Képviselő-testületi ülés 2007.  június 28.
-
Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete
2007. június 28. napján (csütörtök) 18,00 órai kezdettel 
testületi  ülést tart
Az ülés helye: Városháza díszterme
Napirend előtt:
Tájékoztató a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről, az önkormányzat érdekében végzett munkáról
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester
    Az előterjesztés innen letölthető >>>

A lejárt határidejű határozatokról
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester
    Az előterjesztés innen letölthető >>>

Napirend:
1./ Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2006. (XII.29.) számú – Az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló – rendeletének módosítása
Előterjesztő: Huszár Zoltán jegyző
    Az előterjesztés innen letölthető >>>
2./ Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2007. (II.16.) számú – Az önkormányzat 2007. évi költségvetéséről szóló – rendeletének módosítása
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester
    Az előterjesztés innen letölthető >>>
    Egy táblázat a módosításról >>>
3./ Beszámoló a polgárőrség tevékenységéről
Jávorka János a Polgárőr Egyesület Elnöke
    Az előterjesztés innen letölthető >>>
4./ Tájékoztató a Városi Könyvtárban végzett szakfelügyeleti vizsgálat eredményéről
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester
    Az előterjesztés innen letölthető >>>
    Az előterjesztéshez kapcsolódó felügyeleti jelentés részlete >>>
5./ Tájékoztató az Önkormányzat és intézményei hatályos szerződéseiről
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester
    Az előterjesztés innen letölthető >>>
    Az intézmények tájékoztatói >>>
6./ Oktatási Intézmények osztályok, csoportok és pedagógus létszám meghatározása
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester
    Az előterjesztés innen letölthető >>>
7./ Ügyvédi megbízás lehetősége
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester
    Az előterjesztés innen letölthető >>>
    Az ügyvéd által benyújtott ajánlat a vállalt feladat megjelölésével >
8./ A napközi konyha működésének gazdaságossá tételének lehetősége
Előterjesztő: Huszár Zoltán jegyző
    Az előterjesztés innen letölthető >>>
    Az iskola és a konyha vezetőjének levele >>>
9./ Döntés a volt honvédségi laktanya egyes épületeire benyújtott vételi ajánlatokról 
Előterjesztő: Huszár Zoltán jegyző
    Az előterjesztés innen letölthető >>>
10.) Település rendezési terv módosítás – kiegészítés a volt honvédségi objektum 356/26 hrsz-ú területre vonatkozóan
Előterjesztő: Huszár Zoltán jegyző
    Az előterjesztés innen letölthető >>>
    A Nógrádterv Kft ajánlata >>>
11.) Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete 46/2007 (V.3.) számú határozatának módosítása
Előterjesztő: Huszár Zoltán jegyző
    Az előterjesztés innen letölthető >>>
12.) Az önkormányzati tulajdonban lévő garázsok értékesítési lehetősége
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester
    Az előterjesztés innen letölthető >>>
    Mellékletek, térképvázlat >>>
13.) Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola működési költségeihez hozzájárulás kérése
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester
    Az előterjesztés innen letölthető >>>
    A Megyei Önkormányzat elnökének levele >>>
14.) Intézményi kérelmek
Előterjesztő: Huszár Zoltán jegyző
    Az előterjesztés innen letölthető >>>
    A Műv közp. és az iskola kérelmei >>>
15.) 6 hónap időtartamot meghaladó bérleti szerződés megkötéséhez hozzájárulás kérése
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester
    Az előterjesztés innen letölthető >>>
16.) Általános Iskola felújítási pályázat előkészítése
Előterjesztő: Holman Ferenc igazgató
    Az előterjesztés innen letölthető >>>
17.) Tájékoztató a kiemelt feladatok állásáról
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester
    Az előterjesztés innen letölthető >>>
18.) Egyebek
Rétság, 2007. június 22.
Mezőfi Zoltán
polgármester

Kommentár nincs? De van! (nem része a testületi meghívónak)
Sajnos, az anyagokat áttekintve ismét bőségesen szükségeltetik egy más nézőpontú kommentálás. Szükséges ezt hangsúlyozni, mert különféle támogató és megszóló megjegyzéseket is kaptam a kommentrokkal kapcsolatban. Bár az utóbbiak voltak kisebb számban, mégis minden véleményt komolyan kell venni.
     Nos természetesen olyan kommentárnak nincs értelme, hogy OK. rendben van. Az elemzésnek akkor van értelme, ha más szempontokat, nézeteket tud felvonultatni egy vitához. Eltérő véleményeket, más megoldási lehetőségeket, esetleg rávilágít olyan körülményekre, szabályokra, amelyre az anyag írója nem gondolt. Ezen dolgok jegyébe, a többoldalú nézőpontok kialakítása érdekében segítő szándékú kommentárjaink itt alább olvashatók. A segítő szándokot komolyan kell venni, de ez a város lakosságára vonatkozik, és a döntéshozók közül azokra, akik kíváncsiak a választók véleményére. Mert elhamarkodott, előkészítetlen döntéseket nem kívánunk segíteni, sem támogató véleménnyel, sem az észrevételek elhallgatásával.

Bevezetésképpen
     Már-már szinte anakronizmus állandóan azzal kezdeni, hogy a testület ismét nem teljesíti saját szabályait a tárgyalandók kitűzésével, és az előterjesztések nyilvánosságra hozásával.
     A munkatervben szerepel például a Rendőrkapitányság beszámolója. Miért maradt el? Gondolom azért, mert nem kapott időben felkérést az anyag összeállítására. Mert ismereteim szerint készséggel - és az elért eredmények kapcsán jogos büszkeséggel - adott volna tájékoztatót a rendőrkapitány. Mikor lett felkérve az anyag összeállítására?
      Ugyancsak elmaradt az Oktatásfejlesztési koncepció beterjesztése. (Miként a helyi média szabályzata, az azóta amúgy is megszűnt "racionalizálási" bizottság jelentése, és egyéb kiadott feladatok. Ezekről már szólni sem érdemes.) Nos miért olyan fontos ez a koncepció? Egyrészt mert törvény előírja, és ilyenmódon a testület mulasztásos törvénysértésben van. A napirend kidolgozását a polgármeter kapta feladatul, nem hajtotta végre. Aztán meg úgy látszik módszerré kezd válni, hogy ami kötelezettség volt, és nem teljesítették, akkor a határidő után már úgy kezelik, mint ha nem is lenne. Elárulom, ez a feladat azóta is feledat. Törvény szerint is! És ide csak azért tartozik, mert ezen az ülésen is több olyan napirend van, amelyet e dokumentumban lefektetettek nélkül meg sem lehet közelíteni. (Iskolafelújítási pályázat, Zeneiskola, akár középiskola további sorsa, szerződése, iskolai óvódai pedagóguslétszámok, de még egy egyszerű bérbeadás is.) A koncepció híjján jó döntést hozni biztosan nem lehet. Mert ha van elképzelés a város oktatásfejlesztésére, akkor tessék beterjeszteni. Ha nincs, akkor mire alapozzák a többi, hosszútávú elképzelést?
     Ugyancsak a napirendekhez tartozik. Sok a tárgyalnivaló, de ezek közül számtalan visszaköszön. Olyan, amit már több ülésen is (mint a gittegyletben a gittet) többszörösen végigrágtak, és megfelelő, egyértelmű döntés nem született. Mint pl. a laktanya, a rendezési terv kérdései, a garázsok ügye, újabban az SZMSZ stb. Ezeket egyszer kellene már végre megfelelő körültekintéssel előkészíteni és nem lépten nyomon visszahozni.
     Még egy általános észrevétel. Nagyon érdekes, hogy az előterjesztéseket benyújtók neve minden logika nélkül van megjelölve. Ezekre egyenként is rámutatunk. Van olyan anyag, amely intézményi előterjesztés, és a polgármester nyújtotta be. Holott e tekintetben a válaszadás, a véleményformálás az intézményvezetőt illeti. Talán ezt a lehetőséget akarja elvonni? És vannak olyan dolgok is, amelyben a polgármesternek (vagy a jegyzőnek) kell előterjesztenie, de ezt pedig rátestálja az intézményvezetőre. Mint pl. az iskolafelújítási pályázat.
     És befejezésül még egy észrevétel: Teljesen színjátéknak tűnik ez a fajta nyilvánosság-kiszolgálás, ahogy a hivatal a városi honlapon hozzááll a megjelentetésekhez. Az van a saját maguk által megszavazott SZMSZ-ben, hogy a hivatal és az intézmények által készített előterjesztéseket (beleértve minden kiegészítő anyagát) elektronikusan közzé kell tenni. Ezzel szemben állandóan azzal találjuk magunkat szemben, hogy van egy rövid bevezetés, és maga az előterjesztés, az anyag nem olvasható a város hivatalos honlapján. Olyannál sem, amit a polgármester jegyez. De nincs ott például a könyvtár vizsgálatával kapcsolatos jelentés, az iskola, óvoda műv ház kérelmei, és az elengedhetetlen mellékletekről már nem is beszélve. Pl Nógrádterv árajánlat. Az a látszat, mintha a nyilvánosságért mily sokat tennének, de a tényleges anyagok nincsenek fenn.
      Az már csak hab a tortán, hogy naptára megint nincs a polgármesternek! Mielőtt aláír egy - a sajtótól a külsős tagokig, az intézményvezetőktől a megyei szervekig - elküldött meghívót. Nála 29-e csütörtök. Most akkor 29, vagy csütörtök? Mert 29 úgy általában mindenkinek pénteken van! Mondhatni elírási hiba. Bár a munkatervet azért illene megnézni, hogy mikorra és mit ütemezett a testület. Abban 28. szerepel! Ez nem kis hiba, hanem az olvasót lebecsülő figyelmetlenség. Mert - ahogyan egy más szerződés aláírásánál rámutattunk, nem mindegy hogy valami egyetlen nullával több 500 ezer, vagy 5 millió. Azt is aláírta. Meg kellene nézni, mit ír alá! Ez a fajta nagyvonalúság ennél nagyobb gondokhoz is vezethet.

Két ülés közötti időszak beszámolójához Sajnos a szokásos kép. Néhány protokoláris részvétel bejelentése, és érdemi tárgyalásokról, a város életével ténylegesen összeföggő munkáról ismét nem tudott beszámolni a polgármeter. Pedig ez a napirend soha nem egy kipipálandó semmire sem jó tájékoztató, hanem itt kell számot adni arról, mit tett az eltelt egy hónap alatt a városért. Ha csak ezeket, az nagyon szegényes.
      Vannak persze gumicsontok, amit az olvasó ellenőrzési lehetősége nélkül bármikor be lehet dobni. Ami lényegi kérdés és tennivaló, arról azonban nincs érdemi cselekedet. Ilyen péládul a kórházi ellátással kapcsolatos gondok "megoldása". Mindössze ennyi történt? Ha ez egy égető kérdés a lakosságnak, nem kellene már valami hatékonyabb tettet végrehajtani? Akár napirendként előterjeszteni a tennivalókat. Ja azt nem mert akkor feladatot, határidőt kap a polgármester, azt pedig nagyon nem szereti. És nem szereti betartani sem. (Mondhatjuk úgy is nem szokta.) Az pedig, hogy a kistérségi járóbeteg centrum működését ki és kivel tudja elképzelni ismét csak lózung. Meg kell várni a pályázatot, abban egyértelműen le lesznek írva a működtetési paraméterek és kötelezettségek. Nem azon múlik, hogy itt ki mit tud elképzelni, hanem ami a pályázatban foglaltatik, és amit a kormány támogat.
      A kistérségről szóló tákjékoztatás szükséges. Olyannyira, hogy a polgármesternek szerintem évente egyszer-kétszer, napirendként, vita és határozathozatal lehetőségével kellene beszámolni arról, mit is tett a város érdekében a kistérségi társulásban mint egyik tagönkormányzat első embere és mint a társulás elnöke. Ez mind tartozik a testületre, és feladatokat is meghatározhatnak. Itt pár mondattal érdemi vita nélkül elintéződik mindez.


Lejárt határidejű határozatokról Ismét érdekes amnéziát lehet tapasztani. A régen lejárt, és soha végre nem hajtott határozatok szóba sem kerülnek. Pedig a városnak kellene lenni egy határozati tárának, és a nem teljesültekről mindaddig számot adni - okokkal és felelősségekkel - amíg az nem teljesül. Már sorolni sem érdemes (pályázati kiírások, médiaszabályzat, szerkesztő bizottság, lakossági fórum a laktanya ügyében, stb.) Ezekkel úgy áll az előterjesztő, hogy feladat volt, nem hajtottam végre nem adok róla tájékoztatást, aztán egy hónap múlva elfelejtjük. Megcsinálni is, meg beszámolni is.
    Aztán a csupa - értesítés megtörtént - semmitmondó anyagok mellett, amiből persze nem tudjuk meg mi történt valójában, ott áll mindjárt az elején  az 54(2007) határozat. "A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjának módosítása folyamatban van" Mi van folyamatban? A módosítás - persze ismét kellő körültekintés nélkül - megtörtént. Egyetlen határozatot egyetlen érintett nem kapott! Akkor mi is van folyamatban. Meg aztán az eladásról akarnak dönteni és azt sem tudják, hogy most bért emelni és újabb időszakra szerződést módosítani akarunk, vagy eladni. Mert akkor minek az összértében 30 ezer forint éves bevételt sem eredményező díjemelési cirkusz? Sőt ha eladják, akkor még ebből is bejön a hátralévő két hónap, úgy 5-6 ezer forint pluszbevétel. 
     Aztán a 62-es határozat szerinti pályázat közzétételre került. Mikor, hol? Késve és hiányosan. Ezt miért nem lehet odaírni?
     Aztán hol a 68-as határozatról a beszámolás? Az arról szól, hogy amit eddig pénzért rendeltek volna meg a Ceminvesztnél, azt rábízták a hivatalra. Na mármost: Ha a hivatal képes ezt elvégezni, akkor miért is kellett volna kiadni másfél millió forintot? Ha meg nem képes, most miért lehet mégis megbízni: És igenis be kellene számolni róla, hogy akkor ki, milyen konstukcióban mikorra látja el a feladatokat. Mert a "hivatal" nem csinál semmit, csak az emberek, akik feladatot kaptak. Ezek szerint ez a lényeget elkenő határozat, és nem történt érdelmeges intézkedés. Porhintés, mintha döntöttünk volna valamiről, de nem teszünk benne semmit. Ennyit erről!

1. napirend - SZMSZ Nocsak, nocsak! Mintha ehhez is negyedik nekifutásra sikerülne valamit összehozni. Mert egyszer kellett volna, akkor nem tárgyalták. Korábban tárgyalták - létszámleépítés - nem hajtották végre. Legutóbb tárgyaláták, hoztak egy döntést az ügyfélszolgálati idővel. Nem jó döntés volt. Most megváltoztatják. Bár a pénztári nyitvatartásról továbbra sincs szó. Aztán megint a gombot varrják a kabáthoz. Ha már az ügyfélfogadási idővel csökkentették a lakosság rendelekezésére álló időt, és emmiatt zárt ajtók fogadják a polgármesterhez és a jegyzőhöz fogadó órára érkezőket, akkor tegyük olyan időpontra ezeket is, ami még rosszabb, mint az eddigi. De a lakathoz ragaszkodunk! Sehol nem tudok olyat, hogy főállású polgármester nem délelőtt fogad. Ennek sok-sok indoka is van a hagyományon kívül. Meg aztán Mezőfi Zoltán délutánonként még kevesebbet tartózkodik bennt, mit délelőtt - persze fontos tevékenysége végzése miatt van távol, ki gondol másra - így az eddig kb 50 %-ban meg is tartrott fogadóórákat még tovább lehet elhanyagolni, és lehetséges hogy minden 3. alkalommal el is lehet érni. Ahelyett, hogy maradna a fogadóóra, és a lakatmódszeren módsoítanának - no nem levenni, ha már van - hanem mondjuk egy távműködtetésű ajtónyitóval beengedni aki erre az "igazlátó napra" érkezik, ahhelyett megint a rendelethez nyúlnak. Mikor gondolták át egyáltalán - a sok bizottsági véleményezés alapján - ezt az egészet? Gondolt egyáltalán valaki arra, hogy a testület van a lakosságért és nem megfordítva?

2. napirend. Költségvetés Az egyszerű halandó számára szinte áttekintehetlen. Persze ilyenkor a szükséges technikai módosításokat és döntések alapján változó számokat kell átvezetni.
     A szöveges rész és a rendelettervezet precíz, mint régen. Mitha éppen a korábbi jegyző készítette volna. (Olyannyira, hogy a város honlapján közzétett dokumentum adatlapjában ő is olvasható szerzőként.)
     De aztán hol vannak a honlapon a táblázatok, hogy bárki ellenőrizhesse, hogy a beütemzett összegek az egészet milyen irányban mozdítják el? Ugyanis az szerepel az SZMSZ-ben - már hivatkoztunk rá - hogy a város honlapján a hivatal előterjesztéseit közzé kell tenni. Ez része annak, de nincs közzétéve. Az egyszerű halandó nem tudja miről van szó.
     Aztán vannak itt érdekes dolgok. Ugye beveztőben is írtam, hogy a technikai és már meghozott döntésen alapuló változásokat kell és szabad átvezetni. Aztán megbújnak sorban a jogsértő módon, felhatalmazás nélkül már elköltött pénzek, és csak úgy egyetlen szavazással adakta tenné a testület. Csak néhány példa a részletes elemzés helyett: 
      Egyéb kiadásoknál út pályázati díj 48 ezer forint. Mire is kellett ez? És miért lett befizetve felhatalmazás nélkül? Azért mert az útfelújítási pályázat - ami nem nyert, de e tekintetben lényegtelen - pályázati kiírásában benne volt a pályázati díj. Sőt e honlapon a pályázat maga is olvasható volt és a kommentárban fel is hívtam rá a figyelmet! A polgármester a határozat szövegébe mégse tette ezt be - se azt hogy 50%-ban pályázzon - csak megszavaztatta. Ezt a pénzt tehát úgy költötte el, hogy nem kapott rá engedélyt. Kaphatott volna, de nem olvas pályázatot. Csak szavaztat.
      No a másik gyögyszem: Újévköszöntő reprezentáció 68 ezer! Miiii vaaaan? Ez a jövő évire előre van tervezve? Vagy ez is el lett költve előre, költségvetési terv nélkül? Mert úgy hallottuk - és úgy is volt népszerűsítve -, hogy januárban tartott újév (inkább farsang) köszöntő helyi vállakozók támogatásából valósul meg! Aztán mégis benyújtották a számlát? Vagy hogyan van ez? Mire kellett ez a pénz? Műsorköltség nem volt. Különösebb fogadás nem volt. Pogácsa ital, amit a vállakozók adtak. Akkor ez a 68 ezer most mire is lett fordítva? 
     A még legaranyosabb: a szemétszállítási díjat elfelejtették betervezni. (Itt nem mondom, hogy akkor felhatalmazás nélkül lett kifizetve, mert ez ugyan igaz, de nem ez a fő gond.) Nem vette észre a PÜT bizottság elnöke? Ilyen tételen csak úgy átsiklik? Mi az neki 7 millió forint ha közös pénzről van szó? Akkor miért kapják meg az anyagot? Ja hogy nincs olyan képviselő, aki alaposan át is nézi amit kap és amiről szavaz? No látják ez lehetséges! Mégsem ez a legfőbb gond, hanem az, hogy ha ez a pénz nem volt betervezve, akkor 7 millió forinttal nőtt a kiadási kötelezettséget - magyarul a hiányt - növeli. (összesen 9,2 millió,sőt újabakkal 10-12) És ezek mellett persze lehet költségtérítésekről és egyebektől osztogatni, hagy ne legyek demagóg. Mert ennek a forrása nincs meg a költségevtésben. Nincs is odaírva, hogy miből. Mert a bevétel a kommunális adónál természetesen szerepel, és be is folyt, csak másra költve tervezve. A mérleghez képest tehát fedezet nincs.
      Ne tovább! No nem arra, hogy ilyen ne forduljon elő, biztosan előfordul, mert a képviselők részletes átnézés nélkül szavaznak, "oszt jónapot". Hanem nem keresek több anomáliát, nézzék át azok, akiknek ez dolga. S mondja meg nekik valaki, hogy lássák el a dolgukat, akiket erre küldtünk oda. 3. Polgárőrség Elismerendő munka, részletes beszámoló, ami egy civil szervezettől jó. Kellett is a nyilvános kiállás, mert a közvéleményben számtalan féreértésből táplálkozó rosszindulatú megjegyzés is elhangzott. Itt nálunk letölthető az anyag, a városin nem. Érdemes átolvasni. És érdemes lenne a városnak anyagilag is támogatni ezt a tevékenységet, ha már oly sok civil kezdeményezést - konkrét programra joggal - támogat.

4. Városi könyvtár szakfelügyeleti jelentése Itt kezdődik hogy ki is ennek az előterjesztője és miért? Miért nem az intézményvezető terjeszti elő? Talán csak nem azért, mert akkor kérdezni lehet tőle és válaszolni is tud, és a sikeres munka elismerése is az övé? Mert a megjelölt előterjesztő honnan is tudna válaszolni? (szerintem könyvtárba sem jár olyan gyakorisággal, ami elegendő lenne az infromációszerzésre.) Az ellenőrzés az intézményben volt, erről az intézményvezetőnek kell beszámolni, ha kell kiegészítést adni, és a végén - SZMSZ szerint - reagálhat a felvetettekre. Nem! Ezt a lehetőséget elveszik.
     Aztán nézzük csak ezt a kétarcúságot. (Több kétarcúságot szinte már 2x2) Nagyon kiemelik a könyvtár tevékenységét. Joggal! Sok-sok szorgalmas, tudatosan építkező munka áll a szakértők által megfogalmazottak mögött. Jogosan lehet rá büszke az intézmény! Mert ne tegyünk már úgy, hogy ez nem a művelődési központ és az elismerés nem a művelődési központ igazgatóját illeti meg. De igen! Majd ő leosztja a kollégák felé, és a munkatársakat maga értékeli. Igen, ez az eredmény - magasszintű szakértői véleménnyel megerősítve - az intézmény ezen tevékeynségének diadalmenete.
     A másik kétarcúság, hogy az itt leírtak egyértelműen rögzítik, hogy 3 fő végzett könyvtáros kell! (Mint magam is könyvtáros végzettségű, tudom, hogy minimum!) Plusz technikai személyzet és egyéb. Erről pedig az "előterjesztő" jótékonyan hallgat. Annyit ír, hogy ki kell dolgozni a hiányok pótlásának lehetőségét. Ha jól emlékszem néhány hónapja még "kiváló helyi szakértőkre" hivatkozva leépíteni, létszámot csökkenteni, bért befagyasztani döntöttek. A kultúráért is felelős MOS elnök fő szóvivőségével. Ezt mondhatnák most is - persze helytelenül döntetének - csak azt meg kellene küldeni a vizsgálatot végzőnek és a minisztériumnak. Ja akkor már nem vagyunk olyan nagy legények? Mégis vannak kötelező előarások, amit a testület nem negligálhat?
     A bútorcserékről azért az a véleményem, hogy kicsit többet várnak el mint amire az önkormányzat képes. Mert ha dönteni kell, hogy könyvtáros - és könyv - legyen a régi polcok között, vagy szakember- és könyvhiány, de ultramodern berendezés, akkor én az előbbit választanám. De akkor erről is nyiltan kell beszélni és meg is írni a vizsgálóknak.
     Na még egy aranyos. (Persze ez a hivatali/intézményi éőterjesztés sincs feltöltve a városi honlapon, de itt elolvasható.) Amit nyomtatásban kiadtak az is csupán a jelentés egy részlete. 4 oldal a nagyobb anyagból. Látszik az oldalszámokon 12-15. Hol van a többi? Arra nem kiváncsiak a szavazók? Úgyis a konkrét dolgok ismerete nélkül szavaznak? Miért nem lett legalább nyomtatásban kiadva? Aki végignézi, biztosan felfigyel egy dicsérő mondatra. (többre is, de itt ezt emelem ki.) A 14. oldalon a 6. fejezet befelező mondata: "A település honlapján az intézményi weboldal tartalma elismerésre méltóan gazdag, informatív az adatok frissítése folyamtosan történik" Értik, a település honlapján...!? Csakhogy a felügyelő nagyon téved. A település drága pénzen működtetett honlapján mindössze a könyvtár telefonszáma és e-mail címe szerepel. Még a vezető neve sem olvasható. Semmi több! Ennyire tellett. Még a tényleges honlapcímet sem tüntették fel, amit a konyvtar.retsag.fw.hu alatt bárki megtekinthet. (A könyvtár honlapja önmagában nagyobb terjedelmű, mint a városi egész) Ez nem a város honlapja, hanem nem kevés társadalmi munkával és fiatalok összefogásával ingyen működő intézményi honlap. Semmi köze a hivatalos oldalhoz, ott a könyvtárnak nincs helye. A művközpont dettó, de most nem az a téma. Mindenesetre köszönjük az elismerést! Avagy a felügyelő e mondatával szentesíti, hogy van a városnak egy honlapja és van a hivatalos... 

5. Tájékozató a hatályos szerződésekről Teljesen céltalan és zavaros elképzelés és anyag. Valahol leírhatta volna, aki betette a munkatervbe, hogy ezzel mi is a célja, és a szerződések milyen körét kérte volna számon. Így pl. az óvoda azt írta, hogy nincs semilyen szerződése (se szemétszállítás, se telefon, se internet, se udvari játéképítés, se fénymásoló karbantartás, se  óvódatitkári alkalmazás, stb, stb.) Mert ezek is szerződések, és érdekes lehet az intézménynek. Ugyanezekről az iskola sem ír, igaz betesz néhány bérleti szerződést. (Az előterjesztőnek szeme sem rebben, hogy lejárt és nincs szerződés a középiskola őszi indítására. És javaslata sincs, csak elfogadásra javasolja úgy ahogy van) A művelődési ház már precízebb listát adott, de abban sem szerepel pl. a már aug 20-ra megkötött fellépési szerződések, egyes körvezetők szerződései, mozi szerződése, Nógrád előfizetés, Könyvtárellátóról, folyóiratokról, az egyéb szerződésekről, vagy folyamatos teljesítésen alapuló megállapodásokról nem is beszélve. Van viszont benne olyan, amire nincs ugyan szerződés, mert egyedi megrendelés alapján elvégzi a nyomda, de ide beírta.
      Nem tudni mi volt a célja ennek tárgyalásra tűzésének. Ha durván akarnék fogalmazni, akkor azt kelle mondanom, hogy az intézmények önállóak, a jóváhagyott költségvetésben foglaltaknak megfelelőn kötött szerződésekhez az önkormányzatnak semmi köze! Amúgy polgárjogi értelemben szerződés minden jegyvásárlás, vagy éppen ha ők vesznek agy vllanykörtét. Miért kiváncsi erre képviselő-testület? Hiszen ez amúgy is napról-napra változik. Ennél fontosabb, hogy az intézmények szakmailag önállóak, azok felett a testület - meghatározott körben a jegyző - törvényességi felügyeletet gyakorol. Mindaddig amíg az intézmény törvényesen működik, nincs jogi alapja ilyenféle beszámoltatásnak. (Belsőellenőri vizsgálatnak igen!) Semmi több! Ez tehát nem lehet beszámoltatás alapja. Ha már van, akkor ugyancsak az intézményvezetőnek kellene ezt megtenni, mert a polgármesternek aztán végképp köze nincs ahhoz, hogy egy-egy intézmény milyen szerződést kötött és miért is azt amit.
     Ami azért meglep, hogy az önkormányzat saját maga igen nagyvonalúan kezeli e témát, pedig neki kellene példát mutatni. Itt sincs beírva pl. a Komplex CD jogtár, vagy a Magyar közlöny szerződése, munkaegésségügy, és a többi. A nagyobb baj, hogy össze van mosva a hivatal szerződései - ugyancsak megadott kategóriák nélkül - és az önkormányzat által kötött megállapodások. Sőt ez utóbbiak vannak olyannyira elnagyolva, hogy szinte nincsenek is. Pedig ha valaminek ennek lenne értelme! (A hivatalról - a fent már jelzettek szerint a jegyzőnek kell dönteni, és esetleg beszámolni, vagy neki sem.) Az önkormányzati szerződésekről viszont a polgármesternek, részletesen és rendszeresen. Még sincs itt sem a Léder program szerződéséről, sem a szobi együttműködésről, sem, a Nyitott szemafor, sem a közmunkaprogram, de a tevezői szerződések nincsenek megemlítve. De még az ALS 96 sem. (ez hosszútávú) De az Iskolafenntartó társulásról, a Közútkezelői szerződésről, a Gyermekjóléti szolgálat szerződéséről ugyanúgy elfeledkezik a polgármester, mint ahogyan a kistérségi társulással aláírt szerződésről. Sem az orvosi ügyelet, sem az OEP szakellátások, stb, stb. Felelőtlenül nagyvonalú, hiszen ezekben ténylegesen vannak teljesítendő és elemzendő kötelezettségek. Ezekről semmi.
     Akkor pedig újra csak az a kérdés: Miért és mi célból? Ha még határozat sincs, áttekintési lehetőség sincs, akkor minek? Belelátni az intézmények belső ügyeibe? Netalán azt vizsgálni, hogy nemtetsző embernek van-e valakivel valamilyen jogviszonya? Borzsasztó! Elborzasztó. És erre lesz idő...

6. Oktatási Intézmények osztályok, csoportok és pedagógus létszám meghatározása Ez megint egy érdekes előterjesztés. Ki és miért tartotta fontosnak ezt most előhozni? Az indok lehet, hogy az új tanév előtt tisztán lássanak az intézményvezetők. Csak a téma megközelítése rossz! Úgy intézményi létszámokról nem lehet dönteni, hogy nem tudni mennyiben módosul az intézmény feladata. Mert persze - na itt jön - nem készült el az oktatásfejlesztési koncepció! Abban kell meghatározni, hogy a város milyen irányokba fejleszti oktatását, és ahhoz milyen eszközöket és létszámokat rendel. Nem, koncepció nincs, létszámokkal való döntögetés van. Ráadásul sem a szervezeti felépítés sem a pedagógiai program sem egyéb alapdokumentumok nem változnak.
     De igazából nem is átlátható, hogy miről van szó, mert az intézményi előterjesztések - amúgy is csak szakértők által áttekinthető - táblázatos anyagai nincsenek nyilvánosságra hozva. Akkor miről lehet beszélni. Még az sem fordulhat elő, hogy egy képviselő tanácsot kér valamely távolélő ismerősétől, hogy jól akarok szavazni, ott van a honlapon, nézd me, mondj vélemény... Nincs fenn.
     Aztán újra rejtély, miért a polgármester ennek az előterjesztője. Ezek szigorúan intézményi ügyek, az intézménynek kell az érdekét érvényesíteni az önkormányzati tárgyaláson, tehát a vezetőknek kell érvelni, válaszolni, kérni, véleményezni. Nekik kellene előterjesztőként megjelenni. Ez a fajta hatáskörelvonás teljesen érthetetlen. És azt is sugallja, nem az önkormányzat van az intézményekért, hanem az intézmény az önkormányzatért. Majd a polgármester előterjeszti - akár jó akár nem - az intézménynek amit akar, és keresztülviszi.
    Tekintve, hogy az érdemi vitához nincsenek paraméterek, koncepció, létszámadatok, normatívákkal kapcsolatos követelmények, részletesebb elemzést nem tudok adni. (Sőt változik a normatívák elszámolási módja, tehát a központi finanszírozás.) De akkor minek alapján is szavaznak majd a képviselők, mert bizony ők ugyanolyan infromációhiányban szenvednek. 
     És még egy! ismét nincs becsatolva a tagönkormányzatok - tudják, a közösen működtetett iskolafenntartó társulás Bánk és Tolmács településekkel - véleménye, illetve hozzájárulása. Pedig ez egy olyan szerződés, amelyben a társaknak beleszólása, véleménynyilvánításai joga van. Még a tanácskozásra is meg kellene hívni őket.

7. Ügyvédi megbízás lehetősége Ezt pedig a jegyzőnek kellene előterjeszteni, mert ez a hivatal működésével kapcsolatos kérdés, amihez ilymódon a polgármesternek semmi köze. Jegyzői jogkör egyáltalán eldönteni, hogy kikkel dolgozik, vesz fel, vagy alkalmaz külsősként a hivatali feladatok ellátásában. A polgármester ebbe - még áttéteteles sem - nem szólhat bele.
     Persze a városi honlapon - pedig ez is hivatali/önkormányzati előterjesztés - ugyancsak homály fedi a tényleges ajánlatot. A lényeg pedig abban van!
     Egyrészt joggal furcsálhatja mindenki, hogy évtizedeken keresztül elegendő volt eseti megbízás alapján ilyenféle jogi segítséget igénybevenni, mert a jegyző kellő tájékozottsággal rendelkezett jogi ügyekben. Mint ahogyan ez most is így van. Fiatal ember, nemrégen végezte a főiskolát, felvértezve mindenféle jogi ismerettel. Neki kellene átlátni a dolgokat, már csak azért is mert ő felel a törvényességért, ő ír alá. Egy tanácsadó pedig nem!
     A csatolt ajánlat alapján kiderül, hogy koránt sem teljeskörű jogi szolgáltatást kap a hivatal. (Mit is várna ennyi pénzért?) És különösen nem fog ezért a pénzért az ügyvéd megállapodást szerkeszteni, képviseletet ellátni, és sokmindent mást. Véleményezni és tanácsadni fog.
     Legyen! Mert ez egyébként egy lehetséges megoldás arra, hogy egyes szakterületeken specialista alkalmazása olcsóbb, mint ha azt a hivatal maga látja el. (Így van ez a honlappal, akár egyes pályázatírói feladatokkal, vagy bármi mással is.) Ha így kiszűrhető a számtalan hibás pályázati kiírás és szerződés, legyen.
     De ha mindezek ismeretében szerződés születik, akkor hol is van a szerződés? Csak az van, hogy a polgármester (A jegyzőnek kellene!) írja alá.  Mit? Ilyen biaco felhatalmazás már többször okozott gondot. Igenis elvárható, hogy a szerződés előre megfogalmazott tervezete legyen bemellékelve. Mert a testület a szerződésről dönt és nem elvi nyilatkozatról, hogy kell, vagy nem kell jogtanácsos. És az aláírás is a testület nevében történik. Elvárható hát - mint ahogyan az korábban bevett és elvárt gyakorlat volt - hogy legyen bemellékelve az amiről dönt a testület. Jelenleg nincs. És akkor majd jön az a válasz is, hogy nem készült el időben... Amíg nincs megfogalmazva, mire is szól a szerződés, az utolsó vesszőig pontosítva, addig nem kellene beretjeszteni.
    Megjegyzem a most módosított költségvetésben ismét nincs erre fedezet tervezve. Ennyi előrelátás nincs? Vagy ha ez függvénye a költségvetésnek - rendeleti elsőbbség ide vagy oda - előbb tárgyalja meg ezt a testület, és akkor már a költségvetésbe beépítetten szerepeljen. Fedezettel együtt! mert jelenleg csak a hiányt szaporítja!

8. A napközi konyha működésének gazdaságossá tételének lehetősége Újabb örökzöld, ezennel a jegyző előterjesztésében. Miért? Ez az iskola intézményrésze, az ezzel kapcsolatos ügyeket, megoldási lehetőségeket az intézményvezetőnek kell átlátni, kidolgozni, ha már mindenképpen rá van kényszerítve. Olyan ugyanis nincs az önkormányzati törvényben, hogy majd a testület - hatáskört elvonva - az intézményvezető nélkül eldönti, hogyan kell csinálni. És ismét sem kérdése, sem véleménye nem lehet hozzá. Mint nem előterjesztő, még bizottsági ülésre sm kap meghívót, ha ott van szót? Ez nagyon érdekes.
     Mint ahogyan az is, hogy az előterjesztés nem jut tovább az általánosságokon. Az volt a határozatban, hogy "minden részletre kiterjedően" kell elemezni. Semmiféle részlet nincs. Mennyibe kerül így, mennyi a bevétel, mennyi a nyersanyagnorma, mennyi a finanszírozás, tehát összességében mennyibe is kerül most? És az sem, hogy mennyibe kerülhetne, ha vállalkozó csinálná. Ugyanis a vállalkozó nem ingyen vállalna ilyen szolgáltatást, hanem a nyersanyagnorma és 100-150 %. És ez összesen mennyi? Ezt is ki kell fizetni! És mit tartalmaz mondjuk egy ilyen szolgáltatás? Ugyanúgy a szociális étkezőktől az óvodai hurcolásig, az ottani mosogatásig, a majálisban, más alkalmakkor való főzés mellett a lakossági étkezőkig mindent? Egyértelmű hogy nem. Amit tartalmaz, ahhoz is helyet, éttermet, egyebet az önkormányzatnak kell továbbra is ingyen biztosatani. Ha a tervezett élelmiszerköltséggel számolunk (10.2 M) ennek 120% rezsivel - ha egyáltalán ennyért elvállalja a szolgáltató az évi költség 22,4 M. Ezenkívül kell biztosítani a tálalót, stb, tehát még 1-1,6 M költséget jelent. Ekkor már ott vagyunk, ahol eddig. Ha pedig 125, vagy 130 % rezsiköltséget köt ki a vállalkozó, vagy kevesebb költséget, de több természetbe biztosítandó feltételt eleve többe kerülne. Erről miért nem szól az előterjesztés?
     Ezeket - tehát a mérhető számokkal való összehasonlíthatóságot - nem tartalmazza az előterjesztés. Akkor pedig miről tárgyal a testület? Csak arról, hogy szegény konyhai dolgozók - akik egyébként rétsági emberek egy vidéki vállalkozóval szemben - még jobban ki legyenek szolgáltatva, munkájukat hónapokon keresztül gyomorgörccsel végezzék.
     Mert nagyon álságos dolog, hogy most arra hivatkozzon bárakárki, hogy a konyha felszereltsége milyen rossz. Igen vannak gondok. Csakhogy eddig mindig keresni akart az önkormányzat a konyhán, és a betervezett eszközfejlesztéseket szinte soha nem teljesítette. A költsévetésben, és a ráfordítás kiszámításban - meg a mennyire ráfizetünk érvekben - mindig benne volt. Csak a valóságban nem lett végrehajtva. Bizonyára van aki emlékszik, hogy régebben rendre megkérdeztem, hogy miért van magyméretű lábas meg elektromos sütő tervezeve? Minek kell minden évben venni egyet, mert öt év óta állansóan szerepelt a tervben. Hát csak azért, mert soha nem lett a terv végrehajtva, és a pénz megmaradt. Akkor pedig ne csodálkozzunk azon, hogy ennyire elhanyagoltak az állapotok. Bármilyen vállalkozói feltétel esetén továbbra is kell költeni az épületre, és egyebekre. Vagy nem? Hol van ez kiszámítva, hogy mennyibe került x létszám 2006-ban, 2007-ben és mennyibe kerülhetne 2008-ban? és kibújna a szög a zsákból, hogy "jelentős" 2-3 százezer forintnyi megtakarítás még jelentkezhet is, de milyen áron. Az is érdekes, hogy az előterjesztés a kiadásokat - szerintem pontatlanul - feltünteti, de a bevételeket elhallgatja. Ami a konyhánál kiadásnak jelentkezik, annak jelentős része bevételként bejön. Csak a különbözetről lehetne beszélni önkormányzati ráfordítás gyanánt, de ez sincs kimutatva. És az sem, mennyibe kerülne mindez, ha vállalkozó csinálná? Nincs kizárva, hogy többe!
    Mert az is a lényeges részekhez tartozik, hogy a jelenleg ott dolgozó közalkalmazottak munkaviszonya megszüntetése esetén közel 5-7 millió költséget jelent a végkielégítés, felmentés, stb. Erre van pénz? Ugyanis nekik fel kell mondani, és amúgy sem kötelezhetők, hogy átmenjenek bármilyen vállalkozóhoz. Tehát a nagy takarékosságban erre van 5-7 millió forint? Honnan?
    Aztán azt is figyelembe kell venni, hogy ez egy közbeszerzéses eljárással meghirdetendő pályázat, amit megfelelő módon kell közzétenni. Nem elegendő un. ajántattétel bekérése, hanem kötelező pályáztatni és a legkedvezőbb ajánlatot elfogadni. Bár egyesek tudni vélik, hogy ki lesz a válalkozó - honnan, pályázat nélkül? Már be van ígérve valakinek? (lásd: Értelmező szótár mutyizás)
     És milyen határidők is vannak megszabva? Egyrészt nincs a határozatban pályázat kiírási, beérkezési határidő és a pályázat tartalma sem tudható. (Nem mindegy, mire van kiírva) De az benne van, hogy szeptember 1-től akarják bevezetni, és az is, hogy a testület a soronkövetkező ülésn dönt. Mikor is lesz? Augusztus 30-án. Ezt pedig hogyan lehet megoldani? Másnap már mindenki ki van rúgva, munkaügyi perek lefolytatva, leltár átadva, de délben már van ebéd az iskolának, óvodának, szociális és vendégétkezőknek?
     Nem inkábbb itt is valamiféle politikai bosszúállásról, és tisztogatásról van szó? Hogy erre nem gondoltak? Mert az igaz, hogy a rántott szelet nem politikai kategória, de talán nem árulok el titkot, ha a konyhai dolgozók nem lekesedtek azokért a jelöltekért, akik rendre meg akarták őket szüntetni, és csökkenteni a létszámukat és nem biztosítottak számukra megfelelő munkafeltételeket, eszközöket. Mert hogy ez e kérdés nem először merül fel. Legutóbb vagy 2-3 éve úgy döntöttünk, hogy - az akkor vállalt egy fő létszámleépítéssel, vállalt túlmunkával - elérhető a megtakarítási cél, és békén hagyja az önkormányzat a konyhát. Úgy látszik nem hagyja.
    Aztán a költséghatékonysághoz az is hozzátartozna, hogy mondjuk a város vezetése a környező településekkel ápolt jó kapcsolatot is felhasználva az iskola körzetközpont szerepét erősítve elérné, hogy ide járjanak a szükségszerűen megszűnű kistelepülési iskolák tanulói. Tehát nőne az igénybevevők létszáma, és javulna a költséghatékonyság. S közben akik saját feladataikat ez ügyben nem látják el, másokat akarnak kényszeríteni előre nem belátható következmnényekkel járó döntésre. Mert azt sem lehet tudni, hogy akkor majd ezt a már alig használható éttermet elfogadja az ÁNTSZ? Biztosan nem! Miből és mennyiből épül új és hol?
     Az egy jó gondolat, hogy legyen a konyha és az étterem az iskolában. Hát igen! Ha lenne koncepció az iskola fejlesztésére, tudnánk hogy hol is lesz az az iskola (Kell e az alsó tagozatos épület, bővül-e a létszám, stb. Ezt nem tudjuk) és hogy mennyibe is kerül kialakítani, erre sincs számítás. Jó néhány millió forintba.
     No mindezek híjján pontosan lehet látni, hogy itt törvényes és racionális döntést hozni a beterjesztés alapján nem lehet. Akkor pedig mi a jócsudának kell ezzel újra és újra - majd még vagy 3-4 alaklommal - órákat vitatkozni.
     Összefoglalva röviden: Úgy 6-8 millió forint egyszeri ráfodítással el lehetne érni évi 3-400 ezer megtakarítást, de egyes szolgálatások elmaradnának. Akkor az a kérdés, hogy a jelenlegi hiányos költségvetés mellett erre vannak-e újabb milliók, és most fontos-e a rétsági emberek foglalkoztatása, mondjuk úgy 6 ember évi 400 ezer forintos támogatásával. (Ez persze azért hamis, mert ezért ők értéket állítanak elő.) Vagy ezt a pénzt a Szemafor 3-ra, másik 5-6 ember látszatmunkával eltöltendő munkájának finaszírozására kell fordítani. (A vasútkapirgálásnak semmi nyoma.)  Ki nekünk a fontosabb? Ez a kérdés, és ez nem demagógia, hanem szigorúan intézményközpontú gazdasági racionalitás.

9. Döntés a volt honvédségi laktanya egyes épületeire benyújtott vételi ajánlatokról  Egyszerűen érthetetlen az a féle tesze-toszaság, ami ebben az ügyben történik. Ugye - többféle tiltakozás és figyelmeztetés ellenére - sutyiban, alig megtalálhatóan meg lett hirdetve ősszel egy pályázat a laktanyai épületek értékesítésére. Érkezett rá érvényes pályázat, aki a kért összeget akár azonnal meg is adta volna érte. Erre fél év óta nincs érvényes döntés.
     Nem kellett a pénzük, nekik nem eladó az épület. Sőt költségeik, és kiesett hasznuk keletkezett a hivatal ilyentén való eljárásával kapcsolatban.
     Nos a pályázat egy egyoldalú jognyilatkozat, amit lejárta után nem vonhat vissza következmények nélkül az eladó. Ha mást nem, akkor - a felelősség megállapításával, és az abban érintettekre való legalább részbeni áthárításával - megfelelő kártérítésben kell részesíteni. Vagy legalább határozatot adni nekik. Hónapokig kellett várni egy egyszerű papírra, ami értesüléseim szerint se nem határozat, se semmi más. Még fellebezési lehetőség egyéb sincs benne.
     Azt nem mondhatja az eladást eröltető polgármester, hogy nem volt tisztában azzal, hogy nem önálló helyrajzi számon lévő épületek közvetlen közútcsatlakozás nélkül nem adhatók el. Még az ülésen is figyelmeztették erre, majd azt mondta, hogy előszerződést köt és menet közben kialakítja. Tehát tudta! Mégis így hirdette! Rosszul, mert az anyagban ismertetett kormányrendelet akkor is élt. Sőt él ma is, pedig újabb tendert akarnak hasonló módon kihirdetni, amikor az előzőek sincsenek lezárva. Akkor miért nem vállalja a felelősséget?
     Úgy tűnik per nélkül nem ússza meg a dolgot az önkormányzat. Most már csak az a kérdés mennyit bukhatnak rajta és meddig kell időt, költséget pocsékoló módon pereskedni. Mert mindkét ajánlattevő nagyon elszánt, hiszen többmilliós kár érte őket. Akkor pedig ki kell nekik fizetni, vagy más módon kárpótolni őket.
     Érdemi előrelépés nincs, a gittet tovább kell rágni. Csupán az a baj, hogy a város rovására megy a gittrágás...
     Érdemes elolvasni a helyi közélet topicban "Balázs" bejegyzését a #3017 jegyzékszám alatt.

10. Település rendezési terv módosítás – kiegészítés a volt honvédségi objektum 356/26 hrsz-ú területre vonatkozóan Még egy örökzöld. És ennek soha nem lesz vége. Most történt egy ajánlatkérés, jött egy ajánlat. És akkor mi van? És mi a következő lépés?
     Egyrészt a helyi vagyonrendelet nem ismer olyat, hogy ajánlatkérés. És pláne nem egyetlen cégtől. Ezt egyszer, s mindenkorra el kellene már felejteni. Pályázatot ismer. Nyílt pályzatot!
     Az előterjesztésnek persze a lényege ismét nem olvasható a városi honlapon.
     A fő gond még mindig az - noha ez a téma már sokadszorra kerül a testület elé - hogy most már tervező van, árajánlat van, csak egyszerűen az nincs megadva a tervezőnek, hogy ezért a pénzért mit is kell csinálnia. Nincs egy egyértelmű tervezői program, hogy mit kér megterveztetni a testület. Azt ugyanis itt kell eldönteni, akar-e középen utat vagy nem, melyik épületekkel van konkrét kikötése, milyen övezetet akar, stb. Ez a program azóta sincs meghatározva.
     Az ár egyébként nem tűnik soknak. Ha figyelembe vesszük, hogy a laktanya területe akkora feladat, hogy máshol egy egész település nagyságrendjével vetekszik. Persze csak ha konkrét minden részletre kiterjedő, szakhatóságokkal egyeztetett, lakossági véleményekkel kontrolált terv készül. 
     A fő gond, az a kapkodás és átgondolatlanság. Mert ha egyszer a testület úgy dönt, hogy a településrendezési tervet módosítani kell, tegye meg. Egyszer döntsön a programról és írja ki a pályázatot a jelentkezőknek. (Nem ötféle külön igényt külön-külön, hanem egybefogva a teljes tervezési feladatot) Majd döntsön a jeletkezők közül, és legyen egy kész szerződés.
    No nem csak a részletesen átadott program hiányzik, hanem maga a szerződés is! Ismét csak egy általános felhatalmazás, hogy a polgármester azt ír alá amit akar, olyan telesítési szakmai kritériumokkal, határidőkkel, fizetési feltételekkel, amit akar. És majd ő mondja meg - a testület helyett - hogy mit tervezzen a tervező? Ez az elfogadhatatlan! A szerződések nyilvánosak. Akkor legalább a testület láthassa, hogy minek az aláírására ad felhatalmazást! Ha elő van készítve, miért nincs becsatolva? Ha nincs előkészítve mikor lesz és milyen tartalommal? És mindehhez szinte minden ülésen tárgyalni kellett a nagy adag semmit.
     És ugyancsak nem szerepel a költségvetés módosításában a terv költsége, ami tovább növeli a hiányt. Most már úgy 10 millió körüli a tervezett 9,2-höz képest, a hirtelen keletkezett újabb forrásnélküliség. Az urak úgy rendelnek mindenféle terveket, hogy pénzük sincs rá.
     No visszatérve a tervre. Csak ennek birtokában lehetne bármit is tenni. Akár eladási pályázaton is közzétenni. Ha a januári ülésre jól átgondoltan bekerül, már régen készen lehetne lakossági fórummal együtt. Ítt még csak a végét sem lehet látni, és azóta minden ülésen napirendre kerül valódi érdemi döntés nélkül.

11. Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete 46/2007 (V.3.) számú határozatának módosítása Na ez az! Ki lett tűzve egy feladat, egy árverés. Konkrétumok nélkül. A nagy nyilvános átverés, mert se tender, se meghirdetés, se árverés.
    Mire is lenne. Éppen a 9. napirendnél tárgyalta a testület, hogy már akkor sem lehetett volna meghirdetni a vonatkozó szabályok betartásával. És most azok a szabályok más nem érvényesek? De igen. Most sem lehet tömbterületről úszútelkesen eladni épületet. Ha egy normális tendert hirdet az önkormányzat, azt csak helyrajzi számmal, övezeti besorolással lehet elképzelni. Olyan pedig még nincs. Nincs mit meghirdetni. Amíg a rendezési terv jóváhagyott változata el nem készül, ami legkorábban is őszre kerülhet asztalra, addig nincs miről beszélni. Például a közutak kialakítását is csak azután lehet elindítani, és ilyen formában bejelenteni a földhivatalba, majd ennek megfelelően - az úthoz igazítva - önálló ingatlanokra bontani egyes részeket.
     Egyszerűen fel nem fogom, mivel lehet most többet meghirdetni mint előtte. Még azzal sem, hogy nem készült el a tenderkiírás. Mert nincsenek meg a feltételei.
     Aztán az szerepel a határozatban, hogy az átverés - bocsánat árverés - időpontja augusztus 3-ra módosuljon. És akkor mire fognak licitálni? Még nincs is tender! Nincs közzétéve! Legalább egy hónap időt kell hagyni a befektetőknek, különösen így nyári szabadságidőben. De az sincs meghatározva, hogy hol és mikorra kell meghirdetni a pályázatot. Mert ne tessék már elhinni, hogy nem lehet tisztességes országos hirdetést közzétenni. Persze a Hangadóban. Ahogy a főszerkesztő az anyagot kapja, megint megjelenik vagy 15-én. A határidő meg lesz vagy 20-a? Ha egyáltalán lesz bele mit közzétenni. Ha már mindenképpen eladni akarnak, jó áron, akkor néhány újságban és néhány ingyenes internetes ingatlanportálon is közzé kellene tenni. Sőt ingatlanos szakembereknek, cégeknek felajánlani - sikerdíj fejében - hogy értékesítsék. Nem tudom mi lehet a cél a teljesen titkosan kezelt, senkihez el nem jutó hirdetésekkel? Nem az a cél, hogy minél többen tudjanak róla? Nem azt akarja a "racionális" és a PÜT bizottság, hogy minél több bevétel legyen? Csak a kiadások dagadnak, a bevételek nem?
      Jelenleg egyetlen tender lenne lehetséges, egyben felkínálni eladásra az egészet. De a testület ezt eddig nem akarta. A darabonként értékesítésnek pedig - mint az előző napirendnél is írtam - nincsenek meg a feltételei. Nincsenek közutak, telekmegosztások, helyrajzi számok, övezeti besorolások stb.
     Tehát akkor az lenne a korrekt, hogy félretenni ezt az erölködést, és akkorra előkészíteni, amikor jóvá van hagyva a terület renedezési terve. Addig semmit nem lehet tenni! Sem hirdetni, sem ilyen vagyonrészt - hacsak nem eszmei részarányként, de ez marhaság - bejegyezteni a földhivatalban. Akkor pedig kár erölködni.
     Le kell venni a nappirendről, az lenne a legtisztességesebb. És akkor idehozni, ha kész lesz a teljes tenderkiírás.
     Mert az sem elfogadható, hogy a PÜT bizottság döntsön a kiírás feltételeiről. Mivel ez maga a vagyonnal való rendelkezés - az pedig nem átruházható hatáskör - a tender szövegét csak a testület hagyhatja jóvá.

12. Az önkormányzati tulajdonban lévő garázsok értékesítési lehetősége Újabb gumicsont. A becsatolt anyagokból kiderült, hogy a garázsnak nevezett létesítmények nagyrésze nem garázs, az önálló helyrajzi számmal nem rendelkezik. Nem lehetett volna mindezt valamiféle népszerűsködő bejelentés előtt megnézve előterjeszteni legutóbb. Még a bérleti díjakra vonatkozóan is - ha az előterjesztéstől kétszeresen magasabbat javasol valaki - illene meggyőződni. Mert olyan garázsra senkinek nem lenne igénye, amelyet csak szivességi használóként idegen terület babakocsi tárolójából és más bodegákból állítottak össze. Egyszer a tulaj meggondolja magát és nem engedi be a bérlőt, és még nem is vitathatja, mert szolgalmi jog sincs bejegyezve.
     Nem tudom Dr.TM képviselőnek mi baja van Dr. Kása Géza garázshasználatával és különben is milyen ez az egyénieskedő megkülönböztetés. Ugyanis jelenleg ő az egyetlen az egészségügyi központban, aki lakását nem szolgálati jelleggel használja, így az ahhoz kapcsolódó garázs sem szolgálati jellegel használt, és fizessen 5000 Ft-ot havonta.
     Amúgy azt sem tudom, hogyan akarja eladni az egészségügyi központnál lévő garázsokat, hiszen azok nem önálló helyrajzi számot képviselő, ilymódon forgalomképtelen ingatlanok. Jó is néznénk ki, ha az udvarban ott idegenek autóznának, akadályoznák a mentőket, esetleg szabálytalanul - kihasználva hogy a városközpontban van - ott barkácsműhelyt, gumiszerelőt, boltot, vagy csak egyszerűen raktárt létesítenének. Ez kinek lenne jó? Mivel a garázs nem közelíthető meg közterületről, útról - mert az udar nem közterület -, ezért nem lehet önálló ingatlanná alakítani. Ezt is illett volna megkérdezni egy jogásztól, mielőtt valaki visszavonhatatlan kinyilatkoztatást tesz, hogy itt milyen értékek forognak olcsón önkormányzati dolgozók kezén.
    Ezek alapján nem értem, miért van ott a "B" változat. Arra a jegyző nem tett törvényességi észervételt, hogy ezek nem forgalomképes ingatlanok? No aztán ami a kihirdetést jelenti. "Helyben szokásos módon" Isten ments! Itt a helyben szokásos mód az, hogy a városi honlapon jól eldugva, Hangadóban meg sem jelenteve elhallgatni. Ezt nem kellene.

13. Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola működési költségeihez hozzájárulás kérése Ez egy igen fontos kérdés, mert az egész helyi zenei képzés forog kockán! Ahhoz képest jó későn kerül testület elé, mert a becsatolt levél dátuma május 22. Tehát nyugodtan be lehetett volna vinni a május 31-i ülésre, amikor még nem voltak beszedve a következő évi tandíjak, és elintézve a beiratások.
    No a problémát az okozza, hogy a kormány megnyirbálta a művészeti iskolák költségvetését. (A Lajtorjáét is, annak a kérelmével is lehet számolni, hiszen azonos jogszabály vonatkozik rájuk. Ezt meg a MOS bizottságnak illik számontartani) Igen-igen kultúraellenes intézkedés, hiszen éppen ez az a képzési forma, amelynek támogatására helyben többnyire nincs finaszítorási lehetőség, és a szülők sem birják kifizetni a hiányzó összeget. És ez nem olyan képzési forma, hogy kihagyok egy évet és valahol máshol, más tanárra, másképpen folytatom.
    Törvény értelmében ezen intézmények fenntartása a Megyei Önkormányzatok dolga. Ha forráshiánya van teremtse meg hozzá, és más bevételeiből biztosítsa! Mert a kormány azt nem mondta, hogy más forrásból nem tehet hozzá, sőt azt várja, hogy maga is fordítson rá sajátos megyei bevételeiből. Úgy gondolom, a megye intézményeinek támogatása nem olyan kifizethetetlen összeg egy megyei önkormányzatnak. Csak hát a mai helyzetben ténylegesen meg kell fogni minden forintot, no meg szép kis politikai tőkét lehet kovácsolni a kormánypárti kormány és az ellenzékipárti ellenzéki megyei önkormányzat viszonyában ebből a dologból. Nem kellene! Olyan ez, mintha kényszerhelyzetben Rétság azt mondaná minden iskolásnak, hogy fizessen évente 50-60 forintot, mert ennyit nem fedez az állam. Nagyon helyesen nem teszi még a más településekről bejáró, emmiatt ténylegesen Rétság által kiegészített tanulók képzésénél sem.
    A megyei önkormányzatnak tudnia kell - van ott néhány bizottságban rétsági szakértő, miért nem szól - hogy azzal hogy nem számol fel az Rétság Városa már 3. évtizede egyetlen fillér terembérleti, és rezsiköltséget sem, ezzel évente mintegy egy-másfél forinttal jelenleg is támogatja a zenei képzést!
    Igazán jó döntési alternatíva nincs, mert ez egy nyilvánvaló zsarolás. Ténykérdés, hogy nem felel meg a valóságnak, hogy he nem lesz kihelyezett tagozat, akkor a tanulók Gyarmatra járhatnak és az olcsóbb lesz fenntartónak. Nem lesz olcsóbb! A zenei képzés - a szolfézs kivételével - egyéni képzés, tehát egy gyermekkel egy órán egy tanár foglalkozik. Tehát a tanári óradíj - bárhol van a képzés - jelentkezik. Ha nincs pénz, Gyarmaton sem lesz. Ha van, miért utazzanak a tanulók?
    Magam azt gondolom, hogy a rétsági zenei képzés évtizedek óta olyan színvonalat mutat fel, amit érdemes támogatni. Akár 1,5. millió forinttal is. Csak ha enged az önkormányzat, akkor mi lesz ennek a vége? Utána - noha az iskola megyei fenntartás marad - minden költséget ide akarnak terhelni.
    No aztán van más szempont is. Igen - szóba kell hozni, hogy a rétsági tagozatra kb 30 fő jár. Lehetne képezni egy támogatási fejkvótát. Mert az is tény, hogy ez a létszám nem csak rétságiakból tevődik ki. Nehéz azt kimondani, hogy a más településekről bejáró tanulók részarányába száljon be a székhely szerinti település, mert ők sem fognak, de miért kellene ezt Rétságnak vállalnia. Akkor legalább a kistérség elnöke érje el, hogy valamiféle kistérségi összefogással képezzenek közös alapot a közös teherviselés jegyében. Mint ahogyan van az orvosi ügyelet esetében is.
     Az is furcsa, hogy az azonos párton álló városi polgármester a megyei elnökkel nem tudott valamiféle engedményt a több mint egy hónap alatt elérni. Vagy legalább valami elfogadható kompromisszumot kieszközölni. Mennyit tárgyalt róla, és milyen eredménnyel? Nem vonom kétségbe, de akkor adjon róla számot. Amúgy is milyen dolog az, hogy a fideszes vezetésű megye a fidesz által támogatott önkormányzati többséget hozza olyan helyzetbe, hogy éppen az ő városukban szűnne meg a művészetoktatás. (És a megyénél így felszabadult pénz hová kerül?) Mert egyértelműen erre játszanak, és akárhogyan is van nem lehet megkerülni a politikát. Ez egyértelműen politika, és nem csupán gazdasági kényszer. De akkor most mi a helyzet? Ki akar betartani kinek? A fideszesek együtt a megyei és rétsági - a többi megyében működő - zenetanulónak?
     Tehát mindenképpen azt gondolom, hogy a képzés támogatandó, de egy lényegesen nagyobb kompromisszumkészséget kellene elérni a megyei önkrományzatnál. Meg legalább több évre garantált szerződést! Helyi és környéki tagokon keresztül és vezetői konzultáción is. Mert az teljesen elképzelhetetlen számomra, hogy 30 év után nem évnyitó, hanem tagozatzáró lenne Rétságon a nagymúltú intézményben, ahol közel 1000 ember vált zeneszerető, zeneértő felnőtté, közülük többen hivatásul választva a muzsikát egészen az előadóműszetig.
    Szóval mondja már meg a Zoli a Zsoltinak, hogy: "idefigyelj! Ne toljál ki velünk! Mi iskolát akarunk építeni, nem megszüntetni ..." Az ide ünneprontó lenne, hogy a sok-sok hiány mellett elfecsérelt pénz bizony adna fedezetet. Itt és most erre nem térek ki, korábban úgyis sokszor elmondtam.

14. Intézményi kérelmek Ismét azt kell kérdezni miért a jegyző ezen kérelmek előterjesztője? Nem engedik oda az intézményvezetőket, hogy saját intézményeiket képviseljék. Pedig ezt egyedül ők tehetik meg. Miért nem kaphatnak szót érvelési és válaszadási lehetőséget? Mert kérdezni csak az alőterjesztőt lehet, ha szabálytisztelők lennének. Akkor legyen a tényleges előterjesztő a téma előadója!
    Régebben többször szóvátettem, hogy ez a fajta önkormányzati "rövid kötél - sok beavatkozás" taktikája törvénysértő. Az intézmény feladatait alapító okiratban és egyéb dokumentumokban előírta az önkormányzat. Jóváhagyta a költségvetést. Akkor ezen összeget tessék odaadni erre a célre, mert egyebet persze úgysem lehet tenni. Csak itt fontoskodni akarnak a képviselők, vagy beratani az intézményvezetőknek?
    Mert azt meg lehet csinálni, hogy bizonyos feladatokat elhagy az önkormányzat, nem kötelezi az intézményt - feltéve/de nem megengedve pl - könyvtári ellátás biztosítására. Akkor megteheti, hogy nem ad hozzá a szakmai normákban előírt 3 szakembert és egyéb feltételeket. De azt, hogy a feladat marad, de a létszámot nem biztosítja, viszont állandóan követelőzik, hogy az intézményben kevés a program, nem elég a színvonal ... no ez nem megy! Az SZMSZ szerinti "állománytábla" pénzügyi finanszírozása a fenntartó feladata, amellyel az intézményvezető élhet.
     Ez a módszer súlyosan sérti az intézmények jogszabályokban biztosított önállóságát. Nem megengedett! Mondom, ha takarékoskodni kell tegyék év elején szakértői közreműködéssel kialakított költségvetési a munktervi meghatározottsággal. Ezt követően - a legnagyobb vészhelyzetet kivéve - az intézmény igazgatójának joga eldönteni, mikor kit vesz fel. Mert meghúzódhat e taktika mellett az is, hogy ilyen fomában akarnak személyi döntést hozni az igazgatók helyett. Ha olyan kerül szóba aki nekik kedves, jöhet. Ha olyan aki "csak" az igazgatónak felel meg, jól felkészült kolléga, azt nem engedélyezzük. Csak akkor meg kell írni a minisztériumnak is! Erről szóltunk régebben.

15. 6 hónap időtartamot meghaladó bérleti szerződés megkötéséhez hozzájárulás kérése Újabb jogkörelvonás. Miért terjeszt ilyet elő a polgármester? Mi köze hozzá, hogy az intézmény bérbe adja-e a helyiségét vagy nem? Ezt ugyanis a testület nem kényszerítheti rá! Nagyon fontos különbség. Ha az igazgató nem akarná, nincs bérbeadás, az intézmény terei felett ő rendelkezik. Ha akarja - és nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását - bérbe adhatja. Ha az meghaladja a 6 hónapot az igazgató kérheti az önkormányzat engedélyét és hozzájárulását a bérbeadáshoz. Csak így működik a dolog, fordítva nem!
     Ha viszont a polgármeter előterjeszt, miért nincs mellékelve - már megint - a tényleges témát képező szerződés? Erről lehetne vitatkozni, mérlegelni, hogy milyen feltétellel engedjen az igazgató kérésének.
     Ez egy ügyes trükk, hogy ilymódon az intézményvezetők ki vannak szorítva az őket érintő közügyekből, nem nyilvánulhatnak meg, nem érvelhetnek saját álláspontjuk szerint. (Viszont a polgármester mindenki más helyett szerepel, mint ha ő lenne itt minden hatalmasságok leghatalmasabbja. Demokráciában ez nem így működik!)  De az már mindennek a teteje, hogy azt hiszi a polgármester, hogy az iskola igazgatója saját szavaival nem tudja elmondani, hogy bérbe akar adni egy helyiséget, vagy nem,  és ehhez gyámra van szüksége.
     Feltételezem, hogy akarja! Akkor mi a probléma? Egy hasznos szakszolgálatról van szó, miért lenne ellenvetése? Mert ha lenne, akkor nem lehetne kötelezni a bérbeadásra. Ha az igazgató nem kíván bérbeadni egy helyiséget, akkor arra kötelezni nem lehet. A határozati javaslat is ennek megfelelően sejtelmes: "felhatalmazza, hogy aláírja." Ez nem azonos a kötelezéssel, és nem is kötelezhető. Az hogy szóhoz sem juthat ebben az ügyben legfeljebb a bérlő a két szék között a földre esetbe kerülhet, mert a testület ugyan felhatalmaz, az igazgató meg nem akar élni a felhatalmazással...
     Az intézményvezetőket partnerként kellene már végre kezelni, még akkor is, ha nem ez a testületi tagság választotta őket. És nem szabad elvonni törvényben biztosított jogköröket. Tudomásul kell venni, a polgármester nem intézkedhet egyetlen igazgató helyett sem, és a törvényes testületi döntések végrehajtásának ellenőrzésén kívül nem szólhat bele az intézmények munkájába. Abba sem, hogy kinek adjon bérbe termet, de abba sem, hogy elvegye a tornaterem kulcsát. Úgy látszik, nem tanult a számtalan balul elsült esetből.
     A kérdés tehát az, hogy az igazgató akarje-e a bérbeadást? Ha akarja, legyen egy szerződéstervezet, és engedjék meg neki, ha van üres terem. Ha nem akarja ne kényszerítsék, mert ez úgyis jogsértő. De mindenképpen engedjék szóhoz jutni a saját ügyeikben.

16. Általános Iskola felújítási pályázat előkészítése Itt viszont éppen fordított a helyzet. Az igazgató - az előbbiek szerint is - mindenben dönthet, intézkedhet, kivéve a felújítási ügyeket. Az a nyagságrend meghaladja lehetőségeit, és a felújítás soha az életben nem volt intézményi lebonyolítású. Azt mindig az önkormányzat műszaki, vagy szervezési szakembere készítette elő, pályázta szervezte és felügyelte. (Olyan ez mintha a csatornaberuházási pályázatot a közterületfelügyelővel csináltanák, mert ő jár mindig az utcán)
    Egy ilyen mértékű pályázat lebonyolítása, de elkezdése sem az igazgató dolga. Ezt nem lehet rátestálni. Ezt a polgármesternek, a jegyzőnek, vagy a szervezési csoport vezetőjének kellene elvégezni. (Ja őt meg kirúgták és nincs másik. Sorry) Ekkora  pénzügyi és műszaki feladat meghaladja az igazgató lehetőségeit)
    Az igazgatónak annyi lehet a szerep, hogy a terveket - tartalmiakat és a térrel, épülettel kapcsolatoskat - véleményezi, és ilyen módon folyik csak be a munkába.
    Az egy további kérdés, hogy nem is tudjuk, miről beszélünk. Nincs pályázat, amiben benne lenne, hogy mire és hogyan lehet pályázni, tehát nincs mit tervezni. (Az útfelújítási projektet is ezért szívtuk meg.)
     És nincs intézményfejlesztési koncepció sem - ami már megint - elengedhetetlen alapfeltétele a pályázati tervnek. Mit is akar felújítani a város, ha azt sem tudja milyen iskolát akar 5-10 év múlva. Lesz művészeti okatatás, középfokú oktatás, vagy nem lesz. Nő a tanulólétszám, vagy csökken, stb.
    Aztán van itt még más is. A 200 millió európai úniós alapokból volt - bár úgy tudom a pályázat lezárult. Az EU forrásokból pedig nem ablakszigetelést meszelést lehet finaszírozni, hanem oktatás korszerűsítésével együttjáró beruházást. Az év végi festés, linóleum nem az. Ez csak azért érdekes - ha egyáltalán létezik még ez a pályzati forrás - hogy kár lenne nem a kiírásnak megfelelő - bár kétségtelen fontos - munkákkal kockáztatni a pénz elvesztését. Megyei és egyéb alapokból pedig ilyen pénzek nem állnak rendelkezésre.

17. Tájékoztató a kiemelt feladatok állásáról Na bravó! Fél év után végrehajtja a polgármester a testület utasítását és készít egy beszámolót a kiemelt feladatokról. És még milyen tartalmasat. Van vagy 6 sor. Ez fél év munkája a város fejlődést meghatározó legfontosabb program érdekében. Mert azt határozottan állíthatom, hogy az e lakóterület fejlesztés - még akkor is ha magánberuházók érdekeit sértené, mert konkurenciát teremt és leszoríthatja az ingatlanárakat - a város legfontosabb fejlődési iránya és lehetősge. A 34 hektáros területen létesülő 100-120 házas lakóterületről van szó. Ez még a laktanyánál is fontosabb és nagyobb projekt. Ebben nem történik semmi érdemleges. Pedig ez ügyben akár naponta kellene szaladgálni a polgármesternek, egészen addig, amíg el nem ér valamit.
    Mert aranyos ám, hogy Lombos Istvánnal - fogadóóráján - tárgyalt. (Miért nem Balla Mihállyal, vagy Becsó Zsolttal?) És vele is hogyan? A fogadóóráján. Úgy, hogy Lombos úr eljött havonta egyszer a rétsági fogadóórájára, és amikor megérkezik és még nincs állampolgár, a protokoll szabályai szerint is beköszön a polgármesterhez, és váltanak néhány szót az aktulaitásokról. No ez az emit polgármesterünk a fél év alatt - de nyugodtan mondhatom az elmúlt egy évben - kétszer is megtett a város életét ténylegesen meghatározó fejlesztés érdekében.
     Mert vannak itt eszközök. Lefotóztam leforgattam, hogy a területet jelenleg hulladéklerakónak használják sokan. Másutt pedig burjánzik a parlagfű. (Mindkét témából készül majd riport.) Hogy jön ez ide? Úgy hogy a terület Rétság város külterületéhez tartozik, még ha a tulajdonjoga a honvédségé, vagy bárakárkié. Ezeknek a dolgoknak a tűrése - a város részéről is, a tulajdonos részéről is - többmillió forintos bírsággal fenyegetett vétség, bűncselekmény. Egyszerűen meg kellene büntetni a tulajdonost, vagy felszólitani, hogy tegye rendbe a területét. Mindjárt meg akarna tőle szabadulni. (Megjegyzem a parlagfüvet enélkül is irtani kell, a szemetet meg nem lehet odahordani.)
     És akkor a fél év megfeszített munkája ilyen komoly eredményt hozott, hogy polgármesterünk két alkalommal is fogadóóráján tárgyalt a képviselővel. Hol a levél? Hol a feljegyzés? Hol a tulajdonos felszólítása? És hol a többi - kiemelt feladathoz méltó - intézkedés.
     A rétságiak már semmin nem csodálkoznak. Ha a testület által meghatározott kiemelt feladatot ilyen "lendületesen" lehet megoldani, ne csodálkozzunk, hogy amit a testülettől csak sima ügyként kapott vezetőnk, még így sem halad semmire. 
www.retsag.net
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-