Rétság a II. katonai felmérés térképén Az elmúlt évben már írtam városunk
lélekszámáról „Az első népszámlálás” címmel. Abban az írásban a II. József
császár által elrendelt népszámlálás adatait adtam közre, illetve az első
olyan térképi ábrázolást mellékeltem, ami az I. katonai felmérés során
készült településünkről. Az I. katonai felmérés térképei a kor színvonalának
megfelelően készültek el. A térkép szelvényekből állt össze. Az egyes szelvényeket
a hadsereg tisztjei készítették el. A térkép elkészítésének természetesen
katonai céljai voltak és éppen ezért titkos okmányként kezelték. A titkos
kezelésnek köszönhetjük, hogy fennmaradtak. Ma már természetesen ezek a
térképszelvények hozzáférhetőek – a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum Térképtárában
– az érdeklődők, kutatók számára. Én is ott láttam először ezeket a szelvényeket
és készíttettem róluk – mind három katonai felmérés településünket tartalmazó
szelvényeiről – fénymásolatot.
- a település neve: RécságAz adatokból látszik, hogy a felmérés célja mennyire katonai volt. A későbbi katonai elszállásolások előkészítésének is tekinthető. A házak számát összehasonlítva az első népszámlálás során felvett házak számával az állapítható meg, hogy mintegy 7 db házzal valamint a malommal már több volt. A házak számának növekedése azt is jelenti, hogy a lakosság száma is növekedett. Az első népszámlálás során az összlakosság száma 392 fő volt, míg a II. katonai felmérés időszakában 1848-ból származó adat alapján 525 fő volt. A növekedést alátámasztja az 1828. évi összeírás népességre vonatkozó adata, amelyben az összlakosság számát 509 főben adták meg, melyből 1 fő kovács, 31 fő jobbágy, 30 fő zsellér volt. „Rétságh, tóth és magyar falu, Nógrád megyében, a vácz-losonczi postautban, dombon, kies vidéken, saját postahivatallal és váltással Vácz Balassa-Gyarmat közt. Urbéri telek 19 1/4. Sárga agyagos földje főleg rozsot terem; rétjei igen jó szénát adnak, ámbár ezt a hegyekről leomló víz nem ritkán beiszapolja. Lakja 330 rom.kath., 125 evang., 34 héber, kik közt 31 telkesgazda, 22 zsellér. Határát egy diós-jenői helyekről jövő árok hasítja. Van itt kath. paroch. templom, 2 vendégfogadó. Birja a váczi káptalan és még Szubszkynő született Kovács Anna asszonyság.(1) Az 1828. évi, az 1848. évi és Fényes Elek által megadott lélekszámokból azt lehet valószínűsíteni, hogy a városunk akkori lélekszáma 450 és 550 fő között lehetett. A II. katonai felmérés térképén megadott házak számában valószínűleg szerepel a két vendégfogadó, illetve a postahivatal és a hozzátartozó épületek is melyet Fényes Elek említ. A házak száma viszont az 1828. évi adatokhoz viszonyítva csökkenést mutat, mert 1828-an a házak számát 74 db adták meg. A csökkenés okára még nem találtam adatokat. A II. katonai felmérés térképét vizsgálva megállapítható, hogy az akkori Rétság a mai területéhez viszonyítva igen kicsi volt. A mai város területének csak a közepét „a belvárost”, a rétsági patak (Zrínyi utca – Nagy parkoló) és a jenői – a térképen a patak neve Jennei Patak megírással van feltüntetve - patak által határolt területet foglalná el. A térképen – sajnos csak fekete fehérben(2) – igen nehezen, de kivehető a Szőlődomb a Récság felirat alatt illetve fölötte. A térkép a temetőt is ábrázolja a Récság felirat „S” betűje alatt egy téglalap alakban (benne kereszt). Szerintem a mai Rákóczi, a Kossuth és a Köztársaság utcák, a Templom és a Harangláb is látható a térképen. A szomszédos települések közült Tolmács, Borsosberény (Borsos Berinke) területe, a megszűnt – akkori néven – Puszta Felső Jásztelek és Puszta Alsó Jásztelek, illetve a már Rétság része Puszta Szántó területe elég jól tanulmányozható. A tanulmány elkészítésének az volt a célja, hogy újabb ismereteket adjak közre azok számára akiket a városunk múltja érdekel. Szűcs Endre
Felhasznált irodalom
1. Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára, Fényes Elek, Pest, 1851. 289.o. 2 A Térképtárban található térképen az épületek piros színnel vannak ábrázolva. |
|
|
|
|
|
|
|