|
Képviselő-testületi ülés 2009. április 30. Nyomtatható
változat >>>
A képviselő-testület 2009 évi munkaterve >>> A képviselő-testület 2008 évi munkaterve >>> A képviselő-testület 2007 évi munkaterve >>> Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. április 30. napján (csütörtök) 18.00 órai kezdettel testületi ülést tart Az ülés helye: Városháza díszterme Bevezető kommentárunk itt olvasható >>> Rétság, 2009. április 24.
A napirendekhez kapcsoldóan a jogilag nem működésképes bizottságok - elég érdekes módon - összevont ülést tartanak, 28-án kedden, 18 órakor. Erről bővebbet a bevezető kommentárban.
Néhány gondolat a testületi ülés anyagait áttekintve. Az látható, hogy az új jegyző sok tekinteben változást szeretne elérni. Ennek vannak formai és tartalmi vonatkozásai. Ugyanakkor mégis vannak jogos észrevételek az ülések szervezésével, az anyagokkal kapcsolatban. Elsőként mindjárt a meghívókra tekintve észre lehet venni, hogy más kézbe került. Van városcímeres fejléce, ügyiratszáma, igy valószínűleg iktatják - ez fontos lehet bár a jegyzőkönyv részeként kikereshető - és a napirendeknél meg van jelölve, hogy mely bizottságnak kell előzetesen tárgyalnia, allást foglalnia. (Hogy minek is, ha nincsenek működő bizottságok, arról később.) Azért itt is van - nem annyira apró megjegyzés. A városi címert ilyen formában nem szabad használni. A vonatkozó rendelet mellékletében szerepel a grafikus által megtervezett vonalas, szürkeskálás és szines változat. A rendelet szerint csak ezek használhatók, változtatás nélkül. Hát ami most oda van téve, az minden csak nem a címer megfelelő ábrázolása. A juharlevél az eredeti terven ezüst, tehát minden ábrázolásban fehérnek kell lennie. Olyan heraldikai előírást pedig még ember nem látott, hogy egy címer kontúrvonalai fehérek. Mert ilyen nincs. Aztán még az apróságok között: meg kellene már mondani a titkárnőnek, hogy a napirendek címe, cím! Tehát nem szabad utánuk pontot tenni. Az lényegtelen változásnak tűnik, hogy ezentúl előterjesztő helyett előadója van egy témának. Lehet különbség, csak nem érthető, most miért ekként szerepel. Az is pozitívumnak értékelhető, hogy a polgármester aláírta sőt polgármesteri pecséttel is ellátta az okmányt. Nem volt eddig szokás, pedig ennek van jelentősége. Az nem is olyan lebecsülendő előrelépés, hogy a bérleti szándékok mellé be van mellékelve a szerződés tervezete. Ez eddig nem volt szokás, pedig a testület magáról a szerződésről dönt! És a tájékozódáshoz is elegendő melléklet szerepel. Kérelemmel, helyszínrajzokkal felszerelve. Ezt így kell csinálni. Igy kellene pl. a banki ügyleteknél is. Ott hol a szerződéstervezet? No erről később az adott témánál. De ne legyünk nagyon türelmetlenek. Ha a változások jó irányt vesznek, akkor legközelebb talán kevesebb kritizálni való marad. De nézzük a lényegesebbeket: Hol van a törvényességi észrevétel?
Mi is van a bizottságokkal?
Megint zártkörűzünk?
Újra nincs egyebek
Mit tárgyalnak és mit nem?
Mi a helyzet a nyilvánossággal?
Napirend előtti kötelező témák: Előterjesztés
a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
Egyben mondunk véleményt, mert sajnos
ismét az látható, hogy a demokrácia e két fontos alapintézménye - a beszámolás
és elszámolás - itt sehogyan sem akar működni. Ezen itt helyben már senki
nem csodálkozik. A polgármester nem szeret, nem akar beszámolni arról,
mit is tett a két ülés közötti időszakban, miért vette fel a fizetését,
mi tett a város érdekében. Pedig ez nem szabadonválasztott, hanem számára
kötelező! 6 nappal előbb! Mert ezt írja a törvény. Kötelező, amit számon
is kell kéni.
Az előterjesztés itt megnyitható >>> Beszámoló a két ülés közt eltelt időszak fontosabb eseményeiről, az önkrományzat érdekében végzett munkáról Előterjesztést az előterjesztő nem nyújtotta be Az sem lenne megoldás, ha pár hevenyészett mondatos papírlapot kiosztana az ülés előtt - ez egyébként szokása - amit senki elolvasni nem tud utánajárni nem kéeps, ellenőrizni sem tudja, hogy az abban írtak egyáltalán köszönő viszonyban vannak-e valósággal. A helyben kiosztás azért sem elegendő, mert a demokrácia újabbkori szabályai szerint minden előre nyilvános (2005 évi XC-es tv) tehát a beszámolás a nyilvánosságra tartozik, neki szól. Csak a képviselők vannak abban a kivételezett helyzetben, hogy az ülésen véleményt mondanak. Így pedig - ha egyáltalán lesz kiosztott anyag - a képviselőknek elolvasni se lesz ideje. Csak szavazni. No ezt itéljék meg Önök Kedves Olvasók. Az sem elegendő érv, hogy nemrégen volt testületi ülés. Miért volt nemrégen? Mert nem tartották be a saját előírásaikat. De a szabály nem azt mondja, hogy ha rövid idő telik el, nem kell! Azt írja elő - maguk szavazták meg - hogy kötelező a két ülés között időszakról beszámolni. Az akár 2 hónap, akár két hét. Én nem látok kivételt, akkor ami nincs odaírva nem értelmezheti semittesésre okot adóan a polgármester. Se beszámoló, se koncepciók, se 34 hektáros területtel, se egyébbel semmi. Mert például igenis tartrozik a testületre, hogy - a fentieken túl - milyen tárgyalást folytatott az Ipari Park képviselőivel, tulajdonosi megbízottaival. Mert folytatott. Hogy a város részére semmi eredménnyel nem kecsegtetőt, annál inkább tartozik a döntéshozókra. Mert ez nem a dicsekvés napirendje, mint az protokoláris 10 percekről való dicsekvésként szokott volt történni. Ha az 1200 embernek munkát adó, 100 milliós helyi adót eredményező ipari parkkal tárgyalás történt - tudjuk hogy történt - akkor arról a képviselőket tájékoztatni kötelessége. Nem egy hónap múlva, nem soha. Minél előbb. No ugyanígy ne mentség a lejárt határidejű határozatokról ilyen felemás beszámolót készíteni. Nem lehet azt mondani, hogy nincs, csak éppen azt nem tartalmazza, amit kellene. A bizottságokról beszámol - érdekes egy beszámolás, aztán a tényleges cím szerintiről egy szó sem. No nézzük csak. Azt írja, hogy a pénzügyi bizottság április 14-én ülésesett? Nocsak! Csak éppen döntést nem hozott. Mi meg úgy tudjuk, hogy nem ülésezett, és semilyen döntést nem is hozhatott. Törvénysértően működik, azért nem. No meg ez is már az előző (15-i) testületi ülés előtt volt. Ott meg éppen a PÜT hatáskörébe tartozó lakástámogatási kérelem került a testület elé, mert a PÜT nem üzemképes. Akkor hogyan van az, hogy héltfőn még nem üzemképes, kedden nem üzemképes, de valahogy mégis összeül 14-én a semmire aztán megint nem üzemképes. Vagy akkor miért is 14-ig nem hozott döntést? Miért nem április 25-ig? Az helyes, hogy a szociális bizottság döntései szám szerint és tárgy szerint le vannak írva. Ezt így kell csinálni! Azt tudtuk, hogy eddig is ez az egyetlen, amely jól működik. Ezek szerint vagy jegyzőkönyve, határozatszáma, és minden ami kell. És igen! A hátarozat nyilvános, akkor is ha a bizottság zárt ülésen tárgyal. Nem a nevek, hanem a tény, az összegek. Itt le van írva. Így kell csinálni. No de
mi van a képviselő-testületi határozatokkal?
Előterjesztés az Önkormányzat 2008. évi költségvetéséről szóló - többször módosított 1/2008. (II.26.) rendelete módosításáról Jelen
napirendhez előterjesztés nem lett kiadva. Feltehetően
Bizonyára emlékeznek,
hogy a képviselő-testület legutóbbi ülésén a költségvetés módosítására
benyújtott előterjesztést és rendelettervezetet nem fofgadta el. Ehhez
képest most már
ki sem küldtek semmit, de ismét napirendre van tűzve az anyag. Mi ezért
a korábbi iratokat mellékeljük ide. (Arra pedig jogosan nem lehet számítani,
hogy a képviselők megőrzik a leszavazott anyagot. Igaz arra sem, hogy a
többség bogarászva átnézik, és igazán kiváncsiak rá, hogy mi is van benne.)
Azért egy új bevezetőt
illett volna kiadni, ami részletesebben indokolja, miért van szükség eme
dokumentum elfogadására.
azonos a korábban már kiküldött, el nem fogadott anyaggal. Az előző ülésre benyújtott előterjesztés és rendelettervezet innen letölthető >>> A rendelet tervezete >>> Az előterkjesztéshez ill. a rendelethez kapcsolódó mellékletek >>> Amiről érdemes szólni mi is van, ha a testület ismét nem fogadná el. Egyrészt azért érthetetlen, hiszen ebben már megtörtént - többé-kevésbbé - testületi jóváhagyás, tehát már szavazás alapján kerültek be tételek. (Ha lenne, ami nem így került könyvelésre, azt tételesen kellene megnevezni, és a felelőst felelősségre vonni.) Ez nem a módosító rendelet dolga tehát. A pénzügyi ügyvitel logikája, hogy a mérklegbeszámoló előtt - hozzáteszem már elmúlt ennek a törvényes határideje - úgy kell módosítani a korábbi költségvetést, hogy abban tervként jelenjenek meg a kötelező módosulatok. Mondhatnánk, hogy nem történik semmi, hiszen itt eddig se történt semmi, ha valamit leszavaztak. Se új anyag, se felelősségrevonás. Ilyenre most se számíthatunk. Azonban az a különös helyzet áll elő, hogy a 2. napirendként tárgyalandó mérlegbeszémoló adatai úgy vannak beállítva - mert egyszerűen nem lehet másként - mint ha a költségvetést módosító rendelet elfogadásra került volna. Ha ez nem történik meg egyszerűen nem igazak a táblázatok. Minden borul, követhetetlen, lekönyvelhetetlen és kezelhetetlen lesz. Igaz itt ettől még nyugodtan leszavaznak módosítást, vagy akár a mérlegbeszámolót is. De az már a következő napirend. Előterjesztés az Önkormányzat 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló rendelet beszámoló elfogadására, és rendelet megalkotására
Az előterjesztés itt megnyitható >>>
Végre egy üdítő percizitásal összeállított
alapos kidolgozás, részletes, és pontos mellékletekkel felszerelt anyag
áll a képviselők előtt, az önkormányzat előző évi költségvetési mérlegéről.
Ilyenféle alaposságot az utóbbi 2 évben nemigen találtunk. Mert persze
korábban megszokott volt, hogy minden pénzügyi téma ilyen részletességgel
van kiadva az érdeklődő képviselőknek. Mert persze voltak akik akkor is
kifogásolták, minek az, mert őket úgysem érdekli. De a közvéleményt igen,
ma már ez is fontos - kötelező - szempont.
A rendelettervezet itt megnyitható >>> A rendelethez tartozó táblázatok itt megnyithatók >>> Az persze jogos felvetés lehet, hogy eddig miért nem lehetett ilyen alapos precizitással elkészíteni az anyagokat. Mert ennek - az esztétikai igényességen túl - az is a következménye, hogy nem összehasonlíthatók az évközbeni folyamatok. Nem azonosak a fogalmak, a táblázatok. Hagy ne ragozzam. Ha van a hivatalban felkészült szakember aki ilyen precizitással képes ellátni a munkáját, akkor eddig miért nem tette? De azért itt is van hiányérzetünk. Nevezetesen - már többször leírtuk - a mérlegbeszámoló csak könyvvizsgálói jelentéssel együtt tárgyalható és fogadható el. Hol van hát e fontos dokumentum? Mert ez része az anyagnak, ezt előre ki kell küldeni. Az lehet, hogy majd az utolsó percben ismét megjelenik a könyvvizsgáló, elmondja észrevételét, ami szóban igen nehezen lesz követhető. Bizony a képviselőnek joga ezt az anyagot is 6 nappal előbb olvasni, értékelni, összehasonlítani, és ennek alapján kialakítani véleményt, szavazatát. Érthetetlen, hogy nincs időben kiküldve. Gondolom, nem a könyvvizsgáló mulasztott, mert amikor időben megkapta, elkészítette a jelentést, és korábban igenis az volt rendszerben, hogy ezt előre megkapta a képviselő. Ez már csak azért is lényeges kérdés, hiszen sokan emlékezünk, hogy a 2008 évi költségvetés jóváhagyásakor csak feltételesen adat hozzájárulását a költségvetéshez. Azért, mert fontos alapdokumentumok hiányozna a városnál. nevezetesen például gazdasági koncepciója nincs, ami pedig kötelező. Elő volt írva, hogy el kell készíteni. Na mit szólnak, ez sem készült el! Kiváncsian várjuk, ennek elmaradását hogyan is értékeli a könyvvizsgáló. A nyolc oldalas bevezető szöveges anyag bizony elég sokmindent tartalmaz. Tényekre alapulva számokat, állításokat. Olykor önkritikusan, pontosan visszaadva a visszáságokat is. Ezeket itt nem ismételnénk meg, de érdemes benne elmélyedni. Van is miben! A korábbiakban nem volt 8 oldalas bevezető egy mérlegbeszámolóhoz, mert nem volt miért. A dolgok törvényesen és rendben mentek, nem kellett ennyi részjelenséget feldolgozni, ami már-már követhetetlen, miként az éves költekezés is. A teljesség igénye nélkül néhány jelenségre hívnánk fel a figyelmet. A beszámolóból egyértelműen leszűrhető, hogy a képviselő-testületnek nem kellő alaposságú, esetleg félrevezető előterjesztések alapján kell dönteni, illetőleg több esetben a döntéseiket nem veszik figyelembe, azt nem hajtják végre. A testület a költségvetésben, illetve annak módosítása során az előirányzatok rögzítésével meghatározza a gazdálkodás kereteit. Az előirányzatokon belüli gazdálkodás kötelezettsége nem csak az intézményekre, hanem a hivatalara is vonatkozik. Az igazgatási bér, járulék és felhalmozási előirányzat három millió forintot meghaladó túllépése példátlan és minősíthetetlen. Másutt ez egyértelmű felelősségrevonást vonna mag után. A városháza akadálymentesítés keretében történő belső felújítása már igazán indokolt volt, különösen, hogy erre pályázati lehetőség is adódott. De nem mindegy, hogy saját erőként 10 %-ot, 2 millió Ft-ot, vagy 5.665 eFt-ot kell biztosítani! A pályázat benyújtásakor a képviselő-testületet kellett volna tájékoztatni, hogy a 90 %-os támogatás csak az áfa nélküli összegre vonatkozik, és az önkormányzatnak a 10 %-on túl vállalni kell az áfá-t is. Minden bizonnyal így is hozzájárult volna a testület a pályázat benyújtásához, mert közel 19 milliós támogatással lehetett megoldani az indokolt akadálymentesítést és felújítást. Illet volna tájékoztatni a testülete arról is hogy a közbeszerzési eljárás lebonyolítására, műszaki ellenőrzésre, projektmenedzserre kifizetett összeg nem teljesen, csak a támogatási keret erejéig igényelhető vissza. A testület döntött a létszámcsökkentési pályázat benyújtásáról. A megítélt támogatásból 1.139 eFt-ról önként, testületi döntés nélkül mondott le a hivatal a többször előterjesztett létszámbővítés miatt. (Támogatás esetén a létszám 5 évig csak jogszabály változás esetén emelkedhet, különben vissza kell fizetni a támogatást) A testület több olyan döntést hozott, amikor a fedezetet esetleges többletbevétel, vagy hitel terhére jelölte meg. Hol volt a pénzügy, hogy a testületi döntsek alapján nem kezdeményezte az előirányzatok átvezetését, a költségvetés módosítását? A járóbetegellátó központ létesítéséről döntött a testület, az előkészítésére a kifizetések folyamatosak voltak az előirányzat rendezésre még sem került sor egész évben. Ugyanez vonatkozik a járóbeteg központ megvalósítására létrehozott Kft. 1.335 eFt-os törzstőkéjére is. Az előirányzatok egy részének túllépése, a téves könyvelések arra engednek következtetni, hogy a gazdálkodás folyamatos figyelemmel kisérése, ellenőrzése a pénzügy részéről elmaradt. Ez a tény megkérdőjelezi a kötelezettségvállalások és ellenjegyzés szabályosságát is. Az ellenjegyzésre jogosultnak - jegyző, vagy általa írásban felhatalmazott személy, pl. pü. csop. vezető - az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzat rendelkezésre áll-e. Az előirányzat biztosítása nélkül nem lett volna kifizethető pl. a törzstőke, járóbeteg központ, játszótér előkészítés, hivatali megbízási díjak stb. A jegyző, vagy pénzügyi csoportvezető ezeknél az előirányzat nélküli kötelezettségvállalásoknál miért nem tagadta meg az ellenjegyzést és tette meg a 217/1998. ( XII.30.) Korm. rendelet 134. § (11)-(12) bekezdésében előírtakat. Amennyiben volt a testületnek a fedezetre is vonatkozó döntése - testületi jegyzőkönyvek kötelező közzétételének hiánya miatt sajnos ez nem követhető - miért nem kezdeményezték a költségvetés határozat szerinti módosítását. A "takarékosság" jegyében végrehajtott hivatali létszámcsökkentés hatása is leszűrhető. A pályázat írásokra, közbeszerzésekre, műszaki ellenőrzésekre - játszótér, városközpont rendezés, akadálymentesítést, - kifizetett összeg fedezte volna a megszüntetett műszaki ügyintéző éves költségét, aki azért nyilván más munkát is végzett volna. Tovább kár a szóért. Mert persze a mérlegbeszámoló elfogadásánál két lényeges dologról kell dönteni. Egyrészt a testület ellenőrző funkciója révén utánanéz, hogy valóban felhatalnmazása, megbízása alapján történtelk-e a pénzügyi műveletek. Láttuk, hogy nem. A másik, hogy ennek a következményeit le kellene vonni a jövőre nézve. Szavazni ugyan a beszámoló elfogadásáról kell, és nem másról. Mégis lesz képviselő, aki hajlamos ismét az 50 milliós fejlesztési témákat emlegetni, és minden nem ide tartozó dolgot. Most kizárólag az előző évi gazdálkodást kell és lehet minősíteni, akár a felelősség felvetésével is. Nincs kizárva persze, hogy a testület ismét nem szavaz legalább 6 igennel a beterjesztett iratra. Nem tudni annak milyen következményei lehetnek. Lehet, hogy lesz aki azért tartózkodik vagy szavaz nemmel, mert olyan tételek vannak benne, amelyek nem lehetnek ott testületi felhatalmazás nélkül. És lesz olyan is aki "csak". Mert nem. Ha pedig nem lesz meg a 6 igen, akkor ismét törvénysértővé válik a testület működése. Ámbár ha ez bekövetkezik, a vezetőknek el kell gondolkodni azon, hogy nem most kellene elkezdeni gondolkodni egyes tagok véleményének megváltoztatásáról, kapacitáslásról, akár zsarolásról, hanem akkor kellett volna, amikor a jogsértések bekövetkeztek. Mert - ki lehet jelenteni - a testületi engedély nélkül elköltött milliók már súrolják, vagy ki is merítik a gondatlan gazdálkodás BTK-ban foglalt tényállását. Lehet, hogy éppen ebben az irányban sem ártana gondolkodni. Mert ha így megy tovább, akkor ki tudja mikor lesz vége, és a jogsértések közepette mit enged meg magának a város, a vezetője és a hivatal? Felhatalmazás a 2009. évi költségvetésben tervezett fejlesztési célú hitelfelvételre Elég semmitmondó előterjesztés. És jogsértő is! Nem kicsit, nagyon! Egyrészt hol is van az a 3/2009-es számú rendelet a költségvetésről? Ki látta? Mi van benne? Sehol nem olvasható. Egyszerűen nem érvényes, mert nincs kihirdetve. Ezen túl egy ilyen előterjesztésnek messze nem ebből kellene állnia, hanem részletesen számbavenni a hitelfelvétel miatt jelentkező kiadásokat, a rendelkezésre álló forrásokat, és akkor meghatározni a hitel összegét, felvétrel módját. Azzal együtt, hogy már itt és most dönteni kell, milyen fedezetet ad erre a város? Nemigen tud mit, amit a bank el is fogadna. Mivel eleve túlbiztosítást kérnek legalább 100 milliót kell elzálogosítani a város vagyonából. Ha lenne olyan forgalomképes vagyon! Mert a bank ám nem hülye, és nem veszi be, hogy egy alakulótér 70 millió, és az lesz a fedezet. Aztán jelenleg is terhel jelzálog jónéhány ingatlant a meglévő hitelek okán. Mi marad még? Erről egy szó sem esik. Egy ilyen előterjesztésnek pedig ezt egyértelműen, kockázatokkal, döntési alternatívákkal együtt pontosan le kell írni. Nem, itt ez nincs. Látszik, nem ugyanaz a munkatárs készítette, aki a pénzügyi beszámolót. Ezt valószínűleg a polgármester diktálta tollba, saját szűkszavú, törvényekkel nem foglalkozó stílusában. Ennyire tellett. No ne vesszünk el a részletekben. Van itt egy igen lényeges dolog. Azt akarja a polgármester, hogy kapjon teljes felhatalmazást, hogy majd ő dönt arról melyik banktól, milyen szerződéssel, milyen futamidőre, milyen kamattal vesz fel hitelt. Azt a nagy kamut be ne vegyék, hogy majd tájékoztatót ad, mert ezt soha nem hajtotta végre. Egyetlen egy nagy baj van. A vonatkozó szabályozás szerint a képviselőtestület hatásköréből nem ruházható át - több más mellett - a hitelfelvéte sem. Itt pedig erre történik kisérlet. Megbízza a polgármestert, hogy azt csináljon amit akar. Ez súlyosan törvénysértő! A testületnek a konkrét bank ajánlatáról, a konkrést szerződés ismeretében kell döntenie. (Ha nem közbeszerzési eljárásban, pályázat alapján, hiszen ez is egyfajta pénzügyi szolgáltatás.) Egyszerűen törvénysértő ilyen határozatot javasolni. És erre kellene a jegyző észrevételét rávezetni, hiszen a képviselő csak akkor tiud dönteni, ha hiteltérdemlően meggyőződhet arról, hogy amit szavaz, az törvényes. Ez nem az. Kár ragozni 70 millió forint - meg a kamatai elég nagy téma ahhoz, hogy többet foglalkozzanak vele, mint mondjuk 30 ezer forinttal. Most éppen a Hangadó szerkesztői tiszteletdíjára gondolok, de gondolhatnék az SZMK egykori kérésére is. Arra mindig volt 2-3 ülésen majd egy óra. Erre ne lenne? Legyen! Legyen olyan előterjesztés, amiből minden kiderül, ami elő van készítve. Amiben a testület arra emeli a kezét, ami törvényes. 1,2,3 bank adott ajánlatot, ezek a kondíciók, melyiket választja. No nem ismétlem. Ezt a jogot nem adhatja át sem a polgármesternek, sem a bizottságnak. És azt se monja senki, hogy nincs idő erre. Erre kell legyen. Ez nem kifogás, legfeljebb átvágás. Igen megkérdezhetné bármely képviselő, hogy tárgylatak-e már bankokkal? Nem? Akkor minek voltak ott eddig? Tárgyaltak? akkor miért nem írják le az infromációkat? Előterjesztés folyószámla- és munkabérhitel igénybevételéről Ez az ügy valamivel átláthatóbb, annál is inkább, mert legalább meg van jelölve a bank. (OTP) az is igaz, hogy valóban folyamatosan volt az előző időszakban ilyen hitel - úgynevezett folyószámla hitel - amely arra hivatott, hogy a várható központi támogatások és a bevételek beérkezéséig működőkéepes legyen a hivatal. Aztán ha ezek a pénzek megérkeznek, visszafizetik. Mint folyószámla hitel nem is kötelező mindet igénybevenni. Ez egy keretet jelent, ami szükség esetén lehívható, majd visszapótolandó. Két fontos dolog itt is van. Egy: Számol-e azzal a testület és akár az előterjesztő, hogy mi lesz, ha a tervezett - és a hitel erre alapozott - adóbevétel nem jön be. Akkor miből lehet visszafizetni a hitelt? Erre pedig igen jó esély van, hiszen pontosan tudjuk, hogy az adóbevétel túltervezett, és a válság miatt sem várható akkora teljesítmény ami miatt a cégek annyit fizetnének. Ha egyáltalán akarnak, mert tudunk arról, hogy sokmilliós adót fizető cégek tervezik székhelyüket, telephelyőket más településre vinni. Például Tolmácsra, ahol az iparűzési adót lecsökkentették 0.9 %-ra. Itt nem. Aki 10-20 millió adót fizet, egy egyszerű székhely bejelentéssel megtakarít 5-10 milliót, miért ne tenné? Meg is teszi. No ezt mindenki ismeri, a polgármester is, csak mélyen hallgat róla. Azt hiszi, ha homokba dugja a fejét nem látja hogy jön a kamion, akkor már el sem üti. Nem inkább nyiltan kellene erről a dologról is beszélni és mérlegelni? Nem csak a hitelfelvétel kapcsán de ott is. A másik: ugyancsak a részletek hiánya. Másik napirendnél dicsértük, hogy a szerződéstervezetek be vannak csatolva. Itt nincsenek. Az előző napirenddel együtt 130 millióról - kamatokkal akár 150-ről kell dönteni a testületnek pár semmitmondó sor alapján. Legalább azt lehetne tudni, milyen kametfeltételekkel, mennyibe fog ez a hitel kerülni, és egyéb más részleteket is. Ezek nincsenek leírva. pedig itt is igaz, hogy a konkrét szerződésről kell dönteni, és nem felhatalmazást adni abban való mérlegelésre másnak. A kötelezően átvett építésügyi feladatok ellátásával kapcsolatos nem tervezett többletkiadásokról Ez valamivel világosabb, mint az előző kettő. Növekszik a feladat, ember kell hozzá, van is központi normatíva. No azért itt is merülnek fel kérdések. Hogy van az, hogy egy embert fel kell venni, de ugyanakkor elküldenek egyet? Azt, aki igyekezett betartani a szabályokat az engedélyezés során. Az tehát továbbra is kérdés, hogy ha Bujtás Attiláné munkaviszonya megszünik, Kramlik Kornélia hozza a saját munkaterületét, akkor Bujtásnéét ki fogja ezután ellátni? Ebben nem ad felvilágosítást az anyag. Aztán ismét az merül fel, hogy ehhez SzMSz módosítás is kell, nem csak úgy létszámfelvétel. Egy határozattal nem lehet átírni egy helyi rendeleletet. A mai testületi voszonyok mellett ugyanis semmi garancia nincs arra, hogy az SzMSz ezirányú tárgyaláskor megszavazza a testület a változást. Akkor jogsértővé válik az alkalmazás. No meg ügyrend és munkakörök felosztása is változhat. Az meg itt alig-alig van. Többek véleméyne szerint bármilyen létszámintézkedés előtt egyszer már át kellene tekinteni a hivatali struktúrát, és annak függvényében változtatgatni, munkahelyeket létrehozni. Mert tény, a mostani javaslat egy munkakör átvétele. Tulajdonképpen ugyanaz az ember aki eddig Romhányban csinálta ugyanazt, jöb be ide. Más irodába. Azt mág talán nem sejti, hogy mennyivel mások itt a körülmények, és ezt nehogy dicséretnek értse bárki is. A munkakörök felosztása már csak azért is áttekinthető lenne - mondjuk az átvilágítási jelentést egyszer legalább átnézve - mert azt aztán semmi nem írja elő, hogy csak azonos településbeosztás lehet, mint előzőekben volt. Igen, ha az új munkatárs ide kerül, a jegyző határozza meg, mely telelüléseket csinálja ő, ki helyettesíti távollétében, és mely települések kerülnek máshová. A felosztás indoka lehet a megszerzett tapasztalat, a változásé pedig az, hogy egy tapasztalt ügyintéző átvehet az elég tetemes elmaradásból valami terhet. Ezekkel is számolni kell. Mint ahogyan azzal is, hogy mennyit tejel az állam ezen feladat elvégzéséért, nem mindegy- akármennyire kötelező - mennyit nyer, de inkább fizet rá a város arra, hogy a kistérséget látja el. Előterjesztés Rétság Város Napja rendezvény megvalósításáról Ez egy jó felvetés, kiváló ötlet, részletesen kidolgozva. Legyen a városnak egy kiemelt napja. Értelmesen lehetne és kellene erről tárgyalni. Sajnos előre látható, hogy nem lesz ebből semmi. Se pénz se szándék nincs igazából arra, hogy a város kulturális lehetőségei növekedjenek, hogy az ittlakóknak a Bánkra, Kosdra, Vadkertre és más városkba kelljen menni, ha rendezvényen akar szórakozni. Mégis azt kell mondani, ez az egész csak a művelődési ház igazgatójának a szívatására jó. Dolgozzon minél többet feleslegesen, aztán majd nem fogadják el. Mert erről már volt szó, volt összegekkel megalapozott javaslat amit szakember álított össze. Nem volt jó. Szerintem most sem lesz, csak kötözködés. Pedig a három kidolgozott alternatíva igenis ad választási lehetőséget. Az intézmény tudna jó nagyrendezvényt csinálni, természetesen akkor, ha ehhez a pénzügyi feltételek biztosítva lennének. Erre nem lesz elég szavazat, szinte biztosra lehet venni. Ha meg adnak valamit, a kétszeresét kérik elvégezni, ami ugyancsak nem megy. De inkább nem adnak, nehogy az látszon, hogy az intézmény sikeres rendezvényeket szervez. Az egész dolog azért érdekes és necces egyszerre, mert ahhoz, hogy ilyen hosszútávon megtérülő kulturális hagyományápoló program beinduljon, valóban hosszútávú gondolkodás kell. Kellene egy város koncepció. Mondjuk a kultúrára, a sportra, a meglévő lehetőségek kihasználásának irányaira. Itt konkrétan arra gondolok, hogy igenis szüksége lenne a városnak egy szabadtéri rendezvényközpontra. Erre jónak látszik a sportkombinát. Csakhogy akkor ebben az irányban kellene gondolkodni. Mert az nem megy, hogy egyesek blöffből bedobják, hogy legyen itt Republik, vagy Tankcsapda konvert, a 250 fős színházteremben, 2-3 millióért. Az már jobban elképzelhető, hogy egy 1000 fő körüli közönséget kulturáltan kiszolgálni képes szabadtéri színpad akár gazdaságosan üzemeltethető lenne. Úgy, hogy programjaira fel lehetne építeni más sport és művelődési eseményeket is. De ehhez színpadot kell létesíteni, ülőhelyeket biztosítani, a fellépőknek és a hang-világításnak épületet, vagy legalább fedett helyet, mosdót, ellenőrző pontokat, egyebeket. Nem annyira sokba kerülne ez, mint első pillanatra látszik, hiszen a terület adottságai nem rosszak. (A sportkombiról beszélek) Aztán ha egy ilyen fejlesztés elindulna akkor nem kellene színpadot kölcsönözni sem repülőnapra, sem sörfesztiválra, sem építeni május 1-re és egyéb alkalmakra. Már ez is egyféle megtérülés lehetne. No szóval itt elsősorban ezekről kellene dönteni, beilleszteni egy nem lézető városfejlesztési koncepcióba, és annak utána foglalkozni kiemelkedő rendezvény szervezésével. Programot ugyan lehet csinálni, de annak sikere feltételek híján kétséges. Ha pedig komolyan gondolja a testület, hogy most beáldoz a kultúrába - éppen itt lenne az ideje annyi rombolás utáén - akkor ezekkel a kérdésekkel kell előbb foglalkozni és csak az után a rendezvénnyel. Szerintem háromesélyes. Vita várható, eredmény nem. Addig amíg nincs valódi szándék, miért kell erőltetni egy ilyen témát. Ja, szívatni az igazgatót. No erre jó lesz. Előterjesztés a Rétsági Városi Művelődési Központ és Könyvtár 2009. évi munka- és rendezvényterve elfogadására Volt már ez napirenden. A munkaterv tartalmilag ugyanaz, mint korábban, csak ki lett egészítve az időközben már lekötött rendezvényekkel.Ezért még nem dolgoztam fel, de a korábbi dokumentum Mi is lehetne más, hiszen a testület nem határozta meg, hogy milyen irányokat tartana kívánatosnak a kulturális életben. Csak azt hogy nem, nem, nem ... Meg persze nem csak városi koncepció kell, hanem ahhoz rendelt pénz is. No itt csak az történt az előző években, hogy elvonnak pénzt, zárolnak állást, de a művelődési központban legyen több program. Ez az ami nem megy, mert testületi határozatban nem lehet olyat hozni - vagy legalábbis számonkérni - hogy az igazgató legyen varázsló. A leírt program jó, ezt szakemberként is állíthatom. Itt említjük meg, hogy a Műveldőési Minisztérium végzett egy felügyeleti vizsgálatot, amely ezzel egybehangzóan minősítette az intézmény munkáját, bár több anyagi ráfodítást vár a fenntartótól. No ezzel a laikusok nem értenek egyet, de belebeszélnek. Rétsági lakosként is úgy gondolom, hogy a művelődési ház napi 5-6 különféle eseménye, évi köze 50 különféle műfajú rendezvénye, a civilekkel kialakított kapcsolata, az irodalmi és művészeti élet sikerei, a kiadói tevékenysége, mind mind azt igazolják, hogy a feltételekhez képest ez az intézmény jó munkát végez. A munkaterv elfogadható lett volna. Különösen azzal a bizalommal, - és törvényi előarással - hogy az intézmény jól él szakmai önállóságával. Mégis pesszimista vagyok. Vagy vita nélkül megszavazzák, - változnak az idők, változik a türelem a sok semmitmondásra, változnak a szavazatok - vagy megint közötködnek, és mint előző évben majd újra kérnek három változatot. Pedig ha jól meggondoljuk a munkaterv jóváhagyása nem azt jelenti, hogy majd a testület szóról szóra megmondja, mit csináljon az intézmény. A fő irányokat igen a feltélteleket igen, és a részletekre van kinevezve az igazgató. Azt kellene jóváhagyni, hogy a munkaterv megfelel a szakmai elvárásoknak és a pénzügyi lehetőségeknek. Szerintem - mondtam szakember vagyok - megfelel. A testület meg majd rágja a gittet, hogy beleköthessen, miért nem jó. Ha nem ezt tenné, januárban is megszavazhatta volna. No persze akkor sincs semmi, ha nem szavazza meg. A ház akkor is dolgozik. Legfeljebb néhány pályázati lehetőségtől esik el, amelynek feltétele a jóváhagyott pályázat. Előterjesztés az Általános Iskola Akadálymentesítési Pályázatának benyújtásával kapcsolatban Pár mondatos semmitmondó anyag. No természetes, hogy ha van pályázat lehetőség, azt be kell nyújtani, azzal élni kell. Csak arra kellene ügyelni, hogy ne kövessék el ismét azt a hibát, amit az önkormányzat akadálymentesítésénél. Nem volt részletesen egyeztetet program, így utólag derültek ki - és pénzbe - olyan elvégeznivaló feladatok, amelyekre sem pénz nem volt, sem a pályázat nem fedezte. No és itt is kérdés, hogy a nem túl sok önrész mellett itt mi a helyzet az ÁFA-val? Ezek az apró részletek milliókat jelentenek. Szóval a szándék jó, megszavazandó, de nem elég. A tervkészítéshez is pontos koncepció, tervezői megbizás kell. Ki és mikor fogja eldönteni, hová kerüljön a lift, ez milyen építészeti szakmai és pénzügyi feltételeket jelent? Majd ismét egy általános felhatalmazás, és ennek alapján már csak a számlák jönnek vissza a testülethez? (Meg a túllépések ára?) Kár lenne ezt az utat követni. Igenis a pályázaton részvétel megszavazása után a kidolgozott anyag tartozik a testületre, annak önrészestül, annak fedezetével, Áfával, a felújítás idejével, az utólagos festéssel és egyebekkel vissza kell kerülni döntésre. Ha így történik jó. Ha nem így történik minden marad a régiben. Lásd óvoda 6 millió, önkormányzat tulajdonképpen 5 millió plusz. Nem kellen így járni. Bizottsági tagok mandátumának vizsgálata Mitől lenne ez zárt ülés? Ez az első kérdés. Még csak javaslatokat sem tartalmaz a konkrét személyi összetételre. De ha tartlamzna is, soha nem volt korábban Rétságon sem, és másutt most sem zárt ülés a bizottságok összetétele. Az ugyanis nem kinevezés, nem intézményzetevő választása, nem pályázat elbírálása, nem fegyelmi nem kitüntetés. Semmi amire a zárt ülés megengedett. Eddig is mindig az alpolgármestert és a bizottságokat az alakuló ülésen nyiltan szavazta meg a testület. Hogyan is lehetne egy alakuló ülés zárt? Pedig ott ezekről dönteni kell. A téma hát nem zárt ülésre való. Amúgy is tartozik a város lakosságára, hogy mi az a nagy trutyi, ami a bizottságok kürül van. Az nem zárt ülési téma, hogy sokan lemondtak. Ennyi. Azokkal a vezetőkkel nem lehet dolgozni. Ez meg nem titok. Már részletesen elemeztük más cikkben. Abban teljes egészében osztom az előterjesztő véleményét, hogy Pénzügyi Bizottság nélkül nem lehet törvényesen működni. Álláspontom szerint - mivel az SzMSz-ben benne van, és feladatköre is van, SzMSz módosítás nélkül a MOS mellőzésével sem lehet működni. Ez bizony súlyos megállapítás, de jogilag teljesen megalapozott. Akkor már csak az nem érthető, hogyan lehet, hogy nem ezzel kezdik, és nem ebben tesznek rendet. Csak ez után lehetne költségvetést, beszámolót érvényesen tárgyalni. Abban már nem osztom a jegyző véleményét, hogy a lemondást a testületnek meg kell szavazni. Az tény, hogy a lemondást irásban kell bejelenteni, vagy testületi ülésen jegyzőkönyvbe kell mondani. Ezek megtörténtek. Sem a bizottságot sem a képviselőket nem érdekli, ha az akkori jegyző nem szólt, hogy ezt meg kellene szavaztatni. De szerintem nem is kell. Mi van, ha valaki lemond, de nem szavazzák meg a lemondását. Ha beadta a lemondását, érvényes. Sőt visszavonhatatlan. Ez nem függ attól, hogy a testület megszavazza-e a lemondást, mert akkor semmit nem szavaznának meg. Jogilag létezne, csak a valóságban nem. No egy szó mint száz, ezzel formálisan sem menthető a bizottságok körüli katyvasz. Azok jelenleg jogilag sem léteznek. A megoldás az lenne - többször és részletsen leírtuk - hogy megszüntetni a lejelnegi bizottságokat. Akkor megszünnek a mandátumok. Más bizottságokat alakítani. vagy a szociális mellé egy Pénzüygi és Intézményi (Pl) bizottságot. Átírni a feladatkötöket. Megválasztani - nyilvános ülésen - a tagjait. Már csak azért is mert ez a rendelet része. (Hoppá! ez csak most esett le. Rendeletet pedig nem lehet zárt ülésen tárgyalni.) Akkor az SzMSz módosításával lehetne működni. Most és így nem. Az látszik a leírtakból, hogy javaslat nincs a megoldásra. Megjegyzem, az nem is a jegyző dolga. A polgármester meg ezügyben hallgat. Pedig a bizottságok működéséért végsősoron ő felel, és új összetételre ő tehet javaslatot. Nyilt ülésen! Nem értjük, hogy ilyen javaslat miért nincs? Csak a gondolkodás arról, hogy már fél éve nem törvényes a képviselő-testület. Van kiút? Ebben a formában nincs. Új bizottságokkal talán van, de csak ha jelenlegi főokosok nem akarnak ismét mindent lerombolni, és uralkodni elnökség címén. Ez nem teszett a testületi tagoknak. Ha meg nem akkor úgysem lehet kényszeríteni, hogy névleg is benne maradjanak a bizottságban. Mert akkor távollétükben majd a két nagyokos elnök fog állást foglalni? No neeee! Azt már meg sem merjük kérdezni, hogy az el nem végzett bizottsági munkáért vajon felveszik-e az elnöki tiszteletdíjat? Könnyen lehet, hogy igen. Mire fel? Képviselő-testületi döntést igénylő egyedi kérelem. (Hegedűs Ferenc vállalkozó területbérlet iránti kérelme) Képviselő-testületi döntést igénylő egyedi kérelem (Airsoft Szabadidősport Egyesület épület és területbérlet iránti kérelme) Képviselő-testületi döntést igénylő egyedi kérelem. (Szalag András kérelme laktanya területén hangár bérletéről) Előadó: Fejes Zsolt jegyző Erről a háromról együtt, mert ugyanarról a dologról van szó. Egyrészt bevezetőben rávilágítottunk, hogy kizárt ezekben a témákban a zárt ülés tartása. Ezt kár részlezetni. Akinek nem felel meg a nyilt tárgyalás csak a mutyi, az ne adjon be kérelmet. Az jól látszik, hogy megnövekedett az igény a laktanya telephelye és épületei iránt. Milyen érdekes? Mégis érték és hasznosítható lenne az a sokat szidott telephely? Vagy csak valakik valós értékénél olcsóbban akarnak hozzájutni ingatlan bérlethez? Amit elmondtunk már, kár ismételni. Egy valamiféle koncepció kellene, telekfelosztás, hasznosítási cél és annak megfefelő kiajánlás. (Meg persze rendezési terv a területre övezetbe sorolással) Mert fordítva nem mehet a dolog, hogy valaki igényt formál egy ingatlanra és beadja, hogy - bagóért - bérbe venné. Én meg beadom, hogy a városházát, vagy valamelyik irodáját bérbe venném? Foglalkoznának velem, pedig az nem is 3000 m2 és egyebek. Nem foglalkoznának! Akkor ezzel miért foglalkoznak. Arról sincs egységes elképzelés, hogy mi legyen ott és egyáltalán érdemes-e bérbe adni, vagy más elképzelésekkel kellene foglalkozni. Ha az előző ülésekre beérkezett igényekkel együtt számbavesszük, már el is fogyott az 50 millióért megvásárolt telephely. No és hoz legalább évi 5-8 milliót évente? Egy frászt! Hát bagóért akarják bérbevenni, nem értékén! Ez igen! A város fizetett, más meg lehalássza a hasznot. Aztán jót röhög a markába, hogy milyen okos, vagy a képviselők milyen ... hogy belementek. Reméljük nem azok. Mert nem csak szándék kérdése, hogy ezzel ilyen fomában foglalkoznak-e! Azért nem, mert vannak érvényes önkormányzati rendeletek, szabályok, amelyek ebben kötelezőek és el is igazítanak. Elsőként az önkormányzat vagyonrendelete. (15/2004) Ennek 12. paragrafusa egyértelműen meghatározza, hogy önkormányzati tulajdon hasznosítása, bérelete és egyebek csak pályázat útján lehetséges. Ha tehát a testület dönt arról, hogy bérbeadja, akkor azt pályázat útján meg kell hirdetni, és annak megfelelően eljárni. (No persze ott több mindent rögzíteni kellene, ami nem nagyon megy.) Ezen túl van közterülethasználati rendelet, díjakkal. Bár ez csak a közterületeket tartalmazza. A laktanya nem ilyen. A lakbér megállapítással – ezt rendelet szabályozza - együtt szokta a nem lakás céljára szolgáló helyisége bérleti díját megállapítani a testület. Tavaly májusban tárgyalták is. A laktanyában külön tétel van az épületre, a fedett területre, és külön az építmény nélküli területre is. Magáról a bérbeadásról kellene dönteni a testületnek a kialakított? Koncepció figyelembe vételével. Ezen határozatban foglaltak szerint bérbeadható ingatlan a testület nélkül, a tarifa alkalmazásával. Abban tehát szerepel szerepel ft/m2/idő, (A jelenlegi bérlők is annak megfelelően fizetnek. Nem túl sokat, de nem is filléreket.) Ezt a mértéket nem csak hogy lehet, hanem kötelező alkalmazni. Erről ugyanis a testület szavazott. Hát nem biztos, hogy ez nagyon olcsó, de ez van előírva. Ne gondolja senki, hogy amikor - testületi döntéssel is megerősítve - az Egút, vagy a Penta (nem tudom pontosan) majdnem egymillió forintot fizetett az alakuló tér kisebb részéért pár hónapos bérletre, a terület értéktelen lenne. Akkor nem lehet ennek az árnak alá menni, akkor sem, ha a törvényt szigorúan megsértve pályázat nélkül lenne meghirdetve. Nézzük csak Hegedűs kérését. Azt írja alkalmi. És mikor derül ki mely napkon mehet oda más? És ki ellenőrzi, hogy mely napokért fizet? De ettől fontosabb, hogy hogyan viselné el a Radnóti utca lakossága és az odavezető utak lakói azt a motoros és autós tevékenységet, amit egy ilyen elképzelés generálna. Amúgy az indok kamu, mert a rétsági mororsportot professzionálisan működtető Misik Tomi cége Kosdon épített vagy 20 hektáros, lakott területtől távoli, jól bejáratott és reklámozott pályát. Az 50 km-es körzet oda jár. Itt erre tehát nincs sem szakember szervező, sem igény. Az is furcsa állítás, hogy itt iránytartáspróbát, vagy egyebet végeznének. Mert bizony az már telephelyi tevékenység. Nem tudok olyat egyébként, hogy egy vizsgasor nem mutat ki valamilyen hibát, és azt emberi megfigyeléssel kellene rendszeresen próbálgatni. Ilyen nincs a vizsgáztatási előírások között. De ha lenne, a cég magánügye. Az már nem, hogy ez olyan tevékenység, amihez telephely engedély kell. A képet tovább árnyalja, hogy a "nagybeton" fele rétsági, fele tolmácsi terület. Az engedélyt mindkét területre meg kellene szerezni. különben ott céges munka, akár iránytartásviszgálat nem folytatható. Ennél fogva nem tudni mi a bérlet valósi célja. Ezek látszatcélok, aminek alapján feltehetően más használat valósulna meg, olcsó ár mellett. Mert a lőtéren kívül a "nagybeton" a telephely legértékesebb területe. Az valóban akár évi 1-2 milliós bérleti díjat is megér. Pályázat alapján vigye annyiért. Ha! Ha nem zavarná más területek bejáratát, hiszen a hangárok egy része onnan közelíthető meg. És ha egyéb dolgok tisztázásra kerülnének.
A többi területigény is hasonlóan furcsa. Tartósan vennék igénybe, de csak
napokat fizetnének? Itt is a vagyonrendelet illetve a tarifákat megállapító
rendelet az irányadó. Napi bérlet nincs. (Ha akar a testület, tessék azt
a helyi szabályt módosítni.)
Képviselő-testületi döntést igénylő egyedi kérelem. (Gáspárné Janik Irén kérelme) Az végképpen nem érthető, hogy valaki azt kéri az önkormányzattól, hogy vegyen meg - vagy sajátítson ki - egy területet, az zárt ülési téma lenne? Az sem biztos, hogy ez ebben a formában testületi téma lehet. Jó-jó a testületnek címezték. És eddig mindent felolvastak, amit a testületnek címeztek? Egy nagy fenét. Csak amit úgy gondoltak. Arra viszont korábban is volt példa, hogy a polgármester, vagy az építési hatóság valamiért nem akarta kimondani, hogy a kérés jogilag megalapozatlan, az nem teljesíthető. Ehhelyett a testülettel mondatná ki ugyanezt, holott ezek között lehet olyan, ami nem is testületi jogkör. Mert kéremszépen. Az bizony kis hazánkban előfordul, hogy szolgalmi joggal terhelt területen gondok vannak egy ingatlan megközelítésével. Ez - akárhogyan is nézem, - nem önkrományzati ügy. Erre van bíróság, vagy birtokháborítás - az az igazgatási csoport ügye - és így tovább. Tessék azokhoz a szervekhez fordulini, aki ebben intézkedni tud. Aztán egyáltalán eladható az a földcsík, amit az önkormányzattal akarnak megvetetni? Ha igen miért nem veszi meg a lakó, és akkor az övé lenne, bekeríthetné, használhatná bejárati útnak a Kossuth útcáról. Persze ez is csak akkor, ha a sáv leválasztásával megmarad az előírt legkisebb telekszélesség. Mert minden valószínűség szerint az nem marad meg. Ezért keletkeznek szolgalmi jogok, mert a telek már ennyire nem osztható. Akkor meg nem ezt kellett volna megvizsgálni? Ez egy tényleges lehetőség, hogy a rendezési tervben az Ulicska felé vezető út - valamikor - kialakításra kerüljön. Bár a rendezlési tervben van jónáhány olyan elvárás, amit meg kellene csinálni. Csak például járdákat a városban, vagy éppen a patakhidat a Korányi és Madách út között, hogy legyen belső elkerülö. Hasonlókat lehetne sorolni. Tehát ha ilyen szándék lenne, akkor is csak rangsorolva, nem egyedi kérések alapján elképzelhető. (Már megint vársofejlesztési koncepció kellene.) Mert az egészen biztos, hogy az önkormányzat nem igért oda utat. Ilyen határozat, döntés nincs. A rendezési terv nem igéret. Ha valaki igért felelőtlenül tette, azt rajta kell számonkérni. Az anyag bevezetője pontosan tartalmazza, hogy a telkeket ebben a formában vették meg. (És olyan áron! Ez sem elhanyagolható szempont!) Ezen az alapon sok állampolgár kérhetne külön utat, ami persze az önkormányzatnak kerülne pénzébe. Meg nem elég a telket megvenni, hanem utat is kellene építeni. Akkor amikor meglévő forgalmas utainkat sem tudjuk sem karbantartani, sem a Jászteleki utat megépíteni. Pedig ott is több lakó jogos érdekéről van szó. Ezt is gondolom a ragsoroláshoz. A rendezési terv egyébként sehol nem írja elő, hogy egy tervezett utat, csak önkormányzat építhet. No ezt csak a gondokodás kedvéért muszály rögzíteni, mert nem akarok én ezen viccelődni. Valószínűleg a kérelmező nem tudja kifizetni ezt az összeget. De azért itt is 3000 ember pénzéről van szó! Megoldást keresni emberi kötelesség, de mindent a várostól várni elég furcsa. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen út megépítésével jelentősen megnő az ingatlan értéke. Akkor a tulajdonosnak legalább annak mértékéig részt kellene ebben venni. Az is mérlegelendő, hogy hasonló útkialakítási kérések akkor nagyobb számban jelennének meg. Tehát a probléma nem kezelhető önállóan, összefüggések vizsgálata nélkül. No és éppen ezért tartozik a legnagyobb nyilvánosságra. Megértetni és bevonva együttgondolkodni kellene titkolózás helyett. |
