|
Képviselő-testületi ülés 2010. április 29. Nyomtatható
változat >>>
A képviselő-testület 2010 évi munkaterve >>> A képviselő-testület 2009 évi munkaterve >>> A képviselő-testület 2008 évi munkaterve >>> A képviselő-testület 2007 évi munkaterve >>> Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2010. április 29-én (csütörtök) 18.00 órai kezdettel testületi ülést tart Az ülés helye: Városháza tanácskozó terme Az ülést a Rétsági Televízió egyenes adásban közvetíti Előzetes kommentárunk itt olvasható >>> Rétság, 2010. április 23.
A napirendekhez kapcsolódó pénzügyi bizottsági ülés 27-én kedden 18.00 órakor. a MOS Bizottság ülése 26. hétfőn 18.00 órakor lesz. 
Mérlegbeszámolót kellene tárgyalni a testületnek, de azok az anyagok, amelyből a képviselők felkészülhetnek nincsenek sehol. Pedig jelenleg ez a legfontosabb a város életében, hiszen - mint már jeleztük - ezen dokumentum elfogadása ugyanúgy feltétele a hitelfelvételnek mint a költségvetés. És amúgy is számoljanak el az előző évvel. Mégsem jutott rá idő? Hogyan lehet ez? Csak arra nincs, ami a város számára a létkérdés? Majd aztán lehet megint zsarolni a képviselőket, hogy ha nem fogadják el, akkor ez meg az lesz. Ugyanaz a módszer, mint a költségvetés tárgyalásánál. Reméljük a jóváhagyás nem ugyanaz lesz. (Emlékezetből látatlanból szavaztattak rendeletet.) A
legutóbbi testületi ülés az azokhoz készült kommentárral >>>
Elemző cikkünk a testületi ülést követően >>>
Mi van a munkatervben amit kötelező
lett volna tárgyalásra tűzni?
Mit lehetne tenni a 30 napirend
csökkentésére?
Máként nem lehet?
Ki az előterjesztő?
Bizottságosdi már megint vadhajtásokkal
Beszámoló a testület lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
Tájékoztató a két ülés között történt fontosabb eseményekről, az önkormányzat érdekében végzett munkáról Két hónap telt el az előző hasonló színvonalú mondvacsinált polgármesteri beszámolóról. Fontos időszak volt az előző negyedév a város életében, de a polgármester azt a feladatot amit rábíztak nem csinálja. Legalábbis semmi érdemleges munkáról beszámolni nem tud. Ami itt szerepel, az minden, csak nem a polgármester tettei a város érdekében. Vagy talán tekintsük a polgármester tettének, hogy bezár a TDK? Ez nem ide való! Egyebekben lenne a helye, vagy aki komolyan veszi munkáját a kidolgoz egy tervezetet arra, hogy a többi céggel ne járjon így a város. Mert bizony sok millió, talán tízmillió adóbevételtől esik el a település. Ha ez a polgármester munkája, akkor inkább ne csináljon hasonlókat. Az egy más kérdés, hogy az ingatlanadó és a helyi iparűzési adó mérséklésével itt lehett volna tartani. Ezt nem tették meg. A tárgyilagossághoz tartozik, hogy a polgármester későn és elég erélytelenül, jól kiadolgozott érvrendszer nélkül próbált mérsékelni, de az már elkésett Nem szavazták meg az indítványát. De akkor ide miért írja, hogy az ő munkája a TDK elköltözése? Ez több mint vicc. A város érdekében végzett kiemelkedő tevékenység ... hahaha! Harckocsi. hosszas egyeztetés... Hát ja. Ki csinálta mindezt? Fodor Laci. No comment. Idegen tollak ... Április 8. A megyeházán megkötött egy szerződést. Ki hatalmazta fel rá? Senki! Az tény, hogy a testület pályázott. Biztosan kapott választ, és a szerződéstervezetet, amelyben szigorú feltételek vannak. No ezt a testületnek kell látnia, megismernie és annak tudatában vagy felhatalmazza a a polgármestert az aláírásra, vagy nem. Igy történt ez a tanuszoda esetén, amikor a pályázatot megszavazta a testület, de a szerződés aláírását már nem. No itt még utólag sem látja a testület, mit is írtak alá a nevében. Mert fontos részletek - kötelezettségek, határidők egyebek - derülnek ki ebből a dokumentumból, ami amúgy nem csak a képviselőknek, hanem mindenki számára szigorúan nyilvános. És akkor itt tartunk a következő pályázatnyerésnél. Szép dolog, csak végre már a képviselőknek is látniuk kellene, pontosan mire is nyertek, azt mikorra kell megcsinálni és az önrészen kívül pl milyen pénzből és mikorra lesznek kisajátítva a buszpályaudvar építésére szükséges telkek. No itt is a szerződéskötés előtt elengedhetetlen egy egészen pontos, engedélyes tervekkel felszerelt tájékoztatás, az aláírandó szerződés megismertetése, és a testület felhatalmazása a kötelezettségek vállalására. Egyébiránt ez sem a polgármester hatalmas munkája. Nem ő írta az értesítést, hogy nyert a város, hanem a minisztérium. A pályázatot sem ő írta, hanem jó pénzést mások. Akkor ez a téma sem ebbe a napirendbe való. Lényegében ennyi. Amiről pedig kellene szólni, az elhallgatásra kerül. Pl, hogy volt lakossági fórum, amiben a polgármester éppen annak a kötelezettségének nem tett eleget, hogy kellően meg legyen hirdetve. No meg annak sem, hogy az elhangzott lakossági észrevételekre legyen érdemi válasz és intézkedés. Én pl. a felvetett problámámta - több beadott ügyiratra választ sem kapok - ugyancsak egyetlen sor reagálást nem kaptam. Akkor mivégre a fórum? Csak arra, hogy semmi ne változzon, de legyen egy papír, hogy volt. A Kistérségi Járóbeteg Szakellátó beruházással kapcsolatban a polgármester és a Honprofit Kft ügyvezetőjének tájékoztatása a beruházás előrehaladtáról és a működtetés előkészületeiről Ez a leirat ismét tipikus esete a nesze semmi fogd meg jól eljárásnak. Pontosan látható, hogy a testület kötelezte a polgármestert arra, hogy rendre számoljon be az előrehaladásról és a feladatokról, meg a megoldési előkészületekről. Az itt leírtaktól az is többet tud, aki a retsg.net oldalait lapozza, de még a környék honlapjai is jobb tájékoztatást adnak, mint ez a város, és pláne a testületi tagok számára. Mert az tudjuk, hogy az építkezés tart. Azt is tudjuk, hogy már most kiderült, hogy kevés a hely, és nem fér el benne minden, amit szeretnének, plussz szolgáltatásokra meg különösen nincs esély. De amit senki nem tud, és ha valakikre, a képviselő-testületre tartozik, hogy például mennyi lesz a felépítés után várható végöszeg, amibe kerül. Égész pontosan a pályázati pénz mellett mennyit kell a városnak hozzárakni a nincsből. Aztán fontos kérdés, hogy mikor lesz kinevezve az intézményvezető főorvos? Ennek már kiválasztott személynek kellene lennie, mert az ő jogköre lesz megválogatni a munkatársakat. Még mindig nincs egy egyértelmű és hiteles felsorolása annak, hogy egyészen pontosan akkor milyen szakrendelések is fognak megjelenni az épületben. Pontosan kellene már tudni, hogy mennyibe fog kerülni a működtetés, amit költségvetésben ütemezni kell. Hogyan lehet gyalogosan megközelíteni a házat? Tehát hogyan lesz oda út járda és a többi. majd beugrálnak a vaskapun a betegek, vagy mi? Mert jelenleg az épület utcának nevezett közterületről nem közelíthető meg, járda meg pláne nincsen. Mindezek a kérdések ügyesen meg vannak kerülve a tájékoztatóban. Nem is látszik hajlanság arra, hogy ezeket a képviselők orrára kössék, csak szavazzák meg a külön pénzeket. Van itt egy hivatkozás a toborzásra és az önkormányzati költségvetés szerint-re. Ad 1. Dolgozónak akkor is lenni kell, ha az önkrományzat a költségvetésnél erre már nem költ. Azt a Kft. dolga megteremteni. Ad 2. Nem emlékszem, hogy erre a végleges költségvetésben bármilyen pénz lenne. Az lehet, hogy beletették utólag, csak a képviselők nem tudnak róla. Mert szó sem volt róla, és szó sem lehet. Ha a Kft vezetése nem tud megfelelő szakembereket alkalmazni, az ő dolga hogy milyen fejvadász céget bíz meg és azt miből fizeti. Ez nem függhet a város költségvetésétől. ÚJ! Előterjesztés az Önkormányzat 2009. évi költségvetési rendeletének módosításáról (Az írásbeli előterjesztést 2010. április 26-án hétfőn készül el.) Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester Tehát magyarul a rendelet tervezetet az előterjesztő határidőben nem nyújtotta be Beszámoló az Önkormányzat 2009. évi költségvetése végrehajtásáról, a pénzmaradvány elszámolásáról (Az írásbeli előterjesztést 2010. április 26-án hétfőn készül el) Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester Tehát magyarul a rendelet tervezetet az előterjesztő határidőben nem nyújtotta be Időközben van információnk, és az
anyga is eljutott szerkesztőségünkhöz. Mivel a képviselők hétfő este kapták
meg a hatalmas iratpaksamétát - ahogxan azt előre mi is jeleztük - egyszerűen
feldolgozhatatlan volt másnapra. Ezen oknál fogva a pénzügyi bizottság
napirendre sem tűzte. Törvényesen tehát a testületi ülés napirendjén sem
szerepelhet bizottsági tárgyalás nélkül. Éppen ez a téma meg különösen
nem. Ezért érdemi kommentárt az anyagok melléklésével majd akkor készítünk,
amikor valóban tárgyalásra is kerül.
Folyószámla hitel felvételéről Mondhatni, hogy ez a téma visszatérő esemény Rétságon. Kétféle értelemben is. Az utóbbi években sorra ilyenfajta hitellel finanszírozták a pénzhiányt. Ez rendes esetben arra kell, hogy ameddig nincs adóbevétel, ameddig nem jön a központi támogatás, a napi fizetnivalókat tudja eszközölni a hivatal. Közte persze a béreket és egyéb kötelezettségeket. Ehhez képest soknak tűnik 60 millió forint. Akkor is, ha ez csak egy keret, amelyből annyit kell felvenni amennyi szükséges, és visszafizetni amint lehetséges. Elvben ugyanebben a gazdasági évben. Ezen túl persze másban is szokványos az eljárás. Ha elolvassák hebehurgya előterjesztést, nem nehéz rájönni, hogy itt a lényeg megint el van kenve, és a polgármester kap ismeretlen tartalmú felhatalmazást. Mert addig rendben van, hogy a testület dönt, hogy felveszi a hitelt. De csak eddig, és most csak erről lehetne szavazni. Mert a többi nincs előkészítve. Mert hitelt felvenni sokféleképpen lehet. Az egy szolgáltatás, ami a vagyonrendelet értelmében pályáztatandó. Mert különféle pénzintézetek igen eltérő kamattal adnak hitelt. Ez nem mindegy, ha 3000 ember pénzéről van szó, hiszen - betudhatjuk a rossz gazdálkodásnak is - egy ekkora összegű kölcsön nemcsak szégyen, hanem sokba is kerül. Akár 3-5 millióba is. Na az a nem mindegy, hogy 3, vagy 5! De tényleg mennyi a kamat, mely banknál veszi fel a polgármester? Erről egy szó nincs az előterjesztésben. Hol van az a szerződés, amit a testület nevében aláír? Sehol! Pedig szerződéskötés nem ruházható át a testület hatásköréből! No nem kell mindenkinek odamenni, de szavazni a konkrét szerződésről, annak kitételeiről, a kamatokról, határidőkről, az esetleges fizetéselmaradás következményeiről, és a nyújtott biztosítékokról kell. Ezek nincsenek leírva, és bagatel dolognak tekintik. Szabad kezet a polgármesternek, és azt ír alá, amit akar. Ez az ami sajnos helyben nagyon is szokásos és egyben elképesztő. Mi lesz a fedezet? Mert egy hitelszerződéshez a város vagyonából fedezetet kell biztosítani. Majd ezt is a polgármester dönti el? A testület nélkül? És befejezésül: Mikor látja a képviselő a megkötött szerődést, ha már előzetesen nem kötötték az orrukra, ami rájuk tartozik. Hát helyi szokás szerint soha! És az a szomorú, hogy nem csak hitelfelvételi ügyben mennek így a szerződéses dolgok. Olyan dokumentumokról, amit még a nagyobb nyilvánosság számára is kötelező közzétenni. A konkrét anyagok rövisesen feltöltésre kerülnek, és a kommentárok beérkezésük sorrendjében jelennek meg. Nem feltétlenül a tárgyaltak szerinti sorrendben, ezért érdemes visszalátogatni, és a frissen felkerülőket figyelemmel kisérni. Általános Iskola Intézményfenntartó Társulás szerződés módosítása Tudjuk, hogy az iskolai feladatok közös ellátására létrejött egy iskolafenntartó társulás, amelyben Bánk és Tolmács községekkel együtt működtetjük az oktatási intézményt. Elsősorban a bejáró tanulók érdekében. Ez eddig rendben van. Az is rendben van, hogy szükség szerint ezt a szerződést lehet módosítani. Az már nincs annyira rendben, hogy a képviselők sem az eredeti, sem a módosítandó szerződést nem ismerik. (Meg hogy be sem tartják fontos közös dolgok esetén azt meg tudjuk.) De ami a lényeg. Miért is kell ezt a szerződést módosítani és különféle kompromisszumokat felvállalni és ellentételezésként fizetni Bánknak, Tolmácsnak? Hát mert az kistérségi iskolabusz megigénylésekor, az önrész és a pályázat megszavazásakor nem kaptak korrekt tájékoztatást a képviselők. És a szerződés itt is úgy került aláírásra, hogy nem is látta a testület. Ebből aztán következtek a máig tartó gondok. Mert ennek a busznak főfeladatként iskolabuszként kell működnie az társönkormányzatok tanulóinak beutaztatására, és csak szabad kapacitás erejéig használható másra. Ez ugyanis pályázati feltétel. Nem tudták a képviselők? Ne csodálkozzanak, akkor is megszavazták volna ha tudják és nem teljesíthető. Bár Jávorka felhívta a figyelmet, nem számított a szava. A szerződés alá lett írva, úgy, hogy iskolabuszként üzemelteti a város. Csakhogy Bánknak és Tolmácsnak ez nagyon nem kedvező, mert nekik van buszuk, és az erre járó nem kevés támogatást ők akarják felvenni. Ezt bizony a pályázás előtt kellett volna egyeztetni. Most az a pálya, hogy ha Tolmács Bánk nem engedne, a pályázati cél hamis, és mind a 30 milliós buszbeszerzést a városnak vissza kellene fizetni. Egyeztetések eleinte nem is voltak, csak a polgármesteri igéretek. Az elmúlt héten megtörtént egy tanácskozás, és született egy kompromisszum. Bánk és Tolmács hajlandó lemondani a saját busszal való szállításról, de ezért anyagi hátrány nem érheti. Magyarul a különbözetet kérik az egyeségért. Ez egy megvalósítható alternatíva. Egy baj van, hogy ezt már megint ilyen eső után köpönyegként kell megoldani. No persze csak akkor, ha az ottani önkormányzatok is beleegyeznek. Ott ugyanis demokrácia van és nem mindig fogadják el a polgármesterek előzetes tárgyalását. Vitaalapnak igen, igéretnek nem. Majd eldöntik. Ha a megállapodás végül módosítva lesz, Rétság megint rosszul jár 1, vagy 2 millióval évente. Csak azért mert meggondolatlanul pályázik, felelőtlenül szerződik. Ezzel együtt már vagy 12 milába kerül ez a busz plusz a működési költsége. Ekkora pénzből lehetett volna vennie gy 12 személyes teljesen szabad járművet pályázat nélkül is, ha lett volna rá zsozsó. Nem volt. Most mégis többe kerül, mint amennyi van rá. Mit lehet tenni! Megköszönni Bánk Tolmács nagylelkűségét, és elfogadni az ajánlatukat, meg utána betartani a megállapodást. Nem csak ezt a részét, hanem partnerként kezelve őket a többit is. 2010.évi közbeszerzési szabályzat és közbeszerzési terv
A konkrét anyagok rövisesen feltöltésre kerülnek, és a kommentárok beérkezésük sorrendjében jelennek meg. Nem feltétlenül a tárgyaltak szerinti sorrendben, ezért érdemes visszalátogatni, és a frissen felkerülőket figyelemmel kisérni. Értékelés a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatatok 2009. évi ellátásáról Sok minden leírásra kerül ezen anyagokban. Érdemben nem is vitatnám, pedig fontos szakterülete az önkormányzatiságnak is, meg a hivatali működésnek is. Ennyi szöveg és napirend mellett a testület sem fog vele foglalkozni érdemben. Sajnos. Vagy azért, mert előző év után újra nem kellett volna napirendre tűzni, vagy azért, ha már van egy anyag azt részletesen át kell tekinteni. Egyetlen szövegrész csípi az ember csőrét. Az utolsó bekezdés. Leírják, mi kellene a gyámhivatalhoz. Nem vonom kétségbe, hogy jóhiszeműen, és a helyzetet látva megalapozottan. Csakhogy. Annak idején 2 fő látta el a gyámhivatali munkát. Az akkori testület adott egy plusz létszámot hogy mindent szakszerűen tudjanak intézni. És el is várta, hogy a feladatokat jól oldják meg. Ehhez képest most megfogalmazódik, hogy a 3 fős Gyámhivatal mellé kellene még három fő a munka ellátásához. Több mint vicc! Egy rendszergazda, egy adminisztrátor, egy gépkocsivezető és gépkocsi. No kéremszépen ez az amitől kinyílik a bicska az ember zsebében. Mert a gyámhivatal nem állam az államban, hanem része a városháza hivatalának. Szakmailag önálló, de a működési feltételeket a jegyző köteles biztosítnai. Nem új létszámmal, hanem a meglévőkből! Gépkocsi. Van a városnak gépkocsija, és vezetője is. Az sajnálatos, hogy nem az eredeti céljának megfeleleőn üzemel, és - kénytelen vagyok egyértelműen fogalmazni - a polgármester használja gyakrabban mint az indokolt lenne. Mert a hivatali gépkocsi söfőrrel régebben is rendelkezésére állt az építésügynek, a gyámügynek és akinek még kellett. Erre is van. A polgármester meg kap adózatlan költségtérítést, oldja meg abból utazási gondjait. Mert erre is kapja! Ugyanez a többi háttértevékenységnél. Régen is meg volt oldva. Igaz, ez a testület egy ebben a feladatban is gyakorlattal rendelkező adminisztrátort kirúgott, hogy nem lesz gond a munkával. Van gond. Mert az itt felmerülő adminisztratív és akár számítógépes feladatokat hivatalon belül a jegyző irányításával meg kell tudni oldani. Erre nem kellenek külön emberek. Különösen most, amikor NINCS PÉNZ! Ezen az alapon lehetne még duzzasztani a hivatali létszámot 5-10 emberrel is, mert vágyálmokat mindenki meg tud fogalmazni. No csak akkor azt is ki kell mondani, hogy erre most nincs pénz. Miért? Tudjuk! Nem az ésszerű működésre megy el. De akkor ezt világosan le kellene írni mondjuk a bevezetőben az előzmények ismertetésében. Éves ellenőrzési jelentés a 2009.évi belső ellenőrzési tevékenységről Tájékoztatás a belső ellenőrzési jelentésben foglaltak végrehajtásáról Hosszú részletezés helyett. Felháborító, ahogyan a hivatalban kimutatott súlyos szabálytalanságokat bagatelizálni igyekszik az előterjesztő. És ebben nem csak az a dühítő, hogy más szemében a szálkát is, a magáéban meg a gerendát sem, henem főként az, hogy akkor a jelen helyzetet így ahogy van magyarázhatónak és elfogadhatónak tartja. Olyannak, amivel kapcsolatban nem kell lényeges intézkedéseket tenni. Apróbb hiba szerintük az, ami súlyos törvénysértés, amiért fegyelmi, még akár gondatlan gazdálkodás és egyéb ügyek miatt büntető feljelentés is születhetne. Mert persze a belső ellenőrzés az önkormányzat cége, és segítő módon kell feltárnia a hiányosságokat. Mi lenne itt, ha kukacoskodó módon tárnák fel. Mondjuk az ÁSZ, vagy az ügyésség. Megkérdezném, hol van az az intézkedési terv, amit 10-25 vagy bárakárhány pontban be lehet mutatni a testületnek, hogy ezen intézkedések születtek. Olyan terv, amiből a dolgozók is tudják mi a kötelességük és a testület is tudja ellenőrizni, hogy ténylegesen történik valami. Ilyen csatolt dokumentum nincs, mert valószínűsíthető, hogy a helyzetet kezelő, a kifogásolt jelenségeket a jövőben kizáró intétkedésre nincs is elképzelés. Csak duma van. És semmi sem történik, ha a határozati javaslat B változatát szavaznák, tehát ezt a sok mellébeszélést a testület nem fogadja el. Nem oszt jónapot! Mert hogy akkor valamit tenni kellene, tényleg intézkedni, stb, arra semmi nem utal. Nem, és ezzel befejezve. Mehet minden tovább ... Önkormányzati dolgozók bérrendezése A testület előtt többször szerepelt az a téma, hogy a polgármesteri hivatali dolgozókat plusz pénzekkel kell támogatni. Előbb mindenkinek (beleértve a jegyzőt, aljegyzőt, és másokat) 20 % béremelés, majd ugyanez 10 %-ban fogalmazódott meg. (A többi intézménytől meg elvenni és zárolni kell!) A testület ezeket az erőteljes magyarázkodások és kapacitálások után elvetette. Megalkotta - úgy ahogy, de ezt tudjuk - az éves költségvetését. Ebben szerepelnek összegek, amelyeknek szentírásnak kellene lennie a következő évre. Ezt rendelték, ezért rendelet. Bármilyen új kiadást csak úgy lehet eszközölni, ha annak forrását is megjelölik. Pontsoan meghatározva, hogy miből legyen a több pénz. És a bér nem ám hitelből! Tehát azt is le kell írni, hogy ha itt többet költenek, kitől, mitől vegyenek el. Mert kétségtelen tény, hogy vannak méltánytalanul alacsonyan fizetett dolgozók városszerte. De minden relatív, mert sajnos a végzettségeket és a munkaviszonyban töltött köztisztviselői, közalkalmazott, és egyéb jogviszonyt figyelmebe véve ez a törvéynes. Igaz, a törvényes minimum, mint ahogyan mindenki másnak is. Ezzel nem lehet mit kezdeni. De ha a testület már többedszer leszavazta a témát, akkor érthetetlen, hogyan lehetséges újra meg újra idehozni. Régi jó szokás szerint a már egyszer lezárt döntések mentén megy a kifárasztás, hogy hátha már az éjszakai félálomban egyszer - unalomból, nem figyelésből, vagy csak beletörődésből - mégis jön 6 szavazat. No persze a fedezet meghatározása nélkül. Ehhelyett a testület többször előírta, hogy a jegyző tekintse át a hivatal stuktúráját és belső lehetőségek feltárásával intézkedjen. Mert saját bérmegtakarításból is lehetne ám ilyen kérést megfogalmazni, de erre nincs szándék, csak állandóan a létszám és béremelés. A kimutatás is érdekes. A jegyző legutóbb bele a kamerába azt mondta, hogy 60 ezet forint körüli béren sínylődnek magas végzettségű dolgozók. Nem vitatva, hogy felelős munkáért mindenki több bért szeretne, a mostani kimutatásból éppen az derül ki, hogy egyetlen ember van ennek az összegnek a közelében, a többire nem igaz az állítás. Ha pedig mégis megemelik a bért pár embernek, akkor azok kerülnek méltánytalan helyzetbe, akik valamivel többet kaptak, és közben lekörözik őket. Mert magasabb végzettségük és több évük van. Csak nem kapnak egyéni elbírálást. No kéremszépen ez a baj. Az átgondolatlanság, a koncepciótlanság. Most is azt lehet kijelenteni, hogy a hivatali struktúra áttekintendő, és belső erők felhasználásával sokféle probléma orvosolható lenne. Erre meg többszöri testületi döntés ellenére nincs semmiféle történés, és szándék. Dunakanyar Projekt Kft településrendezési terv módosítási kérelme Ez is egy visszatérő téma, csak a cégnév változik. A képviselő testület még valamikor döntött, hogy a pályázat nélkül áron alul eladott CBA telekhez igazítja a város hosszútávú elképzelését. Nem, nem a vevő alkalmazkodik a helyi rendhez, hanem igényt tart arra, hogy a vároközpontban ő rendelkezzen mit akar, és ahogy az igénylő fütyül, a város úgy táncol. (?) Eleinte ez így is látszott, mert első alkalommal döntöttek a rendezési terv módosításáról. Úgy álltották be, hogy ez csak egy egyszerű technikai változtatás. Már akkor hazugság volt, mert a vároközpontot lényegében meghatárózó megaelképzelés nem egy telekhatát 1 méterrel való technikai áthelyezése. Minden más esetben kötelező előírás a teljes rendezési terv módosítási folyamat, melyben az összes érintett és főként kifüggesztés alapján a lakosság véleményének kikérése elengedhetetlen. Ez egyértelműen nem történt meg. Mert törvény van, hogy ebben a helyiekkel csak egyetértésben lehet dönteni, de az itt nem számít. Törvény van másra is. Beépíthetőségi arányra, kötelező zöldterületre, közlekedési lehetőségeke és egyebekre. Itt az sem számít. A következő alkalommal újabb rendezési terv módosítást kért az építtető. Ezt a testület nem szavazta meg. Okkal nem. Akkor most ez is egy fárasztásos dolog? itt megint kapacitálni kell a képviselőket, hogy fogadjanak el valami törvénytelent? Hányszor lehet egy halat megsütni rétságiasan? Egyértelműen kijelenthető - és ez a fontos - hogy a város rendezési terve egy olyan középtávú dokumentum, amelyet egyéni kérésekre összefüggések vizsgálata, koncepció nélkül nem lehet módosítgatni. Ezt tudomásul kellene venni és be is tartani. Annak persze semmi akadálya, hogy valaki elképzelését, javaslatát, netalán kérést eljutassa az önkormányzathoz, de ennek csak az lehet az útja, hogy a következő - 5 évenként aktuális - rendezési terv felülvizsgálatkor figyelembe vegyék a kérést, és ha teljesíthető, más dolgokkal összefüggésben, lakossági véleménynyilvánítás után meggondolandó! Mert a város, annak területe, kinézete, a helyi állampolgároké! Nem a testület tagjaié, hanem mindenkié! Ezért ír elő a törvény az ebben való módosításokkor sokkal nagyobb helyi kontrolt és véleménynyilvánítási lehetőség kikötését, mint 6 képviselői szavazat. Az nem elegendő. Mert még ha szóba is kerülne a módosítás - és a kérést a törvény megengedné, mert sajnos most olyanra irányul ami a törvényben rögzítettnél nagyobb beépítettséget, kevesebb zöldterületet és egyebet akar -, akkor először meg kell vizsgálni a város egészére való hatását, ebből a tevkészítés célját indokát megalkotni és mindezt lakossági vitára bocsátani. Majd csak ezt követően lehetséges dönteni, a vélemények figyelembe vételével. Tudjuk, Rétságon nem divat kikérni a lakosság véleményét. Pedig van neki. Egyértelmű a honlapon található szavazás is. Szerintük nem kell. De a közvetlen környezetet is érinti az ügy, mert nem hiszem, hogy a volt TSZ iroda tulajdonosai lakói elfogadhatónak tartják, hogy teljesen körbevennék őket napi 1000 autóforgalommal. Joguk van ezzel nem egyetérteni. Nélkülük nem is lehet. Egy további kérdés, hogy ha valóban távlatosan gondokodna a városvezetés, akkor egyik gondolatával nem ütné a másikat. Itt konkrétan arra gondolok, hogy elkezdeni akarnak a piactéren egy autóbuszpályaudvar építését. Ez is ok, ha elő lenne készítve. (Miből lesz pénz kisajátításra és egyébre nem tudom, mert azt nem fizeti a pályázat!) Hol fog behajtani és kihajtani a napi 50-60 autóbusz? Pont azon az úton amit éppen a kis forgalma miatt választottak és pont a CBA bejáratával szembe(n). Legyen jó nagy tumulttus és balesetveszély abban a kereszteződésben. Na bravó! De tovább is lehetne gondolni a dolgot, ha már lenne az a buszpályaudvar, amit kellő előkészítés alapján mind a hely tekintetében mind a projekt kidolgozásában valamikor magam javasoltam. (Igaz akkor itt csak bejárat lennei kijárat meg a Zrinyire.) Kell ha nem is úgy ahogy itt elképzelik, de hát most ők vannak döntési helyzetben. Ha már van akkor a lebontani tervezett bútorbolt helyén, más kisajátításokkal együtt nem éppen egy utat kellene építeni? Amelyen a vasúti átjáró mögött közvetlenül a pályaudvarra mehetnének a délről érkező buszok! Legalább az egyik irány és legalább a behajtók, mert balra fordulást (kihajtáshoz Vadkert felé, vagy Pest felé) itt sem engedélyezne az útügyi hatóság. Volt is egy ilyen útnak terve a térképen. Ez ráadásul a közös gondolkodás jegyében még a CBA-nak is jó lenne, mert akkor egy városi út épülne ami az ő árufeltöltését is segíteni. igaz a területe kisebb lenne. No mindezeket mérlegelve kellene gondolkodni ezen kérdésekről. Így viszont törvényesen most is csak leszavazni lehet. Strenitzer Eszter településrendezési terv módosítási kérelme Újra csak röviden. A rendezési terv naponta egyéni kérésre való módosításáról már írtunk. Itt a kérés és az előterjesztés is hamisan állítja be a valóságot, mert az előterjesztésnek egyértelműen közölni kellene, hogy inkubátorház építésének - ha az komoly szándék - nem akadálya, ha az ingatlan külterületen van. Ott ugyanúgy lehet építeni. (Pl a város északi részén a kastély külterületen létesült. Törvényesen és nagyon jól el van ott. és ez csak egy példa mert van más is.) A belterületbe vonásnak egyetlen indítéka van, hogy a telek értéke megszázszorozódjon. (100!) Igen jelentős árnövekményt lehet elérni csak ettől az aktustól. De nem ingyen. Mert az árnövekedésnek komoly ára van, amit meg az önkormányzat visel. Mert a belterületi részhez neki kötelessége közműveket, utat, járdát, közvílágítást, vízelvezetést, szemétszállítást, hóeltakarítást és minden egyebet biztosítani, amit más belterületi ingatlannál. Ez meg nincs ingyen. Lehet, hogy a tulaj ezt első években nem kéri, de mi lesz, ha igen. Perrel is kikényszerítheti, ami sok-sok milliós városi kiadás. További kérdés, hogy a hely egy véderdőnek kijelölt rész. Arra szükség van éppen azért, mert a fölötte lévő már teleknek megjelölt helyek csak úgy kaphatnak építési engedélyt, ha a véderdő elkészül. Ennyire egyik építtető nem játszhat a másik rovására. De még a munkahelyteremtést is veszélyeztetheti. Ugye a TDK megszűnt. Az épületet valószínűleg valamikor valahogyan hasznosítani szeretnék. Ez új termelő tevékenység letelepítését jelenthetné, ami munkahelyeket és adót is teremt. A mostani szabályok szerint csak akkor kaphat engedélyt, ha a - közben már - belterületnek nyilvánított résztől uralkodó szélírányból a meglévő erdő választja el. Ha nem, és nem is lehet megépíteni akkor a cég és közvetve a város is rosszul jár. No ezen összefüggések vizsgálata elengedhetetlen ilyen egyéni kérések teljesítésekor. Az nem tartozik a tárgyhoz, hogy tudomásunk szerint az igénylőnek másutt is van építésre alkalmas területe, ahol az elképzelését jobban megvalósíthatná. Mint ahogyan az sem, ha már egyszer valaki inkubátorház építését tervezi miért is nem a város kommunikációs és közmű ütőerei közelében, erre alkalmas területen gondolja el. Például a laktanyában. mert ott erre lenne lehetőség, akár közös összefogással, pályázati forrást sem kizárva. Jelen formában ez az előterjesztés törvényes döntésre éretlen, és még az ügy támogatása esetén is a teljes lakossági vitát, szakhatósági eljárások lefolytatását igényelné. Nem egyenként, hanem összevárva a következő rendes módosítást. Mert a fenti pár mondatból is láthatóan itt is vannak messzire mutató összeföggések, amit nem lehet egy tollvonással 6 szavazattal figyelmen kívül hagyni. Városi művelődési központ és könyvtár 2010.évi munka és rendezvényterve Ezen nincs sok kommentálni való. Nem fogják elfogadni és kész. Miért? Csak! Nem szokásuk! Attól még a ház dolgozik, csak lehet froclizni, szekálni a vezetőjét, meg ezzel is lekötni energiáit, hogy addig se tudjon a város kulturális céljai érdekében ténykedni. Az egy jó kérdés, hogy miért is Gál Gábor az előterjesztő? Már ő lett a művelődési központ igazgatója, vagy helyette akar feltűnni és intézkedni? Egyszerűen érthetetlen. Mert a felvetett kérdésre az előterjesztőnek kell válaszolni, a javaslatok megvalósíthatóságát ugyancsak az előterjesztőnek vállalni, vagy nyiltakozni azokról. Teljesen elképesztő, hogy az intézmény munkatervét nem az intézmény képviselheti. Korrekt részletes terve a tevékenységnek. Már amennyire a költségvetés keretei ezt megengedik. Mert - nem feledtük - még a költségvetés jóváhagyása előtt arra kötelezték az igazgatót, hogy 3 változatot adjon be a munkatervből. Közben meghatározták milyen - kevés - pénzből gazdálkodhat, azt mire költheti, és 10 %-ot még abból is zároltak. Igen a jóváhagyott költségvetésben benne van, milyen közművelődési formára mennyit költhet. Nem találhat hát ki mást, a rendelet rá nézve kötelező. Akkor nincs is miről beszélni. Máshol ugyanis fordítva működik a dolog. Az intézmény munkatervét megtárgyalják és ha elfogadják akkor az abban foglaltak pénzügyi fedezetét biztosítják. (Itt még a megnyert többmilliót hozó pályázat elfogadása is kétséges, mert az igért feltételeket is megnyirbálták.) Ebből az következik, hogy hiába lenne az intézmény vezetőjének háromszor annyi megvalósítható elképzelése, ha nincs rá pénz felesleges leírni mint változat. Úgysem csinálhatja. Kevesebbet meg éppen azért nem írhat, mert a költségvetésben lévőket meg kötelessége megvalósítani. A pénzügyi feltételekben már meghatározottaktól szakmailag mást sem csinálhat. Egyrészt mert ott eléggé taxatíve van rögzítve minden, másrészt ez már valóban az intézmény szakmai önállóságának témakörébe tartozik, és nem jóváhagyásköteles. Így aztán a három változat nem elkészíthető. Ha akarnak ezen a semmin lehet megint rágódni és a vezetőt macerálni. Ha nem akarják, ez a terv nyugodt lelkiismerettel megszavazható. A konkrét anyagok rövisesen feltöltésre kerülnek, és a kommentárok beérkezésük sorrendjében jelennek meg. Nem feltétlenül a tárgyaltak szerinti sorrendben, ezért érdemes visszalátogatni, és a frissen felkerülőket figyelemmel kisérni. Rétsági sportegyesületek 2010.évi támogatása
Rétsági Önkéntes Tűzoltó Egyesület kérelme Ismét egy érdekes kérés, nem eléggé tiszta és őszinte helyzetfeltárással. Mert a dolognak az a háttere, hogy a városi önkormányzat mindig is szép összeggel támogatja a tűzoltók egyesületét. Okkal és megalapozottan teszik, mert jó helyre megy a pénz, hiszen a szervezet valóban karitatív tevékenységet folytat, szabadidőben, és hozzájárul a helybenlakók biztonságának fokozásához. Tényleg jó helyre megy a pénz? No ez a fő kérdés! Mert az önkormányzat nem kevés millióival nem tud elszámolni az egyesület. Ez több mint botrány. Sajnos tudni lehet, hogy nem a célnak megfelelően használták fel. Még pontosabban fogalmazva sikkasztás megalapozott gyanújával van folyamatban nyomozás. No ezért tüntek el a százerek és milliók. Pedig az egyesület szerződésben vállalta, hogy pontosan és tételesen elszámol a támogatással, hiszen ezt hatályos törvények elő is írják. Nem tud elszámolni. Nem tartotta be a szerződést, és ilyen bizonytalan körülméynek között közpénzből nem támogatható semilyen tevékenység. (Ha lehetne minden támogatott eljátszaná ezt a meccset.) A törvényt ott is, az elszámolás megkövetelését itt is be kell tartani. Persze az is mérlegelenső, hogy éppen az ügy kapcsán új vezetése van az egyesületnek, akik szeretnének normálisan működni. Ez egy súlyos teher, amit viselni kell, és mérlegelni a teendőket. De a helyzet kialakulásáért nem az önkormányzat a felelős. Ha csak azért nem, hogy már egy esztendeje sem számoltatta el a szerződés szerint a kedvezményezettet, mert akkor legalább a pénz 2009-es része meg lehetne. Nehéz jogilag is korrekt és a működést is biztosító döntést hozni. Magam úgy gondolnám, hogy valamilyen pénzügyi támogatást mindenképpen adni kell a szervezetnek a minimálisan kötelező költségek fedezésére, hiszen valamilyen szinten közfeladatot is ellátnak. De hangsúlyozom, csak azért mert e feljelentés már megtörtént és a viszgálat lezárásáig. Ha az esetleges kártérítés jelen helyzetben nem az év múlva kerül vissaz, akkor abból is fedezhető sok napi kiadás. Addig pedig valamilyen forma dolgozandó ki, hogy szigorúan a napi kiadásokat a hivatalba benyújtott számla ellenében, a remélhető támogatás terhére kifizetik. Ez mint átmeneti megoldás a szükséges működést garantálja, de további pénzkifolyást megakadályoz. Rétság, Radnóti utca 4.sz.alatti társasház hőszigetelési munkáihoz tulajdonosi hozzájárulás kérése Példamutatóan jogszabálykövető magatartás. Ezt mindenképpen méltányolni kell, és tényleg példaként állítani más kérelmezők elé. Mert miről van szó tulajdonképpen? Két dologról. Egyrészt a felújítás során közterületet vesznek igénybe állványzat, anyagok és más tárolására. Szép lenne ha mindenki aki így tesz, hivatalosan kérné, és megadott feltételekkel ez teljesíthető is. (Megjegyzem, mikor mi garázst építettük ugyanigy bejelentetük, és fizettünk közterületfoglalási díjat.) A másikat már nem nagyon értem, és meg is mondom miért. Mert tény, hogy ha 10 cm-rel "meghízik" a ház, akkor nagyobb helyet foglal el mint eddig. Bizony ez nem kis ügy, és nem is lebecsülendő. Egyetlen gondom van, hogy ezt kinek a területéből foglalják el? Szerintem a sajátjukból. Mert az un. úszótelkes épületek mellett 1 méter kötelezeően a társasház - vagy létesítmény - tulajdona, annak a telekkönyvben is így kell szerepelnie. Éppen a szüksége munkák, körbejárhatóság, közművek kezelhetősége és egyéb okok miatt. Ha nem így van akkor az súlyos hiba. Elsősorban annak, aki annak idején így adta volna el az épületet, és annak aki ezt az eladást ilyen módon bejegyezte. Ha tehát nincs kijelölve és tulajdonba adva az épületet körbevevő 1 méter, akkor azt valahogyan rendezni kell. (Akár vétel árán egy máltányos összegen) Ha viszont van, akkor a ház méretének "növekedése" a saját területükre történik. (Ha nem így lenne még egy 1 cm vastag valokat is közterületre esne, ami azért nem tyúkper, hanem elvi kérdés.) No tehát ha ez a helyzet, akkor ebben nem kell dönteni. Ha pedig szabálytalan a területkialakítás, akkor másban kell dönteni. Az lehet, hogy szabályos a kijelölés, de a hőszigetelés miatt megnövekedő mérték mellett is szeretnék meghagyni az 1 méter környezeti tulajdontészt a maradó 90 cm helyett. Akkor az kiszámolható, hogy összesen 3-4 négyzetméter területet jelent. Magam részéről azt választanám, hogy ezt a területet adja az önkormányzat jelképes összegért, tulajdonképpen az ügyintézés díjának megtérírésével a lakóközösség tulajdonába. Ha az egy méteres rész rendezetlen, az bizony lehet 100-150 m2 is. Akkor ez felmérendő. Ugyan értéknövelő, de önállóan forgalomképtelen, azért itt is méltányos eljárás mellett voksolnék. Még egyszer csak köszönet illeti az ennyire precíz kezdeményezőt, és kérése - a pontos jogi és területi helyzet tisztázása után - támogatandó. A konkrét anyagok rövisesen feltöltésre kerülnek, és a kommentárok beérkezésük sorrendjében jelennek meg. Nem feltétlenül a tárgyaltak szerinti sorrendben, ezért érdemes visszalátogatni, és a frissen felkerülőket figyelemmel kisérni. Járóbeteg szakellátó központ funkció bővítése Újabb érdekesség járóbeteg-ellátó
ügyben. Még fel sem épült az intézmény, már variálni kell. Vagy úgy is
mondhatnám, hogy megtervezték, már épül, és most jut eszükbe?
A lezárult közbeszerzési eljárásokról (Általános Iskola és Óvoda akadálymentesítése) (Az előterjesztést a közbeszerzési bizottság ülését követően, a bizottság elnöke terjeszti a képviselő-testület elé)
Tehát magyarul a rendelet tervezetet az előterjesztő határidőben nem nyújtotta
be
Valami közbeszerzési eljárásról beszélnek
itt, amikor az törvényesen meg sem lett hirdetve. Nézzük előbb a dolognak
ezt a részét. Egyszer már volt testület előtt a téma. Akkor a rendelkezésre
álló pénznél lényegesen magasabb díjért vállalta volna valaki, aki egy
normálisan meg sem hirdetett - un. meghívásos - közbeszerzésen adott ajánlatot.
A testület két dologban döntött. Egyrészt, hogy meg kell határozni a
bekerülési összeget, és a pályázatot úgy kell kiírni. A második, hogy
a helyi vállalkozások számára is elérhető módon kell pályáztatni.
|
