Milliós fejlesztés a könyvtránál
- pályázatból (?)
-
Az Új Magyarország
Fejlesztési terv pályázatán sok-sok milliót nyert a városi művelődési intézmény
a könyvtár fejlesztésére. Az erről szóló elismerő (és elhelyezni kötelező)
táblát tudósítónk kamerája előtt adta át az intézmény igazgatója a könyvtár
munkatársának. Ez valóban örömteli hír. Gratulálunk a pályázat elkészítéséhez,
az összefogáshoz, és a kitartó alapos munka eredményeként megnyert milliókhoz.
Hogy az örömünk mellett megfogalmazódik némi keserűség - és indokolt a
kérdőjel a címben - erről kénytelenek leszünk később szólni.
Mennyit is
nyertek és mire?
Tulajdonképpen két, egymásra épülő pályázat kapcsán jutott a városi könyvtár
több
mint 8,5 milliós fejlesztési lehetőséghez.
Némi túlzással azt is mondhatnánk, hogy százmilliós pályázatot nyertek,
mert ez igaz is. (és ez csak az egyik fele a megszereztt forrásoknak).
Az átadott tábla is erről szól! Igen, összefogással 100 milliót nyertek!
Ez fantasztikusan magas összeg, sajnos az egészet nem a rétságiak használhatják
fel. Mert a TIOP pályázati nyeremény egy konzorciumot illeti meg, amelyben
a megye nagy könyvtárai fogtak össze, egy közös cél érdekében. Mert könyvtári
infrasruktúrát fejleszteni csak így van értelme. Ebből Rétság számára
jutó összeg: 3.557.269 Ft. Nem semmi, ahogyan szokták volt mondani pestiesen.
Különösen, hogy ehhez pénzbeli önrészt sem kell biztosítani. És amire felhasználhatják:
Számítógépek beszerzése, hálózati infrastruktúra bővítése, korszerűsítése,
Könyvtári szoftverek: pl. integrált rendszerek, dokumentumküldő szoftverek
beszerzése, Közös könyvtári rendszer használata (e-Corvina), Hagyományos
illetve elektronikus dokumentumok elérése, Saját adatbázis kiépítése, Egységes
webes felület, Digitalizáló berendezés beszerzése. Ez bizony mind alapfeltétele
egy korszerű, 21. századi bibliotekának. És a kormányzat ezt nem várja
el az önkormányzatoktól, hanem a cél érdekében 100 %-ban támogatja.
Ezzel nincs vége a pályázati sikereknek. Mert a TÁMOP "Tudásdepó-Expressz"
pályázaton további 5.017.000 Ft forráshoz jutott a városi intézmény. A
felhasználási elvárás igen széleskörű. Csak két kiemelt területet idéznénk:
Területi (megyei, kistérségi) és szakterületi szinteken az egységes országos
lelőhely-nyilvántartás elveihez igazodó könyvtári elektronikus katalógusok,
ill. az oktatást támogató adatbázisok kialakítása, fejlesztése; könyvtári
munkatársak számára a nemzetközi információ-források szolgáltatása érdekében
könyvtári szaknyelvi képzések szervezése, illetve tanfolyamokon való részvétel
biztosítása.
Ez igazán szép feladat. És ha meggondoljuk, hogy ezt a 8,5 milliónál több
forrást az intézmény a könyvtári költségvetést alapul véve olyan 16-18
milliós éves ellátmány mellé szerezte, akkor ez az 50 %-nyi, éves működési
költséghez viszonyítva - különösen készpénz önrész nélkül - hatalmas lehetőség.
Olyan, mintha a város mondjuk 750 milliós költségvetéséhez nyert volna
önrész nélkül 380 milliót.
Csak gratulálni lehet a csapatnak akik az előkészítésben résztvettek, mert
hát nem volt egyszerű pályázati menet ennyi egyzetetést szakmai hátteret
összehozni. És nem is fizettek milliókat pályázatíró cégek számára. Egyszerűen
nem is lett volna miből.
Ami elszomorít!
Mert az örömbe ürüm is vegyül. Miért már megint? Miért nem lehet tiszta
szívből örülni egy intézmény sikerének és fejlesztési lehetőségeének? De
igen annak lehet. Csak a fenntartói hozzáállásnak nem lehet! Mert a konzorciumi
tagok felsorolásából az is kiderül, hogy a rétsági könyvtár - a város szerepből
faladóan is - szerves része a megye könyvtári gerinchálózatának. Ezen keresztül
az országos könyvtári rendszernek is, emely ilyenmódon tud megújulni.
Ezzel mi a gond? Egyetlen egy, ez viszont lényegi! Nevezetesen az, hogy
a megnyert összeget csak akkor tudják felhasználni, ha ahhoz munkatársak,
szakképzett emberek is rendelkezésre állanak. Mert hiába lesz itt bármilxen
szuperszámítógép, ha nem lesz aki elvégezze a digitalizálás nem kevés feladatát,
és nem lesz aki a feldolgozást megcsinálja. Szélsőséges esetben még az
is bekövetkezhet, hogy amennyiben a pályázati célt nem tudja teljesíteni
a könyvtár, akkor kamatostul vissza kell fizetni a támogatási összeget.
(Márpedig a jelen személyi állománnyal teljesíthetetlen.)
Ezt pedig olyanféle szűklátókörű létszámleépítési startégiával, amivel
a város kezeli az intézmény ügyeit, nem lehet megvalósítani. Igen az a
helyzet, hogy kicsinyes és szűkkeblű takarékoskodás címén megtakarítanának
4-600 ezer forintot egy év alatt, de ezzel elveszíthetik ezt a támogatási
lehetőséget. Mert nem tudnak megfelelni a támasztott követelményeknek.
Hát ez valami kriminális! Inkább kidobnák a 8,5 milliót, csak ne
legyen jó a városnak és az olvasóknak, de akkor is elvonnak minden költséget,
és elbocsátanak dolgozókat? Úgy látszik ez esetben nem érvényes, hogy
a pályázatnyerésért áldozatot is kell hozni. Itt ráadásul nem is újabb
áldozatot, nem készpénzben önrészt. Egyet vár el a támogató! (Gyakorlatilag
azt ami normális helyen nem is kell mondani!) Azt, hogy az intézmény könyvtárszerűen,
elegendő szakemberrel működjön.
Nem inkább
jutalmazni kellene ezt a sikert?
Ha ez így van, és ez a csapat ilyen pályázati sikereket tud elérni, akkor
nem elvonni kellene létszámot, hanem adni, és lehetővé tenni, hogy az így
invesztált pénz újabb pályázati bevételeken térüljön meg. Hát igen, ezt
így gondolják normális helyen. Rétság nem látszik normális helynek, mert
mindezzel - és egyáltalán azzal, hogy a könyvtár hogyan is képes ellátni
a feladatait -, itt senki nem foglalkozik. Az sem akinek ez dolga lenne.
Mondjuk a MOS Bizottság. Az éppen az intézmény ellenében tesz folyamatosan
lépéseket. Olyan lépéseket, ami nemcsak hogy nem indokolt, nem takarékos,
hanem ezen támogatás esetleges elvesztésével többmilliós pénzkidobás. Mit
számít az, ha jó be lehet tartani az olvasó népnek és az intézmény vezetőjének
...!?
Ki mert akkor
ilyen pályázaton indulni, és szerződést aláírni?
Ez egy jó kérdés! Mert ha az intézmény vezetője tudatában van, hogy akárhány
milliót idehozhat, ő akkor sem lehet jó ember, és akkor is csak a betartás
lesz osztályrésze, akkor nem vállalhat kötelezettséget ilyen pályázatnyerés
esetére. Nem írhat alá olyan papírt, amiben az szerepel, hogy a könyvtárban
szakképzett és elegendő dolgozó folyamatosan rendelkezésre áll, és a pályázati
pénz ellenében a feladatot teljesíteni tudja. Meg fognak lepődni! Az intézmény
vezetője nem is írt alá ilyet!
Hanem akkor ki írta alá? No most ismét meg fognak lepődni. A képviselő-testület
döntése alapján maga a polgármester. Mert egyrészt megvonták az intézmény
önállóságát azért sem írhatta alá az igazgató, másrészt éppen garanciális
okok miatt a kötelezettséget az önkormányzatnek kellett vállalnia. Vállalta,
megszavazta. Egyhangúlag! Hogy megint az lenne, hogy fogalmuk sem volt
mire emelik a kezüket? No ez lehet, de felemelték és megszavazták. Mit
is? Azt hogy biztosítják a könyvtár számára 5 éven keressztül a pályázati
cél megvalósításának feltételeit. Igen ezt szavazták, és nem azt, hogy
elzavarják az embereket! (Aztán ahogy lenni szokott beszámoltak - ha beszámoltak
-, hogy a határozatot végrehajtották, mert a pályázatot aláírták. No itt
látszik ezzel semmi nincs végrehajtva! Akkor van végrehajtva, ha a pénz
és az ember biztosítva van, és a sikeres pályázat megvalósul.)
És a megnyert pályázatról szóló szerződést is a polgármester írta alá,
amelyben vállalta, hogy a pályázati célt előírásszerűen teljesíti a város.
Akkor pedig
mi a probléma?
Sajnos az, hogy Rétságon nem úgy működnek a dolgok, ahogyan ez rendes városban.
Itt a testület megszavaz valamit, aztán elfelejti. Megszavazza, hogy a
feltételt biztosítják, aztán leépítésen ügyeskednek. Aláír a polgármester
egy szerződést - hozzáteszem azt már régen nyilvánosságra kellett volna
hozni - és már abban a pillanatban nem tartja be. A következő testületi
ülésen meg senki nem mondja, hogy "Emberek! Erre a szavazásnál kötelezettséget
vállaltunk, akkor ne csináljunk már hülyét magunkból" ... Csinálnak!
És azt se mondja senki, hogy ne szavazzunk felelőtlenül, vagy ha már szavaztunk
legalább a testület maga hajtsa végre a saját döntését. Mert itt az sem
szokás!
Mi lesz a
pályázaton megnyert pénzzel?
Igazán csak reményeimet tudom kifejezni, hogy fel is használódik a város
és a megye könyvtárügyének fejlesztése céljából. Mert ha ez a betartósdi
elvű, áltakarékosságra bújtatott tönkretétel folyik, akkor azt bizony be
kell vallani, és megírni az irányító hatóságnak, hogy mégis leépítenek,
nem lesz ember, már nyitvatartási idő se, és visszaadják a pénz ... Hát
ez több lenne mint hiba. No azt az egyet meg nem lehet, hogy ezt nem mondják,
de a feladatot sem engedik végrehajtani, de a balhét vigye el az igazgató.
Na most akkor
kell az a 8,5 millió a városnak vagy nem?
Kedves képviselők! Önökön a sor. Betartják-e régebbi szavazatukban vállalt
kötelezettségüket vagy nem? Önökön a sor! A következő költségvetési vitánál
szavazhatnak úgy is, hogy nem kell a pénz. Visszaadják, de akkor is betartanak
az intézménynek és leépítenek, nyomorgatnak, már áramra se adnak az új
gépekhez.
Azt is hozzáteszem, hogy még ezzel sincs vége a pályázati sikereknek, hiszen
az intézmény több más témában is esélyesen pályázik. Rendezvényekre, kiadványokra,
kulturális sorozatokra. Ezekkel együtt a város legsikeresebb szervezete
a pénzszerzés címén. Na ezt a szervezetet kell tönkrevágni. Bocs ez kérdés!
Ezt kell tönkrevágni? Nem inkább példát kellene venni szorgalmukról, felkészültségükről,
és követni útjukat? De minimum elismerni és békén hagyni őket.
No ez megint
jó hosszúra sikerült. Bocsánat érte, a kirató olvasónak aki ideáig eljutott
köszönet. A kép a pénz jelképes átadásáról készült.
GiK
|