RétságNet - Díjátadás a Magyar Kultúra Napján

Díjátadás a Magyar Kultúra Napján

Nyomtatható változat >>>

-
Január 22. a Magyar Kultúra Napja. Annak idején azért döntöttek ezen dátum mellett, mert az év első hónapjának 22. napján fejezte be Kölcsey Ferenc a magyar nép Himnuszának költői munkáját. Az alkalom módot ad a kultúra értékeinek megismertetésére, és más eseményekre is. Országosan évek óta gazdagodik az évfordulóhoz kapcsolódó rendezvények sora.
      Városunkban már fél évtizedes hagyomány, hogy az írással, az irodalom szerzői művelésével ismerkedő fiataloknak a Városi Művelődési Központ és Könyvtár pályázatot hirdet "Lakóhelyünk Rétság" címmel. A portálunkon is közzétett felhívás alapján általános iskolás és középiskolás korosztálytól vártak olyan írásokat, amelyek Rétsággal és környékével foglalkoznak. Ebben az évben is igen sok pályázat érkezett, melyet szakértő zsűri értékelt.
      Az ünnepélyes díjátadón elsőként Takács Pamela hegedűjátékában gyönyörködhettek a résztvevők. Majd a meghirdető és szervező intézmény nevében Miklián Enikő a könyvtár munkatársa köszöntötte a megjelenteket. Pályázókat, hozzátartozókat, érdeklődőket. Röviden felidézte a nap rendezésének apropóját adó eseményt, és szólt a kultúra fontosságáról. Ezt követte a fiatal alkotók által legjobban várt pillanat, az eredmény kihirdetése, és az oklevelek, ajándékok átadása. Első díjat nyert Szikora Bertold. II. helyezést ért el Zachár Panna és III díjban részesült Tóth Helga. Persze a díjazottakon kívül egy emléklapot minden beküldő alkotó átvehetett, mint ahogyan a felkészítő tanárok munkáját is - a jó szó mellett - egy-egy oklevéllel köszönték meg. Bánkuti Éva és Majer Szilvia tanárnők segítették legjobban a felkészülésben az iskolásokat.
      Hagyományosan a rendezény része, hogy a díjazottak felolvassák saját művüket. Most is így történt, sőt az első helyezett prózát Szájbely Zsolt előadásában hallhatták a résztvevők.
      Az esemény végefele minden jelenlévő koccinthatott. No nem alkoholos pezsgővel, hanem afféle üdítőitallal, de kedves színfoltja volt a napnak. Majd kötetlen beszélgetéssel tartott még a hivatalos rész után is az egybegyűltek találkozása.
      Sajnos azt sem titkolhatom, hogy az eseményt a rangjához és értékéhez képest a számomra elvárhatónál kevesebben tisztelték meg jelenlétükkel a programot. Pedig a helyi alkotók igyekezete, a kultúra értékeiről való emlékezés több figyelmet érdemelne egyszerű állampolgároktól, de főként a területtel hivatásszerűen foglalkozóktól. Csak remélhetjük, hogy a következő hasonló alkalomra ez a helyzet lényegében megváltozik.

GiK