|
Állasfoglalás az Adatvédelmi Biztostól
A többit valóban a válaszlevélből olvassák el. Csupán néhány megjegyzés. Nem felel meg a valóságnak a jegyző azon állítása, hogy a jegyzőkönyvek teljes terjedelmükben megtalálhatók a város honlapján. Mert egyetlen előterjesztés nem olvasható, ami pedig része a jegyzőkönyvnek, és a saját SzMSz szerint is kötelező lenne a feltöltés. Azt pedig az olvasó pontosan érzékeli, hogy a városi honlapon szinte semmi sem megtalálható, de a testület által tárgyalt előterjesztések egyáltalán nem. Az adatvédelmi biztos egyértelművé tette, hogy ezek nyilvánosak, és a kérés időpontjának és a kért másolat módjának megfelelően a másolatokat át kell adni. Igaz, most nagy hirtelenjében 3 hónapi elmaradást pótoltak a honlapjukon a (hiányos) jegyzőkönyvek felrakásában, de a többi néma csend ... Egy újabb dolog, amiben a hivatal hibázott, és ennek gondjait másokon akarja behajtani. Ugyanis az adatkezelésre szabályzatot kell alkotni. Ez nem új előírás, még sincs ilyen. Jogos kérdés, mikor kerül ez a szabályzat a testület elé? Ezen az alapon nincs is mire hivatkozni, nincs meghatározva a zártkörűen tárgyalandó anyagok köre. Nos van amiben nem kaptam teljesen igazat, bár elveiben igen. Ez a városi honlap szerintem aggályos adatvédelmi szabályzatáról szólt, amely arról tájékoztat, hogy a retsag.hu oldalt nézegetőkről adatokat gyűjtenek. Nos elfogadom ebben az ügyben az Adatvédelmi Biztos álláspontját, hogy önmagában ez nem jogsértő. Az adatok kezeléséhez már az érintettek hozzájárulása szükséges! De ami hangsúlyos ebben a részben a 2001 évi CVIII törvény 13/A § 6 kekezdése. E szerint - idézi a levél is - a szolgáltatással kapcsolatos azonosítókat a szolgáltató harmadik fél részére nem adhatja át. Ilyen az IP cím, az e-mail cím, és más a "megfigyelés" alapján gyűjtött adat. Hogy mennyire bízom egy szolgáltatóban, az magánügy. De bármit is megtud egy - a városi honlapon történt - fórumbejegyzésről, azt senkinek - ismét hangsúlyozom, senkinek - nem mondhatja el. Ha így is lenne ezügyben nem volna gondom, de bízzunk a szolgáltató jogkövető magatartásában. Amíg tehát egy IP cím használója nem hatalmazza fel, senkinek nem adhatja ki sem azt sem másféle adatot. Befejezésképpen - mindenféle nagy szavak nélkül - mondhatom, hogy győzött az igazság, és megállapítást nyert, hogy az én jogértelmezésem felel meg a törvényeknek. No most már csak az a kérdés, hogy ezen az alapon akkor miért is kell perelni, mikor az arra feljogosított legfőbb állami jogi szakértő is rögzítette, hogy a közérdekű adatok nem tulajdonai sem az önkormányzatnak, sem a hivatalnak. Akkor mire is alapszik ez a per? És érdemes rá kidobni 200 ezer forintot? No és az is kérdés, hogy az eddig kért de meg nem küldött anyagokat mikor is fogja pótolni a hivatal? Legvégül persze az, mikor fognak nyilvánosan elnézést kérni, hogy jelenlétem nélkül, nagy nyilvánosság előtt jogsértéssel vádoltak azon az ülésen, amikor a per elindítását javasolták. Egyáltalán bejelentik-e testületi ülésen, hogy a jegyző "törvényességi észrevétele" jogsértő, egy nagy kamu, és azt mire is szólította fel a jegyzőt az Adatvédelmi Biztos? GiK
Kiváncsiak vagyunk véleményére, észrevételére! Itt hozzászólhat a témához >>> Az Adatvédelmi Biztos állásfoglalása >>> Az általam írt levél és mellékletei az állásfoglalás kéréséről >>> Korábbi cikkünk a témában - Napirend lettünk >>> Jogtalan az adakérés - egy régebbi állásfoglalás az adatvédelmi biztostól >>> Az adatvédelmi biztos honlapja >>> A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény >>>
|
