Végh József: Kámor
Bevezető

Diósjenőn és környékén nincs olyan ember, ki ne ismerne egy-két történetet Kámorról, s ne jönne izgalomba, ne töltené el kellemes borzongás ezek hallatán. Mindenkinek van ismerőse, rokona, aki próbálkozott a mesés kincs felkutatásával. Meglehet, hogy Magyarország sok - talán valamennyi - várához, barlangjához, sziklaüregéhez fűződnek érdekes történetek temérdek aranyról, mérhetetlen gazdagságról, de ilyen sok és változatos, mint a mi Kámorunkhoz fűződik, igen ritka lehet. ĺgy csokorba gyűjtve derül ki mindez igazán. Találkozhatunk a rablólovag kincsével, tündérszép leánnyal, rút boszorkányokkal, akik az úszó szigeten tanácskoznak, sárkányon lovagló garabonciással, titokzatos barlangokkal, a múlt homályába vesző várak történeteivel.
    A legcsodálatosabb az egész dologban az, hogy a kámori várakról - tudomásunk szerint - soha egyetlen írásos említés sem történt. Történelmi léptékkel mérve rövid életűek voltak, s már valamikor a török hódoltság előtt elvesztették jelentőségüket. Létezik viszont néhány vulkanikus eredetű üreg, melynek titokzatossága máig is kiváncsivá tesz mindemkit, aki csak hall róla. Ez az oka, hogy történelmi feljegyzések hiánya ellenére ennyi mindent sikerült összegyűjteni róla. Ez volt a célja ennek a kis munkának, hogy öszegyűjtsön mindent, amit csak tudni lehet és érdemes Kámorról.
    Talán érdekes lenne azt megvizsgálni, hogy volt-e hatása Bajza József 1831-ben megírt elbeszélésének, vagy Balogh Béni 1990-ben megjelent könyvének a helybeliek által ma is ismert Kámor-történetekre, vagy pedig csak az évszázadokon át öröklődő mesék forrása volt azonos? Ennek kutatása azonban meghaladja jelen lehetőségeinket.
    Egy kicsit korábban szerettük volna ezt a kiadványt megjelentetni. Lelassította azonban a folyamatot az, hogy a diósjenői önkormányzat képviselőtestülete által megszavazott támogatást mégsem tudta a kiadáshoz biztosítani. ĺgy más forrás után kellett nézni. Ráadásul a csúszás miatt meg is növekedtek időközben a könyvkiadás költségei, melyet ilymódon teljes egészében egyesületünknek, a Szentgyörgyi Körnek kellett előteremtenie.
    Bízunk benne. hogy erőfeszítéseink nem voltak hiábavalóak, s néhány kellemes percet eltölthetnek olvasása közben.
Diósjenő, 1995 Karácsonya

www.retsag.hu
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-