Lakossági fórum
2018.05.10. |

|
|
-
Az önkormányzat
jó szokás, vagy éppen hagyomány szerint minden évben megrendezi a lakossági
fórumot. Noha ilyen rendezvény tartása nem kötelező - csak évi egy közmeghallgatás
tartását írja elő az Mötv
- a képviselő-testület éves munkatervében szerepelteti, és meg is rendezi.
Az már egy jó kérdés, hogy lakossági volt-e és fórum volt-e?
Miért jogosak ezek a kérdések? Hát mert a lakosság nemigen tartotta érdemesnek
részt venni ezen a programon. Megszámoltam, olyan 10-11 fő volt a bizottsági
tagokon, jegyzőkönyvezetőn, aljegyzőn és a művelődési központ munkatársain
kívül. Ezek között is voltak hozzátartozók, és nosztágiát érző romantikázók.
Az okokat lehet vizsgálni, de nem feltétlenül érdemes. A mai világban az
információk szabadon áramolhat(ná)nak az elektronikus csatornákon oda-vissza.
Úgyhogy többekben meg is fogalmazódott, nincs már szükség ilyen rendezvényekre.
Más kisvárosokban sincs, mégis jól (sok helyen jobban) mennek a város ügyei.
A kis létszámnak 2 oka lehet. Vagy kiábrándultak az emberek, és úgy érzik,
a javaslataik, lakossági bejelentéseik nem valósulnak meg, kár újra eljönni,
másodszorra, harmadszorra elmondani. (Sajnos ilyenek is vannak.) A másik
megközelítés szerint ahol a képviselők jól képviselik a választókat, rendszeres
kapcsolatot tartanak, és a felvetődő kérdéseket folyamatában megoldják,
akkor az az út gyorsabb, mint az évi egyszeri alkalom. És persze van ilyen
is szép számmal.
A rendezvényről egyebekben szinte ugyanazt lehetne elmondani, amit az előző
évben leírtunk, illetve
a videofelvételen
is nyomon követhettünk. Ennek elemzése helyett érdemes felidézni az előző
fórumot követő képviselő-testületi ülés napirend
előtti hozzászólását, (ugyanez videofelvételen)
amely ezen tudósításnál is pontosabban foglalta össze a szereptévesztéseket
és funkciózavarokat. Kevés eltéréssel ide lehetne másolni a tavalyi
cikket. A dolog lényege, hogy a beszámoló és a terv a képviselő-testület
terve és tevékenységének mérlege, amit a polgármester ismertet. E helyett
most is azt tapasztaltuk, hogy saját megjegyzésekkel "fűszerezi", olykor
a képviselők munkáját figyelmen kívül hagyva az eredményeket saját magának,
a nem teljesített feladatokat pedig a képviselőknek tulajdonítja, holott
a dolog éppen fordítva igaz. (Erről később konkrétan) Az tény azonban,
hogy a város pénzügyi helyzete stabil, az intézmények jó színvonalon működnek.
Mindez köszönhető a tudatos költségvetés tervezésnek, a szigorú gazdálkodási
elveknek. Megjegyzendő, hogy a költségvetést, a beszámolókat, és a felhasználás
szabályait a polgármester és párttársa soha meg nem szavazza. Felőlük bedőlhetne
a város, ha 4 képviselő felelős hozzáállása, szakszerű felkészültsége,
és szavazata nem lenne.
4 hozzászóló tulajdonképpen már korábban jelzett, de el nem végzett feladatokat
tett szóvá, illetve az ezévi tervekben szereplő javaslatokkal élt. Volt
kérdés pályázatokról (alább foglalkozunk vele) A laktanyai szabálytalan
szemétégetésről (erről a témáról külön cikket készítünk a közeljövőben).
És volt lakossági javaslat a temetővel, vízelvezetéssel utak állapotával
kapcsolatban.
Bővebb részletezés és kritika helyett nézzék
meg a videofelvételt, és ki-ki kialakíthatja a saját véleményét, amit akár
a megjelölt linken hozzászólásként közzé is tehet.
Mindössze két fontos kérdéskör áttekintésére kérjük az Olvasó figyelmét.
Pályázatok
témája - adomány, vagy járandóság?
Mielőtt az elhangzottak fényében a pályázati témához pár mondatot
fűznénk, egy fontos nézőpontot nem hagyhatunk figyelmen kívül. Mert erről
szinte soha, senki nem beszél.
Nevezetesen azt, hogy a jelenlegi önkormányzati finanszírozási rendszerben
a pályázat nem adomány, és nem is a kormány külön kegye, hanem járandóság.
Miért állítom ezt ilyen határozottan? Hát azért, mert az önkormányzatok
támogatása az utóbbi időben egyre jobban szűkül. Az SzJA bevétel, a gépjárműadó
nagyobb része a központi költségvetésbe kerül. Az itteni vásárlások ÁFA-járól
nem is beszélve. A kormány elvonja ezeket a forrásokat, és közben alulfinanszírozza
a településeket. Olyannyira, hogy elemi működési költségekre nincs fedezet.
Pl. települési utak, hidak felújítására, temetőfenntartásra, zöldterület
fenntartásra, közvilágításra nem kapunk egy huncut fillért sem! De olyan
kötelező feladatokra sem, mint a Polgármesteri hivatal fenntartása. (76
millióba kerül. Kötelező, de az állam csak 4,2 milliót ad hozzá.) Vagy
művelődési intézmény fenntartására, ami kötelező 3,4 milliót ad az állam,
miközben majdnem 20-szor annyiba kerül. Az adóerőképességre hivatkozva
több
mint 96,8 milliót von el az állam ebben az évben a helyi adóbevételekből,
a fentebb említett eleve nem ide befolyó adóhányadokon kívül. A rendszer
tehát úgy épül fel, hogy ezek a pénzek nem maradnak helyben, de egyes feladatok
halaszthatatlan elvégzéséhez pályázati formában ad pénzt a kormányzat.
(Most arról nem is beszélünk, hogy nagyrészt Európai Uniós forrásból.)
Rétság erre a ciklusra 2 pályázatot nyert, ami összesen 577,6 millió forint
támogatást jelent. Ha 5 éves ciklusra összeadjuk az elvonások mértékét,
mindent egybevetve többet von el az állam, mint amennyit nekünk visszacsepegtet
pályázatra hivatkozva. Nem adomány tehát, hanem járandóság, amivel minden
település él is. Sőt jobban él mint Rétság. Hasonló nagyságú községek többet
tesznek zsebre, a megye városai pedig lakosságszámhoz viszonyítottan is
magasan Rétság feletti pályázati összegeket értek el. A
hivatalos pályázatkereső oldalon bárki utánanézhet.
Ezzel szemben polgármesterünk folyamatosan azt állítja, hogy az ő kapcsolatai
révén milyen hatalmas eredményt értünk el. Na gratulálunk ehhez a hatalmas
alulteljesítéshez. Csakhogy ez nem vicc! Nem polgármesteri érdem a nyerés,
inkább súlyos hiba a majd másfél milliárdos kihagyott lehetőség.
A képviselő-testület minden pályázaton
indulást megszavazott, és ahhoz az összes
partneri együttműködési szerződést (pályázatíró, szakértő, tervező, projekt
menedzser, stb.) biztosította. Ezen tehát nem múlhatott, és fel sem merül,
hogy a testületi többség miatt került hátrányba a város. Hanem akkor miért?
Rétság 5 jelentősebb pályázaton indult a TOP konstrukcióban. A laktanya
fejelesztése barnamezős beruházás keretében mintegy 900 millió forinttal
kecsegtetett. Beadtuk, sokáig semmi hír, majd "nem nyert" értesítést kaptunk.
Pályázat volt helyi piac létrehozására, fejlesztésére, amire pályázati
indulásról döntött a testület. (23/2016.
határozat - jkv 22-24 o.) Ezen várható volt több mint 200-250 millió
forint a piac kiépítésére. Polgármesterünk úgy döntött, hogy - testületi
döntés ide, vagy oda - ezt a határozatot nem hajtja végre, nem ad be pályázatot
(!!!) Nem én mondom, ő mondta, többször több helyen! Bölcsőde építésére
nyert a város 260 millió forintot. Jó! Nem jó, mert a megnyert pályázat
szerződését papír alapon 2 nappal később küldte el a polgármester. Szabálytalan,
elbuktuk a 260 milliót. Nyertünk a "Zöld város" nevű pályázaton 468 milliót.
Ebből valósul meg elsőként a piac, és számtalan zöldterület megújítása.
Ha az előző piacos pályázatot nem hagyjuk ki, ezt az összeget más közterek
rehabilitációjára lehetett volna fordítani. És másodikként nyert közlekedésfejlesztés
címén, 2 autóbusz öböl kialakítására (és csatlakozó fejlesztésekre) 109,5
milliót. Ennyi, nem több. No ezek megvalósításában is van még bőven feladat.
Csak remélni lehet, hogy a szükséges dokumentumok nem késedelemmel jutnak
el az irányító hatósághoz, és nem bukjuk el a már megnyert összeget.
A túlzott dicsekvés a kapcsolatokkal tehát nagyon anakronisztikus. Több
a bukta, mint a nyereség.
Pályázati témában vannak még érdekes körülmények, amelyeket inkább egy
későbbi részletes elemzésben osztok meg az Olvasóval.
Városkarbantartás
Hegedűs Ferenc az ezévi tervek ismertetésénél szinte kizárólag a városkarbantartási
tervekről szólt, pedig a város működtetése sok más szálból tevődik össze.
Tulajdonképpen felolvasta Hangadóban megjelent Hír-Háttér
rovat karbantartási részét, ami részletesen tartalmazza
a terv mellett a testületi ülésen elhangzottakat. Némi szépséghibával.
Itt is több helyen hozzátette, hogy ő még mit szeretne. Például, hogy minden
vizesárok legyen betonlappal kiépítve. Ő szeretné. Hogy is van ez? A városkarbantartási
tervet a polgáremester terjesztette elő döntésre. Miért nem írta bele,
hogy mit szeretne? (Ja mert nem is tudja mit dolgoznak ki mások, amire
a neve kerül? Ezt inkább hagyjuk.) Ott lett volna a helye, hogy azt tegyen
bele, amit jónak lát. (No persze valamilyen felmérés, költségbecslés alapján.
Így azt sem tudjuk ez hány métert jelent, meg azt sem, hogy 20, vagy 50
millióba kerülne.)
Ehhez képest a terv több mint kétszerese lett az eredetileg benyújtottnak.
A bizottság tagjai, szakértői által készített felmérésből kerültek bele
fontos településkarbantartási feladatok. Ez valahogyan nem ért meg egy
köszönő mondatot. Rendben van, a testületi munka közös feladat, nem kell
itt külön kiemelni. De akkor máskor sem kell negatív színben szerepeltetni
képviselőket a közös döntésekkel összefüggésben. Különösen nem, ha a végrehajtásáért
a polgármester a felelős!
Érintőlegesen itt is elhangzott, hogy több, az előző évi tervben szereplő
tétel nem lett végrehajtva. Erről bővebben olvashatnak a Hír-Háttér
elején, mert a téma a testületi ülésen konkrétabban felmerült. Itt már
nem részletezném.
A városkarbantartás ezévi terve tényleg részletes és alapos, a fentiek
okán. Már csak az kell, hogy minden a döntésnek megfelelően előkészítésre
és végrehajtásra kerüljön.
Befejezésül
Az előadás és a kérdések után a képviselő-testület tagjai is kifejtették
álláspontjukat, pontosították az elhangzottakat.
Pár kép dokumentálja a város "igazlátó napjának" eseményeit. A fent jelzett
témákban külön cikkel fogunk jelentkezni. A továbbiak pedig megtekinthetők
a videóban.
Majd elfelejtettem! Portálunk is említésre került. Igaz pár személyeskedő
megjegyzésként a polgármester részéről. (Ezek szerint a sajtó- és véleményszabadság
fogalmát sem ismeri eléggé, nem baj.) De büszkeséggel tölt el, hogy a több
mint 100 rétsági vonatkozású honlap, sok-sok facebook oldal - amelyekben
bőven van dicséret és kritika - mellett csak a RétságNet érdemelt említést.
Köszönjük a reklámot!
GiK
-
|