-
Különböző híreket lehet hallani a laktanya területével és a hasznosítási szándékokkal kapcsolatban. Az érthető, hogy megfogalmazódott egy szándék, hogy mielőbb felmutatható eredményeket kell elérni, hasznosítási célokat kitűzni és megvalósítani. Ez tehát előremutató dolog lenne, ha kellő átgondoltsággal tervszerűséggel, a lépések egymásutánját követve tennék azok, akiket ez ügyben is felelősen dönteni választott októberben a város lakossága. Mégis úgy tűnik, hogy tervszerűség helyett az átgondolatlan, egymást ütő intézkedések, kapkodás következetlenség tapasztalható, ami nem közelebb visz bármilyen megoldáshoz, hanem későbbiekre nézve beláthatatlan következményekkel jár.

     A véleményemet ezen dolgokról már többször, több helyen leírtam. Mivel nem nálam van a bölcsek köve, a szakember segítségét kértem, válaszoljon kérdéseimre. Interjút kértem Bárczi Jánostól, aki korábban a képviselő-testület Településfejlesztési Bizottságának volt külső tagja, de nem csak innen ismeri a városépítési kérdéseket, Rétságot és a laktanya ügyeit. Elsősorban onnan, hogy több mint évtizede cége - a sikeres és jóhírű Regionál Kft. - készítette a város rendezési tervének több változatát. Nem csak a rétságit hanem több száz településen megelégedéssel készítették el a rendezési terveket. Van tehát rálátása, tapasztalata, és mint rétsági lakos a tervezési munkán túl is szinte városunk minden négyzetméterét nemcsak tudja, de pontosan érzékeli.

     - A laktanya kérdésében úgy látom, hogy az Önkormányzat egyszerre akar mindent. A régebbi testület úgy döntött, hogy kidolgozott alternatívák alapján egy tételben hirdeti meg a laktanyát hasznosításra. Ha jól tudom erre - az egyben való hasznosításra - van rendezési tervi előírás.
     - Igen erre a korábbi tervben vannak előírások.
     - Ez akkor is érvényes, ha egészen másféle hasznosulás valósulna meg, és példáúl fel kívánják osztani, részenként értékesíteni?
     - Nem. Nem! Akkor egy új rendezési tervet kell készíteni, amelyben meg kell határozni, hogy milyen funkciót szánnak ennek a területnek, és csak ennek alapján lehet utána továbblépni.
     - Ez nem egy egyszerű munka, ehhez bizonyára több idő kell?
     - Minimum fél éves időtartamot foglal magába, mert ugyanúgy meg kell küldeni minden szakhatóságnak, meg kell vitatni a képviselő-testületnek, és ha megfelelőnek találják el lehet fogadni.
    - A kifüggesztés és lakossági véleményezés is kötelező?
    - Ha nagyobb volumenű kérdéseket érint, akkor mindenképpen szükséges. Úgy ítélem meg Rétság esetében a laktanya sarkalatos kérdés, építészetileg sok összefüggése van, tehát alkalmazni kell ezt a törvényi előírást.
    - Ha ide rendezési terv kell, akkor egyenként meghirdetni nem is helyes, nem is törvényes? Lehet értékesíteni úgy, hogy nem tudni a terv milyen övezeteket, funkciókat ír elő? Ahogy itt rétságiasan mondják, megelőzheti a kocsi a lovat?
    - Nem célszerű! Meg kell várni, hogy amit megad programot irányadónak a képviselő-testület, annak alapján a tervező kidolgozza, és utána lehet továbblépni. Megelőzni semmiképpen nem célszerű. Annál is inkább, mert később a tervzsüri szakmai kifogásokat találhat.
    - Itt azért több fontos részletkérdésről is szó van, amire sorban térjünk ki. Például úgy gondolom, hogy a rendezési terv tartalmazza az övezetbesorolásokat, ami sokféle megkötést jelent.
   - Igen ez így van.
   - Például meg kell jelölni hogy úszótelkes vagy nem úszótelkes, bekeríthető vagy nem keríthető, milyen beépítési magasságok lehetnek...
   - Igen pontosan ezekről van szó! Minden olyan kérdést a tervben kell meghatározni, amely később döntő lesz, és attól eltérni nem lehet. Meg kell adni a funkciót, azt, hogy mire szánja az önkormányzat az egyes részeket. A hasznosítás csak ennek alapján lehetséges.
   - Azért nem ilyen egyértelmű a helyzet, hiszen megosztás és önálló helyrajzi szám nélkül meghirdetésre kerültek épületek, jelentkeztek is vevők. Szerintem fel lehet ezt a területet önálló részekre osztani, de akkor pontosan rögzíteni kell a telekhatárokat, de a legfontosabb, hogy közterületről megközelíthető legyen. Belül viszont nincs közterület és út. Akkor mi a helyzet? Jól látom a problémát? 
   - Ha az önkormányzat úgy dönt, hogy nem egyben értékesíti a területet - mert ez testületi döntés kérdése - minden további nélkül ez lehetséges, akadálya nincsen. Ha a rendezési terv szerint több telek lesz, akkor minden ingatlannak biztosítani kell a közterületről való megközelíthetőségét.
    - Na jó, de hogyan? repülővel?
    - Mindenképpen egy olyan úthálózattal kell rendelkezni a területnek, ahonnan minden ingatlanrész a szabályoknak megfelelően megközelíthető.
    - Magyarul utat is kell tervezni.
    - Természetesen! Ez egyértelmű. Utat is kell építeni, a rendezési tervben meg lesz a szabályozási szélessége az útnak, amit a rendelet előír, akkor ez egy települési útnak számít. Akkor ennek az útnak tartalmaznia kell a megfelelő csapadékvíz elvezetést, közvilágítást, egyebeket.
    - Járda kijelölését és építését is?
    - Az övezeti besorolástól és a hasznosítási céltól függően igen. Így van.
    - Közben a testület úgy döntött, hogy megrendelte a közműtervezést - a megrendelés pontos tartalmát nem ismerjük, ha elkészül a szerződés akkor fogok példányt kapni és az olvasókat tájékoztatom -. Na tehát annélkül, hogy bárki tudná, hol lesz út, mik a szabályozási szélességek, úszótelkes vagy nem a terület, annélkül közműtervet akár csak gerincvezetékek szintjén is lehet tervezni?
    - Semmiféleképpen nem célszerű! Elébe mennek a dolgoknak, a sorrendet mindenképpen be kell tartani.
    - Ha valahová megtervezik a közművet, majd azt a területet eladják, tulajdonjogi, szolgalmi jogi viták lehetnek. Azt sem tudni, hol lesznek az utak, hol lesznek a telekhatárok, hová kell kiállni a közműcsatlakozásokkal? Az milyen közműterv lehet, aminek eleje ugyan van, de vége nincs?
    - Mindenféleképpen az lenne a célszerű, hogy amikor kiadják a megbízást annak a cégnek aki a rendezési terv módosítását a területre elkészíti, annak szükséges lenne a leendő közműtervezővel leülni és közösen a rendezési tervvel összhangban kidolgozni.
    - Nem fordítva, hogy előbb közműtervet?
    - Nem, nem! Előtte, vagy párhuzamosan kell!
    - Nem vagyok közműtervben járatos - azért kérdezek szakembert - nagyon nehéz egy gerincvezetéket megtervezni és a leágazásokat a könnyebb, hogyan van ez a dolog?
    - A mai technika és technológia lehetővé teszi, hogy a gerincvezeték minden további nélkül kiépíthető, és ha megvannak a telekalakítások, akkor a bekötési helyek kialakíthatók. A gerincvezeték megtervezése nem egy nehéz tervezői feladat.
   - Akkor az lényegesen fontosabb, hogy hány telek, hol lesznek a határok, hová kell bekötési helyet tervezni?
    - Így van! Pontosan így van.
    - Az övezetbe soroláshoz tartozik, hogy rendelkezik a közművek milyenségéről, például az adott övezetben lehet kerítés, nem lehet, önálló telek vagy csak úszótelek, lehet légvezeték, vagy nem lehet. Rendezési terv nélkül mit lehet ezekből megtervezni? Villanyvezeték, telefon, kábeltv és hasonlókra gondolok.
    - Semmit nem célszerű. A rendezési terv módosítást mindenképpen meg kell várni, vagy minimum azzal párhuzamosan lehet, hogy összhangban legyen.
    - Menyjünk tovább, mert ez a laktanya igen nagy terület - a hátsó telephelyről még ha nem is beszélünk, pedig annak a megközelíthetőségét is biztosítani kell a tervezőnek - de ezen kívül is nagyon sokféle elképzelés lehet. Lehet például, hogy az alakulótér nem alakuló tér marad - ki a csoda verne ott vigyázzmenetet - az egy jól hasznosítható terület. Annélkül, hogy annak a funkcióját tudná valaki, annélkül lehet érvényes közműtervet csinálni? Azt se tudjuk, hogy a közepére kell csatlakozás vagy nem, épülhet oda irodaház vagy egy részree parkoló, elképzelhető pl. egy felfújható sportcsarnok, vagy bármi más, aminek más a közműigénye mint egy gazos placcnak. Lehet, hogy üres marad, lehet hogy beépül?
    - Ezek a lényeges kérdések. Azért kellene a testületnek első lépésben a rendezési terv koncepciójáról dönteni, ahol minden fontos dolgot meg kell határozni. Hát persze, az alakuló téren akármi is lehet, ami a törvényben az adott övezetre megengedett. Annak nem kell üresnek maradni.
    - Van még egy kérdés ezzel összefüggésben. Az ingatlanoknak útról megközelíthetőnek kell lenni, de jelenleg útnak nyilvánított rész nincs a laktanyában. Ezt nem győzöm hangsúlyoszni ...
    - Ezt én tudom, a döntéshozók nem tudnák, vagy nem számolnak vele ?
    - Utat csak rendezési tervvel lehet kialakítani, az nem egy kisebb módosítási ügy. Viszont van ennek a laktanyának ez a főútja, ami utcaként funkcionálhatna, feltéve ha megfelel az adott útra vonatkozó szabványoknak. Szélesség, vízelvezetés, de ezen kívül van egy olyan helyzet, hogy ott végig sorakozik egy védett platánfa sor úgy két-két méterre az úttól, amit mindenképpen indokolt megtartani. Nagy közfelháborodás lenne, ha kivágnák. De akkor hol lehet vezetni a közművet, hogy a gyökérzetek ne sérüljenek? Ugyanakkor a gyökérzet védőtávolságán túl pedig ott vannak az épületek?
    - A közműtervezőnek mindenképpen figyelembe kell venni a jelenlegi adottságokat. Van ennek gazdasági oldala is, de azokat az adottságokat amivel ez a terület rendelkezik nem lehet figyelmen kívül hagyni. Lehet közműveket úgy is elkészíteni, hogy nem út mellett megy, közműalagutat lehet építeni, és lehet az épületek hátamögötti területet is erre igénybevenni. De akkor azt tudni kell, hogy az magánterület lesz telekalakítás során vagy közterület. Ezeket mindeféleképpen tisztázni kell. Az a logikus, ha közterületen megy a közmű, bár nem kizárt a más tulajdonú részeken vezetni, de azzal sok probléma adódhat. Mindezek miatt csak a rendezési terv elkészítése után lehet a közművekkel foglalkozni. Ez nyilvánvaló! Ezért lenne legjobb alaternatíva az egybeni hasznosításra befektetőt találni, mert akkor ezekkel a kérdésekkel nem a városnak kell foglalkozni.
    - És ha egymásnak ellentmondó igények jelennek meg? Például újra felvetődött a tűzoltószertár laktanyába telepítése ...
    - Ezeket kell minél előbb tisztázni. Mert az elképzelhetetlen, hogy a tűzoltószertár mellett például szociális otthon működjön. A példákat lehetne sorolni. Valamelyik kizárja a másikat. Pontosan ezt kell az önkormányzatnak eldönteni, és a tervezővel megterveztetni.
    -  Lehet korrekt pályázatot kiírni úgy egy épületre, hogy nincs rendezési terv? Majd utólag kiderül, hogy olyan besorolást kap, amiben a tervezett cél nem is működhet? Nem csinálhat pl. egy könnyűipari céget, vagy kiadót, mert utólag fog kiderülni, hogy ütközik a rendezési tervvel? Nem tudja, hogy vehet hozzá földterületet, vagy nem...? Tehát összegzésként azt meg tudod erősíteni, hogy itt nem lehet kapkodni, értékesíteni és utána tervezni? 
    - A logikája a dolognak azt diktálja, hogy van egy sorrend, amit mindenféleképpen be kell tartani. Ha ezt nem veszik figyelembe később ebből nagy problémák lehetnek és jogi következmények is. Nézd csak meg a Jászteleki úton a telefonvezetéket hogy építették meg! A 2-es út felől majdnem a telekhatáron van a villanyoszlop, az utca végén meg már belóg az út közepére a vezeték. Szó szerint!
    - Láttunk már Rétságon nagyfeszültségű légvezetéket épület felett. Ez miből származik?
    - Akkor amikor a MATÁV építette a telefonhálózatot, még nem volt kialakítva az út...
    - Előbb tervezték a közművet, mint az utat, és a tekealakítást?
    - Így van. Pontosan! Azon kívül a telefonoszlopok beleesnek az egyes kapubejárókba.
    - Ezt el sem hinném ...
    - Gyere el és nézd meg! Van olyan telek, ahova nem lehet beállni autóval illetve úgy mennek be, hogy kerülgetik a telefonoszlopot, mert kétharmadában a kapu előtt áll. Ez is azt példázza, hogy a sorrendet célszerű betartani. 
    - Köszönöm az útbaigazítást, és a tapasztalt szakember szakszerű válaszait!