Hát a költségvetésről
     Korábban kommentárban is leírtuk, hogy jogilag is milyen ellentmondásos helyzet alakult ki. A beterjesztett költségvetést 6 nem szavazattal leszavazták, azt tehát újratárgyalni törvényesen nem lehetett. Újat kellene készíteni, de azt hétfőről csütörtökre ismételten képtelenség. Miről folyhat akkor a vita, és miről szólt a szavazás?
     Tulajdonképpen a nagy semmiről! Ez a legmeglepőbb és a legszomorúbb az egészben. Noha rendeletről kellett szavazni, egyetlen papírt sem lehetett látni a képviselőknek sem kiküldve, sem kiosztva. A szövegből kiderült, hogy a korábban beterjesztett költségvetést kellene megszavazni. A korábbi mit? Hiszen ahhoz majd 100 kifogás, módosító indítvány érkezett. Azok sem megválaszolva, sem beépítve, sem valami számítási hibától mentes táblázat nem készült. A polgármester elmondása szerint majd arról kell szavazni, hogy a hétfőn leszavazott költségvetést "az elhangzott módosítások beépítésével" – úgy látatlanban – kellene megszavazni, mert különben a városnak annyi.
      De még csak azt sem jegyezték sem fel, sem meg, mi is hangzott el hétfőn! De nem ám! Az alul is megnyitható hangfelvételen is pontosan hallható, amikor Mezőfi Jávorkát kérdezi, hogy a hétfőn elmondottakról van-e jegyzete, és azt majd adja oda  ...   Mi van? Jegyzőkönyv nem készült? Senki nem volt kiváncsi rá mit mond, mit javasolt? Senki nem írta fel? Hát nem! Ez lenne a kisebb hiba, ha a javaslat nem úgy szólna, hogy a hétfőn elhangzott javaslatokkal együtt legyen elfogadva. Tehát olyan szöveggel, olyan módosításokkal, amire már senki nem emlékszik. Több mint ciki! Ez már gáz!

Lehet ilyet?
     Egyértelműen nem lehet! A szavazandó rendelettervezetet ki kell osztani, és a módosításokról tételesen szavazni. Ilyen nem volt. Így a módosítási indítványok sem lettek se le sem meg-szavazva. Akkor mit is kellene beépíteni? Beszélgetni persze lehet, - nem rendeletről, hanem úgy általában – ilyen módon – a korábban már részletesen elemzett törvénysértéseken túl – rendeletet elfogadni nem lehet. Mert ami nincs, az nem szavazható. Szóban előterjesztett rendeletet ugyanis nem ismer a világ. Itt pedig egyetlen oldal sem lett kiadva. Csak úgy emlékezetből, csak lazán, csak törvénytelenül ... Itt ezeket lehet.

Szavazás
     Előtte hosszas eszmefuttatások ismét a semmiről. Jávorka elmondta, hogy a város iránt érzett felelősségből megszavazza a költségvetést, hogy az bármennyire sz … (szóval használhatatlan) csak hogy legyen. Megszavazza. A kérdések olyannyira nem érdekeltek senkit, hogy már válaszolni sem tartották indokoltnak. Majnik ugyanígy foglalt állást. Tóth Mária később hasonlóan nyilatkozott, de röviden. Elmondta nem ért egyet, de a város érdekében megszavazza. Az azért érdekes, hogy az előző négy évben egyetlen tétellel nem értett egyet - művház - és az egészet soha nem szavazta meg. Itt az egésszel nem ért egyet, de megszavazta. Hát szóval változnak az idők, változnak az erkölcsök...
     Így történt, hogy tulajdonképpen azok többségi támogatásával akiket állandóan a város érdeke ellen, fékezőnek, ellenzéknek soroltak fel, szóval azok szavazatával lett a városnak költségvetése. Ez a nem semmi! Megszavazta  viszont a semmit Majnik, Kotroczóné – természetesen(?) - Katona, Mezőfi, és indokai alapján a korábban nemmel szavazók közül Jávorka és Tóth. Megvolt hát a 6 szavazat, minden OK, lehet örülni. (?) 
     Elvben van a városnak március 16-ra költségvetése. Feltűnően nemmel szavazott Gál Gábor és Hegedűs Ferenc, pedig tulajdonképpen az általuk diktált marhaságok lettek ilyen módon szavazásra téve! Nemmel szavaztak. És távolmaradásukkal tartózkodott Fodor és Dobos. No szépen nézünk ki! Erről később!

Hol van hát a rendelet?
     Ez két oknál fogva is jogos kérdés. Az ülés után – ahol jelen voltam - ugyanis élni próbáltam az SzMSz (20. § j.)-ben foglalt jogommal, hogy a jelenlévő lakosságnak a polgármester megadja a szót. Nem is tudta, mit akarok. Nem adott lehetőséget, hogy kérdezzek, de a képviselőket – ott az ülésteremben – magánbeszélgetésre hívta, mint kiderült helyi adó ügyben akart ismét engedményeket elérni. Hogyan? Megint a nyilvánosság kizárásával háttérben sumákolva? Igen, ezen ne legyenek meglepődve. De térjünk csak vissza az eseményekhez. Szóval csak kérdezni szerettem volna, de nem engedték. Már az is bűn?
     A kérdés, amit a meglepetéstől - hogy egy nem haver állampolgárnak lehet törvényes kérdése - olyannyira meglepve hirtelen berekesztett és szünetet rendelt el. Ekkor - már nem hivatalosan - kérdeztem, hogy hol van a jóváhagyott költségvetés, abból kérek egy példányt. Csak levegőkapkodás, mert azt amit elfogadtak még csak betekintésre sem tudták odaadni. Nincs sehol! Hallottak már ilyet? Vázlatban sem, ceruzázval sem, sehogy sem.
     Nemcsak ott nincs sehol, hanem azóta is kámfort játszik!
     Mert egy rendelet akkor lép hatályba, amikor az a helyben előírt módon kihirdetésre kerül. Itt a szabályok szerint ez a hirdetőtáblán való kifüggesztést, a városi honlapon teljes terjedelmében való megjelenést, és a Hangadóban a rendeleti szöveg és a főtáblák megjelenését írja elő az SzMSz. Azt viszont törvény, hogy amíg nincs kihirdetve, addig a szavazásból nincs rendelet.
Személyes találkozásunkkor is kértem a polgármestertől, aki tudja, hogy nincs kifüggesztve, állítólag szólt már a hivatalnak, nincs és kész … De kéremszépen így még sincs érvényes költségvetés. Akkor mit is küldtek fel?

Akkor mi van?
     Kérdezhetnénk higgadtan is, de akár úgy hogy: Akkkor mííííí vaáán? Az első kérdésre a válasz, az hogy semmi. A másodikra kicsit furcsább. Az történt, hogy megszavaztak valamit amiről a szavazók sem tudják, hogy az tulajdonképem mit. És sem az intézmények sem más nem tudja mi is van a táblázatokban, mi az ami végrehajtható, mi az ami költhető, egyáltalán mennyi pénze van a városnak. Mert a táblázatok még nincsenek. Egyszerűen az van, hogy egy koncepciótlan költségvetési maszlag után a látatlanba szavaztak a képviselők, aztán a hivatal - persze kényelmesen, majd ha ráér - elkezd valamiféle számszaki táblázatokat készíteni utólag. (Bekerülnek meg nem szavazott módosítások, és nem is ismert tételek.) De az is ráér, minek annyira sietni. 
     Attól sem kell tartani, hogy egy módosítás során legalább már jónak kellene lennie mert azt viszont leszavazták, hogy 30 napon belül legyen egy javított módosítás. A polgármester azt mondta úgyse tudják megcsinálni, aztán nem lett megszavazva, hogy legyen egy olyan is ami végrehajtható.
Nincs tehát semmi. Illetve a semmi van! Majd ilyen törvénysértő módon rögtönözve, a részletekbe szavazatlanul, felhatalmazás nélkül egyszer csinál valaki valamilyen rendeleti szöveget, alap és kiegészítő táblázatokat, és azt fogják állítani, hogy a testület - ám block, biancóban - tulajdonképpen azt szavazta meg. Egy nagy frászt szavazott, idézhetném hírneves rétsági írónkat. Egy nagy frászt! Ezt ugyan nem szavazta, meg mást se.
     Ismét kérdezzük, ilyen lehet? Nem ilyen ebben az országban nem lehet(ne). Rétságon mégis mindet lehet, ami megengedhetetlen.

Ki a hős és ki az áruló?
     Úgy is feltehetnénk a kérdést, hogy mi is tulajdonképpen a város érdeke?
     Majnik és Jávorka elmondta, hogy ez a költségvetés tarthatatlan, és a fél éve húzódó felesleges vitatkozás elfogadhatatlan. Az hogy törvényesség nélkül egyesek kikötésére - 50 millió és egyebek - születnek számok, konszenzus és jogi megfelelőség nélkül. Ez tehát tarthatatlan, elfogadhatatlan.
Mégis elfogadják, mert felelősséget éreznek a város iránt. (Éppen és egyedül ők!?) Ha ugyanis nincs költségvetés, akkor csőd van. Ezt ők nem akarják. (Azt már halkan jegyzeték meg és nem is lett belőle semmi, hogy legalább utólag javítsák ki.) Elfogadják az elfogadhatatlant, hogy kapjon pénzt a város, és egyéb igen súlyos következményekkel ne kelljen szembenézni. Ehhez a gondolathoz és módszerhez végül - hangsúlyozni kell, hogy végül, mert sem korábban, sem ezen az ülésen mindeddig Tóth Mária nem foglalt egyértelműen állást - tehát végül csatlakozott Tóth Mária is. Hangsúlyozva és szavazva.
     Látható hát, hogy elsősorban azok mentették meg a várost, akik ellenségnek voltak mindig is kikiáltva, és azok nem szavazták meg, akik tulajdonképpen diktálták a szöveget. Ebből azért sokan sokféle következtetést levonhatnak. Szerintem azt semmiképpen, hogy most nyugodtan hátra lehet dőlni a székben, és minden maradhat változatlan. Pedig arra mutatnak a jelek, hogy ez történik. A rossz anyagot beterjesztők boldogok, mert mégis lett elfogadott költségvetés, hiába káráltak sokan. És ez is igaz.

Zsarolással meddig lehet előbbre jutni?
     Megkérdeztem, miért is nem azt tették néhányan, hogy akkor feltételekhez szabják a szavazást, hogy csak akkor, ha az iskolától, óvodától nem lesz törvénytelen elvonás, stb. A válasz az volt, hogy legyen költségvetés, mindegy milyen, ezeket - mármint egy jobb változatot - meg sem értenék, úgyis mindegy mi lenne benne, a pénzeket másként költik, és így tovább. Meg ha azt akarnák hogy jó legyen akkor abba a vezetés sem menne bele, és az kinek lenne jó?
     Értve a felelősen gondolkodó képviselők szándékát, mégis azt mondom, nem jól van ez így. Mezőfi módszere ugyanis mindig az volt, hogy addig húzta az időt, hogy aztán az előkészítetlenség hibáját nem magának felróva, azon képviselőket kiáltotta - volna - ki bűnbaknak, akik a semmikre nemmel szavaztak - volna. Így volt ez középiskola ügyében, így volt ez több laktanyai kérdésben, erőltetett megalapozatlan pályázat - és persze magas pályázatírói díjak - ügyében. Amelyek aztán  csak a kudarcokat hozták, de ezen a címen csikart ki szavazatokat, hogy ha nem szavazzák meg, akkor milyen nagy előnyöktől esik el a város, milyen csőd lesz a nemszavazók miatt. Most ugyanez a helyzet. Ki lehet mondani, hogy fél évig tartó dilettáns pénzügyi semmittevés után ismét erre számított. Ha nem szavazzák meg, nem ám az a felelős, aki nem képes egy elfogadható változatot produkálni, hanem aki nemmel szavaz! És sajnos azt kell mondani, a zsarolás - ha nem is a két szép szeméért, hanem a város érdekében - most is bejött.

És mi lehet az eredménye?
     Hát ezért vagyok én sokakkal együtt szomorú. Mert így arra kellett igent mondani, ami kiabálva nem! Így: NEM!!! Az iskola, az egészségügy, a kultúra tarthatatlan megsarcolására, a hatalmas hitelre, a takarékosság címén a polgármesteri hivatal zsebének újabb tartalmi elvárás nélküli 6 millióval való tömésére. Arra hogy legyen rendszergazda (el tudom képzelni melyik informatikus veszi majd fel a pénzt) de arra is hogy ne legyen tiszteletdíja a Hangadó szerkesztőjének, ezáltal szűnjön meg az újság, és sorolhatnám. No ezekben a kérdésekben joggal tették fel sokan a kérdést, hogy a szavazatukkal a képviselők elárulták ezen ügyeket. Hát nehéz igazságot tenni, mert lássuk be minden döntés kompromisszum. Itt a  város működőképessége és a zsarolás kötött nehéz azt mondani, hogy melyik lett volna a jobb. 
     Mégis ezzel a szavazattal arra is szavaztak, hogy nem kell itt rendes munkát végezni, úgyis előbb utóbb bevetetnek mindenkivel mindent.
     Én igenis megkíséreltem volna, hogy ha nincs költségvetés, akkor, csakis akkor szavazom meg, ha a fentiek megfelelően tervezve lennének benne. Erre az volt a válasz, hogy úgysem képesek rendesen megcsinálni. No de akkor a legfőbb kérdés, ki is a városért legfőképpen felelős személy? Nem kéremszépen, nem a megzsarolt képviselők, hanem a polgármester! Az ő felelőssége hogy olyat vigyen a testület elé, ami szégyenkezés nélkül elfogadható.
     Olyan ez, mintha - mondjuk - a sebészeti szakvizsgán a szívműtétet végző orvosjelölt felkészületlenségéből átvágja az ütőeret, a beteg meghal, a vizsga nem sikerült, "mögöttem két halott, előttem a világ…" (RM)   Aztán a vizsgabizottság úgy döntene, hogy megbukott, de adjuk meg a kettest (vagy akár 5-öst), mert akkor nem lesz semmilyen sebész, olyan sem aki másvilágra küldi minden második betegét, mert legalább a fele, ha fel sem gyógyul legalább nem hal bele. Hát szépen vagyunk, de ez a helyzet. (A városban, és nem az egészségügyben!) Ha már Radnótit idéztem a folytatás is tőle:  "oly mélyről nőttem én, mint a haramiák". És persze itt úgy is viselkednek, mint a haramiák.

TV közvetítés, nyilvánosság
     Sokáig gondolkodtak, hogy legyen-e közvetítés az ülésről. Még ott a helyszínen is levetették a hangot az elején. (Miért, ki tudja) Aztán lett. Minek? Amikor ez kihirdetve nem volt. Még csak az sem, hogy ülés lesz, nemhogy közvetítés. Akkor ki nézte vajon. Ez csak arra jó, hogy elmondhatják: volt közvetítés. Amolyan Mátyás királyosan. Mert volt is meg nem is. Ha legalább előző nap felteszik a képújságra, akkor lett volna esély, hogy valaki ráakad. De azt nem! Mert persze a technikát és a technikust odarendelték…  Majd utólag döntik el, hogy ami törvény szerint szigorúan nyilvános, azt közvetíthető-e. Azt, hogy a jelenlévő, és közvetítésbe kapcsolt TV, közvetíthet-e? 

A "vita" hangfelvételét meghallgathatják, és ki-ki elgondolkodhat azon, ő hogyan látja a város csúfos leépülése mellett ezen konkrét ügyet. Hogyan és mikor lesz "Rétság 3000 lakosának" használható költségvetés, törvényes rend, a választóknak is felelős testületi munka. Nos erre jómagam nem tudok válaszolni. De az Önök véleményére kíváncsiak vagyunk! Itt alább beírhatják.

A szavazás

Igennel	Nemmel