Az előzmények
     Csak röviden összefoglalva. Valamikor 2007. augusztusában egy testületi ülésen a jegyző "törvényességi észrevételt" tett, mely szerint a város tulajdonát képező közérdekű adatokat jogtalanul, az ő engedélye nélkül tettem elérhetővé honlapomon. Ezért indítványozta, hogy induljon kereset a jogatalnul feltett előterjesztések, rendeletek, jegyzőkönyvek és egyéb közérdekű adatok eltávolítására egy magánhonlapról. Erre mindjárt meg is szavaztak 200 ezer forintot, habár másra 30 ezer sem tellett, mert "nincs pénz", e "nemes" célra azért akadt.
      Aztán megérkezett az Adatvédelmi Biztos állásfoglalása, amely egyértelművé tette, hogy a hivatkozott anyagok nem képeznek tulajdont. Jogsértő módon jár el az az szervezet, hivatal, amely korlátozza azok felhasználását, és egyébként azok bármilyen honlapon közölhetők, kommentálhatók, felhasználhatók. Ez egyértelmű beszéd, úgy gondolná az ember, hogy belátták, nincs miért perelni. 
     No egyszercsak kapok egy idézést a Bíróságtól, hogy keresetet adtak be ellenem azon a címen, hogy megsértettem a város jó hírnevét. No aki már itt elvesztette a fonalat, ne csodálkozzék. Láthatóan a testületi kezdeményezés nem erről szólt, amit viszont beadtak - a város és a testület nevében - arra senki sem meg nem bízta, sem fel nem hatalmazta az ügyvédet. Mármint a testület nem, mert hogy a háttrében - közpénzen - ki milyen megbízást adott testületi felhatalmazás nélkül nem tudhatjuk.

Az események
      A történtekről időközben beszámoltam, az elemzések, és a beadványok egy része olvaható, itt alul meg is nyitható. A per során számomra egyértelművé vált, hogy a felperes (Rétság Város) semmi olyan konkrét dolgot nem tudott bemutatni, és különösen bizonyítani, amellyel én bármiben is szabálytalanul jártam volna el, és ezzel a város jó hírnevén csorbát ejtettem volna. Ezek helyett - már-már az utolsó pillanatban, itélethirdetés előtt - úgy vélték, ha lúd legyen kövér, és 1 millió forintot követeltek tőlem az el sem követett sérelmek okozta kárt megtéríteni (Erről is írtunk.)
     A beadványra alapos felkészülés után megszületett a válasz, amely időben elment a Megyei Bíróságra. (Aki szeret ilyen anyagokban elmélyedni, elolvashatja) A nyári szabadság miatt szeptemberre kitűzött tárgyaláson volt várható az ítélethirdetés. Ám még ezt is megelőzte néhány meglepetés. A város által fizetett ügyvéd nem jelent meg, csupán Gál Gábor képviselte az önkormányzatot. (Ő sem a 200.000 forint ügyvédi költségből utazott ám, hanem a város autójával, külön sofőrrel!) A másik meglepi, hogy ismét benyújtott - ott a helyszínen - egy papírt, amit eddig nem láttam. (A szabály az, hogy 8 nappal előbb kell megküldeni bármit.) Ebben gyakorlatilag megismételte, hogy én egy mániás ember vagyok, aki sajátos hangnemű kritikájával, kommentárjaival, a bulváros jellegű honlappal csábítja az olvasókat és ezzel sérti Rétság város jó hírnevét.)
      Konkrétumokat és különösen konkrét kártérítési igény megfogalmazását persze az eltelt egy év ellenére az utolsó tárgyalásra sem tudtak bemutatni.

Ítélet
     A Megyei Bíróság elutasította a keresetet, és azt több pontban nem találta megalapozottnak. Mivel az ítéletet felolvasták, annak részletes, írásos változata 30 napon belül készül el, egész pontosan, minden részletre kiterjedően nem tudom idézni. Talán szükségtelen is. Annyi szerepel az indoklásban, hogy a felperes - a város - többszöri felhívásra semilyen konkrét kifogást nem jelentett be, semilyen bizonyítékkal nem szolgált állításai alátányaztására. Az általánosságok pedig nem elégségesek. Ugyancsak szerepel, hogy a címerhasználat nem valósult meg - ez is Gál mániája - és a várossal szemben jogtalan adatkezelés sem. Rétság földrajzi név használata pedig helymegjelölésre nem jogsértő. Mindezekért a kereset elutasításra került, és kötelezték a felperest - a várost - 15.000 forint perköltség megfizetésére. Kártérítési igényt - mivel a kereset többi része is megalapozatlan - már nem is értékelte külön a Bíróság.
      Itt is rögzíteni kell, hogy az ítélet nem jogerős, az ellen a város - vagy megbízásából a képviselője - fellebbezéssel élhet. Ámbár a másodfok ez esetben már nem lehet alapja új bizonyítási kezdeményezésnek. Amit eddig nem bizonyítottak - a nagy semmit - azt másodfokon nem pótolhatják. 

Néhány gondolat befejezésképpen
     Nos mindannak igazat adok, akik felháborodással vették tudomásul, hogy a város arra költi pénzét, hogy lehetetlenné tegyen azt az embert, aki élni kíván a nyilvánosság adta lehetőségekkel, és közzé is teszi azokat az anyagokat, amelyek közérdekűek. Egyértelműnek látszik, hogy itt a városvezetés és a képviselő-testület működésével kapcsolatban megfogalmazott kritikát akarták megtorolni, és bírósággal is fenyegetni, aki másként mer minderről gondolkodni, mint ahogyan azt ők megengedik. Sajtószabadság ide, alkotmányos szólásszabadság oda, ezek Rétságon csak addig számítottak, ameddig másokat lehetett személyiségükben sérteni. (Egykor a Rétsági Levél több cikke, más sajtómegjelenések, stb.) Amikor a hatalomba került személyek teljesítméményével elégedetlen a közvélemény, azt már nem tűrhetik! Normális hangnemű tájékoztatás, a törvények betartása helyett inkább választották a pert.
     Én meg úgy gondolom, hogy ez a magatartás sérti - ha nem is a város, de a városvezetés és a képviselő-testület - tekintélyét. Az a magatartás, ahol rendkívüli üléseken, titkos tárgyalásokon, előkészítetlen anyagokkal álcázzák a valódi munkát.
     Ez most nem nyert! Pedig mennyi mindent összeszedtek a majd két évvel ezelőtti interpellációtól a Google működéséig, a tükörszerver szakmai kérdéseitől egészen addig, hogy azzal tévesztem meg a rétságiakat, hogy itteni középületek láthatók a honlapon...

Ennyit ér a törvényességi észrevétel?
     Mindez csak azért elgondokodtató, mert annak idején a jegyző kihangsúlyozta, hogy itt micsoda törvénytelenségek vannak, és ő nem is tehet mást. Talán mégis tehetett volna, és a képviselő- testületnek is lenne más dolga - akár ha csak a helyi nyilvánosság működtetésére gondolok, de arra is, hogy erre az érelmetlen perre fordított idő és pénz bizony nagyon jó lett volna valami hasznos célra.
     Én csak abban bízok, hogy az új jegyző áttekinti ezt az ügyet is és valóban törvényességi észrevételt tesz, leállítja az állampolgárokkal szembeni megtorlást csak azért, mert kiváncsiak mindarra, ami tartozik is rájuk. És megállapítja, hogy a közérdekű adatok ezután Rétságon is közérdekűek lesznek, és olyan pert pedig senki ne indítson a város nevében amire a testülettől nem kapott felhatalmazást.