Bukta jogerősen
-
Ugye emlékeznek, hogy a városi
önkormányzat valamikor tavaly tavasszal pert
indított ellenem. (Korábban döntöttek, de kellett vagy fél év a pároldalas
szöveg megírására.) Eredetileg azért, mert úgy tudták - mivel a vonatkozó
jogszabályokat már akkor is figyelmen kívül hagyták - hogy a közérdekű
adatok közérdekűként való kezelésével megsértettem Rétság város jó hírnevét.
Többen kajánul vigyorognak, hogy ami nincs, azt nem lehet rontani, de kéremszépen
ez komoly jogi kérdés. Na most az Ítélőtábla ítélt. Jogerősen! Nem sérettem
semmit! Hírnevet meg pro pálne nem!!!
Már maga
a fellebbezési beadvány is egy röhej kategória, magam sem birtam vigyor
nélkül végiglapozni, miközben - legalább ötoldalas "komoly mennyiség" összeálljon
-, ugyanazt írja le vagy ötször. Hogy azt mondja: ejnye, mert véleményem
van és le is írom, és a többi. A
fellebbezés magasröptű szövege itt is elolvasható. >>>
A témában már
nem is tudni hányadik tárgyalás, számtalan papír keletkezett. Ezek érdekesek
ugyan, de nem nagyon érdemes részletezni. Annak idején az elsőfokú ítéletet
közzétettem, az eléggé egyértelműen fogalmaz jónéhány dologban. Az
is elolvasható itt. >>>
Na most
az Ítélőtábla a fellebezés kapcsán döntött. Megjegyzem erre már külön iratot
sem készítettem, ne is keressék. Annyira méltatlan lett volna reagálni,
és mint az eredmény jól mutatja, teljesen felesleges is. Annyira gyenge,
és érdemi érveket már nem is tudtak felsorolni. A Megyei Bíróság ítélete
viszont érdekes. Ez részletezi: sem a névhasználattal, sem a címerhasználattal,
sem a közérdekű adatok közlésével nem sértettem a város jó hírnevét. Mert
ezekkel egyébként sem lehet. Mást meg nem tudtak felhozni, egyetlen egy
mondatot sem, amelyben valami olyat állítottam volna - alaptalanul - ami
sérti a várost. Mostanság elég nyilvánvaló, hogy ilyen per előtt illett
volna belenézni a tükörbe, de ez sem jogi kategória. Csak erkölcsi. Olyan
vádol másokat, akik maguk járatták le a várost. Nem kicsit, nagyon! He
nem venném komolyan ezt a helyzetet, akkor azt írnám, hogy ehhez már pofa
kell. Nem írom, de tény, itt az is volt...
Azért ne
felejtsük el, nem babra ment itt a játék! Szerintük, mivel a város hírnevét
az általuk vélt mértékben rontottam, 1 000 000, azaz egymillió magyar forintot
akartak velem befizettetni no meg a perköltéget. Belegondolni is vicces,
milyen gazdag lenne ez a véros, ha mindenki aki tényleg sérti e lakóhely
jóhírnevét, az ennyi pénzt leperkálna a közös kasszába, biztosan nem lenne
gond se iskolafelújítással, sem játszótérépítéssel, és még sorolhatnám.
Hát ez esetben rajtam ez nem sikerült.
Az Ítélőszék
mindenben jóváhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Megítélt 6000 Ft perköltséget,
a múlkori 15000 mellé. No ez nekem "komoly", bevétel, csak az utiköltséget
fedezi, de nagyon nem mindegy, ki fizet. Ezt a városnak kell kifizetnie
részemre. No meg ne feledjük, hogy a nagy takarékosságban ügyvédi költségre
is akadt 200 ezer forint. Bár azt hitték, hogy ezt majd rámverhetik, de
nem. A városnak egy tisztességes állampolgár froclizása, meghurcolása megért
200 - mindennel együtt, 230-250 ezer forintot. Akkor is ha buktak!
Egyre azért
kiváncsi vagyok. Annak idején magánember magánperében úgy jeleskedett a
városi honlap, hogy a még nem is jogerős ítéletet közzétegye. Ezt a pert
a város indította és bukta el, ezért nyilvánosan - igen, a 2005 évi XC.
törvény értelmében - kötelező közzétenni. Mégis le merem fogadni, hogy
amikor írásban megérkezik, olyan mélyen rejtik majd az íróasztalfiókba,
mint az Adatvédelmi Biztos levelét,
eszükbe sem lesz közzétenni. Nemhogy beszámolni az akkori határozatuk eredménytelenségéről,
de még csak a tanulságokat sem vonják le.
Amint a másodfokú
ítélet szövege megérkezik, természetesen ide is mellékelem, de a szóbeli
kihirdetés mindössze pár mondatban tartalmazta a fent már ismertetett tényeket.
Mi a következő?
Hát meg kell mondani öszintén, hogy az embernek, akármennyire is igaza
van joggal megy el a kedve az igazságszolgáltatás igénybevételétől számára
fontos ügyekben. Lassú és bizonytalan kimenetelű. Másfél év volt az a triviális
betartásnak szánt ügy eddig,de mire ítélet lesz, és ki is fizetik azt a
21.000 forinrot, biztosan lesz kettő.
Mindenesetre
ezen ítélet egészen más fényben tünteti fel a korábbi jogvitákat, állításokat
arról, hogy én a közérdekű adatok átvételével és közlésével adatlopást
követtem volna el. Ugyan e tárgyban született egy nehezen értelmezhető
ítélet, másik szála még folyik, nagyon gondolkodom rajta, hogy a határozat
birtokában perújrafelvételt kérek. Mert ma már egyértelmű nem követtem
el adatlopást, hiába állította ezt képviselő és MOS elnök nyilvános testületi
ülésen. Éppen fordítva van, ők nem teljesítik azt a kötelezettségüket,
amellyel nyilvánoságra kell hozni mindent. Tehát ennek itt vége de az oldalszárnyak
még lebegnek. Van még egy ág letárgyalatlanul. A továbbiakról is
természetesen beszámolok.
A II. kerületi Margit Palace,
a Fővárosi Ítélőszék épülete
|