-
Csütörtökön
este újra testületi ülésre gyülekezett a képviselő-testület. Hát persze
hogy rendkívüli, és persze hogy zárt ajtók mögött. Ez esetben a zárt ülés
indokolt - ha a rendkívüli nem is - mert személyi kérdésről döntöttek.
Illetve dehogy döntöttek, el lehetett az már döntve régebben. Csak most
szavaztak. 7 jelenlévő képviselőből 7 arra szavazott, hogy a jelenleg hivatalban
lévő jegyző próbaideje lejártával nem kell a városnak. Ez egy egyszerű
rövidhírnek tűnik, de azért van itt szépszámmal elemzendő szempont.
Hány jegyző
fogy alig 3 év alatt?
A kérdés csak a helyi viszonyokat nem ismerő olvasót lepi meg. Igen Rétságon
nem évtizedekre választanak jegyzőt. Immár az 5. van hivatalban, beleértve
a helyettesítésre alkalmazott aljegyzőt is. Úgy látszik itt egy ilyen beosztásban
dolgozó vezető köztisztviselő szavatossága, vagy "kihordási ideje" nem
éri el átlagosan a 6 hónapot se.
Csak felsorolás-szerűen:
A polgármesteri hivatal jegyzői feladatát Kapecska Ferencné látta
el már majd 20 esztendeje. Törvényességre felügyelő, sokat dolgozó vezető
volt. Rendet tartott, és kézben tartotta az ügyeket. A 2006-ban tartott
választásokkal megalakult új testületi munkában azonban - információink
szerint - többször került nehéz helyzetbe, érték támadások. Mert hát hivatala
szerint a törvényes működést kellett garantálnia, és persze történtek kisérletek
ettől való eltérítésére. Mivel elérte a nyugdíjkorhatárt, inkább választotta
a nyugodtabb szabadabb életet, mert hiszen szakértőként sokan most is számítanak
tudására, tapasztalatára. Lemondott hát, nyugdíjba vonult.
Volt jegyzői pályázat, 7 jelentkezővel, közöttük érdemi, nagy gyakorlattal,
egyetemi doktori jogi végzetséggel is rendelkezők. Egyiket sem választották.
Sőt azt a személyt sem, akit körjegyzőség alakítása címen eleve felkértek
és biztattak, de erről később.
Választottak egy jegyzőt Huszár Zoltán személyében, akinek formailag
ugyan megvolt a közalkalmazotti gyakorlati ideje (Közterületkezelőnél volt
valami brigádvezető) jegyzői gyakorlata azonban semmi. Névleges megbízásban
aljegyzőként ténykedett egy Pest megyei településen talán másfél évig.
Ennyi. Ettől még lehetett volna jó. Itt nem volt próbaidő, kinevezték az
idők végezetéig. (Ismétlem, más referenciával, tapasztalattal rendelkező
pályázóval szemben!) A nagy reményekkel indult hivatalvezetőt tejben vajban
fürösztötték, el voltak tőle ájulva, mindenféle különleges juttást kapott.
Takarékosság címén neki mindjárt volt pénz több százezres laptopra, kapott
utazási költségtérítést, holott nem is utazott naponta Pestre, és egyéb
jutatásokat.
A problémák persze ugyanott jelentkeztek, ahol Rétságnak van a gyenge pontja.
Mert az látszik, valakiknek érdeke fűződik ahhoz, hogy ne legyen törvényesség,
ne legyen érdemi nyilvánosság, és az ügyek végülis a háttérben döntődjenek
el. Igen, az ő idejében volt a legtöbb rendkívüli ülés, a legtöbb előkészítetlen
napirend, a legtöbb szóban felvetett súlyos következmményekkel járó határozat,
szinte korlátlan felhatalmazások a polgármesternek, amivel soha nem számolt
el, és hasonlók. Csak megemlítem, hogy nevéhez fűződik az a per is, amelyben
szakmai tudásának legjavát adva határozottan állította, hogy Rétságon a
közérdekű adatok az önkormányzat tulajdonát képezik. Ezért pert is indított
honlapunk ellen. A törvények ugyan mást mondanak, a bíróság is másként
látta. Úgy veszették el mint a p... (pillanat). (Erről
beszámoltunk >>>)
Mi történt? Ugyanezekért kezdték számonkérni azok a képviselők, aki megszavazták.
Az előkészítetlenségekért, a jogsértőnek vélt ügymenetekért, a hivatal
működésképtelenségéért. Tehát pont azért, amit tulajdonképpen elvártak,
csak amikor kényelmetlenné vált, akkor már nem vállalták. Erre ő több hónapig
tartó "súlyos" beteg lett. Helyettesíteni kellett. Majd egyszer még megjelent
a hivatalban és ultimátumot nyújtott be. Kapjon milliós jutalmat, akkor
lelép. Na mit gondolnak megkapta? Meg hát! Több mint 2,5 milliójába került
a városnak ez a kaland. Nem volt ismét jegyző, úgy egy év után. Mivel jegyző
nélkül nem lehet működni - bár kisérletet tettek rá - Makrai Piroska
aljegyzőnek kellett aszisztálni a testületi ügyekben, miközben a saját
feladatait is számonkérték tőle. Ő vezette hát hónapokig - harmadiknak
- a hivatalt alig két év alatt. Az események aztán gyorsultak, mert a többiek
ennyit már nem bírtak ki.
2008 szeptemberétől - immár próbaidő kikötésével - jegyzőnek választották
Dr.
Guba Zsoltot, akinek tapasztala és végzettsége is megfelelő volt. Csak
éppen a munkafeltéltelek nem. A hivatal teljesen szétzüllött (Teljesen
egyértelmű, hogy a szétzüllés Huszár Zoltán "áldásos" tevékenységének eredméyne,
mert hivatalának átvételekor példamutatóan precízen, naprakészen került
átadásra a munkakör és az ügyek. Még az pár nappal korábbi testületi jegyzőkönyv
is elkészült. Ő már nem tudta ilyen módon átadni a tennivalókat. Egyáltalán
sehogy nem adott át semmit, otthagyta mint eb a Szaharát... Jutalmat is
kapott érte, miliósat!) Félreértés ne essék nem a dolgozók züllöttek szét,
többségük igyekezett helyt állni a nehéz helyzetben is - nem voltak fellelhetők
alapvető iratok, és hasonló problémákkal találta magát szemben. Szintén
elvárták, hogy lojális legyen a törvénysértésekkel, majd ugyanezért támadták.
Ő időben lépett, a karácsonyt már nem a rétságiakkal ünnepelte.
Újra elővették az aljegyzőt, és újra pályázatot hirdettek. 2009 márciusában
4 pályázó közül választották Fejes Zsoltot a hivatal vezetőjének
és a törvényesség őrének. Nem könnyű helyzetét ugyancsak nem kell ecsetelni.
Alapvető dokumentumokat nem tudtak számára adni, az elvárások ismertek,
és a 6 hónap "próbaidővel" gyakorlatilag sakkban is tartották. Hogy milyen
sakkban az jó kérdés, mert olykor sakk-király, olykor sakk-gyalog, olykor
ezek együttes szorításában kellett megtalálni a jó lépést. Lojális akart
lenni, így aztán nem léphetett fel sziogorúan a jogsértések ellen. Eszközök,
információk híján tény, hogy nem volt képes 5 hónap alatt sem rendet teremteni
a hivatalban, és kialakítani egy működősképes szervezti formát. Így aztán
azok fűrészelték el, akik tulajdonképpen nem is igazán akarták, hogy határozott,
a törvényekhez ragaszkodó ember parancsoljon megálljt az átgondolatlan
testületi többséggel megvalósuló ámokfutásnak. Ő volt - az aljegyzőt is
beleszámítva - a város 5. jegyzője ebben a ciklusban.
Mi lesz ezután?
A kérdés ugyancsak jó, mert jegyző nélkül egy városi hivatal nem működhet.
Persze vagy egy bármikor a szögről leakasztható aljegyző, akinek ugyan
a helyettesítés hivatali kötelessége, de aggodalommal figyeljük, meddig
birja e méltatlan és megoldhatatlan feladatot egészéggel, türelemmel, cérnával.
Jegyzőnek lenni kell, ha nem lenne, lehet kirendelést kérni, de testületi
ülés, hivatali működés nem lehetséges a törvényesség őrének hiányában.
Egyszerűen nincs aki aláírjon fontos iratokat.
Persze majd új pályázatot fognak hirdetni. Erről még nem döntöttek. Ez
a törvényes út, és egyben ez a nevetséges út is. Az egész ország ezen a
városon röhög, és az érdemleges pályázóknak - tájékozódva a viszonyokról
- már eszébe sem jut benyújtani ide bármit is. Ki is vállaná ezt az áttekinthetetlen,
kezelhetetlen helyzetet? Akármilyen kiváló jegyző kerülne, itt csak teljes
bizalommal, felhatalmazással, és annak a vállalásával kellene kinevezni,
hogy bizony a pénzügyeket rendbe teszi, ez alatt pedig azt is érteni kell,
hogy a hivatalban engedély nélküli kifizetéseket felderíti, megakadályozza,
az intézmények működését veszélyeztető elvonásokat átértékelve garantálja
a működést, és mindenekelőtt részletesen indokolt, átgondolt előterjesztéseket
enged csak át. Olyat, ami minden szabálynak megfelel. No "ezek" éppen ezt
nem akarják! Az alapvető ellentmondás tehát adott. Így aztán ismét várható,
hogy a pályázók közül - senkit nem sértve ismeretlenül és előre - a futottak
még kategóriában induló - csupa ide nem való személyből kell ismét egyet
választnai, csak azért, hogy legyen. Majd újabb fél év múlva azt is lapátra
tenni. Már-már azon gondolkozom, hogy levelet írok a Guines Rekordok könyvébe,
mert egészen biztos, hogy ez a jegyzőváltás világszám.
Amit tényleg lehetne tenni: még a pályázat meghirdetése előtt megkeresni
és pályázásra felkérni néhány olyan szakembert, aki a helyzetet pontosan
ismerve meg is tudja oldani a feladatot. Hát ez nem könnyű lecke, akárki
is teszi. Egy ezen ügyben meg hiteletlenné vált polgármesterrel nagy valószínűséggel
érdemesült jelöltek komolyan nem is tárgyalnának. Mert hát volt itt már
felkérés, igéret, és aztán nagy csalódások. Egyszerűen zsákutca...
Igen az lenne a legjobb megoldás, ha az egész helyzetet előidéző testület
polgármesterestül elismerné a felelőségét ezen ügyekben és testületileg
felállnának. Ne mindig szegény jegyzőknek vezényelnének oszolt, hanem magukat
oszlatnák fel. Erre már nem sok idejük maradt, hiszen egy évvel a választások
előtt nem lehet, az pedig október eleje.
Az első jegyzőválasztás
Talán mert ott van minden baj gyökere, érdemes pár mondat erejéig feleleveníteni
az első pályázati tapasztalatokat. Nem túl részletesen, hiszen
elolvasható >>>.
A helyiek pontosan tudják, hogy Kapecskáné nyugdíjbavonulását követően
felmerült, hogy Bánk és Tolmács településekkel közös hivatalt kellene működtetni.
(Afféle körjegyzőséget, de egy városnál ez nem pontos kifejezés) A szomszédos
települsek igent mondtak, hiszen mindenki jól járt volna ezzel a megoldással.
Pályázatra felkérték Bánk akkori (és mostani) jegyzőjét Torma Andreát.
Nagyon finoman fogalmazok, pedig nem titok: beigérék neki ezt az állást.
Aztán jól becsapták, nem is elsősorban a pályázót, hanem a csatlakozni
szándékozó településeket. Időben észbekaptak és kiléptek ebből a méltatlan
játszmából.
Bánk és Tolmács azóta közösen alakított körjegyzőséget, és pályázati eljárásban
megválasztotta jegyzőjének Torma Andreát. Megnézhető az ottani munka. Naprakész,
törvényes, rendezett és szabályozott, a települések fejlődnek, gazdag kulturális
és sportélet valósul meg. Ha az üdülőterületet is számításba vesszük nem
kisebb lakosságszámmal kell számolni, mint Rétság. Jó igaz, nem működik
annyi intézmény és nincsenek körzetközponti feladatok. Bár itt sem ezekkel
vannak a fő gondok.
Miért nem kellett Torma Andrea? Minden valószínűség szerint éppen azért,
mert következetesen és jól akarta csinálni a dolgát. Pályázatában is leírta,
hogy a törvényesség alapján, korrupciónak az árnyékától is mentesen vezetné
a hivatalt és szolgálná a testületet. No ezek mélyen elgondolkoztatták
a "zenekar" tagjait, és minden előzetes egyeztetés, igéret ellenére kikosarazták.
És a 7 jelöltből is mindenkit aki jó lett volna. Végül az akkori "merítésből"
úgy jó a végefelé találták meg a számukra alkalmas embert. A következményeket
meg ismerjük.
Ha akkor helyesen és törvényesen döntenek volna - mert ismétlem Huszár
Zoltánnak nem volt jegyzői gyakorlata - akkor ma nem tart itt a város.
Igaz, sok-sok haveri igéretet mutyizást és egyebet sem lehet lenyeletni
a testülettel és a jegyzővel, de legalább a város működőképessége megmarad.
Ugyan kérem, kit érdekel a város, ha már egyszer hatalomban vannak? Hát
ez tényleg elgondolkodtató!
Kit terhel
a felelősség?
Meg lehet ezt fogalmazni egyáltalán? Ezt persze azok vetnék fel, akik mindenféle
jogi és főként politikai felelősségtől mentesülni akarnak. Pedig egyértelmű,
hogy felelősnek lennie kell. Kéremszépen a jegyzőválasztás nem egy jégeső,
vagy cunami, hogy nem lehetett vele számolni és elver mindent. Nem lehet
a jelöltekre fogni, mert pályázni mertek. Igenis azok felelőssége, akik
kellő körültekintés nélkül választottak jegyzőt, és a választás után pedig
az elemi feltételeket sem biztosították a normális munkavégzéshez.
Egyértelmű tehát, hogy erkölcsi felelőség terhel minden képviselőt, akik
megszavazták a Bánk-Tolmács alku felrúgását, vagy nem szavazták meg a beigért
jelöltet. Minden képviselőt, aki eleve úgy szavazott, hogy olyan jegyző
legyen, aki "nem akadályozza az elképzeléseket". És akkor finoman fogalmaztam.
Legfőképpen pedig a polgármestert terheli felelősség. Az ő esetében jogi
és akár munkajogi felelősség is megállapítható. Mert a törvények értelmében
a hivatalt a jegyző vezeti, a polgármester irányításával. Ha a hivatal
vezetetlen, irányítatlan, egyértelműen a polgármester felelősége. Azon
túl a döntések, a rendeletek végrehajtásáért is a polgármester felelős.
Neki ellenőriznie kell, és intézkedni a törvényes helyzet megteremtéséért.
Nos ezért is jogilag felelős, hiszen az önkormányzat hozott helyi rendeleteket
- pl. költségvetés, rendezési terv és egyebek - amelyet már a szavazás
pillanatában nem is akartak betartani. Ugyanez a helyzet a személyzeti
politikával. A polgármester igenis felelős a rábízott város működtetéséért.
Ő az egyetlen, aki ezen felelősségét sem felfelé a kormányra mutigatva,
sem lefelé a képviselőkre hivatkozva, vagy a beosztottak besározásával
nem háríthatja át másra. Ő a felelős, hogy a feladatra alkalmas jegyzője
legyen a városnak. És azért, hogy a munkáját el is tudja látni. Ő a felelős,
hogy számonkérje a döntések végrehajtását, és ha ez nem történik meg, akkor
abban - a testület bevonásával - intézkedjen. Aranyos persze, hogy legnagyobb
mértékben éppen ő nem hajtotta végre a döntéseket.
Jellem, és
törvényesség
Az szerintem nem éppen egy jellemes eljárásra vall, hogy a jegyző menesztését
éppen egy olyan ülésen döntötték el, ahol ő jelen sem lehetett, a problémákat
fel sem tárhatta, kérdésekre sem válaszolhatott. Még mit nem, majd elmondja
jegyzőkönyvbe - mégha titkos jegyzőkönyvbe is - hogy mik akadályozták a
tényleges munkavégzését. Így aztán szabadsága és külföldi tartózkodása
idején, távollétében döntöttek. Aztán - ahogy ez manapság szokássá vált
- majd egy SMS-ben tájékoztatják, hogy "Tisztelt jegyző úr ... Tisztelt
volt jegyző úr jöjjön be ...."
És hogyan állnak ezek a dolgok a törvényesség tükrében? A válasz
nem olyan egyszerű, mert hát itt maga a próbaidő kikötése is kérdésessé
tehető. De nézzük először a próbaidőt. Ha az törvényes, akkor valóban úgy
áll a helyzet, hogy a próbaidő alatt - mindenféle magyarázat is indok nélkül
- bármelyik fél azonnal megszüntetheti a jogviszonyt. Ismétlem, ha a próbaidő
törvényes, akkor nem kell indokát adni, hogy miért, milyen körülmények
között szűntetik meg a jogviszont. Ezen az alapon nincs előírás arra sem,
hogy meg kellene hallgatni az érintettet, és arra se, hogy hogyan, mikor
közlik vele. Előírás nincs, pofa az van. Az eljárás törvényes, de
szerintem méltatlanul jellemtelen. Erről ennyit.
A dolog másik oldala, hogy komoly kritika érheti a próbaidő kikötését.
Tény, hogy van egy ilyen rendelet, (2008. június 1-től a Köztisztviselői
Törvény) amely megengedi a köztisztviselők - és közte a jegyző részére
is - próbaidő kikötését. A köztisztviselőknél érthető, a jegyzőnél azonban
nem. Merthogy a jegyző kinevezéséről az Önkormányzati
törvény rendelkezik. (36.§ (1)) Ennek értelmében a jegyzőt pályázat
alapján határozatlan időre kell kinevezni. Kétségtelen, hogy vagy az előbbiekben
hivatkozott Ktv., amely megengedi a próbaidő kikötését, csakhogy ezt minden
valószínűség szerint az Alkotmánybíróság hatályok kívül helyezné, ha kérné
valaki. Ugyanis a jogszabályok hierarchiájában egy magasabb rendű jogszabályt
- törvényt - egy alacsonyabb rendű nem módosíthat, és nem írhat elő ellenkező
rendelkezést. Márpedig az önkormányzati törvény még a törvények között
is erősebb, mert 2/3-os szavazat kell a módosításához a Parlamentben. Úgy
gondolom hát, ha Ferjes úr egy próbapert indítana a próbaidő megállapítása
ellen a kinevezés helyett, nagy valószínűséggel megnyerné. Akkor is, ha
vele aláírattak ettől eltérő nyiltakozatot. Hiszen az Ötv a pályázat alapján
kinevezést ír elő, akkor jogsértő módon elvárt és aláírt nyilatkozatot
ugyanúgy figyelmen kívül hagyja egy bíróság, mint annak a dolgozónak, akivel
csak minimálbérre kötnek - jogellenesen - szerződést, de nem úgy alkalmazzák.
Tehát attól függően, hogy a jegyző hogyan áll ehhez a kérdéshez, az ügynek
lehet több évig húzódó, rendezetlen kimenete, egy esetlege közbeeső kinevezés
esetén pedig beláthatatlan jögkövetkezménye. Mert ha ennek alapján visszaállítják
jogviszonyát, akkor a másik jegyzőt kell meneszteni. Jó sok millió végkielégítéssel.
Kétségtelen, hogy ezt a gondolatmenetet sokan vitatják, és a kinevezett
dolgozó esetén is törvényesnek tekintik a próbaidőt. Nem is a helyi jogalkalmazók
dolga ezen filózni, de éppen ezért érne meg egy próbapert, ha már a jogalkotó
- szokása szerint - ellentmondásosan és nehezen érthetően rendelkezik.
De hát valami
garancia kell a jegyzőválasztásnál...!
Ezzel egyet kell érteni. A módszerrel nem. Mert az igaz, hogy a pályázati
kiírás arra vonatkozik, hogy a megbízónak a lehető legjobban megfelelő
alkalmazottat sikerüljön megtalálni. (Most már azt hagyjuk is, hogy itt
az volt a legjobb, aki amúgy nem volt jó.) A pályázati eljárásban a meghirdetőnek
számtalan lehetőség áll a rendelkezésére, hogy meggyőződjön a jelentkező
alkalmasságáról. Kérhet referenciákat, megnézheti szakmai múltját, eleve
köteles szakmai programot írni, és számtalan más lehetőség van, hogy elbírálják
- akkor és ott -, hogy megfelel-e a feladatra. Akkor kellene alaposabban
tájékozódni, és ha egyik sem jó, még lehet új pályázatot kiírni.
Mert hát az Ötv éppen azért rendelkezik így - és éppen azért 2/3-os - hogy
a jegyzőket ne politikai indítékból, egyeseknek az ízlése szerint cserélgessék.
Ha szakmailag megfelel, akkor az alkalmazása nem függhet attól, hogy éppen
ki a polgármester, a főpénzügyes, és hasonlók. Csak attól függhet, hogy
a törvényességet megfelelően képviselje, és a feladatát a törvényes keretek
között lássa el. Ha nem így teszi, fegyelmi indítható, de csak valóban
indokolt esetben. Ilyen módon tehát a próbaidő kikötése álságos, és több
szakjogász véleménye szerint is az Ötv-re nézve törvénysértő egy jegyző
esetében.
Befejezésül
Sajnálatosan voltak jelei ennek a döntésnek. Ezt a város lakossága is érzékelte
a testületi ülésen, amikor képviselő "megszólta" a jegyzőt, hogy miért
nem tesz törvényességi észrevételt, máskor pedig hogy mindazért ami a gazdálkodásban,
a hivatalban történik egyedül ő a felelős. Lehetett tehát sejteni, hogy
nem remélhető Fejes Zsolt hosszútávú alkalmazása. Olyannyira, hogy egyes
fórumbeírók figyelmeztettek is, hogy nem javítottam ki a népszerűségi szavazásnál
a nevet - sajnos ezt nem tudom, csak új indításakor, de ez itt mellékes
- más meg azt írta, hogy felesleges erre a pár hónapra... (Sejthetett hát
valamit az utca embere is.)
Az is az igazsághoz tartozik, hogy májusban készítettem egy interjút a
jegyzővel, aki készségesen válaszolt kérdéseimre. Az interjú tehát kész.
Azt kérte - és ez méltányolható - hogy csak akkor jelenjen meg, ha látta.
Nos erre nem került sor, apróbb-nagyobb elfoglaltságok okán nem volt mód
egyeztetni. Aztán magam is úgy voltam, hogy ha ez a visszás helyzet fennáll,
akkor egy kiegészített interjút jelentetek meg a véglegesítésekor. Ezt
már nem tudom megvalósítani. Mindenesetre, ha hazajön külföldi szabadságából,
megkérdezem, mi a hozzáállása egy ilyen utólagos közlésnek. Ha beleegyzik,
legalább emlékezésképpen közzéteszem. Azt azonban elárulhatom, hogy nagyon
pontosan látta, mennyi akadályozó tényező veszi körül, és naponta újabb
és újabb meglepetésekkel, problémákkal, megoldatlan ügyekkel találja magát
szembe. Úgy vélem ez az állapot nem javult az 5 hónap alatt sem. A problémák
megmaradtak. Sőt most lesznek csak igazán érdekesek.
GiK