van, vagy bőven van pénz osztogatni, és a hivatalban a korábban nem kellőnek minősített állásokra mégis lehet embert felvenni?
     Azután egy csomó határozatról szóló beszámolás elmarad. Nincs egy szó sem a 104, 106, 107,109 117, 121. 123 határozatokról. És akkor az előző hónapban elmaradtakról még nem is beszélek. Nos ezekkel mi a helyzet? Nem hajtották végre? Vagy mi? Akkor erről mikor fognak beszámolni. vagy mikor mondják meg, hogy eeket egyszerűen nem hajtjuk végre. Csak! Oszt jónapot! Tépheti a száját a testület, előírhat feladatokat, egyszerűen figyelmen kívül hagyják. Még közzé sem tesszik, miről is van szó, nehogy megtudják az emberek.
     Amiről pedig "beszámolnak", nem ám a végrehajtásról. Csak arról, hogy az értesítést elküldték. Tessék mondani, az ügyek csak az értestés elküldéséig érdekesek? Nem arról kellene számot adni, hogy érdemben azok el is lettek intézve? Tájékoztató a kihelyezett középiskola működésének tapasztalatairól  Még az elején ismét érdemes felhívni a figyelmet egy-két "apróságra". A meghívón és a munkatervben a téma előterjesztője a polgármester, de annyira már nem futja, hogy akkor egy eléje tett papírt aláírjon. Ugyanis az írásos anyagon a jegyző szerepel előterjesztőként. Az sem zavar senkit, hogy egyrészt a középiskola működéséről a jegyzőnek nem sok információja lehet, amikor indult itt sem volt, és amúgy sem sok köze van egy gyarmati intézmény terembérletéhez.
     A polgármesternek lenne, és vártam is - mint ahogyan minden más rétsági állampolgár - hogy a maga véleményét közreadja a középiskola működése ügyében. Azt, hogy választ ad mindarra az erölködésre, amelyet a kampányidőszakban realitásokat nem mérlegelve minden fórumon hirdetett az középiskola óriási reményeiről. Mindarról, hogy tette-e valamit ezeken túl, hogy ha már beindult, akkor megfelelő feltételek mellett valamennyire jól is működjön? Nem írt ilyesmit az előterjesztő.
     Aztán egy újabb módszer, hogy a tényleges előterjesztőket nem is engedik a tárgyalóasztalhoz. Bevezettek egy új fogalmat - ami ugyan sem az SZMSZ-ben nem fellelhető, sem az önkormányzati törvényben, hogy pl. Lavaj Árpád a középiskola igazgatója nem előterjesztője a tájékoztatónak, csupán előadója. Nos ez a fogalom ismeretlen a törvényekben. Náluk van. Ezen az alapon nem engedik "előterjeszteni" sem az iskola igazgatóját, sem a művelődési központ vezetőjét és más intézményvezetőket sem. Csakhogy van itt egy kis probléma. Kérdezni az előterjesztőtől lehet, neki kellene érdemi válaszokat is adni. Nem tud. Sok esetben fogalma sincs arról, ami előtte van. És az előterjesztő érdemi véleménye nélkül nem is lehetne lezárni a napirendet. No pont éppen ezt nem akarják, hogy az intézményvezetők szóhoz jussanak.
  Nézzük érdemben ezt a tartalmas előterjesztést. Mi derül ki belőle a középiskola működésével kapcsolatban? Semmi! Politikai ostorozása a helyieknek igen, érdemi információ nem. Mert az azért egy beszámolóra tartozik, hogy az első évfolyam milyen tanulmányi eredménynel zárt, hogy hány rétsági tanuló járt az iskolába. Ezekről jótékony hallgatás. (Pedig még az a pletyka érdemi cáfolata is ide tartozna, hogy állítólag az osztály felét buktatni kellett volna. Csak hatalmi beavatkozás akadályozta meg a nemtanulók elégtelen osztályzatát. Mert cáfolni kellene, ha nem igaz. És elimerni, és önkritikát gyakorolni, ha csöppnyi válóságalapja van.) Az is csak közvetve derül ki, hogy a polgármester által beigért munkalehetőség - a helyi padagógusok oktatása középiskolában - nem valósult meg. Állítólag ők a hibásak! 
     És az sem derül ki, hogyan működött együtt a két intézmény. Jól. És azon túl? Ezt lehetne részletezni a tanúságok levonása miatt. Komoly problémák az én infomációim alapján sem voltak, akkor pedig miért nem lehet egy reális helyzetelemzést végezni? Aztán az van az anyagban, hogy a terembérlet díját átadták, amit ezután fognak rendezni. No most akkor mi van? Fizettek, vagy eszközöket adtak, és ezek konkrétan mik is? Ezekre semmi válasz.
     Az pontosan látszik, hogy azok az polgármesteri fellengzős igéretek egyike sem jött be, amit a szervezés időszakában a valóságos igényt többszörösen megerőszakolva elővezetett. Hogy itt 4-es átlag feletti tanulók fognak járni, hogy elsősorban rétságiak jelentkezésére számítanak, és hogy itt milyen magas színvonal fog megvalósulni, hosszú távon. Egyik sem vált igazzá! Mindezekre persze az akkori ülésen többszörösen is felhívtuk a figyelmet, de mindenki, aki észrevételt tett, javaslatot egy megfelelőbb modell kidolgozására ki lett kiáltva a város ellenségének. Ez lenne a kisebb baj. Egyike jómagam voltam, rajtam elfért. De hogy az elhangzott érvekből semmi meghallgatásra nem talált, az nem hiba, hanem bűn! Tessék csak visszaolvasni egy ezzel kapcsolatos 2005 október 6-i jegyzőkönyvet, ahol csak azt kértük a polgármestertől, hogy készítsen egy átfogó előterjesztést erről a témáról. Nem készített! De amit ott letett, nem mindennapi. Különösen a most látható "eredmények" tükrében.
     Ezek voltak azok a politikai ellenzések, amelyről a középiskola igazgatója ír? Akkor ezt valahogyan mégis mérlegelni kellett volna, mert akárhogyan nézzük ez a középiskola nem egy sikertörténet. Kár érte, mert jó előkészítéssel, akár a helyi 8 osztályt - ma is vallom - lehetne középiskolává fejleszteni. Igaz akkor sem a város saját fejlesztése volt az elsődleges, hanem a szomszédvár Balassagyarmat erősítése. Ki lehet jelenteni, hogy a kezdeményezés megbukott. Ismét mondom, sajnos! Mert abban ne reménykedjen senki, hogy jövőre aztán lesz újabb első osztály. Vágyálom. Radásul olyan mértékben módosulnak a szabályzók - már pl. nem fejkvóta rendszer működik - és a minőségi követelményrendszer, hogy már az Gyarmatnak sem fogja megérni. Arról sem beszélve, hogy az eredeti kezdeményező középiskola is megszűnt, az egész ügy átkerült a egy másik intézethez, amely ugyan elfogadta, de már nem is biztos, hogy érdeke tovább működtetni.
     Szóval ezekről a problémákról őszintén kellene beszélni a város lakossága és a választók előtt.
     És arról is, hogy mi lenne a teendő a jelenlegi osztály megfelelő működésével. Mert másrészről az sem megengedhető, hogy elemi feltételek hiányozzanak. Igaz, ez részben a bérlő feladata lett volna biztosítani (2 éve mindent megígért), de mindenképpen közös gondolkodást igényelt volna. Ha annakidején nem egy erőltetett és átgondolatlan szerződés jön létre, abban pontosan le lehetett volna írni, ki mit kér mit biztosít. És akkor fel sem merülhet, miért nincs önálló tanárija a középiskolának. Mert akkor csak be kell tartani a szerződést.
     Mi is van most a szerződéssel? Semmi! És ez sem tárgya a mai napirendnek? A korábbi lejárt, tehát jelenleg nem lehet érvényes terembérleti szerződése a középiskolának az általános iskolával. Azt meghosszabbítani nem lehet - mivel 6 hónapnál hosszabb idejű - csak a testület jóváhagyásával. Ahhoz pedig illene becsatolni és kérni ezt a jóváhagyást. Az előterjesztő polgármester erre sem figyel. De tudni kell róla, hiszen annak idején maga is a szavazók között volt. Tudnia kellene, hogy nincs érvényes terembérleti szerződés. Ezzel mégsem foglalkozik. Igazából semmivel sem! A jegyző előterjesztésében és az középiskola igazgatójának "előadása" mögé elbújva hallgat. Nem vállalja fel a saját felelősségét sem.
     És még csak annyit sem írt le - pedig ez is az előterjesztés részének kellene lenni -, hogy köszönetet mondjon a gyarmati intézmény munkatársainak és vezetőinek az eddigi erőfeszítésekért. Mert ezt a köszönetetet megérdemlik. Nem az ő hibájuk ez a halva született ötlet! Ők mindenesetre feladatukat igyekeztek ellátni, és végigvitték az egy évet, és most folytatják a következővel. Ez tehát elismerést érdemlő munka, köszönetet érdemel.
     A hogyan továbbot én is kiváncsian várom.

Beszámoló a 2006/2007. oktatási évről, a 2007/2008. oktatási év indításáról és a pedagógiai program végrehajtásáról Röviden: Az iskola részletes bemutatást adja az iskola előző évi munkájának, és tájékoztat arról, hogy a beindult iskolaév is az előző évi szint biztosítása adott.
     Gondolom azért nem csak ez lenne egy ilyen beszámoló dolga, hiszen az iskola tulajdonképpen évente egyszer szerepel a testület előtt. Úgy gondolom, hogy itt lenne a hely és az ideje egy elemző, és a működési feltételrendszer gondjaival is szembenéző tájékoztatónak, amelyből a testület levonhatna következtetéseket akár a költségvetés összeállítsánál, akár más kötelező feladat ellátásánál. Mert egy dologról nem szabad elfeledkezni! Az oktatás szervezése, és a feltételek biztosítása az önkormányzat kötelező alapfeladata. Tehát mindazt a feltételrendszert, ami szükséges a kor követelményeinek megfelelő oktatáshoz, az önkormányzatnak kell tudnia megtreremteni! E tekintetben tarthatatlan, hogy évek óta nem megoldható a vizeblokk kérdése, nincs bekerítve az iskola, hogy a felújítás - a tájékoztató szerint is - csak immel ámmal, és csak a legfontosabb területekre koncentrál. Mert ismét mondom, hogy a feltételek biztosítása az önkormányzatnak kötelesség! Az egészséges, minden évben fertőtlenítő meszeléssel felújított tantermek, és más feltételek biztosítása is.
     Az nagy kár, hogy ezekről semmi szó nem esik, és még határozati javaslatban sem hoz az előterjesztő semmiféle feladatot a jövőre nézve. Ja hogy azt csak akkor szoktak szabni, ha nem maguknak kell végrehajtani? Ez kicsinyes megközelítés.
     Igenis az önkormányzatnak vannak törvényadta kötelességei az oktatással kapcsolatban. Az egyik éppen az Oktatási intézményrendszer működésével kapcsolatos koncepció, amelyet már többször idéztem, de itt aztán elengedhetetlen. Az önkormányzatnak kötelessége lenne számbevenni - pláne, hogy az előterjesztő maga a polgármester - hogy mit is akar az iskolával, milyen fejlesztési irányokat tud elképzelni, és hogyan tudja azokat megvalósítani. Mert itt több szó esik arról, hogy hány teremben működnek más intézmények, de arról, hogy hány és milyen termekben a mi tanulóink, arról nemigen. Arról sem, hogy iskolafenntartó tarsulásunk van Bánk és Tolmács településsel, és pl. a beszámolóra tanácskozási joggal - a szerződés értelmében - meg is kellene hívni őket és véleményüket is kikérni. És arról sem, hogy a környék megszünő iskolái miért is nem választják központjuknak Rétságot. Nem valószínű, hogy ebben a pedagógusok lennének hibásak.
     Aztután arról sem esik szó, hogy miért is kell napjainkig 3 épületrészben tanítani. Mitha a tervezett iskolafelújításnak semmi köze nem lenne ehhez az egész dologhoz. És mi lesz, ha nem nyer a pályázat? A feladatokat akkor sem lehet elodázni. Mert az nagyon valószínű, ahogyan itt a pályázati előkészületek foylnak, az országban odaitélhető 10-30 iskolafelújításra jelentkező 100-nál több intézmény közé a jelenlegi paraméterekkel nem fog Rétság beférni. És akkor mi lesz a továbbiakkal. Csak reménykedés van intézkedések helyett? Mert az önkormányzatnak a szükséges lépéseket a folyamatos működésre akkor is meg kell tennie, ha nem nyer a pályázat.
      No szóval egyszerű szavazással, a lényegi kérdések elhallgatásával szépen el lehet ezt a beszámolót fogadni, hiszen a látleletet elénk tárták. Aztán ha nem történik semmi, se diagnózis, se terápai, az már kit érdekel? Majd máskor, rendkívüli ülések sorozatával keresnek megvalósíthatatlan látszatmegoldásokat. 

A Rétsági Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnoki beosztás betöltéséhez pályázat kiírása Azt hinné az ember, hogy egy ilyen pályázati kiírást nemigen lehet elszúrni. Vannak minták és érvényes rendeletek. Itt azért sikerült némi bizonytalansággal ismételten túlbonyolítani az ügyet.
     Első kérdés, a határidők körül van. Azt írja a határozat, hogy a pályázatot a belügyi közlönyben kell meghirdetni október 15-ig. És ezt hogyan gondolják? Elárulom, az a közlöny, ami október elején jelenik meg, már régen a nyomdában van, vagy már kiadták. A Belügyi Közlöny nem jelenik meg olyan nagy gyakorisággal, és infromációim szerint a leadott hirdetések olykor néhány hónap alatt kerülnek közzétételre. Ez tehát bukta, mert ez esetben sehogyan sem lehet tartani a határidőket. A közzétételől számított 30 nap a benyújtás - ez ha a közlöny éppen október 15-én megjelenne és benne is lenne - november 15 a benyújtási határidő. Na mármost csak ez esetben tartható az, hogy a november 29-i ülés tárgyalhatja is a jelentkezéseket. Bár az is szoros határidő, ha több pályázó lenne, és azokat feldolgozni, külön kijelölt bizottsággal, saját bizottsággal tárgyaltatni kell, és csak ezután kerülhet testület elé.
     Na és mi van, ha csak novemberben kerül megjelenésre. Akkor hogyan is lesz betölthető az állás december 16-tól? Sehogy! (Már csak azért sem, mert vasárnapra esik, és megnézném én azt a munkakezdést, átadás-átvételt amelyet vasárnap megejtenek.) Ez tehát teljességgel átgondolatlan, betarthatatlan tempó.
     Van itt más is. Az szerepel a kiírásban, hogy infromációt a 550-100-as telefonon a polgármestertől lehet kérni. Kérdezem én mikor, hiszen legtöbbnyire elérhetetlen ezen a telefonszámon. Meg aztán a hírek szerint amikor nincs ügyfélfogadási idő nem is veszik fel a telefont. No hogy ez igaz-e nem tudom ellenőrizni, kétségtelen előfordult valem is hogy órákig nem tudtam telefonálni, majd feladtam.
     És miért is kellene a polgármestertől bármit kérni? Ismeri ő egyáltalán a tűzoltó szakma előírásait, körülményeit, követelményeit? Egyértelműen nem. Akkor pedig miről adna felvilágosítást? Mert az valakinek mégis csak kötelessége, mert ha komolyan vesszük, hogy a pályázatban vezetői és szakmai programot is várnak a jelentkezőktől, azt csak konkrét tények, adatok alapján - tűzesetek, hatósági ügyek száma, összetétele, személyi tárgyi feltételek, Önkéntes egyersületek száma elhelyezkedése, stb, stb. -  lehet csak elkészíteni. Különben teljesen komolytalanná válik a pályáztatás és nem biztosítható az esélyegyenlőség.
    De még az is kérdés, egyáltalán el kell-e játszani ezt a pályázatosdit. Várható-e ettől komoly eredmény? Tudni kell én a törvényesség és a pályáztatás híve vagyok. De a vonatkozó jogszabályban (7/1997 BM. 38. §. 4. bek) az áll, hogy: "Amennyiben az adott beosztás ellátására a szervnél minden feltételnek megfelelő alkalmas utánpótlás áll rendelkezésre, úgy a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró jogosult a pályázat kiírását mellőzni."
     Na mármost a pályázati kiírásnak megfelelő személy eleve egy van, mert az szerepel a kiírásban, hogy előnyben részesül az illetékességi terület ismeretével rendelkező személy. Akárhogyan is számolom, a környéken nem hemzsegnek az 5 éves gyakorlattal rendelkező tűzoltótisztek, aki pedig nem a környékről való - e kiírás alapján -, eleve hátrányba kerül. No meg az is írva van, hogy szolgálati lakás pedig nincs. Azt végképp nehéz elképzelni, hogy mondjuk egy riasztásra majd Salgótarjánból, Budapestről, vagy akár Vácról, Balassagyarmatról érkezik a parancsnok.
     Akkor pedig csak az a kérdés, hogy mire ez a képmutatás, operettpályáztatás? Van megfelelő feltételekkel rendelkező személy, és gondolom eséllyel is pályázik a beosztásra. Ismeri a feladatait, és van helyismerete. Tehát előnyben kell részesíteni. Akkor meg miről is beszélünk?

Honvédségi anyagok szállítási költsége, anyagok elhelyezése No ezt az előterjesztést a polgármester jegyzi. Nem is nézte meg miről van szó tulajdonképpen. Pedig nagyon egyszerű! El kell olvasni a táblázat Rétság feliratú oszlopát. Aztán kiderül, hogy sem sátrak, sem mozgókonyha egy darab sincs. A listán Rétságra ruházati anyagok vannak, kb. 300 embernek. (Bár azt nemigen értem, hogyan tartozhat 300 kabáthoz 100 ing, és hasonlók, de ezen az apróságon most ne akajunk fel.)
      Az a fő kérdés, miért is kerülnek ide ezek az anyagok, és mi legyen a sorsuk? Mert arról szó nincs, hogy ezt Rétság ingyen megkapná, kótyavetyére. Ahogy én levettem, az állam által fenntartott katonai ruházati raktározási gondot akarják az önkormányzatok nyakába varrni. Mert ezt a készletet megőrizni, és állapotát biztosítani kell! No itt kezdődnek a kérdések. Ha ez állami feladat, akkor miért is nem ad hozzá az állam pénzt és feltételeket? Nem a 30 ezer forint kürüli szállítási költségről van szó leginkább, hanem arról, hogy ki és miből biztosítja a raktározást és a felelős megőrzést? Mert biztosan nem arra lesz, hogy azt a laktyanya őrzéséhez nem értő, vagyonvédelmi vizsgával nem rendelkező műszaki csoport dolgozók a felkészült őrök 500 Ft/óradíja helyett 1300 Ft/óradíjon ne tudjanak vigyázni rá. Mert ez a takarékosság? És mi lesz, ha ez a raktározott állományt bármilyen kár éri? És egyébként is miért is kellene ezt Rétságnak ingyen raktározni? Mi haszna lenne a városnak abból, ha ezek a ruházati cikkek ide kerülnek? Valamikor valaki majd felveheti és védheti benne a hazát? Mert akkor OK, legyen! Bár ez esetben is állami kötelezettség lenne a megőrzés költségét biztosítani. Ha meg akármi is lehet vele, akkor kár beraktározni. Egyszerűbb hagyni egyből szétlopkodni. Mert annak nem sok értelme látszik, hogy őrizetlenül majd fél év, egy év után derül ki, hogy hiányos, eltűnt, tönkrement. Ja, hogy lakat is lesz az ajtón? Komoly! A laktanya többi ajatján is volt, aztán mi található ott ami még mozdítható? Amióta nem felelős hivatásosok őrzik minden fémrészt elloptak fényel nappal, ajtóval, lakattal együtt. No ezek a kérdések. Kinek és miért is kell ez az elhelyezési anyag és ki fog érte felelni?
     Az az érdekes, hogy mindezek az előterjesztőben fel sem merülnek! Nem is gondol rá! No tényleg! Ezek után is olyan bomba üzlet ez az egész? Ha nem, akkor ki fizeti a révész mellett a felelős megőrzést? És ki fog érte felelni?

Az ÉMOP-2007-4.3.1/2F kódszámú Közoktatás kistérségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejlesztésére kiírt pályázat megírására érkezett ajánlatok elbírálása Az ember csak kapkodja a fejét, hogy itt tulajdonképpen miről is van szó? A testület előtt egy komoly anyag még nem is volt, amiben meghatározná, hogy milyen tekintetben kellene felújítani az iskolát. Jó, hogy most ilyen pályázási láz van, de azért nem ártana az sem, ha mondjuk az előterjesztő átnézné a pályázati kiírást, és azzal is foglalkozna, ami abban foglaltatik. Annak ugyanis 70 oldalas anyagában szinte minden oldalán van olyan előírás, amelyet teljesíteni kell, és amelyek többségével Rétság nem rendelkezik.
     Tehát ahhoz, hogy ésszerűen lehessen pályázni, magát a pályázati kiírást kellene megismerni és megismertetni - megküldeni - a képviselőkkel. Különben miről beszélünk? Ha ez megtörtént, akkor lehetne egy koncepciót alkotni, hogy mire is pályázunk. Mert akárhányszor lett itt néhány félinformáció csepegtetve, a lényegi elem, hogy mire, milyen célok érdekében pályázunk és ahhoz milyen dokumentumokat kell elkészítve bemellékelni, nos erről még egyetlen szó nem esett. Mert az iskola elmaradt karbantartását ez a pályázat nem támogatja. Egyértelműen csak jól átgondolt minőségi fejlesztést, korszerűsítést.
      Polgármesterünk viszont - ismét mellőzve a pályázati kiírási kötelezettséget - újra az "ajánlatkéréses" - módszert választotta, bár nem tudom mire. Mit is kellene megtervezni? Ha ezt még a testület sem tudja, akkor honnan fogja megtudni a pályázatíró.
     No és a lényeg! A polgármester a pályázatíróval akar elkészítettetni olyan alapdokumentumot - Esélyegyenlőségi tervet - amelyet csak helyben a helyi vezetés és az iskola közösen készíthet el. Emleget itt olyat - vagy a napirend előttiekben - hogy azt majd a kistérség elkészíti. Az lehet, de a pályázathoz az nem megfelelő. Itt nem általános dolgok kellenek, hanem konkrétan megtervezni az adott egy-egy iskola Közoktatási Esélyegyenlőségi Elemzését. Ezt nem tudom, ő hogyan képzeli el? Honnan tudja a kistérség, hogy a helyi iskola, vagy a képviselőtetület mit akar? Ha még a polgármester sem tudja, más honnan veszi? Olyan ez, mintha azt mondaná, hogy nem kell külön városi költségvetést készíteni, majd a kistérég elkészít egy átlagost, és az elegendő. Nem elegendő. A pályázatban is egyértelműen benne van, hogy az esélyegyenlődési tervnek a pályázó iskoláról kell szólnia, és nem a kistérségről.
      És abban a pályázatban elég sokminden még benne van. Ezeket végigelemezve kellene a testületnek felelős döntést hozni. Minden részkérdésre megoldást keresni, minden követelménynek megfelelni. Itt pedig még a pályázatot sem kapták meg. Akkor hogyan is akar a polgármester eredményesen pályázni? Előre elárulom, esélytelen lesz ilyen tesze-tosza módon beadott pályázat, ha egyáltalán befogadják. És ez független attól, hogy ki írja, hiszen helyi alapdokumentumokat egyetlen pályázatíró sem írhat meg a város helyett. És a páylázatíró azt sem határozhatja meg, hogyan is fogja korszerűsíteni az iskolát, növelni a létszámot, hogyan valósul meg a körzetközponti szerep. No ha mindezeket megmondják neki, akkor kitöltheti az űrlapot és pályázhat. Ő ezeket nem írja meg, nem dolga, és nem is tudja megírni. Akkor pedig mire is pályázunk? Ezt egyszer el kellene mondani világosan a testület tagjainak, és a város lakosságának.
     No aztán a másik. A beérkezett ajánlatokat nem ám mellékelik az anyaghoz, nehogy azt a képviselők is megismerhessék. Készült ugyan egy kivonat - ki tudja milyen szempontok alapján - de felelős képviselőt ez nem nyugtathat meg. Joga van tudni minden részt, amelyet az ajánlattevő az ajánlatba írt. Itt jelentős részek maradtak ki.
     És ugyancsak nincs becsatolva a szerződéstervezet. Mire is köt majd a testület nevében szerződést a polgármester? Az nincs leírva. És milyen szöveget fog majd aláírni? Ez sincs leírva. Pedig ezt a testület nevében fogja megtenni, ha felhatalmazást kap rá, tehát a testületnek ezt látnia kell. Nincs becsatolva. Idő pedig még bőven van, hiszen január 2-ig kell a pályázatokat benyújtani. Ha egy megfelelőbb pályázati rend alapján lenne vállalkozó kiválasztva, rendes dokumentáció részére és a testület részére is biztosítva - mondjuk a következő, vagy a novemberi ülésen - még mindig bőven van idő a pályázat szabályos elkészítésére. Akkor miért is nem ezt választják? Mert ismételten hangsúlyozni kell: A páylázati anyaghoz szükséges legtöbb felételt nem a pályázatírónak, hanem Rétságnak kell biztosítania. Ha pedig ezeket készen vannak, akkor a pályázati dokumentáció összeállítása nem igényel egy hónapnál többet. Nem indokolt tehát a dolgok érdemi intézése helyetti kapkodás.
     Itt egy cég jelentkezett sikerdíjas formára, szerintem azt kellene választani. Nem kifizetni magas összegeket egy eléggé reménytelen pályázatra. Mert azt lehet tudni - le van írva - hogy 10-30 iskola nyer a hírek szerint jelentkező 150-200 pályázóból. Hát persze hogy azok fognak nyerni akik tökéletes pályázatot adnak be. Rétságon ennek esélye sem látszik. Akkor pedig legyen sikerdíjas pályázatíró, és ha nem nyer a pályázat ne kelljen neki fizetni. Legyen érdekelt abban, hogy eredményes legyen az általa készített pályázat.

Önkormányzati tulajdont érintő egyedi kérelem  Tulajdonképpen nem derül ki sem a rajzokból, sem a leírásból, hogy most a kérelmező mit is akar. Az egyenes utcafrontot lépcsősre, vagy a lépcsőset egyenesre átalakítani. Egy dolog egészen biztosan levonható. A korábbi ugyancsak figyelmetlen telekalakítás, építési ügyintézés még tartogat ehhez hasonló megoldatlan - és utólag nehezen megoldható - helyzeteket. Ki és hogyan tervezte, engedélyezte egykor, hogy ilyen módon kerüljön sor a telekhatár kijelölésére és a közművek elkészítésére? Ha pedig az megfelelő lett volna, a tulajdonosok miért is építették volna saját telkül helyett kívülre az aknákat. Ezek a fő kérdések, és hasonlókkal nem először néz szembe a testület.
     A fő gond az, hogy már érdeksérelem nélkül jó megoldást találni nem lehet. Mert ha a kérelmezőnek engedne az önkormányzat a szabályoktól szűkebbre beszűkíti az utat, ha pedig betartja a szabályokat - feltehetően nem a kérelmező hibájából - velük szemben születhet méltánytalan döntés.
     Az út "átméretezése" persze nem csak a szabályok felrúgását jelenti, hanem egyben a jövőre nézve genarál balesetveszélyt, gyalogosforgalom kialakításának nehézségét, és eseteleg a vízelvezetés kiépítésének gondjait.
     No akkor most melyik ujjunkat harapjuk meg, ha már mindenképpen muszály valamelyiket? Én azon a véleményen vagyok, hogy az ügyben vétlen kérelmezőnek kell a megfelelő lehetőséget biztosítani. Más hivatalnokok nem elég körültekintő korábbi eljárása miatt egy állampolgár nem szenvedhet sérelmet.
     Számomra nem ennyire egyértelmű a telek oldalirányban való bővétésre irányuló kérelmük. Ezt alaposabban kellene körbejárni. Rétságon eléggé gyakori jelenség, hogy akik ilyen szélső telken építkeztek, előbb-utóbb valamilyen módon szereténék az egykor megvett földrészüket bővíteni. Csakhogy volt annak oka és indoka, hogy annak idején a tervező így jelölte ki. Ebben nem feltétlenül osztom a kérelmező szempontjait, bár természetesen kérni lehet. Ha már eladásra kerül, akkor árban a piaci árhoz jobban közelítőt kellene megállapítani, már csak a többi telek értékének megtartása okán is. No meg azért, mert az összeg amúgy sem ugorhat olyan magasra. A dokumentációból kiderülő információ a tényleges helyzet megítéléséhez kevés - a helyszínt megnézni pedig jelenleg nincs módon - így ezt a kérdést én jelenleg függőben hagynám. Mindenesetre alaposabban körbe kell járni, hogy teljesítése más szomszédoknak, vagy lehető későbbi szomszédoknak és az önkormányzatnak (esővízelvezetés nyomvonala, stb.) újabb sérelmek ne keletkezzenek. Amúgy a telek normális működését valószínűleg nem befolyásolja a kiagészítés hiánya, hiszen az eladáskor a normál telekméret lett kimérve és értékesítve. Az építtetőnek abban kellett gondolkodnia.
     Azt se feletsük el, volt kérés a Jásztelek utca felső részén egy szűk foghíjtelek felhasználására, vagy két részben a szomszéd tulajdonosoknak való értékesítésre, a testület ezt nem engedélyezte. A következetességet oda-vissza érdemes gyakorolni! 

Önkormányzati tulajdonú ingatlanrész bérleti jogával kapcsolatos kérelmek  Ez egy elég rafinált kérés, és  véleményem szerint az előterjesztő nem is találta meg a jó megoldást. Mert persze kérni mindent lehet, de nem feltétlenül kell egy problémát a kérésnek szó szerint megfelelően megoldani.
     Odáig még csak követhető az ügy, hogy egy magántulajdonban lévő üzlet bérbe akarja venni az önkormányzat egyik ingatlanának részét. De a megoldás sehogyan sem tökéletes, és nem is felel meg az önkormányzat érdekeinek. 
     Elsősorban azért, mert a helyiség használatáról nem a jelenlegi bérlőnek kell lemondania, hiszen az nem az övé. Ő könnyen lemond róla, mert csak használója. És aztán mi történik, ha rövidesen kiköltözik belőle, és olyan bérlőt találnánk, aki jó áron, de csak a teljes ingatlant venné bérbe? Mert az se felejtsük el, hogy az ingatlannak van bejegyzett alapterülete a földhivatalban, ezt a földhivatali bejegyzés változása nélkül átírni nem lehet. Azt viszont csak a tulajdonjog változatásával lehet csak megtenni. Ez esetben hát egy következő bérlő esetében az önkormányzat érdekeit sértheti a tulajdon egyik helyiségének "átütemezése".
      A következő észrevétel, hogy nem lehet olyan bérlemény, vagy bérleményrész, amelyet a tulajdonos - önkormányzat - nem tud megközelíteni, mert nem nyílik sem közterületre, sem az önkormányzati területre. Ilymódon nem csak a törvényben felhatalmazott ellenőrzési jogának nem tud eleget tenni, hanem más kalamajkák is lehetnek. Nem tisztázható a világítás, és energiamegosztás sem. Meggyőződésem, hogy ilyen okoknál fogva építési engedély sem adható az átalakításra. (Meg azért sem, mert az új szabályok szerint nem lehet az üzletnek olyan raktára, amely csak az eladótéren keresztül tölthető fel.) No meg azt se felejtsük el, mi lesz, ha egyszer azt mondja a bérlő, hogy meggondolta magát, nem megy a bolt, visszadja a bérleményt. És akkor mi van? Valaki, valakinek a költségén visszacsinálja az ajtót? És ha közben a másik bérlő is cserélődik, mi lesz a "levegőben lógó" helyiséggel? Külön nem hasznosítható, más bérlőn keresztül megközelíthetetlen, és az addigra tönkretett, vagy máshová átalakított fűtés villamossági és egyéb ügyek miatt is használhatatlan lesz a helyiség. Ez pedig kilátástalan és megoldhatatlan helyzeteket fog eredméynezni.
      Ha már ez a faramuci bérletetet mégis eröltetik, akkor megfelelő összegű kauciót kellene kikötni, amelyet az épületrész visszaalkítására, vagy a visszalakításáig vissza lehet tartani, avagy abból fedezni a bérlet megszünése esetén a visszalakítást.
     Az igazi megoldás persze nem ez. 
     Ha a bérlő lemond a helyiségről, akkor a megmaradót - a földhivatali megosztás után -, piaci áron értékesítse az önkormányzat és azt a vevő alakítsa egy ingatlanná a presszó helyiségével. Ez tiszta ügy. Marad egy kisebb önálló ingatlana az önkormányzatnak, ami lehet hogy nehezebben, lehet hogy könyebben forgalomképes. De tisztázódna, hogy a mágántulajdonban lévő helyiség - tuljadonban - megnövekedne a terem új részével. Így az átalakítás végleges, azt nem kell és nem is lehet visszacsinálni. A fűtés úgyis közös, és légköbméterarányosan fizetik a használók. A villamos rendszert át kell alakítani, és leválasztani. Végképp! Nem csak ideiglenesen. Ez a megoldás hosszútávon megfelelőbb az igénylőnek is, mert ugyan egyszerre kell magasabb vételi árat kifizetni, de a bérleti díjtól és a bizonytalanságtól mentesül.
     Kérdés persze a vételár. Mert ugyan van egy vagyonrendelet, amely szerint az önkormányzati vagyont pályázat útján lehet értékesíteni, de belátom - mivel a helyiség önállóan nem megközelíthető - ez nem hozna igazi piaci versenyt. Ennek hiányában megfelelő áron kellene értékesíteni a helyiséget, természetesen figyelemmel arra, hogy ilymódon a helyiség átcsatolásával nem csak a vételárral csökken a maradó helyiségrész értéke. Lehet, hogy jelentősebben. A tényleges vételárat eme kompenzációs értékkel kellene és lehetne megállapítani.
      És az sem egy hátrányos lehetőség, hogy ilymódon az önkormányzat mondjuk 2,5 - 3,5 millió forint bevételhez jut, a tisztázott jogviszonyok mellett. Na hogy legyünk méltányosak a vállalkozóval is kapjon mondjuk 2 részletben fizetési lehetőséget. Így aztán nem kell kauciót fizetni. Az egyből mehet az első részletbe.
      Már csak az a kérdés, hogy ez az előterjesztést kidolgozónak miért is nem jutott eszébe? Pedig meggyőződésem, hogy ez az egyetlen jogszerűen keresztülvihető megoldás, különben a kérést el kellene utasítani. No persze az is kérdés, miért is nincs - ismét - kidolgozott szerződéstervezet a testület elé tárva. Mert egy ilyen bonyolult ügy szerződéséenek minden szavában, kitételében a testületnek van olyan jogköre, amit szabályos körülmények között nem is ruházhat át a polgármesterre. Mert ez vagyonnal való rendelkezés! Mi lenne a vagyonnal való rendelkezés, ha nem a szerződés megfogalmazása és megkötése? Tehát a kidolgozott szerződést kell jóváhagynia a testületnek, nem csak azt, hogy a polgármester aláírhat valamit. Azután persze jönnek a jogviták - a megépítetlen CBA üzletházhoz hasonlóan - és ki tudja ki lesz már a polgármester, akinek azt jogilag rendezni kell. Tehát egyértelmű, hogy nem csak az eladás - vagy bérbeadás - tényét, hanem annak kitételeit is a testületnek kell jóváhagyni. Különösen egy ilyen nehezen áttekinthető jogügyletnél. 
      A még tökéletesebb megoldás persze az lenne, ha a vállalkozás megvásárolná az egész önkormányzati tulajdont, és akkor a bejárat faramuciságát is jól megoldva egy jelentősebb üzlethelyiségehez juthatna. Bár nem biztos hogy erre van tőkéje, de ha volna, ezt kellene választani. Az önkormányat régebben úgyis eladásra kijelelölte a helyiséget, csak elfogadható áron nem volt vevő. Ez esetben számolni kellene a bérlet szabályos felmondásával, és értékbecsült áron az egészet értékeíteni. Ez lenne a legtökéletesebb megoldás.

Rendezési terv módosítást érintő egyedi kérelem A következetlen testületi munkának itt van az egyik eredménye. A rendezési terv folyamatában időközben kerülnek be újabb elképzelések. Úgy vélem maga a felvetés átgondolt, megalapozott, és azon a területen, ahol csak a gaz virít évről évre, értelmes dolog valamiféle fejlesztést támogató megoldásban gondolkodni. Az már rejtély, miért nem foglalkozott ezzel a város?
     Aki nem tudná ez a volt "Szécsi féle" terület, amely 2 évtizedig parlagon volt, majd az adósságrendezés következtében kerülhetett tulajdonoshoz. Többen kérdezték, hogy ezt megvenni akarják? Nem, a kérelem nem erről szól, hanem arról, hogy legyen megfelelő övezetbe sorolva, hogy tulajdonosa hasznosítani tudja.
    Eddig ez világos. Csak az nem hogy kerül ez a rendezési terv befejezése előtt felvetésre. Nem az lett volna a követendő eljárás, hogy összegyűjteni a településen a tervmódosítással kapcsolatos véleményeket, eléképzeléseket, kihirdetni minden érintettnek előre, hogy írja le mindezeket, és úgy, összefogottan nekifogni a tervezésnek. De ezt lett volna a logikus, és a törvényes is. Akkor pedig miért is nem így történt. A kérelmező miért is nem tudott erről?
     Most ugyanis a vonatkozó jogszabály szerint a módosítás esetén is újra kell kezdeni a társadalmi vitát, az írásosos véleménykérést,  a kifüggesztést, és csak ez után lehet végleg jóváhagyni a tervet. Ez mindenképpen lassítja a városi tervezést, és a folyamatban lévő terv befejezését. A kérés elfogadása esetén viszont addig, amíg ez a vita le nem zárul, nem lehet befejezni az elkezdettett tervfolyamatot.
     A rendezési tervek módosításának feltételei szigorodtak. Mint az egy korábbi cikkbben jeleztük, ma már nem lehetséges egy egyszerű testületi döntéssel átrajzoltatni a legkisebb változtatást sem. Ez pedig nem is a legkisebb változtatás. Végig kell hát járni a tervkészíés teljes útját, addig pedig felfüggeszteni a többit. Már csak azért is mert egy rendezési tervben minden összefügg mindennel, és nem lehet elkülönített részeket külön-külön terveztetni.
      Aztán van itt még más is. Több szakértőt megkérdeztem, és végigelemeztem a jogszabályokat, sehol nincs olyan, hogy a rendezési terv költségeit a kérelmezőnek kell megtéríteni. Eléggé elismert szakemberek egyértelműen azt mondták, hogy ez nem SZTK, vagy a sarki presszó, hogy rendelek valamit és annak megfelelően állandóan átrajzolják a tervet. Egy város alakítását nem az egyéni igények benyújtása alapján lehet véghezvinni, hanem kizárólag közérdekből. Ezen az alapon a korábban beszedett pénzek is jogsértőek. Mert tehát nem lehet rendezési terv módosítást megrendelni ugyanúgy, mint ahogyan nem lehet egy rendeletmódosításért pénzt kérni azon állampolgártól, aki azt javasolja. Azt bizony a városnak kell fizetnie.
      Az egy egészen más kérdés - és itt válik kerekké a történet - hogy a nagyobb nyilvánosság előtti meghirdetés kapcsán felvetett vállalkozói és lakossági javaslatokat, észrevételeket, elképzeléseket a tervkészítés során be lehet  - és a ha a közösségi érdekkel összhangban van - be is kell építeni a tervbe. De a költségeket a városnak kell fizetnie. Fordítva is igaz, és ezt a szakértők eleve értetlenkedve fogadták. Nincs olyan - mondták - hogy valaki kifizet egy tervet és akkor azt rendel a városi térképen, amit akar. Én úgy gondolom itt a közérdekkel egyeztetehető igény merült fel, akkor azt harmonizálni kell a városfejlesztési elképzelésekkel, lefolytatni a társadalmi vitát, és ha minden érintettől elfogadásra talál, beépíteni a tervbe.
     Ugyanezen alapon érthetetlen, hogy ismét ajánlattételkérést építettek be a javaslatba. Ez aztán teljesen elfogadhatatlan. Egyrészt az ajánlatkérést semilyen jogszabály nem ismeri és nem ismeri el pályázat helyett. De itt és most nem ez a lényeg. Mert a város megbízott egy tervezőirodát megfelelő útmutatásokkal - bár úgy lett volna - hogy tervezze meg a város jövőjét. Egyszerűen ezt a megbízást kellett volna körültekintően elvégezni, és akkor nincs semmi gond. De ha ez nem így történt, akkor ki kell egészíteni a jelenlegi tervezői szerződést a feladattal. Amúgy el nem tudom képzelni, hogy is gondolják a főokosok. Majd 2-3 cég fog egy városi tervet össze-vissza tervezgetni rajzolgatni? És ki fog felelni az egységességért? És ki rendelkezik a korábbiak és az új munka szerzői jogával és megváltoztatási korlátozással a módosítási hozzájárulásokkal. Olyasmi ez, mintha egy ház építése során a kőműves szépen építgeti az épületet egyféle anyagból téglából, majd egy falrészt elkezd barkácsolni - mondjuk - egy fából építkező szakember. Mi lesz ebből? Kalamajka. És hol mennek a csövek, egyebek. No ugyanez a tervnél is, hiszen itt is érint utakat, közműveket, stb, amit nem lehet csak egyetlen rész felrajzolásával, a teljesség figyelembevételét mellőzve átalakítani. Tehát ha már a testület a tervezés mellett dönt, nincs más út, mint a jelenleg szerződött tervezőnek a megbízását kiegészíteni. 
      És továbbra is csak az az út marad, hogy a törvényes véleményezési fordulókat - bizony - újra kell kezdeni. Ez biztos!

Tájékoztató az intézményi bevételek növelésének lehetőségéről  Elég sajátos megközelítése a feladatoknak, illetve annak megfordításának, amiről a testület legutóbb döntött. A jegyzőnk pedig ahhelyett, hogy szóvá tette volna, hogy ez a szemlélet ellentétes az önkrományzati törvénnyel és több más jogszabállyal, próbálja a saját maga által vezetett hivatal mulasztásait az intézméynek nyakába akasztva behajtani.
      Mert miről is van szó tulajdonképpen? Arról, hogy a városi önkormányzat és a feladatok végrehajtására rendelt polgármesteri hivatal feladata, hogy működésével, munkájával pénzt teremtsen a város működésére, és közötte az intézmények működtetésére is. Szükséges hangsúlyozni, nem az intézmények vannak a hivatalért és a képviselőkért, hanem megfordítva. Nagyon is megfordítva! A hivatal és a képviselők vannak azért, hogy a kötelező alapellátást jelentő oktatási és egészségügyi feladatokhoz biztosítsák a pénzt és a feltételeket. Az önkrományzat dolga megkeresni azt a pénzt amiből e faladatát el tudja látni, különben miért is lenne? Ha nem lenne ez a dolga, akkor teljesen felesleges az önkormányzatiság. A minisztériumok leutalnák az iskolának, orvosi rendelőnek, művelődési háznak a működési összegeket, oszt jónapot. Semmi beleszólás. Jó, belátom, ez a megközelítés a szemléletesség okán kissé sarkos, de mégis pontos. Az intézmények nem bevételteremtő szervezetek, és az pedig különösen hajmeresztő, hogy az intézmények - akiknek ez nem dolga - termeljenek bevételt, hogy a hivatal luxuskiadásaira, indokolatlan létszámjátszmáira jusson, miközben éppen a hivatal a meglévő pénzt inkább feléli, mintsem behajtaná például a jogosan beszedhető adókat. Mert a hiány - bevélteli hiány - legfőbb forrása, hogy félévkor 15 %-kal kevesebb adó folyt be, mint előző év hasonló időszakában. Ez közel 30 milliós kiesés. Nem lopta ezt el senki, mint ahogyan egyesek akarják a jogos kritikát megfogalmazókra zúdítani a hülyeséget. Nem lopta el senki, egyszerűen nem folyt be, annak aminek be kellene folyni. Na mármost arra, hogy ne teljesüljenek a pénzügyi tervek, arra nem kell hivatalt fenntartani, mert a nemteljesülést azt könnyű elérni elegendő létszám nélkül is.
     Azt egy teljesen jogos és normális gondolkodásnak tartom, hogy az intézményi működésben is érvényersüljön egyfajta takarékosság, és a céloknak megfelelő gondosság a pénzfelhasználásban. Ne kerüljön többe, mint amennyiből a feladat ellátása mellett üzemeltetni lehet. Csakhogy ehhez legalább két megjegyzés tartozik. Az egyik, hogy az elmúlt 5-10 évben más sem volt, csak állandó költség és létszámcsökkentés. Olyannyira megnyomorításra kerültek intézmények, feladatok, hogy onnan már nincs hova elvonni. Csak néhány példa. A művelődési központban - csöppet sem több kulturális programmal -, 14 évvel ezelőtt 20 fő fölött volt a létszám. A feladatok nőttek, de a létszám szinte évenként fogyott. Másik ilyen gyönygysze - ha már Hegedűs úr a lakossági fórumon szóbahozta - az óvodai konyha kérdése. Takarékosságból döntött úgy a testület, hogy az akkor alkalmazott 10-12 fő, és két konyha helyett 7 fővel egy konyhát üzemeltet, és persze biztosítja az étkeztetést a gyermekeknek is. Most pedig az a baja, hogy miért lett megszüntetve, mert az lenne a takarékos - szerinte - ha kettő működbne. Valahol lemaradtam, mert nem látom kristálytisztán, hogy most újabb eszközök, emberek beállítása, a konyha újra indítása hogyan is lehetne takarékosabb, mint a mostani? Mert persze a szavakkal dobálózni lehet, és hályogkovács módjára hülyeségeket beszélni is szabad, csak éppen nem célszerű. Az óvodai konyha ugyanis nem alkalmas - ezért nem is kapna engedélyt - 300 fő étkeztetésére, és az ovodai rendtartásokkal is összeférhetetlen, az ottani intézménybe nem járhatnak iskolások és felnőttek. Egyszerűen nem engedi meg a jogszabály. Akkor pedig miről beszélünk? Nem lehet és kész! Hegedűs szerint persze az egészségügyi központban is az lenne a takarékos, hogy szétfűrészelni a fűtés és vízcsöveket, jó sok millióért, mert szerinte az jobb. A mérnökök meg akik megtervezték olyan hülyék, hogy nem Hegét kérdezték meg annak idején! Na neeee! Aztán mondott még egy nagy baromságot, ha már az eszement takarékossági mániájáról beszélünk. Azt mondja, hogy az megengedhetetlen, hogy a konyhán 1 forintos élelmiszert 1,50-ből állítsunk elő. Ha ismerné - vagy legalább megkérdezné - ennek a működési módját egyből tudná, hogy akkora baromságot mondott, mit egy ólajató. Nem az egyforintos élelmiszert állítja elő 1,50-ből, hanem az úgynevezetett nyersanyagnormából, 1,5 hozzáadásával készít ebédet. Tehát a hentesnél megvett 100 forintnyi nyers húsból, fűtés, panír, munka, villanyszámla, stb. összesen 250 forintos rántottszeletet állít elő. Ez, és a számítási mód törvényen alapszik. Olyannyira, hogy a konyhai munkára a külső vállalkozó ugyanilyen kalkuláció alapján működne és számolna el. Tehát a kapitális baromságok kimondáa előtt illene kicsit tájékozódni. Az ugyanis nem bűn.
    Aztán nézzük csak milyen intézményekről van szó, és milyen bevételt várnak tűlük? Van ugyanis jó 30 milliós lemaradás, amit ilymódon szeretnének kompenzálni. Nevetséges. Az óvoda tulajdonképpen nem termel bevételt, még a termeit sem adhatja bérbe. Nem engedi meg a jogszabály. Akkor mit is csináljon a több bevételért? Az iskolának ugyan van némi terembérleti bevétele a tornaterem és alkalmanként más termek bérbeadásából, amikor azok üresek. Úgy lehetne a bevételt növelni, hogy a gyerekeket napközben hazaküldeni és a termeket irodának bérbeadni. Vagy  hogyan gondolták? Ugyancsak az egészségügy működésében adva vannak a szabályok. Képződik ugyan bevétel, de azt a tevékenységre magára kell, és csak arra szabad fordítani. Ugyanúgy mint a művelődési házban. Teljesen nyilvánvaló, hogy a művelődési ház csak úgy tud bevételt elérni, ha rendez valamit, mondjuk színházat. Telt hát esetén bejön 250 ezer forint. Szép! No itt a bevétel, ez kell? Csakhogy ezért ki kell fizetni 300 ezret, mert másként nem megy! Hegének tudnia kellene mert az un. óvodai jótékonysági színházon - ami azért dicséretes, de gazdaságilag amatőr kezdeményezés volt - ő is bukott vagy 150 ezret, ha nem többet. Be kell látni, hogy a művelődési ház bevételeit is csak a kiadások növelésével lehet növelni. Nettó eredményt elérni kulturális, de akár más intézményi programon nem lehet.
    Na  most akkor mi is a helyzet. Néhány intézmény összeírt itt különféle leveleket, amiből - komolyan mondom - semmi nem derül ki. Akkor ebből, hogyan is lesz meg a 30 millió forint kiesés? Sehogy! A jegyző úr szépen akarta kivágni magát, és beírta, hogy növelni kell az adókat. Bravó! Ez ám a megoldás. Neki legyen laptopja, közlekedési támogatása, meg ezeken felül a törvényesen járó 400 ezer forint feletti havi fizetése, és ha mindezekre nem futja nem ám ő mond le mondjuk a jogalap nélküli költségtérítésről! Fizessen a rétsági állampolgár több adót. Ez már valahol arcpirító. Mert ha több adót szednének be, illene ám azt is elmondani, hogy azzal mivel gazdagodik a város. Semmivel! Felélik, elköltik a hiányra. Erre pedig etikátlan adót emelni. No már csak azért is, mert itt ezévi hiány kezelését akarják valahogyan tűzoltásként valaki nyakába varrni. Az adó - ha megemelik - akkor is csak január 1-től, és ha nem követi állampolgári engedetlenség legközelebb május, júniusban lesz belőle több bevétel. Ha egyáltalán lesz! Mert az elég kemény közgazdasági tapasztalat, hogy ahol sok az adó, onnan menekül a vállalkozó és a lakosság. Akkor pedig sem gépjárműadó, sem SZJA idejutó hányad, se iparűzési adó. Tehát előbb illene ugynevezett hatástanulmány készíteni, és modellezni a végeredményt. 
     Arról már nem is beszélve, hogy hol vannak már azok az igéretek, amelyek a választás előtt a terhek csökentését, a helyi vállalkozók támogatását garantálták. Gratulálok! Ez aztán a vállalkozóbarátság! Jól lenyúlni őket 4 millióval, aztán meg megyünk majd kalapolni, hogy adjanak rendezvényre, alapítványra, óvodai játékra és egyebekre. Na majd biztos tárt ajtóval fogadják a kérőket. Kifelé tárt ajtókkal. Ezt hogyan gondolják a Tisztelt főhatalmasságok? Ez a helyi vállalkozások támogatasa?
     Aztán ott van a temetői bevételek emelésének kérdése. Ugyancsak nevetséges. (Arról nem is beszélve, hogy a város úgy akar párezerforintos bevételhez jutni, hogy adófizető polgárai már jó előre fizessék ki sírhelyüket, ha belehalnának a szomorúságba, ne kelljen őket köztemetéssel vásárolt sírhelybe tenni. Fúj!) Elsőként persze rendet kellene tartani a temetőben mindenféle tekintetben, mert ez a jegyző feladata. (Le merem fogadni, még egy sétát sem tett ott, nem is tájékozódott a problémákról. De bevételt azt akar.) Aztán azt sem ártana megnézni, hogy előző ciklusban éppen Tóth Mária erőszakolt át olyan népszerűsködő rendeletmódosítást, hogy néhány ezer forintést 50 évre minden szolgáltatást meg lehessen váltani. Akkor is lehetett volna gondolkodni, hogy ez azért túlzás. Most könnyen előfordul, hogy éppen az ellenkezőjét fogja képviselni. Nem először esne meg vele.
     No aztán itt van ez a bomba ötlet: sírhelygondozás. Rétságon? Ahol kialakult kultúrája és szokásrendje van a sírhelyek minél gondoabb saját ápolásának? Ez tehát megint egy légből kapott lufi. No meg az kevés, hogy bevétel folyna be ilyen szolgáltatásból, de azt ki is kellene fizetni (meg az ÁFÁT az államnak) annak aki elvégzi a munkát. És egészen biztos, hogy ez a szolgáltatás - mind a 3-4 várható előfizető esetében - többe kerülne, mint amennyit el lehet érte kérni. Tehát nem bevétel, hanem ráfizetés.
     Szóval ez az egész elképzelés fából vaskarika. Mert nem az intézménynek kelle eltartani a hivatalt, hanem ha nem jut elég pénz az intézményekre, szélnek kellene ereszteni a hivatalban azokat, akik nem végzik el a feladatukat. Mert iskolát, óvodát, orvosi rendelőt kötelező működtetni, de olyan szabály nincs, hogy a hivbatalban hány ember legyen. Kevesebb is elég! Januárban nekik is elég volt, azóta persze eszükbe jutott, mégis csak fel kellene venni néhány ismerőst, barátot, vagy legalábbis azok hozzátartozóját, most már ott nem kell takarékoskodni. 
     És azon sem, hogy mindent felszámolni akarnak, csak közben arra nem gondolnak, hogy egy műszaki csoport, egy konyha felszámolása  egységenként 5-8 millió forint végkielégítésekkel jár. Ezen is illene elgondolkodni, és nem az intézmények 20-30 ezer forintnyi "extra" bevételét elvonni.
     No még ha hosszú is, még egy aranyos a jegyző út "hatalmas ötletei" között. Most azt írja, hogy majd a honlapra hirdetést tesznek. Volt ennek rendszere, és a város számára haszna, a művelődési központnak bevétele. Tönkretették, kidobtak egy millió kürüli éves hasznot. Aztán ki is fizetne egy alig látogatott, és nem is auditált honlapon való hirdetésért? No meg a bevételt arra is kellene fordítani, hogy a hirdetést hozzáértő kezek el is készítsék ám! Ez tehát semmiféle nyereséget nem eredményezne, az egészen biztos. Azon túl persze, hogy ha egyszer egy szolgáltatást bevezetnek, abban nem válogathatnak, hogy ki hirdethet. Ha pl. én magam kibérlem az összes jó felületet - megteszem - akkor azt nem lehet mondani, hogy X-nek igen, Y-nak nem. Mert ami a szövegtervezetben van az csak arra jó, hogy olyan milliós Versenyhivatali bírságot kapjanak a nyakukba, hogy arról - pontosabban attól - koldulhatnak. Már csak azt nem tudom, ha valaki nem ért a médiareklámhoz és egyáltalán a médiához, az miért is erölködik...?
     És persze ismét vajúdtak a hegyek és egeret szültek. A beírt határozati javaslat semmi konkrétumot nem tartalmaz, semmi érdemleges határidőt, és remélhető eredményt nem jelöl meg. Csak úgy szokás szerint majd tesznek valamikor valamit... Azután persze majd beszámolnak a lejárt határidejűek között, hogy a jegyző értesítése a határozatról megtörtént. Ez igen! Ez aztán a határozott cselekvés! Ez a határozott cselekvés? Ez oldja meg rétság gondját?

További kommentárok megérkezésük után folyamatosan feltöltésre kerülnek.
www.retsag.net
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-