Bevezető kommentárunk itt olvasható >>>

 

	Napirend előtt: Előterjesztés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester Az előterjesztés időben nem készült el és nem került benyújtásra Beszámoló a két ülés közt eltelt időszak fontosabb eseményeiről, az önkrományzat érdekében végzett munkáról Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester Az előterjesztés időben nem készült el és nem került benyújtásra
1./	A 2009. évi költségvetés Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester      Az előterjesztés és rendelet tervezete innen letölthető >>>      Az 1-es mellékletek és a 4-es sz. melléklet >>>      Kommentárunk itt olvaható >>>      Valami, ami csak úgy ki lett küldve, de minek? >>>
2./	Általános Iskola Intézményfenntartó Társulás 2009. évi költségvetése Előterjesztő: Mezőfa Zoltán polgármester      Az előterjesztés és a táblázatok innen letölthetők >>>      Kommentárunk itt olvaható >>>
3./	Nyugdíjasklubok 2009. évi támogatása  Előterjesztő: Gál Gábor a MOS Bizottság Elnöke      Az előterjesztés innen letölthető >>>      Kommentárunk itt olvaható >>>
4./	Az ALS'96 Kft-vel kötött együttműködési szerződés meghosszabbítása  Előterjesztő: Meződ Zoltán polgármester      Az előterjesztés és mellékletei innen letölthetők >>>      Kommentárunk itt olvasható >>>
5./	Egyebek
	Zárt ülésen: Pro Urbe, Díszpolgári Cím és Vállalkozók a városért elsimerés adományozás Előterjesztő: Gál Gábor a MOS Bizottság Elnöke

Bevezetés érdemben
     Előzetesen úgy tűnik semmi változás. A polgármester a számára előírt pársoros napirendeket - Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról és arról mit is tett a két ülés között - ugyancsak nem készítette el. Pedig azt mesélik a városban, hogy éppen ilyen és hasonlóan súlyos mulasztásokért a legutóbbi testületi ülésen fegyelmi eljárás indult ellene. No ezt csak beszéliuk, de hogy igaz vagy nem azon nem változtat, hogy ha már a nyilvános ülésen is - hogy szelíden fogalmazzak - sok kritikát kapott, akkor illene valamennyire alkalmazkodni a testület elvárásaihoz, és a törvényi előírásokhoz. Úgy tűnik viszont, hogy minden hiába. Szép szó, fegyelmi, itt semmi sem számít. Csak a cinizmus van, hogy teljesen mindegy ki mit beszél, akkor se csinálja meg ami a kötelessége.
     A többi jogos észrevételt már oly sokszor leírtuk, itt nem ismételnénk meg
     Az azért figyelemreméltó, hogy a bizottsági ülséek olyan lehetetlenül egymásraszervezettek, hogy aki szeretne sem tudna résztvenni rajta. De azért vegyük észre, hogy a zárt ülésen tárgyalandó kitüntetések ügyébe a Pénzügyi Bizottság is bele akarja ütni az orrát. Pedig ahhoz semmi köze! Ugyanis az SZMSZ szerint az a MOS bizottság határköre, és mivel zárt ülésről van szó a MOS bizottság tagjain - + polgármester, jegyző - kívül senki nem lehet ott. Még a pénzügyi bizottság képviselő, de pláne nem a külsős tagjai. Illene néha beleolvasni azon szabályokba amit saját maguknak szavaztak meg, csak soha nem tartják be.
     Az aranyos, hogy a bizottság hivatalos elérhetőségeiként (Rákóczi út 20 számra) az elnök hivatalosként a saját telefonszámát és e-mail címét adja meg. Lehetne figyelmesség is, de ez pongyolaság. A távolmaradást a jegyzőhöz kell bejelenteni, annak címe pedig ismert. Ez a rend. Aztán valaki mondja már meg ennek a fiúnak, hogy azért mert ő olyan nagy ember lett Rétságon, még a helyesírási szabályzatot nem igazította ehhez a sokak számára nem örvendetes tényhez a Magyar Tudományos Akadémia. Ugyanis azt hogy a "bizottság elnöke" nem kell, és nem szabad nagybetűvel írni. Mégis következetesen így emeli magát mások, akár a polgármester fölé is, mert az kisbetűvel van írva, ahogyan kell. Aztán megmondhatnák neki, hogy ha nincs pénze egy helyesírási szabályzatra, vagy annyira spórolnak, hogy a hivatalnak sincs pár száz forintja - erre - akkor az interneten is megnézhető. Például itt >>>

Nehéz úgy költségvetést tervezni, hogy a képviselő-testület és a város vezetése semmiben nem tud megegyezni, konszenzusra jutni, és egyáltalán nincs fogalmuk, eszik vagy isszák a koncepciózus, minden szempontot mérlegelő költségvetéskészítést.
      Merthogy korábban is többször elemeztük, hogy a városnak semmiféle koncepciója nincs. Sem ciklusprogramja, sem törvényben előírt gazdasági programja, de még csak költségvetési koncepciója sem. Ezt pedig ugyancsak kötelező beterjeszteni, ami meg is történt, de az üres szócséplésen kívül semire nem jutottak. Többszöri nekifutásra sem sikeredett valamiben megállapodni, mit is akarnak a városnak, miből és hogyan. Mentek a pufogtatások, a fenyegetések, az osztogatások. Sajnos vagy nem, de nem csoda, ha a testület egyszer sem volt hajlandó megszavazni azt a nagy semmit, amit költségvetési koncepció címén akartak vele lenyeletni, és hosszú órákon keresztül rágták a semmit. Így aztán nemigen lehet tudni, milyen irányelvek mozgatták azt, aki a tervet elkészítette.
      Itt jegyzem meg, hogy az anyag mellékleteiből csak az 1-est és 4-est teszem fel, bár van bőségesen. Egyrészt a sajnálatos késedelem miatt nincs rá idő, de ennél fontosabb, hogy mire a testület elé kerül úgyis érvényét veszíti minden sora. Akkor meg minek.

Könyvvizsgálatról
     Sehol egyetlen szó a könyvvizsgálói jelentésről. Pedig ez kötelező, ennélkül nem fogadható el a költségvetés. Ja hogy nem is azért tűzik napirendre, hogy az el is legyen fogadva? Ezt azért nem tudtuk. Mert a jelentést a testület tagjainak ugyanúgy ki kell küldeni és az abban lévő szakmai érveket is mérlegelve dönteni. Az nem elég - még ha úgy is lenne - hogy majd az ülésen mond egy könyvvizsgáló pár szót. Így aztán ez a fajta törvényességi, szabályossági ellenőrzés is elmaradt.

Érdemben
     A tavalyi  és idei részletes költségvetés összehasonlító elemzése kissé nehézkes, mivel a rétsag.hu-n  csak a rendelet szövege szerepel, de az abban hivatkozott mellékletek  nem kerültek közzétételre és jegyzőkönyvben sem szerepelnek.  Ez olyan, mintha  a költségvetési törvényben jóváhagyott mellékleteket, többek között az önkormányzatokat érintő 3.  4. 5. 6. 8. számú mellékletét nem jelentetnék meg.  A retsag.net-n szerencsére  megtalálható a teljes rendelet. 
     A táblázatok szerkezete két kivétellel megfelel  az Áht. előírásainak.  Hiányzik  az egyes tevékenységek  teljes  költségének  - közvetlen kiadás + közvetett költség – kimutatása  (korábban ez a 4. számú melléklet volt, ami szakfeladatonként tartalmazta a műszaki csoport, konyha,  gépjármű üzemeltetés  költségét.)   A közvetett költségek felosztása  szükséges, mert csak így  állapítható  meg a feladatellátás teljes költsége. 
     A tételes költségvetési kiadások végén  megtalálható a költség felosztás- igaz ez  sem pontos - de ezeket  szakfeladatonként  a közvetlen kiadásokkal együtt nem mutatták ki, melynek  több következménye lehet.  Nem pontos, mert a műszaki csoport  költség felosztásánál nem vették figyelembe az  erre jutó gépjármű költséget – 27 eFt- , illetve a konyha költség felosztásánál nem vették figyelembe a műszaki csoport  erre jutó költségét – 349 eFt + a gépjármű üzemeltetés 27 eFt-os költségének arányosított részét- .  Nem pontos azért sem, mert 2008-ban már megszűnt a 751768  iskolai  és óvodai intézményi vagyon üzemeltetés szakfeladat, de  a műszaki csoport és gépjármű üzemeltetés  költségfelosztásánál is ezt a szakfeladatot nevesítik az iskola, illetve óvoda  helyett. 
A közvetett költségek fel nem  osztása miatt fordul elő, hogy a  3. számú táblázatban kimutatott iskolai  kiadások köszönő viszonyban sincsenek  az intézményfenntartó társulásnál kimutatott  költségekkel.  A résági önkormányzat költségvetésében szereplő,  rendelettel jóváhagyott  szakfeladatok előirányzata nem térhet el az  intézményfenntartó társulás jóváhagyott költségvetésétől. 
     Csak a 3. számú mellékletben szerepelnek  szakfeladatos kiadások.  Az iskolai ellátás itt ( iskola, tagiskola, sajátos nevelési ) összesen 147.607 eFt, az intézményfenntartó társulás anyagában  149.509 eFt.  Az 1.902 eFt  különbség  közvetett költség , ami nem tudni miből jött ki. Ugyanis az elemi költségvetés végén  lévő már jelzett felosztás szerint  műszaki csoportból 1.441 e Ft,  gépjármű üzemeltetésből 55 eF  kerülne ide, de ez csak 1.496 eFt, a 457 eFt különbözet  nem tudni miből származik. 
     Iskolai  étkezésként a 3. számú melléklet 1.020 eFt-ot  tartalmaz ( ez csak a befizetendő áfa) , az erre jutó közvetett költség ( élelmiszer,  konyha rezsi ) nem  kerül jóváhagyásra felosztás hiányában, de az intézményfenntartó társulás költségvetésében   18.330 eFt szerepel. 
     A  költségfelosztás  hiánya  megkérdőjelezi  a szociális étkeztetés  költségének kimutatását, illetve  a szolgáltatás térítési díjának  tervezett összegét is vitathatóvá teszi.  A szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 115 §-a  alapján  a személyes gondoskodás körébe  tartozó ellátások intézményi térítési díját  a szolgáltatás önköltsége és a normatív  állami hozzájárulás  különbözeteként  kell már megállapítani.  Ha a kv. törvény differenciált támogatást  állapít meg,  az intézményi térítési díjat is kategóriánként kell megállapítani.  Önköltségként a szolgáltatás kapcsán felmerült  ráfordításként  az   éves költségvetési beszámoló 21 űrlap  01-07  sorában szereplő   költséget kell alapul venni. Ha nincs  közvetett költség, mi kerül kimutatásra, a 3. mellékletben  szereplő 772 eFt áfa befizetés és támogatás?  A szociális étkezésből tervezett bevétel  azért is megkérdőjelezhető, mert erre a célra   az 5. számú melléklet szerint 2.331 eFt normatív támogatás van,   míg kiadásként   772 eFt + ( mellékletben ki nem mutatott ) 2.542 eFt konyhai költség összesen  3.314 eFt.   Legjobb esetben is csak  a kettő különbözete, maximum   983 eFt  lehetne a szociális étkezésért beszedhető bevétel és nem a  tervezett  1.458 eFt. 
     A mostani kv. javaslatban  a 4. számú melléklete   a . 8. számúhoz hasonlóan  a bevételeket és kiadásokat  valamint  ezek különbözetét tartalmazza, de nem  teljes, mivel  a központi támogatásokat nem  bontja meg.  Elegendő lenne  egy táblázatban, de pontosan  kimutatni a bevételeket, kiadásokat és az önkormányzati támogatást. Az 5. számú mellékletben feladatonként  szerepel a központi támogatás,  ezek összegét kellett volna  szakfeladatonként beírni  - egyébként  az oszlop erre rendelkezésre áll -   és egyből értékelhető lenne, hogy mely feladatot, milyen arányban  fedez  az állam, illetve egyes feladatokhoz mennyit tesz hozzá  az önkormányzat.   A központi támogatás  feltüntetésének hiányában  úgy tűnik, hogy pl.  az óvodai ellátáshoz  39.691 eFt-ot tesz  az önkormányzat,  holott az 5. számú mellékletben e jogcímen feltűntetett 25.224 eFt központi támogatás figyelembe vételével csak 14.367 eFt-ot,  vagy iskolánál  a kimutatott 177.995 eFt helyett” csak” 101.172 eFt-ot . Egyébként  2008. évben  az iskola  önkormányzati támogatása  terv szinten 65.929 eFt volt csak. A 35.243 eFt  növekményt  a konyhai  költség felosztásának hiánya 18.332 eFt –tal csökkenti,  így a tényleges növekmény 16.911 eFt. 
     Érdemi részt ugyan nem befolyásolja, de legyünk pontosak. Az 5. számú mellékletben   az eltérő  közoktatási normatíváknál a jelölés nem jó. A  2008. évi költségvetési törvény  alapján megállapított  normatívák  2009. évben 8 hónapra járnak,  a 2009. évi költségvetési törvény  alapján megállapítottak  járnak 4 hónapra.  A számítás  végösszege  már jó. Egyébként  a táblázatban szereplő  közoktatási  normatívák esetében a  „mutatószám” és „támogatás  mértéke”  tartalma is eltér a költségvetési törvény 3. számú mellékletében szereplőtől.  Célszerű lett volna  az óvodai és iskola létszámok  mellett egy oszlopban feltüntetni  a számított mutatót,  és a költségvetési törvény szerinti  normatív támogatás mértékét, de ennek hiánya  a teljes támogatás összegét nem befolyásolja. ( Egyébként  az önkormányzat által  jelentett létszámok alapján a központilag számított mutatót, a kv. törvény szerinti  fajlagos támogatást  és összes normatív támogatást tartalmazó értesítést a hivatal a MÁK-tól megkapta) 
     Sem az iskola, sem az óvoda  költségvetésében  nem  található az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat  által biztosított  - logopédiai és gyógy-testnevelés -  ellátásáért  megállapodás alapján  fizetendő  összeg. Rétságról   2009. évben  kb. 53 fő logopédiai, 52 fő, gyógytestnevelésben  részesülő óvodás, iskolás van.  Az 1 főre jutó – kistérségi kv. javaslatban tervezett – hozzájárulás 19. 672 Ft,  összesen  2.066 eFt, melyet ütemezni kellene, de ez befolyásolja az iskolai  költségvetést, és  az intézményfenntartó társulás költségvetését is.  A megállapodás egyébként 2008. május 8-án kerül aláírásra. 
     Az intézményfenntartó társulásba bejáró iskolásként 2008. októberi  mutatóként ( 8 hónapra számítható)  65 fő szerepel, de   az intézményfenntartó  társulás költségvetési előterjesztése azt tartalmazza, hogy jelenleg Bánkról és Tolmácsról  összesen 45 fő jár be.  A  20 főre  ( mutató 13 fő)  jutó 585000 Ft-ról  az áprilisi  mutatószám felméréskor  le kellene mondani kamatmentesen, de ez további bevételi kiesést fog jelenteni.  A 2009. évre ( 4 hónapra ) becsült bejárók száma reálisnak tűnik. 
     Érdekes az igazgatási költségek ilyen arányú emelkedése, de minden szentnek maga felé hajlik a keze. A bérelőirányzat  tavaly 73.512 eFt volt, - 668 eFt-tal kevesebb az ideitől -   holott  ez évben nem kell  már számolni a  2008. évi  költségvetésben  tervezett 2 fő  felmentési idejével,  végkielégítésével sem.  Helyettesítési díj tervezése  az igazgatásnál nem értelmezhető. Tartós távollét esetén  a távollévő dolgozó bérének egy része munkáltatói döntés alapján  helyettesítésre felhasználható, de ez nem eredményez többlet kiadást.   Helyettesítés címén  előirányzat engedélyezés  éppen ezért soha sem volt. 
     Önkormányzati intézményellátó  szolgálaton idén  is tervezik az akadálymentesítési pályázat önrészét, a kivitelezés már lezárult, miért nem lett tavaly kifizetve az önrész? Ugyanezen a szakfeladaton  tavaly is szerepelt az ideivel azonos mértékben  irodák festése, padlócsere címen ( áfá-val)  720 eFt, amit tavaly  kiegészítettek még kb. 1 millióval,  akkor most mire kell ugyanaz az  összeg. 
    Az iskola bérelőirányzata is érdekes, mert tavaly itt is több dolgozó felmentési illetménye szerepelt,  de idén ezzel nem számolnak, sőt létszám emelést ütemeznek.    A túlóra  megalapozottsága az iskolánál és napközinél a tantárgyfelosztás alapján  lenne követhető. 
     Az 1.  és 2. számú  táblában kimutatott bevételek   nem egyeznek a részletes költségvetés adataival.  A háziorvosi szolgálatra az  OEP. 9.217 eFt,  fogorvosi ellátásra 6554 eFt, védőnői szolgálatra  6480 eFt, anya és gy. Védelemre  217 eFT-ot, összesen 23.038 eFt-ot ad, de az 1. számú mellékletben 40.010 eFt szerepel.     A községek által ügyeletre  fizetett - 33 Ft/fő/hó- 7.354 eFt  OEP-től  átvettként van kimutatva, illetve  a kiegészítő alapellátás  10.189 eFt-os  működési bevétele is  - 1. mellékletben – OEP-től , - 2. sz, mellékletben  működésre átvettként van kimutatva.   Amennyiben  kicsit is vizsgálják, hogy a működési bevétel   a tavalyihoz képest  miért csökken  több mint 6 millióval, az OEP-től átvett miért emelkedik  közel 17 millióval,   kiugorhatott volna, hogy  a működési bevételként  tervezett  10.189 eFt  tévesen OEP-től átvettként  került kimutatásra. 
     A 13. havi  illetményekre  ( 180.000 Ft havi bérig a teljes összegű,  az felettinél havi 15.000 Ft, éves szinten összesen 180.000 Ft)  a részletes költségvetésben  szakfeladatonként   járulékokkal együtt összesen  20.616 eFt van tervezve, de bevételként csak 18.717 eFt,  a különbözet 1.899 eFt. Információnk szerint a teljes  juttatást központi támogatás fedezi.
     A  szennyvízprogram  megvalósításhoz  ingatlanonként  2003. évben  megállapított 50.000 Ft-os lakossági hozzájárulás  megfizetésére   sokat 62 hónapra lakástakarék pénztári szerződést kötöttek. A futamidő  tavaly lejárt, idén esedékes a pénz önkormányzat  részére történő átutalása, de  a költségvetés  ezzel nem számol.  Annak idején 352  szerződés került megkötésre,  amiből  kb. 70-en  a szerződés felbontásával már készpénzben fizettek.  A  részleteket nem fizetők figyelembevételével  is  minimum 200-220 szerződésre befizetett díj  kb. 10-11 millió Ft idén jelentkezik  önkormányzati bevételként, ami nem szerepel várható bevételként. 

A valamiről
     Nemigen érthető, miért iserölködnek újra meg újra. Nevezetesen a képviselőknek ismételten kiküldöttek papírokat okmányiroda, meg műszaki csoport vonatkozásában, amit már a testület nem tudom hanyadszorra leszavazott. Legutóbb is egyedül a polgármester emelte kezét a saját előterjesztésére. De ha már van, akkor miért is nincs sehol sem napirenden. A költségvetésnek meg nem része, mert akkor azt nem külön kiadni, hanem logikusan beépíteni kellene. Ez  nem történt meg, egyébként meg köszönő viszonyban sincs semmivel. Akkor pedig minek a porhintés és a papírpocsékolás.

Minden évben kötelező tennivaló, hiszen az iskola társulásban működik, közösen másik két település önkormányzatával. Így a működés tervezése is közös feladat.
      No itt vannak a gondok. Egyrészt ezen dokumentumnak a költségvetésen kellene alapulnia, másrészt magának az iskolai költségvetésbe is beleszólása van a társult önkormányzatoknak. Nem úgy van ám - ha már egyszer társak - hogy majd egyesek benyögik, hogy nem kell annyi pedagógus meg egyéb. Hanem bizony a szomszéd településekkel ezt az okmányt megtárgyalni, egyeztetni, jóváhagyatni kell, és csak annak alapján hagyható jóvá Rétságon.
      Ez a gondolatmenet szép, csak éppen egyetlen - de lényeges - szépséghibája van a dolognak. Nevezetesen, hogy Tolmács és Bánk polgármestere nemhogy időben, de sehogyan sem kapta meg azt, amibe neki is beleszólása lenne, és véleménye nélkül nincs miről beszélni, sőt a testületeknek eleve tárygalni és jóváhagyni kellene. Csak úgy lép érvénybe. S ha már így van, akkor Rétságon már a társtestületek véleményével együtt kellene pontosítani. Nemde?

Szép és nemes dolog, hogy a város költ a civil szervezeteire. Legalábbis azokra, amelyeket politikai értelemben fontosnak tart, és hát szerte az országban a nyugdíjasok egy jelentős szavazóbázis, amelyre minden - helyi és országos - rezsim indíttatva érzi magát, hogy költsön.
     Ezzel nem is lenne semmi baj, ha valamiféle irányelv alapján és más civil szervezetekkel együttesen lehetne a forrásokat igazságosan és célszerűen elosztani. Különben csak a város pénzén való népszerűsködés lesz belőle. Merthogy más civil szervezetek részére lenne az úgynevezett kulturális alap, amelyre pályázati alapon, mindenféle papírok melléklésével lehet igényt benyújtani, és az amúgy majd tíz szervezet sok szép programjára összesen volt eddig 300 ezer forint. Most a két klub együtt kap ennél többet. No nem azt mondom, hogy ezt kellene csökkenteni, hanem hogy a másikat is megfelelő módon emelni, ha már olyan sok a pénz. No meg azt is fel lehet vetni, minek alapján történik itt az osztozkodás. Van e valamiféle pályázat - amit másoktól megkívánnak - vagy igény a testület előtt. Nincs. Így aztán lehet a TV előtt népszerűsködni, hogy mennyire szivükön viselik a ezen klubok igényeit. A többi meg nem olyan érdekes, azoknak majd megmondják, hogy elfogyott a pénz, akkor is ha precíz költségvetést és kérvényt adnak be.
      Nem vitás, a klubok jól dolgoznak, szükségük van a támogatásra, meg is érdemlik. Csak az a baj, hogy mindezt úgy kellene részükre biztosítani, hogy ne keltsen felesleges felhangokat, ellenérzéseket a választókban, és más szervezetek tagjaiban, képviselőiben.

Előre lehetett tudni, hogy a hivatkozott szerződés - amely honlapunkon kommentárral együtt megtalálható, bár máshová nem tették ki - eleve azért köttetett, hogy álságos módon legyen valami, amit nem kell betartani. No most ez bekövetkezett. Időben senki nem figyelt arra mit is engedett meg a testület, és mit írt alá a polgármester. Aláírta és kész, annyira nem figyelt, hogy a döntés be legyen jegyezve a Földhivatalnál. A közölt alternatívák nem valóságosak. Lejárt a szerződés, nem teljesült, más lehetőség nincs, hiszen akkor bárki, bármely szerződést is vehet félvállról. Na persze Rétságon ha haver, meg is teheti. nem kellene ennyire kilógatni a ló lábát, amert annélkül is kilátszik.