---

Önkormányzati évértékelő

---

Kiegészítve!  2016.01.23.

Nyomtatható változat >>>

Milyen volt a képviselő-testület 2015-ös éve?
     Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a testület eredményes és jó munkát végzett. Elvégezte azt, amit a törvény rá szabott. (ennél sokkal többet tett, erről később) Döntéseket hozott. 23 ülésen 277 érdemi határozatról szavaztak, és 16 helyi jogszabályt - rendeletet - fogadtak el. A döntések meghozatalához közel 3000 oldalnyi szöveget kellett alaposan áttanulmányozni, értelmezni. Joggal vetődik fel, hogy ez a 3000 oldal, sok vagy kevés?
     Igen bizony mindkét válasznak van valóságtartalma. Olyan, ami alaposan meghatározta a testületi munka minőségét. Mint korábban rögzítettük, a képviselők arról dönthetnek, amit írásban előre megkapnak. Na mármost voltak olyan anyagok, amelyek kidolgozás híján 4-5 alkalommal is visszakerült. Ez feleslegesen sok munkát igényelt. És voltak olyan néhány soros előterjesztések, amelyek éppen a lényeget, a törvényes feltételeket, a döntési alternatívákat nem tartalmazta. Ezek pedig kevésnek bizonyultak. 

Döntésről, és döntéselőkészítésről
     Ha eddig nem elég nyomatékosan tértünk volna ki arra, hogy a döntéselőkészítés hogyan működött, akkor most - nem az elvekről, hanem a gyakorlatról - elengedhetetlen szólni. Már csak azért is, mert sorra felvetődik a kérdés, mit csinálnak a képviselők? Hát kérem csak azt tehetik, hogy döntenek, ami eléjük kerül. Sajnálatosan megállapítható, hogy a döntéselőkészítés siralmas volt 2015-ben. A kiadott iratoknak közel 50 %-a alkalmatlan volt a tárgyalásra. Volt amit már a bizottság tárgyalásra alkalmatlannak volt kénytelen nyilvánítani, volt amit kiegészítésre utasítással vissza kellett adni. Legutóbbi példa erre a Szociális rendelet megalkotása, amiben első nekifutásra közel 100 égbekiáltó hiba volt. Nem csupán gépelési gondok, bár egy rendelet-tervezetben az sem lehet, hanem olyan fogalmak használata, amely nem felel meg a törvénynek (pl segély, holott ilyen más nincs a törvényben.) Azonos paragrafus és bekezdés számok, egymásnak ellentmondó állítások, stb. Aztán amikor a testület visszaadta kijavításra még nem is nagyon tetszett. A következő alkalommal már "csak" 70 hiba volt, a még következőnél 38 tette lehetetlenné a szavazást.
     Ilyenkor aztán - indulatosan vagy komolyan - elhangzik, hogy ha nem teszik csinálják meg a képviselők! Hát kéremszépen nem! Nem dolguk, és nem is szakemberek e jogi kérdésekben. Ők arra vannak ott, hogy elolvassák, és ha megfelel az általuk képviselt választási akaratnak, akkor megszavazzák. Az irat benyújtója viszont a jegyző, aki jogász dr. Az ő felelőssége elfogadható tervezetet letenni. Sajnos a jelenség nem egyedülálló, hanem bőven jellemezte a 2015-ös évet.
     Az ellentmondást leginkább másik döntéshozatali eljárással lehetne példázni. A jogvitákban Magyarországon a bíróságok a döntéshozó testületek. (Vannak többtagú tanácsban eljáró bíróságok is egyes ügycsoportoknál) Abban döntenek, amit eléjük terjesztenek, és meghatározzák, hogy a döntést ki és hogyan hajtsa végre. Rétságon azonban úgy működik a dolog, hogy akire tartozik nem végzi el a dolgát, nem ír megfelelő előterjesztést, akkor azt javítsa ki, vagy írja meg a képviselő. Mintha - pl a MAHÍR oszlopok ügyében - az alperes nem adott be megfelelő iratot, amiben kiderülne milyen jogot sértett a MAHÍR, mely szerződési pontot nem tartotta be - akkor maga a döntéshozó (a bírók) fognának neki a beadvány előkészítésébe. Ugye milyen nevetséges már a felvetés is? A képviselő-testület is csak arról dönthet, ami indokolva elé kerül. De a végrehajtással is gyakorta voltak gondok. Az előző hasonlattal élve úgy néz ki, mintha a döntés után a bíróságnak magának kellene visszaszerelni a hirdető oszlopokat. (Talárban, ásóval, kapával?) Ugye ez is milyen tarthatatlan álláspont? Márpedig nálunk egyes kérdések addig nem oldódnak meg, ameddig a képviselők tettlegesen nem avatkoznak bele, és járnak utána a végrehajtásnak. (Példázza ezt a  folyamatot, az egy év óta befejezett piactéri WC ügye, amire a végrehajtásra kötelezett mindenféle kifogásokat talál. Minden hónapban új (ál)kifogást tálal fel, csak az a baj, hogy ehetetlen ez a menü. Most már működhetne, de nem tudja hol vannak a kulcsok - pedig a beruházást a polgármester vette át a befejezéskor.)

Feszültségek és helyi politika
     A helyi TV néző is látja, hogy ezek a jelenségek nem tapasztalatlanságból történnek így, hanem igen nagyfokú szembenállás van a képviselő-testület és a polgármester között. Nem az előbbiek hibájából. Nem is pártpolitika, hiszen a képviselők többsége független. És a helyi önkormányzásban amúgy sincs helye pártpolitikának. Nem arról szólhat!
     Ez a rosszul értelmezett tétlenség, másutt túlhatalom valóban akadálya a város érdekében szükséges döntések meghozatalának. Kicsit ebben a tárgykörben is próbálunk összefüggéseket feltárni.

Választás és polgármesteri megbízatás

Polgármesteri vállalások és azokkal mi lesz?
     Természetes, hogy mindenki, aki jelölt a polgármesteri tisztségre, valamilyen ígéretekkel igyekszik megnyerni a választókat. Ez teljesen rendjénvaló, bár már korábban is kielemeztük, hogy az ígéreteknek törvényesnek, megvalósíthatónak, és a város céljait szolgálónak kellene lenni. 

Törvényességről, és a törvények betartásáról
     E tárgyhoz tartozó gondolatok bevezetőjeként egy aranyos kis történetet osztanék meg Önökkel.
     Történt a szeptember 9-i soronkívüli ülésen, ahol nem volt tv közvetítés, ezért részt vettem - mint máskor is - és a hagfelvevő eszközök ott voltak az asztalon, miként a megelőző bizottsági ülésen is, és már hány, de hány alkalommal. Erre beszól a polgármester, hogy vegyem le a diktafont! Többen szóvá tették, hogy erre nincs jogalapja. Benne van az SzMSz-ben, az ülés nyilvános felvételek készíthetők. Erre a visszakérdezés, hogy bárki bejöhet, fényképezni, és hangot felvenni? Igen bizony bárki! A jegyző ugyan kijavított, hogy nem jogszabály írja elő, hanem az Alkotmánybírósági határozat, de kérdezem én mi az SzMSz, ha nem helyi jogszabály?  Abban is tévedett a polgármester úr, hogy nem vagyok média! Bár ez teljesen mellékes, de tény, hogy a retsag.net hírportál hivatalosan bejelentett, és az NMHH médialistájára felvett sajtószerv. Tehát bizony hogy médium!
     A diktafon maradt. Mint jelenlévő állampolgár a végén szót kaptam és szóvá tettem, hogy megengedhetetlen a jelenlévő állampolgárok vegzálása olyan esetben, amikor állampolgári jogukkal élnek, és ez szerepeljen a jegyzőkönyben. Hegedűs polgármester bocsánatot kért, és a lovagiasság szabályai szerint a dolog személyes részét én magam is lezártam.

Aláírom, nem írom alá ...
     Érdekes játszma bontakozik ki szemünk láttára. Hangsúlyozni kell, hogy ez nemcsak ízléstelen, de súlyosan törvénysértő is. A polgármester ugyanis többször hangsúlyozta, hogy a testület akárhogyan dönt ő ezt vagy azt a szerződést, számlát, stb nem írja alá. Pedig tudnia kellene, hogy a testület által hozott döntéseket kötelessége végrehajtani, a megszavazott szerződéseket nemcsak aláírni, hanem betartani. Jól is néznénk ki, ha mondjuk az Országgyűlésben a szavazás után a házelnök nem írná alá a törvényt, holott az neki kötelessége. Vagy hogy még pontosabbat mondjak, a köztársasági elnök nem írná alá. A köztársasági elnöknek ugyan van két lehetősége. Visszaküldi a háznak újratárgyalásra, vagy elküldi az Alkotmánybíróságnak. Ezek után nem mondhatja hogy nem írja alá. Egy polgármesternek a törvény egy lehetőséget ad. Amennyiben egy döntést az önkormányzat érdekeivel ütközőnek tart - figyelem, nem az ő szájaíze szerint nem tetszőnek - akkor 3 napon belül, 1 alkalommal kezdeményezheti az újratárgyalását. Ez az egyetlen lehetősége. De amennyiben döntés születik, azt aláírni kötelessége, és a végrehajtásáról is gondoskodni kötelessége.
      A probléma persze összetettebb, hiszen a testületi döntések az élet számtalan területét érintik. Hogy egy legutóbbi példát idézzek fel. Az önkormányzat a polgármester előterjesztése alapján szerződést kötött az Ipoly Erdő Zrt-vel, szociális tűzifa szállítására. A szerződés létrejött, a felek aláírták. Akkor mi a probléma? Az áll a szerződésben, hogy "X m3 (1,0m x 1,0 m x 1,70m = 1 m3) mennyiségű 100 cm hosszú és 10-35 cm átmérőjű, akác kemény lombos vastag tűzifát..." Ehhez képest megérkezett a szállítmány, ami 3 méter hosszú, nem akác, hanem más fafaj volt, és több hasáb az átmérőben sem volt megfelelő. Mit tesz ilyenkor a gondos gazda? Eleve felhívja a szállítót, hogy álljon le, szállítson a megállapodás szerint. Nem tette. Ha már nem a megállapodás szerint történt a szállítás, akkor a számla nem igazolható, változatlan formában nem fizethető ki. A polgármester szó nélkül aláírta a számlát, és kifizettette az összeget, holott tudnia kellett, hogy a szerződésben nem az áll. (Ő volt az előterjesztő, ő írta alá a szerződést) Mi lehet az oka a szabálytalan teljesítés elfogadásának, csak sejteni lehet, de tény, hogy ezzel a városnak több mint 100 ezer forint kárt okozott, és a tűzifára várók is egy hét késedelemmel juthattak tüzelőhöz.
      De nem mindig ilyen engedékeny a polgármester.
      Korábbi képviselői időszakában állandóan azt hangoztatta, hogy a fogorvos legyen vállalkozó. Ugyan keresztülvinni nem tudta a javaslatot - ugyanúgy nem írt le semmit csak beszélt róla a levegőbe - de a 2010-14-es ciklusban a kölcsönös érdekek alapján a város szerződést kötött a fogorvossal, hogy a továbbiakban vállalkozó orvosként látja el a körzet feladatait. A polgármesternek persze ez sem tetszik, mert kevés az állami finanszírozás ezen a szolgálaton. (Erről a törvényalkotó tehetne, más nem.) Egyébként sok egyéb kötelező feladatot nem fedez a támogatás. Hogy mást ne mondjak, 2016-ra a polgármesteri hivatal működésére mindössze 1.007.148 Ft-ot biztosít "állambácsi". A tényleges működés legalább 65-70 milliót tesz ki. Az állami támogatás a polgármester 2 havi javadalmazását sem fedezi, akkor nem kapna fizetést? Az előző logika ezt jelenteni. Na akkor most legyen okos a polgármesterünk! Adja vállalkozásba a hivatalt, majd akkor jobb lesz? Egy fenét lesz jobb! Egyszerűen tudomásul kell venni, hogy vannak kötelező feladatok, amiket akkor is fizetni kell, ha nincs hozzá azonos összegű állami támogatás.
      Az átvezetés pedig azért érdekes, mert a nyár közepén egyszerűen nem írta alá a fogorvos számláit. Magyarul 3 hónapig nem kapott fizetést, mert a polgármesternek az - vagy a fogorvos - nem tetszett. Ki hallott már ilyet? A vállalkozásra a testület által érvényesen megkötött szerződés van, amit az OEP - és más szervek is jogilag mindenben megfelelőnek találtak és jóváhagytak. A polgármester ennek alapján mégsem írta alá a számlát, mert neki nem teszik a szerződés. (Ha ilyen gondja van írhatott volna előterjesztést, de mire és minek? Nem írt) Itt a teljesítés pontosan a szerződés szerint történt, sőt több helyettesítés miatt még túl is lett teljesítve.
     Nemcsak a vállalkozói számlákat nem írta alá, hanem a közműszámlákat, gyógyszerszámlákat, amivel az egészségügyi ellátást veszélyeztette. Kedves Olvasó. Ha előfordul, hogy nagyon fáj a foga, és ki kell húzni, megeshet, hogy a fogorvos bejelenti, hogy sajnos a polgármnester nem adott pénzt érzéstelenítőre, csak anélkül tudja kihúzni. Pontosabban anélkül sem, mert ha nincs kifizetve az internetszámla nem ellenőrizhető a TAJ kártya, nem lehet elvégezni a beavatkozást, és a finanszírozással is kár keletkezik. Ez egyszerűen elképesztő, hogy ilyen előfordulhat.
      Amikor egy bizottsági tag kérdése alapján ez szóba került a PVB ülésen, akkor a polgármester a szokásos pár mondatos porhintésen túl egyszerűen bejelentette, hogy azért nem mert Dr. Szájbely Ernő nem adott szót neki egy járóbeteges közgyűlésen. Miííí Vaaaan? hogy egy klasszikust idézzek? Az egészségügyi ellátás számláinak kifizetése nem egyéni hóbort kérdése, hanem alapvető kötelesség!

Kötelező alapellátás vagy magánpraxis
     Noha hosszú a cikk, kell erről is szólni pár szót, mert úgy tűnik az elsőszámú városvezetés nincs tisztába a különbségekkel. Mert bármilyen vállalkozási formában működne a fogászat, a kötelező alapszolgáltatások ellátáshoz szükséges pénzt akkor is biztosítani kell. Ő állandóan vállalkozó fogorvos barátaira hivatkozik, akik többet keresnek mint amennyibe a működés kerül. Hát igen! Vannak magánpraxisok, ahol sok a bevétel. Mert minden olyan vizsgálatért pénzt kérnek, ami itt ingyen jár (A törvény erejénél fogva, a lakosság ellátása érdekében.) Csak pár példa: egyszerű vizsgálat 2-4 ezer Ft, fogkő eltávolítás 4-6 ezer ft, röntgen egyszerű 2-4 ezer forint. Gyökérkezelés 4-8 ezer forint. Sorolhatnánk. Ezek az alapellátásban ingyenesek. Csak nem azt szeretné a polgármester, hogy ezekért itt helyben az önkormányzati rendelőben is fizetni kelljen, mert privát praxisként akarja működtetni? Szerencsére ilyet nem engednek meg a törvények, amelyről persze már láttuk, hogy egyéni bosszúból nagyívben le ... ejti ha neki úgy tetszik.

Ki a főnök?
     Bár a bevezetőben már említettük, hogy a testület munkájához a polgármesternek - hivatallal és a jegyzővel együttműködve kötelessége tárgyalásra előkészíteni az iratokat, a meghozott döntés alapján pedig intézkedni a végrehajtásra. De mégiscsak pontosítani kell, ki is a főnök, mi a polgármester szerepe a testületben.
     Előre is ki lehet jelenteni, hogy a polgármester nem főnöke a képviselőknek! Ellenkezőleg! Az ő főnöke a képviselő-testület (együtt, szavazással hozott döntésekkel) De a hosszabb szöveg helyett csak a jelenlegi önkormányzati törvényt (Mötv) idézem:
     "66. § A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő."
     "67. § (1) A polgármester -  a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt; - b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;"
     SzMSz 56. § (3) "A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat."
     Úgy gondolom eléggé világos. A polgármester nem főnöke, hanem együttműködő partnere, és "beosztottja" a képviselő-testületnek. A baj csak az, hogy a gyakorlatban nem így működik. Többször kijelentette nagyobb nyilvánosság előtt, hogy a testület akárhogy dönt, ő azt nem írja alá, nem hajtja végre. Hát nem tudom, az ő valamelyik vállalkozásában hányszor tehetne meg a dolgozó olyan kijelentést, hogy egy munkáltatói utasításra nemet mond. Szerintem egyszer sem, mert már a mondat felénél repülne! Most még úgy gondolja talán, hogy neki mindent szabad? Megsúgom barátilag! Ebben tévedésben van.

Kik írják a testületi anyagokat?
     Fentebb egyértelműen kiderült, hogy az előterjesztések szakszerű, tárgyalásra alkalmas előkészítése a polgármester irányításával a hivatal feladata. Ami a polgármesterhez van címezve, azt a polgármesternek kell elkészíteni, benyújtani.
     Ha áttekintjük az év előterjesztéseit, azt látjuk, hogy a pénzügyi vonatkozású iratok jól kidolgozottak a hivatal részéről, és döntésre alkalmas állapotban kerülnek benyújtásra. De az is látszik, hogy több esetben egyszerűen elmaradtak azok az iratok, amelyeket a polgármesternek kell elkészíteni. Avagy az utóbbi időben pársoros - tulajdonképpen döntésre éretlen problémafelvetést tartalmazó - irat kerül a testület elé, ami nem felel meg semmilyen szabálynak. Az SzMSz 24. §-a meghatározza, mit kell tartalmaznia egy előterjesztésnek. Nagyon sok nem felel meg, nem tárgyalható. Nincs kimunkálva sem a pénzügyi része, de még használható határozati javaslatot sem tartalmaz, többnyire csak olyan, hogy a testület döntse el? Mit, szavazzon, ha nincs javaslat? E tekintetben is igaz, hogy a polgármester nem végzi el azt a dolgát, ami a feladata.
     Akkor hogyan születtek meg a város érdekében fontos döntések?
     Ez jó kérdés, és pár példával támasztanám alá. Konkrétan a városközpont karbantartási munkák tervezésének, jóváhagyásának menetében pár jelenséggel. (Erről külön cikket is írtunk, a részletek ott is megkereshetők) Ezen iratok előterjesztője a polgármester. Van amelyik 70 oldal, számításokkal részletes kiviteli tervekkel kiegészített, igen precíz irat. Noha Hegedűs Ferenc neve szerepel rajta fel sem merül hogy ő készítette volna. "Ha akartok valamit csináljátok meg..." típusú beszólások eddig is hangzottak el. A város érdekében fontos dolgokat bizony a PVB és - a tiszteletdíjat sem kapó, úton útszélen mocskolt - külső tagjaival együtt állította össze, és nyújtotta be a polgármester nevében.
     Aztán kibújik a szög a zsákból, hogy még azt sem tudja, mi van benne! Nem hogy nem csinálta, de el sem olvasta! Történt, hogy a több menetben tárgyalt (centire téglára kidolgozott) anyag elérkezett a kivitelező kiválasztásához, amire közbeszerzési eljárást kellett indítani. A meghívásos közbeszerzéshez az iratban szerepel három cég ajánlatkérésre. PVB megtárgyalta, elfogadta a polgármester nevével benyújtottakat. Majd jön a  képviselő-testületi ülés, ahol előzetes egyeztetés nélkül bedob egy újabb nevet, hogy tőle is legyen ajánlat kérve. (Mert jól ismeri a céget, bár ez sokmindent jelenthet, jelen esetben mellékes.) Kérdezi erre a PVB elnöke, hogy miért nem a PVB ülésen mondta el a javaslatát? Erre a válasz az, hogy "gyerekek, én ott egy senki vagyok! Hogy szólhattam volna bele?" Egyszerűen! Ugyanis a PVB üléseken a polgármester tanácskozási joggal vesz részt bármibe beleszólhat! Ennél fontosabb szempont, hogy ő maga volt az előterjesztő! Ő maga nevében lett leírva a három felkért cég. Az előterjesztő pedig bármikor hozzászólhat, módosíthatja az előterjesztését. Ebből is látható, nem ő készítette, fogalma sem volt mi van benne, és - több előkészítő kör után - meg sem szavazta. Ha éppen úgy alakul a részvételi arány, hogy nincs 4 szavazat, akkor a polgármester miatt nem indulhatott volna a felújítás.
     Ennek a történetnek van másik fordulója is! Megtörténtek a pályázatok, már csak a szerződést kell véglegesíteni, megszavazni, aláírni. Itt kérdezi meg, mik is vannak ebben a felújításban, majd az a véleménye, hogy a volt eü központ előtti járdát viacolorral kellene lerakni, nem aszfalttal. Még csak az kellene, hogy a pályáztatás után változtasson a város az elvégzendő munkán. Egyből per, bírság, a munkák elmaradása. (Csak reméljük nem ezt akarta, bár a rossz nyelvek beszélnek ilyet, hogy a képviselők által kidolgozottaknak mindig be akar tartani, hiába a város látná kárát.) Szóval felvetődik, hogy viacolor! Természetesen ennek a javaslatnak lett volna helye és ideje. Legelőször akkor, amikor még árazás nélkül meghatározta a testület az évi feladatsort. (úgy májusban március helyett) Akkor nem szólt! Utána a tervező megtervezte, letette az asztalra a részleteket, nem szólt! Meg lett hirdetve a pályázat, nem szólt. Szerződést kellene kötni a kivitelezővel, na akkor szól be! Ismét megjegyzendő, hogy az említett iratok mind úgy kerültek a testület elé, hogy az szerepel rajta, hogy ő az előterjesztője! (Nem semmi! Ő adja be és saját magával nem ért egyet!) Mintha a sok aprólékos munkát ő készítette (vagy készíttette) volna el tárgyalásra. A példa mutatja nem készítette, nem tudja mi van benne, és meg sem szavazta. (Abba most bele sem mennénk, hogy tényleg jobb-e a viacolor, nem biztos.)
     A képviselők és bizottsági szakértők dolgoztak helyette! Milyen köszönetet kaptak? Ezt inkább hagyjuk! Az azonban kérdés, meddig lehet ezt csinálni, hogy a fenti témákban fizetésért semmit nem tevő polgármester helyett ingyen dolgoznak a képviselők és külső szakemberek. Szerintem rövidesen besokallnak, és akkor egyből kiderül mi történik - vagy nem történik - a helybenlakóknak fontos kérdésekben.

Amit tud azt sem úgy terjeszti elő
     A Kossuth utca elején feltörik az aszfalt. Garancia. Jön a cég, bejárás. PVB tag jelen van. Megegyeznek, hogy a garancia mellett önköltségesen, és résztérítéssel az alapot is meg kell újítani, mert már a tervezésnél erre nem figyeltek, az közös felelősség. Nagyságrendben ez kb 2,5 millió forintot igényelne a garancián túl. Ez elhangzott, ebben megegyeztek. Aztán jön a decemberi ülés, ahol egy előterjesztés szerepel, ami köszönő viszonyban sincs azzal a megállapodással, amin személyesen is jelen volt a polgármester. Látható a pársoros irat lényege, hogy a város a munkáért fizessen ki 5,8 milliót (ÁFA-val) mit számít az a 2, 2,5 millió különbözet Rétság kárára? A testületnek számított, így nem fogadta el, a megállapodás szerinti előterjesztést kért. Ugrott a 2, 2,5 millió különbözet. Hogy mi célt szolgált volna a túlárazás, nem tudjuk, csak halkan megkérdezzük?

Tudjuk, hogy Így megy ez! Avagy példák a buszeladásról
     A testület döntött, hogy az iskolai tanulók méterére készült ülésekkel rendelkező, mára kihasználatlan buszt eladja. Hosszas vita, nem idézzük fel. (Előre bocsátom, hogy a hasonló járművek 8 millió Ft körüli áron forognak) Egyik első ülésen elhangzott, hogy ezért semmi pénzt nem lehet kapni, nem kell eladni. A testület felértékeltette. 13.000 millió forintos árat mondott a szakértő. Ennek tárgyalásakor ilyet szól a polgármester. Miért nem mi adjuk el? Miért adjuk oda a kereskedőnek? Majd megveszi, és rátesz pár milliót, megy a zsebébe! Tudjuk hogy működik ez! 
     Érdekes, én nem tudom! Hegedűs honnan tudja, hogy működik az umbulda közösségi buszokkal és más ügyben? Szóval ő tudja hogy működik ez. Az eladás mellett dönt a testület a busz elmegy az eladó telephelyére, akinek érdeke értékesíteni. Hegedűs "képviselőtársa" hozzászól. Csak a területfoglalási díjat szaporítjuk. A busz nem ér csak 6 milliót, ennyiért évekig nem veszi meg senki. Rossz döntést szavazott a 4 másik képviselő. Újabb forduló. A busz az értékbecsült áron pár hét alatt elkelt. Hozzáteszem, a város annak idején kb 10 milliót tett be a busz vásárlásába, most 13 bevétel lett belőle (ÁFA nélküli árak) Gazdaságilag mindenképpen indokolt volt az üzlet, és mivel a kihasználatlanság miatt csak a költségek szaporodtak volna más tekintetben is racionális választás volt. (Azt is hozzá kell tenni, hogy a TKB bizottság részére biztosított keretből sokkal több autóbuszos út került támogatásra, mint ahány felnőtt csoport valaha is igénybe vette a 30 személyes gyermekméretű térközzel szerelt üléses autóbuszt.
     Első ránézésre adjuk olcsóbban, hová lett volna a pénz, csak kérdés? Aztán nem fog elmenni, elment. Hogyan lehet ilyen átgondolatlanul, ad-hoc módon állni a város millióihoz?

Ki dolgozzon a polgármesteri feladatokon?
     Hegedűs Ferenc több alkalommal nyilvánvalóvá tette, hogy azért javasolta, hogy főállású alpolgármester legyen a városban (évi plusz kb 10 millió forintért) hogy ő helyette dolgozzon. Ő csak bejárna - vagy kijárna a közmunkásokhoz - irányítani a munkát. A többit csinálja aki ért hozzá. Ugyancsak indítványt nyújtott be, hogy kell neki egy ember, aki elolvassa a leveleit, mert ő nem ért a számítógéphez. Ha nem ért kötelessége megtanulni és használni. Nem láttam mostanság polgármestert, akinek felolvasó kell, mert nem tud a képernyőről olvasni. Ugyanígy műszaki szakembert akart felvenni, holott ő volt az aki annak idején kirúgatott egy szervezési csoportvezetőt, és egy titkársági munkatársat, mert a munkának nélkülük is menni kell.
     Hogy a képviselő-testület nem engedte a város pénzét pocsékolni, nagyon helyesnek tartom. A polgármesteri munkának nem az a része, hogy reprezentálok, bejárok aláírni (vagy alá nem írni) aztán a közmunkásokat irányítom, és más semmi. Mindezt havi több mint félmillió javadalmazásért! Ideje lenne elővenni a számítógépet, szépen beleírni az előterjesztéseket, elküldeni e-mailbe ahogy kell, és érdemben konzultálni hozzáértőkkel.

Koncepciók, középtávú tervek
     Ugyancsak sajátos hozzáállást lehet tapasztalni a város jövőjét meghatározó tervekkel kapcsolatban. Ezek nem készülnek el, nem kerülnek benyújtásra. Van ami kötelező, van ami nélkül nem lehet továbblépni. Ilyen legelőször az, hogy a polgármesternek május hónapig kötelező törvényi előírás hatálya alatt be kellett volna nyújtani a város gazdasági programját a következő 5 évre. Meghatározni a fő feladatokat, és nagyjából megbecsülni azok költségeit, összemérve a város várható bevételeivel.
     Ez a kötelező dokumentum azóta sem készült el! Mintha nem is lenne törvény rá. (Láttuk mit számít a törvény ha nem másról szól.)
     Mivel ez minden továbblépésnek az alapja, ennek megtárgyalása és elfogadása nélkül nem lehet továbblépni. Ami ebben felsorolásra, jóváhagyásra kerül, azt lehet beépíteni az IVS néven emlegetett stratégiába. Arra lehet - és csak ennek szempontjait figyelembe véve lehet - rendezési tervet módosítani. Ezek a dokumentumok pedig alapjait képezik minden pályázatnak. Első kérdések között szerepel, hogy tartalmazza-e a gazdasági program és megfelel a rendezési tervnek. (Hazudni egy darabig lehet hogy igen, de ez büntetést és visszafizetést eredményezhet) mert ha nem akkor eleve kizárnak a pályázatból. Nem jönnek milliárdok csak szép szóra! Csakhogy akkor nem beszélni kellene, hogy a testület nem szavazza meg ... a mit is? Nincs gazdasági program, akkor mit szavazzon meg? Aminek arra kell épülnie mit szavazzon meg?

Befejezésül
     Akár végszónak is legfrappánsabb az előző bekezdés. Túl sok összefoglalást nem igényelne a dolog, a példákat pedig lehetne igen hosszan sorolni. Inkább nem teszem.
     De az előző évről egyértelműen meg lehet állapítani, hogy a képviselő-testület és a bizottság feladatkörén túl a város érdekében dolgozott. Ugyanakkor azt is meg lehet állapítani, hogy a polgármester nem látja el törvényben írt, kampányban vállalt, esküvel ígért feladatát. Nemhogy együttműködést nem teremt, hanem ellenségeskedést szít több fronton. Nem kellene!
     Indul a 2016-os év testületi munkája. Pénteken (22-én) lesz az új esztendő első tanácskozása. Csak remélni tudom, hogy más lesz mint az előző.
     Ehhez mindenkinek boldog testületi évet, értelmes közös munkát kívánunk a szerkesztőség és a sok sok - a cikk összeállításában segédkező - munkatárs nevében!

Bizottsági ülésen november 17-én

Szavazás egy testületi ülésen szeptember 16-án