Képviselő-testületi
ülés 2008. szeptember 4.
-
Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete
2008. szeptember 4. napján (csütörtök)
18,00 órai kezdettel
testületi ülést tart
Az ülés helye: Városháza díszterme
Előterjesztések
feltöltésre kerültek, és trovábbi kommentárokkal rövidesen ki lesznek egészítve.
Bevezető
kommentárunk itt olvasható >>>
Rétság, 2008. augusztus 29.
|
Mezőfi Zoltán
polgármester
|
A napirendekhez kapcsolódó bizottsági
ülésekről nem jutott el szerkesztőségünkhöz meghívó. Értesülésünk szerint
szeptember 3-án este lesz összevont ülés.
A mellékelt előterjesztések többsége
pdf formátumú. Megnyitásához Adobe Acrobat Reader szükséges. Akinek nincs
a gépén, innen
letöltheti, és installálhatja
Kommentár
nincs? De van! (nem
része a testületi meghívónak)
Az anyagok
feldolgozása után, a kommentárok itt ezen rész alatt már olvashatók
|
Bevezetésképpen
Egyértelműen az látható, hogy a jelenlegi testület mindenféle fék és szabályozás
nélkül, ötletszerűen működik. Gyakorta a jogszabályok és a saját döntéseik
sem zavarják a legelképesztőbb előterjesztések megalkotásához, sőt mi több
kirtika nélküli elfogadásához. Nem zavarja a testületet, hogy a demokrácia
alapelve a legnagyobb nyilvánosság. Ezt csak néhány ritka esetben lehet
korlátozni, amely esetek felsorolásra kerülnek az Önkormányzati törvényben
és a helyi SzMSz-ben. Ennek ellenére ami kicsit is tartozna a közvéleményre,
és méltán vált ki közérdeklődést, a legfondorlatosabb módon nyilvánítják
zárt üléssé. Elég utalni a legutóbbi szabálytalanul "összehívott" testületi
ülésnek nem is nevezhető eseményre, ahol a nyilvánosság előzetes kiküldését
követően szavaztak 22 milliós
szerződésről úgy, hogy a képviselők el sem olvashatták. És ezen
a napon is lesz egy, amiről külön szólunk.
Az ülések összehívása, az előkészítettsége, a saját határozatok betartatlansága,
a nyilvánosság semmibe vétele, az érdemi válaszok elmaradása teljesen komolytalanná
teszi a munkát, és nevetséges cirkusszá alacsonyítja a helyi működés demokratikus
intézményrendszerét. És ez így nincs jól. Egyre több képviselő teszi szóvá
ugyanezek - mondhatjuk hogy mindkét oldalról - már többször jelezte rosszallását,
ennek ellenére semmi változás. Abban sem, hogy korábban a polgármester
"zenekarához" tartozók a rosszallás elmondása mellett továbbra is megszavazzák
az előkészítetlen pályázati anyagokat, szerződéseket, fontos pénzügyi és
jogi következményekkel járó dokumentumokat. Zsarolják őket, és hagyják
magukat zsarolni, pedig csak azt kellene megkövetelni, hogy rendesen és
törvényesen működjön a hivatal és a testület, és akkor nem kell soronkívüli,
rendkívüli, és még rendkívülisnek sem nevezett ülés. Mindig az az érv,
ha most nem szavazza meg a testület, akkor ez, meg az lesz, ettől meg attól
esnek el, a fék szerepét töltik be a nem szavazók, a város ellenségei,
stb. Ismerős érvek nemde? No én meg éppen fordítva látom. Attól például,
hogy ezen zsarolási taktikának engedve megszavazták az utcafelújítási pályázatot,
nem nyert. Nem nyert, mert nem a kiírásnak megfelelően lett benyújtva.
Ha meg úgyis rossz, akkor nem kellene már annyit mondani, hogy ezt vagy
azt nem szavazzuk meg, de aki ilyen helyzetet teremtett felelősségre lesz
vonva?
Törvényességi
észrevétel nélkül
A testületi anyagok törvényességéért, és az ülések menetének törvényességért
a jegyző felel. Jó tudom, hogy nincs jegyző, de akkor ott az aljegyző.
Sajnálatos, teljesen úgy tűnik, hogy a jelenlegi helyzet nagyon jó az önkormányzatnak
és vezetőinek, mert az aljegyző semmire nem tesz észrevételt, a nyilvánvaló
törvénytelenségre is hallgat. Meg lehetne persze érteni, ha nem azért lenne
ott, hogy elejét vegye a jogsértének. E tekintetben az sem lehet kifogás,
hogy állásával játszik, ha nem bólogat, mert sokkal többel játszik ha az
itteni működés valamely eleméből országos botrány kerekedne. Ilyenre pedig
igen nagy az esély. Nem kizárt, hogy a jegyzői állás meghirdetése is azért
történt ilyen felemás módon, hogy akár még hónapokig el lehessen húzni
ezt a - nekik - paradicsomi állapotot. Nem kell ide jegyző, törvényesség,
észrevétel, és semmi sem kell, ami rendeltetésénél fogva a normális működést
követelné meg.
Korábban már írtuk, hogy az SzMSz-ben benne foglaltatik, hogyan kell egy
előterjesztének kinézni. Ők szavazták maguknak. Éppen az általuk készítetteknek
nincs köze a saját döntésükhöz. Nincs kibontva a jogi háttér, előzmények,
a várható következmények, alternatívák, és minden anyagról hiányzik a jegyző
kötelező észrevétele a jogszerű tárgyalás engedélyezéséről. E nélkül egyetlen
anyagot nem lehetne tárgyalni. (Erről már írtunk.)
A nyilvánosságról
és a titkosságról
Ezen az ülésen is szerepel 3 téma, amit titkosan akarnak megtárgyalni,
a nyilvánosság kizárásával és az elhangzottakat rögzítő jegyzőkönyek titokban
tartásával. Nemigen érthető, hogy miért is?
Semmi oka nincs a járóbeeg szakellátó (Igen, így van a meghívón. járóbeeg)
témájának titkosítására. Nem is felel meg semmiféle kritériumnak, ami megengedi
a zárt ülést. Na persze, lehet azt mondani, hogy az önkormányzat vagyonával
való rendelkezés - indokolt esetben - zárt ülésen tárgyalható. De ez erre
a témára nem igaz, hiszen itt semmi olyan nincs ami ezen témakörbe tartozik.
Ha pedig mindent, ahol pénzről van szó ebbe a körbe sorolnak akkor egyetlen
költségvetés, vagy 30 ezer forintos kérelem nem lehetne nyilvános, hiszen
bármihez nyúlunk, minden érinti a költségvetést és az önkrományzat vagyoni
helyzetét. Ugyancsak nevetséges minden témára azt mondani, hogy személyi
kérdés. Már csak azért is, mert attól, hogy valamely anyagban egy személy
neve szerepel, az nem személyi kérdés. Ezen az alapon egy iskolai beszámoló
is zárt ülést követelne, hiszen ott pedagógusnevek hangozhatnak el, vagy
le is vannak írva. Nem kérem, Ez nem személyi kérdés. Semmi indoka nincs
hát a Járóbetegellátóval kapcsolatban zárt ülést tartani. Éppen ellenkezőleg!
Törvény és a pályázati kiírás kötelezi az önkormányzatot, hogy az EU-s
és országos közpénzből finanszírozott fejlesztést - mint ez a mostani is
- kötelező a legnagyobb nyilvánosság elé tárni, folymatosan és részletesen
tájékoztatni a közvéleményt.
Ezen túlmenően a 90/2005
számú törvény igen részletesen előírja, hogy az önkormányzatok
- és a közpénzből működő intézmények - igen részletesen kötelesek interneten
közzétenni minden, közpénz felhasználásával kapcsolatos, a működésükkel
összefüfggő adatot szerződést, tervezetet, szabályzatot. Mindezeknek nem
tesznek eleget, de a lakosság széles köreit érintő kérdésben jogsértő módon
titkolóznak. Mi lenne nyilvános, ha nem egy miliárdos beruházás müködésének
körülményei és pénzügyi összefüggései?
Ami ismét
kimaradt
Tudom, hogy falrahányt borsó ismét szóvátenni, hogy a polgármester sorozatosan
nem számol be a két ülés között végzett tevékenységéről, az önkormányzat
érdekében végzett munkáról. Pedig ez nem szabadon választott, hanem számára
kötelező! Nem szóban valamit mondani, hogy egész hónapban a nagy dolgozástól
nem ért rá megírni, hanem időben írásban kiküldve leírni, hogy mi az a
nagy dolgozás? Neki ugyanis a képviselő-testület a munkáltatója, köteles
neki beszámolni. Hónapok óta nem teszi meg. És a munkaadója - a testület
-, csak mosolyog, és egyetlen egyszer nem mondták, hogy ez így nem jól
van. Pedig tudok olyan települést - igaz nem a közeli környéken - ahol
egyetlen egy ilyen beszámoló elmaradásáért fegyelmit indítottak a polgármester
ellen. okkal, mert a polgármester nem magának dolgozik közpénzen és közpénzzel,
hanem a választók és a testület megbízásából. Akkor pedig nincs annál fontosabb
dolog, mint hogy ebbéli munkájával tételesen és tartalmasan elszámoljon.
Aztán a régen átütemzett, de végképp elfelejtett kötelező tervek sincsenek
sehol. Az oktatásfejlesztési koncepció, a gazdasági program és hasonlók.
Ezek elkészítésére is törvények és a helyi tetület kötelezte a polgármestert,
de nem csinált benne semmit oszt jónapot... A munkáltató - a testület -
meg hallgat és engedi. Sokakat joggal érdekel, hogy meddig?
Ismét elmaradt a tájékoztatás és a programalkotás a liciten megvett, és
jogerős bíróségi ítélettel érvényesnek minősített adásvételi szerződéssel
a város tulajdonába került Sportkombinátról és Telephelyről. Ugyan kérem!
itt csak 100 milliós vagyonról van szó, csak 30-50 milliót követelhetnénk
kártérítésként, mit kell ezzel foglalkozni? Legyen ahogy van, egye az enyészet,
ez itt senkit nem érdekel. Majd a 30 ezer forintos kérelmen lehet több
alkalommal félórákat vitatkozni. Itt "csak" százmilliós vagyon és lehetséges
bevétel a tét, ez nem érdekelne senkit? Úgy látszik nem érdekel.
Előterjesztés
a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
Láthatóan
valamivel precízebb beszámoló olvasható, mint a korábbiakban, amikor sorra
csak az szerepelt, hogy "folyamatban van, érinettteket értesítettük", stb.
Itt legalább az egyes határozatoknál egy félmondat erejéig kiderül, hogy
miről is szólt az adott határozat. Ez legalább pozitív változás az eddigiekhez
képest, el kell ismerni. Mindez persze szükséges is, hiszen a képviselők
- törvény és SzMSz ide vagy oda -, hiába keresnék a honlapon azon jegyzőkönyveket,
amelyből ezen időszak témáit, vitáit a pontos határozatokat kikereshetnék,
sehol nem elérhetők. Éppen ez az időszak nem elérhető. A többi meg lassan
kit érdekel? Így aztán konkrétan is szemügyre lehet venni egy-egy tájékoztatót,
hogyan is hajtotta végre a hivatal, vagy polgármester a határozatokat.
Itt is persze meg kell jegyezni, hogy igen-igen hiányos ez a lista. Hol
vannak a 104, 105, 106, a 111, 115, 116, 117, 119, 120, 127,
129, 130 azámú határozatokról valami visszajelzés, hogy azokkal vajon mi
történt? Sehol? Ennyi pedig éppen elég ahhoz, hogy azt mondjuk, itt a lényegesebb
dolgokról nem adnak tájékoztatást a testület felé. No ha azt mondanák,
hogy az még folyamatban van és majd a végrehajtás után adnak tájékoztatást,
okkal fogalmazódnak meg kételyek. Tessék mondani! Látott valaki itt a sor
elején például márciusi, áprilisi, májusi határozatokat, amiről akkor azért
nem számoltak be, hogy majd ... Nem látnak. Ami kényes, vagy végrehajtatlan
utasítás, döntés, azt egyszerűen nem jelentik, hogy mi történt vele. Aztán
meg végképp el van felejtve, esetleg végrehajtatlanul. Hogyan lehet így
testületi munkát folytatni, ha a város legfőbb szerve nem kap tájékoztatást
arról, hogy mi lett a döntéseivel?
Néhány tétel konkrétan:
- 103. Kereset
elkészült. Hol van hát? A testület nem láthatja, hogy döntése alapján milyen
szöveg született? Mert sajnos megesett már, hogy döntött a testület, és
egészen másról szól a kereset. Ha akkor nem volt bemellékelve, mikor tudják
elolvasni a képviselők, mit is, mikorra, milyen reménnyel, milyen érvek
alapján követelnek, ők "A Testület". Mert a nevükben megy a per! Ha megkérdezi
egy állampolgár, hogy miről is szól a per, mit mondjonak? Fogalmam sincs
mert ugyan szavaztunk, de azt se tudjuk mire?
- 109. közműtervezési
ajánlatok ismételt bekérése megtörtént. Egyszerűen hazugság! Nem történt
meg semmi! Aztán a képviselőkkel le akarta nyeletni a polgármester, hogy
a meg se hirdetett pályázatra korábban beadott, határidő előtt érkezett
papír érvényes. Hát ez történt, ennyit ér egy ilyen egymondatos beszámoló.
- 110. A pályázat
kiegészítése megtörtént, állítják. Akkor tessék mondani! ha a júniusban
megtörtént miért kellett rendkívüli üléseket összehívni az ismételt kiegészítésre.
És újra kérdés, hol olvashatjákj el a képviselők a végleges egybefogott
pályázatot? És ha megtörtént, miről is szól a 128-as. ja megtörtént nem
lett jó, újare kellett kiegészíteni?
- 112. Mi az
hogy 112 határozat, és az elutasításról az értesítés megtörtént. Emberek!
A testület nem utasította el a kérelmet, egyszerűen nem szavazta meg. Nem
hozott határozatot, sem számmal sem annélkül! Ez a határozatban éppen az
a helyzet, hogy nincs. Akkor miről értesítették az érintettet? Olyat állítottak
a testületről, amit nem szavazott? Az elutasításhoz ugyanis legalább 6
nem kell. Ennyi nem volt, igaz igen sem. Tehát határozat nem született.
Akkor ez a vicc itten mi is?
- 114. A jegyző
... hivatali és anyagi feladatok teljesítésre kerültek. (?) Mi került hát
teljesítésre? Tessék már leírni, mennyi jutalmat is kapott? Hány lerendezetlen
ügyet adott át, milyen jegyzőkönyv is készült az okmányok ügyek részletes
átadásáról? Milyen más hivatali feladatok lettek teljesítve, mikor a jegyző
"menesztésének" éppen az volt az oka, hogy nem lettek teljesítve hivatali
feladatok? ja igen! Ezért jutalmat kapott az teljesítva lett. No arra azért
többen kiváncsiak, hogy miután már nem volt itt, hogyan írt alá jegyzőkönyveket,
amelyek időközben a hivatalos honlapon egyszerűen csak át lettek írva.
No Comment.
- 123. A szerződés
megkötésre került. Mikor is? Amikor már befejezték a munkát? Ez aztán a
nyertes pályázó! Ezt így kell csinálni! (?)
- 124. Játszóterek
felújításához valami árajánlat megtörtént? Akkor hol van a megkeresés,
de legfőképp az árajánlat, ha már megtörtént? Akkor megint majd lesz valami
mutyiban? Nem az lenne a fontos - ha már megtörtént - hogy akkor dönteni
a továbblépésről? Ja, esetleg csak a kérés történt meg, és ajánlat még
nincs is? Akkor ezt tessék odaírni!
- 126. A hivatal
akadálymentesítési munkák szerződése elkészült. A határozat júli 31. mikor
készült el? Ha a határozat szerint elkészült, miért is kellett másfél hónapot
várni, és szabálytalan ülésen dönteni az aláírásról?
- 131. Mikor
is volt szabályos testületi ülés aug 26-án? Miféle határozaa ez? Hol a
jegyzőkönyv? És főként hol a szerződés, amely tele van hibával?
Az is vicces, hogy a pénzügyi bizottságnál háromszor is ki kell írni, hogy
döntést nem hozott. Kérdezem miért? Mert csak egy régi papírost javítgatnak?
Itt nem azt kell leírni, miről nem hoztak határozatot, henm hogy miről
hoztak. Ja, hogy teljen a papír, legyen sok betű? És akkor miért nem írják
oda, hogy a MOS és a Szoc se hozott határkörébe határozatot. több hónapban.
Mert azoknak is van ám hatákörbe tartozó ügyük! Pl. a Szoc-nak a beiskolázási
segély összegéről.
Ennyi a korábbihoz képest valamivel korrektebb beszámoló.
2008. évi költségvetés
módosításához
Az önkormányzat 2008. évi költségvetés
féléves teljesítéséről
Ezekhez a témákhoz
ebben a hónapban nem kaptunk szakértői anyagokat, így csupán néhány reflexió.
A beszámolóról
Az a kisebb baj, hogy mi nem kaptunk, de a képviselők sem. Nem szerepel
ugyanis a könyvvizsgáló jelentése a beszámoló mellett, ami szükséges lenne
ahhoz, hogy a laikusnak el lehessen dönteni, hiteles-e, és valóságos adatokat
tartalmaznak-e a pénzügyi táblázatok. Ennek hiányában csak számok halmaza
az egész.
Az is furcsa, hogy junius 30-i záróadatokkal foglalkozik a beszámoló. Ugyan
kit érdekel már ez. Sokkal fontosabb lenne majd negyedév távlatában, hogy
mi a helyzet most. Az időtávolság annyi, hogy érvényes következtetést,
határozati javaslatot nem is lehet megfogalmazni. Nem is igen van ésszerű
javaslat, csak az, hogy a testület fogadja el a beszámolót. Azt a beszámolót,
amelyben - a korábbaikban megszokott elemző módszer helyett - gyakorlatilag
felsorolja az 1 melléklet adatait. Kétszer leírni ugyanazt pedig felesleges.
Az látható, hogy a mind a bevételek, mind a kiadások alulteljesítettek,
bár ebben a számadatban pro- és kontra - benne foglaltatik egy 90 milliós
betervezett hitel. Ez a meg nem valósult fejlesztési célokat szolgálná,
de eddig nem lett felvéve. Ilyenmódon elcsúszik a valóságos startisztikai
közép.
Az is látható - az adóbevételek szándékos alultervezése ellenére - hogy
a helyi adóbevételek szépen folydogálnak befele. Aztán az alultervezés
volt indoka annak, hogy nem lesz bevétel, az intézményeket meg kell szorongatni.
No meg az is, hogy nem volt valódi indoka az ingatlanadó bevezetésének,
hiszen annélkül is nőtt az adóbevétel, és nem tudni, amennyit ártott a
nagyüzemekkel való kapcsolatban annyi haszna lesz-e.
A szöveges részben - érdekes módon nem említik, hogy igen jelentős bértúllépés
van a polgármesteri hivatalnál és az iskolánál. A nagy átlaggal összemossák,
hogy összesenben 50,4%. No ez úgy adódott, hogy a Hivatal és az iskola
túllépte az átlagot, a többi intézmény meg ezeknek spórolt, ők nem kapták
meg a tervezett összeget sem. Vajon őrájuk nem vonatkozik a rendelet? Saját
házuktáján lehet több embert, drágább pénzért alkalmazni, magas jegyzői
jutalmat kifizetni, amikor erre a költségvetés nem adott fedezetet. Csak
remélni lehet, hogy következetes PÜB elnökünk erre is felhorkan, hogy gyerekek
...! a rétságiak pénzét nem lehet elherdálni, többet költeni. Avagy itt
más a mérce? Más szemében szálka, magukéban gerenda, secko jedno?
Hitel. Érdekes a táblázat és a szöveges rész ellentmondása. A táblázatban
az áll, hogy a működési hiteállomány június 30-án 0 Ft. A szövegben pedig
48 millió áll. Akkor melyik az igaz?
A módosításról
Egyrészt az látszik, hogy állambácsi szépen gazdagítja önkormányzatunkat,
hiszen 21 millió forint központi támogatást bontott le a tevezetten felül.
Ez szép dolog, jól kell felhasználni.
Másrészt nem látni a módosítások között azt a sok kötelezettségvállalást,
amit a testület "nem tervezett bevétel, vagy hiány terhére" lépten-nyomon
szavazgatott. Márpedig, ha ilyen szavazás történt, akkor annak itt - mint
tervezett kiadás - meg kell jelennie, a felhasználási céllal együtt. Miért
is nincs benne az adatokban?
Aztán van itt egy mondat, bizonyos riasztórendszerről, amit áprilisban
lemondtak. Kérdés, hogy kik és miért, milyen felhatalmazás alapján mondták
le? Mert azt hallottuk annak idején milyen rózsaszín álmok közepette jelentette
be a polgármester, micsoda egy modern riasztórendszer lesz, amolyan "karórás",
és ezt több ülésen is taglalta, majd megszavaztatta a testülettel a csatlakozást.
Aztán - ahogy az nem először fordul elő - kiderült, hogy a pályázati feltételeket
nem olvasta el, és abban a megszavazott formában nem lehetséges pályázni.
A kistérség több önkormányzatát is érintette volna, de a hibás előkészítés
miatt kútba esett ez a projekt. Csak arra nem emlékszünk, mikor is tárgyalt
a testület arról, hogy a megszavazott szavazásról megszavazzuk, hogy nem
úgy szavaztunk. Tehát mikor is tárgyaltak a lemondásról? Soha! És mikor
is adott a polgármester tájékoztatást arról - a lejárt határidejű határozatok
végrehajtásánál -, hogy így jártak, és ő a "város érdekében végzett munkája
során" testületi döntés nélkül lemondta? Avagy ki mondta le testületi döntés
nélkül? Itt pedig egy mondattal el van intézve a dolog.
Most ennyit, pénzügyi dolgokban később többet.
Sajnos nem csak a kommentárt író van ilyen helyzetben megfelelő anyag híján,
hanem a testületi tagok is majd lapozgatják a táblázatokat, nem értik,
aztán kár ezzel foglalkozni, szavazzuk meg amit leírtak. Végülis 750 millióról,
a város vagyonáról és működéséről van szó, meg arról, hogy akikre vonatkozik,
betartották-e a a rendeletet. Ez meg nem olyan nagy ügy, ami hosszas elemző
vitát, koncepcióalkotást, feladatmeghatározást igényelne.
Rétság Város Településszerkezeti
terve, Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási terv 0,94 hrsz.
Egészen különös, ahogyan a városban
a rendezési terv módosítások történnek. Azt lehet megállapítani, hogy teljesen
ötletszerűen, az összefüggések vizsgálata nélkül, és a kötelező nyilvánosság
kizárásával.
Az iratból
csak az derül ki, hogy egy 094/2 helyrajzi számról van szó. Aki jobban
utána néz megtudja, hogy ez a terület a "Shel benzinkúttól", Rétság felé
eső domboldal amely valaha a Szécsi féle ügy részeként működött, majd az
adóságrendezés kapcsán 15 év után eladásra került. Megvásárolta egy helyi
vállalkozó, és kereskedelmi egységeket akar építeni és üzemeltetni. A cél
nemes, megvalósítható, és támogatandó.
A baj csak
az, hogy a rendezési terv módosítást már többször tárgyalta a testület,
de valahogyan sehogy sem sikerült egy menetben összegyűjteni, koncepciót
alkotni, lefolytatni a társadalmi vitákat, és együttesen jóváhagyni. Ebből
aztán több dolog következik: például az, hogy darabonként alkalomszerűen
változtatgatnak a város fejlesztési tervén, olykor nem is könnyen követhető
módon, a részmódosítások összehangolása nélkül.
És az is
baj, hogy a rendezési terv módosításához - legyen az bármilyen kicsiny
módosítás is - igen bonyulult eljárás tartozik és a szakhatóságok mellett
főként a helyi lakosság véleményének kikérése tekintetében vannak szigorú
előírások. Bizony le van írva, hogy írásban véleményt kell kérni társadalmi
szervezetektől érintettektől, és megfelelő hirdetéssel közzétéve legalább
30 napig közszemlére kell tenni, hogy a lakosság megtekinthesse, írásban
és lakossági fórumon véleményt mondhasson. No az eltelt másfél évben erre
nem ért rá a polgármesteri hivatal, mert hogy kihez is tartozik az ügy
- hát adják kézről kézre, nincs is igazán gazdája. Nem volt semmiféle hirdetmény
se Hangadóban, sem a város honlapján 30 nappal ezelőtt, hogy valahol kifüggesztve
megtekinthetők a tervek, és mikor meddig, stb. lehet észrevételt tenni.
Igazából kifüggyesztve sem volt, bár valaki mondta, hogy a városháza folyosóján
- minden hirdetés nélkül, a többi szórólap között - logott egy papírköteg,
szerintük ez kifüggesztés. Szó, ami szó, madzag volt, függesztés is volt.
De ez azért vicces.
Aztán
volt lakossági fórum is! Ajaj, micsuda egy lakossági fórum!? Szerdán délután
a polgármesteri hivatal disztermében - ahová egymás után bekopogtak, bemutatkoztak
a jegyzőjelöltek, mert oda lettek híva, de végül mégis más helyen volt
a megbeszélés. Itt aztán az érdekelt vállalkozón kívül meg is jelent egy
fő lakosság, no meg a tudósító, ami - kis jóindulattal - 2 fő. Ez aztán
a nyilvánosság! Hogy is lenne több, amikor ezt sem hirdették tisztességesen,
nehogy valaki tudjun róla, mert még elmegy. Így aztán egy pársosoros hír
szerepelt a város nem látogatott honlapján, mellékletek, a tervezet letölthető
változata nélkül. Akkor miről is van szó tulajdonképpen?
Csak a látszatról
és a cirkuszról. És ugyanezt a csiki-csukit játszák más, ugyancsak fontos
ügyekben, vagy egyszerűen nem is módosítják a tervet. Pl. Egyik képviselő
bejelenti, hogy ha a tűzoltószertár mellett zöldterület kötelező, akkor
a betont zöldre fogják festeni az is zöld terület lesz. Nem kell semmit
módosítani... Ez a fő gond, és az hogy a vállalkozó által benyújtott kérelem
másfél év óta járkál kézről-kézre, vagy éppen fekszik el a hivatalban.
És még számíthatunk hasonló "eljárásokra".
SZMSZ mellékletének módosítása
Az előterjesztést nem nyújtotta be az előterjesztő
Érthetetlen mit kell módosítani úgy a
mellékleteken, hogy az nem érinti magát az SzMSz-t. Az pedig rendelet,
tehát annak módosítására mindenképpen írásban előterjesztett rendelettervezet
szükségeltetik.
Amúgy érthetetlen,
hogy miért nem készült erről írásbeli előterjesztés. Megint valami mutyi
van a dologban? Miért is nem adják ki a testületi tagoknak? Nem titkos,
nincs annak nyilvánítva? Vagy nem volt idő egy mellékleten két szót kicserélni,
kinyomtatni, kiosztani? Ugyan már!
Anyag nincs
de egyes hírek szerint a bizottsági létszámokat kell úgy variálni, hogy
valamelyest mégis megfeleljenek a törvénynek. Mivel a MOS bizottság már
sehogyan sem tudott ennek eleget tenni, (mármint annak, hogy kevesebb kültag
lehet, mint beltag) így "önként lemondott" egy kültag. Vicces, miért is
mond le valaki amikor a város megbízta, hogy szakértőként legyen a képviselők
segítségére?
Ha
ez a téma ezt aztán igazán ki lehetett volna osztani.
Mégis
az lett volna a tökéletes, ha a saját határozatuknak megfelelően az SzMSz
módosítást kidolgozva benyújtják, mert lenne ott is mit módosítani. Például
azt, hogy teljesen értelmetlen külön MOS és PÜT bizottság. Az csak arra
jó, hogy PÜT főnök - civil foglalkozás szerinti - beosztottja is kapjon
havonta plusz 10 ezer forintot. Másra nem jó, mert érdemi munka ott régen
nem folyik, és a tagság majdnem teljesen azonos. Akkor már ezt kellene
módosítani a szabályzatban és annak megfelelően hozni javaslatot a személyi
összetételre, új bel és kültagokkal. Akkor remélhető lenne, hogy a szociális
mellett egy másik bizottság hatékonyabban működne a jelenlegi kettőtől.
Csakhogy ezt akkor rendelettervezetként kellene behozni, mert az ülésen
felvetve erről akkor sem lehet szóbeli javaslat alapján dönteni, ha egyetértés
lenne benne akkor sem.
No mindez feltételezés, mert semmi írás nincs, mi mást módosítanának. És
akkor tessék megmondani, a tisztességesen készülő képviselő, hogy és mire
is készüljön, minek járjon utána? Na azt ne tessék mondani, hogy ez egy
egyszerű eset, és ennek nem kell utánajárni. A lelkiismeretes képviselőnek
utána kell - ha már nincs odaírva, milyen törvény alapján módusolna az
akármi, mik a lehetőségek, milyen személyi összetétel lehetne jobb, stb.
Aztán az
sem érthető, hogy ennek a napirendnek miért is a jegyző az előterjesztője?
Az SzMSz módosítást mindig a polgármester terjesztette elő, mert az ő dolga,
hiszen a képviselő-testület működéséről van szó. Lehet, hogy teljesen mindegy,
ő úgyis mindenbe beleszól, és akárki az előterjesztő ő ragadja magához
a szót? De akkor meg nem lett volna helyesebb nem a jegyzőre tolni ezt
a dolgot?
Cegléd Invest
adásvételi szerződés tervezete
Kétségtelen, hogy ezen tárgyalási
nap egyik leghúzósabb témája ez a bizonyos szerződéstervezet. Nem csak
azért, mert a területek eladását is igen nagy közfelháborodás követte,
hanem azért is, mert a teljesen lehetetlen elfogadhatatlan helyzetet ezen
szerződéstervet még tovább rontja, egészen addig, hogy kritika nélküli
aláírása során rövid időn belül többet kellene fizetnie a városnak kártérítés,
környezetvédelmi költség bontás és egyéb címen, mint amennyi a vételár.
Ezt a nézetet megerősíti Szabó Sándor ügyvéd feljegyzése is, pedig Ő az
önkormányzat fizetett tanácsadója. Nézzük sorban.
Először
is tarthatatlan az az állapot, hogy egy ilyen fontos, és 20 millió feletti
összegű témával kapcsolatban nincs előterjesztés. A szerződésszöveg nem
az, és az ügyvédi feljegyzés is csak melléklete lehet annak. Igenis a képviselők
tisztánlátása érdekében kell előterjesztét készíteni, megvilágítva a jogszabályi
hátteret, bemutatni az előnyöket, a hátrányokat, és kidolgozott, alternatív
döntési javaslatokkal szolgálni. Akkor nem kellene sok vita, el lehetne
dönteni, hogy A, B, vagy C variáció felelne meg a város - és nem
a vevő - érdekeinek.
Mert
a következő ami teljességgel elfogadhatatlan, hogy itt nem a város - és
annak szakértői, jogászai - készítik a szerződéseket és szabják a feltételeket,
hanem a vevő! Micsoda világ az, hogy a vezetők nem foglalkoznak azzal,
hogy mi legyen a szerződélsben, írjon a vevő egy tervezetet, és az tárgyalási
alap. Egy nagy frászt lehetne ez tárgyalási alap. Tulajdonképpem mit képzel
a polgármesterünk? Pontosan látszik, hogy ez a majd 10 oldalas szerződéstervezet
mindenkinek jó, csak a városnak nem. Igenis azt, hogy milyen feltételekkel,
hogyan adja el az ingatlant, azt az eladónak kell meghatározni. Erre pedig
bőven elegendő mondjuk két oldalas szerződés - ilyen bianco formák ingatlaneladásra
kellene hogy legyenek a hivatal számítógépeiben, de bőven található az
interneten, de még a CD jogtár iratmintái között is. 10-12 pontban, egyszerű
szövegkörnyezetben le lehet írni, mi az eladó, mennyiért, megtekintés szerinti
állapotban, az eladó egyéb felelősséget nem vállal, fizetési mód és határidő,
megvalósítható tartalom, vissazvételi jog. Tulajdonképpen ennyi.
Itt fordítva
van. A feltételeket a vevő szabja. És nem is akármilyen feltételeket!
Persze mindez
elkerülhető lett volna, ha a testület és a városvezetők betartják a törvényeket,
és - ha már mindenaron el akarják adni a város eladhatatlan ingatlanát
- pályázaton meghirdetni azt. No kéremszépen, ebben a pályázatban lehetett
volna leírni, hogy az ingatlan ennyi négyzetméter, ilyen induló áron, ilyen
állapotban, megtekintés alapján eladó. Ennyi. Akkor a vevőnek jelentkező
nem variálhat, vagy kell neki, vagy nem. Itt meg teljesen úgy néz ki, mintha
nekünk kellene könyörögni a vevőnek, hogy ugyan vigye már bagóért az ingatlant,
mert ha nem még adunk engedményt. (lebontjuk az épületet.) Micsoda világ
ez? Miért nem képviselik a képviselők a város érdekeit, egy ilyen vevővel
szemben? Az ügyvéd által leírtakat nem szükséges megsimételni, sokminden
benne foglaltatik, amivel egyet lehet érteni. Azzal is, hogy ha a vétel
feltétele a környezetvédelmi nyilatkozat, akkor el kell állni az eladástól.
Ez egyértelmű beszéd. Hogyan is jöhet szóba bármilyen egyéb kötelezettségvállalás
azon túl, hogy bagóért megkapnák a város aranyat érő ingatlanát.
Ki ez a Cegléd Inveszt, és mit
akat venni?
Eleinte
semmit. Szóba sem került. Ugye az úgy volt - kezdődik itt is mint minden
mesében - hogy egy egészen más cég CBA áruházat akart építeni Rétságon.
Kiszemelte a legjobb területeket, és neki csak az a jó. A testület arról
döntött - nyilvános pályázat nélkül, törvénysértő módon és áron alul -
hogy ennek a cégnek eladja CBA építésére a területet. Ha ilyen döntés született,
akkor ezt tessék végrehajtani. Jelenleg ez az érvényes döntés, mert arra
viszont nem volt elég szavazat, hogy a cégváltást a testület elfogadja.
Gyakorlatilag azt mondta ki ezzel, hogy a CBA cége lehetne vevő,
Cegléd Inveszt nem. Akkor micsoda arcátlanság a testület elé hozni döntésével
teljesen ellentétes szerződést?
Majd kiderült,
hogy aki ezzel a szöveggel beetette a testületet, nem is akar venni - az
se biztos hogy CBA-t akar építeni - hanem jön egy másik cég, majd az a
megállapodást és az akkori határozatot is überelve új követelésekkel áll
elő, de egyetlen szó nincs arról a szerződésben, hogy mire is veszi a területet,
mi lesz ott.
Mi lesz ott?
No
éppen ez a jogos kérdés. Mert ha már a képviselő-testület mindenképpen
CBA áruházzal akarja tönkretenni a városban jelenleg is adózó kereskedőket,
akkor kösse ki a szerződésben - vagy egy előzetesen aláíratott másik szerződésben
- hogy az az értékesítés feltétele, hogy ott 1200 m2 - vagy amennyi akkor
alhangzott, milyen paraméterekkel rendelkező áruház vagy üzletközpont létesüljön,
az legalább 5 évig működjön ezzel a funkcióval. Legyen benne a szerződésben,
hogy legyen játszótér, parkoló, és egyéb kötelezettségek. Csak ezen esetben
elfogadható bármilyen adásvétel.
A
jelenlegiben ugyainis mindezek nincsenek meghatározva, a Cegléd Inveszt
nem igárt se CBA-t se játszóteret, rajta ezt számon sem lehet kérni.
Nehogy
azt mondjas valaki, hogy nem kell ezt szerződésben rögzíteni, majd később
mást nem engedélyeznek. Mert ez egyrészt nem igaz, másrészt az lenne a
törvénysértő. Ha ugyanis valaki tulajdonos, akkor lakásra, irodára, palotára
kér építési engedélyt, nem lehet azon a címen megtagadni, hogy a város
másra gondolt.
A
szerződésben viszont - a római jog óta - szabadon rendelkezhetnek a felek,
és fogalmazhatnak meg kikötésket. Egyedül itt nem jogsértő rendelkezni
arról, hogy minek kell megépülni, és ha nem az épül és annak megfelelően
működik, akkor a szerződés érvénytelen.
Igen,
ezt hívják visszavételi jog kikötésének, azon túl pedig beépítési kötelezettségnek
és elidegenítési tilalomnak. A visszavételi jogot pedig nem másfél évre
kell kikötni, mert ha ez van leírva, a különböző időhúzó taktikákkal
ezen túlhalad a vevő, utána már nem lehet mit tenni. Ezért a PTK szerint
megengedett 5 évet mindenképpen indokolt kikötni, ha a testület a város
érdekeit tekinti szem előtt.
Milyen
alapon? Hát csak azon az alapon, hogy a telek ezen az áron való értékesítése
erősen kedvezményes ár. A kedvezmény - egyfajta támogatás - csak abban
az esetben jár, ha vállalja a szerződési kikötéseket. Különben vegye meg
60 millióért, mint a másik CBA a telket. (Ő se épített, most perelik 30
millióért, mert a régebbi testület ezt beletetette a szerződésbe.) Ebben
a szerződésben semmi ilyen nincs. Nem érdekes ez?
Mi legyan az épülettel?
Ez
több mint vicces! Megvennének egy ingatlant, úgy ahogy van rajta egy lakóházzal
(Gamesz épület), aztán még azt akarják, hogy az önkormányzat bontsa le
az épületet. Hogyan, miből és miért is? Ha a vevőnek nem kell, azt csinál
vele amit akar, a szerződés megkötése után a tulajdona. Oda az önkormányzatnak
azután semmi köze bontani. No de hogy a vételáron felül költsön a bontásra,
tereprendezésre, a hulladék megfelelő elhelyezésére - ami lehet akár 2-3
milliós költség is - az már végképp elfogadhatatlan.
Egyéb kikötések
Vannak egyebek
is. Érdekes ez a környezetvédelmi nyilatkozat, amiben olyan súlyos szabályok
vannak, amit eleve nem tudunk teljesíteni. Leginkább azért mert nem lehet
arról nyilatkozni, hogy ott semmiféle környezetkárosító anyag nincs, amikor
tele van veszélyes gazzal, parlagfűvel. Azt sem lehet állytani, hogy nincs
talajvíz, mikor köztudott, hogy a terület talajvizes. (Egy figyelmes vevőnek,
mielőtt ajánlatot tesz, illik magának utánanézni, mire is ad árajánlatot.)
Mindezzel
csak az a baj, ahogyan az ügyvéd is leírta, hogy ha talál mondjuk a talajon
egy négyzetméteren szétfolyt olajat, gépzsírt, permetezőszert, egyebet
- amit egyáltalán nem lehet kizárni, sőt még mást is mert ne feledjük,
ez MHS, készőbb MKSz épület volt, katonai céló anyagokkal, fegyverekkel,
egyebekkel - akkor nem a vételárat akarja visszakövetelni, hanem olyan
kártérítést, elmaradt haszon és egyéb címén, ami azt jelenti, hogy a város
többszörösét fizetheti vissza, mint amit kapott az ingatlanért, miközben
az vissza se száll a városra. No ez az ügyes megoldás. (Van aki
azt mondja, hogy a pofátlanság netovábbja.) Sőt mindezt per nélkül, mert
a szerződésben foglalás azt jelenti, hogy nem is kellene ahhoz bíróság,
hogy fizetni kelljen. Jegyzőkönyvezik a parlagfüvet, az épület körül talált
veszélyes anyagmaradványokat, a talajvizet és benyújtják a számlát.
Mit garantálhat még a testület?
Olyat
például biztosan nem, hpogy a földhivatal 5 napon belül bejegyezze, mert
ott is vannak kifüggesztési és fellebbezési határidők. Bárkinek, akinek
sérti a jogos érdekét 15 napon belül megtámadhatja a földhivatalban a szerződést.
Ezt akarják kizárni, amit nem lehet.
És
azt sem lehet garantálni, hogy az építési engedély útjába semmiféle akadály
nem merül fel. Elég, ha bármelyik szomszéd fellebbez az építési engedély
ellen, márpedig ezt biztosra lehet venni, hogy így lesz. Ez esetben ugyancsak
az önkormányzat felelne anyagilag az időmúlásért, elmaradt haszonért. Semmiképpen
nem maradhat ilyen - egyébként jogsértő - kitétel a szövegben.
A testület
ebben az ügyben eddig is meg volt vezetve, most úgy látszik elmennek a
végsőkig. Ha már ilyen mazsolák, hogy tizedáron odaadnak egy ingatlant,
akkor miért is ne vennék be ezt a cumit. Nagyon sok választópolgár várja
kiváncsian, mit döntenek.
Óvoda beszámolója 2007/2008-as
tanévről
Az óvoda beszámolójáról csak röviden.
Úgy gondolom az óvodavezető igen jó beszámolót akart, ezért részletes táblázatokkal
egészítette ki mondandóját. Ezen aztán rágódhatnak a képviselők, akik közül
köztudott, hogy nemigen ássák át magukat az ilyen részletes adatokon és
igazából nem is érdekli őket.
A
hozzáértőnek persze jelenthet izgalmas szemlélődést, de talán jobb lett
volna, ha egy átgondoltabb szöveges beszámoló készül, amelyben nemcsak
azok szereplnek, ami a mostani tulajdonképpen részletes adatközlésen, hanem
a képviselők számára is megfelelő áttekintést kap mondjuk az óvoda
szakmai céljairól, azok megvalósításának lehetséges módjairól, akadályairól,
az óvoda kapcsolatrendszeréről, a szakmai színvonalról, az óvodai kollektíva
jellemzőiről, működtetés pénzügyi és technikai gondjairól, és úgy általában
arról, mitől otthonos hely az óvoda a kisgyermekeknek és mitől megnyugtató
a szülöknek, hogy jó helyen van gyermekük. Ez pedig a leírt számokból -
noha alapos munka - nem következik.
Van
itt például egy dolog, ami feltétlenül szöveges elemzést igényel, és bizonyára
képviselői kérdések is megfogalmazódnak ebben az irányban. Ez az óvoda
kihasználtsági mutatói. 54%, az előző időszak kihasználtsága. Ez azt jelenti,
hogy 100 beírt óvodás mellett átlagosan 54 volt jelen. Ez azt is jelenti,
hogy bizonyára volt amikor csak 30, és volt amikor 85. Feltehetően ritkán
volt olyan hogy 95 %-nál nagyobb volt a részvétel. Ez azt is jelenti nagyjából,
hogy egy beírt gyerek - átlagosan - az óvodai napoknak közel a felén volt
jelen, ami különösen az iskolaelőkészítő munkát teszi nehézzé.
Indokként
szerepel a betegség. Nos kétségtelen, hogy kisebb gyermekek körében nagy
a megbetegedés esélye, de ennyire? Tény, hogy korábban - amikor magam is
képviselő voltam -, a 65%-os kihasználtsággal sem voltam elégedett, de
magyarázatot kaptunk, hogy az óvodánál sajnos ez a helyzet. Aztán vannak
akik beiratkoznak, de alig járnak. Tehát - ahogy mondták akkor -, más ovódáknál
is megszokott, hogy a beírt létszámnak 2/3-a az átlag kihasználtság. Azt
kell mondani, hogy a jelenlegi ennél is több, kiváncsi lennék, mi lehet
az oka.
A
dolog azért érdekes, mert a létszám és a csoportok száma a beiratkozott
óvodások szerint van kialakítva. 100 fő után 4 csoport, csoportonként 2-2
óvónő. Ez a törvényes lehetőség. De korábban is kérdeztem, hogy ha
ilyen alacson a kihasználtáság (akkori 65 %) nem volna elég 3 csoport?
Nem elég, mert azt a beiratkozott létszám szerint kell biztosítani. No
ezen bizonyára lesz vita a testületi ülésen is.
Az önkormányzat és intézményeinek
hatályos szerződéseiről
Ez egy visszatérő
téma, hiszen - ki tudja miért - a testület fontosnak tartotta és egyszer
már napirendre tűzte ezt a témát. Megfelelően előkészítve nem lett, bármilyen
következtetés levonására alkalmatlan. No most ugyanúgy alkalmatlan. Láthatóan
ki lett egészítve az intézmények szerződéseivel, amivel eddig sem volt
komolyabb probléma.
Amivel viszont volt, maga az önkormányzat és a polgármesteri hivatal sokkal
jelentősebb kötelezettséget jelentő szerződései - most is kimaradtak. Pedig
ha jól meggondoljuk, a testületnek ehhez van leginkább köze, mert az mégiscsak
hatáskörelvonás lenne belebeszélni, hogy pl. az iskolakonyha honnan veszi
a csirkét vagy a répát. Attól van ott felelős intézményvezető, és - a példánál
maradva - konyhavezető, hogy a jó gazda gondosságával a költsévetési kereteket
leghatékonyabban kihasználó módon gazdálkodjanak. Ha meg ez a dolguk, miért
is kell egrecéroztatni őket.
Így kellene lenni a polgármesteri hivatalban és az önkormányzatnál is.
Mint ahogyan a legutóbbi, e tárgykörben folytatott ülésen Tóth Mária megfogalmazta,
amely hivatalban rend van, akkor a szerződéseknek, kötelezettségeknek kell
lennie egy felelősének egy dossziéjának, ahonnan csak elő kell venni és
az abban foglaltakat folyamatosan figyelemmel kisérni, számonkérni, ha
szükséges szankcionálni. No most kéremszépen ebben ismét nem történt semmi!
Ezzel az előterjesztéssel elterelve a saját felelősségi köréről a figyelmet
az előterjesztő kikerüli ezt a kötelezettséget. Ismét nem számol el a szerződésekről,
pedig abból van bőven. Itt nem soroljuk fel ismét, legutóbb
néhányat tételesen megneveztünk. legalább azokat, amiről tudnak,
hogy van arról kellene beszámolni. Nem, itt ez nem érdekes. Vagy tényleg
nem tudják, hogy mikor, milyen szerződést kötöttek, és azokkal mi a helyzet.
Hiába, a polgármestert - mint vezetőt és mint előterjesztőt - továbbra
sem érdekli a testület ránézve kötelező határozata, a pézügyekben való
tisztánlátás. Ha pedig a testület ezt hagyja, és a százezres, milliós szerződések
ügye nem érdekli őket, akkor ehhez többet a korábban elmondottaknál nem
tudunk hozzátenni.
Bursa Hungarica Felsőoktatási
Önkormányzati Ösztöndíj rendszerhez való csatakozásról
Rétság önkormányzata eddig minden évben
csatlakozott a Bursa Hungarica ösztöndíjrendszerhez, melynek lényege, hogy
központi forrásokból annyi összeggel egésszítik ki 10 hónapon keresztül
a pályázatban nyertesként kihozott tehetséges, de szociálisan rászoruló
felsőfokú tanulókat, amennyivel az önkormányzat is támogatja. A cél nemes,
noha minden évben megfogalmazódik, hogy nem csak a szociálisan rászorultakat,
hanem minden felsőfokú intézményben tanulót támogatni kellene, még akkor
is ha azt az állam nem egészíti ki. Ez persze nem ezen előterjesztés témája.
Pedig lehetne, csak olyan címen, hogy "Felsőfokú tanulmányokat folytató
tanulók támogatása". Ez esetben egyszerre lehetne dönteni a Bursáról, és
más támogatási formáról, esetleg együtt lehetne meghirdetni és értékelni
azt.
Kár, hogy
az előterjesztés mindezt, a vonatkozó jogszabályokat, az előző évben erre
fordított helyi összegeket, a tapasztalatokat, vagy a jelenleg felosztani
tervezett összeget nem tartalmazza. Így aztán ismét nem tudni, igazából
miről is döntenek konkrétan a képviselők. Vagy ami még előfordulhat, az
ülésen vitatkoznak ezekről feleslegesen.
Mert az
összegszerűség persze nem mindegy, még akkor is, ha ez a pénz nemes célra
megy. 20-30 fiatal egy éven keresztüli támogatására kb összesen annyi,
mint az elbúcsúztatott jegyző egyszeri jutalmára. Erre inkább kellene költeni,
mint indokolatlan jutalmakra.
Aztán
hol van a pályázati felhívás szövege, amit a testületnek jóvá kell hagyni,
nyilvánosságra hozni, kihirdetni, és a pályázatokat a polgármesteri hivatalba
bekérni. Jó-jó, tudom, hogy ez csak a jelentkezés arra, hogy a központi
támogatásrész meglegyen, de mégis. Akkor ezt egy másik ülésen ismét tárgyalják,
majd a beérkezése után újra az odaitélést? Hű de nagyon azt a látszatot
keltenék, hogy mennyit dolgoznak egy ilyen egyszerű ügyön. Nem is kellene
háromszor tárgyalni, hanem most - akár a támogatás elnyerése esetére -
jóváhagyni a pályázati felhívás szövegét, határidejét, formanyomtatványait
is. Akkor már csak az értékeléskor kell ismét napirendre tűzni.
Vagy ismét
az lesz, hogy majd testületi kontroll nélkül valaki megír a testület nevében
egy pályázati felhívást? No ne! Ezt jóváhagyni a testület dolga. Akkor
hol van hát a szöveg, pontsoítva a jelen évre?
Járóbeeg
- szakellátó Központtal kapcsolatos döntések
A kormány
által felkínált és a a kijelölt önkormányzatok szára elvárt pályázat következő
szakaszába értünk. Az alábbi előterjesztésnek nevezett iratot áttanulmányozva,
és különösen a a mellékelt táblázatot, azt kell mondani, hogy a korábbiakban
többször leírt észrevételeink nagy réssze megalapozott. Olyannyira, hogy
az ott leírtakat felesleges újra felsorolni. Aki figyelemmel kisérte tudja,
aki nem bizonyára elveszne az ügy bonyolult szálai között. Néhány dolog
azért mindenképpen ide kívánkozik, ezzel a legutóbbi irattal kapcsolatban,
illetve a döntési folyamatról.
Miért is
zártanak tervezik?
A törvény értelmében ez semmiképpen nem lehet zárt ülés. Sem kinevezés,
sem jutalmazás, sem álláspályázat elbírálásáról nincs szó, és ez esetben
tulajdonnal való olyan rendelkezés sem áll fenn, amely nyilvánossága sértené
az önkormányzat érdekeit. Egyszerűen mutyiba, sutyiba akarják ezt az ügyet
tartani. A nagyközönség még arról sem kapott tájékoztatást - a rétságiaktól
- hogy továbbléphet a pályázatban, mert ki lett jelölve a város az építésre.
(Nem nyert, ki lett jelölve!!!)
Nos az igaz, hogy az anyagban szerepel egy ember neve, ettől még ez nem
zárt ülés. Ha nagyon becsukjuk a szemünket, és ezt személyi ügynek tekintenénk
- pedig semmiféle közalkalmazotti kinevezésről vagy választásról nincs
szó - akkor is az lenne a normális, hogy a nonprofit Kft megalakításával
kapcsolatos vita és döntés a mikéntekről nyilt ülésen legyen megtárgyalva,
és ha már annyira titkolózni akarnak az egyetlen jelölttel - akik nem kétséges,
hogy a többség megszavaz, és utána úgyis ki kell hirdetni - akkor a megalakítandó
Kft vezetőjének és bizottságainak névszerinti megbízása legyen másik napirend.
De ezek kijelölésének alapelveit is lehessen figyelemmel kisérni az előző
szakaszban.
Miféle cég
alakul és mikor?
Hát ez teljesen ledöbbentő előterjesztés ebben az ügyben. Mert az tény,
hogy a korábban már megszavazott szerződés értelmében kötelező létrehozni
egy nonprofit Kft-t amely menedzseli az beruházást, és később végzi a működtetést.
(miből és hogyan arról kicsit később.) Na kéremszépen, itt sokminden le
van írva erről, de egyvalami nincs! Kérdezem én, hol van az alapítandó
cég alapszabály tervezete, vagy társasági szerződése? Mert a cégalapításhoz
ez szükséges, és a testületnek ezt a dokumentumot - kb 10-20 oldal - kell
alaposan megismerni, minden mondatát megvitatni és megszavazni. Arról kéremszépen
felesleges szavazni, hogy legyen-e ilyen kft, mert a projekt megvalósításához
kötelező. De még ha szavaznak is róla, nem elegendő. Mert a cégbírósági
benyújtáshoz is testületi szavazások szükségesek - ahány tulajdonos van
annyi - és arról szóló határozat, hogy az alapító okiratot fogadja el a
testület, illetve mind a 17 testület. Ha jól számolom, minderre van még
4-5 napja a polgármesternek.
Kérdezem hát, hol van az alapító okirat? Mikor lesz kész, és ki fogja jóváhagyni?
Csak nem arról van szó, hogy egy ilyen hosszútávú és sokmilliós összegeket
befolyásoló iratra majd felhatalmazást kér a polgármester, majd ír valamiféle
iratot, és azt a testület nélkül, de nevében benyújtja? Aztán ne érdekeljen
senkit, hogy abban mi van? Ez teljesen tarthatatlan, már csak azért is
mert cég alapítás nem ruházható át a testület hatásköréből, márpedig a
cégalapítás az alapító okirat (társulási szerződés) megalkotásával és elfogadásával
kezdődik. A mostani lehet valamiféle traccsparti, baráti beszélgetés, de
nem cégalapítás. Aztán ha megfogalamzódik, hogy milyen is legyen a cég,
milyen döntési, gazdasági ellenőrzési rendszerrel, milyen testületei legyenek,
és a többi, amit a cégtörvény előír - szóval akkor ismét lesz egy rendkívüli
ülés, ahol a képviselők elé dobják a 10-20 oldalas okmányt, hogy felkészülés
elemzés nélkül szavazzanek? Ez megengedhetetlen! Még a cég nevét sem döntötték
el, sem székhelyét, a telephelyét, sem a telefonszámát és a többiről nem
is beszélve.
Tudomásul kell venni, hogy ha a kormány szándéka az, hogy a rossz pályázat
ellenére nem hagyja veszni az EU-s pénzeket, és mindenképpen megépítteti
a járóbeeg (igen, így írták a meghívóra) központot, akkor az alapjaiban
változtatja meg a város gazdálkodását, működését, pro és kontra. Kontra
a meglévő intézmények rovására. Ezért hát tűrhetetléen, hogy egy kidolgozatlan
alapokmányból következő jogi kalamajkák sorozata zúduljon a város nyakára.
Aztán az is lehet, ha nem megfelelő a cégbíróság be sem fogadja, hanem
megszünteti az eljárást. Mert persze ismert a hiánypótlás fogalma olyan
cégeknél, ahol alapvetően jó az okirat, csak néhány dolog vár pontosításra.
Ahol nem ez ál, visszadobják az egészet.
Kik és hogyan
is lesznek tulajdonosok?
Nos a mostani iratban le van írva, hogy nincs olyan, hogy a csatlakozó
települések 0,2 %-ban tulajdonosok, 5-10 ezer forinttal. Ismét azt kell
mondani, hogy erre a tényre, és sokminden másra is - Jávorka képviselő
figyelmezetett. Figyelmen kívül hagyták, most mégis kiderült, hogy minden
csatlakozó önkormányzatnak legalább 100 ezer forint törzstőkét kell betennie.
Erre pedig már akkor is azt mondták, hogy pénzt nem adnak. Ez egyfajta
22-es csapdája. Miért is kellett akkor hazudni, ha ilyen rövid idő alatt
utolérték a sánta kutyát? Azt ne tessék mondani, hogy ilyen miliárdos ügyben
tévedhet a polgármester, mert az olyan polgármestert aki ennek nem néz
utána azonnal el kell zavarni.
Aztán érdekes a helyzet. Kitalálta valami tanácsadó, hogy akkor Rétság
egyedül csinál Kft-t. Ez ugyan nem felel meg a pályázati kiírásnak, és
ilyen egyszemélyes céget nem fogadnak el. Erre az okos tanácsadó azt javasolja,
hogy Rétság által bevitt törzsvagyonból osszunk ki minden önkormányzatnak
180 ezer forintot, összesen több mint három milliót. Miért is kéremszépen?
Mi lennénk a Róbert Bácsi? Azért valakinek igazán a fejéhez kellene már
kapni ez ügyben! Rétság város vagyona nem arra van, hogy a környező települések
között osztogassák!
Azért nagyon érdekes az is, hogy mindezt olyan csűrcsavarral tennék, hogy
a 17 településnek gyakorlatilag nem lenne szavazati joga semmiben. A helyi
önkormányzatnak igen, ezt a jogot esetleg átruházza a polgármesterre -
és akkor ő egyszemélyben jár el a miliárdos beruházás és az 5 év alatt
ugyancsk miliárdos működtetési költségek felosztása felhasználása felett.
Mert csak egyedül neki lenne szavazati joga? Nem nagyon hiszem, hogy ilyen
konstrukciót egyébként bevenne a cégbíróság, ha meg nem az ügy több hónapra
való elhúzódásával kell számolni.
Mire kell
a kft?
Hát arra, hogy ha megalakul, akkor az önkormányzat létrehozza, beteszi
az önrészt, és a cég az alapító okirata szerint önállóan, innentől kezdve
az alapító önkormáényzat beleszólása, kézi vezérlése nélkül önállóan működteti
a céget, intézi az építkezést és szervezi a működtetést. A város jelenlegi
bármely intézményénél 10 szer nagyobb feladat. Akkor ha egy századnyi művelődési
központ munkatervén lehetett hónapokat vitatkozni - miközben jól működik
-, ugyan tessék már elcsacsogni, hogy egy - mi léptékünkkel mostre cég
- ügyeivel terveivel működésével miért is nem lehet tisztességesen, nyiltan
és nyilvánosan foglalkozni, és megfelelő alapító okiratot beadni a testületnek
véleményezésre.
Miből működik
majd a kft?
Itt is egy öngól. A kft működését az önrész képezi. No akkor számoljunk.
Rétság önrészként bevitte az alakuló teret és az egyik épületet, úgy 70
valahány millió erejéig. Ehhez kell biztosítania néhány milliót készpénzben,
amit meg fel akar osztani a települések között. Marad néhány 100 ezer forint,
amivel kistafírungozza az új kft-t, és tessék elkezdeni működni, és megszervezni,
előfinanszírozni az építkezést. Mert kéremszépen azt nem lehet majd az
ott dolgozó embereknek mondani - pláne mert haverok lesznek egytől egyig
- hogy fizetés helyett kapsz pár négyzetmétert az alakuló tér sarkából.
Miből lehetne pénz? Nem tudom! Az egészen biztos, hogy a cég megalakulása
után önkormányzati forrásokat oda nem tehet be. Törvény tiltja, meg nem
is lenne miből. Még a közművek beígárése is nagy falat lett hirtelen, mivel
azt az építkezés megkezdéséig el kell készíteni. Hitelt ugyan vehetne fel
a Kft, ha lenne valamiféle fedezete. De amíg nem építi a házat, nem lesz
tulajdona, ami hitelképessé tenné.
Éppen ezért kellett volna az önrésznek pénzben rendelkezésre állani, hogy
mondjuk az alakulótér tényleges értékén, mondjuk úgy 20 millió forinton
szerepel, és 70 milliót az önkrományzatok - hangsúlyozom a többes számot
mert így logikus és így kötelező - beteszik, valamilyen arányban és olyan
arányban rendelkeznek is.
Akkor megint kit vert át az ilyen megoldásra szavazó testület? Nem a pályázat
kiírót és nem az államot, hanem saját magát! Mert alaptőke nélkül megalapított
kft nem lesz működőképes. És ha még a jog engedné, akkor is elképzelhetetlen,
hogy erre újabb 50-60 milliókat tegyen be a város, pláne ha nincs miből.
A vezetésről
Nor erről nem sokat tudnánk írni, mert erről az alapszályban kell rendelkezni.
Teljesen egyértelműnek látszik, hogy azért lenne egyszemélyes a Kft, hogy
egyedül a helyi hatalmasságok döntsenek a - jelentős fizetéssel alkalmazott
- vezető, és az összes döntéshozó személyéről. Teljesen természetesenk
tartom, ezek után, hogy oda sógor, koma jóbarát mind be fog kerülni, akkor
is, ha esetleg szakmai felkészültsége hagy maga után kívánnivalót. A testületeket
ugyan alapításkor az önkormányzatnak kell meghatározni, de nincs kétségem,
hogy itt is hasonló módszert követnek, mint a mostani bizottságok összeállításánál,
és a polgármesterhez hű többség megszavazza. Hallottam olyan hangokat is,
hogy bekerülnek az igazgatóságba, felügyelő bizottságba képviselők. Lehet,
hogy ez a szándék, de ez nem megengedett. Törvény tiltja az önkormányzat
által alapított cégben az ilyen részvételt. Összeférhetetlen!
Miből is
fog működni?
Ha már a fentieken valami értelmes és érdemi vita után túljutna a testület,
és áttekintené a várható kiadásokat, az sem lesz semmi. A pályázatíró ugyanis
felszólította a pályázatkészítőt, hogy pontosítsa a kalkulációt, mert nem
lehet nullszaldósan üzemeltetni az intézményt.
Erre van mellékelve egy táblázat, amin elég nehéz elmenni. Mindenesetre
van ott egy adat, 2007 évi árfolyamon, az épület 100 %-os kihasználtsága
mellett jelenleg évi 79 millió forintot kellene hozzátenni. Önök is ezt
olvassák ki a táblázatból?
No akkor kérem az a kérdés, hogy miből? Különösen, hogy az a pályázatban
is le volt írva, hogy - legjobb remények esetén is a 3. 4. évben lehetséges
100 százalékos kihasználtság. Addig pedig nem. Így az éves ráfordítások
akár 150 milliót is kitehetnek a működési költség fedezésére. (Tudom vannak
olyan szóbeszédek, hogy a kormány úgyis beszáll, de ez szóbeszéd és nem
törvény. Ha beszállna is csak töredékkel, és a teljes kihasználtság melletti
ráfizetést fedezné.
Itt jön be mennyire volt reális az a felmérés, amely azt mutatta ki, hogy
ide több beteg fog járni, mint a balassagyarmati rendelőintézetbe, és így
meglesz a 100 %. (ők 178 szakorvosi órát teljesítenek hetenként, itt 200-at
gondolkodás nélkül bevállaltak. Ja ha gondolkodnak, már biztos felmerül,
hogy ez azért álom. Gyarmat sem tudja feljebb vinni az óráit, pedig szeretné)
No és a gondolatmenet befejezéséhez - vagy inkább abbahagyásához - mégis
fel kellene vetni, hogy akkor hogyan is van ez? A város épít egy kistérségi
célú intézményt, amibe a települések nem szálnak bele, a város ezért megajándékozza
őket 180.000 forintokkal. Aztán majd működik valahogyan az intézmény, úgy
hogy a betegek kb 15-20 %-a rétsági, a többi a szomszéd településekről
jön, de az összes hiányt Rétság vállaja fel, azok akiknek a betegei ide
jönnek továbbra sem fizenek egy fillért sem. Miközben a város összes többi
céljainak megvalósítását hosszútávra megakadályozza ez a fejlesztés.
(No nem baj, kit érdekel itt a város? Legyenek elegek a nagyravágyó álmok,
az, hogy ismerősöknek barátoknak haveroknak lesz jó állása, barát vállalkozóknak
- ismerjük az itteni ajánlatkérési gyakorlatot - lesz sok és jó munkája,
a többi meg nem számít?
Bár ez eléggé álságos dolog, mert nyilvánvaló, hogy az építkezés azon időkben
fejeződik be, amikor az a testület éppen levitézlik. Az érdemeket persze
learatják - a kormány támogatásával ideeröltetett fejlesztés miatt - de
a nyűgöt vegye nyakába a következő választott grémium.
Mégis mit
lehetne tisztességesen tenni?
Ez jó kérdés így eső után köpönyegként. De akkor is, most is az a véleményem,
hogy kezdetektől fogva felnöttnek tekintve az állampolgárokat pontosan
tájékoztatni az összes előnyről, de a hátrányokról, a költségekről kötöttségekről
is. Kikérni és figyelembe venni a helybenlakók véleményét. Mert egy ilyen
nagyjelentőségű ügyben nem illik a választók nélkül dönteni, az illemen
túl pedig ne higgye senki, hogy az itt lakók véleménye nélkül 6-7 ember
tud mindenkinek jó döntést hozni. Olyannyira nem, hogy ebben a kérdésben
a helyi népszavazás kiírása sem lett volna, vagy nem lenne indokolatlan!
Részletes ismertetés és érvelés után. Aztán döntsön a lakosság, hogy a
városnak milyen fejlesztési irányát tartaná fontosnak. Ha pedig megszavaznák,
akkor később nem lehetne panaszkodni, hogy emmiatt nem lesz felújítva iskola,
járszótér, út, és a többi.
Jegyzőválasztás
Ehhez csak néhány
mondatot, hiszen semmiféle adat, okmány nincs a birtokunkban. Zárt ülésnek
van minősítve. Ez pedig nem magától értetődik! Éppen ellenkezőleg van.
Alapesetben nyilt ülés van, és ha jelöltek közül valaki kéri a zárt ülést,
akkor lehet csak ilyet tartani. Ha egy sem kéri, akkor nem lehet. Más településeken
pedig nemigen divat a jelölteknek a titkolózás, elképzelhető, hogy itt
sem kéri senki. Erről pedig már a pályázatban értesíteni kellett volna
őket, hogy kötelező csatolni erről a nyilatkozatot. Na most előfordul,
hogy senki nem kérné, de valakit majd befűznek, hogy csak kérje, és akkor
lehet tovább titkolózni.
A következő dolog feltételezés. Úgy tűnik kevés pályázat érkezett, de konkrétumot
persze nem lehet tudni. A pályázatok tartalmáról sem. No azért megjegyzendő,
hogy ha kevés a pályázat, ezen nem lehet csodálkozni. Ha nem lenne olyan
közöttük, aki megfelel, azon sem. Elsősorban azért, mert nem lett megfelelően
meghirdetve. Van ugyanis egy központi honlap (www.kozigallas.hu) ahol kötelező
megjelentetni a pályázatot. Nem volt oda feltöltve. Talán azt fogják állítani,
hogy igen de ez nem igaz, ha fel lett volna töltve arról a rendszer ad
egy nyomtatott igazolást, akkor azt tessék megmutatni. Ez csak azért érdekes,
hogy e tekintetben el lehet felejteni a BM közlönyt, bár abban is kötelező
meghirdetni. Azért mert - anyagiak miatt - egyre kevesebb helyre jár, az
eredeti dátumához képest késve jelenik meg, így aztán marad 6, max 8 nap
az érdemi pályázat elkészítésére. (De csak annak, aki állandóan lesi, hova
is lehet pályázni!) Pontosan lehet tudni, hogy a köztisztviselői állást
keresők mostanában az előbb hivatkozott internetes oldalt nézegetik rendszeresen.
Ha ott nincs fenn, nem lehet remélni, hogy legyenek bőven jelöltek, úgy
hogy a városnak a legjobban felkészültet, gyakorlattal rendelkező, és kész
programmal érkezőt lehessen választani.
No még néhány mondat a programról. Nem tudom, adtak-e be szakmai programot
arra nézve, hogyan is akarják és hogyan tudják kezelni a hivatalban kialakult
jelenlegi helyzetet. Mert kéremszépen ahhoz, hogy valaki helyben érvényes,
átgondolt és megvalósítható programot tudjon készíteni, sok-sok részletes
információ kell, és nem néhány nap az elkészítésére! Abban pedig biztos
vagyok, hogy sem a város honlapján nem tudott elegendő anyaghoz jutni,
aki kereste, sem a hivatal nemigen tudott olyan helyzetelemzéseket és koncepciókat
adni, amire egy ilyen terv épülhetne. Mert egyszerűen nincs.
A nélkül pedig elég bajos jegyzőt választani, ha nincs szakmai programja,
és ő sem tudja mivel néz itt szemben és a képviselők sem - néhány kérdésen
túl - hogyah is képezli el itteni működését.
Még egy: Ugye a pályázatban az volt, hogy a beérkezést követő testületi
ülésen döntenek. Nem döntöttek. A kiírásban az szerepel, hogy az állás
elfoglalásának időpontja szeptember 1. No ez ismét teljesíthetetlen, mert
amikor tologatják az üléseket, mindazzal nem számolnak ez milyen gondokat
okoz. Az is lehet, olyan pályázó lett volna, aki csak szeptember 10 után
tudott volna munkába állni, és éppen emmiatt nem pályázott. Nem babra megy
hát a játék, már akinek ez a jegyzősdi játéknak számít.
A többit majd meglátjuk, mert a szabály szerint a zárt ülés döntését is
nyilt ülésen ki kell hirdetni és nyilvánosságra hozni.
További Kommentárok
beérkezésüknek megfelelően, várhatóan hétfőn kerülnek fel. (Nem feltétlenül
a felsorolt sorrendben!) Érdemes később visszalátogatni. Addig is kiváncsiak
vagyunk mindenki saját meglátására, véleményére, amit hozzászólásként az
alábbi linken beírhat.
|