|
Újabb furcsa kérdőiv
Az ősz folyamán alaposan szemügyre véve egy akkor kiadott kérdőívet, rámutattunk, hogy mennyire álságos, hamis és értékelhetetlen az amit felmérésnek álcázott demagóg kampányígéretként kiosztottak. A kampány elmúlt. Most mégis egy furcsa kérdőívet talált minden helyi lakos a postaládájában. No ez is felettébb furcsa egy szerzemény. Alábbi elemzésünkben erre mutatunk rá. Aztán ha valaki még ezek után is ki akarja tölteni, és komolyan veszi, persze megteheti. Mi előre szólunk, ez egy értelmetlen és felesleges akció! A
kampányban kiadott kérdőív elemzése portálunkon >>>
.
Kíváncsiak vagyunk véleményére! Ide írhatja be hozzászólását >>> Szabálytalan, jogsértő Kezdjük előbb azzal, hogy a kérdőív megfelel-e bizonyos jogszabályi előírásoknak, és az önkormányzatiság szellemének. Nem felel meg. Miért mondom ezt ilyen határozottan? Mert az ívet ugyan Hegedűs Ferenc polgármesterként aláírt bevezetője nyitja, a képviselő- testületre hivatkozik. Arra, hogy az Önkormányzat felülvizsgálja az Integrált Városfejlesztési Stratégiát, és ennek keretében mit irányoz elő. Ez nem igaz. Mondhatnánk azt is, hogy hazugság. A polgármesternek – mint az ív kiadójának – tudomásul kellene már vennie, hogy az önkormányzatra csak olyan dologban lehet hivatkozni, nevében bármit közzétenni, amiben testületi döntés született. Ilyen pedig nincs. Ez nem valamiféle rivalizálás, vagy hatalomféltés. Ugyanis a testület - ha tárgyalható irat elé kerül – akkor azt is meghatározza, hogy milyen területeken, milyen irányokban, milyen kérdésekben kívánnak változtatni, amiben lakossági véleményt persze kell kérni. De csak ezek után! Ehhez minimálisan az szükséges, hogy a polgármester nézze át a jelenleg is meglévő Integrált Városfejlesztési Stratégiát, annak megvalósulásáról, tapasztalatairól írjon előterjesztést. (2011-ben lett jóváhagyva, 4 év e tekintetben nem jelent elévülést.) No ennek lehet a folyománya, hogy a 107 oldalas dokumentumot egyes dolgokban ki lehet egészíteni, aktualizálni, és az abban foglaltakat - akár lakossági vita alapján - a testület szavazásával érvényesíteni. Most tehát olyan kérdésekkel hülyíti a népet, ami nem is kerülhet szóba, de erre még kitérünk. A
jelenleg érvényes IVS itt megnyitható >>>
.
Az ezt megalapozó korábbi városfejlesztési stratégia honlaunkon >>> Mert ha átnézné, akkor láthatná, hogy az akkori terv megvalósítása ütemesen halad. Ma ilyet írni, hogy a cél „a ’település’ (van ennek neve, Rétság város) egyes részeinek, középületeinek felújítását és új beruházások megvalósítását irányoz elő” Nincs semmi ilyen elképzelés! Egyrészről mert a város középületei igen sokat kaptak az előző időszakban. Teljesen felújításra került az óvoda, az iskola, a művelődési központ, illetve a művközpont megújításának befejező részére már a döntések megszülettek. A betegellátás új épületbe költözött. Új katasztrófavédelmi őrs került kialakításra. A városháza akadálymentesítésre került. Milyen középületek vannak még? Akárhogyan gondolkodom nincs ilyen. (Még a garázsból átalakított kistornaterem felújítása is megtörténik, IVS és kérdőív nélkül, még ebben az évben.) No hogy ezt a részt ne húzzuk mint a rétestésztát, a képviselő-testületnek nincsenek ilyen tervei, mert e tárgyban nem hozott határozatot. A polgármesternek persze kötelessége lett volna márciusig benyújtani a város 5 éves gazdasági programját. Ezt törvény írja elő, erre felesküdütt. Nem tett neki eleget. Mert azt megszavazva már lehetett volna tovább lépni. Nincs semmilyen fejlesztési elképzelés. Így egyértelmű, hogy nem kevés közpénzből (csak a fénymásolás min. 40.000 Ft) magánakció folyik, a testület nevére hivatkozva. Ha a polgármester bárakármilyen felmérést szeretne, saját pénzén tegye meg. A közpénzt átgondolatlan hülyeségekre kár költeni. Ezzel igazolást úgysem tud szerezni megalomán elképzeléseire, mert arra is alkalmatlan. Akkor meg minek is. . Másik szabálytalanság a névtelen kitöltés ígérete Milyen aranyos. A bevezetőben azt írja, hogy az adatokat név nélkül dolgozzák fel. Igen ám, de a végén vannak olyan kérdések, amelyekből a várható 25-30 beküldőből elég pontosan ki lehet szűrni, ki is írhatta a kérdőívet. Ha pl. a demográfiai adatok között kitölti egy személy, hogy (6) 60-69 év közötti, iskolai végzettségét tekintve (3) szakiskola érettségi nélkül, és még azt is bejelöli a foglalkozás rovatban, hogy (1) vezető beosztású (pl polgármester) ugyan kinek lenne kétsége név nélkül is kiről van szó. Hasonló példákat lehetne sorolni, talán majd e rész elemzésénél. De külön veszi a tanárokat, az irodai alkalmazottakat, akiket aztán nem, kor, végzettség szerint eléggé be lehet azonosítani. Ha nem jót írnak megnézhetik magukat. Ennél sokkal álságosabb az utolsó mondat. „A kitöltött kérdőíveket … a polgármesteri hivatal titkárságán kérjük leadni” Mi van? Ja persze névtelenül. Aztán aki leadja, kiteszi a lábát, a kisasszony – bárki is legyen ott – már jegyzi is rá ki hozta. Postán nem lehet, emailben nem lehet, de egy láda sincs, amibe be lehetne dobni. Például kedden és csütörtökön, amikor nem lehet ám csak úgy felmenni az emeletre, hogy „jöttem kérdőívet beadni”. Majd csak amikor ügyfélfogadás van, és személyesen. Ez a módszer nemcsak álságos, nem biztosítja az anonimitást, így adatgyűjtésnek minősül, amihez külön nyilvántartásbavétel szükséges az adatvédelmi biztostól. Ennek számát pedig az iraton fel kell tüntetni. No ilyet sem látunk. . No meg a kézírás De miért lehet csak kézírással kitöltve személyesen beadni? Ha véletlenül viszem a szomszédét, akkor majd az írásból sillabizálják ki, vajon ki lehetett az a megátalkodott, aki nem szeretne szép nagy tanuszodát? Vagy miért is csak kézírással? A 21. száradban élünk. Simán elvárható lett volna, hogy a város honlapján egy olyan változat jelenjen meg, ami elektronikusan is kitölthető, és beküldhető. A ma generációinak többsége számítógép előtt éli életét. Egyszerűen könnyen kitölthet ilyen íveket (Nem titok, különféle közvéleménykutató cég megkeresésére magam is hetente többet kitöltök, van amit magam szerkesztek másoknak. Mind számítógépen, és befejezésével eleve elmegy a kérdező céghez.) Tehát kellett volna eletronikusan kitölthető, szabadon sokszorosítható változat is amit akár e-mailben is el lehessen küldeni. Ennél elegánsább megoldás, hogy egy internetes felületen a kitöltött ív csatolható, és az Enter leütésével azonnal megy a táblázatokba az adat, nem kell begépelni csak elemzni. Ez sem egy nagy gond. De van más is. Már középiskolás dolgozatírók is tesznek fel kérdőíveket pl a facebookra a google.docs szolgáltatáson keresztül. Aki akarja kitölti, és befejeztével elküldi, ott van a kérdező gépén. (Még a többszöri azonos kitöltés is kizárható) Nem, itt semmiféle korszerűség nem jelenik meg. Sőt kifejezetten ellene megy a kérdőív a gépi kitöltsének. Nem azt írja, hogy jelölje be! Nem! "Karikázza be". Számítógépes táblázat esetén egy X elhelyezése egyértelmű. Á, nem! Kézzel írva, karikázva! Itt ez a módi. Még akkor is ha valaki hozzájut a géppel kitölthető változathoz. Rétság város fejlesztésének az a stratégiai vázlata, hogy legyünk fapadosak, középszerűek. Dolgoztassuk a népet feleslegesen, gép helyett írjonak kézzel, és nehogy számítógép közelében meg tudják oldani az amúgy 3-5 perces feladványt. Pedig úgy gondolom, hogy ezen lehetőségek felhasználásával értékelhető mennyiségű adat kerülne be. Ha egyáltalán erre szükség van. . Kérdőív helyett mit lehetne? Átvezető gondolatként azt mondhatom, hogy aki a városban járva, az emberekkel beszélve, az itteni közállapotokat és anyagi lehetőségeket ismerve nem tudja mit lehet a jövőben tenni ezért a 2760 lakosú városért, az hiába írkál kérdőívet abból sem fogja megtudni. Vagy inkább meg kellene beszélni a képviselőkkel, bizottsági tagokkal! Akiknek évtizedes kapcsolatuk van a választókkal, és akiket megtisztelnek igényeikkel, bizalmukkal. Mert mit is gondolt a kérdőív kiosztója? A képviselőtársakat ebbe a felmérésbe nem vonja be, igazából a kitöltött íveket se fogják látni, de erre hivatkozva – szóbeli előterjesztéseken keresztül – szavaztatna megalapozatlan dolgokra? „Megsúgom barátilag”, a képvsielők ismerik a város problémáit felmérések nélkül is. Aki még ez uán is szeretné kitölterni vagy csak a tanulságokat levonni, hát itt megteheti. Szerkesztőségünk megszerzett egy kitölthető változatot. Hátha ezt is elfogadják. Januárban
készült elemzésünk a választás után eltelt idő testületi munkájáról >>>
.
Az önkormányzati oldal portálunkon, kikereshető iratokkal >>> A RétságNet Youtube csatornája, a testületi videók filmjeivel >>> Előző cikkünk az önkormányzatiság nyári működéséről >>> Kiváncsiak vagyunk véleményére! Ide írhatja be hozzászólását >>> A részletekről Sokan (részben jogos) kritikaként vetik fel, hogy hosszúak a cikkek. Igazuk lehet. Valójában ezen gondolatmenetnek itt vége is lehetne. Nézzék át a csatolt dokumentumokat (IVS, kérdőív) és alakítsák ki saját véleményüket. Aki mégis kíváncsi néhány különös jelenségre, elemző gondolatra, annak viszont alább megadjuk a lehetőséget ezek megismerésére is. . Miről is szól a kérdőív? Nagyjából arról, hogy amikor egy nem éppen kacsalábon forgó kastélyban élő család esetében a szülő vicces kedvében van, és megkérdezi feleségét, gyermekeit, emígyen: „Eltaláltam az 5-öst a lottón! Na kinek mit vegyek?” Mindenki jelentkezik az Audikért, a Mercikért, a külön terepjárókért és balatoni üdülőkért hajóval persze. De még rá is fejel, hogy tanuszoda a ház mellé nem kellene? De hogyne mondják mind kórusban. Mi még a kívánság? Metrót építsünk a Szőlő dombról a járóbeteghez, vagy katedrálist a 400-as helyén? Igen, igen, hangzana kórusban, azt is! Mit még! Hát ha lehet akkor … sorolnák ám egymás után. Erre az apa előveszi a lottószelvényt, odaadja a legkisebb fiának, és azt mondja. No fiam akkor szaladj a lottózóba, váltsd ki ezt a szelvényt. Ott vannak a számok. Van rajta 5-ös, azt eltaláltam, és még a 38-ast is, így van egy kettesem. Váltsd ki, majd ebből valahogy beosztva megveszünk mindent, amit kértetek. Ja, ha a pénz nem számít, kívánni mindenki tud. Nagyot álmodni is. Ha a pénz nem számít, és oda se írják, hogy egyes beruházások bizony adóemelést idézhetnek elő – pl tanuszoda, - mert másképpen nem lehet fenntartani, akkor talán már meggondolnák az állampolgárok. Így meg miért is gondolkodjanak. Lehet háromat is kívánni, ez itt a rétsági Dévényi Tibi bácsi. Aztán majd pár kiemelt kívánságot a haveroknak nagy feltűnően megvalósít, és azt mondja, ezt kívántátok, hát tessék. . Akinek még nem ment el a kedve, akkor nézzük a konkrétumokat 1. kérdéscsoport: Ön szerint mi Rétság legnagyobb problémája? Hát a felsoroltak közül szerintem egyik se. Ami pedig a város legsúlyosabb problémája, arra rá nem kérdezni!!! A közélet, a városvezetés, az állampolgárok megbecsülése. De említhetném a kultúra, a sport, a civil élet támogatását, annak feltételérendszerét is, vagy a nyilvánosságot, a közérdekű adatok elérhetőségét. Á ilyet nem kérdez, mert ebben vannak ám hiányosságok. Ebből a kérdéscsoportból is jól látszik, hogy ezt a kérdőívet nem Rétságon szerkesztették. Átvettek valahonnan egy sablont. Plagizálták, vagy ha a köznyelv erre vonatkozó szavával élnénk egyszerűen ellopták más kérdőívét. (Ez a bevezetőben már idézett „település” szóból is látható, nehogy ott maradjon véletlenül Nagykőrös, vagy más „település”. Hogy nem a levegőbe beszélek nézzék csak milyen hasonlatosság van az alábbaik között: Kunhegyes
kérdőíve >>>
Más példákat is
ide citálhatnék, de gondolom elég. Hát ennyit a nagyon átgondolt, helyi
viszonyokra koncentráló komoly felmérésről. Azért vegye észre a Tisztelt
Olvasó, hogy pl. Kunfehétón úgy indul a kérdőív, hogy „Önkormányzat
Képviselő-testülete a novemberi testületi ülésén elfogadta a község 2011.
és 2014. évek közötti Gazdasági Programjának ütemtervét. Ezen munka egyik
fontos állomásaként az alábbi kérdőív …” És úrnába lehet bedobni, nem
személyesen.
Kunfehértó, szinte azonos a mi „településünk”-kel >>> Kicsit átgondoltabb, és jobban a városra igazított Jászberényé >>> Ceglédi IVS 3. sz melléklete is egy tőről fakad >>> No szóval látszik, hogy ez egy teljesen átvett (plagizált) modul, amire Rétságon nem lehet jó választ adni. Nézzük csak sorban . 1-es kérdéscsoport Rétság legfontosabb problémái
. 2-es kérdéscsoport A fentieken kívül milyen problémákkal szembesül a város? Írtunk róla. Közéletiekkel. Olyanokkal amitől együttgondolkodó közösség válik egy településből. Olyanokkal, ahol nem vezetik félre a lakosságot hamis ígéretekkel, de a valóságosan megvalósítható célokért képesek együtt dolgozni. Mit lehet még írni? Ami valós probléma, azt úgysem írja be senki, vagy ha igen, akkor arra nincs válasz sem úgy általában, sem az IVS-ben. Amúgy ez nem lakossági fórum, hogy valaki itt rögzítse, hogy pl a „szomszéd macskája nyávog” és az őt zavarja, vagy „nagy a forgalom az utcában” és hasonlók. Ezek valóban fontosak mindazoknak akik ott élnek, de a megoldása nem ezen a kérdőíven keresztül várható, így aztán nem is ide való. . 3-s kérdéskör A következő hazugságcsokor Már a bevezető is hamis állítás. (Nem lehet másként értelmezni, mint hazugság) Azt írja ugyanis, hogy az önkormányzat által tervezett településfejlesztési beavatkozásokról szól. Egyértelmű, hogy ezt az önkormányzat nem tervezte. (Amit tervezett, azt meg is valósította. Pl. van az óvodában bölcsödei csoport működésére lehetőség és igény esetén az alapító okirata is tartalmazza ezt.) Korábban említett már elvégzett felújításokat nem ismétlem. Azok nem tervek, hanem megvalósult tények. Néhány gyögyszemre azonban itt is ki kell térni 2-es sor. Városi sportközpont kialakítása, tanuszoda létesítése. Elég furcsa árukapcsolás a kettőt egybekapcsolni. Ha már ez kérdés, miért nem lehet külön szavazni az egyikre és a másikra? A város rendezési terve ugyanis egy szabadidős sportolásra alkalmas objektumegyüttes kialakítását már vagy 10 éve megtervezte. (tulajdonképpen a lakóterület bővülésének függvényében, ami nem következett be sok oknál fogva) Ezt tehát nem kell kérdezni, erre érvényes határozat van. Ennek a területnek a hasznosíthatósága tekintetében gyakran felmerül egy szabadtéri színpad és kulturális létesítmnány kérdése. Erről egy szó nem esik, pedig fontos lenne, legalább gondolkodni róla. De ugyanilyen súllyal eshetne latba a tervező gondolkodáshoz az városban népszerű extrém sportokhoz alkalmas terület kialakítása. De az igazi csemege a tanuszoda. A kampány során – miként a később ezzel a hamis igérettel is nyert a polgármesterjelölt - ezt ígérte (más megavalósíthatatalnokkal együtt). Erre már a jelenlévő Balla Mihály országgyűlési képviselő is megmondta, hogy nem lesz, mert nem lehet Rétságon tanuszoda, iylet nem szabad ígérni. Volt már egy ilyen terv, akkor is megbukott. Ahol felépült, (Báronyterenye) ugyancsak megbukott. Egy ilyen uszoda működtetése legalább évi 100 millió forintot igényel. Bizony ez egy drága üzem. A bevétele elérheti akár a 3-4 milliót is, nagyon jó kihasználtság mellett. Hol a különbözet? Na kéremszépen akkor a kérdést úgy kell feltenni, hogy akar-e a város lakossága tanuszodát, (12-15 méteres, semmi másra nem jó medencével) ha az a helyi adó emelésével jár? Mert mi másból lehetne működtetni, ha nincs bevétele? Vagy a meglévő szolgáltatásokat kell szűkíteni. Kevesebbet költeni az óvodára, az utakra, a kutúrára a sportra. Magyarul minden eddigi vívmányt feláldozni, hogy egy megalomán elképzeléssel – meg nem valósulhat, de legalább emlegetni lehessen -, a népet lehessen butítani. Mert más okból sem valósulhat meg. Még ha lenne olyan pályázat, ami ezt támogatja akár önrész nélkül, akkor se nyernénk. Ha nyernénk, akkor jönne csak a feketeleves. Mert bizony a járulékos dolgoknak meg kellene lenni, azt a pályázat nem fedezi. Mint ahogyan a járóbeteg-ellátónál is be lett ígérve, hogy nulla forint, meg a terület közművesített. Mivel nem volt, külön pénzből kellett bevezetni a vizet, a szennyvizcsatornát, de még az áramot és a telefont is. Gáz meg ott sincs, ami gond. Egy tanuszodánál ez a kérdéskör fokozottan jelentkezik, mert igen energiaigényes és közműigényes. A területen nincs olyan keresztmetszetű vízellátás, ami kiszolgálná. De nincs gáz sem, hiszen a tanuszoda vizét – meg a létesítményt – fűteni kell. Nincs szennyvízelvezetés, vagy más megoládás a víz leengedésére. Hová folyna? Végig kiengedve a Petőfi utcán? No neee. Ami a közelben van szennyvízrácsatlakozási lehetőség az a Radnóti utca, Bem utca szennyvízvezetéke. No ez erre alkalmatlan, és nem is az önkormányzat tulajdona. Tehát legalább 100, ha nem 200 millióba kerülne csak ennek az egy közműnek a pályázaton kívüli kivitelezése, ha egyáltalán kapacitást adna a DMRV. Honnan lenne ennyi pénzt a többi a kiadásról nem is beszélve? Nincs sehol. Ja ha úgy tesszük fel a kérdést, mint a bevezetőben említett családfő, aki eltalálta az 5-ös számot a kéttalálatos lottószelvényén, tehát hogy a pénz nem számít, mintha a pincében gyártaná a polgármesteri hivatal, hát akkor lehet nagyokat álmodni. Úgy vélem hogy pl. fontosabb lenne gyermekeinknek tavaszi nyári időben úszótábort szervezni Bánkra, vagy más megoldásokban gondolkodni. Mostanában ilyen kezdeméynezésről sem tudok, pedig régebben volt a városvezetés által támogatott úszásoktatás is. Most még ilyenre sem tett javaslatot a polgármester, mert talán igény sem merült fel. . Másik gyöngyszem kerékpárutak Még ha azt célozta volna meg a kérdező, hogy járdák kiépítése Rétságon, annak lenne értelme. Ez ugyanis olyan város, hogy a szigorúan vett városközponton kívül elfelejtették az elődök a járdákat megépíteni. Utcahosszak tátonganak a gyalogosok kijelölt helyével, hol gazzal, hol a lakók által másra hasznosítva. Az emberek meg mennek az autók között. Ebben előre lépni lenne értelme. Majd utána bicikliutat, ha járda van! De honnan és hová vezetne a bicikliút? Itt Rétságon, ami nem egy alföldi település, de még nem is Érsekvadkert, ahol a település sík jellege eleve predesztinálja a kerékpárhasználatot. A városon belül aki kerékpározni akar megteheti, veszély nélkül. Ez ugyancsak több 100 milliós beruházás lenne, de miből? Megérteném, ha mondjuk mindkét oldalon a város határába érkezne egy „Börzsönykerűlő” kerékpárút, ami már csak arra várna, hogy az átvezető szakasz is elkészüljön. Ilyen nincs. Nincs mihez csatlakozni. Lehetne mondjuk ilyen az ipari parkhoz – a kapszkodó egyben reggeli torna is – de ehhez területeket kellene kisajátítva szétdarabolni. Ehhez rendezési tervet is kell módosítani, amire nem volt ésszerű előterjesztés. Na szóval ez is egy szépen hangzó buborék, aminek az a dolga mint hasonló szappanból fújt társaié. Örül a gyerek amikor felengedi, és jót nevet mindenki amikor elpukkan. Csak éppen az ilyen vásári szórakoztató buborékgyár sokkal olcsóbb játék. Hozzáteszem, fontosnak tartom a kerékpárhasználat szorgalmazását, ennek infrastruktúra kiépítését. De azért arányt téveszteni nem kellene. . Parkok zöld területek Sok egyéb dologról nem szólnék, az olvasó is látja, hogy mi a helyzet. Pl a laktanya területére van érvényes rendezési terv. Vannak kialakított lakótelkek. Egyre jobban hasznosul a Laktanya utca. Ez tehát nem lényegi kérdés itt. Vagy lakópark fejlesztés a gyakorlótér felé. Na kéremszépen. Erre konkrét, centiméterre megtervezett terv van a város birtokában. Szép kis lakóterületi bővülés egy csendes kertvárosias övezetben és itt a közművek is ott vannak. Megjegyzem magánkezdeményezésben „építési telek hegyek” állnak árván Pusztaszántón is. Egy gond van, nem kell senkinek. A város lakossága 2006-2015 között 10 százalékkal csökkent. Egy utóbbi kimutatásban már csak 2760 körül van a valamikor (Tolmács, Bánk leválása és a laktanya megszűnése utáni) 3080-hoz képest. 50-60 eladó ház van a településen arra is alig akad vevő. Ilyen körülmények között – ismétlem a terv meg van – miért is kellene üres lakótelkekre költeni? Mert ma már az a helyzet, hogy csak akkor lehet ott valamit indítani, ha minden kiépítésre kerül. Az összes közmű. Ma már nem lehetne utak járdák, vízelvezetés, víz és szennyvíz, villany nélkül eladni lakótelkeket. Az előzetes kialakítás miliárdos nagyságrendet is elérheti. Miből? Pályázni lehetne? Szép, de akkor egészen biztosan az a pályázat feltétele hogy 5 éven belül épüljön meg minden ingatlan, mert ha nem visszafizetési kötelezettség van. Miből, hogyan épülne? Ki venne telket Rétságon – a kötelező közmű kiépítés miatt – igen magas, akár 5-6 milliós árért, amikor ennyiért kész házat vehet a városban még akkor is ha lebontja. Visszatérve a parkokra. Azok szépek felúíjtottak. Mi hiányzik? Az öntözés. Értem én hogy spórolni kell a benzinnel, de sajnos 9 óra után, amikor a kimért pár liter elfogy, akkor a dolgozók nézésére nem mászik fel a víz a szívattyú mellett. A locsolás tehát hiányos és esetleges. Nem kell itt új parkot létesíteni, éppen elég lenne a meglévőket gondozni. Beleértve a Gyermekligettől a Adygrundig és a többi közterületi füves virágos területet. Egészen biztos, hogy létesített köztéri parkokban Rétság gazdagabb, mint bármelyik környező település, beleértve (területarányosan, vagy lakosszámarányosan) még Vácot vagy Balassagyarmatot is. . Külterületi dűlőutak Ez is valami másolás eredménye. Vagymi? Hol vannak Rétságon közterületi dűlőutak? Nagyon meg lennék lepve, ha valaki ilyet mutatna a város térképén. Van néhány földút Pusztaszántón, az kérem nem dűlőút. Mint ahogyan nem dűlőút – és az sem biztos hogy közterület – a Petőfi utca végétől vezető Névtelen utca a sportkombi felé. De ezen útszakasz kikövezését a testület már erre az évre el is döntötte, őszig elkészül. Hol vannak hát közterületi dűlőutak? Lehet a rejtvény megfejtésével pályázni! Az
önkormányzati oldal portálunkon, kikereshető iratokkal >>>
.
A RétságNet Youtube csatornája, a testületi videók filmjeivel >>>> Kiváncsiak vagyunk véleményére! Ide írhatja be hozzászólását >>> 4. kérdéscsoport Összességében mi a vélemény? Ez jó kérdés, csak egy tétel hiányzik. Ahhoz ugyanis, hogy ne a (3)-as választ adjam - a pénzt másra kell fordítani - kellene minden javaslathoz egy költségbecslés. Felelős ember akkor tudja mérlegelni, hogy mi mennyi? No persze ha eleve sugallmazó választ vár a kérdező a névtelen kitöltőtől, akkor miért is ne kúzza be, hogy milyen frankó lesz ezáltal minden. Ezt akarja? . 5-ös kérdés Mi más. Hát ebből is idéztünk már jónéhányat, nem ismételve például a civil szervezetek, a sport a közösségi színterek fejlesztését, intézményrendszerét. Ez úgy kompletten kiamaradt. Minden ami emberi ebben a városban, vagy emberivé tehet, az kimaradt. Csak épületek, terek, emberek nélkül? De hogy egy újabb kérdéskört vessek fel. Az előző táblázatban az szerepel, hogy a katolikus templomot belülről fel kell újítani. Ez szép törekvés, bár kétlem, hogy ezt közpénzből és a város szervezésben kellene megtenni. De ha már a hitélet szóba került, miért maradt ki a másik két egyház? A református gyülekezet régi gondja, hogy nincs temploma. Ezek szerint ne is legyen? Ez nem fontos a kérdező polgármesternek? Az igaz, hogy az előző testület a korábbinál lényegesen jobb feltételeket teremtett egy imaterem biztosításával, de azért közép vagy hosszútávon mindenképpen felvethető ez a fajta lelki tartalom megvalósításának új épületigénye is. Ugyanúgy mint az Evangelikus Egyház. Korábbi önkormányzati segítséggel szép imaházat alakítottak ki, amely az istentiszteleteken kívül más eseményeknek is méltó helyet és feltételt biztosít. De vannak fejlesztési elképzeléseik, ez sem számít? Azután talán egyetlen műemlék jellegű építménye a városnak a Harangtorony. (Környezetét ugyancsak az előző testület rendbetette.) De ennek állagmegóvásában is részt vehetne a város, ha már más egyház segítése felmerül. Legalább a lélekszámarányosság szintjén, fejlesztési elképzelésként a következő 5 évre. . 6-os kérdés csupa propaganda. A másolást jól szemlélteti, hogy az idézett kérdőíveken van 7-es és 8-as válasz is. Itt azok törölve lettek, Rétságon a 6-os után mindjárt a 9-es következik a matekkönyvben? Egyébként is mit lehet erre jó szívvel és felelősséggel mondani. Hát azt, hogy a testület is eldönti mely fejlesztésekre pályázzon és nyer is, ha megvalósul, és lesz is rá pénz, akkor bizonyára jobb lesz az itt élőknek. Milyen hatással járhat még a városra? Lényegi kérdés, hogy akik a kivitelezésben szerepet kapnak, jó üzlethez jutnak. Hogy mire ki pályázhat, és ki nyert az azonban még igen távoli kérdés, hiszen szó nincs arról, hogy mi is épülne valójában. Egy elképzelés készül, ha készül: „városfejlesztési stratégia”. Ráadásul integráltnak kellene lenni! Nem nyitva ennek külön bekezdést sem, éppen az integráltságot nem látom ebben a halmazban. Sem a meglévő eredmények és intézményrendszerhez való integrálást, sem a felvetések egymáshoz való integrálását. . Pár módszertani kérdés Tipikus esete a kérdőív annak, hogyan nem szabad ilyet elindítani, és ha már van miért nem lehet komolyan venni. Egyáltalán nem tudom, hogy mit gondol a kérdező? A kiküldött többezer lapból jó esetben visszajön 25-50 darab. Voltak már hasonló kisérletek, azok sem hoztak jobb eredményt, pedig célraorientáltabbak voltak, több idő volt a kitöltsére (nem a szabadságok legközepén). Na mármost ha visszaérkezik mondjuk 40 darab. (Most azt nem is említem, hogy előfordulhat, mint ahogy máskor is előfordult, hogy a kezdeményezést igazolandó kamu ívek is a pakliba keverednek. Vagy egyszerűen kiadják óvodának, iskolának, polgármesteri dolgozóknak, hogy kötelezően önkéntes és névtelen. Mert ez a lehetőség is fennáll, akkor aztán lehet büszkélkedni, hogy tanuszodát, metrót, katedrálist, milyen sokan akarnak a „településen”) Na szóval ezt leszámítva beérkezik mondjuk 40 részben kitöltött kérdőív. Semmiféleképpen nem reprezentatív, de semilyen viszonylatot nem tükröz. Arról nem is beszélve, hogy a szakszerű feldolgozáshoz komoly statisztikai elemző munka kellene. Az nem elég, hogy pár ívet átlapozunk és azt mondjuk, hogy az embereknek minden tetszik, csak pénzbe ne kerüljön. Nem reprezentatív és nem lehet tudni, hogy a kitöltők a város mely rétegét képvsilik. Jó, az kiderül, hogy a 8 általános és szavizsgát tett 1-es foglalkoztatási kategóreiaba eső egyetlen polgármester mit szeretne. De ez kit érdekel a kérdőívek között? Írja le – ne csak emlegesse! Írja le és terjessze a testület elé. Ilyen esetszám mellett ha bármilyen arányban bontás lenne a demografiai adatok – foglalkozás, kor, végezttség – akkor egy egy metszetben 2-3 ív maradna, ami semmiképpen nem értékelhető. Tulajdonképpen még az sem ellenőrizhető, hogy aki kitölti rétsági lakos-e vagy csak éppen itt tartózkodik – nem bejelentett lakó, nem adófizető, vendég – és kitöltötte. (Pl utak és közlekedés témakörben már csak megkérdeztem volna, hogy: Van-e autója? Hol parkolja? Ebben a városban ez fontos kérdés lehet mert más azoknak a válasza az útjavításra akinek van és akinek nincs. Nem is beszélve a garázsok híjján közterületen állni kényszerülő rengeteg kocsiról, de a hely kevés.) De még a megalkotott kategóriák is szakmaiatalanok. Ez sok szót nem ér mert messziről látszik. Micsoda korhatári tagozósás ez? Milyen elmélet alapján lehet összemosni a 10 évnél idősebb, nem jogképes gyermeket, a 19 éves önálló munkát kereső vagy tanuló fiatallal? Hol van az a határ, amikor valaki aktiv munkavállaló? Ezek lennének a kategóriahatárok, ha már ilyen krédés van. Ha meg szakszerűtlen, akkor minek van? Akkor nem mindegy? Kielemezi valaki, mit mondtak a 10 évesek és a 70 éven felüliek? Szerintem nem. Ha pedig a felmérés hírből sem ad a teljes lakosságra értelmezhető válaszokat (Nem reprezentatív) akkor - azon túl hogy felesleges - néhány ember, esetleg meghatározható (netalán eleve felkért) érdekcsoport egyoldalú véleménye kapható eredményként. Ezt viszont a teljes lakosságra vonatkoztatni nemcsak szakmai hiba, hanem bűn. Ugyanilyen katyvasz a foglalkoztatásai kérdéssor Mi az hogy vezető beosztású pl polgármester? Más már nem is lehet vezető beosztású? Jójó, lopott a kérdőívnek ez a része is, de gondolkodni nem árt róla. A kialakított kategóriák nem valóságos társadalmi státuszok szerint lettek megjelölve, hanem úgy amatőr alapon hasraütve. Mi az pl. hogy értelmiségi pl tanár? Más értelmiségi el sem képzelhető? Pl az alkalmazottak között nem lehet értelmiségi? Nem írták ugyan, hogy hány válasz adható, de talán egyre gondoltak. És ha valaki bejelöl 3-at, akkor azt hogyan viszik számítógépre, ahová csak egy helyes válasz írható be a sok rosszból? Majd aki felviszi eldönti? No ne? Akkor tessék jól kérdezni! No például az önálló nem mezőgazdasági foglalkozás semmiképpen sem vállalkozó. Az megint egy más kategória. És ha valaki értelmiségi is szakmunkás is, (olyan hogy alkotó vagy zemeművész nincs is) közben nyugdíjas, de őstermelőként művel egy kis földet, mellékfoglalkozásban irodai alkalmazott, és még tanul is egy OKJ tanfolyamon, akkor ő most mit jelöljön be? Na de a fő kérdés most is az, hogy mire jut a kérdező, ha kiderül, hogy 12 mezőgazdasági önálló szeretne tabuszodát, 8 alkalmazott inkább templomfelúíjást szeretne, a tanulók pedig mielőbb elmenni ebből a városból, ahol nem látják a fiatalok a saját érvényesülésüket. No akkor mi van? Mivel lettünk okosabbak? Semmivel egészen! Legfeljebb egy ilyen kisvárosban arra jó ez a tagolás – demográfiai szűrőkérdésnek nevezett sorok – hogy ki lehessen silabizálni a névtelenséget. . Befejezésképpen A kérdőív hiábavalóságára úgy gondolom sikerült rámutatni. Semmi értelme és nincs várható eredménye. A társadalommal foglalkozók tapasztalatból tudják, hogy a legamatőrebb eljárás, ha valaki egy településre kerül - nem aki évtizedek óta ott él, hanem odakerül - majd kiad egy kérdőívet, és akkor mindent megtud. Sok ezer ilyen amatőrködés bizonyítja, hogy semmit nem tud meg. A valós társadalomkutatás pedig alaposabb tudást, gondos előkészítést igényel és sok pénzbe kerül. További záró gondolat, hogy a polgármester - akkor még jelöltként -, egy tartalmában ezen szándékokat sugalló kérdőívet kiadott. (ELőzetesen azt is kielemeztük) No arra is érkezett vagy 40 válasz. Legalább az a körül kialakult véleményeket vette volna figyelembe a kérdőívet kiküldő. Nem változott 10 hónap alatt semmi, a tekinettben ami a kérdésekben szerepel. Ha meg nem a valós - egyébként ismerhető - viszonyokra kíváncsi, akkor egyértelmű a válaszlehetőség. Egyszerű, félrevezető kampányfogásról van szó, kérdésekbe csomagolt demagóg ígéretekkel, közpénzből, közmunkások által kihordva, irodai dolgozókkal dolgoztatva. Erre pedig sem felhatalmazás nincs, sem szükség nem volt GiK
. A
kérdőív kitölthető word.doc formában itt is megnyitható, sokszorosítható
>>>
Előző cikkünk az önkormányzatiság nyári működéséről >>> Januárban készült elemzésünk a választás után eltelt idő testületi munkájáról >>> Az önkormányzati oldal portálunkon, kikereshető iratokkal >>>  |
|||||||||||||||||||||
|
Aki még többet szeretne tudni egy felmérés reprezentatív jellegéről, itt még utána olvashat. A szociológia és a társadalomkutatás
(közvéleménykutatás) komoly tudást halmozott fel a tekintetben, hogyan
lehet értelmes adatokat kapni egy népességre vonatkozóan, miközben nem
kérdeznek meg mindenkit. Egyértelműen bizonyítható, hogy hasonló adottságokkal
(pl lakóhely, kor, iskolai végzettség, foglalkoztatottság, anyagi helyzet,
társadalmi szerep) rendelkező megkérdezetett hasonló válaszokat adnak egy
kérdésben. Ha tehát kimegyek a most a hajógyári szigetre, és megkérdezek
100 fő 18 éves budapesti, középosztálybeli lányt arról, hogy mi tetszett
vagy nem a szervezésben, és egybehangzó válaszokat kapunk, nagy valószínűséggel
a hozzájuk hasonló másik 10.000 fiatal álláspontja is megegyző. (Hibahatár
létezik és számítható. Pl, ha egy mintarész már csak pár személyt tartalmaz.)
Ezért alakult ki a szakmai módszertan, mely kisebb létszámban, de a teljes
vizsgált népességet kicsiben tükröző összetételt vizsgálnak - hibahatárokat
is figyelembe véve - a valósághoz igen közeli válaszokat kapnak.
|
