RétságNet - Olvasói levél a korrekt kampányról

Olvasói levél a korrekt kampányról

2014.08.28.

Nyomtatható változat >>>

-
Augusztus 25-től hivatalosan is elindult a polgármesterek és önkormányzati képviselők választásának kampánya. Aztán ahogy lenni szokott, mind a jelöltek, mind az őket megítélő választók részéről olykor igen különleges, sőt szélsőséges ígéretek, vélemények is megfogalmazódnak.
      Valóban a kampányban sokféle módszer bevethető a majdani voksolók meggyőzésére, de azért annak is egy fontos szempontnak kellene lennie, hogy az ígéretek megalapozottak, végrehajthatóak, korrektek és tisztességesek legyenek. Éppen ezzel lehet elérni, hogy a tudatos választó megítélje, hogy a jelölt mennyire ismeri a tényeket, a helyi valóságot. Azok az ígéretek a múltban sem hoztak tényleges eredményt, amelyek a fellegekben jártak, és eleve tudni lehetett róluk, hogy semmiféle realitásuk nincs.
     Vannak aztán érdekes megoldások, ahol nem állítanak semmit, csak kérdeznek. Azonban kérdezni is sokféleképpen és sokféle célból lehet. Egy olvasónk levelét tesszük közzé ebben a tárgyban, amely végigveszi egy ív sorsát, ahol csupán pár kérdésre kell válaszolni. Ilyenkor eszembe jut az a régi de ma is nagy bölcsességet hordozó mondás, mely szerint minden nehezen átlátható, bonyolult problémára lehet könnyen érthető, egyszerű, de hamis választ adni.
     Úgy véljük, a levélnek van általános tanulsága, ezért is adunk helyt neki. Mert egyetlen pártnak sem kívánunk kampányolni, bármilyen kampányanyag bemutatásával, és negatív színben sem akarjuk feltüntetni. Ítélje meg majdan a választó, addig pedig az Olvasó, hogyan látja a kérdezés mögé bújtatott hamisságot, vagy realitást.
      A továbbiakban minden jelöltet korrekt, megalapozott kampányra kérünk, és programjuk ismertetéséhez honlapunk is biztosít lehetőséget.

GiK

Tisztességes kampányról egy kérdőív kapcsán -
Hétfőn reggel postaládám ürítésekor egy névtelen, címtelen borítékot találtam. Megnézve egyik párt kampányanyagát találtam benne. Ez úgy nagyjából rendjén van, hiszen dübörög a kampány. Mindenki úgy mutatkozik be ahogy akar, mindenki azt ígér, amit akar. Az olvasó meg azt hisz el amit akar, és amiről más módon is meg tud győződni.
      A borítékban azonban lapult egy nagyon érdekes papírlap.
     Mi megkérdezzük Önt! címmel valamiféle helyi konzultáció rajzolódik ki, annak összes tapasztalatával és hibájával. Például a boríték többi iratától kiemelve, vagy az internetről letöltve az sem derül ki, kik is azok, akik megkérdeznek. Ez legyen a legnagyobb baj, gondolhatják, joggal. A papírlap forgatása, szemlélése közben ennél súlyosabb dolgok is eszembe jutnak, amelyek arra késztettek, hogy tollat ragadjak.
-
Ki kérdez és miért?
     Már az is furcsa, ha egy polgármester jelölt - aki egyébként ma is képviselő - efféle papírokon tesz fel kérdéseket. Rétság egy kisváros. Itt az emberek többnyire ismerik egymást. Nem kell ahhoz kérdőív, hogy meg lehessen tudni, ki mit gondol a város életéről, jövőjéről. Igen azt kell tenni, hogy szóba állni az emberekkel, összegyűjteni gondjaikat, felvetéseiket. Az kell - miként a képviselő-testület aktívabb tagjai tették –, hogy végig kell járni a várost, megismerni minden kátyút, bedőlt árkot, töredezett járdát és így tovább. Az emberek ilyenkor közlékenyek, szívesen elmondják ők hogyan látják a karbantartási felújítási munkákat. Kérdőív nélkül is! Egyszerű emberi kontaktussal. Mint ahogyan látjuk az ennek alapján megszületett tervek a helyben lakók többségének - szinte mindenkinek - javítani tudták a komfortérzetét, egy használhatóbb, szerethető várost kezdtek el építeni. Kérdőív nélkül, mégis sikeresen.
-
Mire jó akkor ez a módszer?
     Nem becsülném le persze mint kampányfogást, ami csak az emberek félrevezetésére jó. Ha megfigyelik, nem ígér semmit, csak kérdez! Ügyes, ügyes, mondaná Kohn bácsi! Mert azt a látszatot kelti, hogy majd a válasz alapján azt meg is csinálják, mert meg is lehet csinálni. Hát nem! Nem ígérik, csak kérdezik.
     Másik megfigyelésem is érdekes. 29-ig kell leadni a lapokat. Lehetőleg névvel, hogy a senki által nem ellenőrzött sorsoláson nyerni lehessen. Ha tehát 29-én 16 óráig beérkezik pl. 100 kérdőív, 30-án sorsolnak, ígéretük szerint utána azonnal megsemmisítik a kérdőívet. Akkor minek kérdezték, ha megsemmisítik. Hát csak. Az egészen biztos, hogy addig még 100 ív adatait sem lehet statisztikailag feldolgozni. Ha megsemmisítik, akkor az egész csak vihar egy kanál vízben? Az hát. Szemfényvesztés.
     Miért semmisítenék meg? Ha szabályosan bejelentett adatgyűjtést és adatkezelést folytatnak, akkor nincs szükség a megsemmisítésre. (Ne felejtsük el, a választási ajánlások gyűjtéséhez a törvény szerint nem kell az adatvédelmi hatóságnál regisztrálni, de minden más adatgyűjtéshez igen, akkor is, ha pár nap múlva a megsemmisítést ígérik. Mert az akkor is személyes adatok kezelése!)

A Nemzeti Adatvédelmi Hatóság tájékoztatása e tárgyban.
Ez bizony bejelentésköteles adatkezelés >>>

      Nem kell látnoknak vagy jósnak lenni, annyira átlátszó miről van szó. Arról, hogy semmit ne lehessen ellenőrizni! Összegyűjtötték, majd megsemmisítik. Érdekli őket egyáltalán a válasz? Tulajdonképpen nem. Viszont a kampányban majd lehet hangoztatni, hogy a helyi konzultáció alkalmával milyen sok kérdőív jött be, és az emberek kivétel nélkül azt mondták, hogy ne fizessünk adót, de az új testület a semmiből majd költsön többet minden eddiginél. Hát persze hogy kevés ember lehet, akitől megkérdezik akar-e adót fizetni, azt válaszolná, hogy akar, sőt többet. Ha mégis valaki őszinte véleményt írna - erre nincs is hely és lehetőség - akkor a megsemmisítés után az feledésbe megy.
      Arra tehát jó, hogy ellenőrzés lehetősége nélkül lehet hivatkozni arra, hogy a (kitöltő és bedobó) emberek többsége mit akar, és számolatlanul azt mondani, hogy azt egész Rétság akarja. Akarja a fene, mondaná Kohn bácsi. Mert igazából ezen az íven a NEM rublika annyira felesleges, hogy oda nem is várnak semmi X-t. De az is tény, hogy kiadott 1000 ívből jó esetben 100 visszakerül, akkor egyértelmű, hogy 90 % azzal, hogy figyelemre, kitöltésre sem méltatta, eleve nemmel szavazott. Ennyit a többségre hivatkozásról és hogy megkérdeztük a választókat mit akartak, de a válaszaikat már senki nem látja. Le merem fogadni, a kampány következő állomásain ez a helyi konzultáció főszerepet kap, és hivatkozási alap lesz. Rá lehet mindent fogni az emberekre. A program lényege, hogy ne fizessünk adót, de kapjunk a közösből többet. Ezt akarja a nép. Jól fog hangzani, és lehet, hogy lesz is ember, aki beveszi ezt a maszlagot. (A maszlag tudjuk mérgező növény, de mellékhatásai csak később jelentkeznek. Mérgek, hallucinogének, transzszerű állapotot idéznek elő.)
-
Kis kitekintés az önkormányzati működésre
     Talán érdemes mindjárt az elején pár mondatban világossá tenni, mi a dolga és mik a lehetőségei a helyi önkormányzatoknak. Summásan azt lehet mondani, hogy jelen kormányzás és törvénykezés alatt jelentősen csökkent az önkormányzatok lehetősége. Szinte egyharmadára zsugorodott az a lehetőség, amiben egyáltalán döntést hozhatnak.
      Nem mindenhatók? Nem hát! Törvény írja elő mi az önkormányzatok alapfeladata, amit akkor is meg kell oldani, ha nincs rá fedezet. (Hogyan, azt a törvény nem segít megoldani.) Ezen túl lehet önként vállalt feladata, ha van rá kapacitása, és főként van rá fedezete. A központi támogatás jelentősen csökkent. Ugyancsak ennek a kormánynak a döntése alapján - egyébként helyesen -, a hitelfelvétel nullára van redukálva. Ahol van pénz, ott lehet muzsikálni, ahol nincs pénz ott nem! Szigorú kikötés, hogy az önként vállalt feladat nem veszélyeztetheti az alapfeladatok ellátását. Nem lehet pl. önkormányzati szállodát építeni, ha az egészségügyi, vagy óvodáztatási, (stb.) feladatra sincs elég fedezet. Nem lehet - törvény nem engedi meg - karácsonyi pénzt osztogatni, ameddig van hibás járda, rosszul működő kazán, más ellátatlan feladat.
     Így például nem feladata az önkormányzatnak a munkahelyteremtés. Nem feladata bármilyen házakat építeni és várni, hogy legyen rá vevő. Akkor sem, ha van pénze. Ha pedig nincs, miért is tesznek fel buta kérdést? Mint Máli néni a keresztfiának: Ferike, kérsz fagylaltot? Kérek! Milyet, vanília, málna, csokoládé? Ebben a sorrendben ... Jó akkor kérjél nekem is, mert pénzem az nincs ... Jaj de jót nevettünk ... csakhogy a közélet nem ennyire vicces, ennél nagyobb felelősséggel kell hozzáállni 3000 ember sorsának irányításához. -
Vegyük sorra a kérdésekbe burkolt állításokat! -
1. Szeretné-e ha lecsökkenne a kommunális adó 8.500-ról 2000 Ft-ra

Ki az a marha, akitől ha azt kérdezik akar-e kevesebbet fizetni, akkor azt mondja, hogy nem. Hát akkor én próbálkozom. Nem az a kérdés, hogy mennyit fizet az ember, hanem mit kap érte. Kenyérboltban megkérdezik, akarok-e 360 Ft helyett csak 180-at leszurkolni. Akarok mondtam. Jó erre félbevágták a kenyeret. Olcsón megúsztam! De mit eszünk a hétvégén? Az tehát a lényegi kérdés, hogy mit kap cserébe az állampolgár. Jelenleg azt látjuk, hogy gondoskodást, városkarbantartást. Jó helyre ment a pénze. De ha kevesebb bevétele marad a városnak, akkor pl. nem maradt volna az étkezdére, vagy pl. a Csipke és Liget közre. (Csak példa.) Ezt akarják az emberek? Mint az előző ciklusban, amikor nem történt az adóbevételért cserébe városkarbantartás?
Inkább azt kellett volna megkérdezni, akar-e a lakó ebadót fizetni, ingatlanadót fizetni, egyéb adót fizetni, mint ahogyan ezt a jelenlegi kormány megengedte, és erősen ajánlja a településeknek a sarc (bocsánat újabb pénz) beszedése céljából. Ez egy valós kérdés, mert a jelenlegi képviselő-testület ezeket az adókat nem vezette be! A lakók érdekében, náluk hagyta ezt a pénzt. Az meg az átverés teteje lenne, hogy a kommunálist csökkentenék, de másik kettővel többet szednek be. Ne mondják hogy nem hallottak még ilyet.
Ezek után Ön mit válaszolna? Igen vagy nem?

-
2. Szeretné-e ha Rétságon idősek nappali otthonát hozzunk létre, mely a hét minden napján teljes ellátással gondoskodik tagjairól.

(Most abba ne menjünk bele, hogy egy idősotthonnak nem tagjai vannak.)
Jelen ciklusban is és a korábbiban is volt arról felmérés, hogy lenne-e igény valami hasonlóra. Lehet tudni, hogy nem volt rá igény. Amikor volt - sokkal több állami finanszírozás mellett - az is megszűnt mert nem volt rá igény. De ennek ellenére nem az a fő kérdés, hogy legyen-e? Tételezzük fel, hogy beírná 20 ember, hogy legyen. Ja nem saját magáról, mert aki igénybe is venné, lenne mondjuk 10 személy. A fő kérdés az, hogy hol és miből működjön egy ilyen intézmény, (ami nem alapfeladat) Épület még csak akadna, de az alkalmassá tételhez a felújítás is felemésztene jó pár millió forintot. De a működés is alaphangon évi 10-15 milliót kitenne (bérek legalább 2-3 fő, rezsi, karbantartás, stb.) Miből lenne erre fedezet, ha a bevételt csökkenteni tervezi a jelölt,(csoport) a pénzt másutt meg osztogatja? Ha jól meggondoljuk, 10 emberre egy évben elkölteni 15-20 milliót igencsak pazarlás, még akkor is, ha az idős emberekről van szó. Megfelelő szociális gondoskodás biztosításával - ami most is van, és jól működik a házi betegápolástól kezdve az étkeztetés háznál biztosításáig aki rászorult, vagy aki igényli - tehát megfelelő szociális tervvel olcsóbban többet lehetne juttatni a rászorulóknak, és többet segíteni a családnak. (Na persze, majd a vej minden reggel vigye a mamát az otthonba, mert gyalog nem bír, este menjen érte. Mennyire fog örülni, ha egyáltalán megoldható.) Végiggondolta ezeket a részleteket valaki? Hát nem! Csak úgy beírta, mert nagyon jól hangzik, hogy akarjuk-e? Akarjuk-e hogy stadion legyen Rétságon? Akarjuk hát! Miből? Hát azt nem tudjuk!
Még egy csapda van a szövegben! "A hét minden napján". Tehát szombat, vasárnap, ünnepnap. Ez az igény gyakorlatilag megkétszerezi a személyzeti igényt, még drágábbá tenné. Ha meg mindennap, és nem csak napi 1-2 óra, akkor ez már majdnem bentlakásos intézet? Hol van erre igény és pénz?
Ezek után Ön mit válaszolna? Igen vagy nem?

-
3. Szeretné-e hogy hadtörténeti múzeum létesüljön a laktanyában?

Miért is ne akarnánk? Hát olyan jól hangzik! Legyen, ha ingyen van! Nem, elárulom nem ingyen van! Pénzbe és szervezőmunkába kerül, nem is kevésbe! Másik 10-20-30 milliós kiadás, bevétel nélkül, úgy, hogy a laktanya egyes részeinek hasznosíthatóságát erősen korlátozná.
Ezen túl a múzeum olyan intézmény, amelynek létesítéséhez igen komoly feltételek szükségesek. Akarjuk-e hogy szülőotthon legyen Rétságon? Akarjuk hát? Meg lehet csinálni? Nem! De azért nagyon akarhatjuk, nem!?
Az nem múzeum, ha pár járművet itt elhelyeznének, de azt sem lehet ebek harmincadjára hagyni. Ez még kiállításnak is szerény, de a járművek beszerzése, ideszállítása sem egyszerű. A múzeum nem ez. Az egy professzionális intézmény, amelynek a feltételei nem adottak. Aki kevesebbet markol, többet foghat. El lehetne indulni egy látogatható helytörténeti állandó kiállítással, ami fejleszthető 5-6 éven keresztül, és talán többet mutat meg a város múltjából, mint pár harcjármű.
Ezek után Ön mit válaszolna? Igen vagy nem?

-
4. Szeretné-e hogy az újszülött gyermekek utáni támogatást 10.000 Ft-tal megemeljük.

Minden fiatal, vagy kismama szeretné. Ehhez nem fér kétség. Miért nem ígér mindjárt 100.000 forintot? Városunk jelenleg is tisztességesen támogatja a gyermekvállalást, és a baba érkezésének első időszakában segít a megszaporodó kiadásokban. Van néhány helyen az országban, de ez koránt sem általános! Rétságon ez 15.000 Ft. Az emelés nem kampánytéma, mert ha a pénzügyi fedezet megteremthető, ígéretek nélkül is mérlegelhető az emelés, de előbb legyen elég bevétel, csak aztán kiadás!
Apropó bevétel? Eddig sem a kérdőíven, sem a programokban egyetlen szó nem esik arról, milyen bevétel-növekedést tervez a kérdőív kiagyalója. Miből mennyi elosztható plusz pénze lenne, mert osztogatni ténylegesen tudna.
Ezek után Ön mit válaszolna? Igen vagy nem?

-
5. Szeretné-e, hogy a 70 évet betöltött lakosaink minden karácsonykor támogatásban részesüljenek?

Itt már nincs összeg! De azért az a kérdés, miért csak karácsonykor? Miért csak 70? Mert van húsvét is, pünkösd is, van május 1 is, augusztus 20-is, és több más ünnep! És vannak 65 évesen is idősek. De ami a lényeg véleményem szerint az nem a karácsony, hanem a hétköznapok! Akkor, és azokról kell gondoskodni, akik rászorulnak, és akkor amikor szükségük van rá. Erre van a városnak jelenleg is jól működő szociális rendszere, amelyen keresztül a segítségre szorulók tényleges segítséget kapnak, függetlenül az életkoruktól.
Egy ismerősömet megkérdeztem, aki már 80 feletti, nem is csak 70, mit szólna hozzá? Fel volt háborodva! Mit képzel, aki ezt kitalálta? Van szép nagy lakása, nyaralója (X helyen) van autója nem is fapad, bankbetétje, háztartása fel van szerelve, tisztes nyugdíja, gyermekei segítik - de van amikor ők segítik a gyerekeket - miért aláznák meg akárhány ezer forinttal? Inkább ő segít, ahogy tud a hasonlóan idős ismerősein, és ez fontosabb számára. Szerintem a közösség számára is. Ez jól mutatja, hogy sokféle élethelyzet van 70 felett. Alamizsna megszégyenítő. Hozzáteszem itt, hogy jogszabály sem enged ilyen osztogatást. Nincs törvényi alapja! Segélyként lehet adni alkalmi segélyt, de ott vannak feltételek. Jövedelemhatár, rászorultság, stb. Aki ezt kitalálta, az nem nézte meg mire készül, és mit engednek meg a törvények. Azt csak remélni tudom, hogy nem eleve arra készül, hogy "a pénzt nem elloptuk, csak szabálytalanul osztottuk ki" mint ahogy ez egy korábbi testületben már elhangzott. Ilyen 70 feletti osztogatásnak nincs jogi alapja. A már többször említett szociális ellátórendszer jelenleg is biztosítja az idős emberek számára az önkormányzati támogatást. Azt lehet erősíteni, de az szakmai felkészültséget igénylő alapos előkészítést igényel, és nem hangzik jó kampányígéretnek.
Ezek után Ön mit válaszolna? Igen vagy nem?

-
6. Szeretné-e hogy a város teljes tisztán tartásáról az önkormányzat gondoskodjon? Például vízelvezető árkok, fűnyírás.

      Elsőként az tűnik fel, hogy nem érthető a kérdés, hiszen a város tisztántartásáról, a közterületek, közösségi intézmények tisztántartásáról most aztán folyamatos törődés történik.
      Aztán felrémlik, mi is itt a mézesmadzag. Törvény írja elő, hogy egy ingatlan tulajdonosa az ingatlan környékén is köteles rendet tartani. Ez tehát nem helyi sajátosság. Milyen érdekes, hogy pl. a hóeltakarítást még példaként sem emlegette, mert abban biztosan többen igényelnének segítséget. A jelenleg fungáló képviselő-testület egyébként már döntött, hogy beszerez két kisgépet (fűnyíró, hótoló tartozékokkal, egyebek felszerelhetőségével), amelyekkel a felújított járdák is könnyebben takaríthatók. Ezt nem kell ígérni, ez már megvalósult. Ugyancsak beszerzés alatt van egy önjáró fűnyíró. Nehogy már más eredményeit tegyék fel kérdésként a kérdezők, és majd begyűjteni az elismerést, amit nem is ők intéztek el. A jelenlegi képviselő-testület pedig kérdőív nélkül is megtette.
      Közben két újabb dolog ütött szöget a fejembe. Nem arra céloz a kérdező, hogy vannak a városban olyan magánterületek, amelyeket a tulajdonosa nem gondoz? Nemde ezt szeretné a kérdező "közpénzesítve" a többi adózó rovására - mint a város teljes területéhez tartozó - rendbe hozatni? Csak a példa kedvéért milyen alapon? A nemépülő CBA telek karbantartása a tulajdonos dolga, nem a városé. Az egykori ABC, ma kínai áruház melletti részek magántulajdonban vannak a járdáig. Azt a tulajdonosnak kötelessége rendben tartani. Ezen az alapon a város összes területébe beleszámít az én családi házamnak az udvara is? Ne vicceljünk már!
      De fordítsuk komolyra a szót. Nem alapfeladat, de mindent lehet lépni, ha van rá fedezet! Kérdés, hogy miből is? Mert egyes feladatok igen rapszodikusan jelentkeznek, pl. a hóeltakarítás. A kérdésben megfogalmazott elképzelés megvalósításához az kell, hogy legalább újabb 4-5, de lehet, hogy több munkaerőt vegyen fel az önkormányzat. Éves költségkihatása ugyancsak 25-30 millió forint alaphangon. Nem az tehát a kérdés, hogy ez jó ötlet-e hanem hogy pl., emiatt korlátozva legyen az orvosi, védőnői ellátás, vagy kevesebb jusson az óvodára, vagy más fontos kiadásra ne jusson pénz. Csak az eddigi "kérdések" közelítenek a 100 milliós kiadáshoz. Miből lenne ennyi pénz? Bevételi forrás nincs megjelölve, sőt egy rosszul gazdálkodó városvezetés esetén - volt erre példa - az ide adózó nagyüzemek is megoldják, hogy egyes termékeik máshová adózzanak. Törvényesen. Egy nem kellően megalapozott helyi gazdaságpolitika, az osztogatásra épülő gondolkodás nem hogy nem javít, hanem ront a város bevételi helyzetén. Láttunk erre példát, amikor csak a hiány halmozódott, mert lehetett mindent szavazni a "hitel terhére". Mint említettük bevezetőben, ez a hajó elment! Hitel alma! Ez van kiírva nem csak a kocsmában, hanem a kormány ajtaján amelyen a polgármesterek próbálkoznak. És még nem értünk a végére!
     Ezek után Ön mit válaszolna? Igen vagy nem?

-
7. Szeretné-e hogy a laktanya területén szerkezetkész lakásokat (lakóparkot) hozzunk létre?

Miért is ne szeressük? Ha kampány, hát mindent szeretünk, nem?
      Ez azért az eddigiektől is nagyobb falat, és mondhatni egy gyöngyszem a megvalósíthatatlan ígéretek között. Röviden az önkormányzatnak sem jogi, sem gazdasági lehetősége nincs ilyen dologba belefogni, pénze pedig végképpen nincs. Akkor mire fel ez? Mert jól hangzik?
      Nem annyira hangzik jól azok számára, akiknek eladatlan ingatlanuk van a városban, és attól sem tudnak megszabadulni! Azon választók érdekeit nem nézi senki? Még ha lenne lakásra kereslet - ami sajnos nincs - akkor a most itt élő tulajdonosok lennének egy ilyen "akcióval" lehúzva, és több százezer forintos vételár-különbözetet szenvednének el, ha lenne egyáltalán vevőjük. Ezt azért át kellett volna jobban gondolni.
     Nézzük a megvalósítás kérdéseit.
     A laktanya területe jelenleg nem lakóparknak van minősítve. Ez a rendezési terv módosításával lehet hogy megváltoztatható, de akkor a többi rész nem lesz jó semmire. Ha pár épületben - pl. kisparancsnoki - kialakításra kerülne 32 lakás, akkor a körülötte lévőkben sokféle, eddig eltervezett tevékenység nem lenne folytatható. Több a kár, mint a haszon.
      No de mi kell egy lakóparkhoz? Nem is lakóparkhoz, hanem egy lakható lakáshoz? Hát kellenek pl. közművek? Vannak ilyenek? Nincsenek! Gáz egyáltalán nincs, a járóbeteg tulajdonképpen drágán villannyal van fűtve. Víz van? Nincs! Kiépíthető, drágán. Szennyvízcsatornázás a területen van? Nincs! A járóbetegellátóhoz ugyan létesült szennyvízbekötés, ami a jövő hasznosításait is segítheti, de az erre való ráköthetőséget biztosítani kell. Villamos energia úgyszintén nincs. Se kábel, sem kapacitás. (Még a közvilágítást is a műszaki csoport oldotta meg, akkor miről beszélünk itt villamos közműről.)
      Kalkula-cirkula, a feltételek megteremtése - szerkezetkészre - minden bizonnyal több pénzt igényelne az önkormányzattól, mint 100 millió forint. Miből? Van ennyi pénz? Nincs? Lesz ennyi pénz? Nem lesz, ez egészen biztos!
     A másik 100 millió - olcsón számítva - a lakóparki lakások kialakítása a romokból szerkezetkészre. Ha nagyon olcsón számolok, amilyen olcsóság már nincs is, lakásonként 3 millió, akkor is másik 100 millió a 32 lakás! Ha nagyobb lakóparkot álmodik a nyomor, akkor 200, 400, hagy ragozzuk, "ha amúgy sincs, nem mindegy hogy mennyi nincs?"
     Mindaddig, amíg a lakásokra vevő lenne - mert csak ez az elképzelhető, önkormányzati forrásból tartósan aztán nem lehetne bérlakásként üzemeltetni, de ennek ellent is mond a szerkezetkész megoldás - akkor is ebbe mindennel együtt bele kellene tenni alaphangon 200 millió forintot. Aztán ha majd lesz vevő kb. 8-10 millió forintért darabonként, akkor lassan megtérül egy része. Lassan, és egy része. Ennyiért ki venne? Ha szerkezetkész, akkor még másik 2-3 millió kellene a teljes felszerelésre, lakhatóvá tételre. Ennyi pénzért majdnem palotát lehet vásárolni Rétságon. Önálló családi házat, kerttel, garázzsal, sőt több hirdetésben akár bebútorozva is. Akkor miért venne itt valaki szerkezetkész lakást, korlátozott használhatósággal (kert, garázs, közösségi terek hiánya, stb.) amikor olcsóbban vehet másutt.
      Mindent egybevetve erre a városnak nincs pénze. Ha minden más alapfeladatáról lemondana, becsukná az óvodáját, orvosi rendelőjét - nem teheti meg - akkor sem lehet ezt az álmot életre kelteni.
      De a kérdés kétségtelen jól hangzik egy ilyen kérdőíven. Kérdezem én is! Ezek után akar valaki igennel szavazni egy eladhatatlan és befejezetlen (mert csak szerkezetkész) lakások létesítésére?
Ön mit válaszolna? Igen vagy nem?

-
8. Szeretné, hogy a civil szervezetek támogatása duplájára emelkedjék?

Újabb gyöngyszem. Nem azt kérdezik, hogy szeretné-e ha a civil szervezetek több programot csinálnának. Á nem! Azt, hogy kell e több pénz? Ki az az ember, aki nem azt írná be, hogy kapjanak ha van miből.
      Nem nagyon van miből, mert a fenti kérdések igennel való megválaszolása esetén vagy nagy átverés az egész, vagy több mint évi 100 millió hiányt jelentene a városnak. (Mint jeleztük ezt törvény tiltja.)
     Rétságon igen gazdag a civil szervezetek élete. A város pályázat alapján, a megjelölt tartalmakhoz jelenleg is biztosítja a forrást, és ez a pénz ha nem is évente kétszereződött, de folyamatosan nőtt. Ezen túl a szervezetek díjmentesen használják a város intézményeit, területét, vesznek igénybe szolgáltatásokat. Tehát ezt a jelenlegi testület programjaik alapján, nyilvános pályázat útján támogatja. Nem kell feltalálni a spanyolviaszt, az már régen fel lett találva!
     De ami bosszantó, az az átlátszó fogalmazás! Csak a pénzosztogatásra kérdez. Az nem is érdekli, hogy ezért a civil szervezetek több és jobb programot valósítsanak meg? Nem érdekli és kész. Fogd a pénz és fuss! Ez is egy filozófia. A közpénzek osztogatása akárkinek, akármire? Az a civil szervezet ugyanis, aki megfelelő, tartalmas programot adott be - sok ilyen volt - eddig is jelentős támogatást kapott. Ismerve a helyi viszonyokat, a több támogatásból sem tudnának kétszer annyi szüreti mulatságot, két militari tábort csinálni, hogy csak párat emeljek ki.
     Ez csak program alapon megvalósítható, és a szervezetek igénye és kapacitása figyelembe vételével.
     A kérdés most is kérdés? Miből? Kérdezni lehet álságosan is. Hát ez a kérdés sem lóg ki a sorból.
Ezek után Ön mit válaszolna? Igen vagy nem?

-
9. Szeretné-e a Járóbeteg szakellátó Központ kisbusz járatot indítson helyben, és a környező településekre?

Még egy ragyogó "gyöngyszem" a "hurrá optimista" "merjünk nagyokat kérdezni" szisztéma szerint.
      Kérem a Tisztelt Olvasót, vegye észre, hogy nem azt írja a kérdező, hogy az önkormányzat mit akar? A járóbeteg-ellátó akarjon-e? Köze hozzá a jelölteknek? Mondhatni semmi! A járóbetegellátó egy önálló nonprofit Kft. Ha akar valamit és van rá pénze megcsinálja, ha nem akar, nincs rá pénze, akkor itt hiába kérdez a kérdező. Utasítani ugyanis nem utasíthatja a járóbetegállátót. Ha pénzt ad neki, esetleg meggondolja, de az sem egyszerű, mert a rendelő tevékenységi körében nincs személyszállítás fuvarozás, közúti személyszállítás, vagy hasonló tevékenységi kör, és nem is lehet. Nem lehet, mert OEP finanszírozás pénzeit nem lehet ilyenekre költeni. Hát akkor mit lehet? Ez már így sem kerek.
      Van más is. A kérdező már megint Rétsággal akarja eljátszatni a járás bolondját? Minden szomszédos településnek van saját mikrobusza, amit igen gyakran látunk is Rétságon. Olykor ügyintézésre. olykor kulturális rendezvényre, van, hogy csak bevásárlásra hozza az ottani lakosokat. Ha a településeknek igénye lenne a lakosaik beszállítására, megtehetnék. A buszok sem annyira kihasználtak, hogy nem futná rá idő. De nem is akarják. Meg nem is megvalósítható más szempontból sem.
     Mi a helyzet a várólistákkal? Hát az hogy egyrészről szerencse, hogy ez a járóbetegellátó kihasznált, és sok beteg keresi fel, mert így a finanszírozása biztosítva van. Több beteget nem tud fogadni (egyszerűen fogalmazva büntetné az OEP). Ebből az következik, hogy bármilyen akció, ami a látogatottságot növelné, az nagyon nagy mértékben megnövelné a várólistákat.
      Mert a kérdezőnek tudnia kellene, hogy az egészségügyre vonatkozó törvények miatt olyan a helyzet amilyen. Vannak előírások, egy betegre fordítható minimális idő, és hasonlók. Ezen Rétság nem tud változtatni. A sok szakrendelés pedig csak pár órában áll rendelkezésre, ennél többet a szerződés szerint nem finanszíroz az OEP. Lehetne szerződésmódosítást kérni, nagyobb OEP normát igényelni, de ezt nem tette programponti kérdés a kérdező. Amúgy sem sok remény van rá, hogy az állam több pénzt akarna Rétságra ezen a címen költeni.
      Akkor pedig az a helyzet, hogy a nagyobb betegszám a beutazókkal az előjegyzési időket növelné meg. Manapság előfordul, hogy egy receptmegírásra a bőrgyógyászaton 2 hónapos, egy kardiológiai vizsgálatra 2-3 hónapos időpontot tudnak adni. Azt szeretné a kérdező, hogy a rétságiak még nagyobb sorbaállást viseljenek el? Még hosszabb ideig kelljen szakorvosra várni, akinek rendetlenkedik a szíve? Akár fél évet? Lenne aki mire sorra kerülne, már nem él. Sajnos ez nem olyan vicces dolog. Jól mutatja a hangzatos javaslat kampányízét, de szakmai átgondolatlanságát.
     Amúgy is reménytelen. Vegyük példának a vérvételt. Reggel 8-9-ig kell beérnie a betegnek, hogy a laborba el is lehessen küldeni a vért. (Azt nem találta ki senki, hogy itt legyen labor, de nincs rá fedezet és OEP támogatás sem. De ha bármit lehet kérdezni ezt is.) Térjünk vissza az egy órára. A környező településekről minden irányból ekkorra kell beérni a betegnek. Hogyan? Ha egy busz van, elindul fél 8-kor, mire körbeér, már vége a vérvételnek. Bizony ezt sugárirányban legalább 4 busszal lehetne megvalósítani, vagy annyival sem. Nem a vérvétel az egyetlen, mert egyik délután kardiológia, másikon egy más időpontban szemészet, és - így tovább - esik pár órás időtartamra. Akkor naponta és szakrendelésenként kellene ezt lejátszani. Aki meg befejezte, és menne, annak is meg kell várni a visszaindulást
      Az egy másik kérdés, hogy ha olyan gazdag kisváros lennénk, mint pl. Hévíz, szervezhetnénk helyi tömegközlekedési hálózatot. (Egyébként ott sok minden van, de ilyen ott sincs) Legalább 2-3 közepes busszal, 5-6 fős személyzettel, működtetési költséggel, üzemanyaggal minima-kalkula úgy évi 300-400 millióból meg lehetne csinálni. (Csak a városban, nem a környékre!) Akkor lehetne a Rétságon óránkénti körjárat. Ezt ugyan nem kérdezte a kérdező, de ez szép lenne. Már csak az a fránya évi 300-400 millió hiányzik. De mit számít mindez, ha kampánykérdésről van szó. Ja annyit, igen, hogy utána lehet hivatkozni, hogy mi szeretnénk, de - ezért vagy azért - nincs rá pénz. Hát nincs is, mert a kérdezőnek tisztába kell lenni a város pénzügyi helyzetével. Aki eddig képviselő volt annak alapból, aki nem, az programja megfogalmazásához megtalálhatja majd a város gazdasági helyzetéről szóló tájékoztatót a honlapon. Aki tudatosan készül, nem kell a levegőbe ígérgetni fedezet nélkül.
Ezek után Ön mit válaszolna? Igen vagy nem?

-
10. Szeretné-e, ha a volt tiszti lakótelep (Bem utca, Liget köz, Csipke köz) csatornázását az önkormányzat felvállalja, annak érdekében hogy a művelődési központ 100 %-ban önkormányzati tulajdonba kerüljön.

Az eddigiekben is de itt aztán tényleg rossz a kérdésfeltevés.
      Kinek mi baja van azzal, hogy a művelődési központ 50%-ban honvédségi tulajdon? Nem oszt, nem szoroz. Lebontani, eladni nem akarjuk, gondolom a kérdező sem. Akkor hogyan kerül a csizma az asztalra? A kutyát nem érdekli, hogy a művelődési központ fele a Honvédségé, ha ettől rendesen működhet, felújíthatta - a jelenlegi testület kétszer is - használhatja eredeti célja szerint a város.
      Hanem aztán a tájékozatlanság teteje, hogy a csatornázás összefüggene a művelődési központtal. Volt egy összefüggés, ami vállalhatatlan, mert a honvédség árukapcsolásban akarta a terhet áttenni Rétságra, amit az nem fogadott el. Ha a kérdező most újabb 100 milliónyi kiadással akar licitálni, tegye a saját zsebére, ne a város pénzére.
      De mind a Csipke köz, mind a Liget köz jelenleg is csatornázva van. Az itt lakók igénybe vehetik, és veszik is a szolgáltatást. Ez tehát rossz kérdés, ez nem probléma. Ezen túl a Csipke köz és a Liget köz a város korszerű csatornarendszerére van kötve. Semmi köze a Bem lakótelep csatornahálózatához. Ez a kérdésfeltevés eleve tájékozatlanságra vall, ami egy több éve képviselő polgármester jelölttől nehezen elfogadható.
     A Bem lakótelep is csatornázva van. A csatornarendszer működik. Van itt ugyan probléma, de az nem az, ami a kérdésben megfogalmazódik. Ez a csatornarendszer eléggé elavult, és a honvédség tulajdonában van. Valamikor a laktanya melletti szennyvíztisztítóra volt kötve, de azt időközben megszüntette a város, és bekötésre került a végpont a nagy városi rendszerbe. Azt viszont csak a Jóisten tudja, hogy a laktanya alatt merre cikázva, milyen vezetékek, milyen állapotban mennek ide-oda. Van olyan ág, amin pl., a volt CSMO egyik helyiségében (bent!) van aknafedél. Ezt a rendszert átvenni felelőtlenség lenne. Egyértelműen jelentené azt, hogy teljesen új, mai szabványnak megfelelő csatornahálózatot kellene építeni helyette, ami bőven meghaladná a 100 milliós költséget, ma már pályázati lehetőség nélkül. El kellene gondolkodni, hogy erre költse-e a város a pénzét, vagy lenne jobb helye is. Akkor amikor a jelenlegi tulajdonosnak kötelessége az esetleges javításokat elvégezni - el is végzi – és a lakóknak a szolgáltatás biztosítva van.
     Már nem is tudom hány 100 milliós az eddigi cehh? Talán már 500? Hol van ennyi pénz, a kérdésekben foglalt ígéretben, vagy ha mindenki igennel válaszol a megvalósításra? Sehol!
Ezek után Ön mit válaszolna? Igen vagy nem?

Egy közbevetés
A honvédség által egykor értékesített lakásokkal és a hozzájuk tartozó osztatlan közös tulajdont képező területtel valóban van gondja a lakások tulajdonosainak. Ez a terület együtt egy lakótelep, úgy, hogy a Bem utcának nevezett rész a hozzá tartozó lakások tulajdona, tehát magánterület. Erre vonatkozóan ki is van téve egy tábla.
      Ezen gond megoldása téma a honlap fórumán is és időről időre előjön a lakók igénye. Tény, hogy a jelenlegi formáció szerint - mint magántulajdon - a tulajdonosoknak közös költségből kell működtetni, karbantartani az utat, biztosítani a világítást, ha ezt igénylik. Több forrás szerint a tulajdonosok megosztottak abban a kérdésben, hogy milyen megoldás lehetséges egyáltalán.
      A kérdező e tekintetben valószínűleg képben volt, mert nem azt kérdezi, hogy megoldja-e az önkormányzat a Bem utca problémáját. Nem kérdezi, mert tudja, hogy ez nem egyszerű feladat. Egyrészről persze egyértelműen megfogalmazott igényt kell benyújtani az önkormányzathoz, de ami fontos, hogy ezt minden tulajdonosnak (akinek akár csak 1/10 lakás tulajdonrésze is van) aláírásával kell kérni. A tulajdonosok 100 %-ának. Ilyen egyértelmű kinyilvánítás nélkül el sem lehet indulni, sem itt, sem pl. egy panelkorszerűsítési pályázaton, vagy bármilyen más dologban. Úgy tűnik azonban, hogy a tulajdonosok ezt az egységet nem tudják biztosítani. Addig pedig sem a jelenlegi, sem a később választott önkormányzat nem tud mit tenni.
Ezt tehát nem kérdezték, és nincs is elképzelés, sem szándék a helyzet kezelésére.

-
11. Szeretné-e, hogy a kormány által kihirdetett minél több pályázaton eredményesen szerepeljünk és így tudjuk a várost fejleszteni, munkahelyeket teremteni?

Ez is álságos és félrevezető kérdés. Egyrészről eddig is így történt. Az önkormányzat pályázott, nem csak a buszforduló és tartozékai fejlesztésére, de pályázati úton gazdagodott a könyvtár, pályázati forrás biztosította a Ságok találkozója első rendezvényét, jött létre térfigyelő kamerarendszer, korábban az iskolában aktív táblákra, hogy csak párat említsek. Ide sorolható a Járóbeteg Nonprofit Kft által megnyert több mint 100 millió forintnyi összeg is az Egészségfejlesztési Iroda kialakítására, működtetésére. Ugyancsak itt említhető az RVSE focipálya jelentős felújítása, fejlesztése, amire az önkormányzat biztosította az önrészt.
      Nem kérdés tehát, hogy minden pályázaton jól megtervezett és esélyes pályázattal indulni kell. Akkor is indulni kellene, ha a válaszadók többsége nemet x-el be. De azért itt is van néhány fontos tudnivaló.
     Egyrészt a pályázatokhoz önrész szükséges. Ez meghirdetésenként változó, van ahol 10 %, van ahol 50 %. A dolog értékének mérlegelésénél különösen fontos, hogy az önrész biztosítható legyen. Ha a fentiekben lebegtetett osztogatás folyik, akkor miből lenne önrész?
      Majdnem hogy fontosabb, hogy jól kidolgozott, szabályos pályázatok készüljenek. Az előző képviselő-testületi ciklusban is volt példa arra, hogy pályázni lehetett útfelújításra, elég kis önrésszel. Kitétel volt, hogy egybefüggő utakkal, lehet pályázni. Erre itt - nem kevés pályázatírói pénzből - bepályáztak a Nógrádi és Jászteleki utcákra. Nem felelt meg a feltételnek, nem nyert. A buszpályaudvar épületével, és több mint 100 hiánypótlásos hibával ugyancsak nem jönnék elő. De az tény, hogy a pályázatok egyre jobb szakmai előkészítést, és hozzáértő lebonyolítást, szakszerű elszámolást igényelnek. Ha ezek a feltételek nincsenek meg, akkor hiába is pályázna mindenre az önkormányzat amire lehet.
     Amúgy pedig a jelen képviselő-testület példája mutatja, hogy takarékos gazdálkodással nem csak pályázatból lehet a várost fejleszteni. A mostani városmegújítási projektben (három ütemben) pályázat nélkül, saját erő biztosításával fejlődött lényegesen a város. A pályázat egy jó lehetőség, de sem nem csodaszer, sem nem kifogás, ha nincs éppen olyan meghirdetve, vagy ha nem nyer, akkor ne lenne fejlődés.
     A munkahelyteremtés is egy hangzatos kampánybeszéd része. A munkahelyteremtés nem alapfeladata egyetlen önkormányzatnak sem, és önállóan csak ilyen céllal nem is pályázhat. Az egy másik dolog kérdése, hogy megfelelő együttműködés alapján létesülhetnek üzemek, amelyek munkahelyeket teremtenek - az üzemek és nem az önkormányzat, a pályázat is az övék és nem a városé - illetve a helybeli vállalkozások is több embert foglalkoztatnának, ha az országban és itt is nőne a fogyasztás, többet vásárolnának az emberek. Ehhez képest azt látjuk, hogy a városközpontban hol az egyik, hol a másik üzlet zár be. Ez a jelenség az előző ciklus óta tart, jóllehet akkor a válság is besegített.
     Ezen túl azt a tényt azért ne feledjük, hogy a korábbi testületek 1995 és 2002 között nem kis áldozatvállalással létrehozták az Ipari parkot, ami több mint 1000 munkahelyet ad a város és a környék lakóinak. 2860 lakosú településen ez olyan arány, amit nemigen lehet überelni.
Ezek után Ön mit válaszolna? Igen vagy nem?

12. Szeretné-e hogy a gyermekek szervezett sportolási és kulturális lehetőségét minél szélesebb körben teremtsük meg?

Miért kell megteremteni, amikor ez a városban igen jó színvonalon működik, amire a jelenlegi képviselő-testület pályázati rendszerben anyagi és technikai támogatást is nyújt. Elég itt a Kereplő Néptáncegyüttes feltételeire, a Rétsági Fiatalok Rétságért támogatására gondolni, aki éppen ennek a korosztálynak számtalan hasznos elfoglaltságot művelődési lehetőséget teremtenek, a művelődési ház az iskola és az óvoda programjai mellett. Ez olyannyira így van, hogy egy-egy tavaszi hónapban nehéz beosztani, hogy ne zavarják egymást az időpontok kiválasztásában. Némely szülőnek már-már terhes, hogy minden héten valahová menni kell a gyerekkel.
     Eredményesen működik a Judo klub és a labdarúgásban az utánpótlás-nevelés újra szép eredményekkel büszkélkedhet.
     De nem lehet nem szóvá tenni, hogy volt itt gazdagabb élet is. Volt Megye I. osztályú labdarúgó csapat, a hozzátartozó felmenő rendszerben 100-nál több fiatal sportolhatott. A művelődési központ szervezésében is voltak nyári szabadtéri programok, és sokféle közösségi forma. Csakhogy az előző képviselő-testület - itt is elengedhetetlen, hogy visszautaljunk - hiszen éppen a mostani kérdőíves kérdező jelöltek voltak a Pénzügyi illetve a Művelődési Bizottság elnöke, amikor a sporttámogatást jelentősen megnyesték, figyelmen kívül hagyva az aggályokat, szélnek zavartak legalább 50 felkészült fiatal sportolót. Hasonlatosan állandó téma volt a művelődési központ lefejezése, létszámleépítés, az önálló gazdálkodás megvonása. Igencsak álságos dolog ezek után éppen ezeknek a jelölteknek ilyen kérdést feltenni, amikor a visszaesés oka éppen ők maguk voltak.
      Jelen képviselő-testület a lehetőséghez képest mindent megtett a folyamatok megfordítására, nem is eredménytelenül. A már említett sportpálya-felújítás támogatásával, a sport és kulturális szervezetek támogatásával, a művelődési központ felújításával, vagy például a Negyedszázad Fesztivál finanszírozásával.
      Nem kellene ilyet kérdezni, ha ezek nem lettek volna elrontva. Segítő támogatást kell adni, és szabad, konstruktív légkört kell teremteni a sport és kultúra szabad műveléséhez.
Ezek után Ön mit válaszolna? Igen vagy nem?

13. Az ön javaslata

Ezek után lehet még javaslatunk? Elsősorban az, hogy nem kérdőíveket kell küldözgetni, hanem a városban élni, az emberekkel beszélni, ismerni a problémákat és megfelelően kidolgozott megoldásokkal előbbre vinni a város ügyeit.
A kérdőívvel kapcsolatban sokféle humoros, sőt gúnyos megjegyzés is elhangzik városszerte, ezeket nem is idéznénk, de oka van. Az emberek értik, hogy ezt így nem lehet, és csak hamis kampányfogás ez a fajta kérdőívezés, a tényleges problémák megismerési szándéka, és konkrét cselekvési programok helyett.

A tényleges javaslat!
Mindenki, mielőtt eldönti kire szavaz, alaposan gondolja át, hogy hiteles emberektől, hiteles, megvalósítható ígéretek hangzanak-e el. Van-e realitása bármilyen manipulatív módon szórólapon, kérdőíven, személyes beszélgetésben, kampánygyűlésen megjelenő ígéreteknek. Aztán ennek tudatában mérlegelje, hogy a város jövője érdekében kire (polgármester) és kikre (képviselők) adja szavazatát!

Egy olvasó
(Név és cím a szerkesztőségben)
.

Kiváncsiak vagyunk véleményére! Ide írhatja be hozzászólását >>>
A választással kapcsolatos információkat összefoglaló oldal a portálon >>>
A legutóbbi cikkünk a városmegújításról - korábbi linkek itt nyithatók meg >>>