Ballagtak a középiskolások
-
A Mikszáth Kálmán Középiskola
Rétsági Kihelyezett Tagozata 12. RSz osztálya számára véget ért a tanulás.
Befejezték a közéfokú oktatás 4 évét. Ez már egy végzettséget jelent, hiszen
az ünnepség végén bizonyítványt is kapnak. Már csak a maturálás van hátra,
ahol feleleteikkel bizonyítják felkészültségüket, érettségüket az ismeretek
alkalmazásában.
A
tudósító számára már sokadik hasonló alkalom. Tulajdonképpen egy ilyen
ünnepi alkalom évtizedek alatt nemesedett hagyományok szerint zajlik. De
nem így a résztvevő diákoknak, és pedagógusoknak. Akik immár fiatal felnőttként
most elhagyják az iskolát, számukra ez az egyetlen, emlékezetes, ünnepélyes
alkalom a 4 esztendő megkoronázása. Ez a nap lesz amit életük során mindig
megőriznek saját történetismeretükben, amire jó lesz visszaemlékezni. A
kivételes alkalom kivételes körülményeket kíván, és ez meg is valósult
április utolós napján tartott rendezvényen.
A diákok
az alsóbb évfolyamok által feldíszített teremben gyülekeztek. Bájosan,
egyforma viseletben, virággal, és izgalommal teri várakozással. Amint megérkezett
az osztályfőnök, és az iskola vezetői, őket is vándortarisznyával és virággal
köszöntötték. Majd kisvártatva utoljára berregett fel a csengő, és az ismert
diákdalok egész épületet betöltő hangjával kísérve végigjárták az intézményt.
Meglátogatták a többi osztály tantermét, majd mielőtt az udavaron már várakozó
nagyszámú közönség, hozzátartozók, barátok, ismerősök gyűrűjében felsorakoztak
volna, a sokat látott lépcsőkön még egy csoportképhez is beálltak.
A Himnusz
elhangzása után Mocsári Nóra, a tagozat vezetője üdvözölte a megjelenteket,
majd Mezőfi Zoltán polgármester mondott köszöntőt. Ezt a 10. osztályosok
műsora és a 11. osztályosok búcsúzó szavai követték. Majd Lavaj Árpád igazgató
beszédében útravalóként sok-sok meggondolandó intelemmel és biztatással
indította útnak a diákokat.
Következett
a ballagók búcsúzú műsora. Meghatott szavakkal mondtak köszönetet az intézménynek,
de legfőképpen osztályfőnöküknek, Kálmán Nóra tanárnőnek. Ezt ő ugyancsak
elérzékenyülten köszönte meg és idézte fel a csoporttal eltöltött időszak
jelentősebb állomásait.
Ezen a ponton
nyílt lehetőség a hozzátartozóknak átadni ajándékaikat, virágaikat a felsorakozott
diákoknak. És az iskola is adott ajándékot. Ha nem is mindenkinek, hanem
a kiemelkedően teljesítő diákoknak adott át igazgató könyvjutalmat és oklevelet.
(Gergely Éva kiemelkedö közösségi munkájáért, Kopó Patrícia kiemelkedö
közösségi munkájáért és kulturális tevékenységéért - Ő megyei versmondóversenyen
is képviselte az iskolát -, Molnár Levente pedig az iskolai rendezvényeken
való közremüködéséért.) A szózat elhangzása után a csoport elvonult, a
fényképezőgépek csattogtak, a kamerák forograk, mindenki arra törekedett,
hogy megörökítse a gyönyörű virágokkal vonuló izgatottan boldog fiatalokatat.
Ennek elősegítése érdekében még egyszer felsorakoztak a lépcsőkön, lehetőséget
adva sok virággal is a fotózásra.
A
"záróakord" már nem volt nyilvános. A diákok megkapták bizonyítványaikat,
és abban az érdemjegyeket. Azokat a számokat, amelyek mérik, hogyan teljesítettek
az elmúlt évben és azokat amelyek feljogosítják a végzetteket, hogy az
érettségi vizsgán résztvehessenek. Erre májusban kerül sor, addig lehet
felkészülni. Aztán a nagybetűs ÉLET, kinek mit jelent. Továbbtanulást,
szakmatanulást, munkahelykeresést. De ezzel még nem foglalkoznak. Az érettségiig
még felnőtt gyerekek, akik még a boldog felelőtlenség, a család segítő
háttere mellett ma talán még fel sem fogják, milyen lesz ha már magukért
felelve kell megállni helyüket az életben. Itt jut eszembe erre a kegyelmi
állapotra egy szép gondolat: "Egyszer vagyunk fiatalok. Utána más mentséget
kell találni ..."
Képeink
a nap eseményeit mutatják meg időrendi sorrendben. A csoportképekre és
a tablóra kattintva azok nagyobb méretben is letölthetők.
GiK
|
