HANGADÓ
2006. MÁJUS 

Egy sikeres rétsági pályázat

A jó pedagógus többek közt arról ismerhető fel, hogy nem csupán arra törekszik, hogy mind jobban megismerje környező világunkat, hanem arról is, hogy a megszerzett tudását mások épülésére is közreadja, hasznosítja. Ilyen embernek tarthatjuk városunkban Horváthné Moldvay Ilonát, aki rendszeresen öregbíti szakmai publikációval a rétsági pedagógusok jó hírnevét. 
     A Magyar Pedagógia Társaság Nógrád Megyei tagozata kiírt egy a megye pedagógusai részére egy pályázatot, ami két részből áll: egy alkotói és egy szakmai innovációs pályázat. Ez utóbbin elért szakmai sikere kapcsán érdeklődtünk a részletekről.
     - A szegedi egyetemen kidolgoztam egy kérdőívet, ami az integrált neveléssel kapcsolatban méri a tantestületek hozzáállását. Ezzel a kérdőívvel mértem már budapesti és Nógrád megyei iskolákat is. Feldolgozásuk eredményeként született egy dolgozat, amelynek egy rövidített változatát nyújtottam be az innovációs pályázatra. A módszer új szemlélettel közelíti meg és mérhetővé teszi az integrációt segítő törekvést, s ugyanakkor nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a fenntartó jól döntsön, fel tudja mérni, hogy miben kell és érdemes segíteni  azokat a nevelőtestületeket, amelyek felvállalják ezeket a nehéz feladatokat.
     - Mi volt a dolgozat címe és milyen eredményt hozott haza Rétságra?
     - A pályázat címe: A tantestületek attitűdjének vizsgálata az integrált neveléssel kapcsolatban. Negyvenkilenc pályázat érkezett be a felhívásra, s hogy elkerüljék az elfogultságnak a látszatát is, országosa szakemberek adták ki feladatul az elbírálást. A zsűri végül is harmadik díjat ítélt meg a pályamunkára.
     - Néhány szót szólhatnánk az integrált nevelés lényegéről.
     - Meggyőződésem szerint az integrált nevelés az, ami minden gyereknek hasznára válik. Bár nem minden gyermek integrálható, de akik azonban alkalmasak erre, azoknak szükséges ez a módszer. Az ép gyermek is megtanulja általa, hogy miként segítse sérült társait, felfigyeljen értékeire, és a sérült gyermek is fel tudja mérni, hogy mik a lehetőségei és korlátai is. Egy példával szemléletesen be lehet mutatni a módszer lényegét: az egyik általam vizsgált intézményben volt egy hat éves kislány, aki az iskolából hazamenve azt újságolta örömmel az édesanyjának, hogy van egy olyan osztálytársa, aki olyan ügyes, hogy még a lábujjával is le tudta festeni az arcát. Később derült, hogy a kislány kezei sérültek voltak. Ha ilyen szemléletben nő föl egy gyermek, akkor számára nem lesz kérdés, hogy a zebrán átsegítsen-e egy tolókocsis embert.
     Gratulálunk Horváthné Moldvay Ilonának a szép szakmai sikerhez, az érdeklődők figyelmét pedig felhívjuk arra, hogy a dolgozat egy példánya mindenki épülésére olvasható a rétsági könyvtárban.

V.J.
 
www.retsag.hu
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-