Képviselő-testületi ülés 2008. július 31.
-
Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete
2008. július 31. napján (csütörtök) 18,00 órai kezdettel
testületi  ülést tart
Az ülés helye: Városháza díszterme

Előterjesztések feltöltésre kerültek, és kommentárokkal is ki vannak egészítve. 
Bevezető kommentárunk itt olvasható >>>

Napirend előtt:
Előterjesztés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester
     Az előterjesztést nem nyújtotta be az előterjesztő
Beszámoló a két ülés közt eltelt időszak fontosabb eseményeiről, az önkrományzat érdekében végzett munkáról
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester
    Az előterjesztést nem nyújtotta be az előterjesztő
1./ Akadálymentesítésre érkezett ajánlatok értékelése
Előterjesztő: Közbeszerzési Bizottság
    Az előterjesztést nem nyújtotta be az előterjesztő
    Előzetes kommentárunk itt olvasható >>>
2./ Jásztelek utca pályázat benyújtása: ÉMOP 3.1.2/B.
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester
  Az előterjesztés itt megnyitható >>>
    Előzetes kommentárunk itt olvasható >>>
3./ Laktanyai közművek tervezési ajánlatok 
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester
  Az előterjesztés itt megnyitható >>>
    Előzetes kommentárunk itt olvasható >>>
4./ Rétsági Általános Iskola alsó tagozat költözésének feltételeiről, az elvégzendő feladatokról
Előterjesztő: Holman Ferenc igazgató
   Az előterjesztés itt megnyitható >>>
     Előzetes kommentárunk itt olvasható >>>
5./ Általános Iskola Alapító Okirat módosítása és Társulási Megállapodás egységes szerkezetben
Előterjesztő: Makrai Piroska aljegyző
Az előterjesztést nem nyújtott be az előterjesztő
   Az alapító okirat tervezete itt megnyitható >>>
   A társulási megállapodás tervezete itt megnyitható >>>
    Előzetes kommentárunk itt olvasható >>>
6./ Rétság tűzoltószertár felújítása
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester
  Az előterjesztés és mellékletei  itt megnyithatók >>>
    Előzetes kommentárunk itt olvasható >>>
10./ Egyebek
    Az a meghívóban nem volt jelölve
Rétság, 2008. július 22.
Mezőfi Zoltán
polgármester


A napirendekhez kapcsolódó bizottsági ülések a következő időpontban:
Művelődési Oktatási és Sport Bizottság (Elnök: Gál Gábor) és a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság (Elnök: Hegedűs Ferenc) összevont ülését július 30. szerda 18.00 órakor tartja.

A mellékelt előterjesztések többsége pdf formátumú. Megnyitásához Adobe Acrobat Reader szükséges. Akinek nincs a gépén, innen letöltheti, és installálhatja

Kommentár nincs? De lesz! (nem része a testületi meghívónak)
Az anyagok feldolgozása után, a kommentárok itt ezen rész alatt már olvashatók
Bevezetésképpen
(Ismét okkal idézve a korábbiak)
    Úgy tűnik az anyagok nem kellő megalapozottsága, lényeges kérdések néhány sorosra zsugorítása, fontos mellékletek mellőzése, alternatív döntési lehetőségek kerülése mind, mind arra utal, hogy a testületet még súlytalanabbá akarja tenni a polgármester. Ilymódon nem az arra hivatott választottak döntenek megfelelő mérlegelés után, hanem csak azt tehetik, hogy a beterjesztett kidolgozatlan javaslatra bólintanak. Arról, hogy hogyan kell előkészíteni egy anyagot már írtunk, és az SzMSz is tételesen meghatározza. Ez sorozatosan nincs betartva.
     Ezek a sorok az előző testületi ülések bevezetéséből valók, de sajnos továbbra is igazak, sőt még a korábbaikat is alulmúlva még igazabbak. Mindazzal amit pedig még korábban rögzítettünk: Az előterjesztések nem felelnek meg az SzmSz előírásainak, nincsenek kidolgozott, indokolt, előnyöket hátrányokat tartalmazó alternatívák, és nem áll a képviselők rendelkezésére a legtöbb dokumentum, amelynek alapján alapos és jó döntés hozható. Továbbra sem szerepel egyetlen anyagon sem a jegyzői törvényességi feljegyzés, pedig e nélkül egyetlen anyag sem - lenne - tárgyalható.

Nem rendkívüli, és amúgy is minek!
    A polgármester által ezennel aláírt meghívón rendkívüli ülés szerepel. De miért is? Bizonyára valami elementális nosztalgiával viseltet a rendkívüli ülések iránt, rendeset már el sem tud képzelni. Mert tény, ebben az évben eddig tervezett 6 ülésből talán egy volt eredeti időpontban, és volt legalább 6-8 rendkívülinek nevezett.
     Azt, hogy július végén ülés lesz a polgármetser bejelentette, a testület pedig elfogadta. Innentől kezdve semmi rendkívüliség. Az lenne a hiba, ha nem tartaná meg. Ez bizony rendes ülés, és ennek okán mindannak a kelléktártárával kötelező rendelkeznie, amely kijár minden valamire való rendes ülésnek. No ilyesmi itt tényleg ritkán fordul elő, de akárhogyan is vesszük kötelező beszámolni a két ülés közötti polgármesteri intézkedésekről, a lejárt határidejű határozatokról, bizottságoknak meg kell tárgyalnia a nepirendet, és interpelláció, meg egyebek című közérdekű bejelentések is kellékei egy ülésnek. Ennek is kelléke hogy legyen, de ezekről a polgármester rendre elfelejtkezilk. Elképzelni persze nehéz rendes munkát annak a folyamatosságnak az ismerete nélkül, hogy mi is történt a megkötött szerződésekkel, határozatokkal, hogyan is van péládául kihirdetve a szociális rendelet módosítása? Mert sehogyan sincs! Tehát érvénybe sem lépett. Ez a 6. sz. ezévi rendelet, ami a hivatalos honlapon nem elérhető.

Mit tett hát a polgármeter, avagy miről kellene beszámolnia? Például a pályázatokról!
     Bizony lenne bőven, ami a testületre nagyon is tartozik. Korábbi pályázatok, egyéb intézkedések eredménye. Minderről nem hallgatni kell, mind az a bizonyos disznó a búzában, hanem ismertetni a testülettel, mi lett az eredménye például az iskolafelújítási, vagy útépítési pályázatnak. 
     Hát csak az, hogy nem nyert! Igen sajnálatos, de tény, amit a megfelelő honlapok nyilvánosságra hoztak. Oszlanak a rózsaszín álmok, a nagy igéretek. No persze hogy nem nyert, mert előre lehetett látni, hogy a kiírásnak nem felel meg a pályázat. Jó kérdés persze, hogy ezt a képviselők miért nem tudják? Hát csak azért, mert a pályázatokat nem is látták, ugyanúgy, mint a kiírást sem. A polgármester felhatalmazást kér, igéri a hatalmas, miliárdos pályázati pézek befolyását Rétságra, ő a háttérben "nagyon dolgozik" (a semmin), és ezt mindenki higgye el, és szavazza meg. Aztán ha a törvényszerű sikertelenség bekövetkezik annyit nem mond a testületnek - mondjuk a lejárt határidejű határozatok teljesítésénél, hiszen ez is egy határozat eredménye -, hogy nem nyertünk.
     Elsősorban azért, mert ezzel nincs elintézve a dolog. Egyrészt nem kevés pénz ki lett fizetve a sikertelen pályázatra. Akkor legalább a tervek legyenek már elérhetők. De ennél fontosabb, hogy vannak égető kérdések, amelyeket a pályázattal akartak megoldani. Alsós iskola tetejétől a felsős iskola WC problémáján át egészen az épület bekerítésén keresztül a konyha megnyugtató működéséig. No ha nem nyert akkor ezekben igen sürgősen tenni kell, amihez pénz akarat és intézkedés szükségeltetik. Pénz az nincs, mert a jegyzőnek kellett jutalomra, bár azt is hitelből fedezték. De akkor is valamit kell lépni, mert az égető kérdéseket pályázati nyereség nélkül is meg kell oldani. Az nem megy, hogy állandóan az ÁNTSz elnézését kérik, és az együttműködésre alapozva elviselik a jogsértő helyzetet. Mert egyszer nem lesz elnézés, és be kell zárni az iskolát. Az meg kinek lesz jó?
     No ezekről sürgősen kellene tájékozattni, terveket benyújtani és a többi ugyanúgy mint az utakkal kapcsolatban is. A Kossuth utca nyerhetett volna, megint nem azt pályázták. Így hát maradt ismét egy csomó rossz utcánk, és megoldatlan probléma, persze a tervezési és pályázati díjak itt is ki lettek fizetve. A TEUT pályázat eredménye itt letölthető >>>
     Pontosan látható, hogy a megyében - sőt a régióban - minden város nyert, egyedül Rétság nem. Bánk Nagyoroszi, Balassagyarmat nyert, Rétság nem. Ne  tessék azt mondani, hogy ez nem a rossz előkészítés miatt van így, mert egyszerűen nem igaz! És a városok szinezetét is meg lehet vizsgálni, mindenféle politikai részrehajlás megfogalmazása alaptalan. Akkor Rétság miért nem tud már 3. éve útpályázaton nyerni? Ezt a kérdést végre a képviselők is feltehetnék a polgármesternek!
     Aztán itt a LEKI pályázat eredménye >>> Láthatóan ugyancsak a régió majd minden városa nyert, Rétság nem. Ebben talán nem is pályázott, akkor hogyan is nyerhetne? Pedig a megvalósítható célok között bőven van olyan ami nálunk is támogatható lett volna.
     Itt  a következő Hök-TEKI >>> és a CÉDE >>>  Itt is számtalan település nyert környékünkön. Tereske, Horpács, Borsosberény, Diósjenő, Nógrádsáp, Legénd, kár sorolni. Valahol mindenki nyer, csak éppen Rétság nem szerepel sehol! Miért van ez, már kár is kérdezni. Mert ennyi véletlen már nincs, ha csak az nem szerencsétlen véletlen, hogy kik kezében van a városban a pályázatok ügye.

Hol áll a per Tolmáccsal?
     No ez is egy olyan kérdés, amiről nem csak illene, hanem kötelező lenne tájékoztatni a testületet és a várost. A tény az, hogy a per során a laktanya telephelyet és a Sportkombinátot - az árverés eredményének megfelelően - Rétság városnak itélték! Nyertünk? Egy frászt! Veszettünk, mert az 2006-ban megválasztott testület jogász tagjának javaslatára átálltunk Tolmács mellé. Tehát veszítettünk, aminek lehet még jogkövetkezménye.
    Az ítélet szerint a két terület immár jogerősen Rétságot illeti. Na kéremszépen akkor ezt aztán alaposan előkészítetten a testület elé kellene vinni, és a hasznosulásról mielőbb dönteni, elkezdeni a vásárláskori célok megvalósítását, vagy más módon hasznot hajtani a város részére. De legalább birtokba venni, beleltározni, megfelelően őriztetni.
    Még ennél is fontosabb, hogy a birtokbaadás elmaradása miatti károkat érvényesíteni kell az eladóval szemben. Egyes szakértők véleménye szerint - ha jól és pontosan dolgozott volna a hivatal - az eltelt három év alatti kárért és az elmaradt haszonért majdnem az egész vételárat is visszakövetelhetnénk - úgy hogy az ingatlan tulajdonunk marad -  de ha ez túlzásnak tűnik is 15-25 millió biztosan jár Rétságnak. Csak hát kéremszépen a város vezetésével megbízott testületnek erről dönteni kell. A dolog szépséghibája, hogy - mivel átálltunk Tolmács mellé, másodrendő alperesből felperenek - ez igen nehéz helyzetet eredményezhet, mert a felperes(ek) hibájának róható fel a birtokbaadás elmaradása. Ezt pedig nem könnyű megúszni. Fizesse a kárt az, aki az átállást javasolta, mondták már többen, de a dolog nem ilyen egyszerű. A testület erkölcsi felelőssége egyértelműen megállapítható az átállás miatt bekövetkezett baklövéssel.
     Talán éppen ezért lenne fontos - a jó gazda gondosságával - minden megtenni, hogy a város a tényleges és bizonyatható kárát behajtsa az eladón, aki nem adta birtokba a város tulajdonát. A kár több elemből áll. Nézzük csak a látványosabbakat: Ugye megvettük a sportkombinátot, akkor kevés összeggel felújítható öltözőépülettel. Mivel nem nyúlhattunk hozzá, az épület tönkrement. A licitkori állapothoz képest az értéke legalább 5-6 millió forintot esett, ha egyáltalán felújítható. Ezt a kárt egyértelműen érvényesíteni kell, mint ahogyan a telephely részeinek őrzetlensége miatt bekövetkezett állagromlást és károkat. Ezek sem kevesek.
     Az eladónak most, a licit szerinti állapotban lenne kötelessége birtokba adni az ingatlant, hiszen azért fizettünk. Ha ezt nem tudja teljesíteni, a vételár jelentős része visszajár. És ugyancsak számon lehet kérni az elmaradt haszon miatti bevételkiesést. No persze, csak ha minden pontosan dokumentálva van, ha a város vezetői figyeltek arra, hogy minden bérbevételi igény összegszerűen rögzítve legyen, hogy az állagromlás fényképpekkel, videóval dokumentálva legyen, hiszen a város nem kevés pénzen megvásárolt vagyonáról van szó, amelyet akkor sem lehetett volna ebek harmincadjára hagyni, ha nem adták birtokba. De legalább rögzíteni az állapotokat.
     Nos ha az a hallgatás alapja, hogy ezekben nem jeleskedett a hivatal, akkor megértem, de el nem fogadhatom. Akit felelősség terhel, vállalja a felelősséget. Itt - ha nem történik gyors és határozott intézkedés - a város vagyonából 15-25 millió forint kidobása lesz az eredmény. Ilyen sok pénzünk van, hogy ezt is veszni lehet hagyni?

No ezekről igenis kötelessége lenne beszámolni a polgármesternek, és a szükséges intézkedéseket kidolgozva a testület elé vinni.

Ami már veszett fejsze nyele
     Szinte említeni is felesleges, mert a törvényesség és a saját munkaterv itt amúgy is falra hányt borsó gyanánt funkcionál. Arra gondolok, hogy törvényi előírás és testületi határozat is rendelkezik arról, hogy a polgármester terjessze be a város Gazdasági programját. Hónapok óta nem terjeszti be. Arra is lehet emlékezni, amikor az Oktatásfejelsztési koncepciót kellett volna benyújtania, de azt se tudta, hogy azt eszik, vagy isszák, és hogy tényleg dolga lett volna. No ezeket már tényleg kár számoinkérni, pedig olyan alapdokumentumok, amik nélkül sem törvényesen működni, sem pályázatokat nyerni nem lehet. Egyszer elhalasztotta, aztán meg sohanapján fogja megcsinálni. Most már csak az a kérdés, hogy a testület tagjai, akik ezt határozatban részére előírták, miért nem kérik számon a végrehajtást? 

No a hosszú bevezető után nézzük a napirendeket, amelykről egyértelműen látható, hogy kellő előkészítés mellett már régen megtárgyalhatóak lettek volna, vagy megvárhatták volna az augusztust.


Akadálymentesítésre érkezett ajánlatok értékelése
    Az előterjesztést nem nyújtotta be az előterjesztő


Jó kérdés, hogy mit is kell itt megtárgyalni! Mi az, hogy akadálymentesítésre érkezett ajánlatok értékelése? Ki és mikor határozta meg, hogy ajánlatot kell kérni?  A testület - emlékezetem szerint - nem! Akkor ismét a testület nélkül történnek jogszabálysértően a dolgok? És ezt a képviselők elnézik?
     Az önkormányzat vagyonrendelete egyértelműen rendelkezik arról, hogy az ilyenféle munkákat nyilt pályázaton kell megpályáztatni. Hol van hát a pályázat?
     Az még érdekesebb, hogy hol van az elvégzendő munka leírása? Sehol? Akkor honnan is tudják a képviselők, hogy tartalmilag mire érkeztek az ajánlatok? Ennek hiányában aztán hogyan tudják eldönteni, hogy egy ajánlattal egyet lehet érteni, vagy nem? Egyáltalán meg van az tervezve, teljes részletességgel, hogy ez az akadálymentesítési munka hogyan fog lezajlani? És amíg ez folyik, hogyan lesz (vagy nem lesz) az ügyfélfogadás? És erről nem kellene tárgyalni, és a hozott döntésről időben értesíteni a város lakosságát?
      Mert kéremszépen a hivatal akadálymentesítése nem is olyan kis feladat, hogy az egyetlen - mondhatni mindenki után odadobott (jó ne becsüljük le ez is eredmény) - pályázat kiírásának megfelelően lehessen a munkát elvégezni. Ugyanis a pénz csak utólag és csak úgy jár, ha mindenben megfelel az előírásoknak. Különben ki kell fizetni - azt sem tudom miből lesz pénz előfinanszírozni - és utólag, ellenőrzést követően fizetik. A kiírás pedig teljes akadálymentesítést ír elő. Amit nem valósít meg egy lift, és a mosdók átépítése. Egyáltalán, a meglévő hely nem is elég a szabályos mosdókialakításra, se lent, sem fent. Ezért az egész épületrészt át kell alakítani. Ezen túlmenően persze liftet építeni az emeletre való akadálymentes közlekedésre. És ez még mind nem elég! Minden iroda ajtaját úgy kell átépíteni, hogy azon kerekes székkel be lehessen menni. Mindet, még azt is ahová jelenleg nem jár ügyfél, mert dolgozó is lehet - akár csak átmenetileg - mozgáskorlátozott. No meg az irodákban annyi hely, hogy meg is lehessen fordulni kerekes székkel. Ez pedig többnél nem lehetséges. Aztán csúszásmentesíteni kötelező a lépcsőt, a folyosókat. Nem kis munka! És amíg az átalakítás folyik - hetekig, hónapokig - hogyan lehet ügyeket intézni. Nyilvánvalóan sehogy. Akkor ezt a kérdést, hogyan oldja meg a hivatal ugyancsak a testület elé kellene vinni.
     No elég ennyi a borzalmakból, mert az a megalapozott véleményem, hogy ez a munka ilyen részletességgel meg sincs tervezve! Vagy ha igen, hol vannak a tervek? Mikor döntött arról a testület, hogy alternatívák küzül milyen technológiákat preferál, milyen ütemzésben, milyen anyagokkal? Jól tudják, soha! Pedig ez a testület jogköre. Most meg azt kellene eldönteni, hogy ezek alapján kit is bíznak meg.  Hát ez vicces lehet. Különösen, hogy a jelöltek sem tudják pontosan mi a dolguk, a képviselők meg még azt sem, kik az ajánlattevők.
    Mert ezen a ponton ez a leglényegesebb kérdés. Se előterjesztés, amely leírja az eset körülményeit, előnyeit hátrányait, határozati javaslat alternatívákat, se pedig a pályázatok nincsenek mellékelve. Ezek pedig szigorúan nyilvános adatok! A képviselőknek meg joguk van 6 nappal az ülés előtt megkapni, tanulmányozni, a cégekről referenciát kérni, kikeresni a cégbejegyzések között és egyéb módon felkészülni. Olyan a szabályokban nincs, amit más anyagnál - a nyilvánosság hülyére vétele céljából - azt írja a polgármester, hogy megtekinthető a hivatalban. A szabályok szerint az anyagokat ki kell küldeni 6 nappal a tárgyalás előtt. Ez benne van. Aztán mikor is lehetne azt megtekinteni a hivatalban? Pénteken este nem szombaton, vasárnap biztosan nem. Pedig ez a legaktívabb idő a felkészülésre. Hétfőn délelőtt rács van a hivatalon. Kedden egész nap. Marad a szerda, aki ráér, de este már felkészült véleményt kellene mondani a bizottságban. Ugyan már ...
      Nem kéremszépen! Az anyagot ki kell küldeni, és nem sumákolni. A képviselőnek joga látni, és a nyilvánosságra is tartozik. Törvény írja elő! Már Rétságra is érvényes a XC/2005 évi törvény a digitális információszabadságról, amely ennél sokkal kisebb volumenű iratok közzétételét is kötelezővé teszi. No persze mondták már nekem, hogy nagyon naív vagyok, ha itt a törvényességnek még csak a látszatát is feltételezem. Én pedig feltételezem, hogy a törvények azért vannak, hogy azokat Rétságon is be kell tartani.
      Na persze itt nem cél, hogy a képviselő felkészülten dönthessen. Majd az ülésen elé tesznek egy papírt, három cég nevével, semmi magyarázat, aztán majd higgye el amit a háttérben legjobbnak jelöltek meg, hogy az a legjobb. No ez nem mehetne így rendes demokráciában!
      Itt is kérdés, ami már többször megfogalmazódott. Hol is van Rétságon az éves Közbeszerzési terv? Ugyanis ennek létét törvény írja elő, mindenkinek aki pályáztat. Márpedig Rétság pályáztat, ezen az ülésen is 3 téma tartozik ebbe a körbe. Az éves közbeszerzési terv pedig ebben a témakörben olyan, mint a pénzköltés tekintetében a költségvetés. Magyarul nélküle nem lehet ilyen pályázatokat törvényesen lebonyolítani. Bárki, aki kivülmarad a meghirdetésen megtámadhatja már csak ezen oknál fogva is, és semmis az egész pályáztatás. Aztán azt se mondja egyik vezető sem, hogy nem hallott róla, hogy ilyen kell. Az a munkaköre, hogy tudjon a törvényekről. Érdekes, a kisebb falvak tudnak róla, és készítettek is ilyen tervet. Legutóbb péládául a Tolmácsi Kisbíró című újságban olvasom, hogy az ottani testület tárgyalt és elfogadott ilyen tervet. (Pedig náluk sem iskolafelújítási, sem közműépítési, sem járóbeteges pályázatok nincsenek.) Viszont tudják, nélküle az ő egyetlen beruházásukat, az orvosi rendelő akadálymentesítését nem lehet törvényesen lebonyolítani. Rétságon pedig lehet? Itt mindent lehet?
      A színjáték részének látszik ismét ez az ügy is. Mindent előre eldönteni a háttérben, eltitkolni a dokumentumokat, aztán a testület kellő tájékozódás nélkül szavazzon. Aki pedig kérdezni mer, az a város ellensége, mert rá akarják fogni, hogy ha nem szavazza meg, miatta bukik az egész dolog. Nem kéremszépen! Ammiatt bukik - ha bukik -, aki a város pénzével ilyenmódon sumákol, aki nem adja ki időben a páylázatokat, aki előterjesztést sem készít - úgy látszik pitiánernek tűnű - 20 milliós tételekkel kapcsolatban. Majd a 30 ezer forintról vitatkoznak két alkalommal órákat is.... Itt így szokás! A milliókat meg lehet gondatlanul kezelni. Ez itrten kérem Rétság ...!



Jásztelek utca pályázat benyújtása: ÉMOP 3.1.2/B.


Pár soros, semmire sem jó előterjesztés, ami sem döntésre nem érett, sem érdemi vitára. Arról ugyanis nem szükséges szavazni, hogy álmokat megfogalmazzon-e a testület, annál inkább arról, hogy annak van-e realitása.
      Áprilisi ülésen (május 8-án már ez is milyen vicces) a testület már tárgyalta ezt a témát, akkori kommentárunk lényegi mondanivalója most is aktuális. Csakhogy! Akkor úgy döntött a testület, hogy készüljön el egy költségvetés, amelyet - ez volt a határozati javaslatban - a következő ülésen megtárgyalhat a testület. Láthatóan náluk az egy hónap legalább 90 nap, de ezen lépjünk is túl, bár azt ma sem foghatom fel, miért határoznak meg feladatot a polgármesternek, a hivatalnak, ha azok többsége sem határidőben, sem tartalomban nem kerül végrehajtásra.
     Nos egy előterjesztésnek fontos mellékletei vannak. Ennek nevezetesen az elkészült költségvetés lenne. Hol van hát? Ki látta? Ki tudja, mi van abban megtervezve? Mert a képviselőknek - törvényi felhatalmazás alapján - joga van ellenőrizni a határozatok döntések végrehajtását, de azon túl is egy ilyen anyag - ugyancsak a törvény erejénél fogva - nyilvános. Akkor miért is nem mellékelték be a költségvetést? Vagy el sem készült, csak hasraütve beírtak egy számot? Még ez sem elképzelhetetlen.
    Miért lenne fontos látni? Hát csak azért, mert abból derülne ki világosan, mit terveztek, milyen összegekből. A pályázati kiírás itt C pontja ugyanis elég pontosan meghatározza, mire lehet pályázni. Korábban leírtam, hogy véleményem szerint ezek az utak sem nem települést összekötő utak, sem más olyan, ami a kiírásnak megfelel. Azon belül is szükséges lenne látni, hogy milyen munkarészek vannak megtervezve, mert a pályázatnyerés esetén a testület felel annak minden részletében a végrehajtásért. Hiba lenne úgy olcsóbb költségvetést kicsikarni, hogy abban lényeges munkarészek nem szerepelnek. No tény ami tény, a testületnek ismét arról kell szavazni, amit nem lát! Olyan ez, mintha az éves költségvetésnél leírnák, hogy a főösszeg pl 740 millió, és a többi ne érdekelje a testületet. Itt is az útépítés költségvetésről annak elfogadásáról, és annak következményeiről kell szavazni a testületnek, csak éppen nem kapja meg az anyagot. Nem számít ez kéremszépen Rétságon! Itt csak(!) százmilliós tételről van szó, mit kell ezzel lacafacázni. Majd a harmincezres kérvényt azt kétszer is megtárgyalják, de bagatell százmillióval minek is foglalkozzon a választott ember.
     Egyébként kétségbevonható, hogy (ÁFÁ-val együtt) százmillió alatt ezt a munkát az összes kellékével el lehet készíteni. Már jó 6-8 éve készült költségvetés egyedül a Jászteleki útra, az akkor volt 70 millió. Most hozzátesznek még utakat, és ezek szerint az útépítő anyagok, és a munkabér kevesebbe kerül, ha együttesen - gyakorlatilag - olcsóbban kivitelezhető, mint évekkel ezelőtt. Az ilyenféle hamisságnak komoly ára lehet. Érthető, hogy alatta akartak maradni a kisebb önrészt jelentő összegnek, de ez visszaüthet.
     Továbblépve: Illene legalább számolni tudni egy ily "komoly" előterjesztésben. Mennyi is az önrész tulajdonképpen, Az anyagban benne van, hogy a költségvetés összege 94 millió forint, és annak a 10 százaléka 940 ezer. Ugyan már? Ennyire nem tudnak számolni? Vagy Rétságon már a matematika törvényei sem érvényesek? Ennyire nem számít itt 9 millió forint, hogy olyan mindegy, hogy egy vagy tízmillió körüli összegről beszélnek? Ugyanis akárhogyan nézem a 94 millió forint 10 százaléka 9,4 millió! Ha nem jól tudom szóljanak, visszadom a 5. osztályos bizonyítványomat, ott ugyanis ezt tanították. Szerintem meg egyáltalán nem mindegy, hogy 940 ezer, vagy 9,4 millió. Ja, ha úgyis csak a hiányból van, akkor mindegy? Erről később.
     Mert ahhoz sem kell sok - csupán a pályázatot elolvasni, hogy mennyi is az önrész. 85 és 90 %-os a támogatottság. A kilencven százalék, csak egy külön lista szerint minősülő települsére igaz, Rétság nincs a listán. (Egész pontosan ott van a 96. térelsor alatt, de minden kategóriában 0,0,0. Tehát az önrész ezek alapján 85 %. Mit számít, itt, hogy 9,4 millió, vagy 14. Mi az a 4,7 millió - Rétságon semmi?
    Aztán ugye egy ilyen 15 milliós tételnél - miként sok minden másnál - illene meghatározni annak forrását. Nem csak illemről van persze szó, hanem alapvető szabáylról, hogy a költségvetésben nem tervezett kiadást, csak a forrás megjelölséével lehet tervezni. Erre itt azt írják, hogy a "hiány terhére." Tessék mondani mlyen forrás a hiány!? Ha a hiány mondjuk 100 millió forint, és megnöveljük 115-re, akkor abból hogyan lehet valamit is kifizetni? Sehogyan sem! Azt persze nem mondják, hogy nem fizetünk a jegyzőnek két-és fél milliót, mert utat akarunk építeni, vagy más dologról nem mondanak le. Nem ám! Majd a hiány terhére! Vagy - hogy szebben hangozzék a dolog, a nem várható bevételből fedeznék. Csakhogy azt, hogyan áll a város tervezett bevétele, a legutóbbi ülésen kellett volna bemutatni. Nem mutatták be. Sejthető, hogy nem bevételi többlettel lehet számolni, hanem az sem jön be, amit megterveztek.
     Akkor pedig csak az a kérdés, hogy mire fel is ez a nagy költekezés? Idézném egyik képpviselőt: "niiinccs pééénzünk!" Ha meg nincs akkor ne költsenek, és pláne ne kalandorkodjanak a város rovására. Mert ha mégis nyer a pályázat, akkor majd nem fűtik az iskolát, vagy elküldik a tanárokat, hogy erre jusson, vagy mi lesz?
     Még egy apró mondat az anyag pontatlanságáról. Láthatóan sem az előterjesztő, sem más nem olvasta a kiírást, ugyanis ott az szerepel, hogy 100 millió felett 75% a támogatás. Nem 70, mint ahogyan azt Mezőfi Zoltán aláírásával szentesítette! No ennyit a megalapozott, átgondolt városvezetésről és pályázatokról. Hasonlóan nem ismerik a kiírás részletes dukumetációjának további majd 100 oldalát, de ez itt nem számít. Ha eleve nem is akarnak nyerni, akkor ezután se olvassák el ...!



Laktanyai közművek tervezési ajánlatok  A svindlizés magasiskolája, mondhatni újabb aranyos gyönygyszeme. Nézzék csak a legalább tizenvalahány sorra "vastagodott" igen komoly előterjesztést. Semmi felvezetés, bemutatás, részletezés, előnyök, hátrányok, alternatívák. Semmi, csak az, hogy a pénzt valakinek ki kell fizetni.
     Itt is kérdés, hogy hol vannak a pályázatok? Hol van a cégek által megküldött, pecséttel érkeztetett példány. Lehet, hogy sehol, hasonlatosan a 6. napirend anyagához, ezeket mind a hivatalban készítették? Ha nem látjuk, nem tudhatjuk. De a képviselőknek látni kellene.
     A mutyizásra egyértelműen utal az is, hogy a polgármester aláírásával - igaz pecsét nélkül - már 24-én tudta, hogy nem is fog ám itt több pályázat érkezni. No ez csak azért érdekes, mert a benyújtási határidő 25. volt. Ő ilyen látnok? Sőt ez - mivel semmiféle kikötés nem volt - a PTK alapján azt jelenti, ha valaki 25-i postapecséttel feladta valahol, és szerdán ideér, az is határidőben van.
     Majdnem azt írtam, hogy 25-e volt a pályázati felhívásban, de igazából ilyen ismét nem volt. Nyugodtan mondhatjuk, hiszen a felhívás nem volt olvasható a városházi hirdetőn, nem jelent meg a város hivatalos lapjában a Hangadóban, és egyetlen más sajtótermék - még az igynes hirdetési újságok - sem részesíttettek olyan figyelembe, hogy betegyék a felhívást. Hogyisne! Még majd jelentkezne valaki, aki nem haver! Ez eléggé egyértelműnek látszik. 
     Az igaz, hogy a város alig látogatott honlapján van egy egysoros hírnek tetsző szöveg: "Rétság Város Önkormányzata tervezési árajánlat bekérésére pályázatot hirdet" Tehát nem a tervezésre, hanem az annak bekérésére szól a felhívás, miért is nézné meg tervező? Igaz, - furmányos uton, de felkértek -, így a retsag.net-en is olvasható a felhívás, de azért, bármennyire nagy a látogatottsága portálunknak, ez mégsem tekinthető egy hivatalos és országos meghirdetésnek.
      Aztán az szerepel, hogy mellékelve van az ajánlattételi felhívás, ami nincs mellékelve. No meg az, hogy az árajánlatok a hivatalban (zárójelben a polgármesternél) megtekinthetők: Magyarul amikor nincs bent, márpedig gyakran nincs, ne is keresse a képviselő. Azon túl mióta ügyintézője egy polgármeter ilyen ügyeknek, nem tudom, és miért nem a felelős előadónál vannak letéve iratok, ugyancsak rejtély. (Ott legalább nem veszne el.)
      Egy félmondat is figyelemfelhívó! Azt írja, hogy az előzőleg kiküldött .. beérkezett négy ajánlatot ismételten a képviselő-testület elé terjeszti. Miről is van szó? Hát egyrészt arról, hogy valahogyan beérkezett mindenféle kiírás nélkül 4 "pályázat" az előző fordulóra. Ezen túl vagyunk. De az a kérdés, hogy hány érkezett ezen felhívás megjelenése óta. Ja, hogy egy se? 
     Mert nagyon valószínű, hogy a polgármester egy meg sem hirdetett, de a testület által tulajdonképpen visszavont, érvénytelennek tekintett pályázat anyagait akarja ilyen álságosan felhasználni, eljátszva itt a szabályosság látszatát. Ki merem jelenteni, hogy az a pályázat, amely a meghirdetés előtt már beérkezett, érvénytelen! Akkor hol van a többi, amivel számolni lehet? Ja olyan nincs, és ne is legyen, mert a nyilvános pályáztatatás zavarja a köröket...
     És megint csak kérdés, hogy hol is van az a szerződéstervezet, amelyet a testület jóvá akar hagyni, hogy a polgármester aláírjon. 7 milliónál nem közömbös, milyek követelményeket támaszt, milyen benyújtási fizetési határidők, esetleg részléetfizetés, késedelem esetén való eljárás egyéb van kikötve. Ezt kellene jóváhagyni a testületnek, nem pedig látatlanból írjon alá valamit a polgármester 7 millióért. Persze ezt is a hiány terhére! Jó az a hiány, hogy ennyi mindent lehet a terhére kifizetni.
     Érdemben is van itt mit megnézni
     Már csak azért is indokolt új pályázatról beszélni, mert komoly változás van az eddigiekhez képest. Történetesen - ahogy a bevezetőbe írtam - Rétság tulajdona lett a laktanya területének másik meghatározó, az elsőtől elválaszthatatlan része. No most ne tessék úgy tenni, hogy akkor azzal nem foglalkozunk! Most már az egész laktanya, kaputúl a telephely végéig a mi tulajdonunk! Azzal semmiféle terveznivaló nincs? Vagy ugyanannyiért megcsinálja valamely cég a dupla munkát. Ami még rosszabb erre meg sem rendelik, sőt esetleg eleve úgy terveznek, hogy megnehezítsék az ottani későbbi közművesítést?
     Ugyancsak érdekes kérdés, hogy a tervezési "iránymutatás" szerint - amit persze a testület sosem hagyott jóvá, hogy ezt kell kiírni - az szerepel, hogy a közműveket a telekhatárig kell megtervezni. Tessék mondani, hol vannak a telekhatárok? Jártam a földhivatalban, jelenleg jogerősen a laktanya - kivéve a korábban lakóteleknek kivett területet - egyetlen telek, és egy másik a telephely. Na mármost ezen egyetlen telek határánál ott a közmű, akkor mit is terveztetnének? Valakinek a rémálmát, aki ceruzával a testület által jóvá nem hagyott, a rendezési tervben és a térképen nem szereplő telkekre tervezzenek. Mi van ha a móricka-rajz nem igazolódik be? Újra kell 6-7 millió, mert a jelenlegit ki kell dobni? A kérdések sorakoznak egymás után. Példásul, hogy milyen közművet és milyen kapacitással kellene tervezni. No igen, és hova? Mert addig ameddig nincs meg a hasznosítás részletes terve, és ez nincs rendezési tervileg is hitelesítve, addig azt sem lehet tudni, hogy pl. a gyengélkedő, vagy éppen a volt oktatási épületek közül valaki nem úgy akarja kialakítani a telkét, hogy a laktanyától délre lévő utat tekinti bejárati útnak, és neki ott van a telekhatár, ahová ki kell állni. Nem a hátamögé, hanem a kapuhoz. Na ameddig nem tudni, hol a kapu és a telekhatár, mit is kell itt tervezni 7 millióért?
      Azt sem látni persze, miért térnek el az ajánlatok, és mi a különbség beltartalomban. Ezt illene szépen kielemzeve leírni, mert könnyen úgy járhatunk, mint az óvoda ablakánál. Aki minőségibb munkára magasabb árat ajánlott, nem fogadták el, majd az olcsóbb partnernek megemelték a díját, hogy mégis legyen jobb az az ablak. Így már többe kerül mint a másik cég ajánlata. No tehát ha nem tudni mi mitől annyi, hogyan lehet csak az olcsóbb, de kevesebbet teljesítőt választani?
     Van itt még szempont, ha ez nem elég! Például a szerződésben és a későbbi tervezési előírások közé mindenképpen be kell írni, hogy a közművezetést úgy kell megtervezni, hogy a természetvédelmi értéket képező fasor sértetlen maradjon. És úgy is, hogy a 40 cm-es beton utat ne kelljen feltörni, mert drága lenne és tönkremenne. Nagy kérdés, hogy akkor hová, mert az épületek tövében szorosan sem lehet. De ezeket indokolt meghatározni.
     Végül úgy tűnik itt is van 6-7 millió a semmire. Az iskolafelújításra, ami sürgető, nincs, de kidobnivaló pénz van.

Rétsági Általános Iskola alsó tagozat költözésének feltételeiről, az elvégzendő feladatokról Újra megjegyzendő, hogy ami kicsit is zűrös, annak lehet előterjesztője az igazgató, csak az iskolai beszámolóknak, költségvetéseknek, egyebeknek nem.
       Ez is egy visszatérő téma, írtunk is már róla a legutóbbi ülésre. Az látszik, hogy a terv továbbra is előkészítetlen többféle szempontból. Olyannyira az, hogy a hírek szerint a MOS bizottság meg sem hirdetett ülésén - mutyiban - tárgyalta és nem tartja tárgyalásra alkalmasnak. Ebből az következik, hogy valószínűleg a napirendről levételre kerül. A felvetés el van felejtve, minden marad a régiben. Az is, hogy az iskola épületei felújítatlanul árválkodnak tovább.
      Nem ismételve az előző hónapban leírtakat, magam is úgy gondolom, hogy komoly tervekkel, előnyök, hátrányok, pénzügyi következmények mérlegelésével át kellene tekinteni az intézmény épületeinek helyzetét. Úgy vélem igazságtalan az igazgató nyakába varrni ezt a felvetést, akkor is ha elutasítják, akkor is ha elfogadják. Azért, mert jelen körülmények között megvalósíthatatlan. De hosszabb távon nem csak lehet, hanem elengedhetetlen a témával foglalkozni, de ehhez nem egy hónap kell, hanem legalább egy év. Hogy jövő szeptemberben lehessen valami, már most el kell kezdeni a tervezést.
     Az igazgató már csak azért sincs helyzetben, hiszen az oktatási intézmény fejlesztésének szerepelnie kell egy kötelező önkormányzati domumentunban, amelyet úgy hívnak hogy intézményfejlesztési terv. Ezt a tervet a polgármesternek kell elkészíteni és benyújtani. Nem tette meg, noha a testület kötelezte rá. Ez lenne pedig az alap. Ebben kell szabályozni minden felvetett kérdést, a középiskolai képzéstől a művészeti iskolákkal kapcsolatos helyi álláspontig, és azt is, milyen épületfejlesztést tervez az önkormányzat. Nem az iskola, hanem az önkormányzat! Aztán már csak ezt kell pontosan értelmezve végrehajtani. A kordé nem előzheti meg a szamarat, tehát előbb következmények mérlegelése nélkül felborítani mindent, és utána kapkodni, hogy nem így kellett volna.
     Az elfogadhatatlan, hogy jelenlegi tanárikból és szolgálati lakásokból is tanterem legyen, mert a mai követelményeknek ez már meg sem felel. Egy építési engedélynél pedig ezt vizsgálni kell, és utána a használatbavételnél sem lehet elnézni, ha a mai előírásoknak nem felel meg.
     Az is hihetetlen, hogy 500 ezer forint elég lenne a teljes átalakításra. Rendes meszelésre sem, nemhogy ajtók nyitására, mosdók átalakítására és egyebekre.
     Az ötlet jó, de csak akkor megvalósítható, ha jó funkcionális és építészeti terv alapján a város hozzáfog az iskola bővítéséhez, és erre rá is költ vagy 20-50 milliót, ha nem többet. Elvileg kellene lenni ilyen tervnek, hiszen egy pályázathoz megrendeltük, kifizettük. Akkor miért is nem ez a kiindulási alap? vagy abban sem lett számbavéve ez a lehetőség? Akkor mi lett számbavéve? Kit kérdeztek meg egyáltalán, mit kellene a millió forint feletti összegért tervezni?
     Kérdés az is ki és mennyive spórolna a kényszerű szorongást előidéző egy épületbe való költözéssel, ha a másik épület ugyanúgy az önkormányzat tulajdonában és az iskola kezelésben maradna, és oda nemfizető bérlők kerülnének. Akkor is kell fűtésért, világításért, karbantartásért fizetni, tehát megtakarítás nincs, ésszerűsítés sincs.
      Indokolt lenne végre felelős vezetőknek felelősen áttekinteni a feladataikat, és előrelátó, hosszabb távlatokban is érvényes koncepcióval kezelni a város ügyeit, különösen egy olyan kérdésben, mint az alapfokú oktatás intézményének ügye. És ez nem egyedül az igazgató dolga. Sőt az ő dolga legkevésbé! Neki az a dolga, hogy egy ilyen tervet véleményezzen, nem az, hogy kidolgozza.

Általános Iskola Alapító Okirat módosítása és Társulási Megállapodás egységes szerkezetben Ez túl sok kommentárt nem érdemel, legfeljebb azt, hogy egy tárgyalásra előterjesztés kell, határozati javaslattal, alternatívákkal, külön oldalon részletezve.
     Itt például fogalma nincs a képviselőknek, miért és milyen részletekben kell módosítani az alapító okiratot. Mert ez fontos tudni, mi a régi és mi az eredeti.
     Aztán ha már módosul az a bizonyos alapító irat, érdemes lenne a tevékenységi körök közé felvenni néhány olyan tételt, amit az iskola végez. Annélkül ugyanis nem végezheti, és nem is számlázhat bizonyos tevékenységeket. Gondolok például a termek bérbeadásának lehetőségére. Persze, hogy nem az oktatás rovására, de ha ez nincs TEAOR szám szerint felsorolva, nem számlázható ilyenféle dolog. Márpedig egyetlen bevételi lehetőség az iskolának, hogy néha a tornatermét, vagy másik helyiségét pénzért bérbe veszik. De érdemes felvenni a tevékenységek sorába kulturális és szórakoztató tevékenységeket is, mert különben ilyet nem rendezhet, és bevételre sem tehet szert. Márpedig szervez, és van is bevétele. Igaz a rendezvényeket többnyire a Szülői Munkaközösség szervezi, de az nem önálló jogi személy, az ő tevékenységükért az iskola felelős. Ha tehát bevételes rendezvényt tartanak, annak szabályosságáért, és egyebekért is az iskola felelős. Akkor hát az alapító okiratban is van helye efféle tevékenység számának.
     Aztán az sem lenne ártalmas, ha a két becsatolt dokumentum beszélő viszonyban lenne egymással. Mert az alapító okiratban az áll, hogy az intézmény részben önálló gazdálkodású. Ezzel szemben arra szerződnek a társulási szerződés 5. pont második bekezdésében, hogy az intézmény - mármint a társulás - önálló gazdálkodású. A 8. pontban pedig, hogy a könyvelést a polgármesteri hivatal végzi. Egy önálló intézmény könyvelését nem végzi a polgármesteri hivatal. Akkor most melyik az igaz? Ugyancsak ellentmondás látszik a megállapodás 7 b. pont egy bekezdése, és az ugyanezen fejezet f. pontja között. Az előzőbe ugyanis az áll, hogy költségtérítést nem kell fizetni az oktatási feladatokért, a következőben pedig részletezi az oktatással kapcsolatos pedagógusok bérének térítését. Ezt egyébként nem téríti a kistérség.
     Az egyebekben precíznek tűnő szerződéssel már csak egy a tennivaló. Minden részletét korrektül betartva, a patnereket valóban egyenrangúan kezelve érvényesíteni az előírtakat. Ez ugyanis nem lesz könnyű, hiszen ez a megállapodás február 5-i költségvetésjóváhagyást ír elő a társulásra, ami a város költségvetésének jóváhagyása nélkül nem lehetséges, márpedig ezen határidőig az nem szokott - gyakran fizikailag sem lehetséges - elkészülni. Ugyanez a helyzet az előző évi elszámolásokkal is, amit nem minden esetben lehet február 28-ig elkészíteni.

Rétság tűzoltószertár felújítása No ez az előterjesztés ám a csúcsa a törvénytelenségeknek, a nyilvánvaló félrevezetéseknek, és a vagyonrendelet felrúgásának.
     Itt kivételesen be vannak csatolva a "beküldött" ajánlatok. (Talán éppen azért nem mellékelték a többi esetben, mert azok is ilyenek.) Az egész dolognak van nem is egy és nem is jelentéktelen szépséghibája. Elsőként, hogy mikor is, és kit bízott meg a képviselő-testület arra, hogy e tárgyban ajánlatokat kérjen be, és hol van az ajánlatkérés tartalma leírva? Mármint, hogy mit is kell konkrétan elvégezni. Sem megbízás, sem ilyen program nincs. Hol is jelent meg az ajánlatkérés? No ez ismét olyan mint egy hónapja laktanyatervezés. Semmi pályázat, mégis pályáznak. Semmi feltételmegadás, mégis van mire árajánlatot adni. Furcsa!
      Nem kell sasszemnek lenni ahhoz, hogy kiderüljön a turpisság! Még csak nem is kell sokáig szemlélődni, hogy nyilvánvalóvá váljon, hogy miért is olyan egyforma ez a három papírlap. Csupán átírtak néhány számot és a címet. Persze a munka leírása enyhén szólva "hiányos", a címzett sem szerepel a lapokon.
     Mindennél izgalmasabb, hogy a lapok alján rajtafelejtették a fájl elérési útját, amiből egészen pontosan látható, hogy ez egyetlen számítógépen készült, sőt ugyanazon fájlt javítgatták. Márpedig ilyen könyvtár a városháza egyik műszaki előadójának gépén van, minden valószínűség szerint mindhárom papír ott készült, természetesen vigyázva arra, hogy a "jóbarát" tűnjön legolcsóbbnak. Majd kinyomtatás után csak alá kellett íratni. Érkeztetési bélyegző sem kell, ki tudja miért. Persze ez nem is érkezett, hiszen el sem hagyta a városházát. Ez több mint gáz! Ez tiszta lebukás! Vagy már ennyire fel lehet rúgni a vagyonrendeletet, hogy a nyilvánvaló törvénysértést még csak álcázni sem kell? Nemde a hivatal dolgozói sem láthatnák a lezárt borítékban érkezett ajánlatokat a bizottsági felbontásig. Már hogyne láthatták volna, ha maguk írták, és írták nagyobbra a drágábbnak elkészített ál ajánlatokat is.
     Az is látszik, hogy a legolcsóbbnak kihozott vállalkozás szomszédja a másik ajánlattevő, a harmadik pedig olyan cég, amely tudomásom szerint nem is végez építőipari munkát. Igaz, meghatározatlan feladatra adhat meghatározatlan ajánlatot.
     Az is necces, hogy ha a felhasználható összeg fix, ezt meg kellett adni az ajánlatkéréskor, akkor miért ad valaki a megengedettnél magasabb ajánlatot. (No persze nem is tudta mit pecsétel le.) Ilyenmódon ezeket eleve ki kell zárni, ha az összeg meg volt jelölve, mert akkor még rendes pályáztatása esetén is érvénytelenek kell tekinteni. Tehát nincs csak egy érvényes ajánlat. Ez meg nem elég bármilyen látszatra se. Ha pedig nem volt értékmegjelölés, a "benfentes" hogyan tudhatta, hogy mennyinél kell pár fillérrel alacsonyabbat adni? itt már nemcsak kilóg a ló lába, de már le is szakadt. Annyira szánalmassá hangolódott az utolsó napirendre ez a tragikomédia. 
     Igazából ezek nem is ajánlatok a meghatározatalan feladatra. Formailag és tartalmilag sem. Láthatóan egy bianco kitöltő programmal létrehozott költsévetési összesítő oldal, ami nem azonos az ajánlattal. Része lehet, de nem az ajánlat! Mert annak tartalmaznia kell mondjuk a teljesítési és fizetési határidőket, az alkalmazott techológiát, és egyéb körülményeket. Itt ilyen nincs is!
     Mindennél még megdöbbentőbb, hogy egyértelmű: a testület nem is dönthet másként, hiszen határozat és szerződési engedély nélkül a munkát már végzik, sőt talán mire a testület elé kerül, be is fejezik! Ki adott akkor megbízást a munkára? A polgármester jogtalanul, vagy valamelyik dolgozó, aki ezt egyébként sem teheti meg? No ez hogyan fordulhat elő? Csak Rétságon fordulhat elő! És a képviselők ezt elnézik? Kétmilliós nagyságú összegekkel lehet itt költekezni felhatalmazás nélkül? És a felelőst felelőségre vonja-e a testület? Indít-e fegyelmit az ügyben, ha egyáltalán nem ügyészségi feljelentést kellene megfontolni a pénzügyi szabályok súlyos megsértésért, az önkormányzati vagyon gondatlan kezeléséért, a vagyonrendelet megszegéséért.
     Ráadásul mindezt egyszerűbben meg lehetett volna oldani, ha a támogatási összeget - amely a régi szertár eladásának swarcban való megejtése miatt legalább egy milával alacsonyabb, mint amit a tűzoltók kaphattak volna - tehát ha a támogatási összeget átutalják az egyesületnek, és csinálja ahogy tudja, és számoljon el vele. Ehhez persze kicsit előrelátóan kell gondolkodni, és időben beterjeszteni a testületnek.

De magával a felújítással is vannak gondok
      Előre kell bocsátanom, hogy én minden önkéntes tevékenységnek lelkes támogatója, elismerője vagyok. Így az önkéntes tűzoltók munkájának is. Amit tehát alább írok, nem ellenük szólok, hanem éppen az érdekükben. Meggyőződtem róla, hogy társadalmi munkában rengeteget dolgoztak és dolgoznak, hogy az amúgy erre a célra alkalmatlan épületet - ha már a testület belekényszerítette őket - alkalmassá tegyék tűzoltószertári helynek. Nem rajtuk múlik, hogy még a jelenleginél is rosszabb helyzetbe kerülnek mindaddig, amíg nem kevés pénzzel rendesen nem kerül felújításra az épület, és nem lesznek biztosítva az egyéb feltételek.
      Az épületen olyan mértékű munkák vannak, ami építési engedély köteles. Nem tudni van-e ilyen, vagy e felett is elsiklik a hivatal. Ha van akkor abban mindenféle szakhatósági engedély, vélemény kell, és a használatbavételkor úgyszintén engedélyeket kell beszerezni. No aligha hiszem, hogy például az ÁNTSz ad használatbavételi engedélyt, amikor az emberi tartózkodásra szánt helyiségekben sem egy WC, sem egy kézmosásra alkalmas vízcsap nincs. Hogy is lenne, mikor se vízvezeték, se csatorna. Villany az van, bár csak egy mérő létezik, és a helyiségekben szabályosan elvezetett áramvételezés sincs. Az nem elég magyarázat, hogy a régiben sem volt víz, mert sajnos igaz, de az már ott sem volt megengedhető, legfeljebb a türelmes hivatal nem vett róla tudomást. De volt a környéken jónéhány hely, ahol egy pohár vizet lehet inni, keze mosni, stb. Itt pedig nincs. Az kétségtelen, hogy az épület nagyobb, több jármű, nagyobb garázsban elfér. de ez nem elég. Nem megfelelő a megközelíthetősége sem, mert utcáról nem lehet se ki, se be. 
     Valamelyik nap jártam arra, súlyos vakapu zárva, sorompó leengedve, kutya ugat. Igen, a tűzoltószertár nem nyílik az utcára. Ezt is elintézte a polgármester, vagy mondjuk úgy bevetette a kényszerhelyzetben lévő lelkes tűzoltókkal. Már a bejutás is nehézkes, este se közvilágítás nincs, tök sötétség uralkodik. Belegondolni is elképesztő, hogy mi lesz itt télen, mondjuk egy friss havazásnál, vagy ólmoseső utáni riasztásnál, hiszen a laktanya belsejében semmiféle úttakarítás nincs. Minek is lenne? Akkor pedig hogyan jut be a tűzoltó, és hogyan jön ki a jármű. Még arra sincs víz, hogy feltöltsék a tartályt, vagy lemossák az autót. Hát ez van!
      Ez pedig nem azért vetődik itt fel, hogy a ténylegesen lelkes tűzoltókat elszomorítsuk, hanem éppen azon oknál fogva, hogy ha már a felújításról beszél a polgármester, akkor az legyen rendesen megtervezve, felmérve, kifizetve, kivitelezve. Ugyanis azt igérte, hogy ha eladják a régit, akkor a laktanyában jobb helyük lesz a lánglovagoknak. Nem lett! Akkor legyen rendes terv, költségvetés mindenre - ami gyaníthatósan 20-30 millió forint alaphangon - és a város vállalja fel ha már ilyen helyzetet hozott létre. Mert teljesen nyilvánvaló, hogy a mostani felújításnak nevezett munka nem fog felújított, használható épületet eredményezni, csupán egy kisebb karbantartást, ajtóbeállítást, néhány lámpát, kisebb festést mászolást, egyebeket. Ez pedig félrevezeti a lakosságot. Inkább korrektül, a rendes felújításra kellene tervet készíteni, meghirdetni és megvalósítani. Mert a Tűzoltók megérdemlik, no meg a törvényesség is ezt követeli meg. Mert ez így csöbörből, vödörbe, fából vaskarika, lóg mint tehénen a gyatya, mint Himnuszban a sehonnai bitang, és lehetne még szép népi szólásokat idézni. No emberek, akkor idézzen ki-ki vérmérséklete szerint ...!

www.retsag.net
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-