1. §. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv) rendelkezéseit, valamint az önkormányzat és szervei számára egyes jogszabályokban megállapított hatásköreit, szervezeti és működési szabályait az önkormányzat működési területén e rendelettel együtt kell alkalmazni. 
-
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Rétság Város Önkormányzata
(2)  Az önkormányzat székhelye: Rétság, Rákóczi út 20.
-
3. §.(1) Rétság önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
(2)  Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. 
(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli. 
-
4. § Az önkormányzat jelképei:
(1)  Az önkormányzat címere: Kerektalpú, osztott mezejű pajzs. Kék mezőben elhelyezett ezüst színű, háromkaréjú falevél. A pajzs talpán látható két egybefonódó zöld dombív a Cserhát és a Börzsöny találkozásában fekvő helység földrajzi helyére utal.
(2) Az önkormányzat zászlója: Ezüst alapszínű, 90 x 180 cm-es álló téglalap, az alsó szélén ezüst rojtokkal. A zászló felső szélétől 53 cm-re középen helyezkedik el az 50 cm szélességű városi címere, felette fekete kontúr-betűkkel Rétság felirat.
(3) Az önkormányzati jelképek használatának módját külön rendelet állapítja meg.
-
5. §. (1) Az önkormányzat hivatalos lapja: a HANGADÓ mely havonta, a testületi ülést követően jelenik meg.
(2) Az önkormányzat honlapja: www. retsag.hu 

• az egészséges ivóvízellátásról, 
• óvodai nevelésről,
• általános iskolai oktatásról és nevelésről,
• az egészségügyi alapellátásról (háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi) és védőnői ellátásról 
• szociális alapellátásról,
• felnőttek esetében szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások ( rendszeres szociális segély, időkorúak járadéka, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, köztemetés, temetési segély, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság),
• személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátási formák (házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, családsegítés),
• gyermekek esetében pénzbeli és természetbeni ellátás (rendkívüli gyermekvédelmi támogatás)
• gyermekek napközbeni ellátása, az étkeztetés, gyermekjóléti szolgáltatás, családsegítés, 
• a közvilágításról,
• a helyi közutak és köztemető fenntartásáról.
• a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséról
• a képviselő-testület és a polgármesteri hivatal működtetéséről
• az SZMSZ hatálybalépését követően Ötv. vagy más törvény módosítása, új törvény alkotása miatt jelentkező kötelező önkormányzati feladatokról.
• Az önkormányzat az alábbi feladatokban maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően – mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el, különösen:
• tűzoltási és műszaki mentési feladatokról,
• köztisztasági és településtisztasági feladatokról,
• települési hulladékkezelésről,
• a helyi közterületek fenntartása,
• csatornázás, csapadékvíz-elvezetési feladatokról, helyi vízrendezésről és vízkárelhárításról, 
• helyi közutak biztonságos közlekedésre alkalmas, tisztán tartásáról, a hó eltakarításának és az út síkosság elleni védekezésének biztosításáról, a helyi közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzet elhárításáról,
• településfejlesztés,
• településrendezés,
• az épített és természeti környezet védelme,
• a lakásgazdálkodás,
• honvédelmi felkészülés és az ország mozgósítás egyes feladatairól,
• polgári védelmi feladatok ellátásáról,
• közhasznú foglalkoztatás szervezéséről,
• az állati hullák ártalmatlanná tételéről, a belterületen a kóbor ebek befogásáról, őrzéséről, értékesítésével, vagy megsemmisítésével kapcsolatos feladatokról, az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető, betegség tüneteit mutató, vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtásáról, az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezéséről,
• a lakosság művelődése érdekében helyi közösségi tér biztosításáról,
• a felnőtt lakosság és az ifjúság általános nyilvános könyvtári szolgáltatásáról,
• a sporttevékenység támogatásáról,
• a foglalkoztatás megoldásában való közreműködés,
• az SZMSZ hatálybalépését követően Ötv. vagy más törvény módosítása, új törvény alkotása miatt jelentkező önkormányzati feladatokról.

a) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,
b) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.
c) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat-és hatáskörébe,

• rendeletalkotás,
• szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,
• törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,
• helyi népszavazás kiírása, 
• önkormányzat jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása , díszpolgári cím adományozása, 
• gazdasági program és költségvetés megállapítása, végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadása, 
• önkormányzati tulajdonnal való rendelkezés,
• településrendezésit terv jóváhagyása,
• hitelfelvétel,
• kötvénykibocsátás, 
• gazdasági társaság alapítás, meglévő társaságba tagként való belépés, 
• önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdek-képviseleti szervezethez való csatlakozás, 
• intézmény alapítás, megszüntetés, átszervezés, 
• közterület elnevezés, emlékmű állítás,
• megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozás,
• eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
• véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben a törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő,
• a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés,
• az Ötv.33/A. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulás,
• a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés.
• amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. 

9. § (1) A települési képviselő a az önkormányzati feladat- és hatáskörök megvalósításáért, illetőleg a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében.
(2) A települési képviselők név és címjegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza. 
-
10. § (1) A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. 
(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve megválasztását követő ülésen esküt tesz.
(3) A települési képviselő jogai: 

1. részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.
2. képviselő-testület ülésén, a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, melyre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni,
3. kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését,
4. igényt tarthat írásban benyújtott hozzászólásának jegyzőkönyvhöz csatolására, 
5. tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bizottságainak ülésén, 
6. javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni, 
7. megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet, 
8. közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni,
9. igényelheti a polgármesteri hivataltól a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést, valamint megbeszéléshez, tanácskozáshoz szükséges helyiség biztosítása
10. a képviselői megbízatás ellátásával összefüggő tiszteletdíj és költségtérítésre jogosult, melynek mértékét külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

1. a képviselő-testület munkájában, a testületi döntések előkészítésében részt venni,
2. írásban vagy szóban a polgármesternél vagy bizottság elnökénél előzetesen bejelenteni, ha a testületi vagy bizottsági ülésen nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
3. a képviselői tevékenység során tudomására jutott állami szolgálati és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni, 
4. bejelenteni - döntés hozatal előtt - személyes érintettségét.
5. megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni, melyhez csatolni kell a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát. 

14. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján dolgozik. A munkaterv tervezetet a polgármester készíti elő és a tárgyévet megelőző év december havi ülésen terjeszti elő.
(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni

• valamennyi képviselőtől,
• önkormányzati intézmények vezetőitől,
• a kisebbségi önkormányzatok vezetőitől 

a) a testületi ülések időpontjait, napirendjeit. 
b) a napirendi pontok előterjesztőit. 
c) a napirendek előkészítésében közreműködő bizottságok megnevezését. 
d) az egyes napirendek tárgyaláshoz meghívandókat. 
e) egyéb esetleges szervezési feladatokat.

15. § A képviselő-testület ülése nyilvános, melyről hang-, film-, vagy videofelvétel szabadon készíthető.
-
16. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart: 

1. választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, és állásfoglalást igénylő személyi ügyek tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.
2. önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor.
3. vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyaláskor

1. vagyonával való rendelkezés és
2. kiirt pályázat elbírálásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeit sértené.

18. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívó mellé csatolni kell az írásbeli előterjesztéseket is.
(2) A testületi ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket a képviselő-testület ülésének napját megelőzően 6 nappal előbb ki kell kézbesíteni.
(3) A képviselő-testület azonnali döntését igénylő ügyekben a rendkívüli testületi ülés egyéb módon, bármely időpontban is összehívható. 
(4) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

1. a jegyzőt, 
2. azoknak a bizottságoknak a nem képviselő tagjait amely bizottságokat a napirend érint,
3. cigány és szlovák kisebbségi önkormányzat elnökét,
4. egyéni választókerület országgyűlési képviselőjét
5. a napirendek előterjesztőit
6. a Város Díszpolgárát. 
7. a polgármester eseti döntése alapján azt a személyt, akinek a jelenléte a napirend megtárgyalásához szükséges.

(6) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

1. az önkormányzat intézményeinek vezetőit
2. akiket a polgármester indokoltnak tart

1. a meghívó hirdetőtáblákon történő kifüggesztésével,
2. a Hangadó című újságban és
3. az önkormányzat honlapján történő közléssel értesíteni kell.

19. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. 
(2) A polgármester és alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a települési képviselők az alábbi sorrendben látják el az ülés elnökének teendőit:

a) Egészségügyi, Szociális és Környezetvédelmi Bizottság elnöke,
b) Művelődési, Oktatási és Sport Bizottság elnöke
c) Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke. 

1. megállapítja - figyelemmel kíséri- a határozatképességet, megnyitja és berekeszti az ülést,
2. előterjeszti a napirendi javaslatot, 
3. napirendi pontonként megnyitja, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatotokat,
4. a hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását,
5. a képviselők és tanácskozási joggal meghívottak részére megadja a szót 
6. figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától; figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek eredményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel,
7. a tanácskozás folytatását akadályozó, menetét befolyásoló új körülmény felmerülésekor az ülést felfüggesztheti vagy berekesztheti,
8. biztosítja az ülés zavartalanságának rendjét, rendreutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít. 
9. ismételt rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót.
10. napirend után közérdekű ügyben - maximum 5 perc időtartamban- megadja a szót a jelenlévő állampolgároknak.

21. § (1) Napirendek tárgyalása előtt a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről, az önkormányzat érdekében és képviseletében végzett munkáról szóló polgármesteri tájékoztatót a képviselő-testület tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról.
(2) A képviselők az (1) bekezdés szerinti tájékoztatót és beszámolót érintő kérdést intézhetnek a polgármesterhez, amire az ülésen tárgyszerű választ kell adni. A képviselőknek témánként egy alkalommal, maximum 3 perc, több téma esetén maximum 10 perc hozzászólási lehetőséget kell biztosítani véleményük kifejtésére. 
(3) A képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel napirend előtti felszólalást engedélyezhet a képviselőnek. A napirend előtti hozzászólási szándékot az ülés meghívóban szereplő kezdési időpontja előtt legalább 10 perccel be kell jelenteni a polgármesternek. 
-
22. § (1) Az ülés napirendjére az ülésvezető tesz javaslatot, mely elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. 
(2) Az ülésvezető köteles napirendi javaslatként a testület elé terjeszteni az SZMSZ előírásainak megfelelően benyújtott előterjesztéseket, továbbá a megelőző ülés után érkezett törvényességi észrevételt.
(3) Meghívón nem szereplő napirend felvételéről, illetőleg meghívón, munkatervben szereplő napirend levételéről a napirendek elfogadása előtt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt. 
(4) A napirend felvételére vonatkozó javaslat előterjesztésekor jelezni kell, hogy azt a bizottságok tárgyalták-e, illetőleg írásbeli vagy szóbeli előterjesztésre vonatkozik.
(5) A (3) bekezdés szerinti javaslat legfeljebb 2 perces indoklással terjeszthető elő. 
(6) Előterjesztés az előterjesztő távolléte esetén csak a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntésével tűzhető napirendre.
-
23.§ (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét általában az alábbiak szerint kell meghatározni:

a.) Rendeleti javaslatok; 
b.) Határozati javaslatok;
c) Tájékoztatók;
d) Felvilágosítás kérések
e) Közérdekű bejelentések, valamint egyéb, döntést nem igénylő felvetések, javaslatok. 

24. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái: 

1. munkatervi napirendi pont és egyéb döntést igénylő ügy tárgyalásából következő, döntést igénylő javaslatok, amelyek önkormányzati rendelet megalkotására, valamint határozat meghozatalára irányulnak, 
2. tájékoztatók, amelyek információt adnak a testület részére és tudomásulvételt igényelnek. 

1. polgármester, alpolgármester,
2. témakör szerinti illetékes bizottság,
3. bármelyik képviselő,
4. a jegyző,
5. kisebbségi önkormányzatok elnökei 

1. a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását;
2. az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtását;
3. a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
4. az alternatívák indokait
5. a határozati javaslatot
6. a határozat végrehajtásáért felelős személy és a határidő megjelölését.

26. § (1) A napirendi pont tárgyalása előtt az előterjesztő maximum 5 perces szóbeli kiegészítést tehet.
(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia. 
-
27. § (1) A napirend tárgyalása során először a tárgy szerint illetékes bizottság véleményét a kisebbségi véleménnyel együtt kell ismertetni. 
(2) A bizottsági vélemény ismertetése után a képviselők a tanácskozási joggal meghívottak az előterjesztőhöz kérdést intézhetnek.
(3) A bizottsági vélemény nyilvánítás és kérdések után először a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, azt követően a tanácskozási joggal megjelenteknek kell megadni a szót. 
(4) Az előterjesztő a javaslatát, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(5) Napirendenként ugyanazon képviselő és meghívott hozzászólásának időtartama nem haladhatja meg a 10 percet. 
Jelentős napirendek tárgyalásakor a képviselő-testület bármely tagjának javaslatára a hozzászólások időtartamnak korlátozását vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel feloldhatja. 
(6) Ha ugyanaz a személy ugyanazon napirenddel kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második hozzászólás időtartamát 2 percre korlátozhatja.
(7) A képviselő-testület esetenként és vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt arról, hogy az ülésen megjelent polgároknak ad-e hozzászólási lehetőséget.
-
28. § Az előterjesztőt a vita végén megilleti a zárszó joga, amelynek keretében válaszol a vitában elhangzottakra, így a módosító, kiegészítő javaslatokkal kapcsolatban is ismertetheti álláspontját.
-
9. Döntéshozatal

29. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza, a jelenlévők több, mint felének egybehangzó szavazatával.
(2) Minősített többség, a megválasztott képviselők több mint felének, 6 főnek egybehangzó szavazata szükséges: 

1. rendeletalkotás; 
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása;
3. törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés megbízás;
4. önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, kilépés;
5. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;
6. intézmény alapítás, megszüntetés;
7. képviselő kizárása (elfogultság esetén) a döntéshozatalból;
8. önkormányzati tulajdonnal való rendelkezés;
9. hitelfelvétel;
10. helyi népszavazás kiírása;
11. közterület elnevezése, emlékmű állítása;
12. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál.
13. hatáskör gyakorlás átruházás és visszavonás:
14. gazdasági program, költségvetést érintő módosítás; 
15. testület feloszlatásának kimondásához; 
16. kereset benyújtása a polgármester ellen az Ötv. 33/B.§. (1) bekezdésében meghatározott esetben.

30. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. 
(2) A települési képviselő köteles bejelenteni, a személyes érintettséget.
(3) A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(4) A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
-
10. A szavazás rendje és módja

31. § A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
-
32. § A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
-
33. § (1) Az ülés elnöke a napirend tárgyalása során előterjesztett és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokat az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő eredeti javaslatot kell szavazásra bocsátani.
(2) A végszavazás előtt, az elfogadott módosító indítványokat is tartalmazó határozati javaslat szószerinti szövegét ismertetni kell.
-
34. § (1) képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. 
(2) A képviselők igenlő vagy ellenszavazattal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodásukat fejezik ki. A jelenlévő - döntésből ki nem zárt - képviselő a szavazásban köteles részt venni. 
-
35. § (1) A nyílt szavazás számszerűsített eredményét az ülésvezető állapítja meg, hangosan kimondva az igen, nem szavazatok és tartózkodók számát. 
(2) A javaslat elfogadásához – minősített többséget igénylő döntés kivételével - a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(3) Ha a nyílt szavazás során szavazategyenlőség áll elő, (a jelenlévők fele igennel, a fele pedig nemmel szavazott) a vitát tovább kell folytatni, s ha ez sem vezet eredményre, a témát a következő ülés napirendjére kell tűzni. 
-
36. § (1) A képviselő-testület bármely képviselő kezdeményezésére egyszerű szótöbbséggel névszerinti szavazást rendelhet el.
(2) A névszerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti, melyet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
-
37. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a 16. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott ügyekben.
(2) A titkos szavazásról a polgármester, vagy bármely képviselő indítványára a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A titkos szavazás lebonyolítását a képviselő-testület alakuló ülésén a képviselő-testület mandátumának idejére megválasztott 3 tagú szavazatszámláló bizottság bonyolítja le. 
(4) A titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazólapnak tartalmaznia kell az eldöntendő kérdést és arra adható “igen”, “nem” és “tartózkodom” válaszlehetőségek jelölésére szolgáló kört vagy négyzetet. 
(5) A többes jelöléssel járó személyi ügyekben tartandó titkos szavazás esetén a szavazólapon egymás alatt ABC sorrendben kell feltüntetni a jelöltek nevét és mellette a háromféle válaszlehetőséget.
(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, jelöltenként a szavazás eredményét és a szavazás során felmerült egyéb körülményeket. 
(7) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a 35.§ (3) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
-
11. A képviselő- testület döntései

38. § (1) A képviselő-testület

a) rendeletet alkot,
b) határozatot hoz. 

- a napirend meghatározásról, 
- ügyrendi kérdésekről, 
- képviselői felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásról. 

43. § (1) A képviselő-testület üléséről az ehhez készült hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A képviselő-testület üléséről készített hangfelvételt 1 évig meg kell őrizni.
(3) A testület esetenként külön döntéssel is meghatározhatja, hogy egyes napirendek 
hanganyagát az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, mely időpontig kell megőrizni. 
-
44. § (1) A testületi ülés jegyzőkönyve tartalmazza:

az ülés helyét, időpontját;

a megjelent képviselők és meghívottak nevét;

a tárgyalt napirendi pontokat,

a tanácskozás lényegét, 

a szavazás számszerűsített eredményét

a hozott döntések pontos megfogalmazását,

a testületi ülés fontosabb eseményeit

a meghívó,

a jelenléti ív,

a megtárgyalt írásos előterjesztések, 

az írásban benyújtott hozzászólások,

egyéb írásos indítványok.

45. § (1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől valamint a jegyzőtől - önkormányzati feladatkörükbe tartozó témában - írásban felvilágosítást kérhetnek.
(2) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél lehetőleg az ülés előtt legalább 3 nappal írásban kell benyújtani.
(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előirt határidőn túl vagy az ülésen nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen érdemi választ adni, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben a felvilágosítást kérő képviselőnek az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A választ elfogadásáról a testület soron következő ülésén dönt.
(5) Az ülésen a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának bizottsági kivizsgálását, melyben a felvilágosítást kérő képviselő is részt vehet.

46. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható -, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek. 
(2) A képviselő-testület a fontosabb önkormányzati feladatokra a következő állandó bizottságokat hozza létre: 

• Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság
• Egészségügyi, Szociális és Környezetvédelmi Bizottság
• Művelődési, Oktatási és Sport Bizottság

56. § (1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott, főállású munkaviszonyban álló tisztségviselő. 
(2)  A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. 
(3) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.
(4) A polgármester az államigazgatási tevékenységért a közszolgálati szabályok szerint felelős. 
-
57. § (1) A polgármester feladat és hatáskörét a mindenkor hatályos jogszabályok szerint látja el.
(2) A polgármester feladatai az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően különösen a következő: 

biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését

összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését

képviseli az önkormányzatot

kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottságok összehívását 

felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit

bizottsági elnök esetében dönt a kizárásról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti

segíti a települési képviselők munkáját;

jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában 

a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, ügyfélfogadási rendjének meghatározására, 

hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja.

58. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére a tagjai közül társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester látja el a polgármester teljes körű helyettesítését, valamint hatáskörébe utalt feladatokat.
(3) Az alpolgármester minden hó utolsó szerdáján 16 óra 30 perctől -17 óra 30 percig fogadónapot tart a Polgármesteri Hivatal épületében. 

59 .§ (1) A képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időre.
(2) A jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:

1. előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;
2. ellátja az önkormányzati képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat:
3. a napirend előtti feladatok keretében tájékoztatja a testületet az önkormányzatot érintő jogszabályi változásokról;
4. tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a képviselő-testületi bizottságok ülésein;
5. köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésénél jogszabálysértést észlel;
6. gondoskodik a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, melyet a polgármesterrel aláír;
7. gondoskodik azon bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről, melyeken a bizottság átruházott hatáskörben döntést hozott; 
8. A képviselő-testületi és g. pont szerinti bizottsági ülés jegyzőkönyvét az ülést követő 15 napon belül köteles megküldeni a Nógrád megyei Közigazgatási Hivatalnak;
9. gondoskodik a testületi határozatok nyilvántartásáról és közléséről; 
10. igény szerint tájékoztatja a képviselő-testületet a polgármesteri hivatal munkájáról, az államigazgatási ügyintézés helyzetéről;

1. kezdeményezheti rendelet alkotását, felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését;
2. végzi az önkormányzati rendelet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat.
3. gondoskodik a megalkotott rendeletek kihirdetéséről és nyilvántartásáról .

1. vezeti a polgármesteri hivatalt, megszervezi a hivatal munkáját;
2. minden hétfőn 8-12 óráig fogadónapot tart;

Módosította  a 8/2007 (VI.29.) önkormányzatirendelet  >>> 
3. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
4. ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatot, hatósági f hatáskört;
5. dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
6. gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői és ügykezelői felett
7. hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét

61. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására egységes polgármesteri hivatalt hoz létre. 
(2) A polgármesteri hivatal megnevezése: Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 
székhelye: Rétság, Rákóczi út 20. 
(3) A polgármesteri hivatal költségvetési szerv, önálló jogi személy. Az éves költségvetés határozza meg a működéséhez szükséges előirányzatokat, működési és fenntartási költségeket.
(4) A polgármesteri hivatal szervezetét, működését, az ellátandó feladat- és hatáskörét rögzítő ügyrendet az SZMSZ 5. számú melléklete tartalmazza. 

62.§ (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre:

a) fontosabb döntések előkészítése során a vélemény nyilvánításra; 
b) a közvetlen tájékoztatásra;

64. § A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről, módosításáról és végrehajtásáról rendeletet alkot.
-
65. § A képviselő-testület az éves költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, valamint az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról a lakosságot évente a HANGADÓ útján és lakossági fórumon tájékoztatja. 
-
66. §. Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szabályit külön rendelet szabályozza. 

67. § (1) Ez a rendelet 2007. január 1én lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 9/1995. ( VI.1.) és ezt módosító 3/1996.(I.31.), 8/1997.(V.30.), 11/1997. (VIII.29.), 13/1997. (X.30.), 5/1998. ((II.23.), 12/1998. (XI.23.), 5/1999. (II.19.), 2/2000. (II.4.), 1/2001.(II.8.), 8/2001.(VIII.31.), 9/2002. (XI.21.), 8/2003.(IV.18.), 15/2003. (IX.26.), 3/2004.(II.27.), 2/2005. (III.4.) valamint a 6/2005. (IV.5.) önkormányzati rendelet. 
(3) Az SZMSZ mellékletei: 

1. szám: Települési képviselők név és címjegyzéke >>>
2. szám: A képviselő-testület átruházott hatáskörei >>>
3. szám: Képviselő-testület bizottságai >>>
4. szám: A bizottságok feladat és hatásköre >>>
5. szám: A polgármesteri hivatal ügyrendje >>>