A 450 éve született Balassi Bálint tiszteletére emlékév kezdődik pénteken a Petőfi Irodalmi Mú-zeumban Budapesten. Az ünnepélyes megnyitón Hiller István kulturális miniszter ismerteti az emlékév programját, majd Gyulára utazik és a Várszínház kamaratermében megnyitja a reneszánsz végvárakat bemutató képzőművészeti kiállítást. Balassi Bálint korának egyik legműveltebb férfiúja volt, kilenc nyelven írt, olvasott és beszélt. A Balassi-emlékév alkalmából Szlovákia és Magyarország együtt újítja fel a költő hibbei nyughelyét, Lengyelországban, Krakkóban emlékkonferenciát rendeznek a két ország tudósai részvételével, cseh nyelven válo-gatást jelentetnek meg Balassi Bálint műveiből.

Balassi Bálint születésének 450-ik évfordulója
Zólyom, 1554 - Esztergom, 1594.

Balassi Bálintban a magyar irodalom első nagy lírikus költőjét tisztelhetjük, akinek egész életművét igazán csak a halála után fedezték fel és méltányolták kellőképpen. Művei életében csak kéziratos gyűjteményekben maradtak fenn. Sőt szerelmi költészetét a XIX. századig alig ismerték. Mozgalmas és színes élet-pályája nem volt mentes a nagyobb változásoktól sem. Korának egyik legműveltebb embereként kilenc nyelven értett. 

Tematikailag felosztva, költészetében hármas tagolódás figyelhető meg: a vitézi, a vallásos és a szerelmes versek. Összes verseinek száma megközelítőleg száz, emellett írt egy pásztorjátékot a "Szép magyar comoediá"-t, valamint két valláserkölcsi értekezést, amelyeket németből és latin nyelvből fordított le. 

Az újabb kutatások alapján vált nyilvánvalóvá, hogy Balassi korának szokását követve, arányos ciklusokbaan gondolkodott. A Szentháromságra utaló hármas szám uralkodik egyes verseinek szerkesztésében, sőt a rímképletekeben is. A hármas ciklusból harminchárom verssel kettő teljesen elkészült, a harmadikból csak huszonegy. 

Balassi stílusilag a késő reneszánsz és a népköltészet elemeinek ötvözésével, valamint a magyar nyelv gazdagságának költői felhasználásával, magasszintű nyelvi és formai világot tudott alkotni.

A fiatal Balassi, aki protestáns köznemesi családból származott, majd később áttért a katolikus hitre, jó nevelésben részesült. Amikor édesapját Balassi Jánost összeesküvés vádjával bezárják, a börtönből való szökés után a család Lengyelországba menekül, ahol saját birtokaik voltak.
Báthori István lengyel királlyá választásakor kerül a királyi udvar olasz művészeinek vonzáskörébe. Az olasz nyelv tudása és az olasz irodalom iránti érdeklődése mellett azonban mindvégig a klasszikus latin líra maradt az inspirációja.

Balassi csak édesapja halála után tért vissza Észak-Magyarországra. 

Balassi szenvedélyes egyénisége, bizonytalan társadalmi helyzete - mint végvári katona nem tudott igazán karriert csinálni - birtokainak elvesztése vagy kényszerű eladása, sikertelen házassága, mind rányomták bélyegüket költészetére.
Katona versei igen népszerűek voltak nem csak az egri, hanem a többi végvári vitézek körében is. Sőt akadt egy utánzója is közülük, a lengyel Adam Czahrowski, aki Egerben hadnagyként szegődött el, emel-lett Kanizsa és Esztergom ostrománál is részt vett. Bár személyesen nem ismerte Balassit, de verseit annál jobban. Megtanult magyarul és verseket költött.
Balassi legismertebb vitézi verse az "Egy katona éneke", amelyet napjainkban Sebő Ferenc zenésített meg. A költemény rendkívül dinamikus, ritmikus, a vitézi élet és a természet szépségeinek dicsőítése, s egyben veszélyének leírása:

Vallási lírája szintén közismert volt, életében hat zsoltárt fordított le, ami ugyan önmagában nem sok. Vallásos költészetében szintén tetten érhetjük lobbanékony egyéniségét, néha Istennel való perlekedését, de mélyen beágyazódott keresztény életszemlélete átüt mindegyikén. 

Szerelmi lírája igen gazdag és magas színvonalú volt. A Júlia versek-ben (az özvegy Losonczi Annához íródtak) mind formailag, mind nyelvileg magas szintre jutott el.

Fiatalon, életének 40. évében kellett elmennie, Esztergom ostrománál halt hősi halált. Krisztus katonájaként halt meg, mert abban az időben a magyar nép büszke öntudattal viselte 'a kereszténység védőbástyája' jelzőt, és maga Balassi is így érezte és örökítette ránk:

Hazaszeretete, a vitézi élet dicsőítése, a természet magasztalása és nem utolsó sorban szerelmi lírája a XVI. századi magyar irodalom legnagyobb képviselőjévé emelte őt.