Kiss Lajos, a Földrajzi nevek etimológiai szótára című kötetében (Akadémiai Kiadó, Budapest 1978.) úgy vélekedik, hogy valószínűleg szláv eredetű személynévből származik. Ennek köznévi előzményeként a lengyel kamor népnyelvi szót tartja lehetségesnek, melynek jelentése: szúnyog.
    Belitzky János, megyénk kiemelkedő tudású történésze másként tartotta a Nógrád megye története című kiadvány első kötetében (Salgótarján, 1972.):" A sámánok emlékét őrzik a "sámán"-t vagy "sámános"-t jelentő török nyelvi eredetű Nagybátony és Felsőlengyend közti Kámos-hegy és a Diósjenő feletti Kámor-hegy neve is. A varázslók, sámánok, táltosok vidékünkön is a mindennapi élet eligazítói sorába tartoztak."