A kommentár nem része a testület hivatalos meghívójának.

1./	Bursa Hungarica ösztöndíjpályázat elbírálása Előterjesztő: Huszár Zoltán jegyző      Az előterjesztés és melléklete innen letölthető >>>

Nézzük előbb tartalmilag
    Ezen ösztöndíjpályázat helyi ellentmondásairól már korábban - a kiíráskor - is készítettünk kommentárt. Azt érdemes visszaolvasni, az abban foglaltakat talán szükségtelen megismételni. Azt is felesleges lehet megemlíteni, hogy a meghirdetés nem igazán felelt meg az előírásoknak, a megfelelő fórumokon keresztül legalább egy hónapig való közzétételnek. Remélhetőleg ezért senki nem maradt le a benyújtási lehetőségtől.
    Amit kifogásoltunk a meghirdetéskor, hogy - korábbi testületi döntés alapján - előzetesen közölni kellett volna az elbírálás szempontjait, és mondjuk a jövedelmi értékhatárokat. Mert ez a pályázat szociális rászorultság alapján tud támogatást adni, azt pedig mégiscsak előre - még a nevektől függetlenül - tudnia kellene a kihirdetőnek, melyik az a szociális helyzet, ami még belefér, és melyik az amelyik már nem. Mert ezért most is lehetnek - már tudom vannak is - olyan tanulók, akik a benyújtottaknál alacsonyabb jövedelem mellett is azt mondták, hogy ők biztosan nem nyernek, be sem nyújtják, mert szerintük szociálisan nem rászorultak. S közben aki benyújtotta nála magasabb összeggel kaphat támogatást. Nos persze nem arról van szó, hogy ne támogassuk a továbbtanulókat. Sőt! Éppenhogy ki kellene dolgozni a nem szocilis hátrányokkal továbbtanulók támogatási rendszerét. Erről sem most, sem más formában nincs szó. Sajnos! Azt sem lehet mondani, hogy az erre fordítandó évi 780 ezer forint túl sok lenne a város kasszájából. Különösen, hogy a megítélt összeget ugyanannyival kiegészíti a kormányzat. (Ez ennek a pályázati formának a lényege.) A baj csak azzal van, hogy mindezt valamilyen meghatározott elvek, és igazságosság alapján kellene elosztani, mert csak úgy lehet jól.
    Ami javaslatot illeti. (az előterjesztés melléklete.) A személyi kérdésekbe nem mennék bele, sem a személyeket, sem a beadott anyagaikat nem ismerem. Nem is gondolom, hogy az a nyilvánosságra tartozik, ami a mellékletben van, az viszont igen. Úgy vélem, hogy - mondom érdemi vizsgálat nélkül - ez a fajta pontrendszer alkalmazása megfelelő lehet a beérkezett pályázatok objektív elbíráslásához. Nem mondanám, hogy ezen pontrendszer kidolgozása, mert ha nem is ugyanebben a formában, korábban is hasonló eljárást követett az akkori, Havas Volmosné által vezetett bizottság. (Ők dolgozták ki) Itt annyival van finomítva a dolog, hogy a konkrét jövedelmek sincsenek megnevezve - nem is szükséges a döntéshez - csupán a jövedelemkatagóriák.
    Az előkészítés ezen módszerét példamutatónak tartom. Olyannyira, hogy más pályázatok elbírálásánál is fogok rá hivatkozni. Például a sporttámogatások ügyében lenne ugyanilyen egyszerű meghatározni, hogy mondjuk a létszám, az igazolt sportolók, a versenyszerű alkalmak, stb, stb. Mind-mind - előre meghirdetetten - kapnának pontot, és egy pontnak - és most visszatérve jelen tárgyhoz - lenne egy összegértéke. Ilyenmódon áttekinthető, mérlegelhető, sőt a változtatási javalatok is pillanatok alatt átvezethetők. Ha valaki pl. azt javasolná, hogy - tényleg csupán a példa kedvéért - az egyedül nevelő szülőt nagyobb súllyal vegyék figyelembe, és ha ezt a testület megszavazza, elegendő azon pontértékeket feljebbvinni, a táblázatkezelő szoftver - mondjuk Excell - akár a tárgyalóteremben lévő laptopon azonnal adja az új sorrendet, pontértéket, összegeket. Tehát a módszer alkalmazását dicsérni tudom. Ha pedig a pontrendszer objektív, a valóságnak megfelel,  a sorrenden nincs mit vitatni.

Akkor hát miért is a rendkívüli?
    Ez teljesen érthetetlen. Már írtuk, hogy a határidőre hivatkozás hamis. Hacsak nem arról van szó, hogy ebben az ügyben a város vezetői nem kívánnak megfelelő nyilvánosság előtt, nyiltan tárgyalni. Nincs ugyanis érvélnyesen a köz tudomására hozva, hogy ez nyilvános ülés, és aki részt kíván venni, az elmehet, és meghallgathatja a tárgyalás folyamatát. Mert ugyan a pályázati kiírás az egész ügynek a legnagyobb nyilvánosságot írja elő, itt ilyenmódon ezt mégis lehet korlátozni.
    Így aztán - feltehetően vita nélkül, érdemi mérlegelés nélkül, - tv adás és közönség híjján szerepelgetni amúgy is felesleges - egyetlen szavazással meg lehet szavazni. Ha a bizottsági előterjesztés jó, akkor ez a természetes. Nem kell külön vitatkozni. De akkor ez ugyanúgy bekerülhetett volna a rendes testületi ülésre!

Öngól?
    Lehet, hogy öngól. Miért is? Hát csak azért, mert a polgármester az előre közös elveken alapuló döntéshez képest - nem ám a bizottságin - a nagy nyilvánossággal tartott ülésen, fedezet nélkül, mindig bedobott újabb 100 ezer forint javaslatot, mint hogy azzal még többet osszunk fel. Ez egy álnépszerűsködés, mert egyrészt nem a sajátjából adja. Az előző években magam is tettem javaslatot bizottsági ülésen az emelésre, kapásból le lett söpörve, nincs rá pénz alapon. Aztán a polgármester - persze, hogy ő akar a jófiú lenni - az ülésen olyan javaslatot tesz, amellyel a bizottsági tárgyaláskor maga sem értett egyet. Csak azért, hogy a tv-ben látható legyen, hogy ő milyen egy jó ember. No csak azért öngól, mert ezzel a rendkívüli formával ez a fajta népszerűsködés lehetősége elmarad.
    Amúgy nem baj. Mert a dolgoknak az a rendes menete, hogy ha van rá fedezet, akkor már a költségvetésnél meg kell határozni, hogy mondjuk erre a célra 800, 900, - vagy bárakármennyi - ezer forintot fordítanak, és akkor a pontrendszer alapján általános iskola másodikos szint elosztani. Ugyanis a költségvetés a polgármestert - és minden képviselőt - kötelez. Fedezet nélkül nemigen illik javaslatokat pufogtatni. Sajnos a jelenség nem először fordul elő, nem tartom kizártnak, hogy most is - úgymond - méltányosságból emelni akarja a tétet. Nem más képviselő, pláne nem aki nem "közéjük való", nem akkor nem lehet emelni. Mint legutóbb az iskolai jótékonysági rendezvényhez komoly 30 ezer forintról. Ha azt Jávorka javasolja, nem lehet. Pánik, szünet, majd ugyanazt a polgármester javasolja, akkor már lehet. Ez érdekes! (Csak zárójelben, hogy a jótékonysági rendezvény majdnem meghúszszorozta ezt a támogatást!)

Lehet-e titkos ülést tartani?
    Az is lehet a "rendkívüliség" mögött, hogy valamilyen módon mégis titkolózás legyen az események körül. (Majd aztán valaki személyesen gratulálva, személyesen viszi az értesítő leveleket, mintha ő tojná a spanyolvisaszt, és mintha egyedül az ő döntése lenne a támogatás. Ilyeneket sajnos más alkalmakkor is tapasztaltunk.) A döntés a képviselők összességének döntése, és nem egyetlen személyé, bárki is legyen az.
     Bizonyára keresnének ideológiát, hogy ez személyi ügy, meg segély, meg hatósági, és zárt ülésben is gondolkodnak. Ezt sem merik felvállalni a nagyobb nyilvánosság előtt, hogy zártan, mutyiban tárgyalnak mondjuk erről. De gondolom tehát keresnének indokot, pedig ilyen indok nincs. Ez nem személyi ügy, nem hatósági ügy, nem szociális segély. Az önkormányzati törvényben foglaltak szerint nem lehet zárt tárgyalás. Az előterjesztésből - helyesen - a személyi adatok adatvédelmi törvénnyel védett része kihagyásra került, akkor nincs is miért erre hivatkozni. Amúgy ha a dokumentumok és a téma eleve megenegdné a zárt ülést, ezt fel kellene tüntetni a lapokon. Nincs feltüntetve, ezért jómagam is bártan közölhetem.
     Mert nem csak ezek az érvek sántítanának, hanem éppen ellentkezőleg. A pályázat feltétele a legnagyobb nyilvánsság. És a döntést is nyilvánosságra kell hozni, ki kell hirdetni. Akkor pedig nincs is miről beszélni!
     No akkor - gondolhatták  - ha nem lehet zárt ülést tartani, majd megtartjuk úgy, hogy senki ne tudjon róla. Sajnos ez az elszomorító. Meg persze az, hogy a képviselőket ilyen ügyekben feleslegesen rángatják, az indokoltnál több megjelenést, elfoglaltságot, előre már egyeztetett programok felrúgását, stb. okozva. A nyilvánosságot meg - no majdnem azt írtam, hogy lesza.ják, de azért egy ilyen kommentárban finomabban illik fogalmazni. Mondjuk úgy a választót, a pályázókat semmibe veszik.