|
Képviselő-testületi ülés 2010. június 10. Nyomtatható
változat >>>
A képviselő-testület 2010 évi munkaterve >>> A képviselő-testület 2009 évi munkaterve >>> A képviselő-testület 2008 évi munkaterve >>> A képviselő-testület 2007 évi munkaterve >>> Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2010. junius 10-én (csütörtök) 18.00 órai kezdettel rendkívüli ülést tart Az ülés helye: Városháza tanácskozó terme Értesülésünk szerint az ülést a Rétsági Televízió egyenes adásban közvetíti. Bevezető kommentárunk itt olvasható >>> Rétság, 2010. június 4.
A napirendekhez kapcsolódó pénzügyi bizottsági ülések 8-án kedden, 17.30 illetve 18.00 órakor lesznek. 
Sajnos a korábban leirtakon alig van változás. A rendkívüliek száma ebben az évben is több, mint a rendesnek nevezett üléseké. Mi akkor ebben a rendkívüli? Az lenne a rendkívüli, ha végre a saját munaktervük szerint eljárva, az előírt napirendeket határidőben megtárgyalnák. Jelenleg teljesen úgy néz ki, hogy átlagban kéhetente van ülés. Ha így van akkor miért is nem így lett megtervezve a munkatervben? Majd aztán a testület eldöntötte volna, hogy ezt akarja, vagy azt, hogy ne legyen egy téma 5-ször felvezetve, hanem kellő előkészítéssel de csak egyszer, és akkor a havi egy ülés is elég. Mert erről viszont szavaztak! Ezt nem csak illik, hanem kötelező betartani. Mert bizony ez is egy határozat, amit havonta kell beteratni a havi határidők szerint. Igen, az van a törvényben és az SzMSz-ben, hogy azonnali döntést igénylő sürgős esetben a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. Bizony ám, de csak akkor! Ezen témák közül egyik sem azonnali döntést igénylő kérsés. Szerencsére! Mert ha az árvíz itt is fenyegetné a várost, akkor azzal kapcsolatban senki nem méltatlankodna bármikor határozatot hozni cselekedni. De itt csak arról van szó, hogy a hivatal a rendes ülésekre nem készíti elő a tárgyalandókat, a polgármester meg nem várja el. A képviselőket pedig lehet duplán rángatni, és a közvéleményt is elfelejteni tájékoztatni. Gyakorlatilag a nyilvánosság megkerülésére jó minden ilyen rendkívüli, de ismét fontos hangsúlyoszni, ilyen módon jogsértő. Már a meghívón lévő megfogalmazás is röhelyes. Azt írja, hogy a "soronkövetkező rendkívüli" ülésre szól a meghívó. Mi az, hogy sokonkövetkező rendkívüli?! Imét csak osztogatás
Bizottságok már megint
Minden többedszerre
Köztisztviselők juttatásairól és támogatásairól szóló rendelet módosítása Két hete sincs, hogy napirenden volt ez a téma. Igaz egészen más felhanggal, mert a rendelet címén szerette volna az előterjesztő újabb milliókkal növelni a hivatal költségvetését. Milyen érdekes, már a rendeleti szöveg szerint a juttatások csak 2011-től alkalmazandók. Eddig nem úgy volt? De, csak "elfelejtették" közölni a képviselőkkel. Úgy is mondhatjuk, meg akarták őket vezetni. Most nincs mellérendelve pénz. Helyes, mert pénz az amúgy sincs. Ilyen módon jóváhagyható a rendelet. Csak az a kérdés, miért nem volt kellő indoklással, és megfelelő alternatívákkal a testület elé tárva a téma. Meg persze az is, miért is nincs a ködös fogalmazások mellett bizamla a képviselőknek. Ezért kell ezt is kétszer tárgyalni? Szépséghibája persze van ennek a rendeletnek is bőven. A korábbi rendeletet módosítja, holott az életbe sem lépett mert előírásszerűen nem lett kihirdetve. Igaz ennek a rendeletnek a végén is szerepel egy ködös megfogalmazás, hogy a kihirdetésről a jegyző a "helyben szokásos módon gondoskodik." Isten ments! Itt ugyanis az a helyben szokásos mód, hogy sehogy nincs kihirdetve. Ez a szöveg tehát nem való egy rendeletben, mert nem szokásjog alapján, hanem konkrét előírások szerint kell eljárni. Azt pedig az SzMSz rögzíti. Tudják: Városháza előtti hivatalos hirdetőtábla, azzal egyidőben a retsag.hu honlap, és a Hangadó következő megjelenése. Ezt kellene betartani, és nem is kell ezt külön ragozni. Elég lenne annyi, hogy a "rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik." Vagy még az sem mert ez egyértelmű. Van azért más is. Az van az előterjesztésben, hogy ha most ez nem lenne megszavazva, akkor a testület mulasztásos törvénysértést követne el. Hú de egy csúnya dolog ez ... Nevetnem kell. Ha csak ebben az ügyben lenne mulasztásos törvénysértésben. Egy csomó más dologban már évek óta! Jelesül éppen a közérdekű adatok nyilvánosságra hozásával, az elektronikus ügyintézés lehetőségének biztosításával, az ügyek egy részében az ügyfeleleknek való válaszadással, a KET alkalmazásával, ... vagy éppen a megszavazott költségvetés be nem tartásával, és kár is sorolni. Csak egy előterjesztésben viccelődni nem nagyon illik. Még ezzel sem. Pedagógiai Program módosítása Hirtelen olyan fontos lett a Pedagógia Program módosítása, hogy azt rendkívüli ülésen kellene tárgyalni? Mitől lett ilyen sörgős? Mert a leírtak nyugodtan módosíthatók. Nincs ugyan leírva, de plusz pénzügyi forrásokat nem igényel a módosítás, bár ebben nem lehetünk biztosak, hogyan alakul a következő időszakban az iskolai tanulószáma, a tanulócsoportok száma, és ezzel összefüggésben esetleg a költségvetés hatása. Csakhogy ez állásfoglalásunk szerint most ez éppen nem aktuális. Az iskolaigazgatói pályázat meg volt hirdetve. Talán a következő rendes ülésen lesz tárgylava. Nem tudni mi a szándéka a képviselőknek, és ezen túl milyen szavazási arányok alakulnak ki (nem mindig van összefüggés) és ki lesz végülis az intézmény igazgatója. Márpedig annak van jelentősége, hogy egy új vezetés - akár a régi igazgatóval, akár mással - milyen irányba kívánna elmozdulni a törvényes lehetőségek között a szabadon választható tárgyak tekintetében. Mert ez meghatározhatja az iskola profilját, arculatát. Akkor tehát nem kellene várni vele egy hónapot? No persze így is késésben vannak, hiszen az őszi tanévkezdéstől már be akarják vezetni. Ezzel csak egy baj van. Nevezetesen, hogy a beiratkozások lezárultak, és - elvben - egy tudatos szülő úgy választ iskolát gyermekének, hogy megnézi a pedagógiai programot, a házirendet, hiszen ezek kötelezően nyilvános adatok és a beiratkozók részére biztosítani kell. Ha pedig valaki a régi alapján döntött és íratta ide gyermekét, akkor csak a következő tanévtől illene bevezetni bármiylen módosítást. No majdnem mindegy. A testületet kötelezi a pedagógiai programban foglaltak finanszírozása, de ez itt eddig sem érdekelt senkit. Elvonták a hozzá szükséges pénzt, legutóbb még a kevésből is zároltak 10 %-ot. E körülmények között bármilyen pedagógiai program végrehajthatatlan a róla való szavazás álságos. Ettől függetlenül tehát megszavazható. Gondolkodás és vita nélkül ... Laktanya birtokba vételével kapcsolatos perindítás elmaradt haszon érvényesítésére Csodálkozom. Nem győzök mást tenni, mint nézek, mint Rozi a moziban... Miért? Hát ezért a kidolgozatlan iratért kellett egyszer 3 évet várni, és a testületi döntést és hónapokkal később végrehajtani? Mi volt ebben az az őrületesen nehéz, amit nem lehetett (volna sokkal jobban) előkészítve beadni? Ez annak a hatalmas paksamétának az eredménye, amelyet kérdésre a jegyző mutotatott, hogy folyamatban van? Úgy látszik a lényeg elfolyt a folyamatosság közben... Vagy meg sem volt ... A leírtakkal "csak" két gondom van azon túl, hogy teljesen kidolgozatlan és ebben a formában már megint alkalmatlan a tárgyalásra. Az egyik az, hogy eleve rosszul közelíti meg a témát. Itt nem csak az elmaradt haszon miatt kell és lehet kártérítést követelni. Sőt azért eleve nehezebb, mert semmiféle dokumentálásra nem törekedtek eddig. Mert bizony az elmeradt hasznot olyan igénylők leveleivel kellene alátámyasztani, akik a hangárokat akár milliós éves bérleti díjért bérbevették volna. Ez le lenne iktatva a válaszlevéllel együtt, hogy jelenleg nem bérbeadható, mert még nincs a birtokunkban. No ilyenek nincsenek. Olyanok meg vannak - és az állam vagy a nevében eljáró szerv sem hülye, meg úgyis bekéri az azóta megkötött szerződéseket, hiszen azok amúgy is közérdekű adatok - tehát olyan van, hogy fillérekért van bérbeadva több hangár is, olyan van, hogy ingyen kérte egy képviselő anagybetont és hasonlók. No ezt az összeget fogja megkapni a város 3 évvel megszorozva visszamenőleg. Ezt simán meg lehet kapni per nélkül is. Tehát az elmaradt hasznot bizony dokumentálni kellene. Ennél lényegesebb, hogy nem az elmaradt haszon a legnagyobb tétel. Ha a városvezetők és az előterjesztő eszébe sem jutott az anyag írásakor, meg a jogi szakértőnek sem, akkor elárulom: Az a legfőbb tétel, hogy a licitkori állapot és az átadáskori állapot között jelentős állagromlás következett be. A város képviselője azért licitált a a sportkombinátra, mert azon egy 10 millió forint értékű épület állott. (Igen az öltözőépület akkor ajtóval, tetővel, felújítható állapotban.) Mivel nem kaptuk birtokba, az állam, mint akkori birtokos köteles lett volna a jó gazda gondosságával, őrzéssel, felújítással garantálni azt az állapotot, ami a vételkor volt. Nem garantálta. A város nem újíthatta fel, mert nem volt birtokában. Hozzá sem nyúlhatott. Az épület olyannyira tönkre ment, hogy nemhogy 10 milliót nem ér, hanem a kényszerű lebontása miatt jelentkeznek tetemesebb költségek. Meg abból van a kár, hogy ílymódon a sportkombinát sem használható arra amire vettük, hiszen öltöző (és vizesblokk) nélkül alkalmatlan bármilyen sport vagy kulturális rendezvényre a terület. No ezt kellene jól indokoltan felvezetni, és a vásárláskori meg a birtokbavételi különbséget számonkérni az eladón. (Olyan ez mintha vennék egy autót, szépen ragyog a szalonban, kifizetem, de mire két hét múlva megyek érte, hogy birtokba vegyem, agyon van zúzva. No ná, hogy nem ezt vettem, és új autót kell adni, vagy legalább olyat, mint amilyet vettem. Ha nem a káromat meg kell fizetni.) Ugyanez a helyzet a hangárokkal, a területtel. Azok beáztak, a tetők az eltelt iső alatt sérültek, az őrizetlenül hagyott részekről ellopták a fém kapukat, a terület elgazososdott, elszaporodtak a rágcsálók, egyesek (no ná hogy az önkormányzat - sajnos) illegális szemétlerakót létesítettek a birtokos engedélye nélkül. Főként azért, mert az átadás előtti birtokló nem őriztette azt a területet. No ezt is szépen tételesen ki kellene mutatni. Ilyenről sincs egyetlen szó sem az iratban. Pedig ezek nagyobb tételek, mint a nem igazolható kiesett haszon, és a ténylegesen felszámítható kamatterhek. A másik lényegi probléma, amit nem jól mértek fel a városvezetők és az előterjesztő, hogy szó nincs arról, hogy azonnal perrel kellene kezdeni. Annak idején - no persze amikor volt aki tárgyalt az illetékesekkel, de őt ki kellett rúgni - az eladó egyértelműen kifejezte szándékát, hogy amennyiben a per miatt a birtokbaadás késlekedik, az ebből származó kárt megtéríti. Az állam nevében eljáró szerv ugyan változott, de mégis csak az a helyzet, hogy egy jól kidolgozott anyaggal, egy gondosan összeállított dossziéval, mellékletekkel, fotó és videodokumentációval meg kellene kisérelni a kárigényt per nélkül benyújtani. (Ja, hogy ez az ügyvédnek nem érdeke? Sajnálom, nem ez a fő kérdés.) Aztán majd a másik fél nyiltakozik, hogy az igényt elfogadja, vagy mit ajánl. Ha az messze van a valóságtól, akkor lehet a per lehetőségével foglalkozni. Legfőképpen azért, mert ez az út gyorsabb és hamarabb vezethet konkrét pénzhez. Biztosra vehető, hogy bírósági perben szerintem szőrszálhasogatóbban elemeznék a nemlétező bizonyítékokat, és a mai tapasztalatok szerint ez sem lenne rövidebb, mint Tolmács pere. Kb 3-4 év. No ezt kellene, és lehetne is elkerülni. Hol van az előírva, hogy valamilyen kárigényt csak perrel fenyegetve, vagy eleve peres úton lehet intézni? Sehol! Normális országban, normális partnerek legalábbis megpróbálnak megyezni. Amúgy ez az irat amit az ügyvéd letett szégyenletes és alkalmatlan a tárgyalásra. Zárójeles részekkel jelezve, hogy ... kidolgozandó...! Hát akkor miért nincs kidolgozva? Majd akkor tud a testület dönteni bármiről, ha le van írva és mellékelve, hogy pl. "22, vagy 31 milliót kérünk kárigényként, melyek a következő tételekből tevődnek össze ...". Addig a testületnek nincs miről tárgyalni. Ingatlanadó? Szja? Iparűzési adó? Miről beszél az előterjesztő, tudja egyáltalán? Ha lenne is ilyen adó, ki szedhetné be? Hiszen a terület Tolmács fennhatósága alatt áll, így ez az adó nem itt jelenik meg. Hát nagyon komolyan átgondoltak mindent, azt látom ... Csak az a szomorú, hogy a testület arról hozott határozatot, arra utasította a polgármestert, hogy kidolgozott anyagot hozzon a testület elé. Ez nem az. Semmivel sem vagyunk előbb, mint fél, vagy egy éve. Mert tanácstalanság, konkrétumok hiánya már akkor is volt. Más meg most sincs. Eleve le kellene venni napirendről, és csak akkor behozni, amikor van miről beszélni. Ellenben aki nem hajtotta végre a határozatot annak legalább egy nyilvános ejnye-bejnye kijárna. Más meg itt nem szokás. Igaz, itt "csak" a város 10 millióiról van szó, nem súlyos 10, meg 20 ezer forintos tételekről, amelyekre sokkal több figyelmet szoktak volt szentelni. Így mi várható? Mire lenne valami, a kormányhivatalokban elmennek szabadságra. Mire válaszolnak ez a testület már nem döntésképes, pénz meg marad függőben. Az ügyvédi tiszteletdíj pedig ebben a megközelítésben felháborító! Még munka sincs, összeg sincs, de havi apanázs az van. Mennyi az a perérték? Legalább azt le kellene írni, mert arról kell dönteni a testületnek, nem arról, hogy valamiről valamekkora nem ismert semmiről pereskedik! Ezt az ügyet ügyvéd nélkül is kellene tudni vinni. Vagy ha már erre nem futja a hivatali ügyintézők idejéből, vagy hozzáértéséből, akkor annyi legyen a tiszteletdíj, amit a bíróság perköltségként megítél. Avagy hol van a szerződéstervezet az ügyvéddel. Mert persze újra a régi lemez forog ám! Hol van a klöltségvetésben a fedezete annak a fél, egy millió forintnak? Ja, már megint a hitel terhére! Gyűlik a rendkívülin is a költekezés, a nap végére kész lesz megint az 5-6 milliós számla ... Aztán ha az ügyvéd tudja, hogy a perérték 30 mila, de csak 10-et állít be az iratokba, de a bírósággal megítélteti a 30-at, akkor 20 az övé? Ez van leírva! Van itt azért még két dolog
Répássy Lászlóné kérelme Ez egy egyértelmű és egyszerű dolog lenne, ha Rétságon úgy történnének a dolgok, ahogy az joggal elvárható. A Ptk úgy ítrja, hogy a jó gazda gondosságával. Na mármost városunkban nem csak a bérbeadott lakásokkal nem törődnek, hanem más közös "jószág" is ebek harmincdjára van hagyva. De ne kalandozzunk el. Egyértelmű, hogy nem csak beszedni kell a lakbért, meg mindenféle helyzetértékelés nélkül emelgetni, hanem tenni is érte valamit. Azt a keveset legalább ellenőrizni és megtenni, amit lehet. Ugyanis a bérbeadónak vannak kötelezettségei. Ezt sorozatosan elfelejtik. Kötelezettsége péládul évente egyszer megszemlélni a bérbeadott ingatlant, és folyamatosan elvégezni azokat a munkálat, amely a bérbeadót terhelik. Közös lépcsőház festés, tetőfelújítás, stb. stb. Ezért nem is kell a testülethez fordulni, a hanem tenni a dolgát, akinek a dolga. No azért vannak itt érdekességek. Nevezetesen az anyagban is szerepel, hogy ez a ház közös tulajdon, az önkormányzatnak csak tulajdonrésze van. De ennél fogva hivatalból ő a közös képviselő, így ennek megszervezése is a hivatal dolga. Ha meg nem sikerül, akkor is a bérbeadott lakás lakóját nem érheti hátrány a javításokat el kell végezni, aztán lehet vitatkozni. Az esetleg felmerülhet, hogy megint nem számoltak a kötelező tennivalókkal a költségvetésben. Erre sincs plusz pénz oldják meg belső átcsoportosítással. Mert az - itt sem - nem megy, hogy a lakbért emelik és bevételezik, az érte járó szolgáltatásokat meg "elfelejtik" betervezni a költségvetésbe. Ha nem gondolkodtak időben, teremtsék elő az árát külön hitel növelés nélkül. Történelmi Militari és bűnmegelőzési tábor támogatása A tábor értéke városunknak, támogatásra érbdemes. A kérdés persze nem ez, hanem az, hogy miből? Mennyi pénz van nyári táborok, rendezvények támogatására tervezve, és milyen igények várhatók még. Mert hát a bevezető kategáriák között nem véletlenül szerepel a "jogszabályi háttér". Mert a költségvetés helyi jogszabály. Bizony ide kellene írni, hogy mennyi van rá tervezve. Meg azt is le kellene írni, hogy az előterjesztő mennyit javasol. (esetleg ezzel kapcsolatban alternatívákat, és azok indokait. Akkor van miről dönteni. Így csak egymásra, vagy egymás alá licitálgatások lehetnek. A kért összeg is mértéktartó, mindössze 60 ezer forint. Bár városunkban sokszor ekkora tételen többszörsen annyit vitatkoznak, mint a sok milliós kiadáskon. Párhuzamos foglalkoztatás engedélyezése Ismét egy olyan téma, ami már megjárta a testületet. Nem is egyszer búlyik elő különféle köntösben a hivatal bérezési kérdése. Miért is nem lehetett ezt megfelelően, részletes indoklással előterjeszteni, és az előterjesztő miért is nem volt képben legutóbb, hogy a törvényből pontosan tudjon választ adni. A témával kapcsolatban már írtunk kommentárt, és elemzést is az ülést követően. Bár az is igaz, más szakértőnk azt kiegészítette, és úgy véli, hogy lehetnek olyan feltételek, amikor a 8 hónap biztosítása kötelező. (Más esetben pedig méltányosságból adható) Meg kell jegyezni, hogy a törvényszöveg nem teljesen világos. Több oknál fogva maradtak tisztáznivalók. Mert még mindig nem ismerve a konkrét dolgozót - ez jobb is - nem lehet tudni, hogy tényleges nyugdíjra, vagy előrehozott nyugdíjra szerez jogosultságot. Mert ettől függően is változik a helyzet. Aztán ha előrehozott nyugdíjra, akkor már rendelkezik-e a nyugdíjfolyósító megállapító határozatával, hiszen a törvény nem azt mondja, hogy akkortól járna bármilyen felmentés, amikortól nyugdíjba akar vonulni, hanem leírja, hogy akkortól, amikortól erről megállapító határozat van. És már van? További kételyt ébreszt az idézett rendelet és a mellé fűzött magyarázat. A törvény kiemelt része azt írja, hogy fel kell menteni a nyugdíjba vonuló dolgozót (8 hónapra) ha 30 év közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik. Az előterjesztés - feltehetően tudatosan - viszont azt írja, hogy az érintett dolgozó 30 év munkaviszonnyal rendelkezik. Ez nagyon nem uyganaz a kategória. Ugyanis a kedvezmény ha jár is nem a munkaviszonyról, hanem közszolgálati jogviszonyról szól. Bizony nagy különbség. Ha a dolgozó mondjuk 25 évvel ezelőtt munkaviszonyban volt de nem közszolgálati jogviszonyban, köztisztiselőként volt alkalmazva, ugyancsak nem kötelező a 8 hónap. Újabb további, hogy bárhogyan is áll a dolog, miért nem lehetett a költségvetés tervezésekor erre is tekintettel lenni és betervezni. Nagyon álságos dolog, hogy van egy - a városháza esetében a többi intézményhez képest - dúskáló büdzse, aztán a többieknek szigorú takarékoskodás a hivatal meg minden felvetődő témához újabb költségigénynel jelentkezik. Szabadságát nem vette igénybe. Miért nem! Akkor tessék kiadni neki! Erre még van is idő, és a szabadságot nem a dolgozónak kell kérnie, hanem a munkáltatónak kötelessége kiadni. Ha ezt nem teszi törvénysértést követ el. Ebben az évben van mód a szabadság kiadására, akkor azt miért is kellene megváltani. Még az is elképzelhető, hogy ha szigorúan vett törvény szerint nem járna, a dolgozó méltányosságból megkaphatja. Csakhogy akkor erről is őszintén kell beszélni, és a fedezetet biztosítani. Nem ám hitelből! Most is azt tudjuk javasolni, hogy az ilyen költségnövelési igényeket a költségvetés végrehajtására hozott határozatok figyelembevételével is kizárólag belső átcsoportosításból oldja meg a hivatal vezetése. Ezt lehet engedélyezni. Pénzt adni, ha fedezete nincs nem lehet. Vagy megint átmegyek dogmatikusba ... Keressék ott a pénzt, ahol a város vagyonából, kellő indok nélkül rosszul meghirdetett közbeszerzés miatt elpuskáztak több mint 4 millió forintot. Abból erre is futotta volna. Számítástechnikai eszközök beszerzése Egy újabb fejőgép ... Pénzfejőgép a testülettől. Csak éppen az egész érthetetlen. A polgármesteri hivatal így is milliókkal kapott több pénzt mint alőző évben, miközben a többi intézménytől elvettek. A feladatellátás színvonaláról ehhez viszonyítva szólni sem érdemes. Kéremszépen! Ha egyszer a költségvetésben benne volt, akkor abból amennyi ott van tessék megvenni. Ehhez - persze a 10 % levonás aután - nem kell testületi döntés, hiszen rendeletben rendelte el. Ha nincs benne, akkor meg nincs miről beszélni. Pénz nincs, akkor miből adna bármit is a testület? Ha benne volt de szavazáskor kivetették, akkor miért nem akkor volt érvelő észrevétel. Vagy inkább a dolog felvezetése a novemberi koncepcióban. Akkor nem volt fontos? Most fontos lett. Egyébként az állítások sem igazak, mert 3 éve Huszár jegyző vásárolt vagy félmillió forintért 2 luxus laptopot. Ma már nem luxus, de azért jó gép. Ha megvan. Hol is vannak ezek? Másutt meg százezrek szerepeltek hálózatfelújítás és más címeken. Aztán érthetetlen, miért kellene 5 darab számítógéphez 1.8 millió forint? Irodai célra alkamas számítógépet monitorostul, billenytűstűl egerestül lehet venni 100 ezer forint per darab a szomszéd tarfikban (Értsd Bagyikernél) Akkor miért is szerepel ennyi? Ezen az alapon a költségvetés teljes elemzése nélkül állandóan elő lehetne jönni vágyálmokkal. Ezzel szemben - én azt mondom -, hogy van a városházának költségvetése, oldja meg abból! Bizony ám! A hivatalt vezető jegyző mondja meg, hogy honnan tud belső átcsoportosítással pénzt találni, és azt majd a testület jóváhagyja. Ha át kell csoportosítani. Ahhoz meg rendeletmódosítás kell, ez most úgysem elég rá. Azt semmiképpen nem fogadnám el, hogy itt újabb pénzeket kérjen bárakárki is, a hitel terhére, fedezet nélkül. Erről hoztak ugyanis rendeletet, meg szigorú határozatot, hogy csak ami a költségvetésben van, sőt abból is -10 %. Akkor tessék betartani a döntéseket. Mondjuk az ablakon egész télen kiegegedett energia árából lehettett volna 10 gépet is venni. Az indokolatlanul igénybevett hivatali gépkocsihasználat megtakarításával másik 10-et. A behajtatlan adótartozásnak csak 20 % bevételéből meg 50-et, 100-at is. Soroljam még? Persze számítógép kell, ezt senki nem vitatja. Időben tetszettek volna gondolkodni. De azt is biztosan tudom, hogy a hivatali költségvetésben belül kell és lehet is keresni erre pénzt. Mert ha valahol, ott van. Érdekes módja - már megint - a takarékoskodás helyi felfogásának ez a fajta pénzfejőgép. Kár, hogy csak a hivatalnak működne - ha hagyják -, de a (pénztejelő) marhák etetését az intézmények oldják meg... Rétság II.sz. körzet háziorvosi pályázat Zárt ülés. Mire fel? Egyrészt ha a
testület hatáskörébe tartozik a pályázat elbírálása, akkor már a kiírásban
is lehet nyilatkoztatni a pályázókat, hogy kérnek-e zárt ülést. Feltehetően
nem kérnek, ekkor meg nem is tartható. (Ja mint legutóbb a Hangadó ügyében
is zárt üléseztek, messze nem személyi okból, hanem sumákolásból. Mert
pontosan tudom minden szerkesztő bizottsági tagnak jelentkező vállalta
a nyilvánosságot. De az előterjesztő ezt meg sem kérdezte, csak helyettük
nyilatkozott, hogy nem is tudja. Hát kérem tessék előre gondolkozni, és
tudni.) Amúgy sem titok, a városban mindenki tudja milyen két pályázat
érkezett. Honnan is, ha titok? Mert maguk a pályázók sem csináltak belőle
titkot. Akkor mire fel a zárt ülés?
|
|||||||||||||||||||||
