|
|
|
|
|
 |
|
|
|
Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7. számú JEGYZŐKÖNYVE Készült: 2005. március 31. napján megtartott képviselő-testületi ülésen. Jelen vannak: 12 fő képviselő a csatolt jelenléti ív alapján, Mezőfi Zoltán polgármester, Kapecska Ferencné jegyző, Bulejka András csoportvezető, Lichtenberger Edit jegyzőkönyvvezető, 2 fő rétsági lakos Mezőfi Zoltán polgármester: Köszönti a megjelent képviselőket. Külön köszönti Farkas Sándorné dr. könyvvizsgáló asszonyt. Megállapítja, hogy valamennyi képviselő jelen van, az ülés határozatképes, azt megnyitja. Tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a mai üléstől kezdődően képanyag is készül az ülésekről, a Rétsági TV fogja élesben közvetíteni a testületi üléseket. Köszöni a programban résztvevők munkáját. Napirend előtt: Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester dr. Szabó Mariann képviselő: Kísérletképpen be fog indulni a szelektív hulladékgyűjtés, vagy nem? Mezőfi Zoltán polgármester: Mocsári képviselő úr kérdésére: élők a pályázatok, illetve most kerülnek kiírásra. A részvétel a képviselő-testület döntésén múlik, az iparűzési adó mentén tudják majd megvizsgálni május végén, június elején, hogy milyen fejlesztési feladatokat tudnak ellátni. Reméli, hogy a pályázatokon az önrész biztosításával részt tudnak venni. A szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó tájékoztatás nem azt jelenti, hogy be lesz az vezetve. Újabb lehetőségekről tájékoztat, a testületen múlik, megvalósul-e? Ő is, és néhány képviselő is tett hozzájárulási szándékot. Javasolja, mihamarabb tegyenek lépéseket. Ahogy konkrét fázisba ér a téma, visszakerül testület elé. A két ülés között eltelt időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta. A meghívó szerinti napirendek tárgyalására
vonatkozó polgármesteri javaslatot a képviselő-testület 13 igen szavazattal,
egyhangúlag elfogadta és az alábbiak szerint tárgyal.
1./ 2004. évi költségvetési beszámolóMajnik László Pénzügyi Bizottság Elnöke: Kérdéseikre adott válaszok a következők voltak: A költségvetés teljesítéséről szóló beszámolás az előírtak szerint történik , és az ÁSZ vizsgálat megállapításai is figyelembe lettek véve. A pénzmaradvány elszámolás is a beszámoló része kell, hogy legyen. A szennyvíz beruházáson kívül más fejlesztési feladat a tavalyi évben nem volt tervezve, így ilyenre nem is nyújtottak be pályázatot. Ugyanakkor sokkal több pályázat lett benyújtva, csak több pályázat nem nyert. A vállalkozókkal kötött szemétszállítási szerződéseket az önkormányzat még nem kapta meg Rozgonyi úrtól. Más településeket, ahonnan 1-2 bejáró tanuló van, különösebben nem lenne célszerű bevonni az intézményfenntartó társulásba. Az iskolafenntartó társulás pályázati pénzekből nyerni fog, de ennek pontos összege még nem ismert. Az iskolatej akcióban még egyetlen fillért sem kaptak, nem is nagyon valószínű, hogy lesz belőle valami. A jelzálogjog bejegyzésével van reményünk arra, hogy pl. a Glóbusz vagy az Eurometál esetében a tartozások részben vagy egészben megtérülhetnek. A tűzoltóság esetében az 500 eFt túllépés azért van, mert a jubileumi jutalom nem lett betervezve. Ezen felül az üzemanyag felhasználásnál és a készletbeszerzésnél van túllépés. Ez azért volt szembeötlő, mivel mindenütt máshol az intézmények takarékosan gazdálkodtak és a terv alatt teljesítették a költségeket. Az 5. sz. mellékletben az eredeti előirányzatokat akkor is szerepeltetni kell, ha nem valósultak meg. A vitában elhangzott, hogy a beszámoló alapos, részletes. A költségvetés teljesítését valójában az egész év során figyelemmel tudtuk kísérni. Ami fontos, hogy nem volt működési hiány, az intézmények működtetése egész évben biztosítva volt. A gazdálkodás jól kézben volt tartva. Az intézmények dicséretes módon éltek a pályázati lehetőségekkel és jelentős összegeket nyertek saját céljaik megvalósításához. Az ÖNHIKI-re kapott 51 millió Ft minden előzőnél magasabb volt, és ez jól segítette a működési feladataink ellátását. Sajnos, hogy fejlesztési feladatokra, projektekre nem tudtak pályázni és az is, hogy üzemektől származó bevételeink sem igen voltak, noha pl. a Spektiva, vagy más cég közvetlenül támogatott sport-, művelődési-, egészségügyi-, oktatási intézményeket. Jelzés szintjén felvetődtek szokásos észrevételek a közterület-használat, a szoborfelújítás, számítástechnikai fejlesztés témakörében. Megnyugtató, hogy a könyvvizsgálói jelentés is azt támasztja alá, hogy a gazdálkodás jó volt, a korábban jelzett döntően formai hiányosságok ki lettek küszöbölve. A fő célok megvalósultak. A bevételek összesen 99,3 %-ban teljesültek, ez jó eredmény, fontos mutató. A földvásárlás miatt kellett 25 millió Ft-tal több hitelt felvenni a tervezettnél. Azt is látni kell, hogy az államilag leadott feladatok, vagy pl. a központi béremelés fedezetét az állam nem teljesen, vagy egyáltalán nem biztosította, és ez ugyancsak terheket rótt az önkormányzatra. Pl. az iskola költségvetéséhez a normatíván felül az önkormányzat 46 millió forintot tett hozzá. Sajnos a tendencia azt mutatja, hogy a központi finanszírozásban nem is várható javulás. A rendelet tervezettel kapcsolatban szöveg és számszaki pontosítások hangzottak el, ezeket természetesen a végleges változatban ki kell javítani. A bizottság 5 igen és 1 nem szavazattal az előterjesztés elfogadását javasolja a testületnek. Farkas Sándorné dr. könyvvizsgáló: Elvégezte az önkormányzat 2004. évi zárszámadási rendelet tervezetének és egyszerűsített beszámolójának felülvizsgálatát. A vizsgálat arra terjedt ki, hogy a beszámoló megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A vizsgálatot és megállapításokat arra alapozta, hogy részletes helyszíni vizsgálatokat folytatott, másrészt az intézményi beszámolónak a szúrópróbaszerű ellenőrzését végezte el, illetőleg a polgármesteri hivatal beszámolóját ellenőrizte. Részletesen kiterjedt a vizsgálat arra, hogy a mérleget, az önkormányzat vagyonát milyen módon támasztják alá az analitikus nyilvántartások. A vizsgálat kiterjedt a pénzmaradvány elszámolásra, az állami támogatásokkal összefüggő elszámolásra, illetve többek között a pénzforgalmi jelentések vizsgálatára. Alapvető megállapítás, hogy a rendelet tervezet megfelel az Államháztartásról szóló törvény előírásainak. Azok a hiányosságok, amiket az ÁSZ felvetett, azok korrigálva lettek. Figyelembe vették a beszámoló során a költségvetés legutolsó módosításait. A képviselő-testület így egy olyan információkat kapott, amely mindenképpen megalapozza a rendelet alkotást. A költségvetési gazdálkodás 2004. évi teljesítését alapvetően kedvezően ítéli meg. Összességében azt lehet megállapítani, hogy az önkormányzat rendelkezésére álltak azok a források, amelyek a működéshez, alapfeladatok ellátásához biztosították a forrásokat. Ez lényeges, és kiemelést érdemel. A kiemelt előirányzatokat betartották mind a polgármesteri hivatalnál, mind pedig az intézményeknél. A központi támogatás elszámolását is vizsgálta. Előírásszerűen történtek meg ezek az elszámolások, szükséges dokumentumokkal alátámasztva. Pontos volt az igényfelmérés, év közben megfelelő odafigyeléssel lemondtak azokról az állami támogatásokról, amely a normatívák alapján nem úgy alakult volna. Szabályszerűen történt az elszámolás a pénzmaradvány tekintetében. A rendelet tervezet tartalmazza azt a kimutatást, amelyet korábban az ÁSZ kifogásolt. Lényeges, hogy bizonyos szabad rendelkezésű pénzmaradvány is rendelkezésre áll, illetőleg a 2005-re áthúzódó feladatoknak a fedezete, ami kötelezettséggel terhelt, a fedezete biztosított. Az önkormányzat vagyona bővült, elsősorban az ingatlanoknál és az üzemeltetésre átadott eszközöknél jelenik ez meg. Másrészt pedig korrigálásra került az az adminisztratív probléma, hogy az analitikus nyilvántartásban szereplő adatokat is beemelték a mérlegbe. Fontos kitétele a jogszabályi előírásoknak, hogy az ingatlan kataszterrel is meg kell egyezni a vagyonmérleg adatainak. Ez is mindenben eleget tesz a nyilvántartási rendszernek. A beszámoló egyik része az egyszerűsített beszámoló, ennek a vizsgálatát is elvégezte, ezt fog kelleni majd közzétenni. 2005. évtől további jogszabályok fognak belépni, amiket keresztül kell vezetni a nyilvántartásokon. Az előző évben a könyvvizsgálat kapcsán felvetett hiányosságokat pótolták. Az egyik ilyen hiányosság a kötelezettség vállalás nyilvántartása nem valósult meg. Erre is történt intézkedés. Ebben az évben fontos teljes körűvé tenni. Az előző évben, mint ismeretes, megalakult a Belső Ellenőrzési Társulás, ebben Rétság önkormányzata is részt vesz. Ez még nem teljes körűen működik, javasolja a hatékonyságra kiemelt figyelmet fordítani. A beszámoló az önkormányzat vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről, a költségvetés helyzetéről, és a működés eredményéről, megbízható és valós képet ad. Teljes mértékben megfelel a jogszabályi előírásoknak. A beszámoló tartalmával kapcsolatban elmondja, hogy jó színvonalú, nagyon részletes, alapos indokolással készült. Alkalmas arra hogy a képviselő-testület ennek alapján megalkossa zárszámadási rendeletét. Az írásos anyagot a polgármester úrnak adja át, a képviselő-testület is beletekinthet, megismerheti azt. Köszöni a figyelmet. Mezőfi Zoltán polgármester: A jelentésből is kiderül, hogy az önkormányzat gazdálkodása megbízható, valós, és a jogszabályoknak megfelelően történt 2004-ben. Köszöni a jegyző és kollegái munkáját. Kapecska Ferencné jegyző: Javasolja, gépelési hiba kijavítását a rendelet tervezetben, a kiadás összesen sor nem jól lett feltüntetve, a polgármesteri hivatalnál a 796.871 eFt, a Művelődési Központnál 48.151 eFt, a mindösszesen sor jó. A létszámadatokra vonatkozó 9. számú melléklet adatai kijavításra kerültek, azok kiosztása megtörtént. Havas Vilmosné képviselő: Mindig, és most is precíz, pontos, áttekinthető, talán túlságosan is aprólékos az anyag, ami nagyon sok munkát igényel. Köszönetet érdemel a jegyző és a pénzügyi dolgozók. Girasek Károly képviselő: A zárszámadás a képviselő-testület számára két oknál fogva is fontos. Egyrészt, hogy megvalósulnak-e azok a célok, amiket kitűztek? A könyvvizsgálói jelentésből kitűnik, hogy a testület döntései megvalósultak. A szándékok és döntések szerint történt a gazdálkodás. Ez nem mindenütt természetes. Módosítások itt is vannak, amit a testület hagyott jóvá. A könyvvizsgáló asszony is említette, hogy a bevételek növekedtek. Minden egyes mutatónál a bevétel a tervezettet meghaladja. Ez mindenképpen üdvözlendő. Nem olyan mértékben haladja meg, hogy szándékos alultervezést mutatna. A költségvetés végig egyensúlyban volt, pénzmaradvány áll rendelkezésre. A város működése egy pillanatra sem volt veszélyben. A csatorna beruházás nagy erő koncentrációt, pénzügyi műveletekben odafigyelést igényelt, és mind emellett az intézmények működtetését a polgármesteri hivatal biztosítani tudta. A törvényeknek megfelelően történik a gazdálkodás. Talán ennyire takarékoskodni nem is kellene. Minél több pályázatot kell benyújtani. A karbantartásokkal, bizonyos innovációkkal költségeket lehet megtakarítani. Ilyen a számítógépes ellátás a polgármesteri hivatalban, ami csak részben valósult meg. Az anyag bőséges információt ad. Az önkormányzat mérleg szerinti vagyona a terület vásárlással nőtt, de ez a terület még nincs tulajdonba adva, ez furcsa dolog. Jávorka János képviselő: Eredményesen sikerült a képviselő-testület döntéseit végrehajtani. Köszöni a jegyző és a hivatal jó, aktív hozzáállását. dr. Tóth Mária képviselő: A Pénzügyi Bizottsági ülésen 1 ellenszavazattal fogadták el a költségvetési zárszámadást, ő volt az ellenszavazó. Ezt változatlanul fenn is tartja. Egy olyan költségvetésről szóló beszámolót, amely teljesen felesleges, több tíz millió forint összegű kiadásról is szól, ( a laktanya mögötti terület vételre gondol) nem hajlandó elfogadni. Azért sem hajlandó, mert ez a 3000 lelkes település több tízmillió forintos ráfordítással olyan művelődési központot tart fenn, amilyet szerinte az országban hasonló nagyságú település ez sem tart fenn. Ha a Művelődési Központ és Könyvtár költségvetését összehasonlítja az egészségügy és az óvodai nevelésre fordított kiadásokkal, összesen a kettőre nem fordítanak annyit, mint a művelődési központra. Külön szeretné a kiadásokból kiemelni a 7. oldalon szereplő tételeket, ami a Hangadó című újságra éves szinten 1.216 eFt-ot jelent. Ezenkívül az évkönyv, képeslap készítésére több, mint 500 eFt-ot adtak ki. Ezt esztelen, és felesleges költekezésnek tartja. El nem tudja képzelni, ez az újság miért kerül ennyibe. Bár biztosan részletesen tudják indokolni és alá tudják támasztani. Az újság változatlanul nem kerül a lakosságnak kiadásra, csak néhány háztartásba kerül el. Nagyon sok alkalmazott van a művelődési központban, költségvetésének több mint a felét használják bérkiadásra. Ez éppen elég ok, hogy a beszámolót ne fogadja el. Mocsári Gergely képviselő: A pályázatokból befolyó összeg aprónak tűnő tételnek tűnik, de sok kicsiből lesz a nagy összeg. Ezt a lehetőséget még jobban ki kell használni, mivel a központi költségvetés egyre kisebb összeggel támogatja az intézmények működését. Egyre inkább nagyobb a jelentősége a pályázatoknak. Kb. 6 millió forint pályázati pénz volt az intézmények, és a hivatal pályázataiból. Nem véletlenül kérdezett rá a két pályázati lehetőségre az ülés elején. Girasek Károly képviselő: Nem osztja dr. Tóth Mária véleményét, amit elmondott a Művelődési Központról. Úgy gondolja, hogy a képviselő-testület igenis büszke lehet arra, hogy a városnak ilyen jó tevékenységet végző művelődési háza van, a képviselő-testület döntése szerint költ ennyit a ház. A Hangadó a képviselő-testület döntése alapján nincs kézbesítve. Bárki elveheti a könyvtárban, művelődési házban, üzletekben, újságárusnál. Erről a testület döntött, bár úgy tudja, aki kéri, külön kézbesítve van neki. Az az összehasonlítás hamis, hogy az óvodára és az egészségügyre mennyit költ a város, mert az egészségügyre az OEP költ, az óvoda kb. 100 főt lát el, míg a művelődési központ 3000 főt, de nem is csak ennyit, mert a környékről is bejárnak a kulturális programokra. Döntöttek többségi szavazással, hogy mennyit költenek a Művelődési Házra, és mennyit a Hangadóra. Most a zárszámadáskor csak arra lenne lehetőségük, hogy megnézzék, a döntésnek megfelelően történt-e a gazdálkodás. Ha most fele annyit költöttek volna a művelődési házra, vagy a Hangadóra, akkor ő is nagy kérdőjeleket tenne, hogy miért? A testület szándéka szerint történt a gazdálkodás a Művelődési Központ és Könyvtárban. dr. Tóth Mária képviselő: Változatlanul fenntartja véleményét, a múlt évben is aszerint szavazott, ahogy az előbb elmondta. Jellemző a kiadásaik és bevételeik színvonalára, egyensúlyára, hogy ebben az évben hitelt kellett felvenni még a bérek kifizetésére is. Nagy mértékben közre játszik az, amire célzott az előbb. Nem csak szégyen, hanem a gazdasági helyzetet is mutatja. Ne hivatkozzanak más önkormányzatra, hogy ők hogy csinálják. Mezőfi Zoltán polgármester: Köszöni a jegyző asszony, és könyvvizsgáló asszony munkáját. Az önkormányzat gazdálkodása törvényes volt. A képviselő-testület szabadon dönt a pénzeszközök felhasználásáról, a jogszabályok előírása mentén. Az állam egyre inkább le kívánja rázni magáról a terheket, és az önkormányzatokkal kívánja ezt felvállaltatni. Függetlenül attól, hogy az önkormányzatok erre képesek, vagy nem képesek. Időközönként bizonyos kötelező ellátási feladatokat is fel akar vállaltatni az állam. Egyetért, hogy még több pályázatra van szükség. A többcélú kistérségi társulás 65 millió forintot nyert, erre az esztendőre, bizonyos közös feladatok ellátására. Ennek a részletes tájékoztatása majd a testület elé fog kerülni. Szavazásra teszi fel a 2004. évi költségvetési beszámolóval kapcsolatos rendelet-tervezetet, amit a képviselő-testület 12 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal elfogadott, és megalkotta alábbi rendeletét. 2./ Szervezeti és Működési Szabályzat módosításaMajnik László Pénzügyi Bizottság Elnöke: A Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról szóló előterjesztés döntően azon javaslatok alapján készült el, amelyet Girasek képviselő úr még a múltkori testületi ülésre készített, de akkor nem tudott jelen lenni a bizottság ülésén. Ezért a pénzügyi bizottság azt javasolta akkor, hogy ezeket a módosításokat a mai testületi ülésen tárgyalják. A Pénzügyi Bizottság az előző ülésén külön foglalkozott ezekkel a javaslatokkal és a jegyző asszonnyal egyeztette a lehetséges és szükséges módosításokat. A bizottság ülésén a jelenlegi előterjesztéssel kapcsolatban elhangzott, hogy a javaslatok többsége beépítésre került. A cél ezekkel a javaslatokkal elsősorban az volt, hogy legyenek egyértelműen szabályozva elsősorban az ülésekkel és az ülésvezetéssel kapcsolatos feladatok, gyorsabb, pergőbb, lényegre törőbb legyen a testületi ülés, de még fontosabb arra ráirányítani a figyelmet, hogy az SZMSZ előírásai pontosan legyenek betartva. A másik fontos cél, hogy a testület azokat a kérdéseket tárgyalja, amelyek a hatáskörébe tartoznak. Amiben dönteni kell, azt napirendként tárgyalják, azt az illetékes bizottságok is tárgyalják meg, és ne az egyebekben kerüljenek elő ilyen kérdések. A vitában az a vélemény is elhangzott, hogy egyedül a város honlapjáról szóló kiegészítés szükséges, a többi módosítás szükségtelen, az SZMSZ ezek nélkül jobb, a módosítások rontják az SZMSZ színvonalát. Az meg egyenesen felháborító, hogy az állampolgárok szólási jogát megvonják. A vitatott szómegvonással kapcsolatban elhangzott, hogy nem szerencsés a testületi ülést és a lakossági fórumot összekeverni. A testületnek van olyan joga, hogy egyszerű szavazással megadhatja a szót azoknak, akik közérdeklődésre számot tartó ügyekben akarnak megszólalni. Ez a lehetőség mindenkor meg van. Konkrét javaslatok az előterjesztéssel kapcsolatban: A 33.§. (1) és (2) bekezdését cseréljék fel. Ez nincs az előterjesztésben, és arról szól, hogy ne a kérdések feltevése legyen az első helyen, hanem a bizottságok összefoglalója, és utána következzenek a kérdések. Ez a gyakorlatban is így történik, és logikusabb is, mivel a bizottságok összefoglalói több esetlegesen felmerülő kérdést meg is előzhetnek. A javaslat 2.§-ában, amely a rendelet 19.§. módosításait tartalmazza, a 19.§. (4) bekezdésben az f.) pontot javasolják kihagyni, amely a szakértők és felügyeleti szervek meghívására vonatkozik. A javaslat 5.§-ában szereplő 39. §. (1) pontjára szóló javaslatot azzal javasolják kiegészíteni, hogy “hangosan kimondva az igenek, a nemek és a tartózkodások számát.” A javaslat 8.§. (2) pontjában kiegészítésként javasolják, hogy a rendelet 21. §. k.) pontja is hatályát veszítse. Ez vonatkozik arra, hogy közérdekű kérdésekben az ülésvezető megadja a szót. Ugyanis ki dönti el előzetesen, hogy mi a közérdekű? Ezért tartják jobbnak, ha a testület dönti el adott esetben, hogy megadja-e a szót, éppen a fölösleges viták megelőzése érdekében. A bizottság az előterjesztést a felsorolt javaslatokkal elfogadásra javasolja. Girasek Károly képviselő: Az eltelt 10 évben rendre adott be módosító indítványokat az SZMSZ-szel kapcsolatban. Mindig azzal a szándékkal, hogy minél rugalmasabban, áttekinthetőbben, de idővel jól gazdálkodni tudó testületi üléseket tudjanak tartani. Úgy, hogy érdemi döntések születhessenek, és felesleges dolgokról nem beszélnek. Nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy képviselő társai elolvasták három oldalnyi írását, konkrét javaslatait. Tudomásul veszi, hogy néhány javaslata nem nyert, azokat a jövőben fogja behozni, amennyiben aktuálisak lesznek. Fontos, hogy az eddigi SZMSZ is többjük munkájából eredően jó volt. A pontosításokat egy részt az élet követelte ki. Másrészt pedig az, hogy sajnos nem tartják be a szervezeti szabályzatot. Vonatkozik ez sokszor a képviselőkre is, de a szabályzat betartásáért elsősorban az ülés vezetője a felelős. Egyebekben ne legyen olyan dolog, ami nincs előkészítve. Mindenkinek az a feladata, hogy betartsa a szabályzatot, így felesleges, és személyeskedő vitáktól mentes lehet az ülés. A módosító indítványokat elfogadja, és elfogadásra javasolja. dr. Tóth Mária képviselő: Változatlanul fenntartja a véleményét, amit a Pénzügyi Bizottság ülésén is elmondott.. Érthetetlen, amit a mostani új rendelet 9. §-a tartalmaz. Arról rendelkezik, hogy a hatályban lévő SZMSZ 21.§. b.) pontját helyezzék hatályon kívül. Ez a pont arról szól, hogy az ülés vezető feladata “tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről. A mostani rendelet-tervezet ezt a pontot kihagyni akarja. Ez abszolút érthetetlen számára, mert attól, hogy nem a polgármester vezeti le az ülést, attól a testület tagjait tájékoztatni kell azokról, amiket ez a pont tartalmaz. Az új rendelkezés azt jelenti, hogy nem kapnak a jövőben tájékoztatást a két testületi ülés közötti fontosabb eseményekről, és az egyéb itt felsorolt dolgokról. A módosítási javaslat tartalmazza a 21. §. k.) pont hatályon kívül helyezését, ami azt szeretné elrendelni, hogy az ülésen megjelent állampolgárok ne kapjanak szót, csak akkor, ha erről külön szavaznak. Ez számára teljesen érthetetlen, és felfoghatatlan. dr. Szabó Mariann képviselő: Minden képviselőt az állampolgárok választanak. Az az állampolgár, aki megtiszteli őket, és végighallgatja, miért nem kaphat szót? dr. Szájbely Ernő képviselő: Itt valami félreértés lehet, ugyanis a 21.§. b.) pont törlése csak azért került bele a tervezetbe, mert itt az ülés vezető feladatai és jogosítványai szerepelnek, és az ülés vezetője adott esetben lehet, hogy nem a polgármester, hanem az alpolgármester, vagy az őt követő SZMSZ-ben rögzített személy, akinek természetesen nem tiszte a két ülés közötti polgármesteri tevékenységről szóló beszámoló. A rendelet tervezet 24.§. /1/ bekezdésébe építi be, gyakorlatilag ebbe a szakaszba került át a régi 21.§. b.) pontja. Szó nincs arról, hogy erről a tájékoztatóról lemondana a képviselő-testület. Ez a polgármester kötelezettsége, és természetesen a testület sem mond le a tájékoztatóról. Ez benne marad a rendeletben, csak egy másik szakasz tartalmazza. A k.) ponttal kapcsolatban bizonyos szempontokat figyelembe kell venni. Amit dr. Tóth Mária képviselő asszony mondott, hogy nem kell mintául venni más önkormányzatok gyakorlatát, ő is úgy gondolja, hogy természetesen lehet egyedi megoldásokat találni. A környékben nem szokásos ez a módszer. Nem lenne helyes, ha teljesen törölnék. A k., pontnak a törlésére csak azért kerülne sor, mert ez az ülés vezető jogosítványai között volt felsorolva, hogy közérdekű ügyben megadja a szót az állampolgároknak. A vita arról szólt, hogy ki dönti el, hogy a vita közérdekű, vagy nem közérdekű. Hogy ez ne legyen automatizmus, éppen ezért javasolta hosszas egyeztetés végén a bizottság, hogy ez törlésre kerüljön. Minden egyes állampolgárnak, aki megválasztotta őket, egyrészt lehetősége van bármelyik képviselőt megkeresni, kettő a testületi ülés egy munka értekezlet, nem szabad összekeverni a Lakossági Fórummal, ugyanis minden évben tart az önkormányzat azt is, és Közmeghallgatást is. A Közmeghallgatásnak a célja, hogy bármilyen témát fel lehet vetni, nem csak közérdekűt. Ezenkívül egy állampolgárnak bármi gondja van, minden tisztségviselőnek, polgármesternek, alpolgármesternek, jegyzőnek hivatalos fogadó órái vannak. Bármilyen ügyben, bárki, bárkit megtalálhat. Nem a testületi ülésnek kell annak a fórumnak lennie, ahol bármi elhangozhat. Mindazonáltal ha az állampolgár közérdekű témát akar felvetni, szót kaphat, itt csak az automatizmus lenne kivéve a k.) pont törlésével. Nem arról van szó, hogy bárki meg akarná akadályozni, hogy bárki, akinek valóban közérdekű ügyben bejelentése lenne, ebben gátolva lenne. Csak ezt a lehetőséget automatizmusként az új SZMSZ nem rögzítené. Nem antidemokratikus szabályozás lépne életbe, hanem éppen rendet próbálnak ebben a kérdésben is tartani. Kapecska Ferencné jegyző: A jelenleg hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat 24. §. /1/ bekezdése tartalmazta a lejárt határidejű határozatokról szóló beszámolót és a két ülés közötti fontosabb eseményekről szóló tájékoztatási kötelezettséget. Ez csak annyiban módosulna a tervezet 3.§-a szerint, hogy az önkormányzat érdekében és képviseletében végzett munkára vonatkozó tájékoztatás kerülne beépítésre. Azt, hogy az ülés vezető jogosítványai közül kivételre kerüljön, minden további nélkül egyet ért, elfogadja. Az ülés vezető nem mindig a polgármesterrel azonos, hisz lehetnek elfoglaltságai. Viszont a polgármesteri tájékoztató megadása kimondottan polgármesterhez van kötve. A 24. § /1/ bekezdésében ez most is benne van. A képviselő-testület működésének alapjait az önkormányzati törvény határozza meg. A részletes szabályokat az önkormányzati törvény által biztosított keretek között a képviselő-testület saját maga alakíthatja ki. A testületi ülésen résztvevő állampolgárok részére hozzászólási lehetőség biztosítását az önkormányzati törvény nem rögzíti. Ezt nem mondja ki, hisz a lakossági fórumok, és évente kötelező közmeghallgatások keretében biztosítani kell, hogy a településen élő lakosok, civil szervezetek, gazdasági egységek képviselői közérdekű ügyekben megtehessék észrevételeiket, kérdést, véleményt nyilváníthassanak. Tehát a képviselő-testület döntésétől függ, hogy az SZMSZ-ben kategorikusan és automatikusan beépíti-e ezt a szabályozást, vagy pedig egyedi esetekben külön szavazással adja meg a szót. Az önkormányzati törvény ezzel kapcsolatban előírást, vagy kötelezettséget nem tartalmaz. Mocsári Gergely képviselő: Ezzel a módosítással a jelenlévő állampolgárok nincsenek kizárva továbbra sem abból, hogy közérdekű bejelentést tegyenek. Csupán arról van szó, hogy ennek megítélése nem egyedül a levezető elnök döntése, hanem a testületé. Úgy gondolja, hogy tud annyira bölcs lenni a testület, hogy meg tudja ítélni, mi az a téma, ami közérdekű. dr. Katona Ernő alpolgármester: Bármilyen jó szabályzatot szerkeszthetnek, abban mindig lesznek eltérések, amiket az élet produkál. Nem lenne célravezető, ha minden egyes állampolgári indítványt külön-külön szavazgatnának meg, valamilyen időkorláttal meg kell adni a szólás lehetőségét, és nem úgy, hogy külön szavaznak minden egyes indítványról, hanem legyen ez a testületi ülés befejező momentuma. Nem tudhatják, adott szituációban tudnak e bölcsek lenni, és úgy érzi, mindenkinek meg kell adni a szót azokon a fórumokon kívül is, amiket itt felsoroltak. dr. Tóth Mária képviselő: Változatlanul fenntartja előző véleményét. A 21. §. /1/ bekezdés b., pontja arról rendelkezik, hogy mi az ülés vezető feladata, a hivatkozott 24.§. /1/ bekezdése pedig arról, hogy a polgármesternek mi a feladata. Nem nehéz kitalálni, hogy a polgármester azon az ülésen nem fog beszámolni semmiről, amin nincs jelen. Mert ha jelen lenne, akkor nem más vezetné le az ülést. Igenis joguk van tudni, hogy mi történt a két ülés között, és mindenről, ami fel van sorolva. Nem feltétlenül a polgármester úrnak kell, az ő elkészített esetleges anyagát előadni, arról az ülés vezetőnek az ülés előtt tájékozódnia kell, és fel kellene készülnie. A polgármester nincs jelen soha azon az ülésen, ahol nem ő vezeti az ülést. Akkor aki vezeti, miért nem mondhatja el, amit ez a b., pont tartalmaz. A levezető elnöknek fel kell készülni. Mezőfi Zoltán polgármester: Ha visszanézik az elmúlt évek statisztikáit, a polgármester eddig nem hiányzott. Persze arra nincsen garancia, hogy ne hiányozzon a későbbiekben. Arra kéri a képviselőket, hogy ne szavazzák meg azt a módosító javaslatokat, kivéve a 33. §. /1/ -/2/ bekezdés módosítását, ami az élethez igazítja az SZMSZ-t, ezt életszagúnak tartja. A 21. §. k., pont esetében úgy gondolja, hogy a rendelkezés hatályon kívül helyezése kizárja, illetve külön testületi döntéshez köti a jelenlévő állampolgárok hozzászólását. Ha kiveszik ezt a pontot, ami szerint megadja az ülés vezetőnek a lehetőséget, hogy megadja a jelenlévő állampolgárnak a szót, onnantól kezdve nincs lehetőség arra, hogy az állampolgár hozzá szólhasson. Jó néhány szakemberrel konzultált, úgy gondolja, ez sérti a szólás szabadságot és az egyenlő elbánás módját is. Az önkormányzati törvény erről nem nyilatkozik, viszont az Alkotmányban fellelhető az erre vonatkozó nyilatkozás, és kirekesztésre ad okot. Amennyiben a képviselő-testület egyenként dönt a hozzászólni kívánó állampolgárok ügyében, az magában hordozza a kirekesztés lehetőségét. Van jogi segítség, akár a Közigazgatási Hivatal állásfoglalása, végső esetben az Alkotmány Bíróság állásfoglalása ez ügyben. De kéri, hogy ezt a részt ne szavazzák meg. Valóban azért delegálták a képviselő-testületet, hogy az itt élő 3000 ember érdekében dolgozzon. Amit dr. Szájbely Ernő képviselő említett, hogy évente két alkalommal lehet hozzászólni, továbbá van a tisztségviselőknek fogadó napjuk, az nem egy nyilvános plénum. Kéri, hagyják benne az említett bekezdést az SZMSZ-ben. Girasek úr hosszantartó, komoly munkát végzett, egy jó részét érti, másik részét teljesen feleslegesnek tartja. Köszöni, hogy a 33.§-t az élethez igazította Girasek úr, ez eddig is így működött, életszagúan. Javasolja, fogadják el az ő kérését. Ha ezt nem fogadják el, meggyőződése, hogy bizonyos diktatórikus lépéseket tesznek Rétság városában a szólás szabadság eme korlátozásához. dr. Szájbely Ernő képviselő: Megdöbbenve hallja polgármester úrnak ezt a fejtegetését. Alkotmányos jogokat mi sért ebben a rendelkezésben, amikor nem egy személy dönti el, hogy egy állampolgár felvetése közérdekű, vagy sem? Ez véleménye szerint demokratikus, vagy félreértés van, vagy szándékos demagógiáról van szó, hogy arról akarja a polgármester meggyőzni a képviselő társakat, vagy a hallgatóságot, vagy mos már a nézőket, hogy bárki bárkinek a szólás szabadságát korlátozni kívánja. Szó nincs ilyenről. Ahogy Mocsári képviselő úr is elmondta, itt csupán arról van szó, hogy eddig a döntés egy ember tiszte volt, innentől pedig a képviselő-testület jogosítványa a döntés. Ez az utóbbi a demokratikusabb. Szó nincs arról, hogy demokratikus jogok sérülnek, kéri ilyet ne mondjanak, mert ez nem igaz. Mezőfi Zoltán polgármester: Ezt érti, akkor viszont kerüljön oda be, hogy a képviselő-testület adja meg szavazatával a hozzászóláshoz a lehetőséget. Eddig arról volt szó, hogy kikerül a rendeletből ez a rész. Ebből az nem derül ki, hogy a képviselő-testület szavazással dönthet. Azért kéri, hogy vagy maradjon benn az eredeti, amennyiben az nem felel meg, akkor kerüljön oda, hogy a képviselő-testület dönti el. Girasek Károly képviselő: Ez bekerülhet, bár teljességgel felesleges, mert a képviselő-testület bármiről szavazással dönthet. Meg kell hogy mondja, hogy megdöbbent ő maga is a polgármester úr erős túlzásain, és súlyos túlkapásain. Az Alkotmány bíróság és az Önkormányzati törvény éppen arról rendelkezett, hogy a nyilvánosság nem zavarhatja a testületi ülést. Bárki hallgathatja, nézheti, de nem beszélhet bele. Véleményét a parlamentben úgy sem mondhatja el, hogy tapsol. Tilos fujjogni, tapsolni, zászlót lengetni, egyéb. Ez is csúsztatás. A Képviselő-testületi munka nyilvános ugyan, de munka. Az ülés nem helye az állampolgári véleményeknek. Az eddigiek során sokféle hozzászólás volt, de ezekből csak egyetlen egy volt közérdekű. A többi hozzászólás személyeskedés volt. Szólás szabadság van, de nem a testületi ülésen. Neki sincs az SZMSZ határain kívül szólás szabadsága. Jelenleg is van egy olyan gyakorlat, hogy napirend előtt a képviselő-testület határozhatja meg, hogy ad-e szót, és idejön egy országgyűlési képviselő, vagy egy megyei elnök, vagy bárki, és elmondja előre miről szeretne szót emelni, akkor mindig szavazással megadták a szót. A valóban fontos ügyben napirend előtt, vagy napirend után, a testület dönt, hogy megadja-e a szót, minden külön rendelkezés nélkül is. Kéri polgármester urat, hogy ilyen hangzatos kijelentéseket, hogy ez a szólás szabadságot korlátozza, ne mondjon. Azt el tudja fogadni, hogy az egyebek után, ha valakinek közérdekű bejelentése van, a testület szavazással döntsön, és adhat szót. Kapecska Ferencné jegyző: Az önkormányzati törvény nem tartalmazza, hogy meg kell adni a szót az állampolgároknak a képviselő-testületi ülésen. Erről a testület dönthet. Szó megvonásról így nem beszélhetnek. Elhangzott, hogy az kerüljön be, hogy a képviselő-testület szavazattal dönt, nem tartja teljes mértékig kivitelezhetőnek. Akkor inkább maradjon benne a k.) pont. Tekintettel arra, hogy a testület, ha mindenkinek megadja a szót, akkor semmi probléma, de mi alapján fog dönteni arról, hogy valami közérdeknek minősül-e, vagy sem. Ez így nehezebben kezelhető. Semmiképpen nem jelent törvénytelenséget, vagy a szólás szabadság megsértését, ha az SZMSZ-ben nincsen rögzítve a lakossági hozzászólás lehetősége. Mezőfi Zoltán polgármester: Továbbra is úgy tudja elképzelni, hogy módosításra kerüljön a pont, de ki ne kerüljön, mert az SZMSZ-t olvasó állampolgárok számára nem lesz egyértelmű, hogy megadhatja a képviselő-testület a szót közérdekű bejelentésre. Az igaz, hogy az önkormányzati törvény erről nem rendelkezik. Teljesen normális volt, és életszagú, még ha néha gond is volt abból, hogy az ülést vezető megadja a szót az ülés végén közérdekű bejelentés céljából a jelenlévő állampolgároknak. Ezek után is megilleti őket ez a jog. Ha törvényileg nem is, de erkölcsileg mindenképpen. Azt is el tudja képzelni, ha a testület azt szabályozza, hogy a hozzászólás időtartama mennyi legyen. Konszenzusként ezt is el tudja képzelni, de hogy egy az egyben kikerüljön ez a pont, azt nem. Jávorka János képviselő: Egyetért dr. Szájbely Ernő képviselő úr véleményével. A testület az ülésén munkát végez a város, a település, az itt élők érdekében. Meghatározott tematika szerint. Ha visszaemlékeznek, legtöbb esetben személyeskedésbe mentek át az ilyen hozzászólások. Javasolja a Pénzügyi Bizottság javaslatát elfogadásra. Mocsári Gergely képviselő: Bizonytalan lett, mert úgy emlékszik, hogy a Pénzügyi Bizottság elnöke az előterjesztésében azt mondta, hogy a k.) pont törölve lesz, de a helyébe valamilyen formában bekerül az, hogy a testület dönt arról, hogy a téma közérdekű-e, ezt így el tudja képzelni. A jelenlévő állampolgár megjelöli a témát, polgármester úr azt szavazásra teszi fel, és döntenek. Időhatárokat ő is el tudna fogadni. dr. Katona Ernő alpolgármester: Eddig sem arról volt szó, hogy bárki bármikor, menet közben véleményt nyilváníthat, közbe szólhat. Arról volt szó, hogy az ülés végén szót kap az állampolgár. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően továbbra is meghagyná ezt a jogot, és nem tartaná célszerűnek azt, hogy minden egyes hozzászólás előtt a testület szavazzon. Ez felesleges időt, energiát venne igénybe. Mezőfi Zoltán polgármester: Szavazásra teszi fel az elhangzott módosító indítványokat.
dr. Szájbely Ernő képviselő: Ez eddig is egyértelmű volt, ezzel mindenki egyetértett. Mezőfi Zoltán polgármester: Szavazásra teszi fel a Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatos rendelet tervezetet a módosításokkal együtt, amit a képviselő-testület 8 igen szavazattal, 5 ellenszavazattal elfogadott, és megalkotta alábbi rendeletét. 3./ Egészségügyi alapellátás körzeteinek megállapításadr. Szájbely Ernő EMOS Bizottság Elnöke: 2002-ben hozta meg az önkormányzat azt a rendeletét, amelyben a felnőtt háziorvos, illetve a házi gyermekorvosi körzet, valamint a fogorvosi körzetnek az ellátási területét rögzítette. Az intézményellátás finanszírozásában változás várható, és az új szerződések megkötésének előfeltétele, hogy rögzítésre kerüljenek rendeletben az önkormányzat által a védőnői körzetek is. Ezt tartalmazza a rendelet tervezet abban a formában, hogy a régi rendeletet kiegészíti a védőnői körzetek felsorolásával. Ez a körzet felosztás eddig is így működött, újdonságot nem tartalmaz. Ez EMOS bizottság a keddi ülésén tárgyalta, és egyhangú igen szavazattal javasolja a rendelet elfogadását. Mezőfi Zoltán polgármester: Szavazásra teszi fel az egészségügyi alapellátás körzeteinek megállapításával kapcsolatos rendelet tervezetet, amit a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadott, és megalkotta alábbi rendeletét. 4./ Általános Iskola Intézményfenntartó Társulás 2004. évi költségvetési beszámolója
21/2005. számú képviselő-testületi határozat: Kiadások: 1000 Ft-ban
Bevételek 1000 Ft-ban
Az egy tanulóra eső 350.663 Ft kiadás és az 1 tanulóra jutó társulási megállapodás alapján számított 321.167 Ft bevétel 29.495 eFt-os különbözetét fedezi az ÖNHIKI-s támogatás 1 tanulóra eső arányos összege, így Bánk és Tolmács Önkormányzatának 2004. évre a társulási megállapodás alapján fizetési kötelezettsége nem keletkezett. 5./ Településrendezési terv módosítást igénylő kérelemMocsári Gergely TK Bizottság Elnöke: A bizottság tárgyalta Lomen és Tsa. Kft. kérelmét, melyben kéri az általa megjelölt terület falusias beépítésű lakóövezetté történő módosítását a városi rendezési tervben, hogy ott két családi házat építhessen. Mint azt a jegyző asszony, és a jelenlévő építésügyi előadó kérdésre válaszolva elmondta, és a kiadott anyagban is hangsúlyosan szerepel, Rétság város településrendezési terve a Rákóczi , a Kossuth és Zrínyi utak közé eső területre, a településközpontra, egységes koncepció alapján beépítési terv készíttetését írja elő, amelyet az önkormányzat eddig még nem készíttetett el. A rendezési terv melléklete a településközpont beépítési vázlata szerint e területen a beépítés üzletközpont jellege a meghatározó, épületeket körülfogó, összefüggő terület pedig közterület felhasználás. Falusias jellegű nagy telkes, családi házas beépítésre a kért területen nem ad lehetőséget a jelenleg érvényben lévő rendezési terv. Ez a beépítési forma a tervezett koncepciótól idegen, város központban nem szokványos terület felhasználás. A vita során egyértelművé vált, hogy egyéni kérelemre nem kell, nem szabad a rendezési tervet módosítani. Ugyanakkor többen felvetették, hogy a 2003-ban elfogadott rendezési terv nem teljesen felel meg az élet követelményeinek, nem feltétlenül kell hozzá görcsösen ragaszkodni. Ezért javasolja a bizottság a testületnek, ne vessék el a rendezési terv módosítását. Induljon el egy olyan folyamat, a lakosság, a szakértők bevonásával, amelynek alapján alternatív javaslatok készülnek, a város központ beépítési tervére, illetve az egész rendezési terv módosítására vonatkozóan. Felmerült pl. lakótelkek kialakítása, sorházak építésének több lehetősége. A javaslatokat a bizottságok vizsgálják meg, döntsön a képviselő-testület. Itt határidő megjelölésére nem került sor. A jelenlegi kérelem késztesse a képviselő-testületet a további átgondolásra. A bizottság az előterjesztést az “A” változat szerint javasolja elfogadásra, döntő többséggel. Majnik László Pénzügyi Bizottság Elnöke: A bizottsági ülésen a kérdésekre adott válaszok a következők voltak. Nincs előírás, határidő a beépítési terv elkészítésére vonatkozóan. A költség milliós nagyságrendű lehet. Minden döntési lehetőség a testület kezében van. A módosításnak akkor lenne értelme, ha konkrét, megvalósítandó feladatokhoz tudnák kötni. A vitában elhangzott, hogy nem szerencsés, ha a rendezési tervet egyéni kérelmek miatt változtatgatják. Egy ilyen rendezési terv elkészítése, módosítása egy viszonylag hosszadalmas folyamat. Ugyanakkor az élet és az igények számtalan esetben másképpen alakulnak, mint egy-egy terv, ezért a vita nagyrészt akörül forgott, hogy szükségesnek tartanák azt, hogy szakemberek bevonásával, de a lakosoknak is lehetőséget adva, a rendezési tervvel kapcsolatban össze kellene szedni minden olyan javaslatot, amely a következő rendezési terv módosítást jól elő tudná készíteni. Nagyon sok konkrét dolog is felvetődött, akár a telek nagysággal, a beépítés jellegével, az autóbusz pályaudvarral, Szőlő utcai telkekkel stb. kapcsolatban. Végül a bizottság javaslata a következő volt. A konkrét kérelemmel kapcsolatban csak azt a választ tudják adni, ami a határozati javaslat “A” változata, tehát ezért a rendezési tervet a testület nem módosítja. Ugyanakkor a bizottság is kezdeményezi, hogy szakemberek bevonásával, de a nyilvánosság lehetőségével készüljön el egy javaslat a rendezési terv módosításához, ennek határideje május 31. legyen. Javasolják azt is, hogy a döntésükről szóló válaszban a kérelmező erről kapjon tájékoztatást. Mezőfi Zoltán polgármester: Két konkrét javaslat van előttük, az eredetileg kiadott A és B változat, ezek után a Pénzügyi Bizottságnak egy másik javaslata van, amit külön kell szavazni. Girasek Károly képviselő: Fordítva kell feltenni a kérdést, legyenek pontosak. A konkrét kérelemben kell dönteni először. Mezőfi Zoltán polgármester: Ebben pontosak lesznek, A változatra szavaznak, majd B változatra. Utána pedig a másik javaslatra. Megkéri Girasek képviselő urat, ne vegye át az ülés vezetését. Ludányi László tervező: Tiszteletben tartva a bizottságok véleményét, ők úgy gondolták volna, hogy az Ulicska kialakítását, mivel az önkormányzatnak ez a sokadik feladata, megoldotta volna egy magánszemély. A falusias beépítési mód nem lenne idegen a városközponttól sem, mert a rendezési terv szerinti buszpályaudvar utáni zöldsáv terület-felhasználása változna. Nem ezen a helyen irányozza elő az üzleteket a rendezési terv. Mezőfi Zoltán polgármester: Szavazásra teszi fel a Településrendezési terv módosítást igénylő kérelem határozati javaslatának bizottságok által támogatott “A” változatát, amit a képviselő-testület 8 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadott és meghozta alábbi határozatát. Rétság Város Önkormányzat Képviselő testülete megtárgyalta Lomen János - a Lomen és Társa Kft. ügyvezetőjének – építési telek kialakításával kapcsolatos, a város településrendezési és szabályozási tervének módosítására irányuló kérelmét, azt nem támogatja. A város településrendezési tervének módosításához., a településközpont kijelölt zöldterületének övezeti átsorolásához nem járul hozzá. Határidő: értesítésre április 7. Felelős: Kapecska Ferencné jegyző Mezőfi Zoltán polgármester: Szavazásra teszi fel az ismertetett határozati javaslatot. Girasek Károly képviselő: Ezt az előterjesztést most hallják csak, ő erről eddig nem hallott. Egyrészt lehetne erről vitát nyitni, ebben a szövegben nagyon sok minden benne van, ami nem függ szó szerint össze. Ezt így nem tudja elfogadni. Ez sokkal többet markol, mint amire ő gondol. Bizottságoknak volt állásfoglalása, hogy a helyzetet meg kell vizsgálni, ezzel egyet is ért. De azzal, hogy itt egy “salátacsomag” legyen, ami elhangzott, azzal ő nem ért egyet. Mezőfi Zoltán polgármester: Lehet egyet nem érteni. Kapecska Ferencné jegyző: A bizottsági vélemények alapján összeállított határozati javaslat nem a rendezési terv módosítását tartalmazza, hanem annak előkészítését célozná. Ez arra vonatkozna, hogy a javaslatok begyűjtése előnyös, mindenkinek lehet jó ötlete. Csak előnyös lehet mindenki számára, hogy a korábban benyújtott kérelmeket megvizsgálják. A javaslatok ha összegyűlnek, utána a képviselő-testület majd eldönti, hogy a javaslatok ismeretében kezdeményezi-e a rendezési terv módosítását, vagy azt milyen területekre terjeszti ki. Szó nincs arról, hogy most kell dönteni a testületnek, itt arról van szó, hogy induljon el egy felmérési, javaslattételi folyamat. dr. Szájbely Ernő képviselő: Megerősíteni szeretné azt, amit a bizottsági ülésen is elmondott. Végül is a rendezési terv valóban nem célszerű, ha egyéni kérelmekre állandóan módosítgatva lenne. Azonban mindig lehet olyan egyéni kérelem, ami meggondolást igényel, mert látni azt, hogy a rendezési tervnek bizonyos részei esetleg nem pontosan fedik azt a helyzetet, amit annak idején a tervező, és az akkori testület jónak tartott. A telkek feszítik a várost. A város eddigi eredménytelensége abban megmutatkozik, hogy amire annak idején számítottak, hogy a 34 ha-s terület, ahova a lakópark ki van jelölve Rétságon, vagy a Radnóti úton kialakításra kerülő 10 db telek, hogy oldódjon fel arra az eladási tilalom, ezek nem jártak eddig eredménnyel. Ezért is vetették fel a Pénzügyi Bizottsági ülésen, hogy ha ez így van, akkor nézzék meg még egyszer a rendezési tervnek az akkor elvetett formáit, és itt felvetődött a Szőlő utca is pl., amit akkor nem igazán javasolt a tervező sem. De mivel úgy tűnik, hogy a többi telek nem lesz meg, át kell gondolni újra a rendezési tervet. A kérelmek rávilágíthatnak arra, hogy hol kellene esetleg lépni. Azért nem szavazta meg ezt az elutasító javaslatot, mert ő a bizottsági ülésen is azt javasolta, hogy a testület ne döntsön ennek a kérelemnek a tárgyában, hanem tegye a felülvizsgálat részévé, és utána térjen vissza, - türelmet kérve a kérelmezőtől - a témára. Sok minden elképzelés még megvalósulhat. dr. Szabó Mariann képviselő: Nagyon szimpatikus amit Szájbely képviselő úr mondott, szerinte ezt is szavazzák meg. Mezőfi Zoltán polgármester: Szeretné felhívni a figyelmet, hogy ez itt most nem a rendezési terv vitája. Örül neki, hogy kimozdulási fénypontok vannak. Nem ők vannak a rendezési tervért, hanem az van őértük. A telek kialakítási lehetőségeket megtoldaná azzal, hogy a Kölcsey utcát is érdemes felülvizsgálni. A javaslatokat a közeli jövőben egy csomagban lehet előhozni. Girasek úr egy percre megkapja a szót. Girasek Károly képviselő: Ügyrendi észrevétele van. Ez tipikus esete annak, amikor eltérnek a napirendtől, és egy különálló napirendet, amit majd valamikor meg kell tárgyalni, el kezdik most tárgyalni, és szavazni róla. Ez szorosan nem tartozik az indítványhoz. Kéri a polgármester urat, hogy ezt a vitát zárja le, azt amit a jegyző asszony előterjesztett (nehezményezi, hogy arra nem volt vita lehetőség) fel lehet tenni szavazásra. Az a véleménye, hogy nem kell most minden utca sarkot megbeszélni. Mezőfi Zoltán polgármester: Nem is kell. A bizottságoknak egyértelmű ajánlásuk van, senki nem kívánt itt részletes vitát nyitni. Jávorka János képviselő: Amit a jegyző asszony felolvasott, magáért beszél. Mocsári Gergely képviselő: Mindkét bizottság hangsúlyozta, hogy nem zárkóznak el a téma megtárgyalásától. Mezőfi Zoltán polgármester: Szavazásra teszi fel a rendezési terv felülvizsgálatának előkészítésére vonatkozó, szószerint ismertetett határozati javaslatot, amit a képviselő-testület 12 igen szavazattal, 1 tartózkodással elfogadott és meghozta alábbi határozatát. Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete az építési telkek hiánya, a település rendezési terv elfogadását követően benyújtott, a rendezési tervvel ellentétes egyéni kérelmek miatt indokoltnak tartja a hatályos rendezési terv felülvizsgálatát. A lakóterület bővítésre rendezési tervben kijelölt terület igénybevételének bizonytalansága miatt fel kell mérni az építési telkek kialakítására alkalmas területeket. Meg kell vizsgálni a településközpontra kijelölt építési övezeti besorolás módosításának és intenzívebb beépítésének lehetőségét a buszpályaudvar áthelyezésének lehetőségét is figyelembe véve, valamint a lakossági igényeknek is megfelelő garázshelyek kijelölését. A rendezési terv felülvizsgálatának előkészítéséhez a város honlapján közzétett felhívással javaslatot kell kérni a lakosságtól is. Szakértői és bizottsági vélemények alapján rangsorolt javaslatokról a képviselő-testületet a júniusi ülésen tájékoztatni kell. Határidő: felhívás közzétételére április 15., majd szöveg szerint Felelős: Kapecska Ferencné jegyző 6./ Gázelosztó vezeték létesítéshez tulajdonosi hozzájárulásMajnik László Pénzügyi Bizottság Elnöke: Az a kérdés vetődött fel, hogy bontanak-e utat, járdát stb. A válasz az volt, hogy nem. A bizottság a tulajdonosi hozzájárulás megadását javasolja a határozati javaslat szerint. Mezőfi Zoltán polgármester: Szavazásra teszi fel a Gázelosztó vezeték létesítéshez tulajdonosi hozzájárulással kapcsolatos határozati javaslatot, amit a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadott, és meghozta alábbi határozatát. Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta a Szérűskert út terültén létesítendő középnyomású gázelosztó vezeték fektetéséhez szükséges tulajdonosi és útkezelői hozzájárulásra vonatkozó kérelmet, azt támogatja. Hozzájárul, hogy a tervezett középnyomású gázelosztó vezeték a 09/2004. sz. terv szerint a Szérűskert út zöld sávban útburkolat bontása nélkül megépüljön. A tulajdonosi hozzájárulás megadása nem mentesíti a kérelmezőt a kivitelezés előtti közterület használati engedély megkérése alól. Határidő: tulajdonosi és kezelői hozzájárulás megküldése: 2005. április 5. Felelős : Kapecska Ferencné jegyző 7./ Közoktatási Közalapítvány kuratóriumi tag megbízásadr. Szájbely Ernő EMOS Bizottság Elnöke: A bizottság megállapította, hogy az a cél, amit annak idején az önkormányzat kitűzött, és ami miatt kuratóriumi tagot delegált a megyei alapítványba, az beváltotta a hozzá fűzött reményeket. 500 eFt volt a csatlakozási díj, de ezt meghaladó összegeket sikerült az évek folyamán az itteni oktatási intézményeknek nyerni. Az hogy ott legyenek képviselve, és megfelelő lobby tevékenység folyjék ebben az alapítványban ez megvalósult. Gyakorlatilag ami kérdésként elhangzott, hogy megfelelő segítséget ad-e a kuratórium jelenlegi tagja Mocsári Gergely úr a rétsági közoktatási intézményeknek a pályázatok elkészítésében, ő erre azt a választ adta, hogy időben fel szokta hívni a figyelmet a pályázatok megjelenésére, illetve próbál egyeztetni ebben a kérdésben. Ez nem mindig járt sikerrel, volt amikor időközben a pályázatot már beadták. Kérdésként hangzott el, hogy az alapítvány kb. mekkora összegből fog gazdálkodni ebben az évben. A válasz az volt, hogy kb. a tavalyi szinten, vagy valamivel kevesebb lesz, kb. 40 millió forint várható, amivel az alapítvány rendelkezni fog. A vitában annyi hangzott el, hogy a pályázatok kitöltésében kérik a kuratóriumi tag, az intézményeket továbbra is hathatóan segítse, hisz szigorodtak a szabályok. Egy hibás kitöltés is eredményezheti a pályázatból történő kizárást. Ezért nagyon fontos az időbeni tudomás szerzés a pályázatról, illetve az űrlapok megfelelő adatokkal történő kitöltése. Ebben kérte a bizottság Mocsári urat, amennyiben itt most megválasztásra kerül, akkor mindkét intézmény vonatkozásában hathatós segítséget nyújtson mindkét intézménynek. Az EMOS bizottság 4 igen szavazattal, 2 tartózkodással javasolja Mocsári Gergely urat ismét delegálni ebbe az alapítványba. Havas Vilmosné képviselő: Úgy gondolja, hogy Mocsári úr lelkiismeretesen végezte munkáját, de annak ellenére fontos lenne, mivel két intézményük van, és a pályázati pénzek megszerzése egyre nehezebb, hogy hibátlan pályázatok kerüljenek be, időben tudjanak róla. Ezért nem csak Mocsári urat kéri, hanem az iskolaigazgató urat és az óvoda vezetőjét is, hogy mielőtt bármit beadnának, keressék meg egymást. Próbáljanak úgy együtt dolgozni, hogy az a pénz, ami rendelkezésre áll, ne más intézmény kapja meg, hanem rétsági intézmény. Egyre jobban rá vannak kényszerítve, hogy pénzt szerezzenek. Ezért kéri, kölcsönösen segítsék egymást, hogy a rétsági gyerekek minél több lehetőséghez juthassanak a megnyert pályázatok által is. Patterman Józsefné képviselő: Mocsári Gergely kuratóriumi tag tevékenységét a számok tükrében jónak ítéli meg. A tanári foglalkozása, és a kiépített jó kapcsolatai megbízása esetén garancia arra, hogy a továbbiakban is hasonlóan jó eredményeket érjen el. Eddig is sokat segített a pályázatok vonatkozásában is, és természetes, hogy a jó kapcsolat még a jól kitöltött pályázatok esetében is hasznos. Köszöni Mocsári úr munkáját, és megbízatását támogatja. Mezőfi Zoltán polgármester: Támogatja Mocsári úr delegálását a kuratóriumba. Szavazásra teszi fel a Közoktatási Közalapítvány kuratóriumi tag megbízással kapcsolatos határozati javaslatot, amit a képviselő-testület 11 igen szavazattal, 2 tartózkodással elfogadott, és meghozta alábbi határozatát. Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Nógrád Megyei Közoktatási Közalapítvány Kuratóriumába továbbra is Mocsári Gergely képviselőt, Rétság, Búzavirág út 10. szám alatti lakost delegálja. Határidő: javaslat elküldésre április 1. Felelős: Kapecska Ferencné jegyző 8./ 0148/5 hrsz-ú terület bérbeadásaMajnik László Pénzügyi Bizottság Elnöke: A vitában az hangzott el, hogy a 20-30 Ft/m2/év díj reális, a vélemények a 30 Ft-ot tartották alkalmazhatóbbnak. Ez ugyan a jelenleginél magasabb, de a rétsági egyéb díjakat figyelembe véve reális. A 4.000 Ft jelenlegi díj nagyon méltányos volt. Más esetekben pl. laktanyai bérleti díjak esetében sem az ÁPV Rt. vagy a HM díjait vették figyelembe. Ezért a bizottság a 30 Ft/m2/év díj megállapítását javasolja. Mocsári Gergely TK Bizottság Elnöke: Bizottsága véleménye ugyanaz, mint ami a Pénzügyi Bizottság javaslata. A bérleti szerződés határozatlan időre, de a 30 napos felmondási idő kikötésével készüljön el. Majnik László Pénzügyi Bizottság Elnöke: Kiegészítés hangzott el, hogy legyen megfogalmazva a szerződésben, hogy csereingatlan nélkül, a területet teljesen kiürített állapotban, rendezetten köteles bérbeadó részére visszaadni a bérlő. dr. Katona Ernő alpolgármester: Mit jelent adott szituációban a rendezett állapot? Azt jelenti a rendezett állapot, ahogy az ÁPV Rt-től átvették, ugyanis születtek rajta felépítmények. Kapecska Ferencné jegyző: Az építményeket is köteles lebontani, sima területet kell, hogy visszakapjanak. dr. Katona Ernő alpolgármester: A 30 napos felmondási idő kevés erre. Módosító indítványa, hogy legalább 90 nap legyen. Girasek Károly képviselő: A 30 napos felmondási idő véleménye szerint elegendő. Ezzel a díjjal támogatja a kérelmet, méltányos a kérelmezővel szemben. A városban ennyiért senki nem bérel területet, az is igaz, hogy egyenlőre ez még külterület. Érdekes kérdés, ha ők most nem kötik meg a szerződést a vállalkozóval, akkor holnap reggel üresen, az épületet lebontva át kellene adnia a városnak a területet. Nem gondolja egyébiránt, hogy ez helyes lenne. Jávorka János képviselő: A 30 napos felmondási idő véleménye szerint is elegendő. Mezőfi Zoltán polgármester: Szavazásra teszi fel dr. Katona Ernő alpolgármester módosító indítványát, ami a 90 napos felmondási időre vonatkozik. A módosító indítványt a képviselő-testület 4 igen szavazattal, 9 tartózkodással nem fogadta el. Szavazásra teszi fel a határozati javaslatot 30 Ft/m2/év bérleti díjjal és a bizottsági javaslattal kiegészítve, miszerint: “a bérleti szerződésben rögzíteni kell, hogy a bérlő a szerződés megszűnésekor csereingatlanra nem tarthat igényt és a területet teljesen kiürített állapotban, rendezetten köteles a bérbeadó részére visszaadni”. A javaslatot a képviselő-testület 10 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással elfogadta és meghozta alábbi határozatát. Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta a 0148/5 hrsz-ú terület bérbeadására vonatkozó kérelmet, azt támogatja. Hozzájárul, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő 0148/5 hrsz-ú 5.603 m2 nagyságú, kivett telephely művelési ágú területet az eddigi bérlőnek, Misik Imre Rétság, Nógrádi u. 13. szám alatti lakosnak 30 Ft/m2/év bérleti díjjal határozatlan időre, 30 napos felmondási idő kikötésével bérbeadásra kerüljön. A bérleti szerződésben rögzíteni kell, hogy a bérlő a szerződés megszűnésekor csereingatlanra nem tarthat igényt és a területet teljesen kiürített állapotban, rendezetten köteles bérbeadó részére visszaadni. Határidő: értesítésre április 1. Felelős : Kapecska Ferencné jegyző 9./ Tanuszoda pályázatMajnik László Pénzügyi Bizottság Elnöke: Kérdésekre adott válaszok a következők voltak. 200 milliós a beruházás, ami nem támogatás, hanem visszafizetendő hitel, 15 éven keresztül évi 30 millió Ft, amiből az állam, ígérete szerint 15 milliót felvállal. 2007-ig évente 35 millió Ft a törlesztési kötelezettsége jelenleg az önkormányzatnak, utána 2010-ig 10 millió Ft. Az uszodából éves szinten mintegy maximum 5-6 millió Ft bevételt lehetne elérni, de erre nincs semmi garancia. A környékről mintegy 3000 fős létszám vehető figyelembe az uszoda kihasználtsága szempontjából. Ha a pályázat nyerne, kb. 2007-től kellene ezeket a költségeket ütemezni. A pályázat ún .csomagokban történik, mi is egy ilyen hatos csomag része vagyunk Balassagyarmattal, Szécsénnyel, Tokajjal és még további társakkal együtt. A vitában elhangzott, hogy szakmai oldalról, ha felelősen akarnak dönteni, figyelembe kell venni pl. azt, hogy 2006-ban vagy a további években nem lesz megfelelő bevétele az önkormányzatnak, ha pl. az iparűzési adó megszűnik és nem lesz megfelelő kompenzálása. Arra is gondolni kell, hogy a mostani döntésük következményeként majd a következő testületek fognak áldani, vagy átkozni, az akkori költségvetési lehetőségek tükrében. Ekkora költséget, ami 15 év alatt megközelíti az 1 milliárd forintot, Rétság egyedül nem tud felvállalni és nem is vállalhat fel. Felvetődött, hogy van egy művelődési ház, amely 40-50 millióba kerül évente, nem kötelező fenntartani egy ilyen intézményt, sőt egy 3000 fős faluban egy ilyen intézményt fenntartani egyenesen botrányos. Ugyanerre elhangzott, hogy a könyvtár nélkül 2004-ben kb. 29 milliót adtak a műv. háznak, de nem is indokolt ezt a két dolgot összehasonlítani. Elhangzott, hogy az is elképzelhető, hogy az üzemek támogatnák az üzemeltetést, de ezzel jelenleg nem számolhatnak. Ez a tanuszoda legkisebb változata. 8x16 méteres medence, 70 cm-től 120 cm mélységig. Kifejezetten gyermekek úszásoktatására való. Jó lenne, ha megvalósulna, de Rétság egyedül ezeket a költségeket, kötelezettségeket nem képes felvállalni. Nem csak az akaraton múlik. Akkor lenne megvalósítható, ha az üzemeltetés költségeibe a kistérség települései is beszállnának, akár létszámarányosan elosztva, hiszen ez kistérségi célokat is szolgál. Ennek realitása körül hosszas vita folyt. Ugyanakkor az a “csalán” tipikus esete, hogy a kistérség melegen támogatta, hogy ez a tanuszodát Rétság vállalja fel. A polgármester úr feladata az lenne, hogy az üzemeltetéshez nyerje meg a kistérség önkormányzatainak és az üzemeknek a hozzájárulását. Másik kérdés, hogy a tapasztalatok alapján sajnos 15 éves távlatban az állam sem nagyon megbízható. Semmi garancia nincs arra, hogy a támogatás meg is lesz, a feltételek is ugyanezek maradnak. Különösen annak tükrében, hogy a pályázatot a Nemzeti Sporthivatal írta ki, és egy következő kormánynál ez nem biztos, hogy megmarad, nem alakul át, és annak tükrében, hogy az utóbbi hetekben is változtak a pályázaton belüli egyes feltételek. Éppen ezért is vita folyt azon, hogy szükséges-e feltétlenül a kötelezettségvállalást a határozatba belefoglalni, hiszen a pontos feltételeket és kötelezettségeket csak akkor fogják megismerni, ha nyernek a pályázaton. Végül a bizottság a következő javaslatot terjeszti a testület elé. Az előterjesztés “A” változatának első két sora odáig, hogy … pályázatot nyújt be az A típusú tanuszoda megvalósítása érdekében, a kötelezettség vállalásról a pályázati szerződés pontos ismeretében dönt. Ezt a javaslatot 4 igen és 1 ellenszavazattal a bizottság támogatta. A Pénzügyi Bizottság javasolja, hogy a testület bízza meg a polgármester urat azzal a feladattal, hogy a tanuszoda üzemeltetési költségeinek viseléséhez a kistérség települései és az üzemek tekintetében keressen partnereket. Ezt a javaslatot egyhangúlag támogatta a bizottság. Mocsári Gergely TK Bizottság Elnöke: Hasonló gondolatok merültek fel, mint a Pénzügyi Bizottságban. Kérdésként elhangzott, hogy kell-e a kötelezettségvállalás szükségszerűen? A válasz, hogy anélkül nem lehet pályázni, mint ahogy a kiírásban is szerepel. Kérdésként merült fel, hogy mitől kistérségi ez a program, ha mindenben Rétságnak kell kötelezettséget vállalnia. Polgármester úr válaszában elmondta, hogy a kistérség polgármesterei elfogadták azt, hogy támogatják a vállalást, Rétság kötelezettség vállalása mellett, az is elhangzott, hogy a térség önkormányzatai valószínűleg támogatást nem tudnak nyújtani. Ugyanakkor az is igaz, hogy ez elsősorban óvodásokat, iskolásokat érint, ez mintegy 300 gyereket érintene a térségben. Ők a szolgáltatásért fizetnének esetenként, nem elkötelezettséget vállalnának. Az is elképzelhető a polgármester úr véleménye szerint, hogy a kistérségi társulás programjába veszi a tanuszoda programot, és akkor esetleges pályázatok esetén ilyen célra is pályázhatnak. Ez esetleges csak, hiszen ilyen pályázatok nincsenek meghirdetve. Elhangzott kérdésként, hogy mikor, és hol valósulna meg a tanuszoda. Valószínűleg 2006-2007-ben valósulna meg, a volt honvédségi teniszpálya területén, ez lenne talán a legalkalmasabb helyszín. Ha kistérségi célokat szolgál, nagyobb részt kellene vállalniuk benne. Nemcsak esetleges pénzügyi hozzájárulást. A véleményekből az rajzolódott ki, hogy nagyon jó dolog lenne, a fiatalok érdekeit, és az egész település, és a térség érdekeit szolgálná. Az anyagi kihatásokat a város a jelenlegi anyagi kondíciói mellett nem tudja vállalni. Szó szerint úgy hangzott el, ha felvállalná ezt a város, “leülne” a település pénzügyileg. Az is elhangzott, hogy igazából ez nem állami támogatás, nem az állam adná a pénzt, csupán mentori szerepet vállal. A bizottság szavazata az alábbi, az “A” változat csak egy támogató szavazatot kapott, a “B” változat 4 igen szavazatot kapott, így a bizottság nem támogatja a tanuszoda pályázat benyújtását. dr. Szájbely Ernő képviselő: Kérdései lennének, mikor jelent meg ez a pályázat? Mikor történt a Rétság nevében erre a pályázatra való jelentkezés, igaz-e, hogy januárban? Ha igaz, hogy januárban történt meg, akkor a február 3-i, illetve március 3-i testületi ülésen a két ülés közötti beszámolóban miért nem kapott róla tájékoztatást a testület, hiszen ez egy óriási horderejű téma, több mint 900 milliós projekt? Ennek kellett volna, hogy szerepeljen a két ülés közötti tájékoztatóban., de nem találkoztak vele, csak most. Ami az előterjesztésben fel van sorolva, elvégzendő feladataink legkésőbb 2005. március 29-ig (ez már lejárt), működtetési üzleti terv, hasznosítási tervezet készítése, ezek rendelkezésre állnak-e, készen vannak-e? Mezőfi Zoltán polgármester: Januárban valóban megjelent. A bejelentkezés nem tartalmazta a konkrét kiírást. Első kérdése az volt, kell-e a regisztrációhoz testületi döntés, azt a választ kapta, hogy nem. Annyit kértek, hogy a kistérség részéről, legyen meg a támogató nyilatkozat, összeg nélkül, amit nem is vállalt fel a kistérség. Kijelentheti, hogy hiú ábránd ebben a stádiumban a településektől pénzt kérni, hisz nincsen nekik sem. Miután nem volt meg a konkrét kiírás, éppen ezért konkrétan nem is kerülhetett ide. Tekintettel arra, hogy a konkrét kiírás az elmúlt rövid időn belül jelent meg, a konkrét feladat is akkor kiírásra került, ezt ki is dolgozták. Amennyiben a testület úgy dönt, hogy a programhoz csatlakozni kíván, és be kívánja nyújtani a tanuszoda pályázatot, ennek függvényében ez megoldható. A mellékletek folyamatosan készültek, ezek műszaki paramétereket tartalmaznak, ezek nem szavazás kérdései. Ezt a pályázat konkrétan előírja, ennek eleget kell tenni. dr. Szájbely Ernő képviselő: Egy kérdésére nem kapott választ, hogy igaz-e, hogy januárban volt az a kistérségi ülés, ahol ez a feladat konkrétan felmerült. Ha így volt, a februári és márciusi ülésen miért nem kaptak róla tájékoztatást. Mezőfi Zoltán polgármester: Követték egymást a testületi ülések, és miután nem volt konkrét stádiumban a dolog, úgy tűnt, és ma is úgy gondolja, hogy eddig is megtette, ha konkrét dologról volt tudomása, hogy tájékoztatta a képviselő–testületet. Reméli, azt nem gondolja senki, hogy a polgármester képviselő-testületi hozzájárulás nélkül fog beadni pályázatokat. Abban a pillanatban, ahogy a konkrét kiírás megtörtént, miután naponta változtak a kiírás feltételei, éppen ezért a legfrissebb formában ez a testület elé is került. Kéri, támogassák a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság javaslatát, hogy kerüljön beadásra a tanuszoda pályázat. A sikeres nyeremény tükrében a konkrét szerződés aláírása előtt a képviselő-testület természetesen újra megvizsgálja, és újra dönt a pályázatban való részvételről. Kapecska Ferencné jegyző: Január 20-án volt a Többcélú Kistérségi Társulás ülése, ami egyéb pályázatok kapcsán került összehívásra. Ott került elővezetésre, hogy a tanuszoda lehetséges helyszíneként Rétság települést elfogadja-e a kistérség. Természetesen a kistérségi társulás tagjai egyhangú szavazattal Rétság helyszínt elfogadták. Havas Vilmosné képviselő: Elment a Településfejlesztési bizottság ülésére, hogy többet tudjon erről a témáról. Jó lenne azért tisztán látni, mert ugyan pályázatnak nevezik, de ez valójában nem pályázat, hanem a bankoknak, a biztosítóknak és egyebeknek egy hitel konstrukciója. Ha pályázat lenne, akkor az valahol kedvezményes lenne, de ez nem kedvezményes. Esetleg majd ha a felét visszafizetik. De a fenntartási költségek, és az évi 15 millió forint, amit fizetni kell, ez nem pályázat. Sokan, ha meghallják, hogy pályázat, örülnek, de azért ez nem így van. Mezőfi Zoltán polgármester: Érti a felvetést, természetesen, a pályázatot nem ők nevezik pályázatnak, ez a neve. Az más kérdés, hogy világosan látja valamennyi képviselő, hogy ez egy hosszú lejáratú, 15 éves, egyébként államilag támogatott hitel konstrukció. A beruházás költségét biztosítja maga az állami programnak az első fele. Utána az önkormányzatnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy fenntartja és üzemelteti azt az uszodát. Maga, a beruházásra biztosított összeg kedvező, 15 év alatt 200 millió forintot kell visszafizetni, úgy hogy 25 millió forint kamatot fizetnek. Tehát ez a rész kedvező. Az más kérdés, hogy a városnak el kell döntenie, hogy a fenntartással kapcsolatos költségeket vállalják, vagy nem vállalják. A mai nap kérdése, hogy csatlakoznak-e ehhez a programhoz, ez még utána a testület elé vissza fog kerülni. Akkor a konkrét szerződés kapcsán újra dönt a képviselő-testület. Ezt a pályázatot ezzel együtt be kell adni. A pénzügyi bizottsági határozati javaslat első részével egyetért, hogy pályázni kell, viszont a másik felével, hogy a polgármester járjon el a kistérség 24 településénél, hogy támogassák ezt a programot, ezzel nem. Ezt hiú ábrándnak tartja, sőt olyan feladatot támaszt a polgármesternek, - aki egyébként nem akar kibújni az ilyen irányú tevékenység alól,- aminek bizonytalan a kimenetele, tökéletesen alkalmas arra, hogy adott körülmények között a polgármestert lejárassák vele, hogy visszaéljenek, ha nem tudja elérni a pénztelen településeknél, hogy egy rétsági programot támogassanak. Azt kéri, hogy ne vegyék bele a határozatba, ettől ne tegyék függővé, hogy előre meg nem kérdezett települések vajon majd fogják, vagy nem fogják támogatni a programot. Ez a tanuszoda akkor is Rétságra kerül, és majd támogassák a létesítményt úgy, hogy a gyerekek a településekről itt tanuljanak meg úszni. Ezt bizonyára szívesen megteszik, és ez bevételt fog produkálni. Havas Vilmosné képviselő. Reméli, senki nem feltételezi, hogy a képviselő-testületben bárki is ne szeretné azt, hogy Rétságon egy ilyen beruházás megvalósuljon, hogy a gyerekeknek ez meg legyen, és ne Vácra kelljen hordani őket. Ők lennének a legboldogabbak, ha megvalósulna, és ezzel is a gyerekek egészséges életmódra nevelését tudnák elősegíteni. Ez kimondottan a gyerekekről szól, de ez az éremnek csak az egyik oldala. dr. Szájbely Ernő képviselő: Valóban úgy van, ahogy Havasné képviselő asszony elmondta. Ez valóban nem felnőtt célokat használ, a méretek alapján, 8x16 m-es, kifejezetten kis gyermekek úszás oktatására szóló medence. Ezzel együtt látni kell, hogy a számok, amiket az előterjesztés tartalmaz, itt csak egy dolog a megvalósításhoz felvett hitel, amit az állam a mai élet szerint támogat, de azt is látni kell, hogy ennek az éves kiadása kb. mai áron számolva 61-62 millió forintot jelentene a város költségvetésében. Ez igen tekintélyes összeg, márpedig ezt 15 éven keresztül kellene fizetnie a városnak. Ez 915 millió forintot jelent 15 év alatt, amit a városnak erre a kis tanuszodára ki kellene fizetnie. Hangsúlyozza, mai árakról beszél, a víz és energia ár nem valószínű, hogy ezen a szinten megállnak az évek folyamán. Reálisan nézve a dolgokat, akár milyen jó a cél, egyedül Rétság felvállalni nem tudja. Ezért javasolták a bizottsági ülésen, hogy meg kellene próbálni – hogy eredményes lesz-e, vagy sem, az más kérdés – a kistérségi polgármesterekkel tárgyalni a támogatás vonatkozásában. Ha odáig jutnak, és arról tárgyalnak, hogy mekkora összeget tud vállalni a város, addigra tudomásuk lehetne arról, hogy lesz-e támogatójuk, partnerük. Hiszen, ha ez kistérségi célokat szolgál, csakis úgy lenne ildomos, hogy a kistérség települése (hasonlóan, mint az orvosi ügyelet, amit szintén közösen tartanak fenn) , valamilyen arányban hozzájárulnának. Nagyon nagy pénzekről van szó. Benne van a pakliban, hogy a polgármester a tárgyalások folyamán nem lesz eredményes, de majd ha a konkrét számok ismeretében visszatérnek a dologra, tudnák, hogy egyedül maradt e a város, vagy partnerekre számíthat. A javaslat, amit a Pénzügyi Bizottság elnöke elővezetett erre irányul, hogy igenis erőfeszítéseket kell tenni arra nézve, hogy akár a környező települések, akár a kistérség települései, vagy az itteni üzemek vezetőivel kapcsolatba kell lépni, tárgyalásokat kell folytatni, esetleges partnert kell keresni. Célszerű ezt a javaslatot megszavazni, hogy mi lesz belőle, az más kérdés. Az uszoda jó cél, csak a pénzügyi része kérdéses. A leírtakkal ellentétben meg lehet azt tenni, hogy most csak annyit mond a testület, hogy igenis indul a pályázaton, és utána a részletes feltételek ismeretében dönti el, végül is vállalja-e a 15 évre szóló hitelt. Girasek Károly képviselő: Furcsának tartja az előterjesztés ilyetén megjelenési módját. Mint kiderült a jegyző asszony elmondásából – mert a polgármester úr nem mondta ki, pedig konkrét kérdést kapott – hogy január 20-án már erről a pályázatról tudott. Egy polgármesternek kötelessége minden ilyen dologról, ha csak haloványan jelenik is meg, de Rétsággal összefüggésben szó esett a témáról, tájékoztatni a testületet. Nem arról kell csak tájékoztatni, hogy milyen protokolláris rendezvényen vett részt. Mezőfi Zoltán polgármester: Ez nem tárgya a mostani ülésnek. Girasek Károly képviselő: De ez tárgya, hogy január 20-a óta most kerül eléjük egy anyag, amikor 29-e az egyik határidő. Nem az utolsó pillanatban szereznek tudomást, hanem az utolsó pillanat utáni pillanatban, mivel 31-e van. Mezőfi Zoltán polgármester: Ha előbb idekerül, akkor előkészítetlen lett volna. Girasek Károly képviselő: Polgármester úr, én kaptam szót, akkor szeretném is elmondani a hozzászólásomat, nagy tisztelettel kérem. Vitatkozni lehet velem, de közbebeszélni nem. Január 20-án erről a városnak tudomása kellett volna, hogy legyen, nem csak a polgármesternek. Kifogásolja tovább, hogy a pályázattal kapcsolatos anyagok nincsenek csatolva. Most miről is szól a pályázat, nem tudják. Van egy olyan, hogy elvégzendő feladatok március 29-ig, erre azt mondta a polgármester, hogy azok meg vannak. Pl. a működési üzleti terv a kiadásokról, bevételekről a megadott normák szerint. Ez az egyetlen, ami a döntés alapja lehetne. Hol vannak a forrás oldalak kimunkálva? Azt meg tudja szavazni, hogy kötelezettség vállalás nélkül induljon el a dolog. De ha ez a terv készen van, kire tartozik, ha nem a képviselő-testületre? Ebből kellene, hogy kiderüljön, hogy a városnak ebben az évben ennyi és ennyi pénzt kellene ráfordítani, és van-e ennyi pénz. Rendkívül fontos dolog a fiatalok sportja, az úszás fontos kiegészítője lehet akár a többi sportnak is. De ha úgy vetődik fel, hogy itt egy teljesen kamu pályázatról van szó, aminek súlyos anyagi következményei vannak, kevés tartalmi haszonért, akkor mondhatná azt, hogy ennek a pénznek a huszad részéért vehetnének egy buszt, amivel a gyerekeket Vácra lehetne hordani úszásoktatásra. Az uszoda működtetés egy rendkívül drága műfaj. Ez a pályázat arról szól, hogy építsenek maguknak, ha akarnak, fizessék ki maguknak, ha akarják. Amit az állam itt adni akar, abból többet vesz el Áfa-rá, stb. Tehát nem ad, elvesz. A kistérségre tekintettel, ha ez az uszoda Rétságon lesz, rétságiaké, akkor meggondolandó a kihasználtsági mutató. Ki kapjon ilyen feladatot, hogy próbálja megnyerni a kistérséget, hát a polgármester. Ilyet csak egyedül ő kaphat. Nem gondolja, hogy ez a polgármester lejáratása lenne, az lenne a lejáratása, a város előtt, hogy rétságiak pénzén építenek egy uszodát, és abba kötelezettségvállalás nélkül jönnének mindenhonnan. A kistérség azt mondja, építsenek, ő is így mondaná, ha pl. Nőtincs felvállalná a kötelezettséget. Ezért érdekes a január 20-i időpont. Nyugodtan léphettek volna, ha időben tudnak róla. Úgy gondolja, hogy ez egy kalandor akció. Pénzügyi terv nélkül nem lehet nyugodtan szavazni erről. Gazdasági és ciklus programra lenne szükség. Pontosan kellene tudni, hogy Rétságnak milyen egyéb tervei vannak pl. a következő 10 évre előre. Mert amikor ez az uszoda megvalósulás elkezdődne, nem ez a képviselő-testület lesz. Ha aláírnak egy ilyen szerződést, a következő időszakot terhelik meg úgy, hogy véleménye szerint ebben az arányban már erkölcstelen. Határidő után vannak, költségvetés nincs, a pályázatot magát nem látták. Mindemellett azt gondolja, hogy minden lehetséges pályázati lehetőséget meg kell ragadni, amin nyerhetnek. Ebben a pályázatban lépni kell, mindaddig amíg gazdasági kötelezettség vállalással nem jár. Rétság viszonylatában, ilyen gazdasági feltételek mellett, esztelenség ilyenbe belemenni, hazardírozás. Éves költségvetés 10 %-át egy tanuszoda vinné el. Se az óvoda, se az egészségügyi intézmény fele annyit sem kap, mint az uszoda, 100-150 gyermekre. A Pénzügyi bizottság mindkét javaslatát elfogadásra javasolja. Bízzák meg a polgármestert, hogy forrásokat kutasson fel. Beszéljenek tisztán, a lakosság felé is. Mezőfi Zoltán polgármester: Egyenlőre ez a határozati javaslat csak a pályázat beadásáról szól. Majd a későbbiekben visszakerül ide. Tényleg beszéljenek őszintén, abban is egyet értettek, hogy ez csak pályázatnak van nevezve, nem ők nevezték el. Ez egy hitelkonstrukció. Az nem állja meg a helyét, hogy ők építsenek maguknak egy uszodát pályázatnak nélkül. Ez kb. 15 év alatt másfél %-os hitelkonstrukció, tehát azért tudnak ennél jobbat? Jelen pillanatban uszoda építésre nincsen alkalmas forrás, ami idekerülhet, sikeres terv készítés kapcsán. Ez a program azért került ide, mert most van egy ilyen kiírás. Nem ő találta ki. Ne járassák le ideje korán ezt a programot, még mielőtt a pontos részletek kiderülnének. Az elmúlt napokban is tanúi lehettek arra, hogy szinte naponta változnak a kiírás egyes feltételei. Várják meg a konkrét végkifejletet. Utána még mindig dönthet a képviselő-testület. Most arról döntenek, hogy adják be a pályázatot. Az utódaikkal kapcsolatos kötelezettség vállalásról annyit, hogy az unokák nem csak azt fogják számon kérni, mit tettek meg, hanem azt is, hogy mit nem tettek meg értük. Az utókor helyett nem nyilatkozna. Most adják be ezt a pályázatot. Egy konkrét javaslata van, amit visszavonásra javasol, hogy nemcsak a polgármester feladata, hogy partnereket keressen, az ebbéli kimenetele a dolognak nagyon kétséges. Ehhez pénzt szerezni a környékbeli pénztelen településektől kétséges vállalkozás. Természetesen a polgármester el fog járni ennek érdekében, de azt határozottan ellenzi, hogy majd a környékbeli települések támogatásának tükrében fogják eldönteni, hogy kell-e tanuszoda, vagy sem. Ezt rossz lépésnek gondolná, ez nem ezen múlik. Még egy konkrét javaslata van, mégpedig, hogy van egy kistérségi iroda, aki pontosan ezzel foglalkozik, abban dolgozik egy kistérségi irodavezető, és kistérségi menedzser. Akinek a 25 településen ez a megbízatása. Ráadásul rétsági, Gresina Istvánnak hívják. Javasolja kérjék meg őt, illetve őt is, hogy járjon el ebben a kérdésben. Javasolja belevenni a határozatba, hogy kérjék fel őt is. Mocsári Gergely képviselő: Ő nem úgy látja azt a felvetést, hogy a polgármester keresse meg a kistérségi önkormányzatok vezetőit a tanuszoda kérdésében, ahogy a polgármester úr értelmezi. Ő természetesnek tartja, hogy miután a képviselő-testület állást foglal, köteles is visszavinni tájékoztatás jelleggel egyrészt a kistérség elé a témát. Másrészt úgy gondolja, hogy amikor először döntöttek a kistérségi polgármesterek, hogy hát igen, Rétság vállalja fel a dolgot, teljes kötelezettségvállalással. Úgy gondolja, részükről természetes dolog, hogy ez majd Rétság megoldja. Ugyanakkor az is természetes dolog, hogy tudomásukra kell hozni, hogy Rétság nélkülük valószínűleg nem tudja megoldani a kérdés. Továbbra is azt mondja, hogy a program neve Kistérségi Tanuszoda Program. Nem véletlenül került a névbe a kistérség kifejezés. Nemcsak a hasznosítást illetően, hanem a beruházást illetően is fontossága van a szónak. A települések óvodásait, iskolásait rendszeresen, legalább évi 8-10 alkalommal elviszik Vácra a tanuszodába. Ennek nem kis anyagi kihatása van. Ő természetesnek tartja, hogy a polgármestert ezzel a feladattal megbízták. A testület most nem azt mondja ki, hogy egyáltalán nem foglalkozik a témával, de elvárja, hogy a kistérség települései is vegyenek részt az anyagi támogatásban. Rétság nem zárkózik teljesen el, hisz nem ellenségei a saját gyerekeiknek. Egyébként kiadással jár a jelenlegi rendszer is, hogy más városba hordják el a gyerekeket. Még az az összeg is lehet, hogy sokat jelentene, ha azt az összeget, amit a jelenlegi rendszerre költenek Rétságnak adnák. Kéri ezeket a felvetéseket a polgármester úr mondja el a kistérségi települések vezetőinek. Mezőfi Zoltán polgármester: Ezt határozat nélkül is így gondolja. Ezt meg is fogja tenni, sőt kötelessége is. Csak a határozati javaslat kapcsán emelt szót, hogy ez egy bumeráng tud lenni, adott körülmények között. Jó határozati javaslat. Mindenképpen vissza fog kerülni. Jávorka János képviselő: Ő megköszöni a kistérség település vezetőinek, hogy áldásukat adták a megvalósulásra. Ennyibe azért nem szabadna hagyni a dolgokat. A kistérségi társulásban utána kell járni, hogy anyagilag mennyivel tudnának hozzájárulni a beruházáshoz. A pályázat nem pályázat, hanem kedvezményes hitel. Az uszoda annyira kicsi, hogy ott semmilyen sportrendezvényt rendezni nem tudnának. A művelődési házat 45 millióért ne üzemeltessék, de a tanuszodát 65 millióért igen? Ha a kiírást megnézik, a 65 millió forint konkrét tény. Javasolja, hogy támogassák a pályázaton való részvételt, de a kistérségtől valamilyen anyagi támogatást próbáljanak szerezni. Mezőfi Zoltán polgármester: Természetesen az üzleti tervben szerepelni fognak az egyéb kiegészítő létesítmények is, pl. gyógymasszázs, szauna, vagy akár fitness centrum. Ezek hosszú távon hozzájárulnak a fenntartási költségekhez. Ő természetesen kötelességének tartja, hogy a kistérség többi polgármesterét megkérje, felkérje a támogatásra. De tudomásul kell venni, hogy Rétság is nehéz szívvel tudna most támogatni egy más településen megvalósítandó beruházást. Mindenki jól tudja, hogy a közös orvosi ügyelet fenntartása esetén is nehéz a lakosság arányos hozzájárulást megkapni Rétságnak. Úgy kell kikönyörögni a településektől, a közüzemi díjakat is alig tudják fizetni. Ez a program nem a jövő eltékozlása, hanem a jövő irányában tett lépés. Még mindig ott tartanak, hogy a pályázat beadásáról döntenek, és nem kell felvállalnia a testületnek elkötelezettséget. dr. Tóth Mária képviselő: Valószínűleg rosszul értette a Pénzügyi Bizottság elnökének előadását, mert ő végig részt vett a bizottsági ülésen, ott fel sem merült, senkitől nem hallotta, ő maga sem mondta, hogy a művelődési házat be kellene csukni. Azt viszont mondta, és továbbra is mondja, hogy óriási költsége van, azt nyugodtan meg lehetne felezni. Az elég is lenne a tanuszoda évenkénti törlesztésére. Az elnök úr valószínűleg rosszul jegyzetelte amit mondott, vagy rosszul emlékszik rá, vagy félreértette. Változatlanul ez az álláspontja. Valamiféle autóbuszról is volt szó itt az előbb, hogy azzal lehetne közlekedni. Valóban így van, lehetne, sok-sok autóbuszt lehetett volna már venni abból, amit a művelődési házra fordítottak. Rengeteg helyre járhatnának fiatalok is, és öregek is, kirándulni vagy színházlátogatásra, vagy bármilyen más célra. Úgy emlékszik volt is olyan vezető, hogy programjaiban az autóbusz vétel szerepelt. Azt, hogy itt felelőtlenül döntenek-e vagy sem ebben a kérdésben, ez mindenkinek a saját felelőssége. Nem kell mutogatni nekik a következő önkormányzatokra, és sajnálni őket, azért hogy micsoda terhet raknak a nyakukra. Aki itt van, minden önkormányzati tag, a polgármester is, önként vállalta ezt a helyzetet. Ez abszolút természetes. Azért vannak itt önként, megválasztották őket, mert jelentkeztek erre a pozícióra. Nem tudja miért kell mindig vagy visszamutogatni, vagy előre mutogatni, nagy félelemmel. Változatlanul fenntartja a véleményét, hogy meg kellene próbálni, és változatlanul fogja ismételni, hogy a művelődési háznak óriási a költségvetése. Tessenek megnézni, hogy az állam mennyi normatív támogatást ad, egy 3000-es településnek a művelődés támogatására. Annak több mint tízszeresét fordítják ők, az önkormányzat pénzéből erre. Kikéri magának hogy azt szeretné, hogy a művelődési ház becsukjon. Nem erről van szó, csak arról, hogy kevesebb költségvetéssel, kisebb személyzettel, és minél hasznosabban dolgozzon. Mezőfi Zoltán polgármester: Szavazásra teszi fel a Pénzügyi Bizottság konkrét módosító javaslatát, miszerint “ a képviselő-testület kinyilvánítja, hogy a tanuszoda minden kistérségben programban szét kíván venni, pályázatot nyújt be az A típusú tanuszoda megvalósítása érdekében. Eredményes pályázat esetén a feltételek ismeretében dönt a beruházás megvalósításával kapcsolatos kötelezettségek vállalásáról. A javaslatot a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta. Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta a Sport XXI. tanuszoda pályázat benyújtására vonatkozó előterjesztést. A képviselő-testület kinyilvánítja, hogy a “tanuszoda minden kistérségben” programban részt kíván venni, pályázatot nyújt be az A típusú tanuszoda megvalósítása érdekében. Eredményes pályázat esetén a feltételek ismeretében dönt a beruházás megvalósításával kapcsolatos kötelezettségek vállalásáról. Határidő: pályázat benyújtására április 1., majd folyamatos Felelős: Mezőfi Zoltán polgármester Bulejka András főmunkatárs Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testület megbízza a polgármestert, hogy a tanuszoda létesítés és üzemeltetés anyagi támogatatása érdekében keresse meg a kistérséghez tartozó települések önkormányzatait és a városban működő üzemeket. Határidő: folyamatos Felelős : Mezőfi Zoltán polgármester Patterman Józsefné és Pusztai Edgár távozott az ülésről. 10./ Támogatási kérelmekMajnik László Pénzügyi Bizottság Elnöke: A bizottság, figyelembe véve, hogy 325 eFt áll ilyen célokra összesen és egész évben rendelkezésre a költségvetés szerint, rövid vita alapján az alábbi javaslatot terjeszti a testület elé. A Cigány Kisebbség kérelmére az augusztusi Roma nap rendezvény támogatására 50 eFt-ot javasol. Mocsári Gergely képviselő: A nyári programokra tartalékoljanak bizonyos összeget. Girasek Károly képviselő: Elfogadásra javasolja a bizottság javaslatát. Mezőfi Zoltán polgármester: Szavazásra teszi fel a Cigány Kisebbségi Önkormányzat támogatási kérelmével kapcsolatos bizottsági javaslatot, miszerint a Cigány Kisebbségi Önkormányzat 50 eFt támogatásban részesüljön, amit a képviselő-testület 11 igen szavazattal elfogadott. Majnik László Pénzügyi Bizottság Elnöke: A Repülőklub ez esetben külön kérelmet nem adott be, a sporttámogatásokhoz adta be annak idején. Úgy vélik, hogy ilyen nagyságrendű rendezvénynél, amely egyébként belépős, és más bevételekkel is rendelkezik, az esetleges 50-100 eFt támogatás nem bírna különösebb jelentőséggel, ezért inkább más jellegű támogatásokat javasolnak. Ebbe többek között beletartozik a tereprendezés, a színpadállítás, a hangosítás, a bérleti díjakról való lemondás és egyéb nem pénzbeli támogatások. dr. Katona Ernő alpolgármester: Nem tudja, hogy a tavalyi évről részletes költségvetése beszámolót nyújtottak –e be. Maga a rendezvény nagysága, és a felvonultatott programok miatt a költségek igen jelentősek, melyhez minden támogatást örömmel vesznek. Kapecska Ferencné jegyző: A tavalyi év elszámolására vonatkozóan nem nyújtottak be semmit. A sport egyesületek támogatása kapcsán a 2005. évi költségvetési tervezetet ismertették. Összesen 5.600 eFt költséggel tervezik az idei rendezvényt. Girasek Károly képviselő: Rétság méltán büszke lehet arra, hogy a városban a repülő nap megrendezésre kerül. De azt gondolja, a város elég sok támogatást adott eddig is, és ezután is fog, ezt helyesli is. Ez az egyesület nem rétsági. Gazdaságossá tudták tenni magukat, bár az első két évben nem így volt. A területet nem csak hogy ingyen megkapják, hanem gondozottan, lekaszálva, rendbe téve. Több szolgáltatást díjmentesen biztosít a város közel 1 millió forint értékben. Olyan területeket adnak ingyen, amit ők tovább értékesítenek reklám célból. Ezt a támogatást továbbra is érdemes biztosítani, ez nem kevés. Örülni kell, hogy a repülőklub jó rendezvényt tudott kitalálni, és gazdaságossá tudta tenni. 50-60 eFt-os támogatással nem túl sokra mennek, maga részéről felajánlja segítségét. Érti amit az alpolgármester úr mond, hogy ezek a bevételek a rendezvény után fognak megjelenni. Amit tudnak adni, azt adják is. Színpadot, technikát, polgárőrséget stb. Ha tudnak dologiba többet adni, adjanak többet. Mezőfi Zoltán polgármester: Azért ne becsüljék le az 50-60 Ft-okat. Minden egyes forint számít. Jelen pillanatban veszteséges a rendezvény, támogatásra méltónak találja. Bízva abban, hogy azon túl, hogy Rétság város hírnevét messzire viszi, önfenntartó rendezvény lesz. dr. Katona Ernő alpolgármester: Annak a területnek a rendbehozataláért nem csak a város tett, hanem mások is. A kaszálást traktor bérléssel oldották meg, amit kifizettek. Jómaga is segített a terület rendbetételében. Adott az önkormányzat segítséget, de nem mindent ők adta, ne értékeljék fel magukat, ne számszerűsítsenek, mert ez hibás gondolkodáshoz vezet. Most is egyetért vele, hogyha nyereségesek lesznek, kérjenek tőlük kimutatást, akkor tartsanak igényt rá. De mindaddig amíg a nyereségességet nem tudja az önkormányzat bizonyítani nem tarthatják a markukat. Feltételezi, hogy ha nyereség származna, a rendezőség azt vissza is forgatná ide, pontosan a területfejlesztés érdekében. A Repülőklub is elkövette azt a hibát, hogy nem számoltak be a tavalyi eredményekről. Jávorka János képviselő: Véleménye, hogy most ne foglaljanak ebben a kérdésben állást. Várják meg, milyen igények jönnek még be a következő hónapokban. Részletes költségvetés ismerete után döntsenek. Kotroczóné Somosi Éva képviselő: Az ő kérése, hogy igenis számszerűsítsék, amit az önkormányzat ad. Ne kicsinyítsék le, mert igenis elég nagy értéket képvisel, amit nem közvetlen anyagi támogatásként adnak. Nem szabad leminősíteni. dr. Katona Ernő alpolgármester: Több résztvevős a dolog, ne mondja az önkormányzat, hogy csak ő tett a terület rendben tartásáért. Kotroczóné Somosi Éva képviselő: Ők nem mondták egy szóval sem, hogy csak ők adtak, vagy tettek valamit. Ki kell mutatni mennyit adtak. dr. Katona Ernő alpolgármester: Ki lehet mutatni, de akkor kérjék be az összes résztvevőtől, ki mennyit fordított rá. Nem kicsinyítette amit az önkormányzat adott, de nem akarja, hogy olyan színezete legyen a dolognak, hogy csak az önkormányzat adott. Sok résztvevő volt. Sokat tett az önkormányzat, de nem csak az tett. Mezőfi Zoltán polgármester: El tudja Jávorka úr javaslatát fogadni, hogy visszatérjenek erre a kérelemre. Girasek Károly képviselő: Sport támogatásokkal kapcsolatban kikötések vannak, mit kell benyújtani az egyesületeknek az igényléshez. Ezt ők is benyújtották a múltkori esetben. De a tavalyi elszámolással kapcsolatban nem nyújtottak be semmit, a plusz köröket nem az önkormányzat miatt futják. Ha itt lenne a költségvetés nem futnák a plusz köröket. Az ÁSZ vizsgálat is előírta a támogatásokhoz a részletes költségvetést. Kapecska Ferencné jegyző: Az ÁSZ vizsgálat nem azt mondja ki, hogy csak részletes költségvetés alapján dönthet a képviselő-testület, hanem azt mondja ki, hogy a képviselő-testület csak meghatározott célokra adhat támogatást, és ennek a felhasználását megállapodásban rögzíteni kell, és azt ellenőrizni is. Mezőfi Zoltán polgármester: Szavazásra teszi fel Jávorka képviselő úr módosító javaslatát, miszerint a részletes költségvetés ismeretében később döntenek a támogatásról. A javaslatot a képviselő-testület 11 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta. Majnik László Pénzügyi Bizottság
Elnöke: Az Általános Iskola úszásoktatásához 20 eFt támogatást javasolnak.
Majnik László Pénzügyi Bizottság
Elnöke: Az általános iskolai természetismereti tábor támogatásához
32 eFt támogatást javasol a bizottság.
Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete a nyári programok és kulturális rendezvények támogatására vonatkozó kérelmekben az alábbiak szerint döntött. 1.) A Cigány Kisebbségi Önkormányzat augusztus 14-i Roma napi rendezvényének szállítási költségeihez elszámolási kötelezettséggel 50 eFt támogatást biztosít. 2.) Az általános iskolai tanulók részére az április 25-29. közötti úszásoktatás és úszásgyakorlás költségeihez a képviselő-testület 20 eFt támogatást biztosít. A támogatás szállítási költségekre használható fel. 3.) Az általános iskola 3-4. osztályos tanulóinak május 23-27. közötti természetismereti táborban való részvételéhez a képviselő-testület tanulónként 1.000 Ft, összesen 32 eFt támogatást biztosít. A támogatás szállás költségre használható fel. A megállapított támogatások felhasználására és elszámolására vonatkozó megállapodásokat meg kell kötni. 4.) A július 1-3. közötti, “Ultrakönnyű Repülők találkozója” rendezvény közvetlen anyagi támogatásáról a rendezvényre vonatkozó részletes költségvetés ismeretében a képviselő-testület később dönt. Határidő: értesítésre április 8., megállapodás megkötésére április 15. Felelős: Kapecska Ferencné jegyző 11./ Tájékoztató a kiemelt feladatok állásárólGirasek Károly képviselő: Polgármester úr tájékoztatójában írja, hogy március 9-én eljárt a 34 ha-s terület ügyében, és tárgyalt megnevezett személyekkel. Az lenne a kérdése, készült-e írásos emlékeztető, és megtekinthető-e, ugyanis ez jelentős téma. Mezőfi Zoltán polgármester: Képviselő úr előtt van az emlékeztető, le van írva mi történt. Amilyen emlékeztetőre Girasek úr gondol, nem készült. Girasek Károly képviselő: Ma már az üzleti világban, ha két partner tárgyal, készül emlékeztető, amit alá is írnak. Hiba, ha ez nem történik meg. A szó elszáll, hatékonyabb az emlékeztető készítése, az kötelezi a partnert. Javasolja, a jövőben készítsenek emlékeztetőt a fontosabb ügyekben. Vegye bíztatásnak a polgármester úr, hogy sokkal több ilyen tárgyalásra van szükség, mert ha ők nem sürgetik, más nem fogja sürgetni helyettük. dr. Katona Ernő alpolgármester: Számtalan levélváltás volt ez ügyben, jól dokumentálják a tett lépéseket, nem tudja, érdemes-e elveszni a papírokban. Nem biztos abban, hogy hatékonyabb valami, ha papírokat gyártanak. Mezőfi Zoltán polgármester: Konkrétan el szokták mondani, hivatkozzak az ő szóbeli elmondásukra. Nem kell összekeverni a Nemzeti Földalap kezelőt az üzleti szférával. A patt helyzet a jogi szabályozatlanságokból adódik. dr. Tóth Mária képviselő: A 34 ha-s üggyel kapcsolatban konkrét indítványa, hogy keressék meg a két országgyűlési képviselőt, hogy akár közösen is járjanak el ez ügyben az országgyűlés előtt. Ha úgy gondolják, a képviselő-testület összes tagja aláírhatná a megkeresést, sőt kifejezetten jónak tartaná, ha a honvédelmi miniszter urat is megkeresnék, kérve a segítségét. Még külön a volt honvédelmi miniszter urat, Keleti György urat is meg lehetne keresni, aki akkor volt miniszter, amikor a laktanyát bezárták. Mezőfi Zoltán polgármester: Valamennyi vezetőhöz, miniszterhez, államtitkárhoz eljuttatták már kérelmüket, van aki válaszolt, van aki nem válaszolt. Azzal egyetért, hogy a két országgyűlési képviselőt felkérjék. Ez országos történet, több mint kétszáz ilyen ingatlanról van szó. Meg fogja kapni a két országgyűlési képviselő a tájékoztatást, felkérik őket interpellációra. dr. Szájbely Ernő képviselő: Csatlakozik a képviselő asszony felvetéséhez, ő is úgy gondolja, hogy a levelezésekkel nem sokra jutottak. Sajnos kapcsolat rendszereken múlnak a dolgok. Ha valakinek nincs kapcsolat rendszere, azokat az embereket kell megkeresni, akiknek van. Többek között ilyenek az országgyűlési képviselők is. Igénybe kell venni a segítségüket. Ugyanez a történet, bár nem ennyire égető a művelődési központ ügye is, fele még mindig honvédségi tulajdon. dr. Katona Ernő alpolgármester: Nem tudja, létezik-e az érintett önkormányzatoknak valamiféle szövetsége, akik közösen tudnának fellépni, mert 100 települést már nem lehetne olyan könnyen lesöpörni. Meggondolásra javasolja, hogy összefogással kellene elindítani az ügyet. Mezőfi Zoltán polgármester: Ha valaki végigkísérte az eseményeket, láthatta, hogy ahova módjuk volt személyesen elmenni, ott eljártak. Nem könnyű ezekre a helyekre bejutni. A vonatkozó jogszabályokat nincs módjában senkinek megváltoztatni. Való igaz, hogy az országgyűlési képviselők interpellációja ebben esetleg segíthet. A telekhiány nagyon feszíti a települést. Girasek Károly képviselő: Nincs konkrét szövetség, de van városi önkormányzatok szövetsége, és települési önkormányzatok szövetsége is. Ezt érdemes lenne meglépni, és mindent, ami nyilvános. A törvényhozás lassan mozog, ha a települések összefognak, az késztetőleg hathat. Ne vegyék rossz néven, de azt nem hiszi el, hogy Balla képviselő úr és Urbán képviselő úr együtt fog interpellálni, bár úgy lenne. dr. Tóth Mária képviselő: Miért ne, ez nem politikai kérdés. Mezőfi Zoltán polgármester: A kormányzat minden évben elkészíttet az MTI – vel egy körképet, amit vissza lehet követni, ahol a polgármesterek összebeszélés nélkül egybehangzóan, ugyanazt nyilatkozzák, hogy itt bizony óriási rendezetlenség halmozódott fel. Ezek után is áll az ügy, pedig megyei jogú városok vezetői is így nyilatkoznak. dr. Tóth Mária képviselő: Az országgyűlési képviselőkre nézve sértő, Girasek úr megjegyzése. Elvárják tőlük, hogy összefogjanak, ők a választóik. dr. Szabó Mariann képviselő: A médiánál nagyobb hatalom nincs. Juszt Lászlónak résztulajdona volt valamikor a Glóbusz nyomdában, őt is meg lehetne keresni. dr. Szájbely Ernő képviselő: Itt van a rétsági laktanya, amit bezártak 1997-ben, és ezt a laktanyát egy közigazgatási határ módosítás ketté vágta. Érdekes módon 2001-ben Rétság 1 forintért megkapta a laktanyának ezt a felét, érdekes módon Tolmács nem kapta meg a másik felét, miért? Jogszabályok ugyanazok, csak nem voltak egyformák az érdekérvényesítő képességek. Ez olyan példa, hogy az adott jogszabályi keretek között is meg lehet találni azokat a csatornákat, ahol bizonyos kérdéseket eldöntenek. Mezőfi Zoltán polgármester: Szavazásra teszi fel dr. Tóth Mária képviselő indítványát, miszerint a két országgyűlési képviselő közreműködését kell kérni a lakóterület bővítéséhez szükséges terület megszerzése érdekében. A képviselő-testület az indítványt 11 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta, és meghozta alábbi határozatát. Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete a lakóterület bővítéshez szükséges 34 ha-os terület tulajdonjogának megszerzésére irányuló több éves eredménytelen eljárást figyelembe véve megbízza a polgármestert, hogy Balla Mihály és Urbán Árpád országgyűlési képviselők közreműködését kérje a terület tulajdonjogának mielőbbi megszerzése érdekében. Határidő: folyamatosa Felelős: Mezőfi Zoltán polgármester A képviselő-testület a kiemelt feladatok állásáról szóló tájékoztatót 11 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta. 12./ Egyebekdr. Katona Ernő alpolgármester: Konkrét javaslata, hogy a laktanya hasznosítására állítsanak fel bizottságot. Ki kell dolgozni a tárgyalási alapot. Jelenleg egyetlen érdeklődő van, már tavalyi év novemberében adott egy projekt javaslatot, ami eléggé kidolgozottnak tűnik. A képviselő társak ezt megkapták. Úgy érzi, ha ezt a bizottságot felállítják, feltétel rendszereket kidolgozzák, felveszik az ajánlattévővel a kapcsolatot, akkor ha úgy látják, az előterjesztés előkészítését is magukra vállalhatják. Javasolja a bizottsága Jávorka János, Majnik László képviselőket, Mezőfi Zoltán polgármestert és saját magát. Girasek Károly képviselő: Valamikor3 éve a testület már létrehozott egy ilyen bizottságot. Hárman voltak benne, jelentősen sajnos nem tudtak ténykedni. Hogy megfelelő módon ki tudják ajánlani a laktanyát, az fontos. Az érintett személyeknek ezt mérlegelnie kell, és nyilatkozniuk. Attól nem zárkózik el, hogy bizottságot hozzanak létre. De az nem lehet a bizottság feladata, hogy ez ügyben előterjesztést írjon. Az előterjesztést a polgármester úrnak, vagy a hivatalnak kell elkészíteni, a bizottság azt véleményezi. Mindent támogat, ami ezt a munkát segíti. Mezőfi Zoltán polgármester: Az ügy horderejére való tekintettel hangzott el a javaslat. Nem arról volt szó, hogy eddig nem csináltak semmit, mert ez nem volna igaz. Ez egy konzultációs ad hoc bizottság lenne. Ajánlattevők részéről konkrét javaslatok már elhangzottak, komolyak is, komolytalanok is. A polgármester és a hivatal erre nem elég, kell, hogy legyen képviselői kontroll, hogy véleményezzen. Számos beadvány nem alkalmas előterjesztésre. Jelöltekkel előre konzultált, azt mondták, nincs akadálya részvételüknek a bizottságban. dr. Tóth Mária képviselő: Az ötlet, az indítvány jó. Se az önkormányzati törvény, se az SZMSZ nem tiltja bizottság létrehozását. Kapecska Ferencné jegyző: Bármikor létrehozhat a képviselő-testület bizottságot. Viszont döntési hatáskört csak az SZMSZ szerint ruházhat át a testület. dr. Katona Ernő képviselő: Nem engedhetik meg maguknak, akár komoly, akár komolytalan jelentkezők vannak, hogy nem vizsgálják meg az ügyeket. Valamilyen szinten foglalkozni kell az összes beadvánnyal. Érdekük, hogy egyetlen javaslat se kallódjon el. Majnik László képviselő: Általános kiajánlás, másrészt a beérkező pályázatokkal kell a bizottságnak foglalkoznia. Kapecska Ferencné jegyző: Sok beérkező ajánlat jogi témát is érint. Egy befektetővel történő tárgyalásnál biztos hogy felmerülnek jogi problémák a hasznosítással kapcsolatban, ezért javasolja a bizottságba dr. Tóth Mária képviselő asszonyt is. Mezőfi Zoltán polgármester: Jó a javaslat, támogatja azt. Jávorka János képviselő: Talán a laktanya elidegenítési tilalom kérdésében is kérhetnék a két országgyűlési képviselő segítségét. dr. Tóth Mária képviselő: Köszöni a bizalmat, legjobb tudása szerint szívesen részt vesz a bizottság munkájában. Kapecska Ferencné jegyző: Törvényi alapja már meg van annak, hogy az elidegenítési tilalom törlésre kerüljön. A módosított jogszabály alapján az önkormányzatok részére átadott ingatlanok vonatkozásában az elidegenítési tilalom kikötésére már nem kerül sor és ezt visszamenőleges hatállyal építették be. Jelezték már az ÁPV Rt. felé, legutóbb a 0148 hrsz-ú terület birtokbaadásakor, és azt közölték, hogy a megállapodás megkötésére hamarosan sor kerül. Mezőfi Zoltán polgármester: Szavazásra teszi fel ad hoc bizottság létrehozását a laktanya hasznosítás további lépései koordinálására, amit a képviselő-testület 11 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadott. Szavazásra teszi fel továbbá, hogy a bizottság tagjai, Jávorka János, Majnik László, dr. Tóth Mária képviselők, dr. Katona Ernő alpolgármester, és Mezőfi Zoltán polgármester legyenek. A javaslatot a képviselő-testület 11 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta, és meghozta alábbi határozatát. Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete a laktanya hasznosításra vonatkozó ajánlatok egyeztetése, a befektetőkkel történő tárgyalás lefolytatása, valamint a hasznosítási ajánlatok testületi előterjesztésének előkészítésesére bizottságot hoz létre. A bizottság tagjai: Mezőfi Zoltán polgármester, Dr. Katona Ernő alpolgármester, Dr. Tóth Mária, Jávorka János és Majnik László képviselő. Határidő: azonnal Girasek Károly képviselő: A városközpont kulturáltságával kapcsolatban a parkoló bejáratának rendbetételére hívja fel a figyelmet. Az optikai kábel fektetése során feltúrták megint a területet, most lenne itt az ideje, hogy pótolják a füvet, illetve a szükséges tereprendezést elvégezzék. A szemétszállítást végző Uránusz Kft-t a kiürített kukákat nem teszik vissza, kéri, hogy hívják fel a figyelmet a vonatkozó rendelet szerinti szolgáltatásra. Mocsári Gergely képviselő: SZMSZ módosítással kapcsolatban nem hagyja nyugodni az a tudat, hogy jogos közérdekű hozzászólást a lakosság ne tehessen az egyebek után. Következő testületi ülésre ezzel kapcsolatban módosító javaslatot szeretne benyújtani, amely lehetővé teszi a testület jóváhagyásával a közérdekű bejelentés megtételét. Jávorka János képviselő: Megtartották a május 1-i rendezvénnyel kapcsolatos első megbeszélést. Tartalmas, igen széles kört megmozgató megbeszélés volt. A jövő hét végére a program is elkészül. Önkormányzat segítségét kéri több témában. Az öltöző épülete igen roggyant állapotban van, sok olyan dolog van ott, amit el kellene szállítani. A futballpályáról fel kellene hozni a hengert, amivel a pálya lehengerlését meg kellene oldani. A WC-ket egy tisztasági meszeléssel kellene rendbe hozni. Úgy tudja, a kormány a közhasznú munkát előtérbe helyezte, ezzel tudnak-e majd élni? Szennyvízhálózatra való rákötés, hogy áll? Tavaly ősszel volt téma Hegedűs Ferenc villanyoszlop áthelyezésével kapcsolatos kérelme, hogy áll ez az ügy? Kapecska Ferencné jegyző: A szennyvízcsatornára rákötés jelenleg 46 %-os. A közmunka program pályázat keretében nyújtottak be pályázatot, 3 fő 1 éves foglalkoztatási lehetőségét kérték, de a pályázat nem járt eredménnyel. Hegedűs Ferenc ebben a kérdésben nem lépett, az áthelyezésekre vonatkozó megállapodás nem került megkötésre. dr. Tóth Mária képviselő: Az
egyik úgynevezett rendőrségi lakás bérlője érdeklődött, megvásárolná a
lakást, van-e erre lehetőség?
dr. Szájbely Ernő képviselő: Polgármester
úr felé intézné kérdését. Megdöbbenve olvasott egy riportot a Rétsági Levélben.
A polgármester laktanyával kapcsolatos nyilatkozata döbbentette meg. A
riportban olvasható “ a képviselők többségének vélt, és valós érdekei miatt
nem célja a mielőbbi hasznosítás”. Ezzel a képviselőket minősíti, és lejáratja
a polgármester. Szeretné megkérdezni, konkrétan kikre gondolt polgármester
úr? Milyen érdekek állhatnak az itt ülők közül bárkinek, hogy hátráltassa
a laktanya hasznosítását? Ezt súlyos vádnak érzi, amit nem lehet szó nélkül
hagyni. Aki itt ül, annak nyilvánvalóan a város érdeke az első. Ezt a súlyos
vádat konkretizálni kell. Kikre gondolt a 12 fő képviselő közül polgármester
úr?
dr. Szabó Mariann képviselő távozott az ülésről.Girasek Károly képviselő: Véleményt írhat egy újságíró, hazudni nem hazudhat. Márpedig az, hogy a képviselő-testület nem döntött, hazugság, mert nem is volt miről dönteni. Ez helyreigazítási kötelesség, ha legközelebb előfordul, akkor határozatot fog kezdeményezni, hogy kötelezzék a helyreigazítás kérésre. A vélemény és a tény állítás két különböző dolog. Véleményért nem lehet bírságolni, de valótlan tény állításért igen. Mezőfi Zoltán polgármester: Az egy régi reflex, ha valakinek más a véleménye, akkor szalad a bíróságra. Kapecska Ferencné jegyző: Egy dolog kétségtelen, hogy igaz. A laktanya hasznosítására vonatkozó befektetői ajánlatot, a képviselő-testület a két és fél év alatt napirendként nem tárgyalt, nem azért, mert levették a napirendről, vagy nem szavaztak benne, hanem azért mert nem került előterjesztés formájában a testület elé. A Sekina alapítvány javaslata, vagy ajánlata, tájékoztatóként valóban ki lett osztva a képviselőknek, de ez a tájékoztató a testületi ülés jegyzőkönyvének mellékletét nem képezi. Egy ajánlatnál a lényeget nem csak úgy kell kiemelni, hogy mit akar csinálni, hanem azt is, hogy hogyan, milyen garanciákkal. Azért is örül ennek a bizottságnak, mert bízik benne, hogy valamilyen előremozdulás lehet a laktanya hasznosítást ügyében, ha napirendként kerül a testület elé, hogy mit ajánl a befektető. Nem biztos, hogy minden ajánlat feltétlenül komoly ajánlat. Ezeket úgy lehet majd elbírálni, hogy megvalósítható, beleilleszkedik az elképzelésekbe, így a testület tud majd dönteni a kérdésben. Jávorka János képviselő: Aki cikket ír, tényszerűen tegye azt, és a nyilatkozó is legyen tényszerű, objektív. Visszatérve Papp úr megsértődésére: ő is jelen volt az informális beszélgetésen, ahol a következő zajlott. Papp úr egy három oldalas írásos anyagban előadta, mit szeretne a laktanyában megvalósítani. Ebben középiskola, főiskola is szerepelt. Ezért felajánlott 50 millió forint vételárat. Személy szerint ő kérdezett rá Papp Ferenc úrra, hogy milyen garanciát tud adni arra, hogy amit leírt, és elmondott meg fog valósulni, akkor Papp úr a következőket mondta: “Garanciát?! Garancia az én személyem.” Ilyen esetben nincs miről tárgyalni. Ugyanis a laktanyai kérdés nem olyan dolog, hogy bárki személye elég legyen garanciának. Csak megalapozott dolgok mentén szabad haladni a laktanya kérdésében. Mocsári Gergely képviselő: Ez az újság szándékosan félrevezető, rossz indulatú. Olyan dolgokat vet a képviselő-testület szemére minden oldalán, és minden sorában, ami megalapozatlan. Előbb az alpolgármester úr szájából hangzott el, hogy ő nem emlékszik komoly ajánlatra. Márpedig a cikk mintha azt sugallná, hogy minden ajánlat komoly volt. Papp úrral kapcsolatban ugyanaz a véleménye, mint Jávorka képviselő úrnak. Lehet, hogy Papp úrnak van véleménye a testületről, de mi a véleményük nekik Papp úrról? Lehet, hogy az még rosszabb. Komolytalan hozzáállást tapasztalt, nem tekintette az önkormányzatot partnernek. Amit látott Budapesten, az megfogta őt, ezt el is mondta a képviselő társainak. Viszont amit Rétságon előadott Papp úr, az megbízhatatlannak tűnt, és így nem lehet partneri kapcsolatról beszélni. A Sekina alapítvánnyal kapcsolatban, pénzügyi forrást ők sem rendelnek ajánlatuk mellé, nincs anyagi háttér. Az újságcikkekkel kapcsolatban jó lenne a három fiatal újságíróval leülni, és megbeszélni, hogy a realitás, az igazság közlés minden újságíró feladata. A tényt tényként kell kezelni. Mivel a polgármester úrral történt az interjú, és mind a 12 képviselőt sértheti az állítás, ezért szeretne a három ifjú újságíróval elbeszélgetni. Keresi az alkalmat erre. Mezőfi Zoltán polgármester: Ezt szabadon megteheti a képviselő úr, de azt hiszi az újságíróknak ettől még ez a véleményük. dr. Katona Ernő alpolgármester: Reméli a bizottsággal elérik a célt a laktanya hasznosítás ügyében, amit eddig még nem sikerült. Ha ez a bizottság minden ajánlattevővel foglalkozik, és nagyobb nyilvánosság is lesz, induljanak el és végezzék a feladatot.
Több tárgy nem lévén a polgármester megköszönte a részvételt, az ülést bezárta. kmft.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|