Uniós Országok - Finnország, Svédország
FINNORSZÁG
Az ország fekvése, éghajlat, közlekedés Finnország a 60. és 70. szélességi fok között fekszik, alapterülete 340 000 km2. Területét illetően tehát az európai „nagyok” közé tartozik, kb. 5,5 millió lakosával viszont kis országnak számít.
FINN KÖZTÁRSASÁG
FÖLDRAJZI HELYZET: Finnország Skandinávia keleti felén található. Területének egynegyede az Északi-sarkkörön túlra nyúlik. Keleten Oroszországgal, északnyugaton Norvégiával és Svédországgal határos, nyugaton a Botteni-öböl, délen a Finnöböl határolja.  
TERÜLET: 338 145 km2
NÉPESSÉG: 5 214 512 fő (2004)
NÉPCSOPORTOK: finn 93,5%, svéd 6%, lapp (szami) 0,4%, egyéb 0,1%
VALLÁS: Evangélikus 89%, ortodox 1%, felekezeten kívüli 9%, egyéb 1%
FŐVÁROS: Helsinki, 560 553 lakos (2001. december 31.)
HIVATALOS NYELV: a finn és a svéd
HIVATALOS PÉNZNEM: euró (=100 eurocent) 2002. január 1. óta (a finn márkát váltotta fel)
GAZDASÁG: GDP növekedése: 1,5% (2003), Egy főre jutó GDP: 27 300 USD (2003); Munkanélküliségi ráta: 9,2% (2003); Inflációs ráta: 1,1% (2003)
ÁLLAMFORMA: parlamentáris köztársaság. Elnöke: Tarja Halonen; Kormányfő: Matti Vanhanen
 
Helsinki
Hósivatag

Helsinki – Sziklatemplom

Finnország maga a harmónia - Mintha száznyolcvannyolcezer tavának mindegyike egy remekül megtervezett, hatalmas kirakós játék egy-egy eleme volna. Nagyon nehéz akár csak egy olyan fát találni, mely nincs tökéletes szimmetriában a körülötte levőkkel. Ugyanez a harmónia tükröződik az ország lakói, az udvarias, kellően komoly, ugyanakkor életvitelüket tekintve könnyed, mégis hatékony finnek mindennapjaiban is. ők azok, akik a környezettel köttetett ősi kapcsolatot mindmáig a természet iránti alázat és tisztelet jegyében ápolják. Ezt mi sem példázza jobban, mint a finn fagazdálkodási terv, mely során a kivágott fák helyére ültetett facsemeték kerek száz évig háborítatlan békében növekedhetnek.
Természet - Finnország az állandó kihívás is egyben. Az egész ország egy ötcsillagos természetvédelmi terület, a kalandvágyók igazi paradicsoma. Egy valódi paradicsom, ahol kenunkkal vad zúgókon leereszkedve, fenséges horgászterületekre érve kedvünkre próbálhatjuk kifogni a világ legnagyobb lazacát, vagy kutyák, esetleg rénszarvasok húzta szánon eredhetünk ritkán látott vadak nyomába. Persze nem kell élsportolónak lennünk ahhoz, hogy kiélvezhessük a természet nyújtotta szabadidős lehetőségeket. A finnek ezeréves, a közvetlen környezettükkel karöltve szerzett tapasztalata a garancia arra, hogy a kevésbé jó edzettségi állapotúak ugyanúgy találnak maguknak kellemes és felejthetetlen elfoglaltságot, mint a gyermekekkel érkezők. 
 

Nagyvárosok - Helsinki, a gyönyörű, takaros főváros és Finnország egyéb nagyvárosai (Turku, Rovaniemi) magukon hordozzák az idők során rendszeres ellenállást tanúsító finn nép múltjának nyomait. A városokon kívül a végtelenbe futó csendes utak behálózzák a finn tóvidéket, ahol a fák fittyet hányva a gravitáció szabályaira, szinte az égig nőnek. Itt is, ott is feltűnnek a vidéki szállodák, kisebb-nagyobb faházak, melyeknek elengedhetetlen részei a közvetlenül a vízparton épült szaunák.
Jégország - Az ezer tó országában az év minden szakának megvan a maga varázsa. A téli hidegben, egészen a tavasz beköszöntéig az északi sarkkörön és Karéliában hórobogóra, szánra vagy sítalpra pattanva megcsodálhatjuk a fagyos erdők minden szépségét, de felejthetetlen élménnyel gazdagodhatunk a Kemiben található Lumi Linna jégkastélyban töltött éjszaka után is. A kastély, valamint a hozzá tartozó étterem, kiállító terem és kápolna az időjárástól függően akár április végéig is fogadja a vállalkozó kedvű látogatókat.
FINN IRODALOM MAGYARUL Szépirodalmi művek: Kalevala (Rácz István fordítása) (Európa Könyvkiadó, Bp., 1980), Elias Lönnrot: A Régi Kalevala Előszava (Akadémiai Kiadó, Bp., 1985), Kanteletár (Rácz István fordítása) (Magvető Könyvkiadó, Bp., 1975), Aleksis Kivi: A hét testvér (Európa Könyvkiadó, Bp., 1984), Lauri Viita: Moréna (Magvető Kiadó, Bp., 1977
Finn filmek: Ádám Éva-kosztünben, A fehér rénszarvas, A gyűjtő, A tűznyelő, Az államminiszter, Aranyláz Lappföldön, Bérgyilkost fogadtam, Bűn és bűnhődés, Előőrs,  Gomolygó felhők, Gyufagyári lány, Juha, Leningrad Cowboys menni Amerika, Nyár a folyónál, Tommy és a vadmacska, Vigyázz a kendődre, Tatjána! 
Világszabadalom a finn szauna A finnek nemcsak, hogy megismerték, hanem életük részévé is vált.
Mindenhová magukkal viszik, sokan még a nyaralásukra is , ezért nem ritka látvány a sátorban vagy egy hajón felállított szauna sem. Közel 1,5 millió - ma is használatban levő - szauna található hazájukban. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden házban megtalálható.
Johan Ludvig Runeberg (1804-1877) Finnország nemzeti költője, a romantika képviselője, a nagy nemzeti ébredési mozgalom vezéralakja. Műveit svédül írta, nevéhez fűződik a finn nemzeti himnusszá vált Vört Land (finnül: Maamme - Hazánk) című vers. Runeberg egy tengerészkapitány fiaként született Pietersaariban, Finnország svéd nyelvű nyugati partvidékén. 1822-ben Turkiba ment tanulni, ugyanabban az évben, mint Lönnrot és Snellman, s belőlük a finn kultúrtörténet egyik legjelentősebb baráti köre alakult ki. AZ 1830-as években ők alkották a nemzeti kultúra nagymértékű előretörését elősegítő Lauantai Seura  (Szombat Társaság) magját. Runeberg munkásságára hatott a klasszikus nyelvek tanulása, az akkori idők Európájában divatos érdeklődés a népköltészet iránt, valamint az is, hogy diákévei alatt házitanítóskodott Saarijärviben és Ruovesiben. Itt ismerkedett meg a nyomorban élő finn parasztokkal és Finnország erdő- és tóvidékével.
Runeberg a helsinki egyetemen az irodalomtudományok tanáraként dolgozott, és a Helsingfors Morgonblad c. újságot szerkesztette. 1837-ben, az egyetemi ármánykodásokat megunva a porvoo-i gimnáziumba ment latint és görög nyelvet tanítani. Élete utolsó 13 évét írásképtelenül élte le. Még életében legendák sokasága alakult ki személye körül.
Runeberg első kötete (Dikter - Versek, 1830) a szerb népdalok hatását mutatja. Ebben található egyik legismertebb verse, a Boden Paavo (Saarijärven Paavo - Saarijärvi Paavo, Képes Géza fordításában: Paavo gazda), amely jól szemlélteti Runeberg idealista felfogását a finn népről. Runeberg írt elbeszélő költeményeket is hexameterben, amelyek egy része népi környezetben játszódik (pl: őlgskyttarne), papi környezetben, mint a Hanna (1836, magyarul 1985), vagy éppen a skandináv hitvilágot idézi meg (Kung Fjalar, 1844 - Fjalar király).
Runeberg legfontosabb műve a Fänrik Stöls sägner (finnül: Vänrikki Stoolin tarinat - Sztól zászlós regéi) c. kétrészes versgyűjtemény (1848, 1860), amely az 1808-1809-es vesztes "Suomen sota" (Finn háború) eseményeiről szól. Ebben a hazafias költészet iránt elkötelezve, a hősballadák szellemében ábrázolja különböző embertípusokat. Az 1. résznyitóverse a Hazánk volt, amelynek egyik inspirálója Vörösmarty szózata volt. Runeberg-versek találhatók a következő kötetekben:  Győri Vilmos: Svéd költőkből (antológia, 1882), Skandináv költők antológiája (1967), Képes Géza: Finn versek és dalok (1969)
A 21. század rönkház technológiája Mindannyiunk képzeletében létezik annak a tökéletes lakóháznak a terve, amely formailag és méretileg is tökéletesen kielégíti saját és családunk igényeit. Ez lehet akár a hétvégi pihenés színhelyéül szolgáló weekendháztól, egészen a mindennapjaink otthonának teret adó lakóépületig bezáródóan.


Svédország
Svédország területe  Svédország területileg Európa ötödik legnagyobb országa. Északon ahol Svédország, Norvégia és Finnország határai találkoznak (Treriksröset) ugyanazon a szélességi fokon fekszik mint észak Alaszka. Az ország déli részei ugyanazon szélességi fokon fekszenek, mint Moszkva. 
Az ország területe: 449 964 km2, melynek több mint felét erdő takarja. A tűlevelűek dominálnak, ez alól csak az ország déli része kivétel.
Szántóföldek, mezők, legelők csak 6 - 7 %-át teszik ki az ország területének. Körülbelül 100 000 tó az ország területének megközelítőleg 9 %-át borítja. A skandináv hegyláncolat (Fjällen ejtsd:fjellen) észak déli irányban húzódik és Norvégiával határt képez. Az ország északi és déli pontjai között majdnem 1 600 km. a távolság, ami az ország éghajlatát igen változóvá teszi. De a golf áramlatnak köszönhető, hogy a klíma itt mégis sokkal enyhébb, mint más hasonló szélességi fokon fekvő helyeken. Az ország 449 964 négyzetkilométer területéből 411 615 négyzetkilométer szárazföld, 38 349 km2 pedig vízfelszín. A partvonal hossza 7624 km.
Svédország 3 fő tájegysége: délen: Gotaland, középen: Svealand, északon: Norrland, Legmagasabb pontja: Kebnekajse 2132 m., Legalacsonyabb pontja a Balti Tenger
Az ország nyugati részén húzódik a Skandináv-hegység, keleten a keskeny parti síkság dél felé hullámos, alföldi jellegű felszínbe megy át, amelyet délen erdős dombság követ.
Svédország folyói, tavai
Svédország vízfelszínének területe 39 030 km2. Svédország leghosszabb folyójának neve Dalälven. Legjelentősebb folyói: Göta alv, Dalälven, Umealven, Muonio. Legnagyobb tavak: Vanern, Vattern, Malaren, Hjalmaren, Storsjön. Svédország legmagasabb (100 m/328 láb) vízesését, a Njupeskart a Sarnától délre elterülő Fulufjállat körüli hegyek táplálják. Legfontosabb kikötők: Göteborg, Lulea, Helsingborg, Stockholm, Norrköping, Malmö, Trelleborg. 
Svédország éghajlata Svédország éghajlata hűvös mérsékelt. Svédország méreteiből adódóan, az északi és déli országrészek között jelentős hőmérsékleti különbség van. Nyaranta 15 C körüli az átlaghőmérséklet, de a nyár időtartama területenként igen változó: délen 4, középen 3 hónap, északon pedig csak 8-10 hétig tart. 
Történelem  Az első írásos emlékek csupán a késő középkorból maradtak fenn. A viking kor a kilencedik században kezdődött. Római, bizánci és arab pénzérmék hatalmas gyűjteménye tanúskodik a következő évszázad körül felhalmozódott svéd vikingek erejéről és gazdagságáról. A vikingek leginkább kelet felé utaztak, hogy otthagyják kézjegyüket Oroszországon, és bizánci területeken kereskedjenek - fosztogassanak. A középkorban, zömében belső viszályokkal ütötték agyon az időt, míg Dánia 1397-ben be nem avatkozott és a Kalmari Unióban össze nem fogta Svédországot Norvégiával. A svéd nemzeti elégedetlenség egy évszázadnyi morgása végül felkelésben tört ki Gustaf Vasa alatt, akit 1523-ban koronáztak meg. Gustaf aztán nekifogott, hogy vallási reformokat vezessen be és egy erős, centralizált nemzetállamot hozzon létre. A terjeszkedés időszaka svéd uralmat eredményezett Finnország nagy része és a balti országok felett.
 1809-ben a monarchia korlátlan hatalmát megsemmisítette egy arisztokrata felkelés és Finnországot át kellett adniuk Oroszországnak.
Ugyanebben az évben Svédország alkotmányt hozott létre. 1814-ben a Norvégiával való egység katonai kikényszerítése alkalmával keveredett háborúba utoljára Svédország. Az iparosodás későn érkezett, de azt a hatékony acélgyártásra és a biztonsági gyufára alapozták (ez utóbbi svéd találmány). A legalább háromszáz évi fontos vasérc bányászat, majd az acélgyártás terjedni kezdett, gazdag középosztályt hozva létre. Azonban egy 1827-es törvény, mely a svéd vidék mezőgazdasággal foglalkozó településeinek javát szétoszlatta, azonnali és hosszú távra kiható eredményt hozott magával: eltűnt a társadalom régi felépítése. 1900-ra majd minden negyedik svéd városban élt és az ipar (mely a fára, precíziós gépekre és a vas-és fémárura támaszkodott) fellendülőben volt. Ebben a környezetben a munkásosztály radikalizálódott.
Az első világháború kitörésekor Svédország semlegesnek nyilvánította magát és a kormányzás 1917-ig bilaterálisan folyt. De az élelmiszerhiány nyugtalanságot szült és a további együttműködés lehetetlenné vált. Első alkalommal vette át az irányítást szociáldemokrata kormány. A szociáldemokraták uralták a politikát 1932 után, újra megnyitva a kapukat az 1920-as évek liberális tendenciáinak, hogy egyesítsék a gazdasági beavatkozást a jóléti állam bevezetésével. Ezek az irányvonalak szinte megszakítatlanok maradtak az 1990-es évekig, amikor is a gazdasági nyomás felhőbe vonta Svédország szociális célkitűzéseit. Ekkor történt, hogy a szociális demokrácia támogatása megingott és különösen bizonytalannak látszott 1986 után, a miniszterelnök, Olof Palme meggyilkolásakor és az azt követő időkben.
A politika szele a jobboldal felől kezdett fújni 1991-ben, amikor a mérsékelt vezetésű koalíció nyert hatalmat. A szociáldemokraták az 1995-ös választásokon még inkább háttérbe kerültek, de sikerült elérniük, hogy a hatalomhoz csatlakozzanak Göran Persson miniszterelnöksége alatt, aki a jobbközép illetve a zöldek segítségére támaszkodik.
Svéd találmányok: Hűtőszekrény: 1922-ben találta fel Carl Munther és Balthazar von Platen., Kockacukor: 1953-ban Ike Bireth Jensen készített először, amely megkönnyítette a cukor csomagolását. Telefon: 1892-ben Lars Magnus Ericsson tökéletesítette a Bell-telefont, (a hallgató és a mikrofon egy egységet képezett). Biztonsági gyufa: 1844-ben találta fel Gustaf Erik Pasch., Cipzár: Megalkotója 1914-ben Gideon Sundbäck volt.
Alfred Bernhard Nobel (1833. okt. 21. Stockholm - 1896. dec. 10. San Remo): svéd vegyészmérnök, feltaláló, gyáros. Szentpéterváron, apja gyárában megismerkedett a robbanóanyagokkal, a nitroglicerin alkalmazásával. Párizsban kémiai tudását fejlesztve anyagi támogatást szerzett kutatásaihoz (1850-1853). 
A 1863-ban visszatért Stockholmba, felépítette az első nitrogliceringyárat (1865). Feltalálta az iniciálgyújtást (1863), a dinamitot (1867), előállította a robbanózselatint (1875), ezzel biztonságossá tette a nitroglicerin használatát. 1884-ben a Svéd Akadémia tagjává választotta, és az uppsalai egyetem tanára lett. 1889-ben feltalálta a füst nélküli loport. 1891-ben San Remoban telepedett le. Érdeklődése a természettudományokon kívül az irodalomra (verseket írt), a művészetekre is kiterjedt. 1895-ben írt végrendeletével létrehozta a Nobel Alapítványt. Az 1957/58-ban felfedezett 102. rendszámú elemet róla nevezték el nobéliumnak.
Svéd Nobel-díjasok: 1912, Physics, Gustaf Dalén, 1924, Physics, Manne Siegbahn, 1970, Physics, Hannes Alfvén, 1981, Physics, Kai M. Siegbahn, 1903, Chemistry, Svante Arrhenius, 1926, Chemistry, The Svedberg, 1929, Chemistry, Hans von Euler-Chelpin, 1948, Chemistry, Arne Tiselius, 1911, Physiology or Medicine, Allvar Gullstrand, 1955, Physiology or Medicine, Hugo Theorell, 1967, Physiology or Medicine, Ragnar Granit, 1970, Physiology or Medicine, Ulf von Euler, 1981, Physiology or Medicine, Torsten N. Wiesel, 1982, Physiology or Medicine, Sune K. Bergström, 1982, Physiology or Medicine, Bengt I. Samuelsson, 2000, Physiology or Medicine, Arvid Carlsson, 1909, Literature, Selma Lagerlöf, 1916, Literature, Verner von Heidenstam, 1931, Literature, Erik Axel Karlfeldt, 1951, Literature, Pär Lagerkvist, 1966, Literature, Nelly Sachs, 1974, Literature, Eyvind Johnson, 1974, Literature, Harry Martinson, 1908, Peace, Klas Pontus Arnoldson, 1921, Peace, Hjalmar Branting, 1930, Peace, Nathan Söderblom, 1961, Peace, Dag Hammarskjöld, 1982, Peace, Alva Myrdal, 1974, Economic Sciences, Gunnar Myrdal, 1977, Economic Sciences, Bertil Ohlin, A svéd Nobel-díjasok száma: 30 fő
Irodalom ASTRID LINDGREN A világhírű író a dél-svédországi Vimmerbyben született, könyveiben Bullerbünek vagy Lönnebergának (Juharfalvának) hívják ezt a vidéket. 1944 és 1997 között 84 könyvet írt. A műveiből 21 játékfilm készült. A Harisnyás Pippiből csak Svédországban 7 millió példány kelt el. Lindgren megkapta a Nils Holgersson-díjat, az Andersen-díjat, az Alternatív Nobel-díjat. És már róla elnevezett díj is létezik. Iskolák tucatjai viselik a nevét. 1989-ben Stockholmban parkot létesítettek, amit az ő regényfigurái népesítenek be. A kilencvenedik születésnapján úgy ünnepelte a világ, mint a földkerekség legnagyobb gyermekíróját. 2002. január 28-án hunyt el a svéd írónő.
SELMA LAGERLÖF (1858-1940)  Lehetséges, hogy a svéd irodalom legnagyobb alakja August Strindberg, de közvetlen őutána vagy őmellette Selma Lagerlöf következik. Olvasottságában világszerte nemzedékről nemzedékre a legnépszerűbb szerzők egyike. Feledhetetlen nőalakját, Gösta Berlinget filmen Greta Garbo alakította. Meseregényét, a "Nils Holgerson csodálatos utazásá"-t csak magyarul húsznál több kiadásban olvasták és olvassák a gyerekek, felnőttek és öregek. Ha ezekhez hozzátesszük, hogy az irodalomtudomány díszdoktora, a Svéd Tudományos Akadémia tagja, s számos nagydíj és kitüntetés után elnyerte a Nobel-díjat is, valamint hogy műveit több mint negyven nyelvre fordították - akkor kétségtelenné válik, hogy az újkori világirodalom legelismertebb alakjai közé tartozik. Első remekműve a Gösta Berling regéje. Világszerte legnépszerűbb könyve a "Nils Holgerson csodálatos utazása Svédországban" (ez az eredeti teljes címe).
www.retsag.hu
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-