|
|
|
|
|
 |
|
|
|
Újra divatba jött a rendkívüli
Miről van szó konkrétan?
Mi indokolja a rendkívüliséget? Igazából semmi. Egyik napirend sem olyan, ami váratlanul jött, amire sebtiben azonnali döntést igénylő módon külön ülést kellene kijelölni. Különösen akkor, amikor ezen a héten lesz testületi ülés. Miért is nem lehetett akkor tárgyalni ezekről az ügyekről, vagy éppen az előzőn megtárgyalni a tennivalókat? Hát bizony alapos okból feltételezhető, hogy ez az egész ismét a nyilvánosság kizárását célozza. Tovább szinezi a képet, hogy a munkatervben 27. csütörtökre tervezett ülést időpontját a polgármester egy félrevezető hamis állítással 28-ra rakatta el, amit a testület akkor meg is szavazott. Mert a félrevezető mondat az volt, hogy a költségvetési koncepció előkészítéséhez minden nap számít, nem lesznek meg a központi irányszámok, ezért legyen idő gőzerővel dolgozni, és csütörtök helyett pénteken tarthassák az ülést. Ugyan kérem! A testületi anyagokat akár csütörtökön van az ülés, akár pénteken előző hét péntekjén akkor is ki kell küldeni. (valamit ki is küldtek, az irányszámok pedig meg voltak.) Mit ért hát el vele? nyert időt? Semmit nem ért és semmi időt nem nyert. Alaposan feltételezhető, hogy a köz ügyei helyett vagy neki, vagy a jegyzőnek valami magánügy miatt fontos a csütörtöki nap szabaddá tétele, és ezért kellett ilyen álságosan félrevezetni a képviselőket. Mert a vezetőknek ez az egyik legfontosabb kötelezettsége, amiért a fizetésüket kapják. Különben is milyen alapon teszik tönkre a képviselők Búcsú előtti estéjét, ami már majdnem ünnepnap ilyen vendégvárás és készülődés közepette. No de kéremszépen! Amikor ilyen javaslatok kipattannak valaki agyából, nem szokott gondolkoddni, vagy egyeztetni? Amikor ezt bedobta, nem nézte meg, hogy miket kell tárgyalni. Mert az igaz, hogy a Bursa Hungarica pályázat elbírálását 30-ig el kell végezni, és az illetékes főhatóságnak december 2-ig beküldeni. De ezt akkor nem tudta? Kinek kellett volna tudni, hogy emiatt ne halasszon, és akkor valaki figyelmetlensége miatt egy helyett két ülést kell tartani? Az határidő egyébként pénteki döntésnél is tartható. Az SzMSz, és a konkrét probléma nem először merül fel. Olyannyira nem hogy többször is konkrét javalta hangzott el az SzMSz módosítására - talán még határozat is született róla -, csak éppen akkor nem voltak hajlandók előterjesztést készíteni. Pedig biztosan lehetett tudni, hogy a bizottságok rövidesen beborulnak, és azokkal valamit tenni kell. Ez már szinte minden ülésen téma volt. Na még az is lehet, hogy minderről zárt ülésen akarnak tárgyalgatni, de mivel a törvény ezt nem engedi meg, nagyobb nyilvánosság előtt nem merik felvállalni a nyilvánvaló félrevezetést. Mert már volt rá példa, hogy az SzMSz módosítását személyi kérdésnek tituálva kizárták a nyilvánosságot, pedig egy rendeletmódosításnál ez eleve kizárt. Nincs olyan, hogy rendeletmódosítást zárt ülésen lehetne tárgyalni. És a Bursa sem személyi ügy. Azt a legnyagyobb nyilvánosság előtt kell tárgyalni, és a kedvezményezettek nevét nyilvánosságra is kell hozni. Ez nem segély és nem hatósági üyg, hanem ösztöndíj, ami nem ugyanaz. Erről sem lehetne hát zárt ülés. No akkor eljátszuk, hogy nem zárt ugyan, de majd ne lásson a közönség semmit, mert nem lesz tv adás? Lehet majd egyes ügyekről tulajdonképpen titkolózva beszélni? Ez - hogy egyik képviselő szavajárását idézzem - szégyen! Mi lesz az egyebekben? No ez is igen érdekes, hiszen rendkívüli ülésen nincs helye egyebeknek, és szükség sincs rá. Azzal nyugodtan meg lehet várni a pénteki rendes ülést, ugyanis a szabályok szerint az Egyebekben a képviselők tehetnek közérdekű ügyben bejelentéseket, vagy kezdeményezhetnek intézkedést. Ebben nincs olyan sürgősség, ami miatt ilyen nem napirend napirendet be kellene iktatni. Legfeljebb ismét az történik, hogy még a titkolózós ülésen is valamit el akarnak döntetni, persze anyag kiküldése nélkül, csak úgy azonnyomban a képviselők orra alá dugva egy iratot, vagy még azt sem, csak felolvasva valamit amire fel sem tudnak készülni, de szavazzanak róla. Ez ugyan eléggé szabálysértő rendes ulésen is, de volt már rá példa. Mi lehet hát e tárgy mögött, nem sejthető. Ha csak az nem, hogy a polgármester valamiféle nemhivatalos ügyben akar a képviselőkkel értekezni. Ám legyen, de akkor az is tartozik a közvéleményre ha közügy, ha meg nem az a magánügyeket tessék másutt megbeszélni. Informális
megbeszélés
Kötetlen beszélgetésre hívja a megnevezetteket - munkaidő lejártával a közpénzen fűtött világított, de bezárt ajtók mögötti irodába. Kérdezem én, milyen jogforma az, hogy kötetlen beszélgetés? Hozzáteszem mindjárt, hogy a polgármesternek - elsősorban munkaidőben - joga van bárkivel bármiről tárgyalni, véleményt kérni, akár külön meghívó nélkül is. (Bezzeg amikor fogadónapja van, és mondjuk a lakosságból kérdeznének szabadon, vagy véleményt mondanának, akkor meg nincs ott.) Csakhogy a téma olyan, ami aztán a legnagyobb nyilvánosságra tartozna! Olyannyira, hogy a tájékoztatót - nem csak lehetősége, hanem - kötelessége lenne a testület előtt ismertetni, előre kiadott anyag formájában vitára bocsátani. És ha az az önkormányzat tevékenységével függ össze (ezt írja) akkor azt kötelező még a trágyalás előtt nyilvánosságra hozni. A jövőbeni feladatokról pedig akár lakossági fórumon illene eszmét cserélni, és a lakosság legszélesebb körét bevonni. Egyszóval megint valami olyan történik, amiből a nyilvánosság - és a sajtó is - ki lesz zárva, amiről csak a felkentek tudhatnak. Ami titok? Nem, ilyen titkok nem lehetnek! "Az önkormányzat folyamatban lévő ügyei" leginkább tartoznak az önkormányzatra, a legnagyobb nyilváosság előtt. Amiről itt szó lehet mindazt akár külön adásnapon másutt a polgármester a TV műsorában ismertei, nem mutyiban. Akkor mi is lesz itt, amit kötetlenül el lehet mondani zárt ajtók mögött, de a nyilvánosság előtt nem? Akkor ez csak valami hamis szándék megtestesülése lehet... Konkrétan a napirendekről Bursa Hungarica ösztöndíjpáláyzat értékelése Sok hozzátennivaló nincs, mert a bevezető szöveg elég percízen ismerteti a körülményeket. Ilyen alapossággal elkészített előterjesztés mostanság nem volt divat. Még akkor sem, ha felhasználhatók az előző évi szövegek, mert ez más irományra is igaz lenne. A kidolgozott pontrendszer pedig egyszerűsíti és objektívvé teszi a döntést. Máskor már írtuk, ilyenféle pontrendszer kellene a sporttámogatások és más vitatott pénzosztások esetén is. Egy apró megjegyzés azért most is idekivánkozik. Nem annyira arról, hogy kik kapnak (A táblázatban szerepelnek a nevek, de a felesleges jogvitákat elkerülendő csak a vezetéknév betűjével), hanem akik nem. Az elbíráslás megoldhatatlan fekete pontja a jövedelemigazolások körül van. Évek óta minden testület szembesül a problémával, hogy a közalkalmazottak, bérből fizetésből élők csak tényleges és magasabb összegű igazolásokat tudnak beszerezni, addig vannak akik egyes jövedelemforrásaikról nem szoktak reálisan tájékoztatni. No emmiatt bizony nehéz valóban igazságos döntést hozni. Ide most annyiból tertozik a téma, hogy vannak bizony olyanok, akik a feltételeket mérlegelve úgy látják, hogy úgysem lennének jogoslultak, tehát be sem adják az igényt, holott más magasabb jövedelemmel benyújtják, és meg is kapják. Egyszerűen arról van szó, hogy a város felsőfokú intézményben tanuló fiatalságának alig a fele részesül ebből a támogatásból, ami - ha tényleg objektívvá lehetne tenni az odaítélést - nem lenne baj. Csakhogy a másik 25-30 tanuló fiatal pedig minden egyéb támogatási formából kimarad. Többször volt márt javaslat arra, hogy őket is kellene valamiféle - nem csak szociális alapú - ösztöndíjtámogatásban részesíteni, még ha az kisebb összeg is mint a jelenlegi. Mert azt a döntéshozóknak tudni kell, sokkal többen tanulnak a városban, mint akik benyújtották a kérvényt. SzMSz módosítása Ez már annál érdekesebb. Tudott dolog, hogy a bizottságok bebuktak. A képviselők nem hajlandók eljátszani a törvényes bizottságosdi látszatát, és kiléptek a semmire sem alkalmas formációkból. Így aztán maradt egy ellentmondásos helyzet. Elsősorban a PÜT-ről és a MOS-ról beszélünk, mert a szociális eredeti tagjaival és megfelelően működik, onnan senki le nem mondott, és a munkájával sincsenek kifogások. Annál inkább van a másik kettővel. A bizottságok "életrajza" már több mint röhelyes. Annyi lemondás, visszalépés, újra lemondás tarkítja a képet, hogy azon már nem lehet nevetni sem. Így aztán a legutolsó helyzet szerint az alakult ki, hogy a PÜT és a MOS bizottságban képviselő tagként szerepel Dobos, Gál és Hegedűs képviselők. Mamámost Dobos elfoglaltsága miatt nem vesz részt általában az ülseken, így mindkét bizottság munkája arról szól, hogy a két főokos, Gál Gábor és Hegedűs hozzánemértésük szintjeit mindjobban alulmúlva megbeszélik mit is lehetne mondani egy-egy nairendről, amihez amúgy sem értenek többnyire el sem olvassák kellő figyelmességgel a kiadottakat. Az sem mellékes, hogy magánemberi függőség is fennáll, mert Gál Hegedűs beosztottja legjobb tudomásunk szerint. Így egyik bizottságban egyikük elnököl, persze külön pénzért, a másikban a másikuk, ugyancsak külön pénzért és ők ketten okoskodnak mindenről. Ez kéremszépen minden, csak nem bizottsági előkészítő munka. Persze ez már következmény, mert volt arra kisérlet, hogy képviselő érdemben szólt hozzá dolgokhoz, de az rendre kimaradt az összefoglalásokból, a szavazások sem számítottak (Legutóbb is volt olyan, hogy a bizottság leszavazott vlamit, de Hegedűs ettől még úgy javasolta mintha elfogadták volna) Még az is előfordult, hogy Gál kioktatott egy tapasztalt képviselőt, mit mondhat, mit nem. No ebből lette lege sok képviselőnek, és ebből többet nem kérnek. Az előterjesztés - ugyancsak szokatlan módon - két alternatívát is tartalmaz, igaz egyik sem jó semmire. Igazából ezen testület mellett akkor lenne értelme bizottságot működtetni, ha abban legalább 4 képviselő, és 3 külsős, valóban szakértő tag van jelen. Az öt képviselő és 4 tag még jobban tükrüzné a feladatot, ha pl. valóban a sporttal kultúrával, városfejlesztéssel valami valóságos viszonyban lévő külsősök kerülnének be. A vázolt alternatívák éppen azért nem jók, mert ha görcsösen ragaszkodnak a két főokoshoz, akkor nemigen lesz képviselő, aki visszalépne a nagy semmibe. Az is értelmetlen, hogy a PÜT bizottságot oszlassák fel, és helyette válasszanak egy másikat, ugyanazokkal a személyekkel, és ugyanazon elnökkel. Ez csak annak az eljátszására lenne jó, hogy megválasztott kültagot nem kirúgnak, hanem a feloszlatás után nem választják meg újra. Álságos megoldás a valóságos helyett. Többször többektől elhangzott javaslat - hogy ha egy üzlet nem megy, nem a tagokat kell kirúgni - hogy csak szabadon idézzem az egykori mondást, hanem a bizottságelnököknek illene beismerni mérhetetlen kudarcukat és nekik levonni a következtetést: lemondani. Akkor lenne esély egy másik bizottságot eredményesre újraszervezni. Ugyancsak a többször elhangzott javaslat része, hogy teljesen felelesleges jelen körülmények között három bizottság. Hiszen a MOS és a PÜT többnyire összevont üléseket tart, két vezetői tiszteletdíjjal. Akkor pedig valóban az SZMSZ-t úgy kellene módosítani, hogy egy pénzügyi és intézményi (vagy bárakármilyen nevű) bizottság alakulna, más vezetővel, 5 képviselő taggal, 4 szakértő kültaggal, és akkor lehetne hatékonyan dolgozni. Érdekes, hogy erre nincs alternatíva kidolgozva. Talán csak nem ezért van ez a nagy titkolózás, mert láthatóan nem lesz könnyű ezekkel a kudarcokkal szembenézni. Míg a szöveges rész még csak-csak tartalmaz alternatívákat, a rendelet tervezet már nem. Pedig itt is leírt változatok közül kellene szavazni, nem csak beszélni a levegőbe. Ami pedig le van írva, az egyszerűen törvénysértő. A PÜT bizottságban ugyanis 3 beltag és 3 kültag van felsorolva, ami nem felel meg az Önkormányzati törvénynek. Magyarul így nem működhet. Akkor mégis hogyan terjesztheti elő a törvényesség legnagyobb őre, a jegyző, ráadásul még észrevételt sem téve erre a javaslatra. Ez így egyszerűen nem szavazható meg. Más változat pedig nincs írásban benyújtva, pedig az SZMSZ szerint rendeletmódosító javaslatot csak írásban lehet benyújtani. Avagy mint már sokadszor megint nem számítanak a törvények és előírások... Többekkel kíváncsian várjuk, mire jut e tekintetben a testület. Lesz e mérlegelésen alapuló bizottságösszevonás más elnökkel, vagy megy tovább az erölködés, és bizottsági munka címén két haver megbeszélése lesz előkészítésként beadva a választott testületnek. GiK
|
|
|
|
|
|
|
|
|