Miért most?
     A kérdés a jelenlévőkben is megfogalmazódott, hiszen itt két különféle terv előkészítéséről van szó. Az egyik az "Integrált városfejlesztési stratégia" című, amelyet az ÉMOP 3.1.2  településközpont rehabilitációs pályázatára akarnak benyújtani. A dolog szépséghibája, hogy ennak a pályázatnak a beadási határidejre má kétszer lejárt. Igaz, egy új tábla kiadásával - és annak kitöltésére - május 16-ig újabb hosszabbítás történt. Maradt tehát néhány nap a hatalmas ívű elképzelések részletes kidolgozására, és a pályázat sokezer feltételének való megfelelésre.
     A másik kérdéskör, hogy szükséges felülvizsgálni a város rendezési tervét, és abban hosszútávú városfejlesztési elképzeléseket helyi törvény erejére emelni.  Ez a folyamat legalább 2-3 év, tehát akkor érdemes lett volna a vitával megvárni, hogy a képviselő-tetület - határozatban - milyen átgondolt, és már egyeztetett terveket bocsát vitára. Ilyen tervek nem voltak. Vázlatok igen, de erről később.

Miről volt szó konkrétan?
    Némi cinizmussal mondhatnám, hogy konkrétan semmiről. És ez így is van. Ahogy megfogalmazódott, a jelenlévők véleményére voltak kíváncsiak. Mezőfi Zoltán polgármester köszöntőjében - szokásos fordulattal élve - átadta a szót a jelenlévő szakembereknek. Kétségtelen, hogy a jelenlévők kiváló szakemberek településfejlesztési kérdéseben, csak éppen alig kaptak érdemleges információkat városunkról, ami aztán már majdnem vicces helyzetelemzésre vezetett, és ennek követketében hibás megoldások kidolgozására.
     Majd Dr. Nagy József és munkatársai adtak tájékoztatást a városfejlesztési kérdések mószertanáról, és a megoldáskeresések lehetséges útjairól. Nekem túl általánosnak tűnt - nem csoda, hiszen érdemleges adatokkal nem rendelkeztek. Kétségtelen, hogy a vetitettképes prezentációk bármely városra igazak, így Rétságra is, de csak mint egy nagyobb munka és egy pályázati anyag előmunkálatának része.
    Az elemzésben például két lényeges információra támaszkodtak. 1. Rétság gazdasági tejesítőképessége alacsony. 2. A város idegenforgalmi értékekben gazdag, amelyek kihasználatlanok. Ezekre alapultak a legfontosabb tervek.
     Nos Rétság gazdasági potenciálja - a HVG cikke szeint is - országosan kimagasló. Nagyobb az adóerőképességünk, mint a Rózsadombnak. Olyannyira, hogy a magas adóbevétel miatt is elvon a központi költségvetés. Itt az lehet a cél, hogy a kétségtelenül jó bevételt ésszerűen és jól felhasználni. Ugyancsak ide tartozik, hogy Rétság gazdasági potenciálja miatt kistérségünket törölték a hátrányos helyzetű területek listájáról, ami eleve több pályázatból való kimaradást eredményez.
    A másik félrevezető információ az idegenforgalmi vonzerő. Tény, hogy a környék ilyenekben gazdag, de konktétan a városban az egyszem Haranglábon kívül semmit nem tudnánk megmutatni a látványosságra vágyó turistának. Erre pedig nem lehet idegenforgalmi iparágat fejleszteni.

Mi volt az értelme?
     Jómagam is megfogalmaztam, hogy szükségesek ilyenféle fórumok, ahol a lakosság véleményére ténylegesen számítanak, bevonják őket a tervezés folyamatába. Kár, hogy hat év óta ez az első ilyen alkalom. A pályázatírással megbízott cég pedig elengedhetetlennek tartja ezt a fajta párbeszédet az egész munkafolyamatban. Véleményem szerint ez a folyamat legalább 2 éves munkát jelent és így alkalmatlan arra, hogy kiérlelt pályázat szülessen. De a hosszútávú tervek munkálatainak elkezdéséhez is szükséges a folyamatos párbeszéd. Már csak azért is, mert szükséges a rendezési terv felülvizsgálata, a teljes városrendezés megtervezése. Ez pedig csak a lakosság és a vállalkozások, civil szervezetek és az intézmények bevonásával lehetséges.

Néhány furcsaság
    A helyszínen kifüggesztésre került egy rajz a városközpont lehetséges főteréről. (Itt alább is látható a vázlat egy része.) Ha nem látják ezen az áll, hogy a művelődési központot - a város szinte egyetlen karakteres épületét - le kell bontani, helyén parkot és viacoloros - üres - főteret csinálni. Bár az ötletet felvető többször hangsúlyozta, hogy ez egy lehetséges elképzelés, amiben nincs semilyen döntés, de azért megvitatásra ajánlja. A terv része az örökké száraz patak felbontása, és a tér közepén való átvezetése. Mellette sétány. Azt, hogy a sétány melett lakók hogyan közelíthetik meg lakásaikat és garázsukat, no meg a tér hátsó sarkában lévő Autósboltot, hát erre nem gonoltak. Meg arra sem, mitől is lenne ez főtér, ha éppen annak leglényegesebb elemét az állandó nyüzsgést adó kulturális és rendezvényi tér együttest innen száműznék. És arra sem, hogy mitől lesz szép a kibontott száraz árok, ha olyan "gondozottan" lesz gazos, mint ahol nincs lefedve. Abból inkább nem kérünk.
    Nincs mód részletezni, miből és hogyan is lenne jó pár százmillió forint egy újabb művház létesítésére, még akkor is ha az a laktanya egyik épületének felújításával lenne kivitelezve.
    Mit gondolnak, mi még az, amit lebontani olyan ügybuzgón terveznének a város vezetői? Aki arra tippelt, hogy a sportpályát és a 'Faházat", nyert! Inkább az egész Kreszpark helyére megálmodnak egy ma már miliárdos tanuszodát - mit tanuszodát, akkor már legyen rendes, nagy - csak éppen a faházat valahogyan el lehessen söpörni a tájképről. Arról persze a javaslattevők nem beszéltek, mit szólnának a Kreszpark kürül a kifejezetten csendes környék miatt építkezők, ha előttük naponta többszáz autó, meg parkoló - a zöldterület helyett - nyüzsögne az uszoda használatához. És hogy milyen egyéb gondokat vetne ez fel a környék közbiztonságában, közlekedésében?

Előbb felújítani, aztán lebontani
    Ez mindenek a teteje. Mivel két tervezés fut párhuzamosan, az egyikben - amit egy jó héten belül be kell nyújtani - a művelődési központot felújítani tervezik, majd a másikban lebontani. Ez már több mint vicces! Pontosan mutatja azt a koncepciótlanságot, ami jellemzi a városvezetést. Fogalmuk sincs mit is kellene csinálni,  mikor, miből, és milyen városi célok étdekében.

Ki kérte ezeket a módosításkat?
    Az egyk jelenlévő meg is kérdezte, hogy mely vállakozóktól, szervezetektől beszerzett információra épülnek ezen nagyívű tervek. A válasz néma csend. Mint kiderült nem megnevezhető, hogy a tervezőkkel ki s miről tárgyalt - a testület által el sem fogadott - elképzelések szerint. Azt lehetett leszürni ilyen dokumnentumok és előkészítő viták híjján, hogy valaki - mondjuk a polgármester - osztotta meg rózsaszín felhőkbe illő  egyéni elképzeléseit a tervezőkkel, hogy azok aztán a város pénzén tervezzenek valamit. Ez aztán jó lesz lázas munka látszatát kelteni mindenkinek, aki kételkedik abban, hogy vezetőink komolyan dolgoznak.

Legyen pályázat, vagy sem?
     Volt aki hozzászólásom után megkérdezte, hogy én azt szeretném, ha a város nem pályázna? Nem kéremszépen! Én mindig is azt képviseltem, hogy minden lehetséges pénzre pályázni kell. De az a lényeg, hogy ennek csak akkor van értelme, ha azt komoly előkészítés és alapos munka előzi meg. No meg az is előírás, hogy a pályázat miden részlete a rendezési terven alapulva, megtervezett dokumentumokkal alátámasztott legyen. Komolytalan, kidolgozatlan és a kiírástól lényegében eltérő pályázat nemcsak hogy értelmetlen, hanem még a pályázatbírálók előtt teszi komolytalanná a várost, ami később okozhat csalódást, és károkat.

További szép tervek ...
    Voltak persze most is. Hogy a teljes városközpont kerüljön fel a laktanyába, sőt erről még a jelenlévők egy rész - nem tudva kit és miért képviselnek - szavaztak is. Ugyanilyen éretlen felvetés a Buszpályudvar a Kossuth utcában. No nem mintha ezek nem lennének reális alternatívák, hanem mert ilyen tervek megvalósítsához a pénz hiányán kívül a két hét sem elég. No meg miért is legyen a buszpályaudvar a Kossuth utcában, ha a vároközpont  - hivatalostól, művelődési házastól, mindenestől - elköltözne. No éppen ezek a kérdések azok, amelyek rámutattak, hogy a városvezetés nem képes rendszerbe foglalva átgondolni mi is legyen Rérsággal.

Az út kezdetén
    Ami a tudósító számára szimpatikus volt, hogy a tervezéssel megbízott cég képviselői kellő empátiával fogadtak minden felvetést, és átgondolásra érdemesnek találták. Ez elég szokatlan kisvárosunkban, mert itt mostanság csak a hatalmon lévőknek lehetett véleménye, másokat lenézve, megszégyenítve zártak ki minden vitából. Ha tehát a miskolci tervező csapat kapna hosszabb megbízást, reménykedhetünk abban, hogy nem egyéni érdekek keresztüleröltetésére való csupán a város jövőbeli terve.
     Sok másról is eset szó a majd négyórás eszmecserén - és az eszmecsere szó ezennel hangsúlyozandó - amit itt már nincs mód részletezni. A tényszerű hűség kedvéért csupán megemlítem, hogy a laktanya hasznosításáról, Pusztaszántóról. a közlekedésről és a belső utakról, a Börzsöny áruház oldalának lehetséges átalakitásáról is esett szó.