Kell-e nekünk korszerű Járóbetegellátó Központ?
     Bár az összejövetelen a 25 település képviseletében megjelenő polgármesterek közül többen megkérdőjelezték, hogy szükség van-e ilyen intézményre, én - kiindulópontként azt mondom, kell. Persze hogy szükség van ra! Legyen! A kérdés már csak az, hogy lesz-e? Hát erre nem lehet ilyen egyértelmű és főként optimista választ adni. A dolgok jelenlegi állása szerint nem lesz. És ennek legfőbb oka nem elsősorban az alig behozhatatlan pályázati lemaradás, hanem az építés és a finanszírozás kalkulációiból következő lehetetlen helyzetben rejlik.

Rétságon több fórumon tényként beszélnek a "csodáról". Akkor most mi van? 
     Igen, Rétságon az utóbbi hónapok nyilvános testületi ülésein, a lakossági fórumokon (vállalkozók által rendezetten is) nagy lelkesedéssel, büszkeséggel számol be Mezőfi Zoltán polgármester az ittlakóknak, hogy Rétság fejlődését milyen hatalmas mértékben határozza majd meg ez a beruházás. Azt mindig elfelejtette hozzátenni, hogy ezek csupán álmok. Mert akkor lehetne lelkesedni, ha tényleges esélye lenne a kistérségnek arra, hogy fel is építse, és üzemeltetni is tudja ezt a rendszert. Minden úgy néz ki, hogy ennek útjában komoly akadályok vannak. A legfőbbek a pályázati kiírásban keresendők, és PÉNZ a neve. Egy részletesebb elemzésből látható, a mi nagyságrendünkben nem lehet finanszírozni sem a beruházást, de különösen nem a működést. Azt, hogy mindezekről miért nem beszélt nyiltan már a kezdetektől a város első embere? Nem tudjuk! Pedig felelős vezetőnek partnerként tekintett állampolgárokkal csakis nyilt egyenes beszéddel lehet elérni bármit. Az erősen kampányízű pufogtatások - milyen sokat tárgyaltak, intézkedtek stb. - fordítva sülhet el, és éppen a saját felelőtlenségüket fogja bemutatni a nyilvánosság előtt. Különösen annak fényében, hogy egyértelművé vált: eddig a szócséplésen kívül semmit sem tettek.

Mik a legfőbb akadályok?
     A pályázati kiírás szerint - bár még hivatalos formában meg sem jelent - tudni lehet, milyen feltételek vannak megszabva a létesítéshez és a működéshez. Számos ilyen van, csak a leglényegesebbeket emeljük ki.

• Csak társulás formában üzemeltethető (Rétság ha magára marad, ha pénze lenne rá, akkor sem csinálhatná meg.)
• Legalább 15000 fő járóbeteg létszámot jelentő területnek - szomszédos településeknek - kell csatlakoznia a társuláshoz. E létszám alatt be sem lehet nyújtani a pályázatot. Ez az egyik sarkallatos pont.
• Legalább 1200 m2 alapterületet kell létrehozni, és ehhez megengedett további 300 m2. Ez csak azért érdekes, mert az erre kiszemelt épületek (laktanya 19, 22.) ennél lényegesen nagyobbak. Vagy a fele romos marad, vagy finanszírozhatatlan lesz az építés és a működés. (Vagy nem ezekben kell gondolkodni!)
• Legalább 200 szakorvosi órát kell teljesíteni a létrejövő új objektumban. Ez a másik sarkallatos pont.
• A felépült intézményt legalább öt évig kötelező üzemeltetni. (Akkor is ha rengeteg pénzbe kerül.) No ez a harmadik sarkallatos kérdés. Mennyi is a a rengeteg pénz? Ez összefügg a teljesített órák számával.

Ki pályázhat?
     Csak társulási alapon működő települések. Ennek egyik formája, hogy maga a megalakult Többcélú Kistérségi Társulás pályázik. Ez jelenleg létező jogi személy. Egyetlen, nem is apró probléma van! Ez a verzió csak akkor működik, ha mind a 25 település - testületi tárgyalást követő - határozattal kinyilvánítja, hogy igen, kell neki a járóbetegellátó központ és vállalja a kötelezettségeket, a ráeső költségeket.
     Na mármost! Ahhoz, hogy ezt eldöntsék - és ez volt az értekezlet legfőbb vitatémaja - pontos kalkulációval kell rendelkezni arra nézve, hogy mennyibe fog kerülni az üzemeltetés? Egy-egy település mire számítson? Ilyen kalkuláció jelenleg nincs, tehát a települések polgármestereinek nincs is mit a megtárgyaltatni, megszavaztatni. Mindezt lefuttatni legalább egy hónap, és akkor még csak az indulásnál tartanak. No ezt pedig már régen el lehetett volna dönteni, hogy ezen az ülésen már tiszta kép legyen arról, hogy mind a 25 település - ilyenmódon a meglévő Többcélú Kistérségi Társulás - együttesen pályázni tud-e. 
     Egészen biztos, hogy nem! Volt olyan falu, amely első embere kijelentette, hogy számukra nem szükséges ez a központ, nekik kiválóan megfelel Balassagyarmat korszerűen felújított rendelőintézete, és közlekedési szempontból is jobb. Tehát ők egészen biztosan nem csatlakoznak. Akkor pedig miről beszélünk? Nélkülük a mostani társulás nem pályázhat.
      Akkor nincs további lehetőség? De van! Ez esetben előre létre kell hozni egy jogi személyiséggel rendelkező intézményfenntartó társulást, megválasztani annak tisztségviselőit, működési feltételeit, megalkotni szabályait. No egy ilyen társulásban való részvétel is csak a települési testületek igenlő döntésével jöhet létre. Ebben bárakármennyi település részt vehet, de legalább annyinak kell, hogy a 15.000 elátott ezekből a falvakból összejöjjön. Ez esetben nem a Mezőfi elnökölte jelen társulás, hanem az újonnan létrejövő szervezet pályázhatna saját vezetőjével, szándékai és döntései szerint. Ha csak így menne, erre is kellene legalább 1-2 hónap, ami vészes idővesztést jelent.

Miből lesz 200 szakorvosi óra teljesítve?
     Erre ma senki nem tudja a választ. Mert a pályázat alapján legalább ennyi működtetésére kell kötelezettséget vállalni. Ezt az óraszámot finanszírozza az OEP, és abból a pénzből kell kihozni a működtetést. Na most az a kérdés, hogy sok, ez a 200 óra, vagy kevés? Mi fér bele, és miből jöhet össze? Ez legalább 10-15 orvosi szakág heti 6-15 órás rendelési idejéből állhat össze. Beleértve a szemészettől az egynapos sebészetig, a diagnosztikától az urológiáig mindent, amit a pályázatban megcéloznak és ami reálisan megvalósítható. Átlagember nemigen tudja felmérni, hogy ez sok, vagy kevés. Jómagam sem. Csak arra hagyatkozhatok, hogy a jelenleg közel 40 ezer beteget kiszolgáló balassagyarmati rendelőintézet biztosít 170 órát, és ez elegendő is a feladatok ellátására. 
     Tehát aligha képzelhető el, hogy egy rétsági intézmény többet tud teljesíteni, mint az ismertséggel, hagyományokkal rendelkező, közvetlen kórházi kapcsolattal ellátott járóbeteg rendelőintézet. Ráadásul a váci, gyarmati intézmények nem akarnak lemondani betegeikről, hiszen ők is csak úgy kapnak pénzt, ha nem csökken az ellátottak száma.
     Aztán van itt még más is. Természetesen beteg is kell, meg orvos is. Honnan lesz orvos? Az, hogy a rendelőintézet önálló és teljes munkaidőben foglalkoztatott orvosi kart tud felállítani, szinte reménytelen. Egyrészt orvoshiány van. Másrészt a jól felkészült szakambereket nagyobb helyeken foglalkoztatják, de ki sem lehetne használni a teljes munkaidejüket. No akkor az lesz, hogy a gyarmati, váci orvosokat kérik fel - ha vállalják -, hogy heti 4-6 órában - ugyanazok akikhez amúgy is menni kellene - ugyan ugorjanak már ki Rétságra rendelni. Ez nemigen fog menni, különösen nem teljes vertikummal.

Mi van, ha nincs 200 óra?
      A pályázat erre van méretezve, tehát ennyi rendelési időt kötelező biztosítani. (Aki 100-at akar be se nyújtsa.) Ezt az OEP finaszírozza. Ha van elég beteg! Mert hiába van ott az orvos, azért senki nem fizet. Csak azért, ha a rendelési idő minden percében pácienssal foglalkozik a szakorvos. Ha mondjuk csak 100 hasznos órát tudnak a jelentkező betegekkel "megtölteni", akkor az OEP csak annyit fizet. (Olyan ez, mintha egy vállalkozó háziorvosnak nem lenne csak 100 kértyája és abból nem tudna megélni, attól még az OEP nem ad neki több pénzt, de a fűtést, világítást, rezsit, aszisztenciát fizetnie kell. Ha ráfizet, szerezzen több beteget.) Mivel 5 évig a működtetés kötelező, a kiesett finanszírozási bevételt a társulás tag-önkormányzatainak kell összeadni. Ez tetemes összeg is lehet. Egy ilyen intézmény működése akár évi 500 millió forintba is kerülhet, tehát 50 %-os kihasználtság esetén legalább 250 millióval a fenntartóknak "meg kell segíteni". Az további kérdés, hogy miből? Ha még kevesebb település csatlakozik, egy egységre még több jut.
     A pályázati projekt megírását vállaló cég képviselője - Garab Szabolcs - elmondta, hogy optimális esetben, elegengő betegszámmal van arra remény, hogy az 5. év végére gazdaságossá tehető a működtetés. Ha egyébként az épület olcsón fűthető, világítható, tehát kevés a rezsi, jólszervezett a munka, teljes a kihasználtság. Ha nem az, akkor az 5. évben is helyi támogatást igényel.

Miből ha nincs?
     No erre mondta több polgármester, hogy egyrészt tisztábban kell látni a csatlakozáshoz, másrészt csak olyan feltétellel lépne be - és van aki úgy sem - ha nekik az pénzbe nem kerül. Egyszerűen nincs pénze a településeknek, hogy a 90-120 millió forintos egész telelpülésműködtetési éves költségvetésből 5-10, esetleg 15 milliót kifizessenek a működtésre. Nincs is miből, és az önkormányzatok ezt nem is vállalnák.
     Ha nem, nem! De akkor ugyancsak nincs pályázat. Mert a 15.000 főt felsorakoztató városnak és községeknek alá kell írni, hogy vállalják a költségeket. Ha bárki olyan kitételt tesz, hogy elvben résztvesz, de nem fizet, eleve kizárja magát a pályázatból. Olyan mintha nem is mondott volna igent. Ilymódon pedig igencsak egyedül marad Rétság, - és azon túl, hogy 15 ezer beteget sehogyan sem tudna felmutatni - a százmilliót meghaladó éves finanszírozást - a várható megszorításokat is figyelembe véve - egészen biztosan nem tudja vállalni.

Mely községek csatlakoznának, és akik nem miért nem?
     Teljesen logikus, hogy akik a járás déli részén helyezkednek el - akár Nőtincstől, Berkenyétől, - nem kérnek a rétsági szolgáltatásból. Szendehelynek, Nézsának és környékének a közlekedést is figyelembe véve közelebb van Vác, mint Rétság. Ugyanez a helyzet a nyugati "végeken". A középső rész még a 15 ezer főt sem teszi ki. Ismét fontos hangsúlyozni, nem elég csatlakozni, hanem el is kell érni, hogy a betegek oda járjanak. És ha a fránya betegek mégsem járnának, fizetni a különbözetet. Igen! Akkor fizetni, ha nem veszik igénybe a szolgáltatást. Ez ellentmondás, de a betegnek úgysem lehet megmondani, hogy hová menjen, ha neki a megszokott hely kényelmesebb.

Az új intézmény korszerűbben felszerelt lesz
     Ez elvben igaz, de a mi környékünkön csak elvben. Mert valóban sok(száz)milliós befektetéssel a legmodernebb eszközök kerülnének idetelepítésre. (Ezért is kell kihasználni, mert arra senki nem ad gépet, hogy álljon hetente 5 napot.) Ez valóban előnynek látszik. Csak az a probléma, hogy Balassagyarmat rendelőintézetét egy-két éve újították fel azonos EU-s előírásoknak megfelelően és szerelték fel a legmodernebb berendezésekkel. Szerintem a váci kórház sem panaszkodhat, hogy e tekintetben a legrongyosabb lenne a kórházak között. Ezt az előnyt tehát nem lehet érzékelni, és ezzel "beteget fogni."

Csökken-e a zsúfoltság?
     Ez is elvi lehetőség. Mert az igaz, hogy a 200 órát úgy el lehet látni, hogy jelentős sorbanállás ne legyen. (Ha többen jönnének akkor lenne.) Az is igaz, hogy Gyarmaton, Vácon ma van várólista. Attól most tekintsünk el, hogy ez sokszor nem csak a zsúfoltság, hanem szakmai szempontok miatt is kialakul. Pl. egy műfogsorra is várni kell, hiába lenne üres a rendelő, akkor nem tudják "beszerelni" ha nincs kész. No tehát, ha a betegek egy része a megépülő új intézményt választaná, akkor kétségtelen, hogy itt hamarabb kaphatna ellátást. Kaphatna, ha lenne orvos! Mert ugyanaz fogja kezelni, aki a szomszéd városokban, és ha itt kevesebb a beteg, akkor itt kevesebbet rendel. De! Ha a betegek 30%-a választaná Rétságot, akkor a szomszéd várakban is csökkenne a sorbanállás, és normalizálódna a helyzet. Tehát ismét érdemes lesz máshová járni. A 30 %-nyi beteg pedig nem rentábilis.

És akkor hol tartunk most?
    Tulajdonképpen sehol! Most döntött arról a kistérségi tanács hogy elkezdenek tájékozódni. Arról, hogy megszerzik az OEP adatokat, és elkészíttetnek egy előtanulmányt (Nem pályázatot, előtanulmányt) arra vonatkozóan, hogy pontos ismereteik és érveik legyen a települési önkormányzati üléseken, amikor dönteni kell, hogy számukra mennyibe kerülne a rétsági álom, és mennyi hasznuk lenne belőle. Nos addig amíg ez az előtanulmány nincs kész, és a települések nem nyilatkoznak, nemcsak hogy sehol sem tart az ügy, hanem legalább -2-3  hónap veszteséget könyvelhet el magának a térség. Igen! Jól látszik, hogy eddig Rétságon csak a semmiről, az álmokról beszéltek, nem a realitásokról, és a tényleges pályázatról. Mert ott még nem tart az ügy, hogy egyáltalán komolyan mérlegelni lehessen, pályáznak-e vagy sem.

Akkor mire is szerződött Mezőfi Zoltán?
     No ezt a kérdést többen is feltették. Mert Mezőfi aláírt a kistérség nevében egy szerződést, amire nem volt felhatalmazása. Nem nagy összeg, "csupán" 9,8 millió forint. (Bruttó hát, de az önkormányzatok nem visszaigénylők, nekik az egészet ki kell fizetni.) Ez már arról szól, hogy szerződött egy pályázatíró céggel a pályázat megírására a kistérség nevében. Na mint a fentiekből kiderült, nem is tartanak még a pályázatnál, és szinte biztos, hogy a kistérség mint jogi személy - akinek nevében, de felhatalmazása nélkül dobálta a milliókat - nem lesz pályázatképes. Akkor pedig nem is lehet szerződni. És mint ahogy többen elmondták erre sem a társulási tanács, sem az elnökség - amely náluk nem dönthet pénzről - nem döntött a szerződésről. Aláírás előtt nem is látták. Ha szemétkedni akarnék, azt mondanám, hogy ez a módszer ismerősen cseng a rétsági helyi gyakorlatból, de inkább nem szemétkedek. Az viszont felháborító, hogy komoly üzleti partnereket hoz magatartásával kínos helyzetbe. Garab Szabolcs elmondta, hogy ő ártatlan ebben az ügyben, adott egy piaci alapon korrekt ajánlatot, amelyet a vezető aláírt. Valóban igaza van, nem neki kellett volna exkluzálni magát. Akinek kellett volna csak hallgatott, érdemi választ ezekre nem adott.
     Az már csak a szerződő cég vezetőjének nagylelkűségén - és korrektségén - múlott, hogy azt mondta, hogy ott helyben összetépi a szerződést és itthagyja ezt a tisztázatlan helyzetet. Magyarul, az eddig erre fordított munkáját sem kérve, kilépne ebből az kilátástalan ügyből.
     Végül a társulati tanács úgy döntött, hogy egy előtanulmány szükséges, és Mezőfi halkan ugyan, de a magnón jól hallhatóan megjegyezte, hogy akkor a korábbi szerződés hatályon kívül helyeződik. Szerződésre később térnek vissza. Én csak azon csodálkozom, hogy a társulási tanács tagjai ezt ennyiben hagyták, hiszen ha a szerződést nem lehet felbontani, ez a "baki" amit nyugodtan nevezhetünk törvénysértésnek, okirathamisításnak, minden falunak úgy félmillió forintjába került volna. (A semmi, a felbontás esetén is.) Ez már olyan bűn ami mellett nem lehetne elmenni. No de az a testület - jelen esetben a társulási tanács - dolga. Tegyenek belátásuk szerint.
     Az már a rétságiaké is, hogy tényleg hasonlóan mennek nálunk az ügyek. Még azt sem tudjuk mit akarunk a laktanyával, de már van szerződés a rendezési tervre. Senki nem mondta el, mit kellene megújítani az iskolán, de már pályázatírót szerződtetnek, tervezőt fizetnek. És ugyanúgy semmi konkrétum mint itt.

A helyi gondok ...
     Van ezen túl az épület laktanya belső sarkába való telepítésével kapcsolatban érdemi észrevétel a majdani használók részéről is. Nevezetesen szóvátették, hogy külön helyi buszt is fognak majd Rétságon üzemeltetni, hogy a városközpontban leszálló betegek - nehezen mozgók olykor éppen törött kézzel, lábbal, stb - majd gyalog kaptatnak a közel 1 kilométerre lévő intézményig és vissza? Erre nem gondolt senki? Már csak ezért is lehet kicsi a tényleges betegszám.

És még a beruházás pénzügyi hátteréről nem is beszéltünk?
     Az igaz, hogy pályázatból lehet finanszírozni az építést és felszerelést. Csakhogy önrész kell. Nem túl nagy, de kell.  Az pedig az 500 milliótól 1,2 miliárdig tartó pályázat esetén 25-60 millió forint. Ennek egy részét - a kiírás szerint csak egy részét - lehet természetben, ingatlanvagyonban is biztosítani. De mi van a többivel? Ettől nagyobb gond, hogy az építés során a közel miliárdos tőkét mozgató építkezést tömni kell pénzzel, mert a pályázat alapján csak utófinanszírozással - legalább két hónappal egy szakasz elkészülte után - fizetik ki a pénzt. Az utolsó szakaszt csak a megnyitást követően. Ez tehát azt jelenti, hogy a pályázónak állandóan legalább 100-200 millió forintját - átmenetileg de biztosan 1-2 évig - biztosan benn kell tartani az építkezésben. Kinek lesz ennyi pénze? Az is igaz, hogy lehet ezek részbeni finanszírozására is pályázni, meg hitelt felvenni, de még ez is kevés. A kistelepülések nem adnak - összesen nincs ennyi pénzük - akkor pedig Rétság honnan tesz be az építésbe pénzt?

Hapy End nincs?
    Ez esetben nincs. Nem tudni mi lesz ennek az áttekinthetetlen dolognak a vége, de könnyen lehet, hogy azonos sorsra jut mint a tanuszoda és egyéb megalapozatlan projektek. Kár érte! Kár a belé fektetett időért, és azok munkájáért akik dolgoztak benne. Mert ennyi energiával valóságos hasznot hozó tevékenységet is végezhettek volna.
    Egyetlen állítás igazolására lenne jó az egész történet, ha ezen nem látna már át mindenki. Nevezetesen lehet majd szidni a kormányt, hogy Rétságon ugyan pályáztak, de nem kaptak pénzt, mert ilyenek, meg olyanok. Nos a kormányt szidni lehet, de csak akkor lehetne erre hivatkozni, ha valóban tökéletes pályázatot utasítanának el. Itt pedig tökéletes pályázatról szó sincs. Valószínűleg - a számszaki kényszerek okán - nem is lesz. És akkor bűnbakot sem kell keresni ám! Az a bűnös, aki minderről nem beszélt nyiltan, és alaptalanul hitegette az állampolgárokat.