-
Ebben az
évben több időt, cikket, fotót szántunk a Rétság Városi Sportegyesület
ügyeinek, mint bármilyen más városi eseménynek. Ennek persze oka van. Mert
a sportegyesület házatáján mindég történik valami. Először megnyerik a
Megye II-es bajnokságot majd, rengeteg munkával felújítják a pályát és
az öltözöt, neveznek, azután szép eredményekkel szerepelnek, és persze
támogatást igényelnek.
No a gondok
itt kezdődtek.
Illetve ott, hogy a városi képviselő-testület is többet foglalkozott az
egyesület támáival, kérelmeivel, mint az egész település életét meghatározó
ügyekkel, pl. koncepció, költségvetés, rendezési terv, stb. No persze nem
ám azért, mert olyan fontos volt számukra az egyesület élete, hanem mert
nem tudták - vagy nem akarták megmondani - valójában mi is a szándékuk
a városi sporttal, azon belül pedig a labdarúgókat tömörítő egyesülettel.
Hogy túl
sokáig ne húzzam az időt térjünk a lényegre
Bár azt hiszen eddigi cikkeinkben szinte már mindent megírtunk, de azért
egy nagyon rövid áttekintés szükséges az összefüggések megértéséhez.
Történt, hogy az önkormányzat a sporttámogatások felosztására pályázatot
hirdetett. Több szervezet is adott be igényt, és ami furcsa, sokan határidő
után, nem megfelelő anyagokat mellékelve, sőt olyan pályázat is volt, amely
egyesülete nem csak hogy tervet, tevékenységet nem tudott bemutatni, hanem
még meg sem alakult, nem is létezett.
A testület a támogatások összegét több mint kétmillióval megemelte, és
szinte minden pályázó - a határidő után jelentkezők, a hiányos és hibás
pályázatot benyújtók is - megkapták az igényelt összeget, úgy hogy az lényegesen
meghaladta az előző évi finanszírozást. Kivéve az RVSE! Számukra csak az
előző évivel azonos támogatást szavazta meg a testület, noha pontosan tudták,
hogy az az összeg elég volt a feltételek biztosításához a Megye II-ben
való szereplésre, de nem elegendő a Megye I-ben kötelező költségekre. Tudták,
mert igérte is a polgármester és több megszólaló, hogy fontosnak tartja
az első osztályban való szereplést, és mindent megtesz, hogy legyen pénz.
Nem, nem mondta soha, hogy nincs pénz, nem lesz pénz, nevezzenek alacsonyabb
osztályba ami még fedezhető. Nem mondta most júniusban, sőt júliusban sem,
amikor még lehetett volna alacsonyabb katagóriába jelentkezni. Folyamatosan
a biztatást hallotta az együttes agilis szervezője vezetője, Salgai György.
Ennek megfelelően nevezte a csapatot, és persze - az igéretek alapján jogosan
- benyújtotta támogatási igényét a magasabb osztály költségeinek biztosítására.
Nem új igényt, hiszen az I. osztály költségeit már januárban is benyújtotta
azzal együtt, hogy a sportolók számtalan társadalmi munka mellett még igy
is több mint másfél millió forintot (1,7) tesznek hozzá a teljes költségvetéshez.
Tagdíjakkal, támogatók keresésével, és egyéb bevételek megszerzésével.
No ezt a történetet már végigelemeztük.
Döntések
rendkívüli ülésen, sorozatban
Szóval az egyesület benyújtotta kérést a júniusi testületi ülés előtt.
Ennek ellenére a TV közvetítéssel a nyilvánosság előtt zajló eseményen
nem került napirendre. Nem tárgyalták, pedig az idő sürgetett. Majd egy
rendkívüli ülésen - nyilvánoság, és kihirdetés nélkül - néhány más napirend
mellett az egyesület igénye is szóba került, de megmerevedni látszó vita
után 5 szavazat került az előterjesztésre. A jelenlévő polgármester és
jegyző ugyan nem tudott arról egyértelműen nyilatkozni, hogy ez elég-e
a támogatáshoz, de a szabályokat ismerők tudták, hogy nem elég. Az igéret
pedig igéret, újabb rendkívüli ülés augusztus közepén amikor remény volt
rá, hogy az a hiányzó 1 szavazat mégiscsak meglesz. Beszámoltunk róla,
hogy nem lett meg.
Előző cikkünkben részleteztük - itt nem tesszük meg - hogy az egyesület
zsákutcába került, mert egy csomó pénzt már befizetett a nevezésre, de
a játékengedélyekre már nincs miből, de a játékosok sem tudnak már máshová
igazolni, ahol boldogan fizetnének többet is a színvonalas játék támogatására.
(A megye minden városában van legalább MegyeI kategóriájú együttes, s pl.
a szomszédos Bánk a rétságihoz nem mérhető alig több mint tizedannyi költségvetéséből
sem sajnál erre a célra 3,5 millió forintot.) Arra sincs mód, hogy más
osztályba nevezzenek, hiszen már a soroslás is elkészült. Ha tehát nem
indulnak a MegyeI-ben az eddig eltelt több mint tíz év felfelé ívelő sporttevékenysége
nemcsak hogy megyszűnik, hanem a több mint száz fiatalnak heti kétszeri
edzést és versenyszerű sportolási lehetősége szűnik meg. Úgy, hogy csak
a Megye III-as csapat maradhatott volna, kilátástalan versenylehetőségekkel.
Joggal váltott
ki felháborodást
Az ilymódon csőbehúzott egyesület tagjai, de a sportszerető közvélemény
egyaránt nagy felháborrodással fogadta a képviselő-testület ilyettén hozzáállását.
Főként az igéretek, a biztatások, és a MegyeI-es nevezés melletti kiállás
hangsúlyozása mellett. Véleményüknek honlapiunkon, fórumunkon, de más helyeken
is hangot adtak. Modhatni, hogy egy emberként emelte fel szavát a város
közvélemyénye.
Közgyűlés
a hogyan továbbról
Szombat estére rendkívüli összejövetelt hirdetett az egyesület a CISZ házba,
ahová meghívták az összes képviselőt. (Akik eljöttek: Majnik, Fodor, Mezőfi,
Gál, Tóth.) A tagok alig fértek be a terembe, minden széken ültek, pedig
- amúgy is ki lehetett volna tenni a 16 éven felüleiknek karikát - a gyermeksportolókat
nem is hívták.
Először Majnik László vezette be az összejövetel célját, majd Salgai György
ismertette a kilakult helyzetet. Megoldásban nemigen reménykedve elmondta,
hogy ha néhány napon belül nem pengetik ki a több mint 700 ezer forintot
a különféle díjakra, akkor nem versenyezhetnek. Egyetlen alternatíva -
már az is csak jelentős protekcióval - hogy kapjon pénzt az egyesület.
Mezőfi Zoltán polgármester segítő szándékáról beszélve kezdte hozzászólását,
de a konstruktívnak igért szöveg végkövetkeztetése az volt, hogy az önkormányzatnak
nincs pénze, viszont indítsanak gyűjtést, amelyhez a képviselők, és maga
is csatlakozik. Ez álmegoldás, és nem is eredményezne sem összegben sem
időben megfelelő pénzt.
Megmozdult,
hozzászólt az egysület színe java
A három és félórás gyűlésen aztán a jelenlévők - hol kérő szóval, hol követelve
világítottak rá, hogy itt a legtöbb fiatal sportolót tömörítő tevékenység
létéről van szó, és nem egyéni adományokra pályáznak - hiszen ilyeneket
eddig is gyűjtöttek és ezután is elfogadnak - hanem a képviselő-testület
felelős hozzálását és támogatását kérik. A közösen befizetett adóikból,
aköz érdekében folyó tevékenység anyagi segítését.
Aztán oda vissza fogalmazódtak meg érvek, és érvnek látszó mentegetőzések,
hogy nincs pénze az önkrományzatnak és hasonlók. Aztán - akár hiszik, akár
nem - az ülésen kellett kiderülnie, hogy a Sportbizottság elnöke nem tud
különbséget tenni a versenyszerű sportra nem igazolt tevékenység, és a
bajnokságban igazolt játékosokkal, szigorú menetrenddel működő sportszervezetek
között. Nem tudott válaszolni a támogatásban részeültek sportolói és versenyadatairól.
És más egyebekről sem igen tudtak számot adni, hogy milyen elvek alapján
került elosztásra annak idején a támogatás. Bár többen hangsúlyozták, hogy
nem más egyesületek támogatását irigylik, nem is az a téma, de a februári
elosztás volt igazságtalan és megalapozatlan, amely ezt a helyzetet eredményezte.
A vita nem jutott előbb, mígnem egyik lelkes sportoló felvetette, hogy
az elosztáskor megítélt de egysület hiján fel nem használt 800 ezer forint
például még bent kell hogy legyen a sportkasszában. Az érdekegyeztetés
heves, kérő, követelő, kétségbeesett és reményteli hozzászólóinak váltakozásának
hatására, Fodor képviselő felajánlotta, ha ez a pénz a sporttámogatás része
- és mivel az egyesület megalakulása hijján nem lett felhasználva -, azt
meg tudja szsvazni az RVSE részére. Ehhez a polgármester is csatlakozott,
aki ugyan a korábbiakban támogatta az egyesület kérését, de a legutóbbi
szavazáson mégis tartózkodott.
A remény
és újabb rendkívüli ülés
Az itt elhangzottak alapján megfogalmazódott szándék szerint kedden hajnalban
- 7 órára - ismét ebben a témában rendkívüli képviselő-testületi ülést
hívott össze a polgármester, amelyen 7 képviselő jelent meg. ABC rendben:
Fodor, Gál, Jávorka, Katona, Kotroczóné, Majnik és természetsen a polgármester.
Rövid vita után mind a 7 jelenlévő megszavazta a 800 ezer forint egyesület
részére mielőbbi kiutasását, ilymódon a tűzoltás sikeresnek tűnik, az legszükségesebb
díjak befizethetőknek látszanak.
Koránt sincs
vége! A cikk folytatódik a kép után!
És mi lesz
ezután?
Ez két értelemben is felmerül. Egyrészt az egysületnek az évad befejezéséhez
szüksége van 1,6 millió forintra - a saját források mellett - tehát a gyorssegély
tényleg csak a tűzoltásra elegendő, és az évad végigversenyzéséhez még
kellenek összegek. A testület jelenlévő tagjai kétféle igéretet is tettek.
Egyrészt, hogy szeptemberben, vagy októberben visszatérnek az akkor is
hiányzó összegek biztosításának lehetőségre. Másrészt, hogy minél kevesebb
hiány legyen, többen felajánlották, hogy rendelkeznek tiszteletdíjuk egy
részének - egy havi, két havi - az egyesület részére való átutalásra. Ez
egy nemes felajánlás, ami jelentős segítséget adhat, és elősegítheti a
még felelősebb eredményes sporttevékenységet, a jobb eredményeket. (Ilymódon
nem a felvett tiszteletdíj nettó összege, hanem annak levonások nélküli
teljes része, sőt járulékai kerülhetnek a támogatotthoz. Tehát a 40 ezer
forintos tiszteletdíjból a képviselő felvehetne úgy 20-22 ezret. A fel
nem vétel felajánlásával kb 50 ezer kerülhet az egyesülethez közcélra.)
Portálunk több más mellett azt tudja tenni, hogy az egyesület oldalán feltünteti
a támogatókat és a beérkezett összegeket, ezzel is ország-világ elé tárva
az adományozókat és a egyesület ilyen bevételeit. A számlaszám egyébként
nyilvános, bárki aki úgy érzi támogathatja általa vállalható össseggel
az egyesületet, és a többiekhez hasonlóan felkerül a támogatók közé.
Mi a második kérdés? Fodor képviselő vetette fel, hogy kerüljön megfogalmazásra,
és szakmai vita után jóváhagyásra a következő évi pályázati feltételrendszer.
Erről is szavatak a képviselők, hogy így legyen. Ez komoly előrelépés lehet,
hiszen ténylegesen súlyozni kell az egyesület tagjainak, igazolt játékosainak
számát, a rendezvények számát, az objektumfenntartást ugyanúgy, mint az
utazási és versenyzési költségeket. No és persze a pályázatok benyújtásának
feltételeit, határidejét is.
Bravó, mondhatnánk, ha már eljutott a testület ennek felismeréséig. A kérdés
csak az, miért nem lehetett ezt megtenni az előző évi meghiredtéskor? Hiszen
másként nem is lehetne! Kötelező a döntési paramétereket közzétenni, és
akkor mindenki követni tudja a megszavazott összegek realitását. Mert mindenki
tudja, itt nem az volt a kérdés, hogy van-e pénz, hanem hogy ki kapjon,
ki nem, az amúgy takarékosság mellett több mint kétmillióval megemelt büdzséből.
Csupán egy szépséghibája van a dolognak. A testületnek volt ilyen szabályrendszere,
az kidolgozva és jóváhygava tettenérhető a korábbi jegyzőkönybekben. Csupán
alkalmazni kellett volna. Ennek pl. fő követelménye, hogy bejegyzett sportegyesület
pályáztahatott előző évi tevékenysége és gazdálkodása bemutatásával, és
ezévi terveinek és költségvetésének becsatolásával. A szempontok is tisztán
rendelkezésre állottak. Nem kellett volna felrúgni mindent, ha jobbakat
nem lehetett alkotni, és különösen nem kellett volna úgy vaktában, szakemberek
bevonása nélkül alapvető sportszakmai ismereteket mellőze ítélkezni, úgy,
hogy a határidő után benyújtott, (meg a be sem nyújtott) igényeket is támogatni.
No talán ez ügyben lesz előrelépés a következő időszakban.
Tanulság
nincs? De van!
Több is. A fent elmondott döntési mechanizmus eleve számtalan tanulságot
hordoz. Számon is kértték rajtam, hogy most persze egyetértek a sport ügy
többszöri tárgyalásával, máskor pedig szót emeltem hasonló eljárások ellen.
Nem értek vele egyet! Nem lenne szabad, hogy ilyen módon szülessnek döntések!
Egyszer kellene minden féllel tisztességesen, partnerként, jól előkészítve
tárgyalni, és minden szempontot figyelembe vevő döntést hozni. Tehát egyszer,
jó döntést. Az nem mentség, hogy 3-szor, 5-ször "vajúdnak a hegyek és egeret
szülnek" alapon ugyanazon tanácstalanság és tájékotalanság talaján, a pyályázó
egyesület vezetőjét meg sem híva, kérdésekra adható válaszok, és vélemények
nélkül szavaznak. Ezzel most sem értek tehát egyet. A demokrácia nem elsősorban
lehetőség a közügyekben az elfogult szavazásra, sokkal inkább felelős felkészülés,
jogszerű mérlegelés a többség érdekének érvényesítésére.
A másik tanulság sokkal fajsúlyosabb. Jól látható, hogy a nyilvánosságnak
van meghatározó ereje, hogy fontos ügyekben megmozdul a település közvéleménye,
és kifejti egyetértését, vagy egyet nem értését. Többféle módon! És ez
a civil összefogás, ez az érdekérvényesítési szándék ez a kiállás a város
fontos sportcéljai mellett lám meghozta az eredményét. Kár, hogy csak ilyen
áron, de az nem kár, hogy a település lakói, sportolói példát adtak összefogásból,
összetartásból, kiállásból. Más esetben, más fontos ügyekben is példaértékű
a sportolók tette. Mert nem elég dünnyögni pl. a rendezési terv kapcsán,
ha akinek véleménye van azt nem mondja el, nem ad neki hangot. No - annélkül,
hogy túlragoznánk ezt az elemet - igazi demokrácia érzés, a dolgok alakulásába
való tényleges belszólás élménye járhatott át mindenkit, aki eljött a szombati
gyűlésre. És ilyenféle kis forradalmak szükségesek a demokrácia rendeltetésszerű
működéséhez!
És persze ne feledkezzünk meg arról a tanulságról sem, hogy nem bűn, hanem
példaként állítható erény, ha egy képviselő az érvek alapján megváltoztatja
véleményét. Mert aki komolyan gondolja küldetését, nagyon sokféle szempontot
kell, hogy mérlegeljen. És - ki kell jelenteni - az sem bűn, ha megalapozottan
mond valaki nemet valamire. Hangsúlyos a megalapozottan, mert elképzelhető,
hogy valaki meggyőződésből, pártérdekből, elfogultságból nem támogatja
a sportot. De ha felelősséget érez iránta, csak nem rendelkezik elég információval,
és hajlandó ezek felmérése után másként szavazni, mindenképpen köszönetet
érdemel. És ebben nem csak Fodor László képviselőre, hanem a végszavazásban
Gál Gáborra is gondolok, s most ne firtassuk miért változtatta meg véleményét.
Reméljük, a tények és az érvek hatására, és ez minden vita oka, értelme,
és csak így lehet eredménye.
No persze az is tanulság, hogy eme paradicsomi állapothoz, a tisztánlátás
eme csarnokához könnyűszerrel el lehetett volna jutni a februári ülést
megelőzően, ha ténylegesen minden szempontot mérlegre tenni óhajtott volna
minden szavazó. És a nyilt beszéddel, a partnerséggel mennyi kellemetlenséget,
felesleges munkát megtakaríthattak volna elsősorban maguknak, és mennyi
aggodalmat, adrenalint, kilátástalanságot megtakaríthattak volna a lelkes
ámbár csak eredményekért hajtani képes és nem vitatkozni szerető sportolóknak.
Most már
csak játszani kell?
Azért még van tennivalója a vezetőségnek, de ők tegyék a dolgukat, a játékosok
pedig a pályán bizonyítsanak. Remélhetőleg a megitélt összeg nem egyedi
és utolsó, hanem végképp helyére került a döntéshozók értékrendjében a
sport minden ága és értékének, közösségalakító erejének megfelelően a labdarúgás
is. Jó lenne nem újabb cikkeket írni, hanem ezentúl csak az eredményekről
beszámolni.
Hanganyagokról
A hajnali ülés hanganyaga rövidesen felkerül, bár abban már különösebb
izgalomra nincs ok. A szombati közgyűlésen készült hanganyag, de azzal
több gond is van. Egyrészt 3 és fél órányi. Nem kívánom senkinek, hogy
még egyszer végigülje. Ha mégis akad olyan mazochista, nálam megtalálható.
De van jogi vonatkzása is, hogy mellőztük. Időközben az egyesület elnöksége
beszerezte a hozzászólók engedélyét a közléshez, így most már feltöltésre
került és meghallgatható.
GiK
Az egyesület
számlaszáma, amelyre támogató adományok befizethetők:
OTP: 11741031-20023285
A támogatókat az egyesület honlapján
is feltüntetjük
