E heti citromdíjas: a Nagy medve

-
Ha egy újságírónak nincs témája, keres magának. Ha kell beleköt az élő fába ... No ezen már túl vagyunk, mert most egy valaha szebb napokat látott élő növény utóéletéről szól eme rövidke kis írás. Az előzményekről korábban már elmélkedtünk fakivágás kapcsán. Az igaz, hogy nem lenne az alább leírt eset olyan égbekiáltó, és elviselhetetlen, ha Rétságon az ügyek nagyrésze nem ehhez hasonló módon történne. Sajnos ez nem egyedi jelenség, szinte mindenben azonos "fontosságot" tulajdonítanak az állapolgári elvárások intézésének.
     A történet szálai több mint egy évre vezethetők vissza. Valakinek - több más fa mellett is - útban volt az Orgonaköz 2 melletti elég termetes, de (a kivágás után is pontosan rögzíthetően) egészséges fűzfa. Levelet írtak. No persze nem kérelmet okmánybélyeggel, és a kivágás költségeiről való nyilatkozással. No szóval úgy 2008 őszén kezdődött a szappanopera. (Korábban, de akkor a fa kivágását elutasították, aztán pár év múlva újra téma lett.) No - ahogy a mesében - "telt, múlt az idő", és alig történt valami. Tavasszal már testületi ülési téma rangjára emelkedett szegény fűzfánk kérdése. Aztán megint csak időhúzás. Többszöri nekifutásra egy cég szép summát kitevő számla ellenében kivágta a törzset úgy 2009 szeptemberében. A szerződést közzétenni ugyan kötelező, de azóta sem láttuk. Nem tudjuk hát mit kellett elvégezni a 80 ezer forintért.
      Eddig nagyjából a közvélemény és az arrajárók előtt is ismert a történet. Hanem aztán a jó pénzen felfogadott cég, a rönköt ott hagyta a földben rohadni. Miért, ezt sem tudjuk, de már ez is történelem. Berzenkedésünkre közmunkások kapargászták naphosszat körülötte a földet, hátha kirepül onnan a termetes gyökér. Ezzel is eltelt pár hónap, mígnem a testületi ülésen elhangzott, hogy a rönk ki van szedve. Ez az állítás nem volt igaz. Aki nyilatkozott bele a vakvilágba és a kamerába, nem nézte meg. De azért mondta. Amikor ezt is "kicikiztük" mégis csak a fülökbe jutott, hogy az igazság és az ülésen hirdetett szövegek köszönő viszonyba sincsenek egymással.
     November 19-én arra ébredtünk, hogy egy hatalmas gép próbálja kiemelni a rönköt. (Azon ne akadjanak ki, hogy ezt a gépet nem az a válallkozó hozta, aki a pénzt felvette. Hogy ez honnan van és miből fizették, most ne firtassuk, pedig gondolom nem a semmiből.) Erölködött egyik oldalról, másikról, nem ment. Kitámasztva, kerekei a levegőben nem ment. Aztán valahogyan mégiscsak kiszakította a talaj élő szövetéből a gyökeret. Igaz az is, hogy a területet elsímították, betemették az árkokat. Mivel már ősz volt és eső, a sarat amit maguk után hagytak nem tudták elhárítani. Talán ha időben megtörténik ez a munka, még füvesíteni is lehetett volna. (Az engedély tavasszal készült el, és lombosodás előtti kivágást írt elő!) Nem történt meg, mert Rétságon 3 év kell egy ilyen ügy befejezéséhez.
     Bizony ám! Rövidesen 3. esztendejébe lép az ügymenet. Egészen pontosan még négyet alszunk, és már harmadik naptárt kell megnyitni az után, hogy elsőre valahová bejegyezték. Mert - és éppen ez a lényeg - nincs ám vége a történetnek! De nagyon nincs és elképzelni sem tudjuk, mikor lesz. Mert aki az Orgona közben jár, csak azt látja, hogy az út szélére kidobva ott árválkodik egy hatalmas fából készült nagy medve. Egy fenét medve, csak hát annak látszik. Jó embermagasságú. Egyszerűen oda kitették, és annyi. Ez lenne az elintézésnek a módja? Azóta eltelt 40 nap. Semmi változás. Szegény medvét belepte a hó, átment hóemberbe, majd a tavaszias karácsonyban ismét kiolvadt, maga alá eresztve az összes vizet. A nagyobbacska gyerekek (sokan óvodába járnak erre) már ismerősként üdvözlik, szivesen megrángatják kezeként mutatkozó ágat. Csak a felázott talaj miatt nehogy valakire ráboruljon. Mert biztosan nyom vagy 1 tonnát. Azért nem vitték el.
     És ez jól van így? Nincs! Ha egy magánember a közterületre tenne oda nem való dolgot 48 óra után megbüntetnék, meg az eltelt 40 nap alatt több 10ezer forintnyi közterülethasználatot is bevasaltak volna rajta. Azon túl persze ez kiváló fűtőanyag is lehetne valakinek. Ezt bizony érdemes lenne felaprítani, mert állítólag a legjobban égő része a fának. Csakhogy az kemény munka. Akkor inkább ingyen sem kell fűteni senkinek ...
      Most már csak azt várjuk meddig lesz itt. Talán addig, amíg újra gyökeret nem ereszt, és ki nem hajt? Itt a tavasz, erre minden esély meg van, hiszen a fűzfa viselkedik ilyen formán.
     Ha nem is egetrengető közérdekű esemény ez, de jellemző városunkban az a tesz-toszaság, ahogyan ezt az apróságot is intézik. Ezért ebben a hónapban ez az eset érdemelte ki a citromdíjat. Azt meg már kérdezni sem merjük, hogy a többi kivágott fa tuskója is hasonló sorsra jutott-e. Mert tudjuk nem! Azok nem közterületre kidobva szambáznak. Nem ám, mert még a földben porladnak... 
GiK 
www.retsag.net
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-