GiK: Mi a rákfenéje ennek az ügynek?
Huszár Zoltán: Igazából Berkenyén a legnagyobb probléma – ami a használatbavételi engedély kiadását gyakorlatilag megakadályozza - az a víz, szennyvíz, tüzivíz közművel kapcsolatos gond. A médiában a Feles László féle ügyről van szó, ami így ebben a formájában …
GiK: Egy konkrét ügyről van szó, vagy vannak általános érvényű vonatkozásai?
Huszár: Egy konkrét ügy, amiben a minisztáriumok, illetve az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa is megkereste hivatalunkat. Tájékoztatást kért az Északmagyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Egerből, volt kint helyszíni szemlét tartani. Ez egy konkrét ügy kapcsán indult, de a problémák általánosíthatók a teljes Villapark területére. Az a lényege az egésznek, hogy építési engedélyek kerültek kiadásra a rétsági építési hatóság részéről a Villapark területére, 2005-ben. 2005 végén adtak be építési engedély kérelmet, és ezt az engedélyt – az építkezés elkezdésére – a hatóság meg is adta, tekintettel arra, hogy a Berkenye Projekt Kft nyilatkozott arról, hogy a használatbavételig a szükséges közmű kiépítésre kerül, és a közműre a teljes Villapark rákötésre kerül.

GiK: Itt kezdődnek a problémák, hogy nem került kiépítésre a közmű.
Bujtás Attilláné: Az építési hatóságnak nincs joga magát a közműépítést ellenőrizni, vagy vizsgálni a nyilatkozat hitelességét. Még 2003-ban a vízjogi engedély be lett adva a vízügyi hatósághoz. 2005-ben megszüntették az eljárást. A vízügyi hatóságot még senki nem kérdezte meg, hogy ő engedély nélküli építési ügyben mit szándékozik lépni, ezt ma sem ismerjük.
GiK: A Vízmű ilyen dolgokat engedélyez? Nem csak üzemeltet?
Bujtásné: Az két külön dolog. A vizügyi hatóság a vízjogi engedélyező. (Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség - KDVKTF) A Nyugat-Nógrád Vízmű Kft. csak a kész közművet veszi át üzemeltetésre, ha az megfelelő. Szóval ezt nem szabad összekeverni, ez két külön szerv.
Huszár: A következőről van szó, amit a TV riport feszeget: hogyan lehet az, hogy építési engedély került kiadásra, használatbavételi engedélyt pedig nem adunk ki, illetve hogyan lehet az, hogy a Villapark területén bizonyos épületek kaptak használatbavételi engedélyt.
GiK: Ez egy nagy kérdés! Van rá válasz?
Huszár: Van rá válasz természetesen. Az első kérdésre: Az építési engedély kiadásának nem feltétele a közmű megléte. Elég egy nyilatkozat arról, hogy a használatbavételig, az engedély kiadásáig a közművek rendelkezésre fognak állni.
GiK: Ilyen nyilatkozat van?
Huszár: Ilyen nyilatkozat minden esetben volt.
GiK: Tudomásom szerint az az érvényes szabályozás, hogy az a terület lehet építési telek, amely úttal, vízzel és villannyal ellátott. Jól tudom ezt?
Bujtásné: Ezt a helyi önkormányzatnál kell megkérdezni, mert a helyi rendezési tervek szabályozzák ezeket övezetenként. A törvény azt mondja, hogy építési engedély mikor adható be, milyen mellékleteket kell becsatolni.

GiK: Mit mond tehát a törvény?
Bujtásné: Azt mondja, hogy nyilatkozat elég, hogy majd meg lesz. Nem írja elő kategórikusan, hogy már az építés kezdésekor meglegyen, de a használatbavételnek ez jogi feltétele.
GiK: Gondolom a közműnek a tervei be lettek nyújtva, tehát nem légből kapott volt a nyilatkozat?
Bujatásné: Úgy van. Be lettek nyújtva. 2003-ban a vízügyi hatósághoz vízjogi engedélyezésre ezek a tervek be lettek nyújtva. Onnan tudjuk, hogy be lett nyújtva, mert a KDVKTF 2005 második felében küldött egy eljárást megszüntető határozatot, amiből kiderül, hogy a beruházó (Berkenye Projekt Kft.) 2003-ban benyújtotta a kérelmet. Majd a KDVKTF hiánypótlást írt elő részükre. Majd minket értesített, hogy 2005 második felében megszüntette az eljárást, mert a hiánypótlást a kérelmező nem teljesítette, sőt a kérelmet visszavonta.
Huszár: Ilyen módon a közművekhez nincs vízjogi és építési engedély. Ennek ellenére szabálytalanul elkezdődött a közmű kiépítése, de semmi információ nincs arra, hogy megfelelő műszaki előírások szerint épült-e a közmű.
GiK: Jelenleg sincs jogerős építési engedély arra, hogy ott lakóingatlan épüljön?
Huszár: Ez két külön dolog! A lakóingatlanra van, a vízközműre nincs. Még 2005 végén a Berkenye Projekt Kft. nyilatkozott az építési hatóságnak, hogy a viziközmű megvalósítás alatt van, miközben már a céggel szemben felszámolási eljárás volt folyamatban. (Erről nem volt tudomásunk)  A beruházó nyilatkozott, hogy nem ütemezve, hanem egyben készíti el a teljes közművet, és üzemeltetésre átadja a Nyugat-Nógrád Vízműnek. Amióta teljes információval rendelkezünk, hogy a beruházó nyilatkozata megalapozatlan, mert korábban benyújtott kérelmét is visszavonta, azóta nem adunk ki építési engedélyt.

GiK: Fontos kérdés, hogy ezek önálló lakótelkek, vagy egy közös telekegységet képező Villapark, aminek van egy közös tulajdonosa, és a területen belüli közműépítés az ő dolga? Vagy ennek nincs jelentősége?
Huszár: Van jelentősége! Teljesen különálló ingatlanokról van szó, amely magánszemélyek tulajdonában vannak. De az út és az összes épületek közötti terület a beruházó tulajdonában van. Az utcák és az összes "közterület" nincsenek önkormányzati tulajdonban!
GiK: Tehát azt meg lehet állapítani, hogy a Berkenye Projekt Kft. a lakóktól felvette a pénz, szerződött olyan feltételekkel, hogy a közműveket kiépíti, viszont ezeket a mai napig nem készítette el?
Huszár: Gyakorlatilag teljesen kilátástalan az ottani emberek élete. A cég nemcsak hogy nem épít, hanem nem elérhető, a tulajdonosok nem tartózkodnak az országban, a cég felszámolás alatt van, nincs kitől érvényesen számonkérni a szerződést.
GiK: Akkor milyen törvényes megoldások lehetnek, amit a hivatal megtehet, a lakók érdekében.
Huszár: Azt tette az építési hatóság - próbálta azt tenni -, hogy az ügyfél érdekeit védje, hogy az építési hatóság felfüggesztette a használatbavételi eljárást. Ez kifejezetten segítség volt az önhibáján kívül ilyen helyzetbe került embereknek. Nem elutasította, felfüggesztette! Így nem kell újra benyújtani a mellékleteket, nem kell ismét illetéket fizetniük, a közművek elkészültekor folytatható az eljárás. A bíróság most egy ügyben arra kötelezte a rétsági építési hatóságot, hogy folytassa az eljárást, és hozzon döntést.

GiK: Gyanítom, hogy megfelelő döntést nem lehet hozni, ha a közművek nincsenek elkészítve.
Huszár: De jogilag megfelelő döntést tudunk hozni. Ha nem tudják elkészíteni a közműveket, el kell utasítani. Ez a jogilag megfelelő intézkedés. Ez a lakóknak nem jó. Az összes országos média, amely ezzel a dologgal foglalkozott, arra próbálja presszionálni az építési hatóságot Rétságon, hogy jó lenne már, ha nem a törvények mögé bújva próbálnánk magunkat kihúzni ez alól a dolog alól, hanem a törvényeket figyelmen kívül hagyva megadnánk a használatbavételi engedélyt. Magyarra fordítva arról szól, hogy törvénytelen döntést hozzunk. Egyértelműen jogsértő döntés lenne, és bármilyen gond, probléma merül fel, - gondoljunk egy tűzesetere, egy járványra - ezért egyetlen ember lesz a felelős. Aki kiadta az engedélyt.
GiK: Amíg nincs meg a közmű, ezek szerint a lakók érdekében nem lehet kiadni az engedélyt. Akkor mi lehet a megoldás? A berkenyei önkormányzatnak van ellátási kötelezettsége, de sem pénze sem egyéb lehetősége nincs vízrendszer kiépítésére. Itt magánterületről van szó?
Huszár: Ettől függetlenül van ellátási kötelezettsége a helyi önkormányzatnak, de ha hozzáfognának is évekig tartana a dolog. A lakók próbálnak egy Közműtársulást létrehozni, és saját erőből kiépíteni a hiányzó közművet. Abban a pillanatban, ahogy a közmű engedélyes, elkészül, és a Nyugat-Nógrád Vízmű Kft. üzemeltetésre átveszi, azonnal kiadjuk az összes használatbavételi engedélyt.
Bujtásné: Az én véleményem az, hogy itt ügyintézők küzködnek, de a jogalkotónak itt be kellene lépni, mert itt új helyzetek alakulnak ki. Régen, ha azt mondta egy önkormányzat, hogy megépíti, akkor az meg lett építve. Itt hiába van szerződés, belátható időn belül az nem realizálódik. Ezt a helyzetet szabályozni a jogalkotónak kellene, szigorúbb feltételek megállapításával a magánbeuházások esetében.
Huszár: Hosszútávon mindenképpen az lenne a jó, hogy a jogalkotó avatkozzon be. Hatósági eszközökkel nem lehet kikényszeríteni, hogy a beruházó kiépítse a közműveket. Csak az a törvényes lehetőség, hogy a feltételek híjján nem adjuk ki az engedélyt.

GiK: A rétsági hivatalnak nincs valamiféle joga, lehetősége felszólítani, beperelni, akár büntetőeljárást, akármit indítani a beruházóval szemben?
Huszár: Büntetőeljárást?
GiK: Ha kimeríti a csalás fogalmát, akár azt is…
Huszár: Nem is állunk velük kapcsolatban. Még ha elérhetőek lennének is, mi semmiféle jogviszonyban velük nem állunk. Létrejött egy szerződés a beruházó és a lakók között. A lakók nyújtanak be építési és használatbavételi engedély kérelmet. Mi csak a kérlemezővel vagyunk kapcsolatban.
GiK: A késedelem okán a banknál, APEH-nél nehéz helyzetbe kerülnek az építők. A lakók megértették, hogy akár a tervezett építésnél több pénzen, de nekik kell kiépíteni, amit a beruházó nem végzett el?
Huszár: Igen megértették, és próbálnak is ebben lépni. Sajnos ott sincs ebben teljes konszenzus, és lehet olyan lakó is akinek közben elfogyott a pénze, nem tud résztvenni. Ez nehezíti az ügy megnyugtató megoldását.

GiK: Van-e mérlegelési jog, hogy méltányosságból, el lehessen tekinteni bizonyos feltételektől, egyszerűen a tények által kialakult szükséghelyzet miatt?
Huszár: Nem, nincs mérlegelési lehetőség. Nem tekinthetünk el a jogszabályoktól.
GiK: Tüzivíz is kötelező a lakóházaknál?
Bujtásné: Tüzivíz kötelező, de lakóház esetében nem kell megkeresni a Tűzoltó hatóságot, mert normális esetben tűzcsapnak a gerincvezetéken lennie kell. Ezt már a közműtervezésnél és engedélyezésnél mérlegeli a hatóság.

GiK: A korábbiak miért kaphattak használatbavételi engedélyt?
Bujtásné: A korábbi esetben a beruházó nyilatkozott, hogy kiépíti a közművet, és a lakók szakértői jelentést, laborvizsgálati eredményt csatoltak be, amelynek alapján kiadható volt. De amikor kiderült, hogy a kivitelezés nincs folyamatban, és a Vízmű nyilatkozott, hogy a megfelelő nyomást és vízminőséget nem tudja biztosítani, ezzel szemben nem lehet ellentmondó dokumentumokat becsatolni.
GiK: Egyáltalán a lakók építhetnek ezen a nem közterületnek minősülő utcán? A jelenlegi alkalmassá tehető, vagy új csővezetékrendszert kell építeni?
Huszár: Ha létrehozzák közműtársulást, akkor azt meg tudják csinálni. Az hogy a jelenlegi megfelelő-e az műszaki és tervezési kérdés, ebben mi nem tudunk nyilatkozni.

GiK: Belátható időn belül megoldhatónak látszik az ügy?
Huszár: Január 1-ig van lehetőségük a lakóknak megszerezni az engedélyt. Ezt követen mind az APEH, mind a bank felé különféle kötelezettségek keletkeznek. Nagyon szoros a határidő. Nem tudom elképzelni, hogyan lehet megoldani, de ha lesz közmű, az engedélyt kiadjuk. Ha lesz végre egy beruházó, az építési engedélyeket ki kell adni, de használatbavételit csak akkor, ha a feltételek rendelkezésre állnak. Mindez előrevetítik a lehetőségeinket. Ennek ellenére kismillió levelet küldtünk szét, mindenkit megkerestünk, aki valamit tenni tud ebben a dologban. Várjuk a válaszokat.

GiK: Az ügyfelek érdekében mit lehetett volna tenni, hogy ne következzen be ilyen helyzet? Nyilvánvalóan valaki tízmilliókat fektet egy házépítésbe, papírokat szerez, szerződéseket köt, igyekszik a lehető legkörültekintőbben kezelni a pénzét. Mit lehet tenni, hogy ne forduljanak elő hasonló esetek? A tulajdonosok rosszul tettek valamit?
Huszár: Elsősorban a Berkenye Projekt Kft-n lehetne számonkérni, hiszen ők nem teljesítetteték a szerződésben vállalt kötelezettségüket. A jelenlegi jogi szabályozás alapján ezt nem lehet kikerülni. Magánberuházás esetén mindig fennáll ennek a kockázata. Itt értek egyet azzal a véleménnyel, hogy a jogalkotónak be kellene avatkozni ezekbe a folyamatokba. Nem az egyedi ügyekbe, hanem a szabályozás megváltoztatásával törvényi garanciákat kellene biztosítani. A szerződéseket nem láttuk. Meggyőződésem, hogy a lakók maximálisan jóhiszeműen jártak el, ennek ellenére kerültek ilyen helyzetbe. Még ha magánszemély az eladó, van kit perelni. Itt egy felszámolás alatt álló korlátolt felelősségű társasággal szemben reménytelen a peres eljárás.
GiK: Ma már egy utazási irodának is kötelező kauciót letenni a károsultak kárpótlására…
Huszár: Ez is megoldás lehet, de ezt a módozatokat a jogalkotónak kellene mérlegelni. Az is már csak – amennyiben lenne – az új törvény utáni ügyletekre alkalmazható. Ma az jelent garanciát, ha az építkezni szándékozó az önkormányzat által kialakított, közművesített telket vásárol.
GiK: Köszönöm a tájékoztatást!