|
|
|
|
|
 |
|
|
|
Képviselő-testületi ülés 2007. május 3. Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. május 3 napján (csütörtök) 18,00 órai kezdettel testületi ülést tart Az ülés helye: Városháza díszterme Napirend:Tájékoztató a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről, az önkormányzat érdekében végzett munkáról Rétság, 2007. április 27.
Általánosságban - Azt pontosan lehet látni, hogy a jelenlegi testületi ülési anyag rendkívül bőséges, és sok információ feldolgozását igényli attól, aki pontosan érteni, tudni akarja, hogy miről is van szó, és felelősen akar szavazni róla. Az érdekes, hogy a nyilvánosságra hozott anyagokból nem mindig derül ki az igazi lényeg, így a tájékozatlan szemlélő - adófizető állampolgár aki nézi az adást a tv-ben - nem igazán tudja, hogy mi is a szavazás tényleges tétje. Ezért is némely napirendnél kénytelen a tudósító a meg nem küldött mellékleteket is feldolgozni és az egészet részletesebben elemezni. A napirendek - Már a tárgyalandó napirendek elemzésénél is van néhány fontos észrevétel. Egyrészt persze, hogy az ülés nem terv szerint április 27-én volt, de ezen lépjünk túl. Így viszont a május végi ülés előkészítésére lesz kevesebb idő. Ami ennél lényegesebb, hogy a polgármester ismét nem készítette el a munkatevben és testületi határozattal ránézve kötelező előterjesztést a kiemelt feladatok állásáról. Mert ez például éppen a lakótelkek létesítésével kapcsolatos 34 hektáros területről is szólna. Talán nem történt ez ügyben semmi? Csak más telekalakításának segítése olyan fontos, hogy arra még rendkívüli üléseket is ütemez - aztán az erről szóló határozatot sem hajtja végre - de a város telekalakításához szükséges terület megszervezésében már hónapok - tulajdonképpen évek óta - semmiféle előrelépésről nem tud beszámolni. Ezért nem is teljesíti a testület rá nézve utasítás erejű határozatát, hogy minden ülésre készítsen előterjesztést ezen feladat ellátásáról. Erre pedig nem is a régi, hanem a jelenlegi testület kötelezte, a munkaterv jóváhagyásával! Ugyancsak nem nyújtotta be az SZMSZ módosítását, pedig erre is a testület kötelezte. Tudomásul kellene már venni, hogy a határozatok nem szabadon választottak - akkor majd a helyben lakó is így fog hozzállni mondjuk az adófizetéshez, és egyebekhez? - hanem kötelezőek! Leginkább éppen arra, akit a város vezetésére bízott meg a lakosság, akinek a fizetett munkaideje erre van, hogy végrehajtsa, vagy végrehajtassa a testület döntéseit. Nem hajtotta végre! (1-es leülhetsz, mondaná egy ismert rétsági irodalmár, de a helyzet ennél lényegesen komolyabb.) Azt se mondja senki, hogy az új jegyző miatt kell még mindig várni, hiszen a tervezett időpont éppen azért szólt április 27-re, hogy az új vezetőhöz lehessen igazítani a szervezetet. Kaptak egy bónusz hetet, ez sem volt elég? Aztán az is érdekes, hogy márciusban elmaradt egy igen fonos napirendi pont tárgyalása, aminek ugyancsak ő az előterjesztője, de nem nyújtotta be. No nem baj, gondolná a jámbor rétsági választópolgár, majd a bekerül a következőre. Nem került! Pedig erre nem csak a testületi döntés kötelezi, hanem törvény is! (1993 évi LXXIX tv. 85 §) Ez pedig a "Közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terv felülvizsgálata" Azt a törvény szerint két évente értékelni kell, és szükség szerint felülvizsgálni. A polgármester már közel egy éve sem terjesztette be, halogatta az új valsztás utánra, majd a munkatervben még egy fél évvel későbbre tűzte ki, és ezt sem hajtotta végre. A terv pedig szükséges, hiszen az iskola következő évindításában már most meghatározhat kötelezettségeket, feladatokat. Május végén már szinte hiába tárgyalják, újabb év veszhet el az érvényes bevezetéshez. Tájékoztató a két ülés közötti fontosabb eseményekről ... - Polgármester úr a városi honlap fórumában beszámolt róla, hogy mennyire elfoglalt. Még április 31-re is van feladata! A mostani tájékozatóból mindez a feladatellátás, a város érdekében tett intékedései nem derülnek ki. A mostani beszámolóban is vannak protokoláris, és üres tételek, amelyek nem ide tartoznak. Mindössze két tétel felel meg az SzMSz-nek és a Ötv-nek. A tűzoltóság vizsgálatának befejezéséről valóban tájékoztatót kell adni a testületnek. Még az is lehet, hogy külön napirendet is megérne. A másik érdemi a Járóbeteg Szakellátó Központ ügye. Ebben való sokoldalú tájékoztatás indokolt. Sajnos most is úgy látszik, hogy a polgármester csak a PR szempontból jól hangzó részekről tájékoztatja a testületet. Ezzel tulajdonképpen félre is vezeti, mert nem fogját tudni mennyi és milyen feladat vár arra a településre, aki pályázik erre a programra. Mert az mára nyilvánvalóvá vált, hogy Állam Atyuska nem épít sehol palotát, viszont pályázattal segíti azt, aki építeni akar. Ez lényeges különbség! Akkor tehát itt kell terveket, költségvetést készíteni. Elég konkrétakat, amelyekkel szeptemberben pályázni is lehet. Az idő pedig kevés, mert jön a nyári szabadságolás. Aztán illik szólni a nehézségekről is éppen azért, hogy senki ne ringassa illúziókban magát. Nem lehet kényelmesen hátradőlni a fotelban, hogy majd csak megoldódik. Ha a MOS és a PÜ bizottság nem tesz semmit, a hivatal és a képviselők is csak a készre várnak ebből a projektből Rétságon semmi nem lesz. Ezért kellene akár önálló napirendet is szentelni a dolognak. Igen ám, de mikor? Most még szándéknyilatkozatok sincsenek, akkor hogy lesz ebből közös pályázat. Mert hogy itt a kistérség településeivel közösen létre kell hozni egy intézményfenntartó társulást. Ez is egy macerás jogi forma. és biztosítani kell legalább 15000 főnyi ellátottat, mert különben semmi nem lesz a pályázatból. Na mármost. Ha a Vác, Gyarmat vonzásához közelebb lévő települések inkább úgy látják, hogy nekik a kórház jobb, mint a járóbetegközpont, akkor nem lesz meg a szükséges létszám. (Tolmács Bánk hozzáállása sem ismerhető, a körjegyzőségi ügy kapcsán. Nem lehetne csodálkozni, ha ez ügyben elzárkóznának a közösködéstől.) Aztán az az 5%-nyi öntész sem semmi. A beruházás 300 milliótól akár 1 milliárdig terjedő összeget is jelenthet, aminek az 5 %-a is 15-50 millió forint. Ha közösen kell működtetni a dolgot, miért csak Rétságnak kellene ezt felvállalni? Az nem kérdés, hogy miből, mert e célra a telek vagy épületen túl akár hitelt is érdemes felvenni. De nem biztos, hogy az általunk felkínálható épületek megfelelnek erre a célra. Lejárt határidejű határozatok - Na ez megint egy érdekes előterjesztés. Szokás szerint azokról a határozatokról, amelyek nem lettek sehogyan sem végrehajtva, nem szól a beszámoló. Azt pedig könnyebb elfogadni, hogy erről-arról valakit értesítettünk, vagy megvalósult a dolog magától. Az előző ülésre nem készült ilyen tájékoztató, akkor azokról - akár végrehajtották őket, akár nem - semmiféle információt nem kap a testület? Hol vannak beszámolók a 7/2007-től 23/2007-ig hozott határozatokról? Aztán vannak még régebben hozott döntések, végrehajtatlanul. Csak néhány: A polgármestert kötelezték a helyi média szabályzatának kidolgozására. Határidő február 15. Nem készítette el, és nem számolt be mulasztása okáról sem. Racionalizálási bizottság február 15-ig kapott utolsó határidőt jelentése elkészítésére! Nem készített jelentést. Ezeket a végre nem hajtott feladatokat lehet simán a szőnyeg alá söpörni? Bizony nem! Be kellene számolni róla, hogy milyen okból, kinek a felelősségéből nem lett végrehajtva. Ugyanúgy mint az április 15-ig való egyeztetés a laktanyát megvásárolni szándékozókkal. Itt ugyan az szerepel, hogy az egyeztetés folyamatban van. Pedig a konkrét feladatvégrehajtásról kellene tájékoztatást adni. Tudomásunk szerint lehet hogy folyamatban van, de a pályázatot benyújtók még egy értesítést sem kaptak, egyetlen tárgyalásra nem hívták őket. Akkor mi is van folyamatban? Nem lett végrehajtva a határozat! És hamis a tájékoztatás. Aztán van itt két nagyon érdekes dolog. (A többiről nem beszélnék, ne lopjam a Tisztelt Olvasó idejét.) "Nyitott szemafor III" Az van a tájékoztatóban, hogy nem érkezett meg a szerződés! Hogy van ez? Utolsó pillanatban, a közvélemény kihagyásával, megfelelően felkészülő képviselők és érdemi bizottsági vita nélkül be kellett erőltetni egy anyagot, hogy bólintsanak rá. Mert - úgymond - két nap múlva be kell nyújtani, különben nem lesz belőle semmi. Akkor mi az, hogy nem érkezett meg a szerződés? E nélkül hogy lehetett benyújtani április elején? Ha egyszer a polgármester a felelős a megállapodás létrejöttéért, akkor mit tett azért hogy végrehajtsa a döntést? Semmit? Vár ölbetett kézzel, hogy valaki megírja helyette a szerződést? Mert ez a másik fontos dolog. Több helyen is visszaköszön, hogy akivel az önkormányzat akar szerződni, nem küldött szerződéstervezetet. Pl. jelesül a Ceminveszt, vagy a Nógrádterv. Hogy is van ez? Nem a megbízó diktálja a feltételeket és állapítja meg, hogy milyen munkát akar elvégeztetni, milyen határidőre, és egyéb feltételek mellett, hanem majd a megbízott mondja meg, hogy a város millióin ő mit akar nekünk tervezni? No neeeee!!! Más városokban erre nem is csak előadó, hanem jogi végzettségű tanácsos, vagy saját ügyvéd van, és a szerződés minden pontját részletesen megrágva állítják össze a szöveget. (Rétság tanulhatna belőle, hiszen pl. éppen a CBA üzletház építésénél a szerződésben maradt egyetlen szó miatt hiúsult meg a beruházás.) Aki pedig ezen megállapodásokat profi módon elkészítette, persze ki kellett rúgni. Akkor valakinek mégis csak meg kellene csinálni, mert az megengedhetetlen, hogy a város szerződéseit nem maga - mint megbízó - hanem a vállalkozó megbízott készíti el. Ebben csak az a szomorú, hogy így biankóban - hogy egyetlen képviselő sem látta - a polgármester kapott felhatalmazást, hogy akármit aláírjon. Nem! Erre nem kapott felhatalmazást, hanem a város érdekében köthet, a testület által jóváhagyott szöveggel szerződést. Más napirendnél is láthatjuk, milyen tarthatatlan állapotot eredményez, ha a szerződéseket nem az önkormányzat, és nem megfelelő módon készíti elő. Beszámoló az Ellenőrzési Társulás működéséről, az ellenőrzések tapasztalatairól - Majdnem azt írtam: Nincs kommentár. Mert az anyagról nemigen van mit. Benne foglaltatik, hogy Rétságot majd decemberben ellenőrzik, addig Rétságnak semmit nem tudnak mondani. Az igaz, hogy régebben is adott tájékoztatást a belső ellenőr, és mindig azt kérte a testület, ne arról számoljon be, hogy van és milyen alapelvek szerint csinál bárakármit, hanem hogy Rétság - a befizetett tagdíjáért - milyen konkrét feladatellátást kapott, és abból mi a tanúság. Az is igaz, hogy ez a forma átalakult, és ősszel új "cég" folytatta, de akkor nem kellett volna napirendre tűzni. Ha ez a kistérség ügye, tárgyalja meg a kistérség, és biztosítsa a működés feltételeit. Itt helyben a konkrét vizsgálati eredmények érdekelnének mindenkit. Ilyen pedig az anyagban nincs! Pofavizit szöveg van, eredmény egy szál se. Pedig egy belső ellenőrzés mind a hivatal, mind az intézmények átvilágításában, a költségvetés, a feladat és a szervezet átalakításában fontos lenne. Itt úgy látszik tényleges szakemberek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy megitéljék, egy-egy intézmény szabályosan működik-e és lehet e még rajta valamit "racionalizálini". Nem, mi nem tőlük kérjük ezt a vizsgálatot - mert ki is a kistérség elnöke, akinek lett volna beleszólása a vizsgálat ütemzésébe (Mezőfi Zoltán) hanem megbízást adnak hozzá nem értő, ámbár bizonyos elvekhez hű embereknek, úgynevezett ad-hoc alapon, akik persze nem készítik el a feladatukat. Ezek alapján csak azt lehet mondani: további jó munkát.... És majd számoljanak be arról, mit végeztek el! Vállalkozó háziorvosok rendelő használatába adási szerződések felülvizsgálat igénye
Az előterjesztés innen letölthető >>>
-
Dr. Szájbely Ernő főorvos tájékoztatója >>> A kérelmezők kérelme, indoklása >>> Ehhez a témához is számtalan észrevétel érkezett. Megpróbálom röviden összefoglalni. Egyrészt tény, hogy a háziorvosi körzetek vállalkozásba adását nem a testület kezdeményezte, hanem azt a testületi tagok - és akkor az én - aggályainak megfogalmazása mellett maguk az orvosok kezdeményezték. Azt állították, hogy vállalkozóként jobban járnak, bár előre lehetett látni, hogy ez nem igaz, a testület mégis engedett a kérésüknek. Létrejött egy szerződés, amit illik betartani. Az is tény, hogy a város így is sok segítséget nyújt az orvosi körzeteknek, olyat amit nem lenne kötelező (A leírt épületfenntartástól kezdve a biztosításokig.) Az érdekes, hogy ennek a nem kötelező szolgáltatásnak az összege nem lett kimutatva, pedig az fontos lenne. Az igazsághoz tartozik (hogy főként orvossal nehezen ellátható kistelepüléseken) egyes önkormányzatok - akiknek van - adnak többet orvosaiknak, de sok olyan doktor is van akinek ennyit sem. Ha pedig valaki vállalkozó - és erre nem kényszerítették - akkor a vállalkozás ellátásával kapcsolatos költségek terhelik, és el kell látnia a szerződött feladatát. Az is igaz, hogy az OEP finanszírozás csökken, de ennél lényegesen fontosabb, hogy csökken a betegszám. És ennek nem csak az az oka, hogy kevesebb gyermek születik, hanem mert a felnőttek közül is többen úgy döntöttek, hogy elviszik a kártyájukat más orvoshoz. Az efféle lakossági ítéletettel megfogalmazott ellátási szint miatti létszám- és ezzel együtt OEP támogatás kiesést egyszerűen erkölcstelen az önkormányzattal megfizettetni. Ilyen alapon akkor is finanszírozni kellene egy körzetet, ha már csak 10 betege van, mert sokba kerül? Nem! A vállalkozás piac is, és ha valaki nem szerzett új betegeket, hanem elveszített létszámot, azt ne pótoltassa az önkormányzattal. A kimutatott "hiányok" egyébként is nehezen megitélhetők, mert még a város főorvosa sem tudja, mekkora összeg folyik be egy-egy orvosi körbe havonta. (OEP, iskola és munkaegészségügyi szolgáltatások, vadász és kresz viszga eü viszgálatai, stb.) Mert ne legyünk képmutaóak, ezekből jelentős összegek bevételként jelennek meg az orvosoknál. A reális kimutatás egy vagy két éves mérlegbeszámoló becsatolásával lett volna teljes. Az egyébként nem titkos adat, be kell nyújtani a cégbírósághoz is. (Mindkét körzet társasági formában működik) Tehát ezeket a tisztánlátás miatt indokolt bekérni, és a képviselőknek bemutatni. Mert olyat bármelyik vállalkozó tud itt a városban mutatni, hogy milyen tetemes kiadásai vannak, és szerényen hallgat a bevételeiről. Ha pedig ez nem ismert, nem lehet ráfizetésről beszélni! Még tovább megyek. Az eredeti szerződés 19. pontja tartalmazza, hogy a privatizált orvosoknak évente beszámolót kell készíteni a szerződés megvalósításáról, és a gazdasági beszámolóval együtt benyújtani az önkormányzatnak. Tudomásom szerint ilyen beszámoló soha nem készült, és a gazdasági adataikat sem adták be, holott erre szerződésben vállaltak kötelezettséget. Akkor pedig nem jutalmazni kellene az orvosakat, hanem a szerződés záradéka szerint akár azonnal is felbontani a szerződést, hiszen egy lényeges pont (19) előírásait több éven keresztül nem teljesítették. Nyilvánvalóan senki nem akar ilyen helyzetet teremteni, de akkor itt ugyancsak ne legyünk képmutatóak. Ők nem adnak számot a kötelezően vállalt bevételeikről és kiadásaikról, a város pedig adatok nélkül fizessen. Ez elfogadhatatlan! Az is tény, hogy működik - és a betegek megelégedésére jól működik - itt egy vállalkozó háziorvos, aki ugyan nem kap semmilyen támogatást, még a helyiségért is bérleti díjat fizet, és kijön az OEP támogatásából. Ja, hogy ő takarékoskodik, beosztja a pénzét, szaporítja a betegszámot, stb? Igen! Neki ez fontos. Másnak talán nem, csak az önkormányzattól kérni a kiesést? Ez pedig éppen azért fontos, mert itt nagy-nagy racionalizáslási és takarékossági tervek születtek. Más intézméynektől azt is el akarja venni az önkrományzat ami a kötelező feladatellátáshoz szükséges, itt pedig olyat akar adni, ami nem kötelező. Éves szinten milliós nagyságrendben. Ez rendkívül kétarcú dolog, és nem is biztos, hogy az igény megalapozott és szükséges, hiszen éppen a magán vállalkozó orvos működése bizonyítja, hogy lehet önkormányzati támogatás és csodavárás nélkül is megfelelő jövedelmezőséggel működtetni egy körzetet. Az is felettébb érdekes, hogy a napirend kapcsán fel sem vetődik, hogy az önkormányzat által ellátott II-es körzet milyen mértékű OEP-en felüli finanszírozást kap, (Kap, de sokkal kevesebbet, mint az itt megfogalmazott igény) és akkor az ő költségeit is valahogyan szintentartani fontos lenne. Pedig a két gazdálkodási mód nem is hasonlítható össze. (Csak egyetlen példa, elnézést hogy konkrét és közreműködésemmel megvalósított esetet mondok, de mást nem tudok. Ugyanis az orvosi körzetekben kötelező a számítógépes rendszer. A II-es körben - mivel megkérdeztek tanácsomra - mintegy 100 ezer forintból beszereztek olyan számítógépeket, amivel a feladatukat el tudják látni. És működik is hiba nélkül! A másik két körben ezt úgy összesen fél-félmilliós összeggel oldották meg körzetenként. És sok gond van vele. Na mármost. A vállalkozó annyit költ számítógépre amennyit akar, és természetesen vehet akár egymilliós gépet is, ha neki az kényelmes, gyors, és megtérül. De ha nem takarékosan dönt ezekről, miért is kellene - a saját bőrén spóroló - önkrományzatnak ezt fonanszírozni? Na miért is kellene? Aztán van itt még más is. A szerződés a "társközségekkel" hármasban jött létre. A módosításhoz az ő hozzájárulásuk is szükséges! Na mármost a legutóbbi esetek miatt ezt is nehéz lesz megszerezni, de ha azt is figyelmebe vesszük, hogy a rendelők ellátnak bánki, tolmácsi lakosokat is, akkor az arányos tehermegosztás alapján az ő betegeik ellátásában jelentkező hiányt miért is kellene Rétságnak fizetni? Ha több pénz kell, fizessenek a társközségek is. Ezt persze ők aligha fogják kérni, sem fizetni és ilyen alapon a szerződést sem tartják indokoltnak módosítani. Akkor pedig ezen hozzájárulások nélkül hogyan is kerülhet ide ilyen anyag? Hol van az új megkötendő szerződés szövege? Mert az elvek szépek, de miről lehetne itt dönteni? Konkrétumokról, és a szerződés - négyoldali - változtatásának konkrétumairól. Amire ez az anyag vállalkozik, csak a bizottsági tárgyalásra elég. Konkrét szerződéstervezet nélkül felesleges testület elé vinni, megint csak parttalan vitákat és megoldatlan helyzeteket generál. Mert a szerződés szövegéből ki fog derülni, hogy a helyzet nem olyan egyszerű, hogy kiegészítjük egy plusz ponttal és kész! Nem-nem! Minden összefügg mindennel. (Pl. mi van, ha véletlenül pozitívan változik az OEP finanszírozás? Akkor is marad az ingyen apanázs? Erre senki nem gondol?) Az is tény, hogy az OEP jelenlegi finanszírozása elmarad az infláció mértékétől, és a költségek emelkedésétől. Ha tehát az önkormányzat segíteni akar, tegye! De akkor igazságosan és egyenlő mértékben, támogatva a saját szolgálatait is. (II-es kör, fogorvos, stb.) Az nem elfogadható, hogy a fogászattól elvesszük, és a vállalkozásoknak odaadjuk! Konstruktív javaslat Joggal mondhatnák, hogy ha ilyen nagy okosok a tanácsadóim, akkor mondjak én is egy konkrét javaslatot, hogy mit lehet tenni? Mondok! Én úgy látom, nem a rezsit kellene átvállalni, hanem normatív módon kiegészíteni az OEP finanszírozást. Tehát minden forinthoz "hozzátenni 10 fillért." A kiszámítás alapja az lenne, hogy a megnézni a II-es körben mennyit kell hozzátenni a központi finanszírozáshoz a működtetéshez, elosztani az ellátottak számával (és 12-vel) és kijön egy összeg, hogy ellátottanként milyen támogatást ad az önkormányzat havonta a saját körzetének. Ez az összeg lehet vitaalap, és ennek alapján meg lehetne adni - így normatív módon - a többi feladatellátó szervezetnek is ezt a támogatást. Nem ám a fogorvosi működést csökkenteni, a vállalkozó zsebét gazdagíteni! Ílymódon továbbra is érdekelt marad a beteglétszám növelésében, a takarékoskodásban, és igazságos is lesz a rendszer. No meg egyszerűbb! Mert továbbra sem kell számlákkal, falakkal, csövekkel foglalkozni, ezek nem egészségügyi kérdések! Elég lenne csupán ezt a fejkvórát megállaítani, időközönként felülvizsgálni és kifizetni. Még egy előnnyel járhat e javaslat elfogadása. Pontosan ki lehet mutatni, hogy hány rétsági és nem rétsági ellátott van. Ha nagyon szigorúan vesszük, hogy itt nem rétsági ne rúgjon labdába, akkor itt is vegyük szigorúan, és ha csak a helybeliek ellátását akarja finanszírozni a város, akkor ezt - és csakis ilyen módon - normativan tudja támogatni. Meghagyva a lehetőséget - de nem kikényszeríteni -, hogy a társközségek megállapítanak-e ilyen támogatást, vagy nem. És ha jól meggondoljuk e módszerrel még a szerződést sem kell mósosítani, elegendő ezt egy határozattal megállapítani és folyósítani, vagy egy külön szerződést kötni! Havonta és betegenként 15-25 forintnyi támogatás éves szinten többszázezer kompenzációt eredményezne, a rétsági betegek arányától függően. (No ez milyen?) De továbbmegyek! Ugyanúgy mint az iskolák esetében van mód arra, hogy önkormányzati feladatellátás átvállalása esetén - pl egyházi, alapítványi iskolák - az állami normatíván felül (szerződés alapján) kiegészítő önkormányzati támogatásban részesüljenek, ugyanúgy az lenne a szektorsemleges, hogy ezt az ellátottak után járó pénzt azonos elvek alapján megkapná a harmadik vállalkozó háziorvos is. Hiszen ő is rétsági betegeket kezel, ő is ráfizet, ha a többi. Ez lenne a szektorsemleges, igazságos, és egyszerűen megvalósítható megoldás. És tényleg legvégül még egy! Ha az önkrományzat vállalná át egyes költségek fizetését, akkor annak áfáját nem igényelhetné vissza, míg a vállalkozó orvos igen. Tehát ez plusz felesleges ráfizetés. Azt pedig egyetlen adóellenőr sem venné be, hogy pl. e BT-nek nincs kimutatott fűtési költsége. Erre is kellene gondolni. A kiegészítő normatíva esetén ez fel sem merül. Ivóvíz szolgalmi jog alapítás
Az előterjesztés innen letölthető >>>
-
Térképrészlet az érintett területről >>> Az igénylő beadvány és a megállapodás tervezete >>> Figyeljük csak meg, milyen rafinált módon történik az eredeti felvetés és az eredeti megállapodás átjátszása. Ebben a beadványban már szó sincs arról, hogy azért kellene változtatni a korábbi határozaton, hogy a víz az út alatt menne, mert ez amúgy is - már megbocsássanak - butaság. A közműveket bármikor szükséges javítani, rákötni, stb, annak csak az útpadka alatt, vagy más részen helyen van helye, ami nem az útpálya alatt lenne. Ez csak azért érdekes, mert az eredeti felvetés ezen oknál akarta módosíttattni a korábbiakat. Ez már szóba sem kerül, mint indok, mósosítsanak, mert a magántulajdonosnak az lenne jobb... Az is felettébb érdekes, hogy az előterjesztő polgármesternek nincs igazán konstruktív konkrét határozati javaslata. Csak az hogy mindent megenged, vagy semmit. Azt a módot pedig végképp el kellene felejteni, hogy a testület vitassa meg és találjanak már ki valamit. Az SZMSZ egyértelművé teszi, hogy az előterjesztésnek konkrét határozati javaslatokat - igen több alternaívát is - kell tartalmaznia. Akkor van miről vitatkozni, és dönteni. Így csak az időt lopni és partalanná tenni az ülést. Tehát azt kell mondani, hogy az anyag döntésre előkészítetlen, nem tartalmazza, hogy az önkormányzatnak mi lenne az előnyösebb. Mert az ne felejtsük el, itt az a fő kérdés, hogy az önkormányzat járjon jól! (Vagy már nem is az?) Az "A" javaslat mindent megenged, és még a cég által javasolt szerződésről, jelzálogról sem rendelkezik. Meg semmi más garanciáról. Akkor mi is folyt oly sokáig a tárgyalásokon? A "B" mindent elutasít, gyakorlatilag érvényben tartja a jelenlegi határozatot. Ez jó mert annakidején átgondolt, de méltányos volt. De akkor miért is kell már vagy harmadik alkalommal ezzel foglalkozni? Néhány további észrevétel 1. Az önkormányzat nem jelzálogbank. Erre vannak megfelelő intézméynek (FHB). Miért is kellene egy vállalkozónak hitelezni. Igen hitelezni, mert azzal, hogy pl. nem egyösszegben megállapított garanciát fizet - és legalább annyit, amennyiért az éppen hátralévő közművek kiépíthetők, az pedig nem 2 millió forint - tehát ahhelyett elfogadunk egy telekfelajánlást, és más napirendnél pedig felveszünk 60 millió működési hitelt. Ez nehezen igazolható! Fizessen készpénzzel a vállalkozó, ha már csak így tudja megoldani a közműkivitelezést. 2. Nincs a telekre értékbecslés. Ezt írja az anyag is. De azt nem, hogy ebben éppen az a csapda, hogy a telek közművek nélkül mondhatni teljesen értéktelen. Ki venne ott az önkormányzattól telket, ha nem építhet rá? Mert ha nem készül el a víz, az út, stb. akkor nem építhet rá. Ha meg megépül, és értéke lesz a földnek akkor nem kell a biztosíték, nem a mién a telek. Az a mód tehát, hogy egy olyan biztosítékot ajánlanak fel, ami csak a szerződés megvalósulásával lesz értékes, különben eladhatatlan eleve elfogadhatatlan. 3. Így a szerződő azt eléri, hogy lesz egy biztos vevője! Hogy érdemi tulajdonos, vagy balek, azt sokminden döntheti el. Például az hogy tényleges értékek lesznek-e összemérve, mert az aránytalan szerződés a PTK szerint is érvénytelen. És az is hogy a jelzálog és a vételi jog nem azonos fogalmak, pedig az anyag jelzálogról, szerződés vételi jogról szól. 4. Az is necces, hogy a Földhivatal bejegyez-e csak úgy jelzálogjogot. Mert annak vannak törvényi feltételei. Az nem jelzálogalap, hogy garanciának ajánlják fel. Ezért is más a vételi jog, mint a jelzálog. 5. Amúgy minek is az önkormányzatnak itt ingatlan? A város közepén lévő - Radnóti út - 6-8 telkét sem tudja eladni, pedig az jobb értéket képvisel, van rá értékbecslés, bizonyos közművek rendelkezésre állnak, másokat még ki kell építeni. (Csatorna, de ez Pusztaszántón sem lesz.) Ha el tudnánk adni ingatlant, akkor ezt kellene eladni, nem a másét, avagy várni rá, hogy lesz-e egyáltalán vevő rá. Ez mire lenne garancia? Mert csak akkor lesz az önkormányzaté, ha nem lesz hozzá közmű. Erre mondták egykor hogy Ügyees! Vagy azt, hogy a 22-es csapdája! Nem kellene belesétálni. 6. Ha már ezt a formát választja az önkormányzat - én magam részéről nem javasolnám, de nem én szavazok - akkor mindenképpen közjegyzői szerződést kellene kötni! Az a hagyományos szerződéssel szemben annyival előnyösebb, hogy külön bírósági eljárás nélkül végrehajtást lehet kezdeményezni, azonnal. Mert más esetben ki tudja meddig és mennyiért kellene pereskedni a végrehajtásért. 7. Érdekes, hogy a korábbi határozat szilárd burkolatú út készítését írja elő, ezzel szemben a mostani megállapodás csak kavicsterítésről szól. Azt is azzal, hogy kivitelezés után átadja az önkormányzatnak üzemeltetésre. Kell a fenének! Az egy ügyes dolog lenne, hogy az úgy-ahogy elkészíett utat utána minden tavasszal hozza rendbe az önkormányzat, meg majd építse újra, mert mindenki pontosan tudja, hogy egy ilyen kavicsterítés nemcsak hogy nem szilárd útburkolat, de nem is tart sokáig. Egy nagyobb eső után néhány jármű belejárja a talajba és már olyan is mintha nem lenne. És akkor az önkormányzat fizessen, takarítsa a havat, javítsa ki az útfelületet. No az előző testület éppen erre akart garanciát kikötni, szilárd bulkolat előírásával. 8. A tényleges megoldás az lenne, hogy megterveztetni az utat, és annak értékét tegye letétbe a vállalkozó! Ha nem készül el az út, akkor lesz miből megcsinálni, és senki nem jár rosszul! Hiszen ő is ugyanezt az összeget fordította volna a kivitelezésre. De ez a munka - tényleges szilárd burkolattal - nem kétmillió forint, hanem minimum 20-30. Akkor hogyan van paritásban a felajánlott - út nélkül 500 ezer forintot sem érő - ingatlan? 9. Ami még nem semmi! A megállapodás tervezetben számtalan szövegrész utal a hatósági eljárásra (gyorsítás, támogatás, illetve ha engedélyek hiánya miatt marad el az önkormányzat nem tarthat igényt vételi jogra.) Ez mindenképpen jogsértő! Olyannyira, hogy érvénytelenné is tenné a szerződést. A hatósági eljárásnak meg vannak a maga szabályai. (KET) Arra az önkormányzatnak semmiféle ráhatása, beleszólása nem lehet. Még a finoman informális elvárás - mondjuk a polgármester odaszól, hogy vegyék már előbbre, vagy hogyan döntsenek az építési hatóság dolgozói - súlyos jogsértés. Ilyenre tahát nem lehet szerződést kötni. És különösen nem lehet kizárni az önkormányzatot - ha már kellő körültekintés nélkül belemegy - a szerződésből, ha hatósági engedélyek híjján hiúsul meg a beruházás. Ez már-már zsarolás, mert engedély akkor nem lesz, ha nem szabályosan, nem megfelelő mellékletekkel felszerelve adják be a kérelmet, vagy egyébként ütközik törvényekkel. Nos ezen esetek bármelyikében az elővételi jog megszünik, mondja a benyújtott szerződéstervezet. 10. Az már csak apróságnak tűnik, hogy tervekről, mellékletekről beszél a megállapodás, de ilyenek nincsenek becsatolva, és a döntésre hivatott képviselők sem kapták meg. Pedig ez is fontos állítás a szerződésben, hogy annak jóváhagyásával - vakon - a mellékleteket is elfogadja a testület. 11. És végül: Az teljesen elfogadhatatlan, hogy itt ismét a kérelmező szabna meg szerződési feltételeket. Az önkormányzatnak nem lenne egy olyan dolgozója, aki meg tudja fogalmazni, hogy a város mit is akar, milyen feltételek és határidők mellett, és azt kínálja fel a vállalkozónak? Volt ilyen ember, ő is ki lett rúgva! A fordított módszer nemcsak helytelen, hanem - mint láttuk - számtalan veszélyt rejt, és az önkormányzat céljai ellen fordíthatná még a jóhiszeműen elfogadott szöveget is. 12. Arról nem is beszélve, hogy a vállalkozónak is van kockázata. Mert ha jelzálog kerül bejegyzésre, és az Önkormányzat - pl egy önfeloszlatás miatti új választás, vagy a belső viszonyok megváltozása miatt - esetleg úgy dönt, hogy nem oldja fel a jelzálogot, ugyancsak nehéz bírósági évek következhetnek, akkor is, ha teljesült a szilárd útburkolás. Oktatási intézmények minőségirányítási programjának felülvizsgálata
Az előterjesztés innen letölthető >>>
-
Az iskola minőségirányítási programja és mellékletei >>> Az óvoda vezetőjének anyaga a témához >>> A tárgyról az óvodai nevelőtestületi értekezlet jegyőkönyve >>> Óvodai tanítási időkeret csökkentésére szóló kérelme >>> Az iskolai tanítási időkeret csökkentéséről szóló kérelem >>> Ez egy kötelező feladat, amelyet az intézményeknek be kell nyújtania, a testületnek pedig meg kell határoznia a módosítási javaslatait. No éppen ezzel van a baj. Az előterjesztő - aki maga is pedagógus - ahhelyett, hogy áttekintő elemzését adná a témának, bedobja a gyeplőt a lovak közé, hogy az egyébként a témában nem szakember képviselőknek "dönteni sziveskedjenek!" Miről is? Hát modjuk arról, ha az előírásoknak megfelelően lennének alternatív döntési lehetőségek, kidolgozott, szakemberek által készített mellékletek bemellékelve. Ilyenek nincsenek. Az anyag egyébként nehéz és nehezen érthető, aki nem él benne, nem tudja megitélni, miről is szól tulajdonképpen. Azt persze lehet, hogy nincs megfelelően előkészítve, nem is kell komolyan tárgyalni, szavazzunk, és legyünk túl rajta. De ez felelőtlenség, és semmiképpen nem demokráciára jellemző cinizmus! Igenis a MOS bizottság elnökének ilyen előterjesztéssel az anyagot nem lett volna szabad a testület elé engedni, amíg annak elemző részletezése, ugyancsak a benne lévő előnyök, hátrányok, döntési lehetőségek nincsenek kimunkálva. Különben meg minek. Megjegyzem akkor lennének csak bajban, ha ezt komolyan meg akarnák csináli, mert ennek pedig az a másik dokumentum lenne az egyik alapja, amit a bevezetőben említettem. Az iskolafejlesztési koncepció. Ha ez - tövénysértrő módon - nincs benyújtva és elfogadva mi az a zsinórmérték, amihez viszonyítani lehetne bármilyen minőséget irányítást és rendszert? Igy ismét parttalan vitát lehet provokálni, mert tegyük fel valamelyik képviselő érdemi választ akar kérni, miért is van ott a 10. oldalon ami ott van. És nem tudja sem az előterjesztő, sem a bizottsági elnök megmondani. Neki különben is mindegy, ez nem racionalizálás, szavazzunk mennyünk haza! Nono! ha valami éppen ez lehetne az alapja a racionális intézményvezetésnek, a felesleges adminisztráció elkerülésének, a hatékony - a leghatékonyabb! - munkának! Ja hogy ez eddig a MOS elnöknek eszébe sem jutott? Pedig minden racionalizálást itt lehet csak szakszerűen elkezdeni! Ez tehát egy olyan alapdokumentum, amelyet a képviselőknek tudni, érteni, megérteni kell, és olymódon "felülviszgálni" hogy jobb legyen az intézménynek. Mert az nem megy, hogy ezt tudatlanul elfogadjuk, de az ebben meghatározott dolgokra nem adnak pénzt. Így nem lehet! És a cinikus tárgyalás lebecsüli azok munkáját is akik egy ilyen dokumentum alapos, átgondolt, és az intézmény irányítása érdekében való elkészítésén hosszú hetekig dolgoztak. Most kaptam meg az iskola programját - olvasható is oldalukon, meg itt a napirend mellett - Az anyag egy 90 oldalas alapos dokumentum. Meglepődve tapasztaltam, hogy a testület annak csak egy részét kapta meg. (1-22. oldal) A mellékleteket nem! Csakhogy itt - ahogy én látom - az alapdokumentumban az elvek, a mellékletekben a részletek vannak. Hogyan lehet úgy tárgyalni egy anyagot, ha az ki sincs adva? Hiszen ha valamin, akkor nem az alapokon kell végrehajtani a felülvizsgálatot, hanem a mellékleteken. Van itt még valami! Az anyagokhoz bemelléklésre - szó szerint minha csupán melléklet lenne - került egy-egy levél. A tanítási időkeret megállapításával kapcsolatban van kérése az intézményeknek. Szerintem ennek külön napirendnek kellene lennie, mert az is. De ehhez az előterjesztő egyetlen szót nem írt, így becsúsztatva határozat sem születne benne? Pedig a dokumentum "nem semmi". Pontosan magam sem tudom megítélni, de úgy gondolom, hogy komoly pénzügyi vonzata van, hiszen bármi, ami a tanórák elszámolásának rendszerében változás, költségvetési kihatással is jár. Erre pedig semmiféle kimutatás, vagy költségvetési módosítás nincs. Akkor pedig - ha gondatlanságból elkövetett jóváhagyás esete állana fenn - miből fogják az intézmények a csökkentett órakeretben távollévő dolgozó helyettesítését ellátó kollégákat kifizetni? Mert az önkormányzatnak éppen ezért kell engedélyezni, különben senkit nem érdekel, hogy a rendeletváltozás során valami másként történik, mint eddig. Na tessék racionalizálás! Nem tudja a balkéz mit csinál a jobb? Második - sokadik - dolog amibe ez az amatőr, és feladatát be sem fejezett bizottság belefutna, ha ténylegesen el is látta volna, amivel megbízták. Volt honvédségi laktanya épületeinek értékesítési pályázata - Végre egy olyan előterjesztés, ami lényegében másként közelíti meg a problémát, mint eddig. Ténylegesen kidolgozott és részletezett alternatívák állnak rendelkezésre. Korábbi két cikkben (Botrányos döntés várható, ill. Laktanya a városépítő szemével) illetve az előző jegyzőkönyvhöz fűzött kommentáromat nem ismétlem meg. Az abban foglaltakat persze fenntartom. Úgy tűnik azonban az előterjesztés készítője ugyanezen tények figyelembevételével állította össze az anyagot. Nem mondom, hogy a nyilvánosság előtti vitából tanult, bár az sem lenne hiba. Tény, hogy sok-sok a közbeszéd részévé vált dologban hasonló következtetéseket vont le. Ez a fajta szélesebb látókör, mérlegelőbb megközelítés dicséretes, és szükséges. Ami új elem. Ismét felveti, hogy meg kell próbálni a laktanya egyben való hasznosítását meghirdetni. Igen! Erről szól a képviselő-testület 2006. szeptemberi döntése! Az már nem járható út, hogy egyidőben egyben és külön-külön is árusítani, mert tételezzük fel, hogy jelentkezik valaki az egyben hasznosításra, de egy vevő megvenné egyik belső épületet (6-os 7-es vagy bárakármelyiket) akkor nincs meg az a prioritás, hogy most minek alapján legyen elbírálva, és egyéb jogviszonyok sem lennének tisztázva. Mégis úgy tűnik, a városnak legegyszerűbb, és leghatékonyabb megoldás az lenne, ha akadna egyetlen befektető, aki fizet, és a kerítésen belül maga csinál meg mindent. (főként közműveket, bontást építést, stb.) Erre van rendezési tervi előírás is, ami azért nem enged meg mindent, de sokmindet igen. Tehát ez a meghirdetés gyors megoldást, és közeli bevételt jelenthetne, különösebb problémák nélkül (Legfeljebb az ingatlan alatt áthúzódó szennyvízcsatornát kellene kiválani, de erre a bevételből bőven tellene. És még másra is! Ehhez egy jó tendert kell meghirdetni, nem feltélenül a legolcsóbb helyeken, hanem ott, ahol sokan és főként tőkeerős befektetők olvassák. Az sem lenne baj, ha referenciával rendelkező ingatlanforgalmazó kapna megbízást, hogy keressen vevőt - a százalékáért - minél hamarabb. Ne mondja senki, hogy ilyet még nem hallott! És azt se, hogy nem lenne olyan ingatlanforgalmazó iroda ebben az országban, aki képes lenne vevőt találni. Csak ennek utána kell járni. Ha nem egyben, akkor a 3. javaslat tűnik a törvényesnek és a megvalósíthatónak. Tehát előbb rendezési tervet kell készíteni a laktanyára, és csak azután továbblépni. Rendezési terv nélkül ugyanis semmi értelme nincs a részletekben való értékesítésnek, hiszen csak a terv alapján lehet területrészeket, közlekedési utakat, övezeti besorolásokat, egyebeket eldönteni. Tulajdonképpen meg kell határozni a terv koncepcióját. Ha ezt választaná a testület, akkor pedig a lehető legkonkrétabban kell meghatározni mindenféle paramétert, hogy mit várunk a tervezőtől. Ebben például új elem, hogy megjelenik a vevők részére felszámítható közműfejlesztési díj. Ez érdekes dolog, hogy a vevő szándéka nélkül ki kellene fizetnie - épületenként több millió forintot is kitevő - közműrészfejlesztési költséget, holott lehet, hogy arra nem is tart igényt. Pl. csak raktározni akar, stb. Ez a megkötés bonyolítja az eladást, drágábbá teszi a vételt, és ki tudja, hogy a vevő által fizetendő összegből is mikorra lenne közmű. Mert gondolom azt csak akkor lehet elkezdeni, ha minden vevő - ha lesz egyáltalán minden részépületre - befizeti ezt az összeget. Addig pedig csak várni lehet. Már csak emiatt sem célszerű előre közműben gondolkozni. Azt igen lehet, hogy - rendezési terv után - az egyenként vásárlókkal történt egyeztetés alapján a vevő mondja meg milyen közművet akar és hova, és akkor az önkormányzat koordináló szerepén keresztül a vevők, megrendelők pénzéből megépíti a közműveket. Amúgy sem lenne miből építeni, hiszen más napirend 60 milliós működési hitelt céloz meg - szükség is lehet rá - ebből pedig nem lehet építeni, sem a hitel mértékét növelni. Egy megjegyzés azért ide is tartozik. Van egy belső alternatíva a tűzoltószertár helyének kijelölésére. Bármelyik változatot szavazza is meg a testület, az tény, hogy a tűzoltószertár részére kijelölt épület alkalmas erre a célra. Csak sok más megvalósulást tenne lehetetlenné. Vele szemben semmiképpen nem lehetne csendet, nyugalmat teremtő szociális otthon, vagy bérlakás. Ez tehát elsietett intézkedésnek tűnik. Aztán egy dolgot semmiképpen nem érdemes figyelmen kívül hagyni! A tűzoltószertár mintájára - ha nem is azt és ott - ki kellene jelölni, hogy melyek azok az épületek, amelyeket nem akar eladni másnak az önkormányzat. Ha a többi eladásra kerül, lesz miből felújítani az el nem adottakat és még marad is. Például - akár járóbeteg központnak - a parancsnoki épületet, vagy más funkcióra a belső nőtlen tisztit, de még a művelődési házat (CSMO) is el tudom képzelni pl sportcélra saját erőből - a bevétel egy részéből - hasznosítani. (És a bevételből pedig lehetne máshol, korszerű tűzoltószertárat építeni.) Ezt tehát minden előtt el kellene dönteni, és az első vitákat ezügyben lefolytani, majd kidolgozni a rendezési tervet, ezt követően a meghirdetési alternatívákat. Az is biztos, hogy a telekkel való értékesítés négyzetméterára legalább 2-5 ezer forintnak felel meg, és ez is jelenthet bevételi forrást (Rendezési terv alapján utak kijelölésével.) Tehát szakértőink a 3. alternatívát javasolják elfogadni, ha ez a javaslat valakinek számít. Kétségtelen, hogy ez időveszteséget jelent, de - az egyben való értékesítést leszámítva - megkerülni úgysem lehet. Támogatási kérelmek - Természetesen mindenki úgy gondolja, hogy a kérelmezett formákat támogatni kell, és régebben is kaptak önkormányzati segítséget. Itt csupán az jegyzendő meg, hogy valamiképpen egységes keretek közé volna érdemes terelni ezen pályázatokat. Régebben volt erre egy kulturális alap, illetve egy nyári rendezvények alap, és ezeknek voltak közzétett szabályaik. Ki és milyen célra, hogyan pályázhat, és az sem mindegy, hogy mikor. Ugyanis az már előfordult, hogy a később benyújtott pályázat - habár támogatásra érdemes volt - a pénz elfogyása okán nem kaphatott megfelelő összeget. Ugyanakkor a sporttámogatások átgondolatlan döntése kapcsán olyan - egyébként támogatandó - célok is a sporttámogatások keretéből nyertek összegeket, amelyek régebben a nyári rendezvények keretét terhelték. Pl. motoros és repülős programok. Akkor most több marad feloszthatónak a rendezvénytámogatásoknál? Óvodatitkári álláshely betöltése - Érdekes kétarcúság jelenik meg e téma kapcsán. Egyrészt az előző testületi ülésen téma volt ugyanez. A képviselőknek az intézmény működése érdekében kellett volna döntést hozni, éppen azért, hogy a jelen óvodai kérelemben is felsorolt feladatokat el lehessen látni. Mert azt nem gondolhatja komolyan egyetlen Művelődési Bizottság Elnök sem, hogy majd úgy takarékoskodik, hogy mondjuk az ovónő a telefoncsöngésre szaladgáljon ki a csoportból, hagyja magára a gyermekeket, mert fel kell venni a telefont, és adott esetben elintézni dolgokat. Postára vinni levelet, stb. Ezt a nevelési munka hátránya nélkül nem lehet megoldani, a nevelés hátránya pedig nem megengedett. Ezt pontosan mérlegelni kellett volna az előző döntésnél. Különösen, hogy a feladatát - most már többedszerre vagyok kénytelen megállapítani - el nem látó racionalizálási bizottság takarékoskodásra hivatkozott, holott éppen - az óvodavezető leveléből egyértelműen kitűnik - hogy a mostani alkalmazási formával lehet megtakarítani éppen 216.000 forintot. Ez tehát haszon és nem veszeteség! Álszent dolog mindent a takarékoskodásra fogni, miközben másutt százezreket dobnak ki (Hibásan megállapított pályázati összeg az útfelújításnál, stb.) Sajnos eléggé megalapozott a gyanú, hogy más működött a háttérben, és tulajdonképpen a takarékoskodás látszatába bújtatva hatáskör elvonás és személyi döntés áll. Ugyanis az a jelölt, akit - a hírek szerint - az óvodavezető fel akart venni, nem tetszett a bizottságnak, ezért pénzügyi eszközökkel akadályoszta meg. Ha most más a jelölt - vagy bármilyen más oknál fogva - megadják a támogatást, akkor egyértelmű, hogy a korábbi döntés volt rossz. Mert az érvek ugyanazok voltak akkor is, most is. Ha személyi döntés áll a háttérben, az előző döntés jogsértő és megengedhetetlen. Jegyző költségtérítése - Kétségtelen, hogy a vidékről utazó dolgozónak adható utazási támogatás. Nem kötelező, adható! Mindenféle körülményt mérlegelve. Csakhogy ezt a tényt a jegyzőválasztásnál lett volna szükséges mérlegelni, és akár már ott dönteni a költségtérítés mértékéről - vagy még inkább a pályázatban nyilvánvalóvá tenni, hogy a testület tervezi-e megállapítani az ilyen juttatást, vagy nem. Akkor senkit nem érint kellemetlenül sem a döntés. sem a döntés kényszerűsége. Ugyanakkor - ne tünjön demagógiának - a nagy takarékoskodás közepette, amikor 10-12 ezer forintokat kell havonta megtakarítani egy nem működő honlapon (megjegyzem a kommentár írásakor sem olvashatók sem a napirendi pontok, sem az anyagok nem letöltehtők, de ezen kellett takarékoskodni,) akkor e - megérdemelten és jogszabálynak megfelelően - magas fizetésű dolgozónál nem indokolt ezt a témát előhozni. Nyilvánvalóan nem busszal jár, tehát bérlet 80%-a csak akkor lenne téríthető, ha azt konkrétan megvenné. Az sem érné el a javasolt 40.000 forintot. E feletti kifizetés pedig SZJA és járulékköteles, és nincs is fedezete a költségvetésben. (Összesen évi több mint félmillió forint) Lakhatási támogatásról szó sem lehet! Milyen alapon? Akkor már egy szolgálati lakás kiatalása - persze lakbérfizetés ellenében - elfogadható lenne. (Volt ilyen lakás, polgármester úr úgy tudom ideiglenes jelleggel kiutalta. Ha szükséges lehet a jegyzőnek, ez a lakás részére biztosítható lenne.) De a városban egyetlen dolgozó sem kap lakhatási támogatást, akkor a jegyző se kapjon. Pedig többen vannak akik vidékről utaznak, saját költségen, mindenféle támogatás nélkül. Ha a testület ezek után mégis úgy dönt, hogy - méltányosságból és megelőlegezett bizalom jeleként - megállapítja az utazási költséget a 9 Ft/ km feletti összegben nem teheti, mert az már szja és járulékkoteles, ami azt jelenti, hogy elvben kifizetik, de töredéke marad meg nettóban, jelentős járulékteher mellett, tehát szinte már is érdemes felvenni. Akkor ez - az adószabályok szerint - burkolt béremelés. Az érdekes, hogy az előterjesztő a dolog ezen vonatkozásaival "nagyvonalúan" nem foglalkozik! Még egy gondolat, szinte kiegészítésként. Ha a városban más magasabb vezetők (pl. művközp.ig, isk.ig) vagy munkatársak akik máshonnan utaznak kapnak ilyen térítést (pl Bgy), akkor természetszerűleg kapjon ugyanolyan elvek alapján a jegyző is. Ha nem kapnak, akkor Ő se! Ez esetben nem az egy személyre szabott döntés lenne megfelelő, hanem egy olyan szabály, ami a költségtérítéseket szabályozza az önkormányzat hivatalában és intézményeinél. Ha pedig lenne ilyen, akkor az automatikusan működik, és nem kell bármely emberről külön-külön dönteni. |
|
|
|
|
|
|
|
|