|
|
|
|
|
 |
|
|
|
Képviselő-testületi ülés 2007. december 10. Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. december 10. napján (hétfőn) 17,00 órai kezdettel testületi ülést tart Az ülés helye: Városháza díszterme Előterjesztésekkel és kommentárokkal folyamatosan kiegészítésre kerül. A kommentár nem része a testület hivatalos meghívójának. Rétság, 2007. december 4.
Ismét rendkívüli ülés. Minek is? Miért nem lehetett rendes ülés keretében megtárgyalni az ügyeket? Most talán indok van a sörgés döntésre, mondjuk a tűzoltóparancsnok kinevezése tekintetében, de egy jobb pályázati ütemzéssel, nem mindent az utolsó pillanatra hagyva meg lehetett volna tárgyalni, illetve a december 20-i rendes ülés is bőven időben van a döntés meghozatalához. Különösen, hogy egy pályázat érkezett, nemigen lenne értelme más döntést hozni, mint elfogadni. Aztán van itt a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat kérése. Pecséttel 30-ára érkeztetve, egy nov 26-án feladott levél, nehogy a 29-i ülésre be lehessen hozni. Szép dolog, hogy a kisebbségi önkormányzat kérését ennyire fontosnak tartják, hogy érdemben ezért ülést hívnak össze. Azután itt van az értékbecslés kérdése. Miért ez a sürgetés, ha nem azért, hogy a nyilvánosságot minél jobban kizárják. Mert igaz, hogy kell a pályázathoz, amit februárban kell beadni. És tessék mondani: Miért is kell két hónap egy ilyen értékbecslésre, amelynek - meggyőződésem előre megmondták, hogy mennyinek kell lenni. Akkor ez is várhatott volna már 10 napot. Itt már nem is említem a további egyebeket, például azt, hogy ezzel bizottsági ülés nélkül tárgyalják e témákat, no meg hogy továbbra sincs jegyzői törvényességi záradék egyetlen anyagon sem. Szlovák Kisebbségi Önkormányzat kérelme Szóval érdekes az a kétarcúság, ahogyan
az egyes kérelmezők igényéhez hozzáállnak. Már az is, hogy állandóan a
200 ezer forint elfogyására hivatkoznak, de aztán mégis akad. Akkor miért
is nem emelték fel az összeget? Amúgy nem volt beadási határidő ezen pézeszközök
elnyerésére, akkor pedig miért osztották ki mindjárt az első kéréseknél
az összeset? Akkor kéremszépen tessék jövőre kiírni a pályázatot, háridővel
- akár két üzemben tavasszal és ősszel -, és arra meghatározni a keretet.
Járóbereg Szakellátó Központtal kapcsolatos TIOP 2.1.2 kódszámú pályázat - értékbecslési ajánlatok Jól emlékszem a múltkor a polgármester felhatalmazást kért, és elég furcsa körülmények között, együttszavaztatva más határozattal kapott is, hogy a Járóbetegellátó központ pályázatával kapcsolatos szerződéseket aláírja és kifizesse. Igaz arról is szólt a határozat, hogy ezekről be kell szémolnia, amit legutóbb elfelejtett megtenni. Akkor egy ilyen ügyben miért nem a felhatalmazás alapján jár el? Nem meri vállalni a felelősséget, vagy valami újabb furcsa játékot akar játszani a lakosság előtt. Ha ugyanis felhatalmazták, akkor ez a testületi tárgyalás felesleges. Ha meg nem, akkor miért is nem határozta meg anno, hogy a felhatalmazást konkrétan mire kéri és mire nem vonatkozik. Ez csak reklám, felelősség áthárítás és időhúzás. (A felhatalmazásról még egy későbbi bekezdésben is szólok, de itt nem töröm meg a kommentár ívét.) Amúgy furcsa, hogy azt írják, hogy a pályázatok a jegyzői irodában megtekinthetők. Ugyan mutassa már meg valaki, hol van az SzMSz-ben olyan, hogy bárakármilyen anyagot, ami a testületi döntéshez elengedhetetlenül szükséges nem kell kiküldeni, hanem a jegyzői irodában megtekinthető. Mikor is? Csütörtökön kézbesített meghívó napján zárva a hivatal. Marad a péntek délelőtt, ha valamely képviselő ráér. Hétfőn délelőtt is zárva. Akkor meg mikor is lehet megnézni. Tessék mondani? Nincs fénymásoló a hivatalban, hogy a három 1, maximum 2 oldalas pályázatot lefénymásolják? Vagy megint attól félnek, hogy nyilvánosságra kerül? Igen tartozik a nyilvánosságra, de a közvélemény ennek híján is tud ítéletet alkotni. Mert a pályázatok nem titkosak, azt bárkinek meg kell mutatni. Jó kérdés, hogy miért is? Hát csak azért, mert egyáltalán nem mindegy - ha már a pályázati kiírást sem ismerjük, hogy mire és hogyan is kértek ajánlatot - hogy milyen egyéb körülmények vannak leírva a pályázatban. Az előterjesztő itten kiemel egyetlen paramétert, az árat. És mi van a határidővel? Meg a becsatolt példányokkal és a fizetési opciókkal? Meg azzal, hogy melyik vállalkozó adja digitálisan az ajánlatot, hogy az később is felhasználható legyen, vagy melyik kér az olcsóbb vállalás fejében már kész anyagokat, rajzokat a hivataltól. Tehát ezek egyike sem derül ki, hogyan lehet így dönteni. A Egyetlen, önkényesen kiemelt paraméter alapján nyilvánvalónak tűnik, hogy a legolcsóbbat kell választani. Pedig arra legutóbb is volt példa, hogy az olcsóbb drágább lenne. (Iskolai tervezés valamely része.) Most egy tanmese következik, aminek semmi köze a konkrét ügyhöz(!?) Többször hallottam már előre eldöntött alkulról, hogy "öregem, téged bízunk meg ezzel a dologgal, de szerezz be két, náladnál drágább ajánlatot, és zárt borítékban add be". ismerős ugye? Aztán akik adják a túlértékelt ajánlatot, majd máskor más ügyben a "szivesség" viszonzását kérik. No hát így lehet megkerülni a pályázatokat az ugynevezett ajánlatkéréssel. Nem mintha ott nem fordulnának elő más hasonló álságosságok. Akkor meg miért is kell eljátszani ezt az áldemokráciát? Kit akarnak az orránál fogva vezetni? No aztán most nem az a kérdés, hogy ki ad reális ajánlatot, hanem az, hogy a két évvel ezelőtt szakemberek által felértékelt, azóta csak romlott épületeket minél többre kell értékelni, mert akkor nagyobb önrészt lehet kiváltani apályázati nyereségből - persze ha lesz pályázati nyereség. De azt se felejtsük el, hogy ami a felértékelésben szerepel, azt a pénzt meglévőnek tekintik, és értelemszerűen nem fog a teljes pályázati összegben megjelenni. Ha rátoldunk jó 10 milliót - ami a 100 milliós önrészhez amúgy sem elegendő - akkor az értékkülönbözezet valahonnan majd pótolni kell ám. Vagy hülyének nézzük az EU forrásokat biztosító szigorú bizottságokat? Ejnye, ejnye! Mert olyan aztán nincs, hogy önrésznek bevallunk drága épületet, és aztán majd azt az értéket produkálni is kell. Aztán ha ezt felértékelik a duplájára, akkor a mellette lévő, egykor barátoknak olcsón átjátszani tervezett épület és a többi is felértékelődik ám. Hogy tárgyilagosak legyünk, az előírás, hogy a benyújtáskor 30 napnál nem idősebb értékbecslés kell. Tehát a két évvel ezelőtti nem elfogadható. (Hacsak ugyanazt olcsóbban egy felülvizsgálati áron negyedannyiért nem nyújtaná be 30 nappal előbbi határidővel, aki akkor is elkészítette? Ez ugyancsak nem jutott eszébe költséghatékony bizottságoknak? Vagy az nem haver? Ja értem! Ha jóbarátról van szó nem kell takarékoskodni. Hogy ez eddig nem jotott eszembe ...) De nem ez a legnagyobb gond! Hanem az, hogy miért is azokat az épületeket kell felértékelni, amikor a pályázati kíírásból (C1.1) egyértelműen kiderül, hogy ezek nem alkalmasak. Egy épületnek kell lenni, és 1500 négyzetméternél nem lehet nagyobb. Még ha közé építenének egy harmadik részt - persze az akadálymentesítés miatt három szinttel - akkor aztán bőven feleltte lesz a finanszírozhatónak. Más jellemzőkben meg aztán végképp nem alkalmas ezen funkciók ellátására. Ki és mikor döntötte ezt el szakértői szemmel? Soha senki, de a testületi ülésen a polgármester már hivatkozott rá, hogy ilyen döntés született. Nem kéremszépen. Olyan született, hogy ezeket is kijelölik értékesítésre, csak éppen nem tűzik licitre. Tessék utánanézni! Szó nem volt annak eldöntéséről, hogy ez lesz a járóbetegellátó központ. Akkor most miért is azt kell felértéeltetni? Igértem pár gondolatot a felhatalmazással kapcsolatban. Mert álláspontom szerint a döntés erre az esetre vonatkozott, akkor pedig nem kell testület elé vinni. Nem úgy mint másra. Mert érdekes módon ennél nagyobb fajsúlyú dolgok esetében sem pályázat, sem testületi döntés nincsen, de megbízás - úgy tűnik - van. A polgármester legutóbb - vagy elszólásból, vagy ki tudja miért - azt mondta, hogy a járóbetegeálláró központ tervezői ... Tessék? Kik a tervezők, és ki bizta meg őket? Na ez a nagy kérdés? Erre semmiképpen nem tejedhet ki a polgármester felhatalmazása. Már csak azért sem, mert láthatóan a tervezés nagyságrendje közbeszerzést igényel. Egy ilyen tervet tehát csak a testület által nyilvánosan meghirdetett közbeszerzési pályázaton, a testület által kiválasztott tervező készítheti. De úgy tűnik, ez esetben a tövényesség és a testület hatásköre nem olyan fontos, mint az értékbecslésnél. Pedig tervezi valaki, akit még csak nem is közöltek a testülettel, mert hiszen a polgármester mondta, hogy tervezik... Meg a terveknek el is kell készülnie január elejére, mert még szakhatóság és engedélyezésnek is le kell zajlani a beadásig. Még azt sem zárom ki, hogy már akkor elkezdték - közpénzből - tervezni, amíg a polgármester ezt a nesze semmi egybevont határozattal nem adott magának korlátlan jogkört. No kéremszépen! Ezek itt a nagy kérdések, hogy erről ki és mikor rendelkezett, kinek a hátamögött, kinek a pénzéből? Korábbi
cikkünk a járóbetegállátó központ kistérségi tárgyalásáról
>>>
Rétsági Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság
parancsnoki beosztásra érkezett pályázatok elbíráslása
Itt is van egy képmutatás. Az van a meghívón,
hiogy a beérkezett pályázatok elbíráslása. Aztán az anyagból kiderül, hogy
mindössze egy pályázatról van szó. Fetételezhető, hogy az a szakember aki
most is a városi tűzoltóságon dolgozik, feladatát megfelelően látja el,
és a feltételeknek megfelel. Akkor nincs itt mit tárgyalgatni, ezt a pályázatot
el kell fogadni. Persze itt sem lesz bizottsági előkészítés. Minek az.
No nem arra gondolok, hogy volt egy szakértői bizottság ahol értékelték
a pályázatot a vonatkozó szabályok szerint. Ez nem pótolja, hogy a MOS,
vagy a PÜT az önkormánytai szempontok szerint vizsgálja és ajánlással lássa
el a beadványokat.
Korábbi cikkünk a miniszterelnöki bejelentésről >>> A Társulati Tanács határozata az előtanulmány elkészítésére >>> A szerződés a pályázat írására és a projekt menedzselésére >>> A kistérségi társulási ülés e tárgyban tartott ülésének hangfelvétele (80 perc) >>> Le merem fogadni, rá akarják beszélni a pályázót, hogy ő kérjen zárt ülést. Mert ha nem kér, akkor nem tartható zárt ülés. De ismerve Rétságot - miként az Óvodavezető kiválasztásánál is - addig kapacitálták a jelöltet, hogy kérjen zárt tárgyalást - a nyiltan megtartott bizottsági után, hogy a végén harmadik kérdésre csak kinyögte, hogy igen úgy kéri. És aztán most miért is kellene? Mit nem fogunk megismerni? A pályázati anyagot egészen biztosan, hiszen a pályázótól elkérem és felteszem a honlapra. Az nem titkos. A döntés sem titkos, mert mindenkinek tudnia kell, hogy kit választottak. Akkor mi értelme is lenne (és mi értelme van a soronkívüliségnek álcázott nyilvánosságtól távoltartásnak) a zárt tárgyalásnak? Nem tudom, de kíváncsian várom, hogyan döntenek. No aranyos. Az van a szövegben, hogy a pályázó nem nyiltakozott arról, hogy zárt pályázatot kér. Manapság ezt a pályázati kiírásban, vagy legalábbis a benyújtáskor szokás írásban kérni, hiszen akkor sok más szervezési és egyéb kérdés is felmerül. Másrészről ezt a pályázónak is ismernie kell, tehát ha nem nyilatkozott, akkor elfogadta a nyílt tárgyalást. A micsoda egy dolog, hogy a képviselők a kiküldött anyagokat úgy kezeljék, hogy nem tudják, most akkor zárt vagy nem? Mondjuk nem konzultálhat egy katasztrófavédelmi szakemberrel az egyes részletek megértésére, mert majd utólag megmondják neki, hogy ezt nem tehette. Tessék már komolyan vanni a játékszabályokat. A pályázótól előre írásban be lehet kérni a nyilatkozatot, és akkor annak megfelelően eljárni. Ha meg nem nyilatkozik, akkor azt utólag se változtassa meg, akkor hozzájárult és kész. Ez csak újabb kavarás, hogy a nyilvánosság minél jobban ki legyen zárva. |
|
|
|
|
|
|
|
|