Képviselő-testületi ülés 2007.  május 31.
-
Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete
2007. május 31 napján (csütörtök) 18,00 órai kezdettel 
testületi  ülést tart
Az ülés helye: Városháza díszterme
Videoanyagokkal és kommentárral kiegészítve - alul megtalálhatók (szerk)

Napirend előtt:

Tájékoztató a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről, az önkormányzat érdekében végzett munkáról
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester
    Az előterjesztés innen letölthető >>>

A lejárt határidejű határozatokról
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester
    Az előterjesztés innen letölthető >>>
    Videofelvétel a napirend előttiek tárgyalásról és a napirend elfogadásáról >>>

Napirend:
 
1./ Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2006. (XII.29.) szómú - Az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló - rendeletének módosítása
Előterjesztő: Huszár Zoltán jegyző
    Az előterjesztés innen letölthető >>>
    A jelenlegi SZMSZ innen megnyitható >>>
    Videofelvétel a tárgyalásról >>>
    A rendelet innen letölthető >>>
2./ Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (V.28.) számú - Az önkormányzati lakások bérének mértékéről, megfizetésének módjáról szóló - rendeletének módosítása
Előterjesztő: Huszár Zoltán jegyző
    Az előterjesztés innen letölthető >>>
    Videofelvétel a tárgyalásról >>>
    A rendelet innen letölthető >>>
3./ Beszámoló a gyermekvédelmi feladatok ellátásáról 
Előterjesztő: Huszár Zoltán jegyző
    Az előterjesztés innen letölthető >>>
    A beszámoló  innen megnyitható >>>
    Videofelvétel a tárgyalásról >>>
4./ Beszámoló az adó és egyéb pénzügyi követelések állományáról és behajtásuk helyzetéről 
Előterjesztő: Huszár Zoltán jegyző
    Az előterjesztés innen letölthető >>>
    Videofelvétel a tárgyalásról >>>
5./ Általános iskola intézményfenntartó társulás 2006. évi beszámolójával kapcsolatos társközségi észrevétel
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester
    Az előterjesztés innen letölthető >>>
    Bánk község által benyújtott levél és dokumetumok >>>
    A társulási megállapodás >>>
    Videofelvétel a tárgyalásról >>>
6./ Vállalkozó háziorvosok üzemeltetési költségeinek támogatása Előterjesztő Dr. Tóth Mária képviselő
    Az előterjesztés innen letölthető >>>
    Videofelvétel a tárgyalásról >>>
7./ Ivóvíz szorgalmi jog alapítására vonatkozó kérelem 
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester
    Az előterjesztés innen letölthető >>>
    A cég által benyújtott kéreme és egyéb dokomentumok egyben >>
    Videofelvétel a tárgyalásról >>>
8./ Oktatási intézmények vezetőinek kérelme a tanítási időkeret csökkentéséről 
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester
    Az előterjesztés innen letölthető >>>
    Az iskola kiegészítő ismertetője az előterjesztéshez >>>
  Az óvoda kiegészítő ismertetője az előterjesztéshez >>>
    Az iskolai kéreleme a május 3-i testületi ülésre >>>
    Óvoda  kérelme a május 3-i testületi ülésre >>>
    Videofelvétel a tárgyalásról >>>
9./ Település rendezési terv módosítás - kiegészítés a volt honvédségi objektum 356/26 hrsz-ú területre vonatkozóan
Előterjesztő: Huszár Zoltán jegyző
    Az előterjesztés innen letölthető >>>
    Videofelvétel a tárgyalásról >>>
10.) A volt honvédségi objektum területén található kijelölt épületek bontási munkáinak elvégzésére pályázat kiírása
Előterjesztő: Huszár Zoltán jegyző
    Az előterjesztés innen letölthető >>>
    Térképvázlat és a bontási határozat >>>
    Videofelvétel a tárgyalásról >>>
11.) Elvi nyilatkozat megadása Tolmács település szennyvízhálózat kiépítés tervezéséhez 
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester
    Az előterjesztés innen letölthető >>>
    Tolmács község levele és becsatolt dokumentumai >>>
    Videofelvétel a tárgyalásról >>>
12.) Támogatási kérelmek 
Előterjesztő: Huszár Zoltán jegyző
    Támogatási kérelmek előterjesztés és csatolt dokumentumok >>>
    Időjárásfigyelőről az előterjesztés innen letölthető >>>
    Az időjárásfigyeléhez benyújtott kérelem >>>
    Videofelvétel a tárgyalásról >>>
13.) Laktanya közműtervezés, lebonyolítási pályázat
Előterjesztő: Merzőfi Zoltán polgármester
    Az ülés napján kiadott előterjesztés innen letölthető >>>
    Videofelvétel a tárgyalásról >>>
14.) Egyebek
    Videofelvétel a tárgyalásról >>>
15.) Zárt ülésen:
Óvodavezetői pályázatok elbírálása 
Előterjesztő: Huszár Zoltán jegyző
    Előzetesen nem került kiadásra előterjesztés
Rétság, 2007. május 25.
Mezőfi Zoltán
polgármester

 
Kommentár nincs? De van! (nem része a testületi meghívónak)
    Bizony jelen napirendi előterjesztésekhez is van kommentár, vannak észrevételek, amelyeket itt alább - külön cikkblokként - már nem piros színnel jelenítünk meg. Itt is elmondjuk, hogy a vonal alatti részek nem tartozékai a testületi napirendeknek és nem hivatalos kiegészítői a csatolt előterjesztéseknek.
   Azt ismét rögzítjük, hogy az alább leírtak néhány szakértő és magánember véleményét tükrözi. Véleményt és nem kinyilatkoztatást. Lehet bárkinek ettől eltértő meglátása, gondolata, hozzászólása. Ezeket nemcsak hogy megteheti, hanem számítunk is minden érdemi kiegészítésre.


Bevezetésként
    Néhány ismerősöm megrótt, ellenzőim pedig szememre vetették, hogy "Te már nem vagy képviselő, minek irkálsz ide akármit is. Aki nem szólhat hozzá az üléseken, annek ne legyen véleménye."
    Nos ez a sommás megfogalmazás egyértelműen sántít. Egyrészt jól látható - hogy amikor képviselőként készültem egy ülésre ugyanilyen részletességgel, és körültekintéssel készültem a tárgyalásokra. A leírtak mindig rendelkezésre állottak, sőt sokkal bővebben, részletesebben, csak nem hoztam nyilvánosságra. Illetve azon a módon, hogy - több kevesebb sikerrel - elmondtam.
    Az egy álságos és nem is demokratikus "beszólás" hogy aki nem képviselő, annek ne legyen véleménye. Persze ezt gyakran hallani, bár az igazi demokrácia mindenki véleményével számol, és az annak képviseletére esküdött "képviselők" felfogásuk, pártálások, értékitéletük szerint kötelesek a hozzájuk eljuttatott észrevételeket, véleményeket értékelni és azokat amelyek megalapozottak képviselni.
     Továbbá az itt rögzített kommentárok - ha lassan is de bővülő - szerkesztőségi közreműködők véleményén is alapszik. Még ugyan nem tartunk ott, hogy minden kommentárt külön-külön szakember alkotna, de már a mostaniba is többek véleménye beépítésre került. A nyilvánosság előtti efféle elemzés tehát nem egyetlen ember magánvéleménye, bár egy magán hírügynökség honlapján ez sem lenne szokatlan.
-
Konkrétan a napirendek előtt
     Ismét meg kell állaítani, hogy a testület a rá nézve kötelező - és saját döntésein alapuló - napirendeket nem tűzi tárgyalásra és saját határozatait sem hajtja végre. Hosszú halogatás után a mai napig nem került beterjesztésre a helyi média működési szabályzata, aminek elkészítésére a polgármestert kötelezte a testület. (Miután eltörölte azt, ami volt, és ami megfelelő iránymutatást adott a működéshez.) A polgármester ezt az utasítást nem hajtotta végre, és nem is tájékoztatta a testületet, miért is nem hajtja végre a neki szóló utasítást immár 4. hónapja.
     Ugyancsak nem került kitűzésre a korábbi ülésken is elmaradt (március, április) "Közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terv felülvizsgálata" Ennek anyagát ugyancsak a polgármnetsrenek kellett volna - már két hónapja - előterjeszteni. Nem tette, és számot sem adott arról, miért hány fittyet a testület által rá nézve kötelező előírásokra.
     Jelen ülésen ugyancsak nem szerepel tájékoztató a "Kiemelt feladatok állásáról." Ez ugyancsak testületi döntés, és ugyancsak a polgármesternek kellene számot adni arról, hogy mit tett, mi történt ezen ügyekben. Nevezetesen a Laktanya hasznosítás ügyben valami következetes és összehangolt tevékenységet, mert a jelenlegi kapkodó intézkedéseket éppen ennek nevezni nem lehet. Egyébként éppen ezért kellene valamiféle keretben beszámolni a végzett munkáról, és nem beterjeszteni elfogadhatatlan javaslatokat. Ez ugyanis nem pótolja a testület átlat kötelezően előírt cselekedeteket. Ugyancsak nincs semmiféle beszámolás a 34 hektár megszerzésével kapcsolatos intézkedésekről. Ez pedig nemcsak érdeke, hanem a testülettől kapott kötelessége a polgármesternek. Avagy nem történt semmi ezügyben? Csak a magánemberek lakóterületté alakítása és építkezési igényeik kielégítése foglalkoztatja állandóan a testületet, de a város számára elengedhetetlenül fontos lakóterületfejlesztési kérdéseket vagy hanyagul, vagy szándékosan hátráltatva nemcsak nem tartják fontosnak, de nem is tesznek érdekében semmit. És aki arra kötelezve lett, az nem hajtja végre a testület utasítását.
     Ez a terület megszerzése már csak azért is fontos lenne, mert az jelenleg Rétság külterülete, igaz nem a tulajdona. Na mármost. Konkrétan megtapasztaltam, hogy azt egyesek - nem kizárt hogy önkormányzati tagok és vezetők tudtával - szemétlerakónak használják. Erről készülőben egy cikk. Másrészt bőségesen virágzik a parlagfű. Ezen okoknál fogva mindenképpen intézkedni lenne szükséges, s ha már a tulajdonos nem hajlandó megszüntetni az illegális szemétlerakókat és irtani a parlagfüvet, az önkormányzat birságolhatná, felszólíthatná, és akár ezen módon is ösztönözhetné a tulajdonjog mielőbbi átadására. -

Beszámoló a Két ülés között a város érdekében hozott intézkedésekről Mindjárt az elején: Áprilisban sikeresenk itélték azt a pályázatot, amire az előző beszámolóban azt írta a polgármester, hogy a szerződést meg sem küldték. (Nyitott szemafor III.) Hogyan van ez? De arról, hogy végülis szerződés egyáltalán van-e és milyen tartalommal, arról nincs aszó. Arról sem, hogy az e célra megítélt több mint 400 ezer forint ezek szerint szerződés nélkül hova vándorol, és hogyan lesz felhasználva? Rejtélyes!
     Ami jellemző és érdekes
     Mostanság a "Járóbetegellátó Központtal" kapcsolatban csepegtet a polgármester tájékoztatásokat a testület számára ebben a napirend előtt leírásban. Tudni kell, hogy itt sem vita nem lehet, sem határozatot hozni nem lehet. Korábban meg 6 és 7-es épületeket mondta fontosnak, - és ugyancsak állította, hogy azt illetékesek megfelelőnek találták - olyannyira, hogy azokat nem is akarják eladni. Nos alapvető, hogy ezek az épületek önkormányzati vagyont képeznek az arről való döntés nem a polgármester, hanem a testület dolga. Előterjesztés, határozati javaslat pedig nincs.
    Az ügy pedig fontos, és mindenképpen szükséges lenne azt napirendként tárgyalni már a szándékok tisztázására, és a követelmények megismerésével. Mert - ma már mindenki tudja - hogy a járóbetegközpontok "PPP" rendszerben, pályázat alapján, utófinanszírozással épülnek. Egészen egyszerűen, sikeres pályáza esetén is - ha nincs úgy 5-600 millió a létesítésre - amit persze utólag  a kormány megtérít - nincs miből megvalósítani. Hol van ilyen befekteteő? Meg ma már az is tény, hogy - kerül amibe kerül - öt évig a pályázónak kötelessége üzemeltetni. Na persze az OP ad hozzá egy kis pénzt, de a különbözetet a működtető önkormányzatnak kell biztosítani. Miből?
    Mindamellet ez egy komoly esély Rétság fejlődésre, de csak akkor, ha azt a polgármester is komolyan veszi. Ha ez ténylegesen Rétság jövőjét meghatározó beruházás, már réges-régen részletes tájékoztatással, és előkészítetett döntési alternatívákkal napirendre kellett volna tűzni. Ugyanis - ha lesz belőle valami - részletesen kidolgozott pénzügyi és építési tervekkel, működtetési koncepcióval, megalakult intézményfenntartó társdulással szeptemberben be kell nyújtani. Addig akárhogyan is számolom van egy aktív hónap, mert július augusztus mindenütt a szabadásgolások ideje, és mindössze 2! Hangsúlyoszomn kettő ütemzett testületi ülés. (júniusi és az augusztusi) Mikor születnek hát meg az egymásra épülő, egymást feltételező dötések?
    Nos az egy régi játszma, de súlyosan etikátlan és törvénysértő - hogy a polgármester lényegi előterjesztés nélkül bedob néhány összefüggéseiben nem is vizsgálható mondatot a napirend előtti tájékozatóba, majd szeptemberben amikor letesz valami kidolgozatlant azzal, hogy ha nem fogadják el semmi nem lesz belőle. Ezt már jó sokszor eljátszotta, tanuszoda és közéiskola projekt mindenki előtt ismerős. Ha számonkérné valaki, miért nem tárgyaltak erről előbb, akkor azt állítja, hogy ő folyamatosan tájékoztatta a testületet a dologról. Könyörgöm miről? Ez a pármondatos semmi, a tájékozattás a félmiliárdos projekt előkészítéséről? Ettől remél megértést együttműködést, támogatást? Avagy ezt nem is reméli, mert úgy gondolja, hogy a mellette álló szavazóképes többség úgyis minden előkészület és összefüggés, pénzügyi fedezet és konkrét elképzelés nélkül úgyis mindent megszavaz. Na ez a legnagyobb bűn a demokrácia ellen. Ha komolyan gondolja, hogy ez kell, legyen róla napirend. Ha nem, ne beszéljen róla. Ilyen egyszerű.
     Kórházügy
     Érdekes, a kórházhoz - most a határidők lezárat után - ír kérdést, de amikor határidőn belül érdemi észrevételt tehettek volna a Regionális Egészségügyi Tanácsban a kórházak és a települések, ezt az egyeztetést mindenki elszabotálta. Most aztán könnyű a kormányra fogni, ha a helyi érdekegyeztetés elmaradása miatt úgy döntött, ahogy döntött. Aztán miből gondolja, hogy a tarjáni kórház csak úgy le fog mondani betegszámról, finanszírozásról, tehát jó sok pénzről. Ez nem valószínű, hiszen éppen érdekei ellen szólna. Akkor ez az intézkedés semmit el nem intézett, és az idejekorán meg nem tett intézkedéseket utólag nem pótolhatja.
    Akárt a polgármester helyett: a hangulatkeltést is vissza kell utasítani, mert amúgy nem akkora tragédia ez, mint ahogyan egyes köröknek érdekében áll felnagyítani. Beutalóval bárelyik kórházba lehet menni! Ez a lista csak arról szól, hogy ha sehol sem hajlandók fogadni a beteget, akkor melyik az amelyik ezt nem utasíthatja vissza. De - beutalóval - fogja fogadni a másik is mert az meg neki pénz. Amúgy eddig is sok dologban tarjánba kellett utazni. Alig másfél évtizede még egy ultrahangra is. A pontos és részletes tájékoztatás többet érne a politikai hisztériakeltésnél. -


Lejárt határidejű határozatok Nos szokásokhoz híven szerepel itt egy lista, amelyen fel vannak tüntetve azon döntések, amelyek "szinte megoldják magukat". Tehát értesítettük a kérelmezőt, stb. De azon határozatok nincsenek feltüntetve, amelyekben nem történt semmi. Pedig ezen jogintézménynek - mármint hogy a polgármesternek kötelessége tájékoztatást adni hogyan hajtattatta végre a testület dönéseit - éppen az lenne a célja, hogy ellenőrizni lehessen a végrehajtást, és ha nem történt meg, akkor intézkedést hozni a felelősség megállapítására, és a döntés végrehajtására.
    Mégsem látni beszámolót az előbb is említett médiaszabályzati döntés ügyében, de még arról sem, hogy a testületi határozaton alapuló "Lakossági fórum" miért is nem lett végrehajtva. Még tájékoztatót adni is "elfelejtenek" úgy tesznek, mintha nem is lett volna ilyen határozat. Volt!
    És továbbra sem szerepel beszámoló a márciusban hozott határozatok mikéntjéről. Egyszerűen egy hónapban nem volt beszámolás, akkor már lehet úgy tenni, mintha a testület nem is döntött volna?
    És mindennek a netovábbja, bár már elemeztük: Továbbra sincs egyetlen szó sem arról, hogy a testületi határozattal létrehozott "racionalizálási bizoittság" végrehajtotta-e az általa vállalt és ránézve kötelező feladatot. Nyilván nem hajtotta végre, különben arról lenne előterjesztés, és be lehetne számolni a 100/2006 számú határozatról. Erről a mai napig nincs beszámolás.
    Nem szerepel a beszámolóban pl. a 45/2007, 46/2007 és az 50/2007 számú határozat. És mivel minden döntés ellenére a május 3-án tartott testületi ülés jegyzőkönyve a mai napig nem készült el és nincs publikáva, a jámbor halandó azt sem tudja, hogy ezek mit is határoztak meg tennivalónak a testület és a hivatal számára.
    Na igen. Az is egy döntés - ráadásul törvényen alapuló helyi rendelet, hogy az ülések jegyzőkönyvét 15 napon belül el kell készíteni és a Közigazgatási Hivatalnak való benyújtással együtt a város honlapján nyilvánosságra kell hozni. Nincs rajta! Ez a döntés sincs végrehajtva.
    Még egy-két aranyos ebben a témakörben: Ceminveszt szerződés. Kiderült, hogy ha nem a Ceminvesztet bízzák meg, akkor már nem is kell a munka. Mert akkor a pályázaton következő szereplőt kellene megbízni, minden szabályos pályáztatási eljárásban. Meg aztán milyen dolog az, hogy a testület dönt, majd aki jelentkezett, az nem vállalja, mert annyiért persze ő sem tudja megcsinálni, mint amennyire aláigért a másik jelentkezőnek. Az ilyen céget egyszer és mindenkorra ki kellene zárni minden egyéb pályázaton való részvétből.
    A 47/2007 számú döntésnél arról adnak tájékoztatást, hogy a rendezési terv koncepciója benyújtásra került. Nem találom! - Ami ugyanis előterjesztésként szerepel, az minden, csak nem rendezési terv koncepció, aminek alapján bárki is bármit meg tud tervezni. (Erről később)
    És még csak sajátkezűleg alá sem írja a polgármester  ezt a beszámolót. Úgy nyújtja be, mintha nem is értene vele egyet. Itt ugyanis nincs helye sk. megjelölésnek. Ha egyetért vele, vegye már a fáradságot, hogy odabiggyeszt egy autogramot. Ha nem, akkor ne adják ki. Micsoda dolog, hogy alíiratlanul a polgármester nevében mennek ki papírok?

1. napirend: Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2006. (XII.29.) szómú - Az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló - rendeletének módosítása. Érdekes módon az SZMSZ módosítása nem került be az előző ülésre, pedig ugyanilyen tartalommal nyugodtan lehetett volna tárgyalni, ha betartják saját döntéseiket.
    Érdemben a javaslat kér dologgal foglalkozik. Ebből egyiket pozitívan ítélek meg, a másikat pedig jogsértőnek.
    Nézzük előbb azt ami jobb: A javaslat arról szól, hogy a polgármesteri hivatal ügyfélfogadási idejét módosítják, és főként arról, hogy betartatják. Mert azt mindenkinek tudnia kell, hogy ügyfélfogadási idő eddig is volt, de azt senki nem akarta betartani. Sem az ügyfelek, sem a hivatal dolgozói. Ez egyszerűen nem volt téma, amit magam mindig helytelenítettem, hiszen rendnek kell lenni, és amikor nincs ügyfélfogadás, akkor más helyeken sem lehet az ügyfeleknek a munkát zavarni. Ez a dolog egyik oldala. 
     A másik pedig az, hogy ezt - nem csupán udvariasságból - a hivatali dolgozók is gyakorta nem tartották be. Mert a kiírt ügyfélfogadási idő nem csak lehetőség, hanem kötelezettség. Akkor nincs olyan, hogy éppen akkor az ügyintéző nem fogad, nincs az irodában, egyáltalán nincs az épületben, vagy szabadságon van. A hivatal ügyrendjét úgy kell megfogalmazni, hogy az ügyfélfogadási időket szabadság alatt is felkészült, a témához értő szakemberrel helyettesíteni lehessen. Mégis azt lehet lépten nyomon tapasztalni, hogy "XY nincs benn, tessék ide menni, oda menni, ekkor befáradni", amikor pedig nincs ügyintézés. Ha ebben mindkét oldalon rend lenne, az nagyon is kívánatos.
     Egyben a terv az ütemzi, hogy hétfői napon hosszított, pénteken pedig rövidített nyitvatartási idővel várja az állampolgárokat. Ez még jó is lehet, ha a gyakorlat visszaigazolja, hogy hétfőn valóban többen fognak jönni, és senki nem nehezményezi, hogy más napokon már 16-kor bezár a hivatal. Ugyanakkor ehhez az is hozzátartozik, hogy bevezetéséhez megfelelő tájékoztatás, kommunikáció is szükségelteteik. Az nem elfogadható, hogy június 1 után aki bekopog, annak azt mondják, bocsánat, nincs ügyfélfogadás.
     Egyébként az ajtók akkor sem lehetnek zárva, mert lehetnek olyan esetek, amikor mégis fogadni kell az állampolgárokat. Tehát legalább egy ügyfélszolgálati referensnek, egy "portásnak" vagy bárkinek lennie kell a titkárságon, aki pl - érdemi ügyintézés nélkül - átvesz, vagy kiad egy papírt, és a soronkívüli ügyekben szóbaáll az ügyféllel.
     A másik módosítás már nagyon necces
     Arról szól, hogy növelni kell a hivatal létszámát! Hogy is van ez? Most a racionalizálók nem fogják azt mondani, hogy ennyi létszámmal is el kell látni a feladatot? Decemberben mondták! Mi változott? semmi. Sőt olyannyira nem változott, hogy a polgármester, vagy a jegyző - a munkáltatói jogok gyakorlója - végre sem hajtotta a testület döntését, nem lett létszámleépítés. Akkor hát megvan a létszám, a betegségükből felgyógyuló dolgozók - kiknek jobbulást kívánok - majd ellátják feladatokat. Arról lehetne beszélni, hogy milyen struktúraváltás szükséges az eddigiek helyett. Nagyon halovány kisérlet van is erre, de valóságosan nincs módosulás.
     Nos ebből egyrészt az látható, hogy a decemberi létszámcsökkentési duma egyértelműen személyi jellegű döntés volt. Jól jött a körjegyzőségre való hivatkozás, de mint arra korábban rámutattunk, az ebben az ügyben is következetlen, felelőtlen eljárások miatt nem jött létre. Akkor miről beszélünk?
     Olyat a törvény nem enged meg, hogy egyszer leépítünk közalkalmazottat, köztisztviselőt, de még ki sem fizetjük, fel sem mentjük, már másokat akarunk felvenni. Ez egyértelmű diszkrimináció, és politikai tisztogatás! És mi tette indokolttá, hogy a leépítés mellett oly nagyon harcoló képviselők véleménye megváltozzon, és most már mégis létszám kell? No az nem, hogy belátják: tévedtek! Mert akkor nincs semmi probléma, a hivatal létszáma adott, a feladatokat pedig úgy kell elosztani, hogy el legyenek látva. Mert az azért igaz, nem a dolgozó mondja meg, hogy ő mit csinál, hanem a főnöke a munkakör besorolásával, és a munkaköri leírás kiadásával. Ha tehát többet kell postázni - ehhez nem kell egyetemi vézettség - erre éppen van szakember. Ha pályázatokban, helyi beruházásokban jártas ember kell, éppen ilyen van! Kitüntetetett, a munkáját megye és országos szinteken is elismert szakember van! Éppen kirúgás alatt, ha végrehajtották volna a döntést. Hogy értsen a szímítógéphez? OK! Elő kell neki írni! Egyébként ért hozzá. Akkor miért kellene más? Csak! csak azért, mert nem tetszik a képük? Csakhogy ilyet a közalkalmazotti, és a köztisztviselői törvény nem ismer. Ez módosítás tehát ezek miatt súlyosan jogsértő. Mondom, hogy még a régiek ki sem lettek rúgva, a létszám éppen annyi, mint amennyit javasol a tervezet. Akkor minden OK. Biztos, hogy minden OK?
     Amúgy a dolgozók felvételéhez nem kell pályázat! Akinek jogköre - a jegyző - írhat ki álláshirdetést, vagy bármit, és eldöntheti, hogy kit vesz fel. Ebben viszont a testületnek nincs beleszólása, sem direkt, sem indirekt módon.

2. napirend: Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (V.28.) számú - Az önkormányzati lakások bérének mértékéről, megfizetésének módjáról szóló - rendeletének módosítása Minden évben rendezni kell a bérlemények díját, hiszen változnak a piaci körülmények, a fizetőszköz értéke. Ennek kapcsán született ebben az évben is előterjesztés az emelésre. 
    Azt hehet megállapítani, hogy mértéktartó díjelemésekkel, ami még a tényleges inflációt sem éri el. Támogatható, ha ennyi marad. Ha ennyi marad, mert könnyen előfordul, hogy az előterjesztőtől lényegesen eltérő javaslatok fogalmazódnak meg, pl a garázsokból kiűzni az eddigi bérlőket, és meghirdetni új liciten, stb. Mert erre volt példa, igaz akkor a testületi többség nem támogatta. Ezügyben érdemes figyelemmel kisérni a testületi tanácskozást.
    Igaz tehát, hogy a javaslat olyannyira mértéktartó, hogy a bevételnövekedés ebben az évben 30 000 Ft-ot is alig éri el. Ez már majdnekm az a nagyságrend, ahol nem érdemes módosítani. Legyen! De - kérdezem, és nyilván nem a bérlőket akarom rosszabb helyzetbe hozni -, ha már emelnek, miért nem az infláció mértékében? Ja, hogy az nem lenne népszerű lépés? Igaz! El is lehet fogadni, hogy népszerűtlen intézkedéseket nem akar hozni a testület, és ezt meg is teheti. Csak akkor pedig - ha itt nem kell a jogosan elvárható bevétel - ne beszéljenek minden forrás begyűjtéséről, és takarékosságról. Akkor ismerjék el, hogy például ebben az ügyben nem akarnak rossz pontokat szerezni a bérlőknél. Akkor ezt is megfelelően kell kommunikálni és nem politikai érdemeket kellene szerezni. Amúgy alig van már a városban bérbeadott ingatlan, tehát ez a tétel emmiatt is súlytalan.

3. napirend: Beszámoló a gyermekvédelmi feladatok ellátásáról No ez egy nagyon sajátos előterjesztés. Noha a jegyző az előterjesztő, ő nem terjeszt elő semmit. Becsatol egy irományt a Családsegítő Szolgálat tevékenységéről (A városi honlapon nem is olvasható), ami ugyan elfogadható, bár értékelése több szót érdemelne, mert vannak eredmények és leghetőséegek is a társulási alapon működő szervezetnél. Én fő gondnak azt látom, hogy alig lehet tudni, hol, mikor és hogyan működik, emmiatt munkájuk kicsit látszólagos. No nem baj, ezt az állam támogatja, és azok az eredmények elismerendők, amit a munkatársak elvégeznek.
     Csakhogy! A gyermekvédelmi munka nem merül ki a Családsegítő Szolgálat működtetésében, sőt annélkül is számtalan területe van. Jelesül éppen a gyámhivatal, vagy a segélyezési munka, de mégy a gyermekintézmények e téren való tevékenységétől a rendőrséggel való együttműködésig számtalan dologról kellene - és lehetne is - számot adni. Ez a beszámoló tehát nem arról szól, ami a címe, amiért a testület annak idején napirendre tűzte. Ilymódon érvényes következtetések nem is vonhatók le, határozatok nem hozhatók, emmiatt tárgyalásra alkalmalan. Magam úgy döntenék, hogy ezekkel kiegészítve kerüljön újra a testület elé.




4. napirend:  Beszámoló az adó és egyéb pénzügyi követelések állományáról és behajtásuk helyzetéről  Ez ismét egy fontos tárgyalnivaló. Aki az anyagot elovassa kiderül számára, hogy a város kintlévőségei tetemesek, és többek, mint mondjuk egy évvel ezelőtt. Korábban jelentős kintlévőselgekkel a település nem számolt, lényegi negatívumok hosszú távon nem voltak.
     Most vannak! Miért? Akinek ezek behajtása a dolga, talán csak nem honlapkészítéssel, egyéb faladatokkal vannak megbízva, aminek következtében az a takarékos megoldás, hogy több mint 15 millió forint kintlévőség nehezen, esetleg egyáltalán nem folyik be a közpénzek közé. (A 8 milliós lakástámogatás nagyrészét ebbe nem számítva, mert az érthető okból folyamatosan befolyó követelés. Tulajdonképpen havonta fizetett kamatmentes hitel.) Az már adótitok, hogy kik lehetnek azok a notóriusok, akik nem fizetnek, de még az is feltételezhető, hogy míg a kisembernek kiküldik a 70 forintos tartozásra is a csekket a sürgetést, addig lehetnek akik milliókkal tartoznak, és eredményes intézkedés halasztódik. Ez csak hipotézis, de a testületi ülésen erre választ lehetne adni.
     Közben a város - működésre - jelentős hitelt vesz fel. Egy nézőpontból tehát azért kellett a hitelkeretet 50-60 millióra felemelni, mert akinek a pénzek behajtása - legalább olyan mértékben mint tavaly - dolga, az nem látja el jól feladatát. És erről jótékony csend tereli el a figyelmet.
    Tény, hogy minden hivatalban vannak kisebb behajthatatlan követelések, kintlévőségek. Ezek sem elfogadhatók, de itt a mostani nem kisebb mértékű. És közpénzekről és a jogegyenlőségről van szó. Ha egyik embernek fizetni kell gépjárműadót, akkor a másiknak is kelljen! És erre legyen a hivatal felelős vezetőjének megfelelő válasza, intézkedése.
    De nincs! A határozati javaslat csak a szenteltvizzel egyenlő hatású "jobban kell csinálni ugyanazt, mint eddig" nagyon kevésnek tűnik. Semmi konkrét intézkedés, semmi konkrét tennivaló. Ez a furcsa. Pedig ez lenne az igazán költséghatékony, hogy ami jár, a legyen befizetve, behajtva. Mert akkor hiába racionalizálnak ki - ismét csak ezt tudom mondani - a honlapon havi 10-12 ezer forintot, ha közben 10 millió feletti összegek nem folymnak be.

5. napirend: Általános iskola intézményfenntartó társulás 2006. évi beszámolójával kapcsolatos társközségi észrevétel Hát igen! Tipikus esete annak, amikor a fagyi visszanyal.
    Ugyan mindenki tudja, hogy kölcsönös érdekek alapján iskolafenntartó társulást hozott létre Rétság, Tolmács, Bánk, amelyre jelentős állami támogatások is járnak, a községek pedig megoldhatják a számukra kötelező iskolai ellátás kérdését.
     Eddig világos. Az is világos, hogy ha ez a tevékenység ráfizetéses, akkor a különbözetből vegye ki a részét a becsatlakozott település is. No de ez nem ilyen egyértelmű. Mert ahhoz, hogy ezt ki lehessen jelenteni, ahhoz a tervezés, és a beszámoló elkészítése időszakában is - törvény és a megállapodás értelmében - konzultálni kelle és egyetértést beszerezni a "társközségektől". No ez rendre elmarad, és csak arról kapnak értesítést, hogy fizessenek többet.
    Ha a társulási tag  nem szólhat bele a költségtervezésbe, akkor joggal mondhatja, hogy a törvényben nem előírt, általa nem támogatott túlköltekezést Rétság ugyan megteheti, de ezt ne hárítsák át rájuk. És igazuk is van.
    Abban meg főképpen, hogy egy társulási megállapodást nem csak megkötni kell, hanem a partnerekkel folyamtos konzultatív együttműködést tartani, és például a városi költségvetés iskolai fejezetét jóváhagyatni a bánki, tolmácsi testülettel. E nélkül ugyanis az érvénytelen. De amikor erről szavazás van, hol van a MOS elnöke, aki eme kötelezettséget szigorúan számonkéri? Sehol? Majd jóváhagynak egy költségvetést, amiben az érintett véleményét sem kérik ki, nem pedig a hozzájárulását. Amatőrizmus tetőfoka. Helyes, ha Bánk ezt az eljárást nem fogadja el. A kérdés csak az, miért kell oktalanul konfliktust fenntartani a szomszédos településekkel?

6. napirend: Vállalkozó háziorvosok üzemeltetési költségeinek támogatás Vannak visszatérő témák, amelyben a testület - éppen a megfelelő mérlegelés alapján - nem hozott döntést, és mégis valamiféle politikai népszerűséghajszolásból újra meg újra visszatérnek. Közben a fontos egyéb ügyekre sem idő, sem energia.
    Az addig természetes, hogy egy képviselő benyújt egy indítványt, és fontosnak tartja, hogy megvitassák. No de olyanról indítványt benyújtani, amire a javaslatát megtehette volna az előző ülésen - nem tette meg - és akár igen akár nem leszavazták, csak felesleges időpocsékolás. Ilyen alapon hányszor lehet visszahozni ilyen témákat?
    A mostani javaslat a fűtési költségek 20 %-ának megfelelő összeggel - egyébként tevékenységtől függetlenül - támogatná két házorvost (egyik a gyermek) Nem foglalkozik a másik háziorvossal, aki teljesen magánprakszist folytat, pedig ő is rétsági betegeket gyógyit. Ja hogy ő takarékoskodik, sőt bérleti díjat fizet és nem akarja megfejni az önkormányzatot? Igaz. Akkor a többiek miért is nem takarékoskodnak? Máshol elvonni, itt szeződés ellenére adni? Például azért, mert úgyis megkapják azt, amit mástól éppen takarékoskodás címén elvontak.
    Az összeg egyébként bagatell, és nem is hiszen hogy érdemben megold bármit a rendelők üzemeltetőjének. Viszont nagyon jól hangzik, hogy a beterjesztő képviselő mennyire szivén viseli ügyüket. Talán akkor kellett volna, amikor az illetékes bizottság tagjaként az előkészítés során mint alternatíva ezt is beterjesztette volna. Volt amit beterjesztett, azt nem fogadta el a testület. Most erről lehet dicsfényben tündökölve újra tárgyalni.
    Van ennek szépséghibája, számtalan.
    Főként, hogy nincs pontosan meghatározva, hogy mekkora összegről is van szó. Ez pedig így gomijogszabályhoz vezethetne és nehezen ellenőrizhető. Fenntartva az előzőekben ugyanehhez a napirendhez írt észrevéteimet, most is azt mondom, hogy egy betegszámhoz kötött normatív támogatás jobban segítene a probléma megoldásában.
     Ráadásul a szerződés módosítása csak akkor lesz érvényes, ha azt Tolmács és Bánk is jóváhagyja. Mert ez egy többoldalú szerződés. Ezt éppen az előterjesztőnek kellene tudnia. Ha pedig a viszony olyan, amilyen, nem biztos, hogy a többi közreműködő aláírja. Még az is lehet, hogy az orvosok sem, mert ők ezt kevesellik és többet akarnak. Akkor pedig nem érdemes egy átgondolatlan javaslattal foglalkozni.

7. napirend: Ivóvíz szorgalmi jog alapítására vonatkozó kérelem  Ismét egy téma, ami mindaddig visszatér, amig a polgármesternek nem tetsző döntés nem születik? Ha jól emlékszem már a 4. alkalom, sőt még "infromális" tárgyalások is folytak ez ügyben. A testület legutóbb döntött, pontosabban nem döntött, így a korábbi határozat van érvényben. Ez jó, mert van garancia a megfelelő kivitelezésre.
     Úgy tűnik semmi érdemi infromáció nincs a korábbiakhoz képest. Vagy azok a tárgyalások is előkészíttetlenelek voltak, ha újra meg újra vissza lehet valamit hozni mert olyat tud meg az előterjesztő - polgármestert - amit eddig nem tudott. Tessék már tudomásul venni, hogy egyszer kell valamit kellő körültekintéssel beterjeszteni, majd a vita után a testület döntését elfogadni. Kinek és mire jó, hogy azonos dolgot többszörsen eröltetve - és egyértelműen magánérdekeket szolgálva - komolytalanná tenni a testületi üléseket. Azzal nincs baj, hogy magánérdek, és a többivel sem, hogy a kérelmező egyszer benyújtott egy kérelmet. Ez joga. De hogy ez - egyszer már elbírálva - ne kerüljön újra vissza, az már a testület kötelessége is, főként azért, hogy érdemi dolgokkal - például saját telekalakítással, laktanyával, járóbetegközponttal és egyebekkel - érdemben tudjanak foglalkozni.

8. napirend: Oktatási intézmények vezetőinek kérelme a tanítási időkeret csökkentéséről  Igazából nincs érdemi kommentár. Vagy csak annyi, hogy - ha már egyszer be lett nyújtva - a bizottsági viták során megfelelő módon elő kellett volna készíteni. Teljesen úgy néz ki, hogy itt minden egyes - jó előkészítés után könnyen gyorsan eldönthető - kérdésből szappanoperát csinálnak. Miért? Legyen egyszer megtárgyalva, részletesen elemezve, és kerüljön pont a végére.
     És most ismét mi az "A" határozati javaslat? Nincs érdemi javaslat, még egyszer vissza kell hozni számszaki adatokkal kiegészítve. Ha így van, miért is kellett ilymódon tárgyalásra tűzni. Nemde az lenne az előterjesztők és a hivatal dolga, hogy a beérkezett anyagokat értékelje feldolgozza, amit kell hozzá beszerezze, és amikor már tárgyalásra érett a dolog, akkor vigye be a testület elé? Szerintem ez lenne a dolga. Akkor pedig ha ez az előkészítő munka az előző időszakokhoz képest csapnivalóan szegényes, akkor ebből más következtetést is le kellene vonni.

9. nepirend: Település rendezési terv módosítás - kiegészítés a volt honvédségi objektum 356/26 hrsz-ú területre vonatkozóan Továbbra is egyértelmű, hogy laktanya ügyben nem tud a képviselő-testület kikeveredni a saját magának gondatlanul állított csapdából. Abból, hogy fogalma sincs, hogy mit is kellene csinálni és milyen sorrendben.
    Legutóbb arról határozott a testület, hogy a laktanya rendezési tervét elő kell készíteni, meg kell rendelni és ehhez a koncepciót ezen ülésre kidolgozni. Hol van hát? Ami az előterjesztésben van, az minden de nem koncepció. Ennek alapján egy tusvonást (vagy AutoCad egérmozgást) nem tud tenni a tervező, hiszen fogalma sincs, hogy a város mit akar. Merthogy azt - testületi döntésként - tételesen meg kell számára fogalmazni. Vagy ismét arra megy ki a huza-vona, hogy a testület ugyan nem dönt, majd ad egy meghatározatlan felhatalmazást, aztán a polgármester - persze a közösség pénzéből és esetleg egyetértésével nem találkozó módon - majd megrendel valamit, aláír egy szerződést, amit a testület nem lát.
     Egyértelműen le kellene már - a testületnek - szögezni, hogy minden szerződést, amely a közpénzekkel összefügg, aminek aláírása testületi határozaton alapul, az a döntéshez legyen bemellékelve. Hiszen ez a döntés lényege, és abban kell meghatározni tennivalókat, összegeket, szállítási ütemzést, határidőket, pénzügyi teljesítést, és mindent, ami csak döntésen alapulhat. Egy másik cikkünkben rámutattunk, milyen eszement eltérések mutatkoznak a testület által megfogalmazott szándék, és a polgármester által aláírt szerződés között. Hol van hát a tervezett szerződés, amit aláírna a polgármester? Ja majd ezt is rábízzák a tervezőre, hogy majd ő megfogalmazza, hogy mi mit akarunk, mint ahogyan erre már második alkalommal hivatkozott a polgármester.     Mégis ez a kisebb probléma. A nagyobb az, hogy nincs program a tervezésre. Az anyagban leírtak még óhajnak is kevesek, nem pedig testületi megrendelésnek.
     Mert azt, hogy mi is legyen a laktanya területén, nem a tervezőnek kell kitalálni, hanem a megrendelőnek kell megmondania ő mit akar. Ugyanúgy, mint amikor házat építene az ember, elmondja az álmait a tervezőnek, benne hány szoba hány garázs, stb, stb. Majd ő ebből készített egy tervet, arról lehet vitatkozni. Úgy nem hogy azt sem tudom, hogy házat akarok vagy parkot, de fogalmam sincs, milyet és mi célból. Abból nem lesz semmi.
     Egyetlen pozitív van a tervel való foglalkozásban, hogy 8 hónap után legalább van valami ami a rendezési tervvel akar foglalkozni. (Ezzel kellett volna kezdeni.) De csak akar! Pontosan meg kellene mondani, hova akar utat, hová milyen funkciót, milyen övetetbe sorolást, stb. Azt ugyanis nem a tervező fogja megmondani, hogy pl. milyen a beépítési magasság, lehet lapostető vagy nem, lehet kerítés vagy nem, mert erre a jelenlegi helyi rendelet övezetenként tartalmaz előírásokat. Övezetenként, az építési szabályokat meghatározó törvények alapján. Azt kell tehát megmondani, hogy milyen övezetet akar terveztetni az önkormányzat (Ezt nem mondta meg) Városközponti lakóterületet, szolgáltató övetezet, intézményterületet, stb. Mert ezek tartalmaznák azon infromációkat, amely alapján a tervező dolgozni tud. Ha ezt nem mondják meg neki - tehát a testület sem tudja mit is akar - azt nem lehet megtervezni. Erre lehetne megvalósíthatósági tanulmányt készíttetni szakértőkkel, ilyen készült is az előző időszakban, ahol 8 változatban részletezték - ha már nem tudja a testület hogy mit lehetne - azt hogy mire van reális lehetőség. Ebből lehetne választani, de a testület a kötelező lakossági fórumot mellőzve, az érvénybenlévő határozatokat végre nem hajtva, ezzel nem foglalkozik.
     No például mit is kellene megmondani? Például, hogy intézményterületet létesít, mert akkor az sokféle más következményekkel jár. Például a most ismét "felrepített" újabb kacsa szerint a 22-es épület lenne alkalmas járóbeteg központnak. Jó bent a laktanya szivében. No akkor erre fel kell egy csomó dolgot fűzni, és az sem biztos, hogy majdnem vele szemben lehet tűzoltó taktanya. Ezt eldönteni a megrendelő dolga, majd a tervező megtervezi, hogy ha az intézményterület, akkor oda milyen járdák - elárulom, végig a városközponttól akadálymentesített járdát kell készíteni egészen az épület bejáratáig, és biztosítani azon belül is. - Ugyancsak megfelelő szélességű utat, mert az nem lehet, hogy egy álló kocsi miatt pl. a mentők ne tudjanak közlekedni. Hasonlóan más a helyzet ha szolgáltató övezetet akarnak csinálni, és egészen más, ha lakóövezetet. Ezt kitalálni nem a tervező dolga. Ezt kellett volna most megadni, hogy meg tudja tervezni a hozzá kapcsolódó dolgokat.
     Aztán ismét egy kerülőút, hogy hagy ne kelljen már pályázatot kiírni? Miért ne kelljen? Van érvényes vagyonrendelet, és van kialakított pályázati rendszere a városnak. Ennek értelmében kötelező a pályázat! A terv ugyanis önkormányzati vagyoni értékű jog -. szellemi termék - létrehozására szól, ez pedig a vagyonrendelet szerint pályázatköteles. Akkor hogyan lehet a helyi rendelettel ellentétes javaslatot egyáltalán bedobni. Kell a pályázat! Miért lenne jobb az a tervező, aki amúgy is nyilt pályázat nélkül lett megbízva. Ezzel a módszerrel aztán ez a cég örökjogot szerez minden rendezési tervvel kapcsolatos tervkészítésre? Igen, ilyet lehetett volna, de akkor erre kellett volna nyílt pályázatot kiírni. És a vegyonrendelet nem ír jogoszltsággal rendelkezők zárt felkéréséről, mert ez a módszert amúgy is ismerjük. Csak nyílt pályázat jöhet szóba!
     Aztán még mindig lezáratlan a korábban hirdetett eladási pályázatok ügye. Volt a pályázatra benyújtott érvényes vásárlási szándék. Majd a polgármester kitalálta, hogy pont az a két épület kell, amire vevő lenne. Most meg kiderült, hogy az nem alkalmas járóbetegallátó építésére. Akkor tehát el lehetne adni - persze rendezési terv után - és a korábbi pályázókat vagy helyzetbe hozni, vagy kártalanítani. Ha a pályázók egészen tökös gyerekek lennének, egy ilyen kamuban meghirdetett és sem le nem zárt, sem vissza nem volt, sem érvényes ajánlat alapján el nem adott ingatlan esetében több tízmilliós kártérítést is kiperelhetnének abból a testületből, aki nem tudja, hogy habókra nem lehet pályázatot hirdetni. Ha ugyanis nincs pályázat, más épületre startol, más helyen. Nem tette. Érvényes ajánlat alapján jogosan lehetne vevő, de nem adták. A másik felehetőséget elszalasztotta, a tervezett gazdasági célt az önkormányzat hibájából nem tudta teljesíteni, bevételkiesése van, ez pedig a szabálytanul eljáróra a PTK szerint is ráverhető. De legalább ez ügyben mondani kellene már valamit.

10. nepirend: A volt honvédségi objektum területén található kijelölt épületek bontási munkáinak elvégzésére pályázat kiírása Itt megint sántít egy csomó dolog. Az odáig rendben van, hogy valaki felébredt, hogy a meglévő, az előző testület által kialakított telkekkel kellene már valamit csinálni. Igen ez szükséges! És az ebben való gondolkodás majd cselekvés is.
  Megint egy csakhogy!
     Mi lesz a laktanya azon oldala mellett, ha mindent lebontanak. Jé tényleg! Kerítés semmi, majd ott ki-bejárkálnak addig is amíg nem akad vevő. Vagy a végén többe kerül a kerítés, mint a bontás? Ez persze a kisebb baj, csak mutatja, hogy átgondolatlan események hogyan hatnak egymásra.
     No most a beterjesztett javaslat megfogalmaz két megoldást. Valaki bontsa le, és vigye el a bontott anyagot. Jó, biztosan már van is rá kinézett vállalkozó, aki ezt megteszi. Vagyonértékelés, bontási munka értéke sehol megjelölve. Pedig ez is önkormányzati vagyon akárhogyan is nézzük. Tehát akkor is fel kell értékelni, ha bontásra adják el. Ez a helyi előírásból következik. Tessék mondani? Mennyit ér? Mennyibe kerülne lebontani? Paritásban van? No tudom itt nem nagy értékekről van szó, de a vagyonrendeletet akkor sem lehet megkerülni, ha összesen egymillió az érték, de még akkor sem ha csak százezer.
     Ettől nagyobb baj, hogy a határozatot sem olvasták el.
     Apropó határozat! Hogy is van ez? A testület még nem is döntött arról, hogy le akarja bontatni és a szekér megint megelőzi a szamarat. Valaki határozatot kért - embereket dolgoztatott - a bontásra, miközben ezt még ki sem mondta a testület, hogy bontani kell. És annak is van racionalitása, hogy ne kelljen. 
     Egyben úgy eladni, hogy a vevő dolga a bontás, sokkal kevesebb gonddal jár, egyértelműbb helyzetet teremt, és nem okoz az önkormányzatnak olyan költséget, amit nem tud a telekárban érvényesíteni. Az tehát járhatóbb út lenne - akár egy újabb értékbecslés alapján - olcsóbban eladni a telkeket, ha lehet egyben egy beruházónak, ha nem akkor egyenként a vevőnek, és akkor legyen a bontás az ő gondja. Hátha még hasznosítani is tudna belőle valamit, ha másnak nem töltésnek vagy meszesgödörnek, vagy álványzat építésére. Na most ez nem fel sem merült.
     A határozatot viszont - a bontásit - úgy látszik el sem olvasták. (Nincs is kitéve a városi honlapra, nehogy tudja az egyszerű TV néző, miről is van szó!) Abban szigorú előírások vannak a bontott hulladék ártalmatlanításával, megsemmisítésével, szállításával kapcsolatban. Nem ajánlás! Előírás, és csak ezen feltételekkel lehet bontani. Na mármost, hogy a helyi műszaki csoport más munkái mellett ezt lebontani, és a bontási maradékot szabályosan kezelni egészen biztosan nem tudja. Hogyan is tudná? Hova vinné az elbontot sittet? Ezt is a tankodromra, vagy többe kerülne a leves, mint a hús? Mert ha elviszi Csörögre, ekkora bontási mennyiséget nem egyszázezerért fogadnának be, hanem inkább sokkal többért. Az oda nem vihetőkről nem is beszélve.
     Ugyanezen alapon akárki nem bonthatja - akármilyen haver építene abból saját házat, kajibát, egyebet - csak az, aki a hulladékkezelést törvényes formában biztosítani tudja, és a területet is elrendezi. Van ilyen? Kell ez nekünk? 
     Kellene valamit tenni, mert azt is hallottam, hogy egy része összedőlt. De könyörgöm, akkor legyen már egyszer egy átgondolt, a bontási határozatban foglaltak szerinti döntés, vagy adják el - mindkettőt csak nyílt pályázat alapján - annak aki egyben úgy ahogy van veszi.

11. napirend: Elvi nyilatkozat megadása Tolmács település szennyvízhálózat kiépítés tervezéséhez  Bármennyire szeretném azt mondani, hogy végre egy jól előkésízett előterjesztés, nem mondhatom. Nem, mert nem az. Igen lényeges dolgokról nem szól, pedig a tisztánlátás a tolmácsiak érdeke is.
    Igaz elvi nyilatkozatot kérnek, arra, hogy ráköthessenek a rétsági szernyvízrendszerre, mert e nélkül meg sem tudnak mozdulni. Hiába lenne érvényes és eredménye csatorna pályázatuk, ha nincs hová vezetni a trutyit. Az olcsó poén lenne, hogy majd idevezetik Rétságra, mert megfelelően kidolgozott érdekek alapján ez egy lehetséges együttműködési terep, amiben hosszú távon is benne lenne az tartós jószomszédi viszony lehetősége.
     Csakhogy
     Itt nem csipán arról van szó, hogy ráköthetnek-e, hanem hogy mennyiért?
     Mert ugye ha egy rétsági most akar rákötni fizetni kellene vagy 200 ezer forint díjat, ha nem többet. Ha Tolmács akar rákötni, neki ezt a díjat - a felújítási, kapacitásnövelési áron felül - nem kell megfizetni? Ez pedig legalább 40-50 millió Forint és még ez sem fedezi a valódi bakapcsolási, létesítési költségeket! Hiszen az nekünk sem volt ingyen, most is fizetjük utána a kölcsön törlesztő részleteit.
     Ha átvennék a honvédségnél lévő tisztítót, az is önkormányzati vagyon, annak is van értéke, azért is fizetni kellene valamit. Itt csak a rákötésről, a javításról van szó, a teljes objektum értékéről semmi. Vagy mi üzemeltetnénk tovább és azért fizetne díjat? Vagy majd rákötnek a honvédségi tisztóra, de a mi tulajdonunk marad, és valami gond van - mint tulajdonos költsünk rá milliókat. Ha átadjuk akkor sem adhatjuk ingyen! Ez sincs kitalálva.
    A Vízmű leírta, mit tud és az mibe kerül! Nekünk is ezt kellene tenni.
    Dehogy vagyok én a tolmácsiak ellen! Éppen azt szeretném, ha sikerülne nekik elegendő pénzt pályázni, amiből elkészíthetik csatornarendszerüket. De azzal nem segítünk, hogy ezen kültségekről nem beszélünk, és ezzel a város közös vagyonát károsítjuk. 
    Ahhoz, hogy jól tudjanak pályázni, ezen költségekről előre pontos ismerettel, tervvel kell rendelkezniük. Tervezni pályázni kell, és ha nyernek akkor ezzel együtt nyerhetnek, Rétság is jól jár. Ha ezt nem ismerik, és nyernek, de utólag derül ki, hogy itt ilyen költségelemek merülnek fel, bukik minden jószándék, mert nem lesz miből kifizetni. És erre senki nem gondolt az előterjesztők részéről? Ilyenkor nincs szakértő, pénzügyi bizottság és egyebek? Mert ezt nem a kérelmezőnek kell ám tudni, hanem az előterjesztőnek!

12. napirend: Támogatási kérelmek  Megint egy érdekes dolog. Van 5 darab tamogatási kérelem, de a városi honlapon ezek közül csak egyet mertek kitenni. Vajon miért? Itt elolvashatóak. Íjászok, Ultrakönnyűk, a Roma kisebbségi önkormányzat és az Evangelikus gyülekezet kér céljai megvalósításához támogatást. Ez miért titok? Miért nem lehet közzétenni?

Egyetlen egy van kirakva. Pedig abban van spiritusz!
     Egy rétági ember nyújt be pályázatot, hogy a város adjon 8 ezer forintot, hogy az ország honlapjain megjelenhessenek rétság mérésen alapuló időjárási adatai. Mindössze 8 ezer forintot!
     Azt kell hogy mondjam, hogy egy igazi - lehet kicsit naív - de őszinte önzetlen állampolgári kezdeményezés. Nem kér sokat, egy ötletet ad a közösség számára. Olyat, amivel olcsón mindenki gazdagabb lehet, és nincs is kisajátítva, mert ha megvalósul, mindenki élvezheti hatását.
    Ezt és ezt a módszert - hogy nem kell ahhoz hivatalban ülni, hogy valakinek jó ötlete legyen - fel kellene karolni, és a jövőben ösztönözni.

A többiek is támogatandó célok, bár kétségtelen igaz, két pályzat olyan, amire már előre a sporttámogatások odaitélésénél a testület bőven költött.
     A roma rendezvényt támogatandónak itélem, legalább olyan mértékben, amennyire a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat lett támogatva rendezvényhez. És ugyancsak megalapotottnak tartom a Evangelikus Egyház igényét, mert bár nem önkormányzati alapfeladathoz kell a pénz, de más egyház is kapott jelentős támogatást, akkor ez megilleti a mostani kérelmezőt is.

    Arról viszont érdemes és szükséges lenne gondolkodni, hogy a rendelkezésre álló kereteket együtt, pályázati célok megjelölésével határidővel meghirdetni. Mert így azt sem tudni mennyi pénz áll rendelkezésre, folyamatosan jönnek az igények, aki előbb kér kaphat, aki később, hiába jó az ötlete elutasításban részesülhet.
     Tehát legyen kiírt pályázat, határidővel, nyilvánvalósan megfogalmazott célokkal, és arról egyszerre dönteni az összes forrás függvényében.



Több napirend nincs?

De van!
14. Óvodavezetői pályázat
    Ez zárt ülésnek van hirdetve és nincs is közzétéve még egy pályázati előterjesztés sem. Mondjuk név nélkül hány pályázat érkezett, hány felelt meg, stb. És a határozati javaslatot a bérezésről, a haáridőkről egyebekről. Ilyen nincs nyilvánosan közzétéve.
    Aztán ki tudja, hogy zárt ülés lesz-e? Mert az nem kötelező! Csak akkor kötelező, ha a pályázók valamelykike azt kéri. Ha egyik sem kéri nem kell, és nem is szabad zárt ülést tartani, mert az SZMSZ megfogalmazása egyértelmű. Csak akkor ha valamelyik pályázó kérte. Erről pedig előre kellett nyilatkozatot bekérni, és lehetett is tudni. Ha tehát egyik pályázó sem kérte, nem lehet zárt ülés!
    Kiváncsian várom, hogy nyilt, vagy zárt ülés lesz-e, és milyen indokkal.

www.retsag.net
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-