Rétság újra jegyző nélkül
-
Csütörtökön este újra testületi ülésre gyülekezett a képviselő-testület. Hát persze hogy rendkívüli, és persze hogy zárt ajtók mögött. Ez esetben a zárt ülés indokolt - ha a rendkívüli nem is  - mert személyi kérdésről döntöttek. Illetve dehogy döntöttek, el lehetett az már döntve régebben. Csak most szavaztak. 7 jelenlévő képviselőből 7 arra szavazott, hogy a jelenleg hivatalban lévő jegyző próbaideje lejártával nem kell a városnak. Ez egy egyszerű rövidhírnek tűnik, de azért van itt szépszámmal elemzendő szempont.

Hány jegyző fogy alig 3 év alatt?
     A kérdés csak a helyi viszonyokat nem ismerő olvasót lepi meg. Igen Rétságon nem évtizedekre választanak jegyzőt. Immár az 5. van hivatalban, beleértve a helyettesítésre alkalmazott aljegyzőt is. Úgy látszik itt egy ilyen beosztásban dolgozó vezető köztisztviselő szavatossága, vagy "kihordási ideje" nem éri el átlagosan a 6 hónapot se.
      Csak felsorolás-szerűen:
      A polgármesteri hivatal jegyzői feladatát Kapecska Ferencné látta el már majd 20 esztendeje. Törvényességre felügyelő, sokat dolgozó vezető volt. Rendet tartott, és kézben tartotta az ügyeket. A 2006-ban tartott választásokkal megalakult új testületi munkában azonban - információink szerint - többször került nehéz helyzetbe, érték támadások. Mert hát hivatala szerint a törvényes működést kellett garantálnia, és persze történtek kisérletek ettől való eltérítésére. Mivel elérte a nyugdíjkorhatárt, inkább választotta a nyugodtabb szabadabb életet, mert hiszen szakértőként sokan most is számítanak tudására, tapasztalatára. Lemondott hát, nyugdíjba vonult. 
     Volt jegyzői pályázat, 7 jelentkezővel, közöttük érdemi, nagy gyakorlattal, egyetemi doktori jogi végzetséggel is rendelkezők. Egyiket sem választották. Sőt azt a személyt sem, akit körjegyzőség alakítása címen eleve felkértek és biztattak, de erről később. 
     Választottak egy jegyzőt Huszár Zoltán személyében, akinek formailag ugyan megvolt a közalkalmazotti gyakorlati ideje (Közterületkezelőnél volt valami brigádvezető) jegyzői gyakorlata azonban semmi. Névleges megbízásban aljegyzőként ténykedett egy Pest megyei településen talán másfél évig. Ennyi. Ettől még lehetett volna jó. Itt nem volt próbaidő, kinevezték az idők végezetéig. (Ismétlem, más referenciával, tapasztalattal rendelkező pályázóval szemben!) A nagy reményekkel indult hivatalvezetőt tejben vajban fürösztötték, el voltak tőle ájulva, mindenféle különleges juttást kapott. Takarékosság címén neki mindjárt volt pénz több százezres laptopra, kapott utazási költségtérítést, holott nem is utazott naponta Pestre, és egyéb jutatásokat. 
     A problémák persze ugyanott jelentkeztek, ahol Rétságnak van a gyenge pontja. Mert az látszik, valakiknek érdeke fűződik ahhoz, hogy ne legyen törvényesség, ne legyen érdemi nyilvánosság, és az ügyek végülis a háttérben döntődjenek el. Igen, az ő idejében volt a legtöbb rendkívüli ülés, a legtöbb előkészítetlen napirend, a legtöbb szóban felvetett súlyos következmményekkel járó határozat, szinte korlátlan felhatalmazások a polgármesternek, amivel soha nem számolt el, és hasonlók. Csak megemlítem, hogy nevéhez fűződik az a per is, amelyben szakmai tudásának legjavát adva határozottan állította, hogy Rétságon a közérdekű adatok az önkormányzat tulajdonát képezik. Ezért pert is indított honlapunk ellen. A törvények ugyan mást mondanak, a bíróság is másként látta. Úgy veszették el mint a p... (pillanat). (Erről beszámoltunk >>>)
      Mi történt? Ugyanezekért kezdték számonkérni azok a képviselők, aki megszavazták. Az előkészítetlenségekért, a jogsértőnek vélt ügymenetekért, a hivatal működésképtelenségéért. Tehát pont azért, amit tulajdonképpen elvártak, csak amikor kényelmetlenné vált, akkor már nem vállalták. Erre ő több hónapig tartó "súlyos" beteg lett. Helyettesíteni kellett. Majd egyszer még megjelent a hivatalban és ultimátumot nyújtott be. Kapjon milliós jutalmat, akkor lelép. Na mit gondolnak megkapta? Meg hát! Több mint 2,5 milliójába került a városnak ez a kaland. Nem volt ismét jegyző, úgy egy év után. Mivel jegyző nélkül nem lehet működni - bár kisérletet tettek rá - Makrai Piroska aljegyzőnek kellett aszisztálni a testületi ügyekben, miközben a saját feladatait is számonkérték tőle. Ő vezette hát hónapokig - harmadiknak - a hivatalt alig két év alatt. Az események aztán gyorsultak, mert a többiek ennyit már nem bírtak ki.
     2008 szeptemberétől - immár próbaidő kikötésével - jegyzőnek választották Dr. Guba Zsoltot, akinek tapasztala és végzettsége is megfelelő volt. Csak éppen a munkafeltéltelek nem. A hivatal teljesen szétzüllött (Teljesen egyértelmű, hogy a szétzüllés Huszár Zoltán "áldásos" tevékenységének eredméyne, mert hivatalának átvételekor példamutatóan precízen, naprakészen került átadásra a munkakör és az ügyek. Még az pár nappal korábbi testületi jegyzőkönyv is elkészült. Ő már nem tudta ilyen módon átadni a tennivalókat. Egyáltalán sehogy nem adott át semmit, otthagyta mint eb a Szaharát... Jutalmat is kapott érte, miliósat!) Félreértés ne essék nem a dolgozók züllöttek szét, többségük igyekezett helyt állni a nehéz helyzetben is - nem voltak fellelhetők alapvető iratok, és hasonló problémákkal találta magát szemben. Szintén elvárták, hogy lojális legyen a törvénysértésekkel, majd ugyanezért támadták. Ő időben lépett, a karácsonyt már nem a rétságiakkal ünnepelte. 
     Újra elővették az aljegyzőt, és újra pályázatot hirdettek. 2009 márciusában 4 pályázó közül választották Fejes Zsoltot a hivatal vezetőjének és a törvényesség őrének. Nem könnyű helyzetét ugyancsak nem kell ecsetelni. Alapvető dokumentumokat nem tudtak számára adni, az elvárások ismertek, és a 6 hónap "próbaidővel" gyakorlatilag sakkban is tartották. Hogy milyen sakkban az jó kérdés, mert olykor sakk-király, olykor sakk-gyalog, olykor ezek együttes szorításában kellett megtalálni a jó lépést. Lojális akart lenni, így aztán nem léphetett fel sziogorúan a jogsértések ellen. Eszközök, információk híján tény, hogy nem volt képes 5 hónap alatt sem rendet teremteni a hivatalban, és kialakítani egy működősképes szervezti formát. Így aztán azok fűrészelték el, akik tulajdonképpen nem is igazán akarták, hogy határozott, a törvényekhez ragaszkodó ember parancsoljon megálljt az átgondolatlan testületi többséggel megvalósuló ámokfutásnak. Ő volt - az aljegyzőt is beleszámítva - a város 5. jegyzője ebben a ciklusban.

Mi lesz ezután?
     A kérdés ugyancsak jó, mert jegyző nélkül egy városi hivatal nem működhet. Persze vagy egy bármikor a szögről leakasztható aljegyző, akinek ugyan a helyettesítés hivatali kötelessége, de aggodalommal figyeljük, meddig birja e méltatlan és megoldhatatlan feladatot egészéggel, türelemmel, cérnával. Jegyzőnek lenni kell, ha nem lenne, lehet kirendelést kérni, de testületi ülés, hivatali működés nem lehetséges a törvényesség őrének hiányában. Egyszerűen nincs aki aláírjon fontos iratokat.
     Persze majd új pályázatot fognak hirdetni. Erről még nem döntöttek. Ez a törvényes út, és egyben ez a nevetséges út is. Az egész ország ezen a városon röhög, és az érdemleges pályázóknak - tájékozódva a viszonyokról - már eszébe sem jut benyújtani ide bármit is. Ki is vállaná ezt az áttekinthetetlen, kezelhetetlen helyzetet? Akármilyen kiváló jegyző kerülne, itt csak teljes bizalommal, felhatalmazással, és annak a vállalásával kellene kinevezni, hogy bizony a pénzügyeket rendbe teszi, ez alatt pedig azt is érteni kell, hogy a hivatalban engedély nélküli kifizetéseket felderíti, megakadályozza, az intézmények működését veszélyeztető elvonásokat átértékelve garantálja a működést, és mindenekelőtt részletesen indokolt, átgondolt előterjesztéseket enged csak át. Olyat, ami minden szabálynak megfelel. No "ezek" éppen ezt nem akarják! Az alapvető ellentmondás tehát adott. Így aztán ismét várható, hogy a pályázók közül - senkit nem sértve ismeretlenül és előre - a futottak még kategóriában induló - csupa ide nem való személyből kell ismét egyet választnai, csak azért, hogy legyen. Majd újabb fél év múlva azt is lapátra tenni. Már-már azon gondolkozom, hogy levelet írok a Guines Rekordok könyvébe, mert egészen biztos, hogy ez a jegyzőváltás világszám.
     Amit tényleg lehetne tenni: még a pályázat meghirdetése előtt megkeresni és pályázásra felkérni néhány olyan szakembert, aki a helyzetet pontosan ismerve meg is tudja oldani a feladatot. Hát ez nem könnyű lecke, akárki is teszi. Egy ezen ügyben meg hiteletlenné vált polgármesterrel nagy valószínűséggel érdemesült jelöltek komolyan nem is tárgyalnának. Mert hát volt itt már felkérés, igéret, és aztán nagy csalódások. Egyszerűen zsákutca...
     Igen az lenne a legjobb megoldás, ha az egész helyzetet előidéző testület polgármesterestül elismerné a felelőségét ezen ügyekben és testületileg felállnának. Ne mindig szegény jegyzőknek vezényelnének oszolt, hanem magukat oszlatnák fel. Erre már nem sok idejük maradt, hiszen egy évvel a választások előtt nem lehet, az pedig október eleje.

Az első jegyzőválasztás
    Talán mert ott van minden baj gyökere, érdemes pár mondat erejéig feleleveníteni az első pályázati tapasztalatokat. Nem túl részletesen, hiszen elolvasható >>>.
     A helyiek pontosan tudják, hogy Kapecskáné nyugdíjbavonulását követően felmerült, hogy Bánk és Tolmács településekkel közös hivatalt kellene működtetni. (Afféle körjegyzőséget, de egy városnál ez nem pontos kifejezés) A szomszédos települsek igent mondtak, hiszen mindenki jól járt volna ezzel a megoldással. Pályázatra felkérték Bánk akkori (és mostani) jegyzőjét Torma Andreát. Nagyon finoman fogalmazok, pedig nem titok: beigérék neki ezt az állást. Aztán jól becsapták, nem is elsősorban a pályázót, hanem a csatlakozni szándékozó településeket. Időben észbekaptak és kiléptek ebből a méltatlan játszmából. 
     Bánk és Tolmács azóta közösen alakított körjegyzőséget, és pályázati eljárásban megválasztotta jegyzőjének Torma Andreát. Megnézhető az ottani munka. Naprakész, törvényes, rendezett és szabályozott, a települések fejlődnek, gazdag kulturális és sportélet valósul meg. Ha az üdülőterületet is számításba vesszük nem kisebb lakosságszámmal kell számolni, mint Rétság. Jó igaz, nem működik annyi intézmény és nincsenek körzetközponti feladatok. Bár itt sem ezekkel vannak a fő gondok.
     Miért nem kellett Torma Andrea? Minden valószínűség szerint éppen azért, mert következetesen és jól akarta csinálni a dolgát. Pályázatában is leírta, hogy a törvényesség alapján, korrupciónak az árnyékától is mentesen vezetné a hivatalt és szolgálná a testületet. No ezek mélyen elgondolkoztatták a "zenekar" tagjait, és minden előzetes egyeztetés, igéret ellenére kikosarazták. És a 7 jelöltből is mindenkit aki jó lett volna. Végül az akkori "merítésből" úgy jó a végefelé találták meg a számukra alkalmas embert. A következményeket meg ismerjük.
     Ha akkor helyesen és törvényesen döntenek volna - mert ismétlem Huszár Zoltánnak nem volt jegyzői gyakorlata - akkor ma nem tart itt a város. Igaz, sok-sok haveri igéretet mutyizást és egyebet sem lehet lenyeletni a testülettel és a jegyzővel, de legalább a város működőképessége megmarad. Ugyan kérem, kit érdekel a város, ha már egyszer hatalomban vannak? Hát ez tényleg elgondolkodtató!

Kit terhel a felelősség?
      Meg lehet ezt fogalmazni egyáltalán? Ezt persze azok vetnék fel, akik mindenféle jogi és főként politikai felelősségtől mentesülni akarnak. Pedig egyértelmű, hogy felelősnek lennie kell. Kéremszépen a jegyzőválasztás nem egy jégeső, vagy cunami, hogy nem lehetett vele számolni és elver mindent. Nem lehet a jelöltekre fogni, mert pályázni mertek. Igenis azok felelőssége, akik kellő körültekintés nélkül választottak jegyzőt, és a választás után pedig az elemi feltételeket sem biztosították a normális munkavégzéshez.
     Egyértelmű tehát, hogy erkölcsi felelőség terhel minden képviselőt, akik megszavazták a Bánk-Tolmács alku felrúgását, vagy nem szavazták meg a beigért jelöltet. Minden képviselőt, aki eleve úgy szavazott, hogy olyan jegyző legyen, aki "nem akadályozza az elképzeléseket". És akkor finoman fogalmaztam.
     Legfőképpen pedig a polgármestert terheli felelősség. Az ő esetében jogi és akár munkajogi felelősség is megállapítható. Mert a törvények értelmében a hivatalt a jegyző vezeti, a polgármester irányításával. Ha a hivatal vezetetlen, irányítatlan, egyértelműen a polgármester felelősége. Azon túl a döntések, a rendeletek végrehajtásáért is a polgármester felelős. Neki ellenőriznie kell, és intézkedni a törvényes helyzet megteremtéséért. Nos ezért is jogilag felelős, hiszen az önkormányzat hozott helyi rendeleteket - pl. költségvetés, rendezési terv és egyebek - amelyet már a szavazás pillanatában nem is akartak betartani. Ugyanez a helyzet a személyzeti politikával. A polgármester igenis felelős a rábízott város működtetéséért. Ő az egyetlen, aki ezen felelősségét sem felfelé a kormányra mutigatva, sem lefelé a képviselőkre hivatkozva, vagy a beosztottak besározásával nem háríthatja át másra. Ő a felelős, hogy a feladatra alkalmas jegyzője legyen a városnak. És azért, hogy a munkáját el is tudja látni. Ő a felelős, hogy számonkérje a döntések végrehajtását, és ha ez nem történik meg, akkor abban - a testület bevonásával - intézkedjen. Aranyos persze, hogy legnagyobb mértékben éppen ő nem hajtotta végre a döntéseket.

Jellem, és törvényesség
     Az szerintem nem éppen egy jellemes eljárásra vall, hogy a jegyző menesztését éppen egy olyan ülésen döntötték el, ahol ő jelen sem lehetett, a problémákat fel sem tárhatta, kérdésekre sem válaszolhatott. Még mit nem, majd elmondja jegyzőkönyvbe - mégha titkos jegyzőkönyvbe is - hogy mik akadályozták a tényleges munkavégzését. Így aztán szabadsága és külföldi tartózkodása idején, távollétében döntöttek. Aztán - ahogy ez manapság szokássá vált - majd egy SMS-ben tájékoztatják, hogy "Tisztelt jegyző úr ... Tisztelt    volt    jegyző úr jöjjön be ...."
      És hogyan állnak ezek a dolgok a törvényesség tükrében?  A válasz nem olyan egyszerű, mert hát itt maga a próbaidő kikötése is kérdésessé tehető. De nézzük először a próbaidőt. Ha az törvényes, akkor valóban úgy áll a helyzet, hogy a próbaidő alatt - mindenféle magyarázat is indok nélkül - bármelyik fél azonnal megszüntetheti a jogviszonyt. Ismétlem, ha a próbaidő törvényes, akkor nem kell indokát adni, hogy miért, milyen körülmények között szűntetik meg a jogviszont. Ezen az alapon nincs előírás arra sem, hogy meg kellene hallgatni az érintettet, és arra se, hogy hogyan, mikor közlik vele. Előírás nincs, pofa az van.  Az eljárás törvényes, de szerintem méltatlanul jellemtelen. Erről ennyit.
     A dolog másik oldala, hogy komoly kritika érheti a próbaidő kikötését. Tény, hogy van egy ilyen rendelet, (2008. június 1-től a Köztisztviselői Törvény) amely megengedi a köztisztviselők - és közte a jegyző részére is - próbaidő kikötését. A köztisztviselőknél érthető, a jegyzőnél azonban nem. Merthogy a jegyző kinevezéséről az Önkormányzati törvény rendelkezik. (36.§ (1)) Ennek értelmében a jegyzőt pályázat alapján határozatlan időre kell kinevezni. Kétségtelen, hogy vagy az előbbiekben hivatkozott Ktv., amely megengedi a próbaidő kikötését, csakhogy ezt minden valószínűség szerint az Alkotmánybíróság hatályok kívül helyezné, ha kérné valaki. Ugyanis a jogszabályok hierarchiájában egy magasabb rendű jogszabályt - törvényt - egy alacsonyabb rendű nem módosíthat, és nem írhat elő ellenkező rendelkezést. Márpedig az önkormányzati törvény még a törvények között is erősebb, mert 2/3-os szavazat kell a módosításához a Parlamentben. Úgy gondolom hát, ha Ferjes úr egy próbapert indítana a próbaidő megállapítása ellen a kinevezés helyett, nagy valószínűséggel megnyerné. Akkor is, ha vele aláírattak ettől eltérő nyiltakozatot. Hiszen az Ötv a pályázat alapján kinevezést ír elő, akkor jogsértő módon elvárt és aláírt nyilatkozatot ugyanúgy figyelmen kívül hagyja egy bíróság, mint annak a dolgozónak, akivel csak minimálbérre kötnek - jogellenesen - szerződést, de nem úgy alkalmazzák. Tehát attól függően, hogy a jegyző hogyan áll ehhez a kérdéshez, az ügynek lehet több évig húzódó, rendezetlen kimenete, egy esetlege közbeeső kinevezés esetén pedig beláthatatlan jögkövetkezménye. Mert ha ennek alapján visszaállítják jogviszonyát, akkor a másik jegyzőt kell meneszteni. Jó sok millió végkielégítéssel.
      Kétségtelen, hogy ezt a gondolatmenetet sokan vitatják, és a kinevezett dolgozó esetén is törvényesnek tekintik a próbaidőt. Nem is a helyi jogalkalmazók dolga ezen filózni, de éppen ezért érne meg egy próbapert, ha már a jogalkotó - szokása szerint - ellentmondásosan és nehezen érthetően rendelkezik.

De hát valami garancia kell a jegyzőválasztásnál...!
     Ezzel egyet kell érteni. A módszerrel nem. Mert az igaz, hogy a pályázati kiírás arra vonatkozik, hogy a megbízónak a lehető legjobban megfelelő alkalmazottat sikerüljön megtalálni. (Most már azt hagyjuk is, hogy itt az volt a legjobb, aki amúgy nem volt jó.) A pályázati eljárásban a meghirdetőnek számtalan lehetőség áll a rendelkezésére, hogy meggyőződjön a jelentkező alkalmasságáról. Kérhet referenciákat, megnézheti szakmai múltját, eleve köteles szakmai programot írni, és számtalan más lehetőség van, hogy elbírálják - akkor és ott -, hogy megfelel-e a feladatra. Akkor kellene alaposabban tájékozódni, és ha egyik sem jó, még lehet új pályázatot kiírni.
     Mert hát az Ötv éppen azért rendelkezik így - és éppen azért 2/3-os - hogy a jegyzőket ne politikai indítékból, egyeseknek az ízlése szerint cserélgessék. Ha szakmailag megfelel, akkor az alkalmazása nem függhet attól, hogy éppen ki a polgármester, a főpénzügyes, és hasonlók. Csak attól függhet, hogy a törvényességet megfelelően képviselje, és a feladatát a törvényes keretek között lássa el. Ha nem így teszi, fegyelmi indítható, de csak valóban indokolt esetben. Ilyen módon tehát a próbaidő kikötése álságos, és több szakjogász véleménye szerint is az Ötv-re nézve törvénysértő egy jegyző esetében.

Befejezésül
     Sajnálatosan voltak jelei ennek a döntésnek. Ezt a város lakossága is érzékelte a testületi ülésen, amikor képviselő "megszólta" a jegyzőt, hogy miért nem tesz törvényességi észrevételt, máskor pedig hogy mindazért ami a gazdálkodásban, a hivatalban történik egyedül ő a felelős. Lehetett tehát sejteni, hogy nem remélhető Fejes Zsolt hosszútávú alkalmazása. Olyannyira, hogy egyes fórumbeírók figyelmeztettek is, hogy nem javítottam ki a népszerűségi szavazásnál a nevet - sajnos ezt nem tudom, csak új indításakor, de ez itt mellékes - más meg azt írta, hogy felesleges erre a pár hónapra... (Sejthetett hát valamit az utca embere is.)
      Az is az igazsághoz tartozik, hogy májusban készítettem egy interjút a jegyzővel, aki készségesen válaszolt kérdéseimre. Az interjú tehát kész. Azt kérte - és ez méltányolható - hogy csak akkor jelenjen meg, ha látta. Nos erre nem került sor, apróbb-nagyobb elfoglaltságok okán nem volt mód egyeztetni. Aztán magam is úgy voltam, hogy ha ez a visszás helyzet fennáll, akkor egy kiegészített interjút jelentetek meg a véglegesítésekor. Ezt már nem tudom megvalósítani. Mindenesetre, ha hazajön külföldi szabadságából, megkérdezem, mi a hozzáállása egy ilyen utólagos közlésnek. Ha beleegyzik, legalább emlékezésképpen közzéteszem. Azt azonban elárulhatom, hogy nagyon pontosan látta, mennyi akadályozó tényező veszi körül, és naponta újabb és újabb meglepetésekkel, problémákkal, megoldatlan ügyekkel találja magát szembe. Úgy vélem ez az állapot nem javult az 5 hónap alatt sem. A problémák megmaradtak. Sőt most lesznek csak igazán érdekesek.

GiK 
www.retsag.net
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-