Nézzük tartalmilag
     Aki elolvassa, nemigen tudja, hogy mit is szeretne elérni a levél feladója, hiszen problémafelvetés, látlelet az van, de konkrét kérés, van intézkedési indítvány nincs.
     Jómagam úgy vélem, hogy a levélben számtalan tévedés van, ami megbocsátható egy hivatali ügyeket kevésbé intéző szervezettel, vagy annak vezetőjével szemben. Mert tény, hogy a kisebbségi önkormányzatok önálló jogi személyek, és saját költségvetéssel rendelkeznek. Abból kell a maguk által megtervezett feladatokat megoldani. Olyan feladatot pedig nem kell felvállalni, amelyet nem tudnak anyagilag finanszírozni. Ilyen alapon a város is irkálhatna állandóan levelet a megyéhez, hogy van egy szép álmunk, de nincsen hozzá pénzünk adjanak. Éppen fordítva szokott előfordulni, a megye hárít át költségeket a városra, ahhelyett, hogy adna.
      Mindemellett tény, hogy amikor megrendezték a Roma Fesztivált, az értékes rendezvény volt, és akár támogatásra is érdemes. Támogatásra, és nem kikövetelt összegre. Ezt a testület mérlegelte is, - no meg többminden mást - és támogatta is a tervet. Nem annyival, amennyit kértek. Ez a sértődés oka? Sokan lennének sértődöttek, hiszen amennyit kérnek, senki nem kaphat. Már csak azért is mert a teljes kulturális alap 200 ezer forint, nem maradna más ugyancsak hasznos cél támogatására semmi. Lehetne több? Lehetne hát!

Mi akkor a probléma?
     A levél olvastán az a benyomás alakul ki az emberben, hogy itt nagyos súlyos együttműködési és kommunikációs hiba van a kisebbségi önkormányzat és a város vezetése között. Írhatnám a képviselő-testületet is, bár annak tagjai csak arról tudnak, amit a polgármester eléjük terjeszt, amilyen infromációt a testületi anyagokon keresztül eljuttat hozzájuk.
      Ugyanakkor azt állítom, hogy ezért a kommunikációs zavarért nem a kisebbségi önkormányzat és annak tagjai marasztalhatók el. Jogosan várhatják el, hogy munkájukhoz segítséget, információt és egyéb közreműködést kapjanak. Az önkormányzati törvény is előírja, hogy a polgármesteri hivatalnak kötelessége a működéshez szükséges  feltételeket, adminisztratív közreműködést biztosítani. Feltehetően ezt meg is teszik, ha a kisebbségi önkormányzatok kérnek valamit. Én azonban úgy gondolom, hogy a polgármesternek a "kisebbségi polgármesterekkel" a jelenleginél sokkal szorosabb, és tartalmasabb kapcsolatot kellene ápolni. Bár a levél éppen dicséri a polgármestert, hogy a törvénytelen fakivágás engedélyezéssel milyen jót tett valakinek. No igen, a törvénysértések általában valakiknek jók, mert különben nem követnék el. Nem ilyen együttműködésre gondolunk. Arra, hogy legyenek legalább heti kapcsolatban, és kapjanak információt és nem csak ügyviteli, hanem tartalmi segétséget munkájukhoz. Kapjanak jogi felvilágosítást, pályázati lehetőségekről adatokat, akkor is ha nem tudják, hogy ezeket kérhetik.

Számon lehet-e kérni a szavazatokat?
      Az igen-igen érdekes, ahogy számonkérik egyes képviselők szavazását. Pedig az nem számonkérhető. A testület együttesen szavaz, a döntés a többségi vélemény alapján alakul ki, amelyben mindenkinek 1 (egytizednyi) voksa van. A jegyzőkönyv sem tartalmazza a szavazók nevét - kivéve azt a ritka esetet, amikor név szerinti szavazást rendelnek el. Ilymódon nincs is jelentősége, hiszen a szavazás végeredménye a döntő.
     Egy képviselőnek sokféle szempontot és érdeket kell mérlegelnie, hogy valamire igennel vagy nemmel szavaz. Természetesen a kisebbségi önkormányzat érdekét is, sokminden más mellett. Mérlegelték is, amikor a támogatást megszavazták, és akkor is, amikor a magasabb összeget nem. Hiszen más eredmény esetén pedig mások lehetnének felháborodva, hogy pl. miért nem jutott pénz a Szlovák önkormányzatnak, és más hasonló kérdések.

Miért nem lettek megkérdezve?
     Több jogos felvetés van ezzel kapcsolatban, meg az is miért nem külön napirendként tárgyalták az ő kérésüket. Kétségtelen, hogy sokkal több dologban kellene kikérni a kisebbségi önkormányzat véleményét, hozzájárulását, csakhát Rétságon ez sem divat. Pedig törvényi előírás szerint péládául a rendezési tervtől kezdve a város éves költségvetéséig számtalan dologban véleménynyilvánítási joga van a kisebbségi önkormányzatoknak. Például ott javaslohatták volna a kulturális alap felemelését, és bármilyen más költséghely növelését vagy csökkentését. 
     Az is látható, hogy ezt a "többségi" önkormányzat, vagy legalábbis a vezetői nemigen tartják fontosnak. Sőt talán, még kényelmetlennek is vélnék. Mert ugyancsak törvényi előírás alapján a kisebbségi önkormányzat vezetőjének a testület ülésén tanácskozási joga van! No éppen erről is beszéltem, hogy akkor erről miért nem tájékoztatják őket? Minden ülésen ott lenne a helyük az asztalnál, és a SzMSz szerinti rendben kérdezhetnek, és véleményt mondhatnak. Nem szavazhatnak ugyan, de a véleményük segítheti a döntést. Nem tudták? Nem az ő hibájuk! Ugyanúgy mint az sem, hogy nem tudták, hogy az éves munkatervhez tőlük is kell témajavaslatot kérni, és igenis javasolhatják, hogy a többségi testület valamely témát tárgyalja meg. Tudomásom szerint nem volt ilyen javaslat, bizonyára azért, mert nem lettek megfelelően tájékoztatva, hogy ehhez joguk van.

Összességében
     Mindezzel együtt a levél hangneme, és a méltatlankodás joggal beleillik abba a városi közhangulatba, ami mostanság tapasztalható a közügyekkel kapcsolatban. Mert hasonló felháborodott levelet írhatnának azok az emberek vagy szervezetek, akik a kultúra megcsonkítása ellen protestálnak ugyanúgy mint akik a hivatal impotenciáját tennék szóvá. Nincs elég szakember - ami minket állampolgárokat nem kell hogy érdekeljen, mindaddig amíg elintézik az ügyeiket. No éppen ez a baj, hogy nem intézik. Szóval ez a levél látlelet Rétság romlásáról. Összefoglalásul is csak az állítható, hogy tanúságtétel az elemi együttműködés hiányáról, amelyért nem a képviselők a felelősek! Valamivel feljebb kellene keresni az okokat, az összefüggéseket, és akár a - legalábbis erkölcsi és politikai értelemben - a felelősöket.