Képviselő-testületi ülés 2008.  január 3.
-

Úgy tűnik rendkívüli év lesz a 2008-as, vagy legalábbi rendkívüli képviselőtestületi üléssel kezdődik. Na mit szólnak. Alig múltak el az ünnepek, máris rendkívüli ülést hívott össze a város polgármestere. Tehát január 3-án 16.30-ra meghívót kaptak a képviselők.

Miről is tárgyalnak?

Egyetlen napirendet tartalmaz a meghívó
A kistérségi Járóbeteg-szakellátó Központok kialakítására és fejlesztésére vonatkozó TIOP-2.1.2 kódszámú pályázat előkészítése
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester
     Az előterjesztés innen letölthető >>>
     A 2. számú melléklet, a szerződés tervezete inne4n letölthető >>>
Miért a rendkívüli?
    Ennyi a hír röviden. Azonban érdemes néhány dolognak utánanézni, utánaolvasni. Miért is kell ilyen sebtében, a nyilvánosság kizárásával, bizottsági előkészítés nélkül tárgyalni. Többféle válasz lehetséges. Az egyik értelemszerű. A rendes testületi ülésre nem megfelelően készítették elő az anyagot. Egészen pontosan a városvezetés azt hitte, hogy a rosszul előkészített, semmit nem mellékelő egyetlen oldalas beterjesztést le lehet nyomni a testület torkán, és úgyis lesz 6 ember aki mindent minden kritika nélkül megszavaz. Akkor meg minek is játszani a demokráciát, a polgármester kapjon mindenre - kritika és elszámoltatás nélkül - felhatalmazást, a többi nem tarzotik sem a többi képviselőre, sem a város lakosságára? Ez esetben rosszul gondolták. Nem lett csak 5 szavazat egy olyan anyagra, ahol meg kellett volna szavazni egy szerződés 7. pontját, a teljes szavazandó anyag bemutatása nélkül.
    Mert ha komolyan veszik az irott törvényeket és a demokrácia szabályait, akkor a decemberi ülésre olyanmódon készítik elő a tárgyalást, hogy ott érdemben lehessen vitatkozni, érvelni, dokumentumokat, szövegeket átnézni, pénzügyi dolgokat mérlegelni, és ezek alapján szavazni. Ismét azt kell mondanom, úgy tűnik, hogy mindez a városvezetésnek nem fontos. Csak a színjáték újabb felvonása! Minnél jobban elsuttyogva, minél jobban kizárva a képviselőket is a tényleges döntésből legyen meg a szükséges szavazat, oszt jónapot ...
     Bizony a mostani előterjesztésre is ugyanez vonatkozik. Most ugyan bemellékelték a szerződés tervezetét, de a helyzet sokkal nem lett jobb. Láthatóan az a cél, hogy információk nélkül legyen 6 szavazat, szabad kéz, és semmi több.
     És bizony a rendkívüli ülés nagyon jó alkalom arra, hogy a város jövőjét lényegesen meghatározó legfontosabb döntésről a nyilvánosság ne értesülhessen. A meghívó "értelemszerűen" egyetlen hirdetőtáblán sincs kifüggesztve, sem a Hangadóban közzétéve, sem pedig a városi internetes oldalon feltüntetve, mint ahogyan erre a saját szabályaik köteleznék. És nem lesz TV kötvetítés sem. Úgy látszik éppen ezért kellett a decemberi ülés helyett egy ilyen súlytalan, eltitkolt alkalomra tolni a szavazást. (Olyat már nem is írok, hogy a döntést, hiszen az anyag döntésre most sem alkalmas.) Tessék már világosan látni, hogy itt nem érdemi módon kell dönteni. Elég, ha 6 ember szavaz, úgy ahogyan a polgármester - vagy éppen a köréhez tartozó valamely hatalmasság - akarja. A tények, az érvek nem számítanak. Ezen állításom valóságára a következő elemzésben rá fogok mutatni.

Lényeges dologról, vagy lényegtelen technikai kérdésről van-e szó?
     Hát az az igazi kérdés! A polgármester legutóbb is úgy állította be, hogy ez a szavazás egy lényegtelen technikai részlet a járóbeteg-ellátó központ pályázata kapcsán, azon nem érdemes mit gondolkodni.
      Kérdezem én akkor hát mikor? Mert amikor legelőször szóbakerült az ügy, akkor meg azt mondta, hogy most csak a szándékról és az indításról kell dönteni. Akkor hát mikor is lenne a tényleges, elemző és felelős döntsés? Soha. Mert kéremszépen tessék észrevenni, hogy ez itten a módszer. Egyes szavazásokat, jóval a rendes határidő után kierőszakolnak, hogy az nem a lényegi döntés, csak technikai, majd utána pedig arra hivatkoznak, hogy a testület ezekben már döntött, csak apró részéletekről van már szó. Azt hogy akkor kit is néznek hülyének, már nem is kérdezem, eléggé egyértelmű, hogy mindekit, aki hagyja magát. Sokszor eljátszották, úgy tűnik sikerrel. Mert persze az idő rövidségére hivatkozással lehet zsarolni a képviselőket, hogy aki nem szavaz igennel, az a város ellensége, mert akkor miliárdos pénzektől esünk el. Ha meg valaki meg meri kérdezni, hogy miért nem kezdték el időben, hogy lehessen alaposan előkészíteni, azt a választ kapja, hogy ez nem téma, de most már amúgy sincs mást tenni.
-
Igenis lényegi dologról van szó!
     A szerződés szövegében és a határozatban is benne van, hogy a testület a projekt megvalósításához visszavonhatatlan beleegyezését adja. Ez kérem a lényegi kérdés! Le van írva Visszavonhatatlan beleegyezését adja!
     Igen, ez azt jelenti, hogy akár esik, akár fúj, akár százmilliókat bukik a város akár nem, akár lesz beteg akár nem, ez a beruházás megépül persze pályázati pénzek bevonásával, de a város pénzéből, és annak garanciájával, hogy kerül amibe kerül, működni fog 5 évig. Igen itt és most kell - no ná hogy egy bagatelizált rendkívülin - kimondani az egyértelmű visszavonhatatlan igent.
     Nem ám úgy, ahogyan Hegedűs képviselő úr a legutóbbi ülésen azt ecsetelte: Szavazzuk meg, ez jó lesz a városnak, most még nem beszélünk milliókról. Ha nem lesz pénzünk, majd visszalépünk. Nem! Nem lehet visszalépni jogkövetkezmények nélkül! Hiszen éppen erről szól a szavazás, hogy visszavonhatatlan nyilatkozatot tesz a testület, hogy ha kisbalták potyognak az égből, itt aztán akkor is lesz járóbetegellátó központ. És ezt éppen a pénzügyi bizottság elnökének kellene legpontosabban tudnia, és felhívni a felelős, előre kiszámított döntésre a többi képviselő figyelmét. Arra, hogy emberek, itt nem ám babra megy a játék, hanem a város jövőjéről (fejlődéséről, de a pénzügyi egyensúlyáról is) van szó.
     Ismét azt mondom, amit már korábban többször hangsúlyoztam, hogy ha minden paramétert, kockázatot, következményt ismerünk, értünk, elmagyaráztuk és megértettük a város lakóival, no meg azt is hogy ezen beruházás előnyei mellett milyen hátrányokat kell majd vállani a következő 5-6 évben, akkor legyen felelős, és nyilvános döntés. De csak akkor! Hályogkovács módjára nem szabad ilyen jelentőségű ügyben, a nyilvánosság kizárásával bármit is kimondani. Ez olyan jelentőségű ügy amiben nem lenne túlzás helyi népszavazást sem kezdeményezni!

A járóbetegellátó központról
     Nos korábban már több cikkben is rámutattunk ezen projekt megvalósításának számtalan buktatójára. Ezeket itt nem ismételjük meg, de a linkeket feltüntetem, aki vissza akarja olvasni az előzményeket, megteheti.


Mindazokat, amik eddig elhangzottak tényleg kár lenne itt újra leírni. De egy mondatban összefoglalni szükségesnek látszik. Egyrészt a pályázati kiírás számtalan követelményt támaszt. Ezek közül megkerülhetetlen, hogy a létesítmény csak a kistérség közös anyagi kötelezettségvállalásával valósulhat meg, és meghatározott létszámot is biztosítnai kell. No meg az is világos, hogy 100 százalékos kihasználtság mellett is sok tízmillióval kell majd támogatni az intézményt, de ilyen kihasználtság minden szakértő szerint nem érhető el. (Két HVG cikk is írt erről, és nem csak Rétságon, hanem sokkal nagyobb helyeken sem!) Egy 40-50 %-os kihasználtság esetén pedig mindamellett, hogy lötyögni fog a városon ez az intézmény, mint tehénen a gatya, még akár évi 30-70 millió - ha nem több - helyi támogatást is igényel. Ezek a valós kérdések, amivel szembe kell nézni. Részletes elemzése a korábbi cikkekben.
-

Milyen legyen egy előterjesztés?
      Itt és most, miliárdos horderejű döntésnél nagyon fontos lenne, hogy minden törvényesen szabályosan történjen. Nézzük hát, hogyan kellene előkészíteni és benyújtani egy ilyen anyagot! Elsőként megemlítem, hogy a jegyző törvényességi feljegyzése nélkül ki sem mehetne. Persze hogy nincs rajta, mert ez jószívvel nemigen lehet ráírni. De akkor pedig nem tárgyalható. No de mi kell még? Az önkormányzati törvény és a saját SzMSz elég egyételműen leírja, hogyan kell benyújtani egy anyagot tárgyalásra. Nézzük csak sorba.
SzMSz 25. § Az előterjesztésnek tartalmaznia kell: 
a. a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását; 
Sem tárgyilagos, sem tényszerű bemutatás nincs. Egyáltalán semmiféle felvezetés nincs, csak az hogy kell, meg kell szavazni.
b. az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtását; 
Hát persze, hogy ezt sem tartalmazza az előterjesztés. És például nem lenne haszontalan a korábbi döntések végrehajtásáról is szólni. Például arról, hogy a polgármester az eddig kapott felhatalmazással mit tett, mit írt alá. No meg hogy a települések felé mit küldtek, és azok hogyan válaszoltak. Meg a rendezési terv vonatkozó részleteit, és a többieket. Ezek egyikéről sincs egyetlen szó sem. (Némelyiket később kicsit jobban részletezem.)
c. a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját, 
Alternatíva egyetlen egy van. Indoklása, kibontása nincs. A jogszabályi alapok meg egyáltalán nem érdekesek. Ezekről mostanában - államháztartási törvény, kormányrendelet, kötelezettségvállalás, eladósodás, kötelező feladatellátás, stb, stb. nem gyakorlat szólni. Soha nem szokás beidézni és megmagyarázni. Minek is? Láttuk legutóbb például a művelődési házi előterjesztésnél, hogy hiába nyújtja be egy képviselő az előterjesztő helyett a jogszabályt, azzal amúgy sem foglalkoznak. Itt sem. Nagy ívben teszik vele amit szoktak! A jogszabályok csak zavarják az ilyen diktatórikus döntéseket, a képviselők meg ne olvassanak szabályokat, ne gondolkozzanak, még majd találnak valamit amit megkérdeznek. Aztán aki válaszolni tudna, olyan meg nincsen. E tárgykörbe tartozik, hogy a pályázati kiírást is meg kellene ismertetni, azt résztletesen bemutatni, vagy legalább hozzáférhetővé tenni a képviselőknek. Az sem kell. Csak az a fő probléma, hogy sem a PÜT bizottság elnöke, sem a szakmailag felelős (igen felelős, és nem is kicsit!) ESZK bizottság elnöke, sem a MOS elnöke sem a polgármeter a kiírást nem ismeri.
Alternatíva tehát nincs. A látszat kedvéért néha odaírják, hogy az az alternatíva, hogy igen, a másik hogy nem. Itt még azt sem tették meg, nehogy valaki nem is ismerve, hogy miről szavaz, véletlenül a rossz alternatívára emelje fel a kezét.
De mondjuk egy harmadik alternatívát meg lehetne említeni. Például, hogy a települések létszámarányosan vegyenek részt. Hogy erre nemet mondanak? Az a polgármester baja és hibája, ha Rétság érdekében ennyi együttműködést nem képes elérni a szomszédos településekkel. (Csak Róbert bácsit játszani a mi közös pénzünk rovására!) Különösen mint kistérségi elnök, amiben persze a városközponti szerep megerősítését látta. Hát ha ez ennyire hatástalan szerep, akkor kár hozzá ragaszkodni. Szóval erre sincs egy kidolgozott alternatíva, nehogy valakinek eszébe jusson feladatot adni, hogy ezt érje el a főnök.
d. az alternatívák indokait 
Ha alternatívák nincsenek, indokok sincsenek. Pedig itt aztán igen-nagyon illene részletesen kifejteni azt is hogy mi szól az igen mellett, és azt is hogy mi szól a nem mellett. (vagy a harmadik, negyedik kidolgozott alternatíva mellett.) Vagy az igen mellett milyen hátrányok jelentkeznek, és a nem esetén milyen haszontól esünk el. Az kevés, hogy gyerekek, hú, mert ez jó, mert ez kell ... meg hú ... Ezek nem érvek, és nem is felelős gondolkodás. (Az már megint csak mellékesen jut eszembe, hogy a művelődési központ néhány milliós támogatás-különbözete ügyében három munkatervet is bekérnek, hogy aztán egyiket se hagyják jóvá. De a miliárdokról szóló ügyekhez saját magukhoz nem ilyen szigorúak ám! Minek, itt csak miliárdokról és a város jövőjéről van szó!)
e. a határozati javaslatot 
Határozati javaslat az van! Hogy a lényeget nem írja le, és sok tekintetben félrevezető, megalapozatlan, azon most lépjünk tovább.
f. a határozat végrehajtásáért felelős személy és a határidő megjelölését.
Ilyen sincs. Mert az, hogy határidő szöveg szerint, vagy azonnal, és hogy az aláírásért felelős a polgármester, az kevés! Mert kéremszépen tessék már tudomásul venni, itt nem csak arról szól a határozat - akármennyire is ezt a leegyszerűsített látszatot kívánják kelteni - hogy felhatalmazzák a polgármestert egy aláírásra, és ha aláírta, akkor a határozat végre van hajtva.
Tessék tudomásul venni, hogy semmi nincs végrehajtva! Az aláírással semmi nincs befejezve, sőt még elkezdve sem. Itt kéremszépen egy szerződést szavaz meg a testület, amelyben vannak kötelezettségek és jogot. A határozat akkor lesz végrehajtva, ha a szerződésben foglaltak megvalósultak. (Nem amikor aláírták! Nem bizony!) És igenis meg kell nevezni azokat a felelősöket, akik felelősek a város pénzének ilyettén felhasználásáért, betervezéséért, ellenőrzéséért  és a határidőkért. Sorba mindet, névvel, határidővel. Nincsen leírva! És a polgármester sem felel ám itt semmiért, csak azért, hogy aláírjon valamit? Már azért sem, hogy egy hét múlva ellenőrizze, hogy lett-e belőle valami? Ennek többször láttuk már példáját, itt nem is húznám vele az időt.
Ezek alapján nyugodtan lehet állítani, hogy az előterjesztés mindazt nem tartalmazza, amivel be lehet nyújtani. Nem véletlen, hogy az egyszerű ember ezeknek nem néz utána és hiányérzete támad. Ugyanúgy mint egy képviselőnek. Pedig a saját maguk által megszavazott szabályok között le van írva, hogy mi mindent kell tartalmaznia egy anyagnak. Nem tartalmazza! Mit lehetne tenni? Kötelezni az azért felelőst, hogy halassza el az ülést, és szabályosan kidolgozva nyújtsa be. Sajnos ez hiú remény. Nem dolgozza ki, nem nyújtja be, de zsarolni fog, hogy aki a törvénytelen - nyugodtan állítható hogy törvénytelen - módon benyújtott előterjesztést ilyenféle indokkal (legyen szabályos, összeffüggő és használható) akarja elhalasztani ki lesz kiáltva bűnbaknak. Miatta nem valósulna meg a rózsszínű álom. Nem ám az miatt, aki nem látja el a munkáját? (Polgármester, jegyző együtt úgy havi 1 milliós juttatásokért!) Hanem az aki kérdezni, kifogásolni mer! Ez ám a rétsági módi!
-
Nézzük miről is kell dönteni konkrétan?
     Aki mielőtt ide ért volna a szöveg olvasása közben már előbb letöltötte és elolvasta azt a csodálatos szerződéstervezetet, egyből feltünhetett néhány dolog. Egyrészt az van ráírva, hogy 2. sz. melléklet. No akkor tessék megmondani, hol van az 1. számú? és hol van a 3. számú? Vagy ez megint titok? A képviselők sem tudhatják?
     Ennél azért sokkal fontosabb, hogy mit is kell szavazással aláíratni a testülettel: olvassák el a fejlesztési koncepció 1-es pontját! Még ha rossz magyarsággal van fogalmazva, akkor is érthető: " A pályázati felhívás, a pályázati útmutató, valamint a dokumentációnak megfelelő szakmai és építészeti koncepciót, melyek jelen fejlesztési megállapodás elválaszthatatlan részét képezik, azokat a jelen megállapodást aláírók áttanulmányozták, megismerték, elfogadták."  Egy frászt ismernek és fogadtak el! 
     Tessék mondani, ha ezek a dokumentumok - mondjuk az építészeti koncepció - elválaszthatatlan részét képezik a szavazandó szerződésnek, akkor miért lehetett elválasztani? És ha ez még kész sincs, akkor hogyan emelheti - felelős - képviselő arra a kezét, hogy ismeri? Ha pedig van ilyen koncepció, akkor az a kérdés, hogy azt ki mikor, milyen tartalommal szavazta meg, mert ám az is a testület jogköre lett volna? Ha van akkor miért is nincs ide mellékelve? Nem tudok mást mondani: EZ ARCPIRÍTÓ! Ennyire tényleg nem kellene hülyére venni mindenkit! Mert még az is lehet, hogy jó és értelmes észrevételek, javaslatok születnének, vagy érdemi kifogások fogalmazódnának meg. Nem, itt a demokrácia csak arra jó, hogy a háttérben folyó sumákolást, mutyizást szavazással, a bókos többség biztos tudatával szentesítsék. Még csak azt sem veszik komolyan, hogy a képviselőkkel azt szavaztatják meg, hogy ismerik, amit nem is ismernek...
-
Hol vannak a pontos számítások?
     Az igaz, hogy most "csak egy szerződésről", a polgármeter szerint csak annak 7. pontjáról kell dönteni. De ahhoz, hogy felelősen minden eldönthető legyen, igen pontos gazdaságossági számításokkal, hogy ne mondjam a fedezeteket biztosító gazdasági koncepcióval kellene rendelkezni. Ilyen aztán nincs. Minek is? Majd az építés során kiderül, hogy nincs rá pénz, sem saját erő, sem előfinanszírozás, sem a nem támogatott de tervezett részek megépítésére, sem majdan a működére, akkor szívjon aki akkor lesz ott. Mert tény, hogy az építés valószínűleg a következő ciklusra lesz befejezve. Ezt ugyan nem mondják, de tény. Aztán majd aki légvárakat épít, az lesz a kampányban a jófiú, akinek meg emmiatt levegője sem lesz a várhoz, az vessen magára ... meg a város kárára. Nem, semmiféle számítás nincs. De még egy terv sem. Még - határozatban, egyételeműen meghatározott tervezői feladatban - az sem, melyik épületben lesz. Mert az nem döntés - hogy az amúgy a pályázati kiírásnak nem megfelelő, a feladat ellátására alkalmatlan 6-os 7-es laktanyai barakkokat erre szánná valaki. És ki tervezi, és hol állnak a tervek? Abból már lehet látni, hogy mennyibe kerül. Mert arról se legyen senkinek illúziója, hogy egy erre alkalmatlan épület tetemes költséggel való felújítását nem fogja fedezni a pályázat. Az a feladathoz minimális költséggel megvalósuló költségeket fizeti. Miért is fizetne mást? Nincsenek tehát sem tervek, sem számítások. Vagy vannak, de ezt - és hogy ki tervezi, mikorra tervezi, mennyiért tervezi - ugyancsak el kell titkolni a testület és a lakosság elől?
-
Kik is írják alá a szerződést?
    Ez is egy kérdés! Kik és mikor? Mert itt aláíróként szerepel minden környező település. Nem látszik, hogy bárki is már aláírta volna, de arról sincs információ, hogy tudna a szövegtervezetről. Igaz, polgármesterünk a legutóbbi testületi ülésen azt mondta - rajta van a tv felvételen - hogy a következő Kistérségi Tanács ülésen külön napirend keretében ez téma lesz és kéri a polgármestereket a testületi határozatok mielőbbi meghozatalára. Ehhez képest egyetlen szó - igen egyetlen szó - sem esett semmiféle járóbetegellátó központról. Nemhogy napirendként, hanem a kényszerű félórás szünetben sem, miközben a polgármesterek szépen fogyatkoztak. Jómagam ott voltam. Éppen ezért mentem el, hogy halljak már valamit. Egy szó sem hangzott el tehát. Megkérdeztem néhány polgármestert, hogy megkapták-e a tervezetet? A válasz egyértelmű volt: Nem! Akkor pedig Mezőfi miről beszélt, hogy az aláírások folyamatban vannak? Semmi nincs folyamtaban!
     És mi lenne a normális ügymenet? Mondjuk az, hogy a tervezetet megkapják a települések, önkormányzati vita alapján véleményt mondanak, majd ezekből kialakuló konszenzus szerint a végleges szöveget hagyja jóvá minden testület, így a rétsági is. Mert ám - minden ellentétes határozati javaslat ellenére - a teljes szerződés elfogadásáról kell testületi határozat a társult településektől és a rétságitól is.
     Most előállhat az a helyzet - mint pl a "karórás riasztó rendszer" beharangozásánál - hogy írják alá, nincs itt semmi probléma, majd ha ezt jónéhányan megteszik, akkor derül ki, hogy ebben a formában jogsértő, nem felel meg a kiírásnak. És akkor kell ismét bűnbakot keresni, hogy az anyagi kötelezettségvállalást már nem fogják aláírni, és mindent lehet előlről kezdeni. Ugyanis most az van igérve, hogy ez nekik nem kerül semmibe. Ki van zárva, egyértelműen le van írva, hogy csak a társult önkormányzatok közös anyagi kötelezettségvállalásával jöhet létre! 0 forint önrésszel nem! Ilyen cég nem létesíthető, nem jegyezhető be.
     Aztán ha változna valami a szövegben, ismét minden testületnek össze kell ülni, és elfogadni - ha elfogadhatónak tartja - az új változatot. Mikor lesz ebből érvényesen aláírt szerződés?
-
Még egy dolog az aláírásról
     Az önkormányzati törvény és az SzMSz előarásai szerint bármilyen önkormányzati társulási szerződést - és egyáltalán gazdasági kihatással járó szerződésről - csak a testület szavazhat. Nincs benne a törvényben, hogy kivéve Rétság! De az benne van, hogy ezen jogköröket nem lehet a polgármesterre, sem bizottságra, sem másra átruházni. Még akkor sem, ha teljes felhatalmazást kért - és többségi bókolással kapott - a járóbeteg-központtal kapcsolatos aláírásokra. Mert ez nem ruházható át. Elég egyértelmű? Akkor a teljes szerződésről kell a testületnek dönteni. Olyat tehát törvényesen nem lehet határozatba hozni - pedig most is csak az van a határozatban - hogy csak a 7. pont. És akkor - kérdezem én - mi lesz a többi ponttal? Azt ki hagyja majd jóvá?
     És ha már van egy I-es és II-es határozati pont (nem alternatíva, hanem határozat) akkor ha az I-est megszavazzák, akkor miért is kell megszavazni a II-est? Mert hogy benne van! Ha pedig az I-es nem nyerne - mint legutóbb - akkor hogyan lehetne mégis erőltetni egy szerződés kiragadott részletét a teljes összefüggése nélkül? Ez megint csak arra jó, hogy manipulálni lehessen a szavazást.
-
Néhány pont konkrétan
    Egy szerződésben minden szónak, vesszőnek súlya, jelentősége, jogi következménye van. Ezért is lenne fontos, hogy szakértőkkel, bizottságokkal, minden pontot pontosan értelmezzenek, és csak úgy szavazzanak róla. Ha ez nem így történik, akkor miről és minek a tudatában szavaznak tulajdonképpen?
     2. pont
     Az együttműködési forma köti az abban résztvevőket! Igen így van. A pályázati kiírás egyértelműen tartalmazza, hogy a kistérség önkormányzatainak anyagilag is részt kell venni a megvalósításban és a működtetésben. A pályázati kiírásban (B1) tételesen szerepel, hogy a résztvevő települések: "1. kötelezettséget vállalnak arra, hogy a pályázat támogatása esetén 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaságot hoznak létre, 2. vállalják, hogy a gazdasági társaság és a projekt eredményeinek fenntartásához és mőködtetéséhez lakosságszámuk vagy egyedi megállapodásuk alapján hozzájárulnak legalább a fenntartási időszak (5 év) végéig, 3. veszteséges mőködés esetén az önkormányzatoknak vállalniuk kell, hogy éves költségvetésük keretében elkülönített előirányzatban biztosítják az ehhez szükséges fedezetet. 4. a kötelező önrész biztosításának módját és megoszlását."  Tehát nem lehet egyedül egy önkormányzatnak felvállalni a teljes költséget!
     Egyébként ez alapelvi kérdés is. Miért is kell Rétságnak erőn felül hősködnie a közös pénzzel, amikor a pályázat a térség településeire van szabva? Miért kell minden költséget helyettük átvállalni? De majd nem fizetnek, Rétság belerokkan, akkor is idejárnak - ingyen - a betegei, mi meg nyögjük a működési költségeket. Jó-jó ha ez évi egy-két millióból megúszható lenne! De nem úszható meg! Óvatos becslések szerint is meg fogja haladni az évi 50 milliót! (Akkor amikor a testület kevesebb behajtható bevételt képez az előző évitől is, akkor miből? Hitelből? Aligha! A felelőtlen hitelfelvételt a kormányzat korlátozni fogja, nem lehet működésre ilyen mértékű hitellel eladósítani az önkormányzatot. Akkor hát miből is? Erre hol van a válasz?)
     4. pont
     Szerintem ez már nem pontos, hiszen a pályázat főkezdeményezettje nem az új társaság, hanem a gesztor rétsági önkormányzat. Régebben úgy volt, most már nem úgy van. Akkor ezt nem kellene pontosítani? Avagy ha a későbbi működési támogatás főkedvezményezettje lesz a (minden önkormányzat tagságával) bejegyzendő cég, akkor az kapja a pénzt, és csak Rétság fizeti a ráfizetést? Ennyire gazdagok vagyunk!?
     5. pont
     Korábban részletezettek szerint a pályázati kiírás eleve kizárja ezt a megoldást. Így eredménnyel be sem nyújtható. Ha bukunk, akkor mit is bukunk? 10 milla az E-szinapszinak, legalább 20 mila a tervezőnek, 5 mila cégalapítás, a város hitele, és más, értéke és értelmes pályázatok lehetőségének elszalasztása. Ez nekik semmi?
     6. pont
     Önerő. No érdekes egy helyzet. Azt írják, hogy önerő 110 millió forint, mikor még kész terv sincs arra, hogy mibe kerül. Ez a kisebb baj. A nagyobb, hogy a városnak ezt biztosítani kell készpénzben, vagy ingatlanban. Aki pontosan megnézi a kiírást az is kiderül, hogy az önrészt teljes egészében nem lehet ingatlanban biztosítani. De kéremszépen! Hol ér az a két épület, ami még 2 éve csak 30 milliót ért hirtelen 110 milliót. (Ha ragyogó márványfolyosós, működő épület lenne, akkor sem érne annyit!) Ha a cél érdekében hazudni kell, egy értékbecslővel ezt is szentesíteni lehet? Csakhogy akkor - még ha be is vennék - ezt az épületet a kezdésre 110 millió értékűvé kellene tenni, amire úgy 60-70 milát rá kell költeni. Vagy a kivitelezésben, mert ezt akkor nem adják ám! Kérdezem én miből? 
     Aztán az is kérdés, honnan tudja a szöveget fogalmazó, hogy mennyi is lesz az értékbecslés szerinti összeg, hiszen még nincs benyújtva? Vagy a szakszerűség megint nem érdekes? Megmondják neki, hogy csak ennyit érhet? Annyiról adjon papírt, amit neki megmondanak? Ez ítt így megy? Ha meg nem, és akár csak 20 millióval kevesebbre - a még mindig nevetséges 90 millióra értékelné - akkor megint minden résztvevő településnek újra kell tárgyalni és szavaztatni a szerződést? 
     És újra az a kérdés, ha a települések tulajdonosai ennek a gazdasági társaságnak, hogyan lehet, hogy egyetlen kanyival nem járulnak hozzá? Még a másik oldalon jelzett 0.2 %-nyi tulajdonrészük esetén is - amit a cégbíróség nem ismer - a hozzájárulás mértéke minimum 200 ezer forint. És azt is mi fizessük helyettük?
    7. pont
    Részletesen elemeztük a legutóbbi ülés kommentárjával. Itt szerepel, hogy visszavonhatatlan döntést, aláírást kell a projektre tenni. Meg azt hogy az aláíró felel érte, hogy az épület alkalmas, és a rendezési tervnek megfelel, stb. Egy frászt alkalmas. És a rendezési terv sincs kész, és ez meg sem lett így rendelve. Vagy ez is kézivezésléssel megy itten? Szóval visszavonhatatlan nyilatkozatot kell tenni, akárhány százmillóba kerül is? Ez a tét! És ha ennyibe kerül, legalább tudni illene, hogy mi is kerül ennyibe és az mire lesz jó. Na mindegy. Úgy látszik ez itt senkit nem érdekel.
     8. pont
     Vagy ugye itt egy kormányrendelet - ami ugyancsak nincs kibontva. A vastagított sorra kattintva elolvashatja a Tisztelt Olvasó. Mindenesetre igen kemény garanciák kellenek. Pl. az összes számlára azonnali beszedési megbízás, és egyéb kemény előírások, ha bármire - az építés során, vagy a működtetésben nem lenne pénz. Tudják ezt a képviselők mit jelent? Ha nem tud az építésfinanszírozáshoz mondjuk 20 milliót biztosítani, - előfinanszírozott - akkor egyszerűen zárolják a számláját, és akár az is bekövetkezhet, hogy nem tudnak bért fizetni sem a hivatalban sem az iskolában, sehol. Ilyen már majdnem volt, s ha még ennek kapcsán halmozottan bekövetkezik mi lesz itt?
     Az már csak értelmezés kérdése, hogy amennyiben ezt települések társulása valósítja meg, akkor a kormányrendelet nem tesz különbséget Rétság és a többi település között! (Egyetemleges felelősség áll fenn a PTK szerint is!) Az összes Magyarországon vezetett számlát be kell írni, és ha Rétságról nem teljesíthető, majd leemelik Bánkról, Tolmácsról, Diósjenőről, meg a többiről, aki aláírta. Tessék csak a pályázatot és ezen rendeletet pontosan értelmezve összeolvasni. Az nem elég, hogy a Korm Rendelet X. fejezete szerint (is!) mindent vállalunk! Vakon a szakadékba...!?
     9. pont
     Itt is sok lényeges van, ami egyrészt magáért beszél.
     Nézzük csak a 9.4-et. Miért is ez a TEÁOR szám? Miért máshová nem sorolt egyéb gazdasági szolgáltatás? Mit akarnak e társaságban csinálni? Nem egészségügyi intézményt működtetni? Akkor miért nem annak megfelelő TEÁOR-t választanak? Ugyanis a cégnek majd számlákat kell kiadni, és csak olyan szolgáltatást számlázhat, ami szerepel a tevékenységi körei között. Arról aztán már nem is beszélve, hogy a 2008-tól érvényes TEÁOR számok között ilyen szám nincs is! A régi pedig nem alkalmazható január 1-től. Ismét szerződésmódosítás, ismét minden önkormányzat tárgyalja meg, írja alá, újra benyújtani a módosítást? Az megint nem zavar senkit, hogy van 8622 Szakorvosi Járóbeteg ellátás, 8690 Egyéb humán egyészségügyi ellátás, vagy 8412 Egészségügy ... egyéb szolgáltatás. No ez nem kell, de egy nemlétező szám az kell. Mit akarnak itt gyártani, forgalmazni, hogy csak egyéb és máshová nem sorolt tevékenység kell. Mert mint látjuk az egészségügy máshová sorolt, akkor az tehát nem kell. Ott minden máshová nem sorolt dolog lesz, csak egészségügy nem? Nagyooon érdekes!
     9.7 A tagok törzsbetétei. Ez sem pontos, mert 2008 januárjától egy gazdasági társaságnak nem kell 5 milló forint törzsbetéttel rendelkezni. Igaz, hogy lehet. De a százalékos megoszlás nagyon érdekes, és szerintem ilyen színlelt szerződést sem a cégbíróság, sem a pályázatíró nem vesz be. Mert egyértelműen látszik, hogy itt a résztvevő tagoknak sem jogaik, sem kötelezességeik nincsenek, márpedig egy szerződés ezen kellékek nélkül - mégha az társasági szerződés is - nem létezhet. Ugyanis annak erről kell szólnia. A jogokról és a kötelezettségekről!
     9.8 Ennél még aranyosabb ez a pont. Mármint hogy a tagok a meghatározott arányok figyelembevételével döntenek. Rétság 95,2% (No persze ha mindenki aláírja, mert ha nem akkor Rétságra még a több jut az 5 millióból.) Apropó, honnan lesz az 5 millió is? Nincs is betervezve a költsélgvetésbe! De az, hogyan van, ha ezek alapján mindenben egyedül és kizárólag Rétság döntsön? Az ügyvezető személyéről, a felügyelő bizottságról, és mindenről. Az már egy további kérdés, hogy Rétság nevében ki lesz megbízva, ki fog szavazni egyetlen szavazattal 95 % eréllyel? No ná hogy nem a testület, hanem majd a polgármester! (Erre is lesz 6 bókoló szavazó!) És szépen ki lehet nevezni a cégbe a haverokat ügyvezetőnek, főnöknek, meg a felügyelők és a könyvvizsgálók közé is olyat, aki arra ügyel fel, hogy azért a zsírosfazék működőképes maradjon. (Mint értékbecslőt az épületre, előre kikötött eredménnyel, jópénzért.) Valóságos ellenőrzés semmi, tájékoztatás semmi, de a hiányt azt fizesse a város. No ez egy nagyon érdekes konstrukció. És a többi tagnak meg csak kus van, mert a tulajdoni részarány alapján még csak össze se kell őket hívni, és még csak tájékoztatni sem. Ettől is színlelt ez a szerződés!
     A 10. pont is érdekes, de már nincs idő és hely elemezni. Mindenesetre érdekes, hogy mindent ingyenesen kell felajánlani és biztosítani, illetve minden tag ingyen használja. És ennek alapján ha a projekt megszünne, az épületek akkor sem kerülnének vissza a rétsági önkormányzathoz. Háát ...
    11. pont
    Nyilatkozat az iskolaegészségügy illetve a foglalkoztatásegészsélgüggyel való együttműködésről. No ez most mit jelent? Mert vagy nem jelent semmit, vagy azt jelenti, hogy eddig az orvosok által jó  mellékjövedelmet biztosító - jogosan járó - folalkozásegészségügyi szolgáltatást beviszik, akkor jelentős betételtől esnek el. Tényleg ezt akarják, vagy akarja akár az alpolgármester, ha megszavazza?
     13.4
     No itt van leírva, hogy hiába van a szerződésben a pályázati kiírástól eltérő dolog, állítás, értelmezés, megállapodás - ha ennek ellenére elfogadnák a pályázatot - akkor is nem a szerződés, hanem a kiírás, és a majdan megkötendő másik szerződés lesz az irányadó. Tehát ha a szomszédos települések részaránya jogsértő, akkor hiába írnak alá itten és most bárakármit, az nem lesz érvényes. Polgármesterek értelmezzétek csak ezt részt, mielőtt szavaztattok! Mert ezzel együtt szavaztattok ám!
     14. pont
     Megint nyilatkozni kell egy alapdukumentumról, hogy azt ismerik, holott nem ismerik. Készen sincs! Méghozzá szó szerint azt szavazzák meg, hogy "részletesen ismerik" és magukra nézve kötelezőnek ismerik el. No most tessék már bármelyik képviselőtől megkérdezni, hogy amikor szavaznak, akkor a "meghatározott szakmai és pénzügyi szabályokat" részletesen ismerik, és magukra nézve kötelezőnek elismerik? Mi lesz a válasz? Nem ismerünk mi semmit, de megszavazzuk, mert a nagyvezér azt megmondta - meg a PÜT meg a ESZK meg a MOS elnöke, hogy ez jó lesz.
     15. pont
     Meg még azt is aláírnák és megszavaznák, hogy ez a dokumentum csak 9 oldalból áll, holott a vak is látja, hogy 10 oldalra sikeredett. Szöveget lopni, helyben alkalmazni is csak gondolkodva illene! Vagy Ősagárd, Pusztaberki, Romhány, Tolmács - akik a 10. oldalon vannak - már nem is kellenek? Botrány!
     16. pont.
     És mindennek a tetejére arról is szavaznak és nyilatkoznak, hogy "egységes értelmezést követően, mint akaratulkkal mindenben egyezőt jóváhagyták". Ez már teljesen no comment! Mert nyilvánosan a Nagyparkoló közepén megeszem az egyetlen kalapom, ha minden szerződő fél egyetértésével, megértésével, és szándékával mindenben egyező jellegel írja alá ezt a szerződést. Nem akkor persze ha gondolkodás nélkül, hanem ha mindezt megértve aláírják.
Befejezésül
     Az látszik, hogy újabb színjátéknak leszünk részei, mert ennyi információhiányt, értelmezési feladatot és ellentmondást nem lehet egy rendkívülinek nevezett ülésen megoldani és feloldani. Egyet lehet: Előkészítés nélkül, törvényesség nélkül, gondolkodás nélkül megszavazni.
     Ismét mondom, nem lenne baj, ha tudva és megfelelő mértékben a város kockázatot vállal a fejlődés érdekében. De fontos hogy tudva, mérlegelve, és minden következményt ismerve. Mert így ez az egész döntés hasonlatossá válik az aluljáró létesítésének kérdésköréhez. Mert ha nem számít, hogy mi mennyibe kerül, akkkor akár aluljárót és bármi mást is építhetünk.
     A baj csak az, hogy ez a mostani szavazás ténylegesen visszavonhatatlan!
 
www.retsag.net
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-