Képviselő-testületi
ülés 2008. július 31.
-
Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete
2008. július 31. napján (csütörtök)
18,00 órai kezdettel
testületi ülést tart
Az ülés helye: Városháza díszterme
Előterjesztések
feltöltésre kerültek, és kommentárokkal is ki vannak egészítve.
Bevezető
kommentárunk itt olvasható >>>
Rétság, 2008. július 22.
|
Mezőfi Zoltán
polgármester
|
A napirendekhez kapcsolódó bizottsági
ülések a következő időpontban:
Művelődési Oktatási és Sport
Bizottság (Elnök: Gál Gábor) és a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság
(Elnök: Hegedűs Ferenc) összevont ülését július 30. szerda 18.00 órakor
tartja.
A mellékelt előterjesztések többsége
pdf formátumú. Megnyitásához Adobe Acrobat Reader szükséges. Akinek nincs
a gépén, innen
letöltheti, és installálhatja
Kommentár
nincs? De lesz! (nem része a testületi meghívónak)
Az anyagok
feldolgozása után, a kommentárok itt ezen rész alatt már olvashatók
|
Bevezetésképpen
(Ismét okkal idézve a korábbiak)
Úgy tűnik az anyagok
nem kellő megalapozottsága, lényeges kérdések néhány sorosra zsugorítása,
fontos mellékletek mellőzése, alternatív döntési lehetőségek kerülése mind,
mind arra utal, hogy a testületet még súlytalanabbá akarja tenni a polgármester.
Ilymódon nem az arra hivatott választottak döntenek megfelelő mérlegelés
után, hanem csak azt tehetik, hogy a beterjesztett kidolgozatlan javaslatra
bólintanak. Arról, hogy hogyan kell előkészíteni egy anyagot már írtunk,
és az SzMSz is tételesen meghatározza.
Ez sorozatosan nincs betartva.
Ezek a sorok
az előző testületi ülések bevezetéséből valók, de sajnos továbbra is igazak,
sőt még a korábbaikat is alulmúlva még igazabbak. Mindazzal amit pedig
még korábban rögzítettünk: Az előterjesztések nem felelnek meg az SzmSz
előírásainak, nincsenek kidolgozott, indokolt, előnyöket hátrányokat tartalmazó
alternatívák, és nem áll a képviselők rendelkezésére a legtöbb dokumentum,
amelynek alapján alapos és jó döntés hozható. Továbbra sem szerepel egyetlen
anyagon sem a jegyzői törvényességi feljegyzés, pedig e nélkül egyetlen
anyag sem - lenne - tárgyalható.
Nem rendkívüli, és amúgy is minek!
A polgármester
által ezennel aláírt meghívón rendkívüli ülés szerepel. De miért is? Bizonyára
valami elementális nosztalgiával viseltet a rendkívüli ülések iránt, rendeset
már el sem tud képzelni. Mert tény, ebben az évben eddig tervezett 6 ülésből
talán egy volt eredeti időpontban, és volt legalább 6-8 rendkívülinek nevezett.
Azt, hogy
július végén ülés lesz a polgármetser bejelentette, a testület pedig elfogadta.
Innentől kezdve semmi rendkívüliség. Az lenne a hiba, ha nem tartaná meg.
Ez bizony rendes ülés, és ennek okán mindannak a kelléktártárával kötelező
rendelkeznie, amely kijár minden valamire való rendes ülésnek. No ilyesmi
itt tényleg ritkán fordul elő, de akárhogyan is vesszük kötelező beszámolni
a két ülés közötti polgármesteri intézkedésekről, a lejárt határidejű határozatokról,
bizottságoknak meg kell tárgyalnia a nepirendet, és interpelláció, meg
egyebek című közérdekű bejelentések is kellékei egy ülésnek. Ennek is kelléke
hogy legyen, de ezekről a polgármester rendre elfelejtkezilk. Elképzelni
persze nehéz rendes munkát annak a folyamatosságnak az ismerete nélkül,
hogy mi is történt a megkötött szerződésekkel, határozatokkal, hogyan is
van péládául kihirdetve a szociális rendelet módosítása? Mert sehogyan
sincs! Tehát érvénybe sem lépett. Ez a 6. sz. ezévi rendelet, ami a hivatalos
honlapon nem elérhető.
Mit tett hát a polgármeter, avagy
miről kellene beszámolnia? Például a pályázatokról!
Bizony lenne
bőven, ami a testületre nagyon is tartozik. Korábbi pályázatok, egyéb intézkedések
eredménye. Minderről nem hallgatni kell, mind az a bizonyos disznó a búzában,
hanem ismertetni a testülettel, mi lett az eredménye például az iskolafelújítási,
vagy útépítési pályázatnak.
Hát csak
az, hogy nem nyert! Igen sajnálatos, de tény, amit a megfelelő honlapok
nyilvánosságra hoztak. Oszlanak a rózsaszín álmok, a nagy igéretek. No
persze hogy nem nyert, mert előre lehetett látni, hogy a kiírásnak nem
felel meg a pályázat. Jó kérdés persze, hogy ezt a képviselők miért nem
tudják? Hát csak azért, mert a pályázatokat nem is látták, ugyanúgy, mint
a kiírást sem. A polgármester felhatalmazást kér, igéri a hatalmas, miliárdos
pályázati pézek befolyását Rétságra, ő a háttérben "nagyon dolgozik" (a
semmin), és ezt mindenki higgye el, és szavazza meg. Aztán ha a törvényszerű
sikertelenség bekövetkezik annyit nem mond a testületnek - mondjuk a lejárt
határidejű határozatok teljesítésénél, hiszen ez is egy határozat eredménye
-, hogy nem nyertünk.
Elsősorban
azért, mert ezzel nincs elintézve a dolog. Egyrészt nem kevés pénz ki lett
fizetve a sikertelen pályázatra. Akkor legalább a tervek legyenek már elérhetők.
De ennél fontosabb, hogy vannak égető kérdések, amelyeket a pályázattal
akartak megoldani. Alsós iskola tetejétől a felsős iskola WC problémáján
át egészen az épület bekerítésén keresztül a konyha megnyugtató működéséig.
No ha nem nyert akkor ezekben igen sürgősen tenni kell, amihez pénz akarat
és intézkedés szükségeltetik. Pénz az nincs, mert a jegyzőnek kellett jutalomra,
bár azt is hitelből fedezték. De akkor is valamit kell lépni, mert az égető
kérdéseket pályázati nyereség nélkül is meg kell oldani. Az nem megy, hogy
állandóan az ÁNTSz elnézését kérik, és az együttműködésre alapozva elviselik
a jogsértő helyzetet. Mert egyszer nem lesz elnézés, és be kell zárni az
iskolát. Az meg kinek lesz jó?
No ezekről
sürgősen kellene tájékozattni, terveket benyújtani és a többi ugyanúgy
mint az utakkal kapcsolatban is. A Kossuth utca nyerhetett volna, megint
nem azt pályázták. Így hát maradt ismét egy csomó rossz utcánk, és megoldatlan
probléma, persze a tervezési és pályázati díjak itt is ki lettek fizetve.
A
TEUT pályázat eredménye itt letölthető >>>
Pontosan
látható, hogy a megyében - sőt a régióban - minden város nyert, egyedül
Rétság nem. Bánk Nagyoroszi, Balassagyarmat nyert, Rétság nem. Ne
tessék azt mondani, hogy ez nem a rossz előkészítés miatt van így, mert
egyszerűen nem igaz! És a városok szinezetét is meg lehet vizsgálni, mindenféle
politikai részrehajlás megfogalmazása alaptalan. Akkor Rétság miért nem
tud már 3. éve útpályázaton nyerni? Ezt a kérdést végre a képviselők is
feltehetnék a polgármesternek!
Aztán
itt a LEKI pályázat eredménye >>> Láthatóan ugyancsak a régió majd
minden városa nyert, Rétság nem. Ebben talán nem is pályázott, akkor hogyan
is nyerhetne? Pedig a megvalósítható célok között bőven van olyan ami nálunk
is támogatható lett volna.
Itt
a következő Hök-TEKI >>> és a CÉDE
>>> Itt is számtalan település nyert környékünkön. Tereske,
Horpács, Borsosberény, Diósjenő, Nógrádsáp, Legénd, kár sorolni. Valahol
mindenki nyer, csak éppen Rétság nem szerepel sehol! Miért van ez, már
kár is kérdezni. Mert ennyi véletlen már nincs, ha csak az nem szerencsétlen
véletlen, hogy kik kezében van a városban a pályázatok ügye.
Hol áll a per Tolmáccsal?
No ez is
egy olyan kérdés, amiről nem csak illene, hanem kötelező lenne tájékoztatni
a testületet és a várost. A tény az, hogy a per során a laktanya telephelyet
és a Sportkombinátot - az árverés eredményének megfelelően - Rétság városnak
itélték! Nyertünk? Egy frászt! Veszettünk, mert az 2006-ban megválasztott
testület jogász tagjának javaslatára átálltunk Tolmács mellé. Tehát veszítettünk,
aminek lehet még jogkövetkezménye.
Az ítélet szerint
a két terület immár jogerősen Rétságot illeti. Na kéremszépen akkor ezt
aztán alaposan előkészítetten a testület elé kellene vinni, és a hasznosulásról
mielőbb dönteni, elkezdeni a vásárláskori célok megvalósítását, vagy más
módon hasznot hajtani a város részére. De legalább birtokba venni, beleltározni,
megfelelően őriztetni.
Még ennél is fontosabb,
hogy a birtokbaadás elmaradása miatti károkat érvényesíteni kell az eladóval
szemben. Egyes szakértők véleménye szerint - ha jól és pontosan dolgozott
volna a hivatal - az eltelt három év alatti kárért és az elmaradt haszonért
majdnem az egész vételárat is visszakövetelhetnénk - úgy hogy az ingatlan
tulajdonunk marad - de ha ez túlzásnak tűnik is 15-25 millió biztosan
jár Rétságnak. Csak hát kéremszépen a város vezetésével megbízott testületnek
erről dönteni kell. A dolog szépséghibája, hogy - mivel átálltunk Tolmács
mellé, másodrendő alperesből felperenek - ez igen nehéz helyzetet eredményezhet,
mert a felperes(ek) hibájának róható fel a birtokbaadás elmaradása. Ezt
pedig nem könnyű megúszni. Fizesse a kárt az, aki az átállást javasolta,
mondták már többen, de a dolog nem ilyen egyszerű. A testület erkölcsi
felelőssége egyértelműen megállapítható az átállás miatt bekövetkezett
baklövéssel.
Talán éppen
ezért lenne fontos - a jó gazda gondosságával - minden megtenni, hogy a
város a tényleges és bizonyatható kárát behajtsa az eladón, aki nem adta
birtokba a város tulajdonát. A kár több elemből áll. Nézzük csak a látványosabbakat:
Ugye megvettük a sportkombinátot, akkor kevés összeggel felújítható öltözőépülettel.
Mivel nem nyúlhattunk hozzá, az épület tönkrement. A licitkori állapothoz
képest az értéke legalább 5-6 millió forintot esett, ha egyáltalán felújítható.
Ezt a kárt egyértelműen érvényesíteni kell, mint ahogyan a telephely részeinek
őrzetlensége miatt bekövetkezett állagromlást és károkat. Ezek sem kevesek.
Az eladónak
most, a licit szerinti állapotban lenne kötelessége birtokba adni az ingatlant,
hiszen azért fizettünk. Ha ezt nem tudja teljesíteni, a vételár jelentős
része visszajár. És ugyancsak számon lehet kérni az elmaradt haszon miatti
bevételkiesést. No persze, csak ha minden pontosan dokumentálva van, ha
a város vezetői figyeltek arra, hogy minden bérbevételi igény összegszerűen
rögzítve legyen, hogy az állagromlás fényképpekkel, videóval dokumentálva
legyen, hiszen a város nem kevés pénzen megvásárolt vagyonáról van szó,
amelyet akkor sem lehetett volna ebek harmincadjára hagyni, ha nem adták
birtokba. De legalább rögzíteni az állapotokat.
Nos ha az
a hallgatás alapja, hogy ezekben nem jeleskedett a hivatal, akkor megértem,
de el nem fogadhatom. Akit felelősség terhel, vállalja a felelősséget.
Itt - ha nem történik gyors és határozott intézkedés - a város vagyonából
15-25 millió forint kidobása lesz az eredmény. Ilyen sok pénzünk van, hogy
ezt is veszni lehet hagyni?
No ezekről igenis kötelessége lenne
beszámolni a polgármesternek, és a szükséges intézkedéseket kidolgozva
a testület elé vinni.
Ami már veszett fejsze nyele
Szinte említeni
is felesleges, mert a törvényesség és a saját munkaterv itt amúgy is falra
hányt borsó gyanánt funkcionál. Arra gondolok, hogy törvényi előírás és
testületi határozat is rendelkezik arról, hogy a polgármester terjessze
be a város Gazdasági programját. Hónapok óta nem terjeszti be. Arra is
lehet emlékezni, amikor az Oktatásfejelsztési koncepciót kellett volna
benyújtania, de azt se tudta, hogy azt eszik, vagy isszák, és hogy tényleg
dolga lett volna. No ezeket már tényleg kár számoinkérni, pedig olyan alapdokumentumok,
amik nélkül sem törvényesen működni, sem pályázatokat nyerni nem lehet.
Egyszer elhalasztotta, aztán meg sohanapján fogja megcsinálni. Most már
csak az a kérdés, hogy a testület tagjai, akik ezt határozatban részére
előírták, miért nem kérik számon a végrehajtást?
No a hosszú bevezető után nézzük a napirendeket,
amelykről egyértelműen látható, hogy kellő előkészítés mellett már régen
megtárgyalhatóak lettek volna, vagy megvárhatták volna az augusztust.
Akadálymentesítésre érkezett ajánlatok
értékelése
Az előterjesztést nem nyújtotta be az előterjesztő
Jó kérdés,
hogy mit is kell itt megtárgyalni! Mi az, hogy akadálymentesítésre érkezett
ajánlatok értékelése? Ki és mikor határozta meg, hogy ajánlatot kell kérni?
A testület - emlékezetem szerint - nem! Akkor ismét a testület nélkül történnek
jogszabálysértően a dolgok? És ezt a képviselők elnézik?
Az önkormányzat vagyonrendelete egyértelműen rendelkezik arról, hogy az
ilyenféle munkákat nyilt pályázaton kell megpályáztatni. Hol van hát a
pályázat?
Az még érdekesebb, hogy hol van az elvégzendő munka leírása? Sehol? Akkor
honnan is tudják a képviselők, hogy tartalmilag mire érkeztek az ajánlatok?
Ennek hiányában aztán hogyan tudják eldönteni, hogy egy ajánlattal egyet
lehet érteni, vagy nem? Egyáltalán meg van az tervezve, teljes részletességgel,
hogy ez az akadálymentesítési munka hogyan fog lezajlani? És amíg ez folyik,
hogyan lesz (vagy nem lesz) az ügyfélfogadás? És erről nem kellene tárgyalni,
és a hozott döntésről időben értesíteni a város lakosságát?
Mert kéremszépen a hivatal akadálymentesítése nem is olyan kis feladat,
hogy az egyetlen - mondhatni mindenki után odadobott (jó ne becsüljük le
ez is eredmény) - pályázat kiírásának megfelelően lehessen a munkát elvégezni.
Ugyanis a pénz csak utólag és csak úgy jár, ha mindenben megfelel az előírásoknak.
Különben ki kell fizetni - azt sem tudom miből lesz pénz előfinanszírozni
- és utólag, ellenőrzést követően fizetik. A kiírás pedig teljes akadálymentesítést
ír elő. Amit nem valósít meg egy lift, és a mosdók átépítése. Egyáltalán,
a meglévő hely nem is elég a szabályos mosdókialakításra, se lent, sem
fent. Ezért az egész épületrészt át kell alakítani. Ezen túlmenően persze
liftet építeni az emeletre való akadálymentes közlekedésre. És ez még mind
nem elég! Minden iroda ajtaját úgy kell átépíteni, hogy azon kerekes székkel
be lehessen menni. Mindet, még azt is ahová jelenleg nem jár ügyfél, mert
dolgozó is lehet - akár csak átmenetileg - mozgáskorlátozott. No meg az
irodákban annyi hely, hogy meg is lehessen fordulni kerekes székkel. Ez
pedig többnél nem lehetséges. Aztán csúszásmentesíteni kötelező a lépcsőt,
a folyosókat. Nem kis munka! És amíg az átalakítás folyik - hetekig, hónapokig
- hogyan lehet ügyeket intézni. Nyilvánvalóan sehogy. Akkor ezt a kérdést,
hogyan oldja meg a hivatal ugyancsak a testület elé kellene vinni.
No elég ennyi a borzalmakból, mert az a megalapozott véleményem, hogy ez
a munka ilyen részletességgel meg sincs tervezve! Vagy ha igen, hol vannak
a tervek? Mikor döntött arról a testület, hogy alternatívák küzül milyen
technológiákat preferál, milyen ütemzésben, milyen anyagokkal? Jól tudják,
soha! Pedig ez a testület jogköre. Most meg azt kellene eldönteni, hogy
ezek alapján kit is bíznak meg. Hát ez vicces lehet. Különösen, hogy
a jelöltek sem tudják pontosan mi a dolguk, a képviselők meg még azt sem,
kik az ajánlattevők.
Mert
ezen a ponton ez a leglényegesebb kérdés. Se előterjesztés, amely leírja
az eset körülményeit, előnyeit hátrányait, határozati javaslat alternatívákat,
se pedig a pályázatok nincsenek mellékelve. Ezek pedig szigorúan nyilvános
adatok! A képviselőknek meg joguk van 6 nappal az ülés előtt megkapni,
tanulmányozni, a cégekről referenciát kérni, kikeresni a cégbejegyzések
között és egyéb módon felkészülni. Olyan a szabályokban nincs, amit más
anyagnál - a nyilvánosság hülyére vétele céljából - azt írja a polgármester,
hogy megtekinthető a hivatalban. A szabályok szerint az anyagokat ki kell
küldeni 6 nappal a tárgyalás előtt. Ez benne van. Aztán mikor is lehetne
azt megtekinteni a hivatalban? Pénteken este nem szombaton, vasárnap biztosan
nem. Pedig ez a legaktívabb idő a felkészülésre. Hétfőn délelőtt rács van
a hivatalon. Kedden egész nap. Marad a szerda, aki ráér, de este már felkészült
véleményt kellene mondani a bizottságban. Ugyan már ...
Nem
kéremszépen! Az anyagot ki kell küldeni, és nem sumákolni. A képviselőnek
joga látni, és a nyilvánosságra is tartozik. Törvény írja elő! Már Rétságra
is érvényes a XC/2005 évi törvény a digitális információszabadságról, amely
ennél sokkal kisebb volumenű iratok közzétételét is kötelezővé teszi. No
persze mondták már nekem, hogy nagyon naív vagyok, ha itt a törvényességnek
még csak a látszatát is feltételezem. Én pedig feltételezem, hogy a törvények
azért vannak, hogy azokat Rétságon is be kell tartani.
Na
persze itt nem cél, hogy a képviselő felkészülten dönthessen. Majd az ülésen
elé tesznek egy papírt, három cég nevével, semmi magyarázat, aztán majd
higgye el amit a háttérben legjobbnak jelöltek meg, hogy az a legjobb.
No ez nem mehetne így rendes demokráciában!
Itt
is kérdés, ami már többször megfogalmazódott. Hol is van Rétságon az éves
Közbeszerzési terv? Ugyanis ennek létét törvény írja elő, mindenkinek aki
pályáztat. Márpedig Rétság pályáztat, ezen az ülésen is 3 téma tartozik
ebbe a körbe. Az éves közbeszerzési terv pedig ebben a témakörben olyan,
mint a pénzköltés tekintetében a költségvetés. Magyarul nélküle nem lehet
ilyen pályázatokat törvényesen lebonyolítani. Bárki, aki kivülmarad a meghirdetésen
megtámadhatja már csak ezen oknál fogva is, és semmis az egész pályáztatás.
Aztán azt se mondja egyik vezető sem, hogy nem hallott róla, hogy ilyen
kell. Az a munkaköre, hogy tudjon a törvényekről. Érdekes, a kisebb falvak
tudnak róla, és készítettek is ilyen tervet. Legutóbb péládául a Tolmácsi
Kisbíró című újságban olvasom, hogy az ottani testület tárgyalt és elfogadott
ilyen tervet. (Pedig náluk sem iskolafelújítási, sem közműépítési, sem
járóbeteges pályázatok nincsenek.) Viszont tudják, nélküle az ő egyetlen
beruházásukat, az orvosi rendelő akadálymentesítését nem lehet törvényesen
lebonyolítani. Rétságon pedig lehet? Itt mindent lehet?
A
színjáték részének látszik ismét ez az ügy is. Mindent előre eldönteni
a háttérben, eltitkolni a dokumentumokat, aztán a testület kellő tájékozódás
nélkül szavazzon. Aki pedig kérdezni mer, az a város ellensége, mert rá
akarják fogni, hogy ha nem szavazza meg, miatta bukik az egész dolog. Nem
kéremszépen! Ammiatt bukik - ha bukik -, aki a város pénzével ilyenmódon
sumákol, aki nem adja ki időben a páylázatokat, aki előterjesztést sem
készít - úgy látszik pitiánernek tűnű - 20 milliós tételekkel kapcsolatban.
Majd a 30 ezer forintról vitatkoznak két alkalommal órákat is.... Itt így
szokás! A milliókat meg lehet gondatlanul kezelni. Ez itrten kérem Rétság
...!
Jásztelek utca pályázat benyújtása:
ÉMOP 3.1.2/B.
Pár soros, semmire sem jó előterjesztés,
ami sem döntésre nem érett, sem érdemi vitára. Arról ugyanis nem szükséges
szavazni, hogy álmokat megfogalmazzon-e a testület, annál inkább arról,
hogy annak van-e realitása.
Áprilisi
ülésen (május 8-án már ez is milyen vicces) a testület már tárgyalta ezt
a témát, akkori kommentárunk
lényegi mondanivalója most is aktuális. Csakhogy! Akkor úgy döntött a testület,
hogy készüljön el egy költségvetés, amelyet - ez volt a határozati javaslatban
- a következő ülésen megtárgyalhat a testület. Láthatóan náluk az egy hónap
legalább 90 nap, de ezen lépjünk is túl, bár azt ma sem foghatom fel, miért
határoznak meg feladatot a polgármesternek, a hivatalnak, ha azok többsége
sem határidőben, sem tartalomban nem kerül végrehajtásra.
Nos egy
előterjesztésnek fontos mellékletei vannak. Ennek nevezetesen az elkészült
költségvetés lenne. Hol van hát? Ki látta? Ki tudja, mi van abban megtervezve?
Mert a képviselőknek - törvényi felhatalmazás alapján - joga van ellenőrizni
a határozatok döntések végrehajtását, de azon túl is egy ilyen anyag -
ugyancsak a törvény erejénél fogva - nyilvános. Akkor miért is nem mellékelték
be a költségvetést? Vagy el sem készült, csak hasraütve beírtak egy számot?
Még ez sem elképzelhetetlen.
Miért lenne fontos
látni? Hát csak azért, mert abból derülne ki világosan, mit terveztek,
milyen összegekből. A
pályázati kiírás itt C pontja ugyanis elég pontosan meghatározza,
mire lehet pályázni. Korábban leírtam, hogy véleményem szerint ezek az
utak sem nem települést összekötő utak, sem más olyan, ami a kiírásnak
megfelel. Azon belül is szükséges lenne látni, hogy milyen munkarészek
vannak megtervezve, mert a pályázatnyerés esetén a testület felel annak
minden részletében a végrehajtásért. Hiba lenne úgy olcsóbb költségvetést
kicsikarni, hogy abban lényeges munkarészek nem szerepelnek. No tény ami
tény, a testületnek ismét arról kell szavazni, amit nem lát! Olyan ez,
mintha az éves költségvetésnél leírnák, hogy a főösszeg pl 740 millió,
és a többi ne érdekelje a testületet. Itt is az útépítés költségvetésről
annak elfogadásáról, és annak következményeiről kell szavazni a testületnek,
csak éppen nem kapja meg az anyagot. Nem számít ez kéremszépen Rétságon!
Itt csak(!) százmilliós tételről van szó, mit kell ezzel lacafacázni. Majd
a harmincezres kérvényt azt kétszer is megtárgyalják, de bagatell százmillióval
minek is foglalkozzon a választott ember.
Egyébként
kétségbevonható, hogy (ÁFÁ-val együtt) százmillió alatt ezt a munkát az
összes kellékével el lehet készíteni. Már jó 6-8 éve készült költségvetés
egyedül a Jászteleki útra, az akkor volt 70 millió. Most hozzátesznek még
utakat, és ezek szerint az útépítő anyagok, és a munkabér kevesebbe kerül,
ha együttesen - gyakorlatilag - olcsóbban kivitelezhető, mint évekkel ezelőtt.
Az ilyenféle hamisságnak komoly ára lehet. Érthető, hogy alatta akartak
maradni a kisebb önrészt jelentő összegnek, de ez visszaüthet.
Továbblépve:
Illene legalább számolni tudni egy ily "komoly" előterjesztésben. Mennyi
is az önrész tulajdonképpen, Az anyagban benne van, hogy a költségvetés
összege 94 millió forint, és annak a 10
százaléka 940 ezer. Ugyan már? Ennyire nem tudnak számolni? Vagy
Rétságon már a matematika törvényei sem érvényesek? Ennyire nem számít
itt 9 millió forint, hogy olyan mindegy, hogy egy vagy tízmillió körüli
összegről beszélnek? Ugyanis akárhogyan nézem a 94 millió forint 10 százaléka
9,4
millió! Ha nem jól tudom szóljanak, visszadom a 5. osztályos bizonyítványomat,
ott ugyanis ezt tanították. Szerintem meg egyáltalán nem mindegy, hogy
940 ezer, vagy 9,4 millió. Ja, ha úgyis csak a hiányból van, akkor mindegy?
Erről később.
Mert ahhoz
sem kell sok - csupán a pályázatot elolvasni, hogy mennyi is az önrész.
85 és 90 %-os a támogatottság. A kilencven százalék, csak egy külön lista
szerint minősülő települsére igaz, Rétság nincs a listán. (Egész
pontosan ott van a 96. térelsor alatt, de minden kategóriában 0,0,0. Tehát
az önrész ezek alapján 85 %. Mit számít, itt, hogy 9,4 millió, vagy 14.
Mi az a 4,7 millió - Rétságon semmi?
Aztán ugye egy
ilyen 15 milliós tételnél - miként sok minden másnál - illene meghatározni
annak forrását. Nem csak illemről van persze szó, hanem alapvető szabáylról,
hogy a költségvetésben nem tervezett kiadást, csak a forrás megjelölséével
lehet tervezni. Erre itt azt írják, hogy a "hiány terhére." Tessék mondani
mlyen forrás a hiány!? Ha a hiány mondjuk 100 millió forint, és megnöveljük
115-re, akkor abból hogyan lehet valamit is kifizetni? Sehogyan sem! Azt
persze nem mondják, hogy nem fizetünk a jegyzőnek két-és fél milliót, mert
utat akarunk építeni, vagy más dologról nem mondanak le. Nem ám! Majd a
hiány terhére! Vagy - hogy szebben hangozzék a dolog, a nem várható bevételből
fedeznék. Csakhogy azt, hogyan áll a város tervezett bevétele, a legutóbbi
ülésen kellett volna bemutatni. Nem mutatták be. Sejthető, hogy nem bevételi
többlettel lehet számolni, hanem az sem jön be, amit megterveztek.
Akkor pedig
csak az a kérdés, hogy mire fel is ez a nagy költekezés? Idézném egyik
képpviselőt: "niiinccs pééénzünk!" Ha meg nincs akkor ne költsenek, és
pláne ne kalandorkodjanak a város rovására. Mert ha mégis nyer a pályázat,
akkor majd nem fűtik az iskolát, vagy elküldik a tanárokat, hogy erre jusson,
vagy mi lesz?
Még egy
apró mondat az anyag pontatlanságáról. Láthatóan sem az előterjesztő, sem
más nem olvasta a kiírást, ugyanis ott az szerepel, hogy 100 millió felett
75% a támogatás. Nem 70, mint ahogyan azt Mezőfi Zoltán aláírásával szentesítette!
No ennyit a megalapozott, átgondolt városvezetésről és pályázatokról. Hasonlóan
nem ismerik a kiírás részletes dukumetációjának további majd 100 oldalát,
de ez itt nem számít. Ha eleve nem is akarnak nyerni, akkor ezután se olvassák
el ...!
Laktanyai közművek tervezési ajánlatok
A svindlizés magasiskolája, mondhatni
újabb aranyos gyönygyszeme. Nézzék csak a legalább tizenvalahány sorra
"vastagodott" igen komoly előterjesztést. Semmi felvezetés, bemutatás,
részletezés, előnyök, hátrányok, alternatívák. Semmi, csak az, hogy a pénzt
valakinek ki kell fizetni.
Itt is kérdés,
hogy hol vannak a pályázatok? Hol van a cégek által megküldött, pecséttel
érkeztetett példány. Lehet, hogy sehol, hasonlatosan a 6. napirend anyagához,
ezeket mind a hivatalban készítették? Ha nem látjuk, nem tudhatjuk. De
a képviselőknek látni kellene.
A mutyizásra
egyértelműen utal az is, hogy a polgármester aláírásával - igaz pecsét
nélkül - már 24-én tudta, hogy nem is fog ám itt több pályázat érkezni.
No ez csak azért érdekes, mert a benyújtási határidő 25. volt. Ő ilyen
látnok? Sőt ez - mivel semmiféle kikötés nem volt - a PTK alapján azt jelenti,
ha valaki 25-i postapecséttel feladta valahol, és szerdán ideér, az is
határidőben van.
Majdnem
azt írtam, hogy 25-e volt a pályázati felhívásban, de igazából ilyen ismét
nem volt. Nyugodtan mondhatjuk, hiszen a felhívás nem volt olvasható a
városházi hirdetőn, nem jelent meg a város hivatalos lapjában a Hangadóban,
és egyetlen más sajtótermék - még az igynes hirdetési újságok - sem részesíttettek
olyan figyelembe, hogy betegyék a felhívást. Hogyisne! Még majd jelentkezne
valaki, aki nem haver! Ez eléggé egyértelműnek látszik.
Az igaz,
hogy a város alig látogatott honlapján van egy egysoros hírnek tetsző szöveg:
"Rétság Város Önkormányzata tervezési árajánlat bekérésére pályázatot hirdet"
Tehát nem a tervezésre, hanem az annak bekérésére szól a felhívás, miért
is nézné meg tervező? Igaz, - furmányos uton, de felkértek -, így a retsag.net-en
is olvasható a felhívás, de azért, bármennyire nagy a látogatottsága portálunknak,
ez mégsem tekinthető egy hivatalos és országos meghirdetésnek.
Aztán
az szerepel, hogy mellékelve van az ajánlattételi felhívás, ami nincs mellékelve.
No meg az, hogy az árajánlatok a hivatalban (zárójelben a polgármesternél)
megtekinthetők: Magyarul amikor nincs bent, márpedig gyakran nincs, ne
is keresse a képviselő. Azon túl mióta ügyintézője egy polgármeter ilyen
ügyeknek, nem tudom, és miért nem a felelős előadónál vannak letéve iratok,
ugyancsak rejtély. (Ott legalább nem veszne el.)
Egy
félmondat is figyelemfelhívó! Azt írja, hogy az előzőleg kiküldött .. beérkezett
négy ajánlatot ismételten a képviselő-testület elé terjeszti. Miről is
van szó? Hát egyrészt arról, hogy valahogyan beérkezett mindenféle kiírás
nélkül 4 "pályázat" az előző fordulóra. Ezen túl vagyunk. De az a kérdés,
hogy hány érkezett ezen felhívás megjelenése óta. Ja, hogy egy se?
Mert nagyon
valószínű, hogy a polgármester egy meg sem hirdetett, de a testület által
tulajdonképpen visszavont, érvénytelennek tekintett pályázat anyagait akarja
ilyen álságosan felhasználni, eljátszva itt a szabályosság látszatát. Ki
merem jelenteni, hogy az a pályázat, amely a meghirdetés előtt már beérkezett,
érvénytelen! Akkor hol van a többi, amivel számolni lehet? Ja olyan nincs,
és ne is legyen, mert a nyilvános pályáztatatás zavarja a köröket...
És megint
csak kérdés, hogy hol is van az a szerződéstervezet, amelyet a testület
jóvá akar hagyni, hogy a polgármester aláírjon. 7 milliónál nem közömbös,
milyek követelményeket támaszt, milyen benyújtási fizetési határidők, esetleg
részléetfizetés, késedelem esetén való eljárás egyéb van kikötve. Ezt kellene
jóváhagyni a testületnek, nem pedig látatlanból írjon alá valamit a polgármester
7 millióért. Persze ezt is a hiány terhére! Jó az a hiány, hogy ennyi mindent
lehet a terhére kifizetni.
Érdemben
is van itt mit megnézni
Már csak
azért is indokolt új pályázatról beszélni, mert komoly változás van az
eddigiekhez képest. Történetesen - ahogy a bevezetőbe írtam - Rétság tulajdona
lett a laktanya területének másik meghatározó, az elsőtől elválaszthatatlan
része. No most ne tessék úgy tenni, hogy akkor azzal nem foglalkozunk!
Most már az egész laktanya, kaputúl a telephely végéig a mi tulajdonunk!
Azzal semmiféle terveznivaló nincs? Vagy ugyanannyiért megcsinálja valamely
cég a dupla munkát. Ami még rosszabb erre meg sem rendelik, sőt esetleg
eleve úgy terveznek, hogy megnehezítsék az ottani későbbi közművesítést?
Ugyancsak
érdekes kérdés, hogy a tervezési "iránymutatás" szerint - amit persze a
testület sosem hagyott jóvá, hogy ezt kell kiírni - az szerepel, hogy a
közműveket a telekhatárig kell megtervezni. Tessék mondani, hol vannak
a telekhatárok? Jártam a földhivatalban, jelenleg jogerősen a laktanya
- kivéve a korábban lakóteleknek kivett területet - egyetlen telek, és
egy másik a telephely. Na mármost ezen egyetlen telek határánál ott a közmű,
akkor mit is terveztetnének? Valakinek a rémálmát, aki ceruzával a testület
által jóvá nem hagyott, a rendezési tervben és a térképen nem szereplő
telkekre tervezzenek. Mi van ha a móricka-rajz nem igazolódik be? Újra
kell 6-7 millió, mert a jelenlegit ki kell dobni? A kérdések sorakoznak
egymás után. Példásul, hogy milyen közművet és milyen kapacitással kellene
tervezni. No igen, és hova? Mert addig ameddig nincs meg a hasznosítás
részletes terve, és ez nincs rendezési tervileg is hitelesítve, addig azt
sem lehet tudni, hogy pl. a gyengélkedő, vagy éppen a volt oktatási épületek
közül valaki nem úgy akarja kialakítani a telkét, hogy a laktanyától délre
lévő utat tekinti bejárati útnak, és neki ott van a telekhatár, ahová ki
kell állni. Nem a hátamögé, hanem a kapuhoz. Na ameddig nem tudni, hol
a kapu és a telekhatár, mit is kell itt tervezni 7 millióért?
Azt
sem látni persze, miért térnek el az ajánlatok, és mi a különbség beltartalomban.
Ezt illene szépen kielemzeve leírni, mert könnyen úgy járhatunk, mint az
óvoda ablakánál. Aki minőségibb munkára magasabb árat ajánlott, nem fogadták
el, majd az olcsóbb partnernek megemelték a díját, hogy mégis legyen jobb
az az ablak. Így már többe kerül mint a másik cég ajánlata. No tehát ha
nem tudni mi mitől annyi, hogyan lehet csak az olcsóbb, de kevesebbet teljesítőt
választani?
Van itt
még szempont, ha ez nem elég! Például a szerződésben és a későbbi tervezési
előírások közé mindenképpen be kell írni, hogy a közművezetést úgy kell
megtervezni, hogy a természetvédelmi értéket képező fasor sértetlen maradjon.
És úgy is, hogy a 40 cm-es beton utat ne kelljen feltörni, mert drága lenne
és tönkremenne. Nagy kérdés, hogy akkor hová, mert az épületek tövében
szorosan sem lehet. De ezeket indokolt meghatározni.
Végül úgy
tűnik itt is van 6-7 millió a semmire. Az iskolafelújításra, ami sürgető,
nincs, de kidobnivaló pénz van.
Rétsági Általános Iskola alsó
tagozat költözésének feltételeiről, az elvégzendő feladatokról
Újra megjegyzendő,
hogy ami kicsit is zűrös, annak lehet előterjesztője az igazgató, csak
az iskolai beszámolóknak, költségvetéseknek, egyebeknek nem.
Ez is egy visszatérő téma, írtunk
is már róla a legutóbbi ülésre. Az látszik, hogy a terv továbbra
is előkészítetlen többféle szempontból. Olyannyira az, hogy a hírek szerint
a MOS bizottság meg sem hirdetett ülésén - mutyiban - tárgyalta és nem
tartja tárgyalásra alkalmasnak. Ebből az következik, hogy valószínűleg
a napirendről levételre kerül. A felvetés el van felejtve, minden marad
a régiben. Az is, hogy az iskola épületei felújítatlanul árválkodnak tovább.
Nem ismételve az előző hónapban leírtakat, magam is úgy gondolom, hogy
komoly tervekkel, előnyök, hátrányok, pénzügyi következmények mérlegelésével
át kellene tekinteni az intézmény épületeinek helyzetét. Úgy vélem igazságtalan
az igazgató nyakába varrni ezt a felvetést, akkor is ha elutasítják, akkor
is ha elfogadják. Azért, mert jelen körülmények között megvalósíthatatlan.
De hosszabb távon nem csak lehet, hanem elengedhetetlen a témával foglalkozni,
de ehhez nem egy hónap kell, hanem legalább egy év. Hogy jövő szeptemberben
lehessen valami, már most el kell kezdeni a tervezést.
Az igazgató már csak azért sincs helyzetben, hiszen az oktatási intézmény
fejlesztésének szerepelnie kell egy kötelező önkormányzati domumentunban,
amelyet úgy hívnak hogy intézményfejlesztési terv. Ezt a tervet a polgármesternek
kell elkészíteni és benyújtani. Nem tette meg, noha a testület kötelezte
rá. Ez lenne pedig az alap. Ebben kell szabályozni minden felvetett kérdést,
a középiskolai képzéstől a művészeti iskolákkal kapcsolatos helyi álláspontig,
és azt is, milyen épületfejlesztést tervez az önkormányzat. Nem az iskola,
hanem az önkormányzat! Aztán már csak ezt kell pontosan értelmezve végrehajtani.
A kordé nem előzheti meg a szamarat, tehát előbb következmények mérlegelése
nélkül felborítani mindent, és utána kapkodni, hogy nem így kellett volna.
Az elfogadhatatlan, hogy jelenlegi tanárikból és szolgálati lakásokból
is tanterem legyen, mert a mai követelményeknek ez már meg sem felel. Egy
építési engedélynél pedig ezt vizsgálni kell, és utána a használatbavételnél
sem lehet elnézni, ha a mai előírásoknak nem felel meg.
Az is hihetetlen, hogy 500 ezer forint elég lenne a teljes átalakításra.
Rendes meszelésre sem, nemhogy ajtók nyitására, mosdók átalakítására és
egyebekre.
Az ötlet jó, de csak akkor megvalósítható, ha jó funkcionális és építészeti
terv alapján a város hozzáfog az iskola bővítéséhez, és erre rá is költ
vagy 20-50 milliót, ha nem többet. Elvileg kellene lenni ilyen tervnek,
hiszen egy pályázathoz megrendeltük, kifizettük. Akkor miért is nem ez
a kiindulási alap? vagy abban sem lett számbavéve ez a lehetőség? Akkor
mi lett számbavéve? Kit kérdeztek meg egyáltalán, mit kellene a millió
forint feletti összegért tervezni?
Kérdés az is ki és mennyive spórolna a kényszerű szorongást előidéző egy
épületbe való költözéssel, ha a másik épület ugyanúgy az önkormányzat tulajdonában
és az iskola kezelésben maradna, és oda nemfizető bérlők kerülnének. Akkor
is kell fűtésért, világításért, karbantartásért fizetni, tehát megtakarítás
nincs, ésszerűsítés sincs.
Indokolt lenne végre felelős vezetőknek felelősen áttekinteni a feladataikat,
és előrelátó, hosszabb távlatokban is érvényes koncepcióval kezelni a város
ügyeit, különösen egy olyan kérdésben, mint az alapfokú oktatás intézményének
ügye. És ez nem egyedül az igazgató dolga. Sőt az ő dolga legkevésbé! Neki
az a dolga, hogy egy ilyen tervet véleményezzen, nem az, hogy kidolgozza.
Általános Iskola Alapító Okirat
módosítása és Társulási Megállapodás egységes szerkezetben
Ez túl sok kommentárt
nem érdemel, legfeljebb azt, hogy egy tárgyalásra előterjesztés kell, határozati
javaslattal, alternatívákkal, külön oldalon részletezve.
Itt például fogalma nincs a képviselőknek, miért és milyen részletekben
kell módosítani az alapító okiratot. Mert ez fontos tudni, mi a régi és
mi az eredeti.
Aztán ha már módosul az a bizonyos alapító irat, érdemes lenne a tevékenységi
körök közé felvenni néhány olyan tételt, amit az iskola végez. Annélkül
ugyanis nem végezheti, és nem is számlázhat bizonyos tevékenységeket. Gondolok
például a termek bérbeadásának lehetőségére. Persze, hogy nem az oktatás
rovására, de ha ez nincs TEAOR szám szerint felsorolva, nem számlázható
ilyenféle dolog. Márpedig egyetlen bevételi lehetőség az iskolának, hogy
néha a tornatermét, vagy másik helyiségét pénzért bérbe veszik. De érdemes
felvenni a tevékenységek sorába kulturális és szórakoztató tevékenységeket
is, mert különben ilyet nem rendezhet, és bevételre sem tehet szert. Márpedig
szervez, és van is bevétele. Igaz a rendezvényeket többnyire a Szülői Munkaközösség
szervezi, de az nem önálló jogi személy, az ő tevékenységükért az iskola
felelős. Ha tehát bevételes rendezvényt tartanak, annak szabályosságáért,
és egyebekért is az iskola felelős. Akkor hát az alapító okiratban is van
helye efféle tevékenység számának.
Aztán az sem lenne ártalmas, ha a két becsatolt dokumentum beszélő viszonyban
lenne egymással. Mert az alapító okiratban az áll, hogy az intézmény részben
önálló gazdálkodású. Ezzel szemben arra szerződnek a társulási szerződés
5. pont második bekezdésében, hogy az intézmény - mármint a társulás -
önálló gazdálkodású. A 8. pontban pedig, hogy a könyvelést a polgármesteri
hivatal végzi. Egy önálló intézmény könyvelését nem végzi a polgármesteri
hivatal. Akkor most melyik az igaz? Ugyancsak ellentmondás látszik a megállapodás
7 b. pont egy bekezdése, és az ugyanezen fejezet f. pontja között. Az előzőbe
ugyanis az áll, hogy költségtérítést nem kell fizetni az oktatási feladatokért,
a következőben pedig részletezi az oktatással kapcsolatos pedagógusok bérének
térítését. Ezt egyébként nem téríti a kistérség.
Az egyebekben precíznek tűnő szerződéssel már csak egy a tennivaló. Minden
részletét korrektül betartva, a patnereket valóban egyenrangúan kezelve
érvényesíteni az előírtakat. Ez ugyanis nem lesz könnyű, hiszen ez a megállapodás
február 5-i költségvetésjóváhagyást ír elő a társulásra, ami a város költségvetésének
jóváhagyása nélkül nem lehetséges, márpedig ezen határidőig az nem szokott
- gyakran fizikailag sem lehetséges - elkészülni. Ugyanez a helyzet az
előző évi elszámolásokkal is, amit nem minden esetben lehet február 28-ig
elkészíteni.
Rétság tűzoltószertár felújítása
No ez az előterjesztés
ám a csúcsa a törvénytelenségeknek, a nyilvánvaló félrevezetéseknek, és
a vagyonrendelet felrúgásának.
Itt kivételesen be vannak csatolva a "beküldött" ajánlatok. (Talán éppen
azért nem mellékelték a többi esetben, mert azok is ilyenek.) Az egész
dolognak van nem is egy és nem is jelentéktelen szépséghibája. Elsőként,
hogy mikor is, és kit bízott meg a képviselő-testület arra, hogy e tárgyban
ajánlatokat kérjen be, és hol van az ajánlatkérés tartalma leírva? Mármint,
hogy mit is kell konkrétan elvégezni. Sem megbízás, sem ilyen program nincs.
Hol is jelent meg az ajánlatkérés? No ez ismét olyan mint egy hónapja laktanyatervezés.
Semmi pályázat, mégis pályáznak. Semmi feltételmegadás, mégis van mire
árajánlatot adni. Furcsa!
Nem kell sasszemnek lenni ahhoz, hogy kiderüljön a turpisság! Még csak
nem is kell sokáig szemlélődni, hogy nyilvánvalóvá váljon, hogy miért is
olyan egyforma ez a három papírlap. Csupán átírtak néhány számot és a címet.
Persze a munka leírása enyhén szólva "hiányos", a címzett sem szerepel
a lapokon.
Mindennél izgalmasabb, hogy a lapok alján rajtafelejtették a fájl elérési
útját, amiből egészen pontosan látható, hogy ez egyetlen számítógépen készült,
sőt ugyanazon fájlt javítgatták. Márpedig ilyen könyvtár a városháza egyik
műszaki előadójának gépén van, minden valószínűség szerint mindhárom papír
ott készült, természetesen vigyázva arra, hogy a "jóbarát" tűnjön legolcsóbbnak.
Majd kinyomtatás után csak alá kellett íratni. Érkeztetési bélyegző sem
kell, ki tudja miért. Persze ez nem is érkezett, hiszen el sem hagyta a
városházát. Ez több mint gáz! Ez tiszta lebukás! Vagy már ennyire fel lehet
rúgni a vagyonrendeletet, hogy a nyilvánvaló törvénysértést még csak álcázni
sem kell? Nemde a hivatal dolgozói sem láthatnák a lezárt borítékban érkezett
ajánlatokat a bizottsági felbontásig. Már hogyne láthatták volna, ha maguk
írták, és írták nagyobbra a drágábbnak elkészített ál ajánlatokat is.
Az is látszik, hogy a legolcsóbbnak kihozott vállalkozás szomszédja a másik
ajánlattevő, a harmadik pedig olyan cég, amely tudomásom szerint nem is
végez építőipari munkát. Igaz, meghatározatlan feladatra adhat meghatározatlan
ajánlatot.
Az is necces, hogy ha a felhasználható összeg fix, ezt meg kellett adni
az ajánlatkéréskor, akkor miért ad valaki a megengedettnél magasabb ajánlatot.
(No persze nem is tudta mit pecsétel le.) Ilyenmódon ezeket eleve ki kell
zárni, ha az összeg meg volt jelölve, mert akkor még rendes pályáztatása
esetén is érvénytelenek kell tekinteni. Tehát nincs csak egy érvényes ajánlat.
Ez meg nem elég bármilyen látszatra se. Ha pedig nem volt értékmegjelölés,
a "benfentes" hogyan tudhatta, hogy mennyinél kell pár fillérrel alacsonyabbat
adni? itt már nemcsak kilóg a ló lába, de már le is szakadt. Annyira szánalmassá
hangolódott az utolsó napirendre ez a tragikomédia.
Igazából ezek nem is ajánlatok a meghatározatalan feladatra. Formailag
és tartalmilag sem. Láthatóan egy bianco kitöltő programmal létrehozott
költsévetési összesítő oldal, ami nem azonos az ajánlattal. Része lehet,
de nem az ajánlat! Mert annak tartalmaznia kell mondjuk a teljesítési és
fizetési határidőket, az alkalmazott techológiát, és egyéb körülményeket.
Itt ilyen nincs is!
Mindennél még megdöbbentőbb, hogy egyértelmű: a testület nem is dönthet
másként, hiszen határozat és szerződési engedély nélkül a munkát már végzik,
sőt talán mire a testület elé kerül, be is fejezik! Ki adott akkor
megbízást a munkára? A polgármester jogtalanul, vagy valamelyik dolgozó,
aki ezt egyébként sem teheti meg? No ez hogyan fordulhat elő? Csak Rétságon
fordulhat elő! És a képviselők ezt elnézik? Kétmilliós nagyságú összegekkel
lehet itt költekezni felhatalmazás nélkül? És a felelőst felelőségre vonja-e
a testület? Indít-e fegyelmit az ügyben, ha egyáltalán nem ügyészségi feljelentést
kellene megfontolni a pénzügyi szabályok súlyos megsértésért, az önkormányzati
vagyon gondatlan kezeléséért, a vagyonrendelet megszegéséért.
Ráadásul mindezt egyszerűbben meg lehetett volna oldani, ha a támogatási
összeget - amely a régi szertár eladásának swarcban való megejtése miatt
legalább egy milával alacsonyabb, mint amit a tűzoltók kaphattak volna
- tehát ha a támogatási összeget átutalják az egyesületnek, és csinálja
ahogy tudja, és számoljon el vele. Ehhez persze kicsit előrelátóan kell
gondolkodni, és időben beterjeszteni a testületnek.
De magával
a felújítással is vannak gondok
Előre kell bocsátanom, hogy én minden önkéntes tevékenységnek lelkes támogatója,
elismerője vagyok. Így az önkéntes tűzoltók munkájának is. Amit tehát alább
írok, nem ellenük szólok, hanem éppen az érdekükben. Meggyőződtem róla,
hogy társadalmi munkában rengeteget dolgoztak és dolgoznak, hogy az amúgy
erre a célra alkalmatlan épületet - ha már a testület belekényszerítette
őket - alkalmassá tegyék tűzoltószertári helynek. Nem rajtuk múlik, hogy
még a jelenleginél is rosszabb helyzetbe kerülnek mindaddig, amíg nem kevés
pénzzel rendesen nem kerül felújításra az épület, és nem lesznek biztosítva
az egyéb feltételek.
Az épületen olyan mértékű munkák vannak, ami építési engedély köteles.
Nem tudni van-e ilyen, vagy e felett is elsiklik a hivatal. Ha van akkor
abban mindenféle szakhatósági engedély, vélemény kell, és a használatbavételkor
úgyszintén engedélyeket kell beszerezni. No aligha hiszem, hogy például
az ÁNTSz ad használatbavételi engedélyt, amikor az emberi tartózkodásra
szánt helyiségekben sem egy WC, sem egy kézmosásra alkalmas vízcsap nincs.
Hogy is lenne, mikor se vízvezeték, se csatorna. Villany az van, bár csak
egy mérő létezik, és a helyiségekben szabályosan elvezetett áramvételezés
sincs. Az nem elég magyarázat, hogy a régiben sem volt víz, mert sajnos
igaz, de az már ott sem volt megengedhető, legfeljebb a türelmes hivatal
nem vett róla tudomást. De volt a környéken jónéhány hely, ahol egy pohár
vizet lehet inni, keze mosni, stb. Itt pedig nincs. Az kétségtelen, hogy
az épület nagyobb, több jármű, nagyobb garázsban elfér. de ez nem elég.
Nem megfelelő a megközelíthetősége sem, mert utcáról nem lehet se ki, se
be.
Valamelyik nap jártam arra, súlyos vakapu zárva, sorompó leengedve, kutya
ugat. Igen, a tűzoltószertár nem nyílik az utcára. Ezt is elintézte a polgármester,
vagy mondjuk úgy bevetette a kényszerhelyzetben lévő lelkes tűzoltókkal.
Már a bejutás is nehézkes, este se közvilágítás nincs, tök sötétség uralkodik.
Belegondolni is elképesztő, hogy mi lesz itt télen, mondjuk egy friss havazásnál,
vagy ólmoseső utáni riasztásnál, hiszen a laktanya belsejében semmiféle
úttakarítás nincs. Minek is lenne? Akkor pedig hogyan jut be a tűzoltó,
és hogyan jön ki a jármű. Még arra sincs víz, hogy feltöltsék a tartályt,
vagy lemossák az autót. Hát ez van!
Ez pedig nem azért vetődik itt fel, hogy a ténylegesen lelkes tűzoltókat
elszomorítsuk, hanem éppen azon oknál fogva, hogy ha már a felújításról
beszél a polgármester, akkor az legyen rendesen megtervezve, felmérve,
kifizetve, kivitelezve. Ugyanis azt igérte, hogy ha eladják a régit, akkor
a laktanyában jobb helyük lesz a lánglovagoknak. Nem lett! Akkor legyen
rendes terv, költségvetés mindenre - ami gyaníthatósan 20-30 millió forint
alaphangon - és a város vállalja fel ha már ilyen helyzetet hozott létre.
Mert teljesen nyilvánvaló, hogy a mostani felújításnak nevezett munka nem
fog felújított, használható épületet eredményezni, csupán egy kisebb karbantartást,
ajtóbeállítást, néhány lámpát, kisebb festést mászolást, egyebeket. Ez
pedig félrevezeti a lakosságot. Inkább korrektül, a rendes felújításra
kellene tervet készíteni, meghirdetni és megvalósítani. Mert a Tűzoltók
megérdemlik, no meg a törvényesség is ezt követeli meg. Mert ez így csöbörből,
vödörbe, fából vaskarika, lóg mint tehénen a gyatya, mint Himnuszban a
sehonnai bitang, és lehetne még szép népi szólásokat idézni. No emberek,
akkor idézzen ki-ki vérmérséklete szerint ...!
|