Előterjesztések feltöltésre kerültek, és trovábbi kommentárokkal rövidesen ki lesznek egészítve. 
Bevezető kommentárunk itt olvasható >>>

	Napirend előtt: Előterjesztés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester   Az előterjesztés itt megnyitható >>>       Előzetes kommentárunk itt olvasható >>> Beszámoló a két ülés közt eltelt időszak fontosabb eseményeiről, az önkrományzat érdekében végzett munkáról Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester     Az előterjesztést nem nyújtotta be az előterjesztő
1./	2008. évi költségvetés módosításához  Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester   Az előterjesztés itt megnyitható >>>   Az előterjesztés mellékletei itt megnyithatók >>>       Előzetes kommentárunk itt olvasható >>>
2./	Az önkormányzat 2008. évi költségvetés féléves teljesítéséről Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester   Az előterjesztés itt megnyitható >>>   Az előterjesztés mellékletei 1-2 itt megnyithatók >>>   Az előterjesztés mellékletei 3-4 itt megnyithatók >>>       Előzetes kommentárunk itt olvasható >>>
3./	Rétság Város Településszerkezeti terve, Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási terv 0,94 hrsz. Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgámester  _ Az előterjesztés itt megnyitható >>> _ Az előterjesztés mellékletei itt megnyithatók >>>      Előzetes kommentárunk itt olvasható >>>
4./	SZMSZ mellékletének módosítása  Előterjesztő: Makrai Piroska aljegyző      Az előterjesztést nem nyújtotta be az előterjesztő      Előzetes kommentárunk itt olvasható >>>
5./	Cegléd Invest adásvételi szerződés tervezete  Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester      Az előterjesztést nem nyújtotta be az előterjesztő      Szabó Sándor ügyvéd véleményezése a tervezetről >>>      A szerződés tervezete itt megnyitható >>>      Előzetes kommentárunk itt olvasható >>>
6./	Óvoda beszámolója 2007/2008-as tanévről Előterjesztő: Gyurcsikné Fekete Magdolna __ Az előterjesztés itt megnyitható >>>      Az előterjesztés mellékletei 1. rész itt megnyitható >>>  __ Az előterjesztés mellékletei 2. rész  itt megnyithatók >>>      Előzetes kommentárunk itt olvasható >>>
7./	Az önkormányzat és intézményeinek hatályos szerződéseiről  Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester  __ Az előterjesztés itt megnyitható >>>      Előzetes kommentárunk itt olvasható >>>
8./	Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj   rendszerhez való csatakozásról Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester __ Az előterjesztés itt megnyitható >>>      Előzetes kommentárunk itt olvasható >>>
9./	Egyebek
	Zárt ülésen
10./	Jegyzőválasztás Előterejesztő: Makrai Piroska aljegyző      Előzetes kommentárunk itt olvasható >>>
11./	Járóbeeg - szakellátó Központtal kapcsolatos döntések  Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester   Az előterjesztés itt megnyitható >>>      Előzetes kommentárunk itt olvasható >>>
12./	Kérelem Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester

Törvényességi észrevétel nélkül
     A testületi anyagok törvényességéért, és az ülések menetének törvényességért a jegyző felel. Jó tudom, hogy nincs jegyző, de akkor ott az aljegyző. Sajnálatos, teljesen úgy tűnik, hogy a jelenlegi helyzet nagyon jó az önkormányzatnak és vezetőinek, mert az aljegyző semmire nem tesz észrevételt, a nyilvánvaló törvénytelenségre is hallgat. Meg lehetne persze érteni, ha nem azért lenne ott, hogy elejét vegye a jogsértének. E tekintetben az sem lehet kifogás, hogy állásával játszik, ha nem bólogat, mert sokkal többel játszik ha az itteni működés valamely eleméből országos botrány kerekedne. Ilyenre pedig igen nagy az esély. Nem kizárt, hogy a jegyzői állás meghirdetése is azért történt ilyen felemás módon, hogy akár még hónapokig el lehessen húzni ezt a - nekik - paradicsomi állapotot. Nem kell ide jegyző, törvényesség, észrevétel, és semmi sem kell, ami rendeltetésénél fogva a normális működést követelné meg.
      Korábban már írtuk, hogy az SzMSz-ben benne foglaltatik, hogyan kell egy előterjesztének kinézni. Ők szavazták maguknak. Éppen az általuk készítetteknek nincs köze a saját döntésükhöz. Nincs kibontva a jogi háttér, előzmények, a várható következmények, alternatívák, és minden anyagról hiányzik a jegyző kötelező észrevétele a jogszerű tárgyalás engedélyezéséről. E nélkül egyetlen anyagot nem lehetne tárgyalni. (Erről már írtunk.)

A nyilvánosságról és a titkosságról
     Ezen az ülésen is szerepel 3 téma, amit titkosan akarnak megtárgyalni, a nyilvánosság kizárásával és az elhangzottakat rögzítő jegyzőkönyek titokban tartásával. Nemigen érthető, hogy miért is?
     Semmi oka nincs a járóbeeg szakellátó (Igen, így van a meghívón. járóbeeg) témájának titkosítására. Nem is felel meg semmiféle kritériumnak, ami megengedi a zárt ülést. Na persze, lehet azt mondani, hogy az önkormányzat vagyonával való rendelkezés - indokolt esetben - zárt ülésen tárgyalható. De ez erre a témára nem igaz, hiszen itt semmi olyan nincs ami ezen témakörbe tartozik. Ha pedig mindent, ahol pénzről van szó ebbe a körbe sorolnak akkor egyetlen költségvetés, vagy 30 ezer forintos kérelem nem lehetne nyilvános, hiszen bármihez nyúlunk, minden érinti a költségvetést és az önkrományzat vagyoni helyzetét. Ugyancsak nevetséges minden témára azt mondani, hogy személyi kérdés. Már csak azért is, mert attól, hogy valamely anyagban egy személy neve szerepel, az nem személyi kérdés. Ezen az alapon egy iskolai beszámoló is zárt ülést követelne, hiszen ott pedagógusnevek hangozhatnak el, vagy le is vannak írva. Nem kérem, Ez nem személyi kérdés. Semmi indoka nincs hát a Járóbetegellátóval kapcsolatban zárt ülést tartani. Éppen ellenkezőleg! Törvény és a pályázati kiírás kötelezi az önkormányzatot, hogy az EU-s és országos közpénzből finanszírozott fejlesztést - mint ez a mostani is - kötelező a legnagyobb nyilvánosság elé tárni, folymatosan és részletesen tájékoztatni a közvéleményt.
     Ezen túlmenően a 90/2005 számú törvény igen részletesen előírja, hogy az önkormányzatok - és a közpénzből működő intézmények - igen részletesen kötelesek interneten közzétenni minden, közpénz felhasználásával kapcsolatos, a működésükkel összefüfggő adatot szerződést, tervezetet, szabályzatot. Mindezeknek nem tesznek eleget, de a lakosság széles köreit érintő kérdésben jogsértő módon titkolóznak. Mi lenne nyilvános, ha nem egy miliárdos beruházás müködésének körülményei és pénzügyi összefüggései?

Ami ismét kimaradt
     Tudom, hogy falrahányt borsó ismét szóvátenni, hogy a polgármester sorozatosan nem számol be a két ülés között végzett tevékenységéről, az önkormányzat érdekében végzett munkáról. Pedig ez nem szabadon választott, hanem számára kötelező! Nem szóban valamit mondani, hogy egész hónapban a nagy dolgozástól nem ért rá megírni, hanem időben írásban kiküldve leírni, hogy mi az a nagy dolgozás? Neki ugyanis a képviselő-testület a munkáltatója, köteles neki beszámolni. Hónapok óta nem teszi meg. És a munkaadója - a testület -, csak mosolyog, és egyetlen egyszer nem mondták, hogy ez így nem jól van. Pedig tudok olyan települést - igaz nem a közeli környéken - ahol egyetlen egy ilyen beszámoló elmaradásáért fegyelmit indítottak a polgármester ellen. okkal, mert a polgármester nem magának dolgozik közpénzen és közpénzzel, hanem a választók és a testület megbízásából. Akkor pedig nincs annál fontosabb dolog, mint hogy ebbéli munkájával tételesen és tartalmasan elszámoljon.
     Aztán a régen átütemzett, de végképp elfelejtett kötelező tervek sincsenek sehol. Az oktatásfejlesztési koncepció, a gazdasági program és hasonlók. Ezek elkészítésére is törvények és a helyi tetület kötelezte a polgármestert, de nem csinált benne semmit oszt jónapot... A munkáltató - a testület - meg hallgat és engedi. Sokakat joggal érdekel, hogy meddig?
     Ismét elmaradt a tájékoztatás és a programalkotás a liciten megvett, és jogerős bíróségi ítélettel érvényesnek minősített adásvételi szerződéssel a város tulajdonába került Sportkombinátról és Telephelyről. Ugyan kérem! itt csak 100 milliós vagyonról van szó, csak 30-50 milliót követelhetnénk kártérítésként, mit kell ezzel foglalkozni? Legyen ahogy van, egye az enyészet, ez itt senkit nem érdekel. Majd a 30 ezer forintos kérelmen lehet több alkalommal félórákat vitatkozni. Itt "csak" százmilliós vagyon és lehetséges bevétel a tét, ez nem érdekelne senkit? Úgy látszik nem érdekel.

Láthatóan valamivel precízebb beszámoló olvasható, mint a korábbiakban, amikor sorra csak az szerepelt, hogy "folyamatban van, érinettteket értesítettük", stb. Itt legalább az egyes határozatoknál egy félmondat erejéig kiderül, hogy miről is szólt az adott határozat. Ez legalább pozitív változás az eddigiekhez képest, el kell ismerni. Mindez persze szükséges is, hiszen a képviselők - törvény és SzMSz ide vagy oda -, hiába keresnék a honlapon azon jegyzőkönyveket, amelyből ezen időszak témáit, vitáit a pontos határozatokat kikereshetnék, sehol nem elérhetők. Éppen ez az időszak nem elérhető. A többi meg lassan kit érdekel? Így aztán konkrétan is szemügyre lehet venni egy-egy tájékoztatót, hogyan is hajtotta végre a hivatal, vagy polgármester a határozatokat.
     Itt is persze meg kell jegyezni, hogy igen-igen hiányos ez a lista. Hol vannak a  104, 105, 106, a 111,  115, 116, 117, 119, 120, 127, 129, 130 azámú határozatokról valami visszajelzés, hogy azokkal vajon mi történt? Sehol? Ennyi pedig éppen elég ahhoz, hogy azt mondjuk, itt a lényegesebb dolgokról nem adnak tájékoztatást a testület felé. No ha azt mondanák, hogy az még folyamatban van és majd a végrehajtás után adnak tájékoztatást, okkal fogalmazódnak meg kételyek. Tessék mondani! Látott valaki itt a sor elején például márciusi, áprilisi, májusi határozatokat, amiről akkor azért nem számoltak be, hogy majd ... Nem látnak. Ami kényes, vagy végrehajtatlan utasítás, döntés, azt egyszerűen nem jelentik, hogy mi történt vele. Aztán meg végképp el van felejtve, esetleg végrehajtatlanul. Hogyan lehet így testületi munkát folytatni, ha a város legfőbb szerve nem kap tájékoztatást arról, hogy mi lett a döntéseivel?
     Néhány tétel konkrétan:
- 103. Kereset elkészült. Hol van hát? A testület nem láthatja, hogy döntése alapján milyen szöveg született? Mert sajnos megesett már, hogy döntött a testület, és egészen másról szól a kereset. Ha akkor nem volt bemellékelve, mikor tudják elolvasni a képviselők, mit is, mikorra, milyen reménnyel, milyen érvek alapján követelnek, ők "A Testület". Mert a nevükben megy a per! Ha megkérdezi egy állampolgár, hogy miről is szól a per, mit mondjonak? Fogalmam sincs mert ugyan szavaztunk, de azt se tudjuk mire?
- 109. közműtervezési ajánlatok ismételt bekérése megtörtént. Egyszerűen hazugság! Nem történt meg semmi! Aztán a képviselőkkel le akarta nyeletni a polgármester, hogy a meg se hirdetett pályázatra korábban beadott, határidő előtt érkezett papír érvényes. Hát ez történt, ennyit ér egy ilyen egymondatos beszámoló.
- 110. A pályázat kiegészítése megtörtént, állítják. Akkor tessék mondani! ha a júniusban megtörtént miért kellett rendkívüli üléseket összehívni az ismételt kiegészítésre. És újra kérdés, hol olvashatjákj el a képviselők a végleges egybefogott pályázatot? És ha megtörtént, miről is szól a 128-as. ja megtörtént nem lett jó, újare kellett kiegészíteni?
- 112. Mi az hogy 112 határozat, és az elutasításról az értesítés megtörtént. Emberek! A testület nem utasította el a kérelmet, egyszerűen nem szavazta meg. Nem hozott határozatot, sem számmal sem annélkül! Ez a határozatban éppen az a helyzet, hogy nincs. Akkor miről értesítették az érintettet? Olyat állítottak a testületről, amit nem szavazott? Az elutasításhoz ugyanis legalább 6 nem kell. Ennyi nem volt, igaz igen sem. Tehát határozat nem született. Akkor ez a vicc itten mi is?
- 114. A jegyző ... hivatali és anyagi feladatok teljesítésre kerültek. (?) Mi került hát teljesítésre? Tessék már leírni, mennyi jutalmat is kapott? Hány lerendezetlen ügyet adott át, milyen jegyzőkönyv is készült az okmányok ügyek részletes átadásáról? Milyen más hivatali feladatok lettek teljesítve, mikor a jegyző "menesztésének" éppen az volt az oka, hogy nem lettek teljesítve hivatali feladatok? ja igen! Ezért jutalmat kapott az teljesítva lett. No arra azért többen kiváncsiak, hogy miután már nem volt itt, hogyan írt alá jegyzőkönyveket, amelyek időközben a hivatalos honlapon egyszerűen csak át lettek írva. No Comment.
- 123. A szerződés megkötésre került. Mikor is? Amikor már befejezték a munkát? Ez aztán a nyertes pályázó! Ezt így kell csinálni! (?)
- 124. Játszóterek felújításához valami árajánlat megtörtént? Akkor hol van a megkeresés, de legfőképp az árajánlat, ha már megtörtént? Akkor megint majd lesz valami mutyiban? Nem az lenne a fontos - ha már megtörtént - hogy akkor dönteni a továbblépésről? Ja, esetleg csak a kérés történt meg, és ajánlat még nincs is? Akkor ezt tessék odaírni!
- 126. A hivatal akadálymentesítési munkák szerződése elkészült. A határozat júli 31. mikor készült el? Ha a határozat szerint elkészült, miért is kellett másfél hónapot várni, és szabálytalan ülésen dönteni az aláírásról?
- 131. Mikor is volt szabályos testületi ülés aug 26-án? Miféle határozaa ez? Hol a jegyzőkönyv? És főként hol a szerződés, amely tele van hibával?
     Az is vicces, hogy a pénzügyi bizottságnál háromszor is ki kell írni, hogy döntést nem hozott. Kérdezem miért? Mert csak egy régi papírost javítgatnak? Itt nem azt kell leírni, miről nem hoztak határozatot, henm hogy miről hoztak. Ja, hogy teljen a papír, legyen sok betű? És akkor miért nem írják oda, hogy a MOS és a Szoc se hozott határkörébe határozatot. több hónapban.  Mert azoknak is van ám hatákörbe tartozó ügyük! Pl. a Szoc-nak a beiskolázási segély összegéről.
     Ennyi a korábbihoz képest valamivel korrektebb beszámoló.

Ezekhez a témákhoz ebben a hónapban nem kaptunk szakértői anyagokat, így csupán néhány reflexió.
A beszámolóról
     Az a kisebb baj, hogy mi nem kaptunk, de a képviselők sem. Nem szerepel ugyanis a könyvvizsgáló jelentése a beszámoló mellett, ami szükséges lenne ahhoz, hogy a laikusnak el lehessen dönteni, hiteles-e, és valóságos adatokat tartalmaznak-e a pénzügyi táblázatok. Ennek hiányában csak számok halmaza az egész.
      Az is furcsa, hogy junius 30-i záróadatokkal foglalkozik a beszámoló. Ugyan kit érdekel már ez. Sokkal fontosabb lenne majd negyedév távlatában, hogy mi a helyzet most. Az időtávolság annyi, hogy érvényes következtetést, határozati javaslatot nem is lehet megfogalmazni. Nem is igen van ésszerű javaslat, csak az, hogy a testület fogadja el a beszámolót. Azt a beszámolót, amelyben - a korábbaikban megszokott elemző módszer helyett - gyakorlatilag felsorolja az 1 melléklet adatait. Kétszer leírni ugyanazt pedig felesleges.
      Az látható, hogy a mind a bevételek, mind a kiadások alulteljesítettek, bár ebben a számadatban pro- és kontra - benne foglaltatik egy 90 milliós betervezett hitel. Ez a meg nem valósult fejlesztési célokat szolgálná, de eddig nem lett felvéve. Ilyenmódon elcsúszik a valóságos startisztikai közép.
     Az is látható - az adóbevételek szándékos alultervezése ellenére - hogy a helyi adóbevételek szépen folydogálnak befele. Aztán az alultervezés volt indoka annak, hogy nem lesz bevétel, az intézményeket meg kell szorongatni. No meg az is, hogy nem volt valódi indoka az ingatlanadó bevezetésének, hiszen annélkül is nőtt az adóbevétel, és nem tudni, amennyit ártott a nagyüzemekkel való kapcsolatban annyi haszna lesz-e.
       A szöveges részben - érdekes módon nem említik, hogy igen jelentős bértúllépés van a polgármesteri hivatalnál és az iskolánál. A nagy átlaggal összemossák, hogy összesenben 50,4%. No ez úgy adódott, hogy a Hivatal és az iskola túllépte az átlagot, a többi intézmény meg ezeknek spórolt, ők nem kapták meg a tervezett összeget sem. Vajon őrájuk nem vonatkozik a rendelet? Saját házuktáján lehet több embert, drágább pénzért alkalmazni, magas jegyzői jutalmat kifizetni, amikor erre a költségvetés nem adott fedezetet. Csak remélni lehet, hogy következetes PÜB elnökünk erre is felhorkan, hogy gyerekek ...! a rétságiak pénzét nem lehet elherdálni, többet költeni. Avagy itt más a mérce? Más szemében szálka, magukéban gerenda, secko jedno?
      Hitel. Érdekes a táblázat és a szöveges rész ellentmondása. A táblázatban az áll, hogy a működési hiteállomány június 30-án 0 Ft. A szövegben pedig 48 millió áll. Akkor melyik az igaz?
A módosításról
       Egyrészt az látszik, hogy állambácsi szépen gazdagítja önkormányzatunkat, hiszen 21 millió forint központi támogatást bontott le a tevezetten felül. Ez szép dolog, jól kell felhasználni.
      Másrészt nem látni a módosítások között azt a sok kötelezettségvállalást, amit a testület "nem tervezett bevétel, vagy hiány terhére" lépten-nyomon szavazgatott. Márpedig, ha ilyen szavazás történt, akkor annak itt - mint tervezett kiadás - meg kell jelennie, a felhasználási céllal együtt. Miért is nincs benne az adatokban?
       Aztán van itt egy mondat, bizonyos riasztórendszerről, amit áprilisban lemondtak. Kérdés, hogy kik és miért, milyen felhatalmazás alapján mondták le? Mert azt hallottuk annak idején milyen rózsaszín álmok közepette jelentette be a polgármester, micsoda egy modern riasztórendszer lesz, amolyan "karórás", és ezt több ülésen is taglalta, majd megszavaztatta a testülettel a csatlakozást. Aztán - ahogy az nem először fordul elő - kiderült, hogy a pályázati feltételeket nem olvasta el, és abban a megszavazott formában nem lehetséges pályázni. A kistérség több önkormányzatát is érintette volna, de a hibás előkészítés miatt kútba esett ez a projekt. Csak arra nem emlékszünk, mikor is tárgyalt a testület arról, hogy a megszavazott szavazásról megszavazzuk, hogy nem úgy szavaztunk. Tehát mikor is tárgyaltak a lemondásról? Soha! És mikor is adott a polgármester tájékoztatást arról - a lejárt határidejű határozatok végrehajtásánál -, hogy így jártak, és ő a "város érdekében végzett munkája során" testületi döntés nélkül lemondta? Avagy ki mondta le testületi döntés nélkül? Itt pedig egy mondattal el van intézve a dolog.
      Most ennyit, pénzügyi dolgokban később többet.
      Sajnos nem csak a kommentárt író van ilyen helyzetben megfelelő anyag híján, hanem a testületi tagok is majd lapozgatják a táblázatokat, nem értik, aztán kár ezzel foglalkozni, szavazzuk meg amit leírtak. Végülis 750 millióról, a város vagyonáról és működéséről van szó, meg arról, hogy akikre vonatkozik, betartották-e a a rendeletet. Ez meg nem olyan nagy ügy, ami hosszas elemző vitát, koncepcióalkotást, feladatmeghatározást igényelne.      

Egészen különös, ahogyan a városban a rendezési terv módosítások történnek. Azt lehet megállapítani, hogy teljesen ötletszerűen, az összefüggések vizsgálata nélkül, és a kötelező nyilvánosság kizárásával.
     Az iratból csak az derül ki, hogy egy 094/2 helyrajzi számról van szó. Aki jobban utána néz megtudja, hogy ez a terület a "Shel benzinkúttól", Rétság felé eső domboldal amely valaha a Szécsi féle ügy részeként működött, majd az adóságrendezés kapcsán 15 év után eladásra került. Megvásárolta egy helyi vállalkozó, és kereskedelmi egységeket akar építeni és üzemeltetni. A cél nemes, megvalósítható, és támogatandó.
     A baj csak az, hogy a rendezési terv módosítást már többször tárgyalta a testület, de valahogyan sehogy sem sikerült egy menetben összegyűjteni, koncepciót alkotni, lefolytatni a társadalmi vitákat, és együttesen jóváhagyni. Ebből aztán több dolog következik: például az, hogy darabonként alkalomszerűen változtatgatnak a város fejlesztési tervén, olykor nem is könnyen követhető módon, a részmódosítások összehangolása nélkül.
     És az is baj, hogy  a rendezési terv módosításához - legyen az bármilyen kicsiny módosítás is - igen bonyulult eljárás tartozik és a szakhatóságok mellett főként a helyi lakosság véleményének kikérése tekintetében vannak szigorú előírások. Bizony le van írva, hogy írásban véleményt kell kérni társadalmi szervezetektől érintettektől, és megfelelő hirdetéssel közzétéve legalább 30 napig közszemlére kell tenni, hogy a lakosság megtekinthesse, írásban és lakossági fórumon véleményt mondhasson. No az eltelt másfél évben erre nem ért rá a polgármesteri hivatal, mert hogy kihez is tartozik az ügy - hát adják kézről kézre, nincs is igazán gazdája. Nem volt semmiféle hirdetmény se Hangadóban, sem a város honlapján 30 nappal ezelőtt, hogy valahol kifüggesztve megtekinthetők a tervek, és mikor meddig, stb. lehet észrevételt tenni. Igazából kifüggyesztve sem volt, bár valaki mondta, hogy a városháza folyosóján - minden hirdetés nélkül, a többi szórólap között - logott egy papírköteg, szerintük ez kifüggesztés. Szó, ami szó, madzag volt, függesztés is volt. De ez azért vicces.
      Aztán volt lakossági fórum is! Ajaj, micsuda egy lakossági fórum!? Szerdán délután a polgármesteri hivatal disztermében - ahová egymás után bekopogtak, bemutatkoztak a jegyzőjelöltek, mert oda lettek híva, de végül mégis más helyen volt a megbeszélés. Itt aztán az érdekelt vállalkozón kívül meg is jelent egy fő lakosság, no meg a tudósító, ami - kis jóindulattal - 2 fő. Ez aztán a nyilvánosság! Hogy is lenne több, amikor ezt sem hirdették tisztességesen, nehogy valaki tudjun róla, mert még elmegy. Így aztán egy pársosoros hír szerepelt a város nem látogatott honlapján, mellékletek, a tervezet letölthető változata nélkül. Akkor miről is van szó tulajdonképpen?
     Csak a látszatról és a cirkuszról. És ugyanezt a csiki-csukit játszák más, ugyancsak fontos ügyekben, vagy egyszerűen nem is módosítják a tervet. Pl. Egyik képviselő bejelenti, hogy ha a tűzoltószertár mellett zöldterület kötelező, akkor a betont zöldre fogják festeni az is zöld terület lesz. Nem kell semmit módosítani... Ez a fő gond, és az hogy a vállalkozó által benyújtott kérelem másfél év óta járkál kézről-kézre, vagy éppen fekszik el a hivatalban. És még számíthatunk hasonló "eljárásokra".

Kétségtelen, hogy ezen tárgyalási nap egyik leghúzósabb témája ez a bizonyos szerződéstervezet. Nem csak azért, mert a területek eladását is igen nagy közfelháborodás követte, hanem azért is, mert a teljesen lehetetlen elfogadhatatlan helyzetet ezen szerződéstervet még tovább rontja, egészen addig, hogy kritika nélküli aláírása során rövid időn belül többet kellene fizetnie a városnak kártérítés, környezetvédelmi költség bontás és egyéb címen, mint amennyi a vételár. Ezt a nézetet megerősíti Szabó Sándor ügyvéd feljegyzése is, pedig Ő az önkormányzat fizetett tanácsadója. Nézzük sorban.
      Először is tarthatatlan az az állapot, hogy egy ilyen fontos, és 20 millió feletti összegű témával kapcsolatban nincs előterjesztés. A szerződésszöveg nem az, és az ügyvédi feljegyzés is csak melléklete lehet annak. Igenis a képviselők tisztánlátása érdekében kell előterjesztét készíteni, megvilágítva a jogszabályi hátteret, bemutatni az előnyöket, a hátrányokat, és kidolgozott, alternatív döntési javaslatokkal szolgálni. Akkor nem kellene sok vita, el lehetne dönteni, hogy  A, B, vagy C variáció felelne meg a város - és nem a vevő - érdekeinek.
      Mert a következő ami teljességgel elfogadhatatlan, hogy itt nem a város - és annak szakértői, jogászai - készítik a szerződéseket és szabják a feltételeket, hanem a vevő! Micsoda világ az, hogy a vezetők nem foglalkoznak azzal, hogy mi legyen a szerződélsben, írjon a vevő egy tervezetet, és az tárgyalási alap. Egy nagy frászt lehetne ez tárgyalási alap. Tulajdonképpem mit képzel a polgármesterünk? Pontosan látszik, hogy ez a majd 10 oldalas szerződéstervezet mindenkinek jó, csak a városnak nem. Igenis azt, hogy milyen feltételekkel, hogyan adja el az ingatlant, azt az eladónak kell meghatározni. Erre pedig bőven elegendő mondjuk két oldalas szerződés - ilyen bianco formák ingatlaneladásra kellene hogy legyenek a hivatal számítógépeiben, de bőven található az interneten, de még a CD jogtár iratmintái között is. 10-12 pontban, egyszerű szövegkörnyezetben le lehet írni, mi az eladó, mennyiért, megtekintés szerinti állapotban, az eladó egyéb felelősséget nem vállal, fizetési mód és határidő, megvalósítható tartalom, vissazvételi jog. Tulajdonképpen ennyi.
     Itt fordítva van. A feltételeket a vevő szabja. És nem is akármilyen feltételeket!
     Persze mindez elkerülhető lett volna, ha a testület és a városvezetők betartják a törvényeket, és - ha már mindenaron el akarják adni a város eladhatatlan ingatlanát - pályázaton meghirdetni azt. No kéremszépen, ebben a pályázatban lehetett volna leírni, hogy az ingatlan ennyi négyzetméter, ilyen induló áron, ilyen állapotban, megtekintés alapján eladó. Ennyi. Akkor a vevőnek jelentkező nem variálhat, vagy kell neki, vagy nem. Itt meg teljesen úgy néz ki, mintha nekünk kellene könyörögni a vevőnek, hogy ugyan vigye már bagóért az ingatlant, mert ha nem még adunk engedményt. (lebontjuk az épületet.) Micsoda világ ez? Miért nem képviselik a képviselők a város érdekeit, egy ilyen vevővel szemben? Az ügyvéd által leírtakat nem szükséges megsimételni, sokminden benne foglaltatik, amivel egyet lehet érteni. Azzal is, hogy ha a vétel feltétele a környezetvédelmi nyilatkozat, akkor el kell állni az eladástól. Ez egyértelmű beszéd. Hogyan is jöhet szóba bármilyen egyéb kötelezettségvállalás azon túl, hogy bagóért megkapnák a város aranyat érő ingatlanát.

Ki ez a Cegléd Inveszt, és mit akat venni?
      Eleinte semmit. Szóba sem került. Ugye az úgy volt - kezdődik itt is mint minden mesében - hogy egy egészen más cég CBA áruházat akart építeni Rétságon. Kiszemelte a legjobb területeket, és neki csak az a jó. A testület arról döntött - nyilvános pályázat nélkül, törvénysértő módon és áron alul - hogy ennek a cégnek eladja CBA építésére a területet. Ha ilyen döntés született, akkor ezt tessék végrehajtani. Jelenleg ez az érvényes döntés, mert arra viszont nem volt elég szavazat, hogy a cégváltást a testület elfogadja. Gyakorlatilag azt mondta ki ezzel, hogy  a CBA cége lehetne vevő, Cegléd Inveszt nem. Akkor micsoda arcátlanság a testület elé hozni döntésével teljesen ellentétes szerződést?
     Majd kiderült, hogy aki ezzel a szöveggel beetette a testületet, nem is akar venni - az se biztos hogy CBA-t akar építeni - hanem jön egy másik cég, majd az a megállapodást és az akkori határozatot is überelve új követelésekkel áll elő, de egyetlen szó nincs arról a szerződésben, hogy mire is veszi a területet, mi lesz ott.

Mi lesz ott?
      No éppen ez a jogos kérdés. Mert ha már a képviselő-testület mindenképpen CBA áruházzal akarja tönkretenni a városban jelenleg is adózó kereskedőket, akkor kösse ki a szerződésben - vagy egy előzetesen aláíratott másik szerződésben - hogy az az értékesítés feltétele, hogy ott 1200 m2 - vagy amennyi akkor alhangzott, milyen paraméterekkel rendelkező áruház vagy üzletközpont létesüljön, az legalább 5 évig működjön ezzel a funkcióval. Legyen benne a szerződésben, hogy legyen játszótér, parkoló, és egyéb kötelezettségek. Csak ezen esetben elfogadható bármilyen adásvétel.
      A jelenlegiben ugyainis mindezek nincsenek meghatározva, a Cegléd Inveszt nem igárt se CBA-t se játszóteret, rajta ezt számon sem lehet kérni. 
      Nehogy azt mondjas valaki, hogy nem kell ezt szerződésben rögzíteni, majd később mást nem engedélyeznek. Mert ez egyrészt nem igaz, másrészt az lenne a törvénysértő. Ha ugyanis valaki tulajdonos, akkor lakásra, irodára, palotára kér építési engedélyt, nem lehet azon a címen megtagadni, hogy a város másra gondolt.
      A szerződésben viszont - a római jog óta - szabadon rendelkezhetnek a felek, és fogalmazhatnak meg kikötésket. Egyedül itt nem jogsértő rendelkezni arról, hogy minek kell megépülni, és ha nem az épül és annak megfelelően működik, akkor a szerződés érvénytelen.
      Igen, ezt hívják visszavételi jog kikötésének, azon túl pedig beépítési kötelezettségnek és elidegenítési tilalomnak. A visszavételi jogot pedig nem másfél évre kell kikötni, mert ha ez van leírva, a különböző időhúzó taktikákkal ezen túlhalad a vevő, utána már nem lehet mit tenni. Ezért a PTK szerint megengedett 5 évet mindenképpen indokolt kikötni, ha a testület a város érdekeit tekinti szem előtt.
      Milyen alapon? Hát csak azon az alapon, hogy a telek ezen az áron való értékesítése erősen kedvezményes ár. A kedvezmény - egyfajta támogatás - csak abban az esetben jár, ha vállalja a szerződési kikötéseket. Különben vegye meg 60 millióért, mint a másik CBA a telket. (Ő se épített, most perelik 30 millióért, mert a régebbi testület ezt beletetette a szerződésbe.) Ebben a szerződésben semmi ilyen nincs. Nem érdekes ez?

Mi legyan az épülettel?
      Ez több mint vicces! Megvennének egy ingatlant, úgy ahogy van rajta egy lakóházzal (Gamesz épület), aztán még azt akarják, hogy az önkormányzat bontsa le az épületet. Hogyan, miből és miért is? Ha a vevőnek nem kell, azt csinál vele amit akar, a szerződés megkötése után a tulajdona. Oda az önkormányzatnak azután semmi köze bontani. No de hogy a vételáron felül költsön a bontásra, tereprendezésre, a hulladék megfelelő elhelyezésére - ami lehet akár 2-3 milliós költség is - az már végképp elfogadhatatlan.

Egyéb kikötések
     Vannak egyebek is. Érdekes ez a környezetvédelmi nyilatkozat, amiben olyan súlyos szabályok vannak, amit eleve nem tudunk teljesíteni. Leginkább azért mert nem lehet arról nyilatkozni, hogy ott semmiféle környezetkárosító anyag nincs, amikor tele van veszélyes gazzal, parlagfűvel. Azt sem lehet állytani, hogy nincs talajvíz, mikor köztudott, hogy a terület talajvizes. (Egy figyelmes vevőnek, mielőtt ajánlatot tesz, illik magának utánanézni, mire is ad árajánlatot.)
      Mindezzel csak az a baj, ahogyan az ügyvéd is leírta, hogy ha talál mondjuk a talajon egy négyzetméteren szétfolyt olajat, gépzsírt, permetezőszert, egyebet - amit egyáltalán nem lehet kizárni, sőt még mást is mert ne feledjük, ez MHS, készőbb MKSz épület volt, katonai céló anyagokkal, fegyverekkel, egyebekkel - akkor nem a vételárat akarja visszakövetelni, hanem olyan kártérítést, elmaradt haszon és egyéb címén, ami azt jelenti, hogy a város többszörösét fizetheti vissza, mint amit kapott az ingatlanért, miközben az vissza se száll a városra. No ez az ügyes megoldás. (Van aki azt mondja, hogy a pofátlanság netovábbja.) Sőt mindezt per nélkül, mert a szerződésben foglalás azt jelenti, hogy nem is kellene ahhoz bíróság, hogy fizetni kelljen. Jegyzőkönyvezik a parlagfüvet, az épület körül talált veszélyes anyagmaradványokat, a talajvizet és benyújtják a számlát.

Mit garantálhat még a testület?
      Olyat például biztosan nem, hpogy a földhivatal 5 napon belül bejegyezze, mert ott is vannak kifüggesztési és fellebbezési határidők. Bárkinek, akinek sérti a jogos érdekét 15 napon belül megtámadhatja a földhivatalban a szerződést. Ezt akarják kizárni, amit nem lehet.
      És azt sem lehet garantálni, hogy az építési engedély útjába semmiféle akadály nem merül fel. Elég, ha bármelyik szomszéd fellebbez az építési engedély ellen, márpedig ezt biztosra lehet venni, hogy így lesz. Ez esetben ugyancsak az önkormányzat felelne anyagilag az időmúlásért, elmaradt haszonért. Semmiképpen nem maradhat ilyen - egyébként jogsértő - kitétel a szövegben.
     A testület ebben az ügyben eddig is meg volt vezetve, most úgy látszik elmennek a végsőkig. Ha már ilyen mazsolák, hogy tizedáron odaadnak egy ingatlant, akkor miért is ne vennék be ezt a cumit. Nagyon sok választópolgár várja kiváncsian, mit döntenek.

Az óvoda beszámolójáról csak röviden. Úgy gondolom az óvodavezető igen jó beszámolót akart, ezért részletes táblázatokkal egészítette ki mondandóját. Ezen aztán rágódhatnak a képviselők, akik közül köztudott, hogy nemigen ássák át magukat az ilyen részletes adatokon és igazából nem is érdekli őket.
      A hozzáértőnek persze jelenthet izgalmas szemlélődést, de talán jobb lett volna, ha egy átgondoltabb szöveges beszámoló készül, amelyben nemcsak azok szereplnek, ami a mostani tulajdonképpen részletes adatközlésen, hanem a képviselők számára is megfelelő áttekintést  kap mondjuk az óvoda szakmai céljairól, azok megvalósításának lehetséges módjairól, akadályairól, az óvoda kapcsolatrendszeréről, a szakmai színvonalról, az óvodai kollektíva jellemzőiről, működtetés pénzügyi és technikai gondjairól, és úgy általában arról, mitől otthonos hely az óvoda a kisgyermekeknek és mitől megnyugtató a szülöknek, hogy jó helyen van gyermekük. Ez pedig a leírt számokból - noha alapos munka - nem következik.
      Van itt például egy dolog, ami feltétlenül szöveges elemzést igényel, és bizonyára képviselői kérdések is megfogalmazódnak ebben az irányban. Ez az óvoda kihasználtsági mutatói. 54%, az előző időszak kihasználtsága. Ez azt jelenti, hogy 100 beírt óvodás mellett átlagosan 54 volt jelen. Ez azt is jelenti, hogy bizonyára volt amikor csak 30, és volt amikor 85. Feltehetően ritkán volt olyan hogy 95 %-nál nagyobb volt a részvétel. Ez azt is jelenti nagyjából, hogy egy beírt gyerek - átlagosan - az óvodai napoknak közel a felén volt jelen, ami különösen az iskolaelőkészítő munkát teszi nehézzé.
      Indokként szerepel a betegség. Nos kétségtelen, hogy kisebb gyermekek körében nagy a megbetegedés esélye, de ennyire? Tény, hogy korábban - amikor magam is képviselő voltam -, a 65%-os kihasználtsággal sem voltam elégedett, de magyarázatot kaptunk, hogy az óvodánál sajnos ez a helyzet. Aztán vannak akik beiratkoznak, de alig járnak. Tehát - ahogy mondták akkor -, más ovódáknál is megszokott, hogy a beírt létszámnak 2/3-a az átlag kihasználtság. Azt kell mondani, hogy a jelenlegi ennél is több, kiváncsi lennék, mi lehet az oka.
      A dolog azért érdekes, mert a létszám és a csoportok száma a beiratkozott óvodások szerint van kialakítva. 100 fő után 4 csoport, csoportonként 2-2 óvónő. Ez a törvényes  lehetőség. De korábban is kérdeztem, hogy ha ilyen alacson a kihasználtáság (akkori 65 %) nem volna elég 3 csoport? Nem elég, mert azt a beiratkozott létszám szerint kell biztosítani. No ezen bizonyára lesz vita a testületi ülésen is.

A kormány által felkínált és a a kijelölt önkormányzatok szára elvárt pályázat következő szakaszába értünk. Az alábbi előterjesztésnek nevezett iratot áttanulmányozva, és különösen a a mellékelt táblázatot, azt kell mondani, hogy a korábbiakban többször leírt észrevételeink nagy réssze megalapozott. Olyannyira, hogy az ott leírtakat felesleges újra felsorolni. Aki figyelemmel kisérte tudja, aki nem bizonyára elveszne az ügy bonyolult szálai között. Néhány dolog azért mindenképpen ide kívánkozik, ezzel a legutóbbi irattal kapcsolatban, illetve a döntési folyamatról.

Miért is zártanak tervezik?
      A törvény értelmében ez semmiképpen nem lehet zárt ülés. Sem kinevezés, sem jutalmazás, sem álláspályázat elbírálásáról nincs szó, és ez esetben tulajdonnal való olyan rendelkezés sem áll fenn, amely nyilvánossága sértené az önkormányzat érdekeit. Egyszerűen mutyiba, sutyiba akarják ezt az ügyet tartani. A nagyközönség még arról sem kapott tájékoztatást - a rétságiaktól - hogy továbbléphet a pályázatban, mert ki lett jelölve a város az építésre. (Nem nyert, ki lett jelölve!!!)
      Nos az igaz, hogy az anyagban szerepel egy ember neve, ettől még ez nem zárt ülés. Ha nagyon becsukjuk a szemünket, és ezt személyi ügynek tekintenénk - pedig semmiféle közalkalmazotti kinevezésről vagy választásról nincs szó - akkor is az lenne a normális, hogy a nonprofit Kft megalakításával kapcsolatos vita és döntés a mikéntekről nyilt ülésen legyen megtárgyalva, és ha már annyira titkolózni akarnak az egyetlen jelölttel - akik nem kétséges, hogy a többség megszavaz, és utána úgyis ki kell hirdetni - akkor a megalakítandó Kft vezetőjének és bizottságainak névszerinti megbízása legyen másik napirend. De ezek kijelölésének alapelveit is lehessen figyelemmel kisérni az előző szakaszban.

Miféle cég alakul és mikor?
      Hát ez teljesen ledöbbentő előterjesztés ebben az ügyben. Mert az tény, hogy a korábban már megszavazott szerződés értelmében kötelező létrehozni egy nonprofit Kft-t amely menedzseli az beruházást, és később végzi a működtetést. (miből és hogyan arról kicsit később.) Na kéremszépen, itt sokminden le van írva erről, de egyvalami nincs! Kérdezem én, hol van az alapítandó cég alapszabály tervezete, vagy társasági szerződése? Mert a cégalapításhoz ez szükséges, és a testületnek ezt a dokumentumot - kb 10-20 oldal - kell alaposan megismerni, minden mondatát megvitatni és megszavazni. Arról kéremszépen felesleges szavazni, hogy legyen-e ilyen kft, mert a projekt megvalósításához kötelező. De még ha szavaznak is róla, nem elegendő. Mert a cégbírósági benyújtáshoz is testületi szavazások szükségesek - ahány tulajdonos van annyi - és arról szóló határozat, hogy az alapító okiratot fogadja el a testület, illetve mind a 17 testület. Ha jól számolom, minderre van még 4-5 napja a polgármesternek.
      Kérdezem hát, hol van az alapító okirat? Mikor lesz kész, és ki fogja jóváhagyni? Csak nem arról van szó, hogy egy ilyen hosszútávú és sokmilliós összegeket befolyásoló iratra majd felhatalmazást kér a polgármester, majd ír valamiféle iratot, és azt a testület nélkül, de nevében benyújtja? Aztán ne érdekeljen senkit, hogy abban mi van? Ez teljesen tarthatatlan, már csak azért is mert cég alapítás nem ruházható át a testület hatásköréből, márpedig a cégalapítás az alapító okirat (társulási szerződés) megalkotásával és elfogadásával kezdődik. A mostani lehet valamiféle traccsparti, baráti beszélgetés, de nem cégalapítás. Aztán ha megfogalamzódik, hogy milyen is legyen a cég, milyen döntési, gazdasági ellenőrzési rendszerrel, milyen testületei legyenek, és a többi, amit a cégtörvény előír - szóval akkor ismét lesz egy rendkívüli ülés, ahol a képviselők elé dobják a 10-20 oldalas okmányt, hogy felkészülés elemzés nélkül szavazzanek? Ez megengedhetetlen! Még a cég nevét sem döntötték el, sem székhelyét, a telephelyét, sem a telefonszámát és a többiről nem is beszélve.
      Tudomásul kell venni, hogy ha a kormány szándéka az, hogy a rossz pályázat ellenére nem hagyja veszni az EU-s pénzeket, és mindenképpen megépítteti a járóbeeg (igen, így írták a meghívóra) központot, akkor az alapjaiban változtatja meg a város gazdálkodását, működését, pro és kontra. Kontra a meglévő intézmények rovására. Ezért hát tűrhetetléen, hogy egy kidolgozatlan alapokmányból következő jogi kalamajkák sorozata zúduljon a város nyakára. Aztán az is lehet, ha nem megfelelő a cégbíróság be sem fogadja, hanem megszünteti az eljárást. Mert persze ismert a hiánypótlás fogalma olyan cégeknél, ahol alapvetően jó az okirat, csak néhány dolog vár pontosításra. Ahol nem ez ál, visszadobják az egészet.

Kik és hogyan is lesznek tulajdonosok?
      Nos a mostani iratban le van írva, hogy nincs olyan, hogy a csatlakozó települések 0,2 %-ban tulajdonosok, 5-10 ezer forinttal. Ismét azt kell mondani, hogy erre a tényre, és sokminden másra is - Jávorka képviselő figyelmezetett. Figyelmen kívül hagyták, most mégis kiderült, hogy minden csatlakozó önkormányzatnak legalább 100 ezer forint törzstőkét kell betennie. Erre pedig már akkor is azt mondták, hogy pénzt nem adnak. Ez egyfajta 22-es csapdája. Miért is kellett akkor hazudni, ha ilyen rövid idő alatt utolérték a sánta kutyát? Azt ne tessék mondani, hogy ilyen miliárdos ügyben tévedhet a polgármester, mert az olyan polgármestert aki ennek nem néz utána azonnal el kell zavarni.
      Aztán érdekes a helyzet. Kitalálta valami tanácsadó, hogy akkor Rétság egyedül csinál Kft-t. Ez ugyan nem felel meg a pályázati kiírásnak, és ilyen egyszemélyes céget nem fogadnak el. Erre az okos tanácsadó azt javasolja, hogy Rétság által bevitt törzsvagyonból osszunk ki minden önkormányzatnak 180 ezer forintot, összesen több mint három milliót. Miért is kéremszépen? Mi lennénk a Róbert Bácsi? Azért valakinek igazán a fejéhez kellene már kapni ez ügyben! Rétság város vagyona nem arra van, hogy a környező települések között osztogassák!
      Azért nagyon érdekes az is, hogy mindezt olyan csűrcsavarral tennék, hogy a 17 településnek gyakorlatilag nem lenne szavazati joga semmiben. A helyi önkormányzatnak igen, ezt a jogot esetleg átruházza a polgármesterre - és akkor ő egyszemélyben jár el a miliárdos beruházás és az 5 év alatt ugyancsk miliárdos működtetési költségek felosztása felhasználása felett. Mert csak egyedül neki lenne szavazati joga? Nem nagyon hiszem, hogy ilyen konstrukciót egyébként bevenne a cégbíróság, ha meg nem az ügy több hónapra való elhúzódásával kell számolni.

Mire kell a kft?
      Hát arra, hogy ha megalakul, akkor az önkormányzat létrehozza, beteszi az önrészt, és a cég az alapító okirata szerint önállóan, innentől kezdve az alapító önkormáényzat beleszólása, kézi vezérlése nélkül önállóan működteti a céget, intézi az építkezést és szervezi a működtetést. A város jelenlegi bármely intézményénél 10 szer nagyobb feladat. Akkor ha egy századnyi művelődési központ munkatervén lehetett hónapokat vitatkozni - miközben jól működik -, ugyan tessék már elcsacsogni, hogy egy - mi léptékünkkel mostre cég - ügyeivel terveivel működésével miért is nem lehet tisztességesen, nyiltan és nyilvánosan foglalkozni, és megfelelő alapító okiratot beadni a testületnek véleményezésre.

Miből működik majd a kft?
      Itt is egy öngól. A kft működését az önrész képezi. No akkor számoljunk. Rétság önrészként bevitte az alakuló teret és az egyik épületet, úgy 70 valahány millió erejéig. Ehhez kell biztosítania  néhány milliót készpénzben, amit meg fel akar osztani a települések között. Marad néhány 100 ezer forint, amivel kistafírungozza az új kft-t, és tessék elkezdeni működni, és megszervezni, előfinanszírozni az építkezést. Mert kéremszépen azt nem lehet majd az ott dolgozó embereknek mondani - pláne mert haverok lesznek egytől egyig - hogy fizetés helyett kapsz pár négyzetmétert az alakuló tér sarkából.
      Miből lehetne pénz? Nem tudom! Az egészen biztos, hogy a cég megalakulása után önkormányzati forrásokat oda nem tehet be. Törvény tiltja, meg nem is lenne miből. Még a közművek beígárése is nagy falat lett hirtelen, mivel azt az építkezés megkezdéséig el kell készíteni. Hitelt ugyan vehetne fel a Kft, ha lenne valamiféle fedezete. De amíg nem építi a házat, nem lesz tulajdona, ami hitelképessé tenné.
      Éppen ezért kellett volna az önrésznek pénzben rendelkezésre állani, hogy mondjuk az alakulótér tényleges értékén, mondjuk úgy 20 millió forinton szerepel, és 70 milliót az önkrományzatok - hangsúlyozom a többes számot mert így logikus és így kötelező - beteszik, valamilyen arányban és olyan arányban rendelkeznek is.
      Akkor megint kit vert át az ilyen megoldásra szavazó testület? Nem a pályázat kiírót és nem az államot, hanem saját magát! Mert alaptőke nélkül megalapított kft nem lesz működőképes. És ha még a jog engedné, akkor is elképzelhetetlen, hogy erre újabb 50-60 milliókat tegyen be a város, pláne ha nincs miből.

A vezetésről
      Nor erről nem sokat tudnánk írni, mert erről az alapszályban kell rendelkezni. Teljesen egyértelműnek látszik, hogy azért lenne egyszemélyes a Kft, hogy egyedül a helyi hatalmasságok döntsenek a - jelentős fizetéssel alkalmazott - vezető, és az összes döntéshozó személyéről. Teljesen természetesenk tartom, ezek után, hogy oda sógor, koma jóbarát mind be fog kerülni, akkor is, ha esetleg szakmai felkészültsége hagy maga után kívánnivalót. A testületeket ugyan alapításkor az önkormányzatnak kell meghatározni, de nincs kétségem, hogy itt is hasonló módszert követnek, mint a mostani bizottságok összeállításánál, és a polgármesterhez hű többség megszavazza. Hallottam olyan hangokat is, hogy bekerülnek az igazgatóságba, felügyelő bizottságba képviselők. Lehet, hogy ez a szándék, de ez nem megengedett. Törvény tiltja az önkormányzat által alapított cégben az ilyen részvételt. Összeférhetetlen!

Miből is fog működni?
     Ha már a fentieken valami értelmes és érdemi vita után túljutna a testület, és áttekintené a várható kiadásokat, az sem lesz semmi. A pályázatíró ugyanis felszólította a pályázatkészítőt, hogy pontosítsa a kalkulációt, mert nem lehet nullszaldósan üzemeltetni az intézményt.
      Erre van mellékelve egy táblázat, amin elég nehéz elmenni. Mindenesetre van ott egy adat, 2007 évi árfolyamon, az épület 100 %-os kihasználtsága mellett jelenleg évi 79 millió forintot kellene hozzátenni. Önök is ezt olvassák ki a táblázatból?
       No akkor kérem az a kérdés, hogy miből? Különösen, hogy az a pályázatban is le volt írva, hogy - legjobb remények esetén is a 3. 4. évben lehetséges 100 százalékos kihasználtság. Addig pedig nem. Így az éves ráfordítások akár 150 milliót is kitehetnek a működési költség fedezésére. (Tudom vannak olyan szóbeszédek, hogy a kormány úgyis beszáll, de ez szóbeszéd és nem törvény. Ha beszállna is csak töredékkel, és a teljes kihasználtság melletti ráfizetést fedezné.
      Itt jön be mennyire volt reális az a felmérés, amely azt mutatta ki, hogy ide több beteg fog járni, mint a balassagyarmati rendelőintézetbe, és így meglesz a 100 %. (ők 178 szakorvosi órát teljesítenek hetenként, itt 200-at gondolkodás nélkül bevállaltak. Ja ha gondolkodnak, már biztos felmerül, hogy ez azért álom. Gyarmat sem tudja feljebb vinni az óráit, pedig szeretné)
      No és a gondolatmenet befejezéséhez - vagy inkább abbahagyásához - mégis fel kellene vetni, hogy akkor hogyan is van ez? A város épít egy kistérségi célú intézményt, amibe a települések nem szálnak bele, a város ezért megajándékozza őket 180.000 forintokkal. Aztán majd működik valahogyan az intézmény, úgy hogy a betegek kb 15-20 %-a rétsági, a többi a szomszéd településekről jön, de az összes hiányt Rétság vállaja fel, azok akiknek a betegei ide jönnek továbbra sem fizenek egy fillért sem. Miközben a város összes többi céljainak megvalósítását  hosszútávra megakadályozza ez a fejlesztés. (No nem baj, kit érdekel itt a város? Legyenek elegek a nagyravágyó álmok, az, hogy ismerősöknek barátoknak haveroknak lesz jó állása, barát vállalkozóknak - ismerjük az itteni ajánlatkérési gyakorlatot - lesz sok és jó munkája, a többi meg nem számít?
      Bár ez eléggé álságos dolog, mert nyilvánvaló, hogy az építkezés azon időkben fejeződik be, amikor az a testület éppen levitézlik. Az érdemeket persze learatják - a kormány támogatásával ideeröltetett fejlesztés miatt - de a nyűgöt vegye nyakába a következő választott grémium.

Mégis mit lehetne tisztességesen tenni?
      Ez jó kérdés így eső után köpönyegként. De akkor is, most is az a véleményem, hogy kezdetektől fogva felnöttnek tekintve az állampolgárokat pontosan tájékoztatni az összes előnyről, de a hátrányokról, a költségekről kötöttségekről is. Kikérni és figyelembe venni a helybenlakók véleményét. Mert egy ilyen  nagyjelentőségű ügyben nem illik a választók nélkül dönteni, az illemen túl pedig ne higgye senki, hogy az itt lakók véleménye nélkül 6-7 ember tud mindenkinek jó döntést hozni. Olyannyira nem, hogy ebben a kérdésben a helyi népszavazás kiírása sem lett volna, vagy nem lenne indokolatlan! Részletes ismertetés és érvelés után. Aztán döntsön a lakosság, hogy a városnak milyen fejlesztési irányát tartaná fontosnak. Ha pedig megszavaznák, akkor később nem lehetne panaszkodni, hogy emmiatt nem lesz felújítva iskola, járszótér, út, és a többi.

Ehhez csak néhány mondatot, hiszen semmiféle adat, okmány nincs a birtokunkban. Zárt ülésnek van minősítve. Ez pedig nem magától értetődik! Éppen ellenkezőleg van. Alapesetben nyilt ülés van, és ha jelöltek közül valaki kéri a zárt ülést, akkor lehet csak ilyet tartani. Ha egy sem kéri, akkor nem lehet. Más településeken pedig nemigen divat a jelölteknek a titkolózás, elképzelhető, hogy itt sem kéri senki. Erről pedig már a pályázatban értesíteni kellett volna őket, hogy kötelező csatolni erről a nyilatkozatot. Na most előfordul, hogy senki nem kérné, de valakit majd befűznek, hogy csak kérje, és akkor lehet tovább titkolózni.
      A következő dolog feltételezés. Úgy tűnik kevés pályázat érkezett, de konkrétumot persze nem lehet tudni. A pályázatok tartalmáról sem. No azért megjegyzendő, hogy ha kevés a pályázat, ezen nem lehet csodálkozni. Ha nem lenne olyan közöttük, aki megfelel, azon sem. Elsősorban azért, mert nem lett megfelelően meghirdetve. Van ugyanis egy központi honlap (www.kozigallas.hu) ahol kötelező megjelentetni a pályázatot. Nem volt oda feltöltve. Talán azt fogják állítani, hogy igen de ez nem igaz, ha fel lett volna töltve arról a rendszer ad egy nyomtatott igazolást, akkor azt tessék megmutatni. Ez csak azért érdekes, hogy e tekintetben el lehet felejteni a BM közlönyt, bár abban is kötelező meghirdetni. Azért mert - anyagiak miatt - egyre kevesebb helyre jár, az eredeti dátumához képest késve jelenik meg, így aztán marad 6, max 8 nap az érdemi pályázat elkészítésére. (De csak annak, aki állandóan lesi, hova is lehet pályázni!) Pontosan lehet tudni, hogy a köztisztviselői állást keresők mostanában az előbb hivatkozott internetes oldalt nézegetik rendszeresen. Ha ott nincs fenn, nem lehet remélni, hogy legyenek bőven jelöltek, úgy hogy a városnak a legjobban felkészültet, gyakorlattal rendelkező, és kész programmal érkezőt lehessen választani.
     No még néhány mondat a programról. Nem tudom, adtak-e be szakmai programot arra nézve, hogyan is akarják és hogyan tudják kezelni a hivatalban kialakult jelenlegi helyzetet. Mert kéremszépen ahhoz, hogy valaki helyben érvényes, átgondolt és megvalósítható programot tudjon készíteni, sok-sok részletes információ kell, és nem néhány nap az elkészítésére! Abban pedig biztos vagyok, hogy sem a város honlapján nem tudott elegendő anyaghoz jutni, aki kereste, sem a hivatal nemigen tudott olyan helyzetelemzéseket és koncepciókat adni, amire egy ilyen terv épülhetne. Mert egyszerűen nincs.
      A nélkül pedig elég bajos jegyzőt választani, ha nincs szakmai programja, és ő sem tudja mivel néz itt szemben és a képviselők sem - néhány kérdésen túl - hogyah is képezli el itteni működését.
      Még egy: Ugye a pályázatban az volt, hogy a beérkezést követő testületi ülésen döntenek. Nem döntöttek. A kiírásban az szerepel, hogy az állás elfoglalásának időpontja szeptember 1. No ez ismét teljesíthetetlen, mert amikor tologatják az üléseket, mindazzal nem számolnak ez milyen gondokat okoz. Az is lehet, olyan pályázó lett volna, aki csak szeptember 10 után tudott volna munkába állni, és éppen emmiatt nem pályázott. Nem babra megy hát a játék, már akinek ez a jegyzősdi játéknak számít.
      A többit majd meglátjuk, mert a szabály szerint a zárt ülés döntését is nyilt ülésen ki kell hirdetni és nyilvánosságra hozni.