Hogyan kezdődött az egész?
     Hát csak úgy, hogy a képviselők kaptak egy levelet, amelyben a polgármesteri hivatal dolgozói panaszkodnak a hivatalban tarthatatlan helyzetről, a jogsértések sorozatáról, méltánytalanságokról és egyebekről. Kérve a képviselőket, hogy a helyzet megoldásában legyenek segítségükre. Van persze egy szépséghibája a dolognak, hogy senki nem vállalta hogy önkezével jegyzi az irományt, csak úgy a számítógép betűivel van odaírva, hogy Polgármetsri Hivatal dolgozói. Jogilag tehát névtelen levéllel állunk szemben, de többen úgy ítélték meg, hogy e mellett nem lehet egyszerűen elmenni. Akár a dolgozók írták, akkor azért nem, ha pedig nem ők írták akkor azért nem. Mindenesetre a benne foglalt konkrét állításokat már e levél nélkül is régen meg kellett volna vizsgáltatni a testületi döntéssel.
     No ennek kapcsán néhány képviselő kezdeményezte, hogy üljenek össze - csak úgy baráti beszélgetésre - hogy megvitassák, mi is a tenedő, mitévők legyenek ebben az ügyben. Kedd estét tartották alkalmasnak. Mit ad Isten, - ha már úgyis összejönnek - keddre pénzügyi bizottságot hívott össze Hegedűs Ferenc elnök (ki más is hívhatna mint az elnök) Se konkrét tárgy, se közzététel, se írásos előterjesztések, csak úgy beszélgetni.
     Aztán mégis bizottságosdit játszottak, bár az ülést a polgármester nyitotta meg, milyen alapon nem tudom.

Nyilvánosságnak semmit?!
     Már az ülés elején azzal kezdődött a dolog, hogy a jegyzőválasztással kapcsolatos ügyekben értekeznek. Miről is konkrétan, nem volt ismert, hiszen semmiféle előterjesztés nem volt, személyi anyagok, és titkolózásra okot adó egyéb tények sem kerültek szóba. Mindenestere Tóth Mária megkérdezte, hogy nem zárt ülés van-e, hiszen személyi ügyről tárgyalnak. Erre fel az ott megjelent egyik állampolgárt  kiküldték a teremből (Sztasznyi Ivánné volt, de ez lényegtelen, ha én elmegyek engem is nagy örömmel kiküldtek volna ugyanúgy mint bármelyik állampolgárt) Ráadásul Sztasznyi Ivánné a MOS Bizottság Külső tagja előtte nem lehett titkos a téma, hiszen a MOS-nak is meg kell majd tárgyalni. Egyszerűen vicces. Mi van? Kegyveszett lett, és akkor már lehet vele szemtelenkedni?
     Csakhogy tisztelt képviselők - ha már semmiféle jogi mérce nincs és a jegyző sem szól - el kell mondani, hogy a dolgok nem így működnek. Először is meg kell szavaztatni a napirendet, és annak sorrendjét. Ha van ok zárt ülésre, akkor azt az ülés végére szokás tenni, de azt is csak akkor, ha a jelenlévők, jogilag kellően alátámasztott okkal, meg is szavazzák a zárt ülés tényét. Ilyen szavazás nem volt. Az teljesen hamis, hogy minden személyi ügy zárt ülést igényelne, és különben minden ügy, amiben valaki neve előfordul. Mert például a jegyzőválasztás technikai kérdései nem tartoznak zárt ülésre, ha nem a személyeket hallgatják meg, és nem a konkrtét személyi ügyről beszélnek. Aztán persze jobb helyeken már a pályázathoz mellékelni kell, hogy a jelöltek hozzájárulnak-e a nyilt tárgyaláshoz. Ha mindegyik igen, akkor a tárgyalás egyik szakaszában sem megengedett a titkolózás. Meg sem kérdezték tőlük, pedig ma már ezen nyilatkozatot nem utólag, hanem a pályázatok mellékleteként kell beküldeni. Nos nem tudjuk hát, hogyan nyilatkoztak, mert ha hozzájárulnak a nyilt üléshez, nincs helye titkolózásnak.
    Az egész persze csak arra volt jó, hogy kizárják a nyilvánosságot, mert nem ám csak a személyi ügyet tárgyalták! Csak szépen utána vették a többi, már nem titkosat, és akkor se jöhetett vissza senki, akit az állampolgárok közül érdekelt.

Mik voltak a témák és a lényeg
     Nos valóban a jegyzői pályázatokról volt szó, de erről nem rendelkezhetü(né)nk információval, bár a hozott döntéseket nyilvánosan ki kell hirdetni. Ezért erről nemigen írnék nem hagyva meg azt az örömöt, hogy ebbe is belekössenek. Az idő úgyis megoldja ezt a helyzetet, és a nyilvánosság elé kell állni döntésükkel, miként a másfél évvel ezelőtti titkolózás döntésével és eredményével is.
    Szó volt persze a levélről pro és kontra. Erről már lehetne írni, hiszen azt sem lehet tudni hogy ott most akkor baráti beszélgetés, csak bizottsági ülés folyt éppen. Elhangzottak állítások, hogy a levélben foglaltakat ténylegesen meg kell viszgálni, mert az abban írtak nagyrésze intézkedést kíván.
     Aztán a bizottság elé kerül 16 oldal. Ott helyben és azonnal kiosztva. Előterjesztés - elvileg és szövege szerint - a szeptember 4-i testületi ülsére. Tárgya a Városháza akadálymentesítésének kivitelezésével kapcsolatos szerződés.

Mi van a szerződédben?
     Itt megnyitható, elemezhető, magunk is meg fogjuk tenni, bár nem ez a fő kérdés. Hanem az, hogyan lehet egy ilyen szerződésről úgy állástfoglalni, hogy a képviselőknek módja sem volt elolvasni. (Mivel ez sem lehetett zárt ülés, az infókat megoszthatom az olvasóval, és ezen ülésrész jegyzőkönyvének is nyilvánosnak kell lennie.) Volt aki kifogásolta, hogy ilyenmódon azonnal nem lehet dönteni, hiszen nem tudták átnézni értelmezni a 16 oldalas szöveget. Márpedig nem mindegy, hogy egy szerződésben mi áll. Mások pedig - olvasatlanul - azt hangoztatták, hogy nem kell ezzel foglalkozni, biztos az van beleírva ami mindenkinek jó. Szavazzák meg és kész. Meg is szavazták - ismét olvastalanul - a 9 jelenlévő képviselőből 8. Nem olyan érdekes, csak(!) 22 milió sorsáról van szó. (Nem 30 ezer forintról, mint egykor, és nem is a sporttámogatásról amit három menetben órákig kellett elemezni.)
     Annak rendje módja szerint akkor ezt az anyagot az elnök összefogalalásával a következő nyílt ülés elé kellene vinni, és a nyilvánosság előtt megtárgyalni. Ha megnézték a kitűzött napirendeket, nincs közötte. Nem vitték a nyilvánosság elé. Még úgy sem, hogy a pályázati pénz megkapásának alapelőírása a legnagyobb nyilvánosság és az alapos tájékoztatás.

Mi volt a svédcsavar?
     Hát csak az, hogy nem kell itt lacafacázni. Az idő sürget, mondta a polgármester. Úgyis itt van mindenki, alakuljanak át testületi üléssé, és szavazzák meg testületként is ugyanezt.
     Elképesztő! csak azért, mert 9 képviselő jelen van, nem lehet eldönteni, hogy most átmegyünk testületi ülésbe. Ilyen kisérletek még Kapecska Ferencné jegyzősége idején bőven voltak, de minden esetben megtette a jogi észrevételt, hogy az ülés ilyen "összehívása" nem felel meg az önkormányzati törvénynek, sem az SzMSz-nek, tehát nem lehetséges. Itt és most nem volt észrevétel. Ezen az alapon, ha legközelebb - mondjuk - a Zulu teraszán összeszalad 7 képviselő, aztán nagy dolgokat álmodnak, kikiáltják, hogy ott azonnal testületi ülést tartanak, szavaznak és eladják a fél várost. No ez így nem megy! Súlyosan törvénysértő!
     Mert az igaz, hogy a polgármester rendkívüli döntést igénylő kérdésben hívhat össze rendkívüli ülést, de ezt is közzé kell tenni, és minden képviselőt a napirendről értesíteni kell. Aki pedig nem volt ott - mert nem tagja a bizottságnak - nem is tudott róla hogy ülés van, ugyanúgy mint e rafinált módon a lakosság sem. Meg aztán nem volt napirendi szavazás sem, és egyebek, Minek is a formaság. A nagy okosok tesznek a demokratikus törvényekre szabályokra, ők már döntöttek, majd a bókos többség szavaz oszt jónapot...
     Igazuk van.(?!)  Szavaztak immár testületként ugyancsak látatlanból, kérdés, vélemény, olvasás nélkül 8-1 arányban. Elfogadták a szerződést. Ezt azért érdemes lesz később elemezni.
     És indokolt volt a rendkívüliség? Nem volt! A legutóbbi "rendes" ülésen kiválasztották, hogy a három "ajánlattevőből" kit választ a testület. Normális esetben akkor ott kész kellett volna lennie a szerődéstervezetnek, és azzal együtt szavazni. Miért nem volt?
     Ha viszont akkor nem volt, néhány lehetőség még adódott. Volt már azóta több rendkívüli ülés, azon is lehetett volna törvényesen, előre kiadott anyaggal szavazni. De ennél is kézenfekvőbb, hogy meg kellett volna tartani az augusztus 28-ra tervezett rendes ülést, nem mindig elhalasztani mindent. Aztán az is megfelelő lett volna, ha megvárják a csütörtököt, azzal már úgysem veszítenek érdemleges időt.

Leginkább az lenne jó, ha helyben készülnének a szerződések!
     Nehogy megkérdezze valaki, hogy nem így van? Nem hát! Itt az a szokás, hogy a szerződés szövegét mindig a vevőre bízzák, ő szabja a feltételeket. (Lesz hasonló ügyben is egy hajmeresztő az ülésen.) És a munkáknál meg a vállalkozóra. Írja meg a szerződést ahogy neki jó, diktájla ő a feltételeket 13 oldalon keresztül, aztán csodálkozunk, ha a városi érdekek elsikkadnak. Egyszerűen elképzelhetetlen ez a megoldás. Egy városi hivatalban kell lenni aki egy szerződést elő tud készíteni, pláne, hogy annak véleményézesére még egy ügyvédet is fizetnek külön. Itt nincs, akinek meg dolga lenne ezek szerint nem akarja csinálni. Érdekes, régen volt, igaz aki ilyenféle dolgokat gördülékenyen megoldott - legyen az jegyző vagy szervezési csopotrvezető - nem lett megbecsülve.

Ennél érdekesebb, mi is van a szerződésben?
     Hát sokminden. Bizonyára azért nem adták ki időben, nehogy elolvassák a képviselők, mert akkor lett volna néhány észrevétel. Itt alul be van linkelve, bárki utánajárhat.

• Különös, hogy leginkább olyan pontok lettek befoglalva, amelyek a vállalkozó érdekeit minden körülmények között védik. Ő hibás nem lehet semmiért, ez a lényeg, mindenért csak a megrendelő.
• Érdekes, hogy oldalakon keresztül ecsetelik a kötbérrel, késedelmes teljesítéssel és fizetéssel kapcsolatos dolgokat, csak éppen egyet felejtettek el. Konkrétan leírni a kezdés és a befejezés dátumát. Micsoda szerződés az amiben éppen a legfontosabb, a befejezés dátuma nincs megadva. Ezt már csak a pályázati elszámolás miatt is szükséges, ha később lesz kész nem fizetik ki az egészet. És akkor mihez képest számolható a késedelmes teljesítés. Hát persze hogy semmihez. Lesz, amikor a vállalkozó jónak látja, mert ez egyszerűen nincs kikötve. 
• Se az, mi van ha a vállalkozü húzza az időt, csak az, ha a megrendelő akadályozza a munkát.
• Az szerepel a szövegben, hogy a szerződés elválaszthatatlan része a tervdokumentáció, az alvállakozók listája, a részletes költségvetés, és a Közbeszerzési Bizottság határozata. Úgy látszik mégis elválasztható, mert a képviselők sem láthatták, mire is szerződnek tulajdonképpen. Ez így nincs jól! Sőt egyértelműen jogsértő.
• Olyan "apróságokról" már nem is beszélve, hogy felül szerződő félnek fel van tüntetve az aljegyző - bűnbaknak biztos jó lesz - de alul aláírásának sincs helye. Akkor miért is írták fel.
• Másik gyönygszem: a 19.3 pontban hivatkozik a 18.2-ra, ami nevetséges, mert egészen másról szól, mint ami a pont tárgya.
• Aztán le van írva, hogy a munka végén van egyösszegű fizetés számla ellenében, előleg nincs. Más pontok mégis a részszámlákról rendelkeznek terjengős résleteséggel. Akkor minek is?
• Sokkal fontosabb: Az szerepel egyhelyütt, hogy a munkaterületet át kell adni a vállalkozónak, aki azt kizárólagosan használja felelősen őrzi, és ügyel minden munkabiztonsággal kapcsolatos szabályra. Ezzel szemben másutt az áll, hogy a munkavégzés közben a hivatalnak zavartalanul kell működnie. Akkor most ez hogyan is van? Ha nem üritenek ki irodákat, folyosókat, akkor miért is kell azt a vállalkozónak őrizni, illetve hogyan lehet neki átadni a területet, kulcsostól bejáratostól, őrzésestül, ha közben ott dolgozók és ügyfelek járkálnak. Vagy megfordítva, hogyan lehet munkát végezni - különösen a balsetvédelmi szabályokat betartva -, ha a malterosvödör, vagy az ablakokat, ajtókat kiverő kalapácsok zaja mellett a törmelék is belehullik a munkát végző számítógépekbe, aktákba, az ügyfelek és a dolgozók nyakába. Teljesen látható, hogy két, össze nem egyeztethető szerződési szöveg került be, annélkül, hogy az valaki aláírás előtt elolvasta, értelmezte volna, és szándékának megfelelő tartalmat tanúsítva írná alá. Pedig az is benne van az iratban, hogy - a testület - ennek birtokában szavazott, illetve a polgármester ennek tudatában írta alá az okmányt.
• Érdekes, hogy az un. Közbeszerzési eljárásban meghiredett ajánlat szerint a vállalkozó a munkát 18 milló valamennyi forintért vállalta elvégezni. Itt a szerződés 21.991.024 forintról szól. Ismét ott tartunk, hogy mi az a 2-3 millió. Rétság csak úgy dobálózhat a milliókkal? Van ugyan egy szöveg, mely szerint a meghirdetés után új munkrészeket tettek be. Ugyan már? tessék mondani! Nem az építési pályázat kiírása előtt kellene gondolkodni, és akkor nincs vacilláta. A testület tudja, mik ezek a többeltek, és - ezeket pályázati támogatás nélkül - el kell-e végezni a város nem tervezett költségvetéséből? Nem tudja! Avagy arról van szó, hogy hirdetünk egy pályázatot, de aki korrekt árat ad, azt nem választják, aki aláigér, az nyer, majd jön az alkudozás - mint az óvoda ablakainál - hogy mégse annyi az annyi. A dologban ez is felháborító. Miért nem lehet egyszer azt meghirdetni amire szükség van és fedezete van, és az utolsó szögig elvégeztetni a vállakozóval pluszpénz nélkül. Már csak azért is, hogy ilyenmódon felette van annak az értékhatárnak a munka, amelyet ilyen pályázatnak hazudott ajánlattételi eljárásban le lehet bonyolítani. Éppen fölé ment a nyilt közbeszerzési kötelezettségnek. Ennek alapján pedig bárki aki kiszorult a lehetőségből közbeszerzési felülvizsgálatot indíthat, ami beláthatatlan következményekkel járhat, főként határidőben.
• Aztán olyan van a szerződésben, hogy magát a szerződést a Polgármesteri Hivatal aláírásakor megjelenteti a hivatalos honlapon. Hol van hát? Vagy megint nem tudják mit írtak alá?