-
Joggal hihetné azt az ember, hogy az év utolsó (rendesnek mondott) testületi ülésén mellőzni tudják a vezetők és a képviselők a szokásos cirkuszi elemeket, és valamivel emelkedettebb hangulatban, a jólvégzett munka örömével zárhatják le az évet. Még az is egyfajta vágyálomként lebegett a szemem előtt, hogy a polgármester valamiféle rövidke évértékelőt mond és jelképes ajándékkal köszöni meg a képviselők, intézményvezetők, bizottsági tagok munkáját, és kellemes karácsonyt, meg valamivel boldogabb újévet kíván – a tv kameráján keresztül – minden rétságinak is. Hát ebből nem lett semmi. Nem csak az ünnepi jókívánságok maradtak el, hanem a a kellően előkészített tárgyalás nyugodtabb, indulatmentesebb, eredményes végigvitele is.
     Mert se előkészített nem volt, sem eredményesnek nem lehet mondani. Sajnos azt kell hogy mondjam, hogy az előzetes kommentrában írtak most is állanak, és a hozzászólások is megalapozták az ott leírtakat, Már ahol volt vita, mert aztán előfordultak lényeges dolgok is, ami vita nélkül átment. Annál több furcsasággal találkozott az egyszerű tv néző is. No ezekből csemegéznénk néhányat. Az előzetes eanyagink igen kimerítők, azt nem ismételnénk meg, de kikereshetők.

Nepirend előttinek is előtte: aljegyzők meghallgatása
     Egészen furcsán indult a testületi ülés. Nem csak arra gondolok, hogy 15. órára a polgármester valamiféle mutyiülés szándékával – és jogsértő módon – már valami össznépi bizottsági felfogásban beidézte a képviselőket, az aljegyzői pályázatok kapcsán. Ez az egész jogsértő. De nem tudni hány képviselő lehetett ott, mert 18-ra egyáltalán nem voltak határozatképesek. Kisvártatva nagynehezen összejött 6 fő, amivel már határozatképes volt az önkormányzat. Ilyen is ritkán fordul elő, de itt már semmin nem lehet csodálkozni. 
     Aztán három aljegyzői pályázatra jelentkezett kapott 2-2 percet, a képviselők pedig kérdezési lehetőséget. Nemigen volt érdemi kérdés. Úgy tűnik ez az ügy is már le van vajazva. Miért is kérdezte volna meg bárki, hogy a hivatal jelen helyzetét ismerve, mint a vezetés 3. embere mit tenne, hogy végre rend legyen és szakszerűség? Dehogy kérdeztek ilyet! Még esetleg lett volna rá válasz. Az meg hogy melyik mit is akarna ezzel a csődtömeggel, úgy látszik nem szempont.

Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról
     A mostanit elfogadták, bár tulajdonképpen ez is elfogadhatatlan. Ami pozitívum: úgy határoztak, hogy az el nem fogadott beszámolókat vissza kell hozni, és a végrehajtással ténylegesen elszámolni. Ez jól hangzik, bár határozat nélkül is egyértelmű lenne. Aztán hogy mennyit tartanak be belőle, az nagy kérdés. Mert valamely következő napirendnél – munkaterv – senki nem terveztette be éppen ezen határozat kapcsán, hogy beszámoló a lejárt, de végrehajtatlan határozatok helyzetéről.

Napirend és annak jóváhagyása
     Volt vagy 26. Követni is nehéz. A polgármesternek is. Volt ugyan valami észrevétel a sorrendre, de erre kifakadt, hogy egész nap a számok összeállításán dolgozott, hagy ne kelljen már megint újraszámoznia az agészet. (Marha nehéz ám 26-ig elszámolni.) Mintha ez olyan nagy dolog lenne, és mintha ezen múlna valami is. Csak a mentalitás felháborító. Megint a képviselők vannak a polgármesterért és nem fordítva.

Több-e a 4 mint a 3?
     Hát ez vicc. Már megint nem tudnak számolni. Vagy direkte játszák a hülyét, vagy nem is tudom mit lehet erre mondani. Egyrészt volt egy javaslata a pénzügyi bizottságnak, hogy a művelődési ház tájékoztatóját ne zárt ülésen tárgyalják. (Nem is lehetne, mert annyiszor elhangzott már, hogy csak szigorú feltételek esetén lehetséges.) Így hát már annak szavazásra tűzése is törvénysértő, hogy egy beszámoló egy lehetséges státuszbővítésről zárt ülésen legyen-e. A jegyző magyarázata nemcsak kész kabaré, hanem felháborító. Elhangozhatnak nevek, és akkor már a név elhangzása is sérthet személyiségi jogokat. Mi van itt tulajdonképpen? Minden anyagban vannak nevek, ettől egyik sem lehet zárt ülés! Mint ahogyan bebizonyosodott, hogy bezárkózás nélkül is milyen szépen le lehetett bonyolítani a többi zárt ülést is. 
     Ami a legnevetségesebb: A kérdésre, hogy akkor legyen-e zárt ülés, 4 igen és 3 nem szavazat érkezett. Erre azt állapították meg, és vita után is ebben maradtak – a törvényesség legfőbb őrével az élen – hogy ez nem valósítja meg a többséget. Hát akkor mi? Nálunk csak az szerepel az SzMSz-ben, hogy a többség. A négy – ha mindannyian az euklídeszi matamatika ismeretei alapján számolunk – még mindig több mint a három. Éppen egy egésszel több! Micsoda kapitális baromság, hogy 7 jelenlévőnek a fele 3,5, és csak 4,5 szavazattal lehetne valamit megszavazni. Tessék mondani! Ekkora bődületes marhaságot Rétságon kívül még hol hallott a világ. Csak azért megbocsátható, mert tulajdonképpen egy tét nélküli témáról volt szó. (Zárt ülésen is elmondta volna az igazgató, legfeljebb packáztak volna vele egy kicsit, de a nyilton is elfogadták.) De képzeljék el, ha ilyen bizonyossággal állítják ugyanezt egy súlyos tétre menő témában. (volt rá példa.) 
     Hát ez – állítom - az országban példátlan. (Hogy pontosak legyünk, a minősített többség megállapításánál a képviselők 50%-a + 1 fő kell. Mivel a képviselők száma páros így nálunk 6 fő) De kéremszépen a 4 több mint 3. Mikor fogják ezt komolyan fontolóra venni? És amikor 5-4 volt a költségvetési koncepcióra, akkor protestált a jegyző? Az elfogadott volt, mert az érdek így diktálta.

Mit ér a bizottság ha nem határozatképes?
     Az SzMSz előírja – Önkormányzati törvényen alapulóan – hogy csak az a napirend kerülhet tárgyalásra, amely az illetékes bizottság megtárgyalt, és javaslata van. (elfogadásra, levételre, vagy módosító indítványra.)
     Na mármost mi történt a pénzügyi bizottságnál? Korábbi hosszas huzavona után sikerült egy balekot találni elnöknek, mert nélküle nincs bizottság és nincs törvényesség. Néhányan határozott kijelentésük ellenére vissza is léptek a bizottságba a szent cél érdekében. Hanem mi történt most? Elnök volt, tagság nem elfelejtett eljönni. (Vagy kiküldött anyagok nélkül nem látta értelmét miről tárgyalni.) Aki meg eljött, pár téma után távozott. Az ülés egy részében 5-en voltak, tehát határozatképes volt a bizottság. Tárgyalt tárgyalhatott. Hanem mint kiderült a napirendek jelentős részénél nem volt határozatképes. Tehát nem is lehetett volna folytatni az ülést!
     Az kéremszépen nem felel meg egyetlen előírásnak sem, hogy 4 ember beszélgetett valamiről ráérő idejében, mert érvényesen döntésképes bizottság az nem volt. Ezen napirendeket egyszerűen nem tárgyalta a bizottság. Ennélfogva törvénysértő a testület elé hozni. Különösen a kényesebb, sok pénzt jelentő témákat.
     Mert ennek az lesz a folyamánya, hogy legközelebb a testület sem lesz határozatképes, összeül 4-5 ember beszélgetnek, és ugyan törvénytelen, de majd hozogatnak határozgatást. Hát nem, és nem! Ugyanígy tehát azon témában amiben a bizottság nem volt határozatképes nincs miről tárgyalni. Ha meg felrúgva a szabályt – mert pénzügyi kérdésben a PÜT tárgyalása törvényi előírás – mégis tárgyalnának, akkor az elnök csak annyit jelenthet be, hogy a bizottság nem volt határozatképes. Pont. Azon kívül ki miről kveterkázott, az kit érdekel? Csak időhúzás a semmire.

Zárt ülés támája
     Vajon mire jó ez a zártoskodás? Hát arra, hogy még kevesebb anyag jusson nyilvánoságra. Mert természetesen a képviselők sem kaptak a tervezett 4-re anyagot. Meg másik jó párra. Így aztán el lehet játszani, hogy ezért nem küldtek ki íratokat, mert zárt ülés. Ami meg nem az arra meg azért nem. Így aztán a napirendek több mint felére nem kaptak írást a képviselők. Sem nem tud róla a nyilvánosság. Mint kiderült a pénzügyi bizottság javaslata alapján a zártra tervezettek nem lettek azok. Hányszor fogják ezt még eljátszani?

Az aljegyzőválasztás akkor zárt volt vagy nem?
     Hát kéremszépen! Ha az aljegyző jelölteket nyílt ülésen meg lehetett hallgatni, akkor a továbbiak sem lehettek zártak. Egyrészt mert nem lehet egy napirendet félig nyiltan félig zártan tárgyalni. Ahhoz, hogy egyáltalán a jelölt személye kiderüljön a nyilvánosság előtt, annak előzetes írásbeli hozzájárulása kell. Ez pályázati feltétel, hogy nyilatkozzon. Ha nem lett volna, akkor az első ülés előtt kellett nyilatkoznia. Ha bármelyikük nem járul hozzá, akkor valóban az egész napirendet zárt ülés keretében kell tárgyalni és nem lehetett volna nyílt ülési bemutatkozás. Ezek szerint nem kötötte ki senki a zárt ülést. Megjelentek és szerepeltek a nyílt ülésen, adták a nevület. 
     Akkor hát nem értem. Az SzMSz-ben az áll, hogy ilyen választás esetén csak akkor lehet, ha a jelölt nem járul hozzá a nyílt üléshez. Hozzájárult, akkor más oknál fogva törvénysértő már megint a színfalak mögött sumákolva, a nyilvánosságot kizárni. Vagy attól tartanak, hogy fény derül a választási elvekre, ami esetleg nem a szakszerűség és nem a város érdeke mentén alakul ki? Ezt vállalniuk kell! (Volt itt már pár jegyzőválasztás, mindenki tudja miről van szó.)

Mennyi is a 15 nap?
     Az adórendeletek már nem először kerültek a testület elé. Igen ám, de ezt a fajta szívatást a saját szabályzatuk nem engedi meg. Nem lehet minden témát négyszer, ötször kapacitálgatni, amíg valaki bele nem un, vagy véletlenül félálmában fel nem emeli a kezét, amikor nem kellene (vagy fordítva). De az végre jó, hogy egy témát, rendeleti vagy határozati javaslatot nem lehet unos untalan erőltetni, és erre – nem ám a jegyző törvényességi észrevételére – a pénzügyi bizottság kifogására rájöttek. No akkor jött annak a bizonyosnak a paszírozása, hogy akkor a 15 nap az azt jelenti, hogy nem jelent semmit. A polgármesternek 3 napon belül kell kezdeményezni egy város érdekét sértő döntés újratárgyalását. Ebben legyünk rugalmasak, mert valóban bejelentette az ülésen, és annak jegyzőkönyvben kell lennie. De az is szigorú előírás, hogy 15 napon belül újra kell tárgyalni. Nem azt írja a szabály hogy lehet, hanem kell. Ha tehát elmúlt a 15 nap, akkor utána már nem lehet.
     No itt is jött a tragikomikos magyarázkodás, hogy a 15 nap nem azért van szigorúan kikötve, hogy azt be is kell tartani. Hanem miért van? Ne tessék kérem viccelni! Azt mondják ez nem fellebbezés egy állampolgár ügyében. Nem ám! Sokkal nagyobb súlyú kérdés! Nem esett le? A jogbiztonság miatt fontos. Aki az előző ülést figyelemmel kísérte – mondjuk az ipari park valamely cége – hallotta amit hallott (meg meghallgatta ezen az oldalon! Az tuti! Sokan, tudok róla.) Aztán eltelik a 3, meg 15 nap, és nincs kitűzve tárgyalásra a téma. Akkor mit tehet mást, mint befejezettnek tekinti az ügyet. Lehet, hogy elkezdi a telephelyet felszámolni, dolgozókat felvenni vagy elküldeni, milliós tranzakciókat átszervezni és egyebek. Hát csak ezért kell betartani a dátumot! Mert utána nem lehet azt mondani, hogy ugyanmár, pármilliós kalandba belevertük a cégeket, de az nem számít. Meg Rétságon a 15 nap se. Meg semmi határidő és semmi más kötelező előírás. Hát ezt nem lehet kérem.
     Mi az hogy nincs odaírva, hogy jogvesztő, és nincs szankció. Ez esetben minden törvény megszeghető, amibe nincs odaírva, hogy komolyan kell ám gondolni, és ha nem akkor büntetés? Rétságon egyre jobban így kezelnek több törvényt, jogszabályt, de el kell árulnom a törvények szankció nélkül is érvényesek, betartandók és alkalmazandók. Mert van szankció! Aki sorozatosan nem tartja be a törvényeket köztisztviselő létére, fegyelmit kaphat, meg és egyebek. Merr mind arra esküdött fel, hogy a "törvényeket és a törvényes rendelkezéseket betartom ..." Nem tette hozzá, ha kedvem van és csak akkor ha mégis les... nám (lesajnálnám) szankció lesz. Arra esküdött, hogy mindig.
     Aztán a szavazás eredménye bebizonyította, hogy újabb anyag, érvek és javaslatok, alternatívák, számszerű mérlegeslések nélkül újra csak arra kényszerítenék a képviselőket, hogy elvtelenül változtassák meg az álláspontjukat, nos láttuk ez nem megy. A megismételt szavazással sem lett más az eredmény. De ezt lehett is tudni. Akkor miért az újabb fél óra felesleges időrablás, meg a leíratlan, de újra hangsúlyosan elmondott polgármesteri kampányszöveg. No ezt nem kellene hosszan részletezni, hanem leírni és kiosztani.

Munkaterv
     Lemásolták az előző évit. Kiderült, hogy nem is azt, mert már az is az azt megelőzőről lett kritika nélkül másolva. A jegyző a 2008-ra jóváhagyottat másolta, mert azt gondolta, hogy ez a szokás. Hát nem! Az lenne a szokás, hogy valóban jól előkészíteni ezt a témát is, és valamiféle konszenzus alapján beletenni amit kell. Az nincs benne. Mármint amit maguk döntöttek 2010 évi napirendre, meg amit törvény előír. Aztán Tóth Mária javasolta – teljes joggal -, hogy nem kellene minden évben ugyanazokat beszámoltatni, másokat meg soha. Erre a polgármester támadott és megbukott. Számonkérte a képviselőnőt. (Milyen alapon nem tudom mert nem először mondjuk már, hogy nem főnöke a képviselőknek, éppen ellenkezőleg, és szolgálattal és alázattal tartozik a főnökeinek, a választottaknak.) Szóval számonkérte a képviselőnőt, miért nem szólt két héttel előbb, hogy mit javasol kihagyni. Hát mert 6 nappal előbb került a kezében azt meg fel sem tételezte, hogy ilyen alkalmatlan anyag készül. Ez ilyen egyszerű.
     A képviselők megszavazták, mert tudták, úgyszem veszik komolyan. Éppen ez a határozat lenne, amit komolyan vennének az utolsó évükre? Másikat se.
     Azért volt itt megint egy figyelemreméltó, aranyos kis „nyuansz”. Ilyet szól a polgármester, hogy úgysi lesz sokkal több ülés, meg sokkal több téma, mert majd az élet adja, és akkor kell. No kéremszépen Éppen azért kell tervszerűen dolgozni, és azokat a témákat, amelyeket az élet ad, de tudnak róla, eleve betenni a munkatervbe. Mert az arra van! Mi lenne, ha valaki házat épít, de nem tervezteti meg az alapot, lekezdi a homokra építeni kőszikla helyett a házát, majd amikor az éelet adja, akkor vakarózik, hogy az meg kell. Valódi terv kellene, nem kamu, és valódi munka nem csak látványpékség. Akkor ez fel sem merülhetne! És itt nem arról van szó, hogy beérkezik egy-egy kérvény, hiszen az alapjában nem borítja fel a testületi rendet.

Polgármesteri hivatal ügyrendje
     Ez már a tragikusabbnál is tragikusabb. A történelmi mélypontnak is alatt van. A dolog kritikáját előzetesen már többször leírtuk. Ugyanezek újra előjöttek. Látszott, hogy elfogadhatatlan a benyújtott terv, mert több korábbi határozattal megy szembe. Magyarul hiába döntöttek el valamit a képviselők, az előterjesztők most mást akartak.
     Aztán kiderült, hogy nincs elegendő többség a polgármester és a jegyző elvárására. Azt már nem ismételjük meg, hogy nem nekik kell elvárást támasztani, hanem a testület várhat el tűlük. Aztán kezdődött a pánik és a zsarolás, hogy ha a testület nem hagyja jóvá akkor nem is lehet felvenni aljegyzőt, meg buszsofőrt a ki tudja mire használható buszra. Ezen aztán ment ismét a paszírozás, a zsarolás, meg a helyzetért a képviselők hibáztatása.
     Ez eléggé tipikus. Mert lett volna ám szakszerű és jó megoldás. Nagyon egyszerűen! Időben, és a testület döntései szerint előkészített hivatali struktúra. Igazából ez már vagy 10. alkalommal téma, de soha nem hajtják végre a testületi döntést ezzel kapcsolatban. A megoldás is egyszerű. A testület döntései szerint alapos előkészítéssel jó és elfogadható anyagot letenni megszavazásra. Van ilyen alternatíva, nem kért a testület lehetetlent. No ennek a város és a hivatal vezetője nem tett eleget. Ellenben sokadszorra próbálkoznak lenyomni a torkán a képviselőknek az elfogadhatatlant. És úgy látszik erre a zsarolásra most jól is jött az aljegyző beállítása.
     Mi lett volna a megfelelő ügymenet? Péládul az, hogy csak olyan állást hirdetni amely már benne van a szabályzatban. És ezt hogyan lehet? Hát úgy, hogy előbb módosítani a szabályzatot, mint ahogyan a hirdetményt közzéteszik. Olyan ez mint amikor elkezdenék költeni a pénzt költségvetés nélkül. (Persze Rétságon ez sem csodálnivaló, mert sajnos előfordul.) No ehhez kellene ütemezni a feladatokat, és egymás után végrehajtani. Ez itt sajnos nem szokás. Tavasz óta – sőt előző őszön tartott átvilágítói megbízás óta – téma a hivatal átszervezése. A testület egyértelműen kifejezte szándékát több dologban döntött is, más dolgokban meg – műszaki csoport megszüntetése – nem fogadta el a beterjesztést. Ezek mentén igenis lehetett volna megfelelő ügymenetet kialakítani. Itt nem ez a szokás. Az viszont, hogy az alapvetően kötelező feladatokat a vezetők nem hajtják végre, de zarolással, erölködéssel akarják a képviselőket megtéveszteni, gyakorta megesett. Sajnos eredménnyel.
Mi lett a következmény? Ez is érdekes. Látható volt az ellenállás eme előkészítetlenség kapcsán. (Sőt az egyik képviselő látva az időhúzást fel is állt – igaza volt! Személyes letolást kapott, mire fel?) 
     A szavaztatás helyett mit tesz a polgármester? Tanácskozási szünetet rendel el? Miféle hülység ez? Eddig nem tanácskozás volt szünet nélkül? Mert itt is kell rögzíteni, ilyet a szabályzat nem ismer. (Olyat igen, hogy a tanácskozás konszenzusa alapján a határozat szövegét írásba foglalni a szavazás előtt, olyat igen. Mást nem!) De itt olyan szabályfelrúgók és újítók vannak, hogy ihaj! Tanácskozás van, akkor ne menjenek el sumákolni, és úgy tanácskozni hogy a nyilvánosság ki van zárva. Aztán visszajönnek, tárgyalják tovább a napirendet, de a tv-n a hangot nem engedik bekapcsolni…
     Aztán születik egy ötlet. Jó nagy baromság, majdnem azt mondtam, de inkább úgy fogalmazok, hogy egy törvénysértő, és semmire sem jó döntés született. Mert ha nem elfogadható a polgármesteri hivatal új „állománytáblája” akkor azt érintetlenül hagyják. Szavazásra sem teszik, úgyse lett volna megszavazva. Erre jött az ötlet, hogy akkor ahhoz járuljon hozzá a testület, hogy az eltávozott dolgozók helyett vegyenek fel. Ehhez egyrészt nem kell a testület engedélye, mert ez a természetes eljárásrend. Másrészt éppen ez nem old meg semmit! Mert a hivatali munkakörök eltérő megnevezése nélkül, a műszaki csoportnál felszabadult szakmunkás helyére nem vehetnek fel aljegyzőt. De nem ám! És a másik szakmunkás helyére meg pénzügyi dolgozót. De nem ám azt sem! A törvényes eljárás alapján a megüresedett állásra csak azonos munkakörre vehetnek fel alkalmazottat. Végülis ezt szavaztatták, de nem ezt akarják végrehajtani. És itt ezt is szabad.
     Az már csak hab a tortán, hogy a jegyző csak azért 2 évvel ezelőtti – és tulajdonképpen már érvénytelen – mellékletet vette elő és akarta módosíttatni, mert nem találta az érvényeset. Meg ilyet szól arra, hogy senki nem tudta megmondani kinek mikor van fogadóórája, hogy nem találta meg az érvényes SzMSz-t. Megáll az eszem, hogy ismét egy klasszikust idézzek. Akkor miből dolgozik? Hallomásból, joganyag nélkül? No neeee!

Ki az előterjesztő?
     Ismét felröppent egy kacsa. Nagyon vad, és nem volt aki ügyesen megcélozza. Gál Gábor megint adta a tudatlant és azt, hogy nem ismeri eléggé a magyar nyelvet. De képzeljék, erre a hülyeségre megint vevő volt a jegyző, más pedig hallgatott. A napirendeknél és a munkatervben szerepel – teljes joggal – hogy az iskolai előterjesztések előterjesztője az igazgató, a művelődséi házinál annak az igazgatója, ha lenne egészségügyi téma a főorvos, ha lenne építészeti akkor a műszaki ügyintéző, és így tovább. Erre az ember olyat szól, hogy ez nem jó. Kapásból idéz – rosszul – az SzMSz-ből. Ott le van írva, hogy ki egy előterjesztés „kezdeményezésére jogosult”! (Nem előterjesztésre jogosult, hanem téma kezdeményezésére!) Tehát a javaslattétel, hogy milyen előterjesztések kerüljenek a testület elé. Ez tényleg le van írva. Az iskola igazgató nem erölködhet, hogy ő ott mindenképpen dumálni akar. Legfeljebb kérheti valamely képviselőt, hogy a témáját napirendre javasolja. De ez nem azonos azzal, hogy aki ír egy anyagot, munkatervet, beszámolót, egyebet, az meg sem szólalhat. Ez két külön dolog és nem összetévesztendő!
     Mert példának okáért a rendőrkapitány nem kérheti, hogy ő be akar számolni testületi ülésen. Viszont ha a testület beszámoltatja – két évenként kötelező lenne – akkor mi sem természetesebb annál, hogy aki írja az előterjesztést, ő az előterjesztő. Az ő joga maximum 10 percben szóbeli kiegészítést tenni, az ő joga megválaszolni a kérdéseket – kinek is lenne lehetősége – és az ő joga a szavazás előtt érdemi összefoglalót tenni, vagy határozati javaslatot megfogalmazni, visszavonni és egyéb. Az teljesen tarthatatlan, hogy ezen témák előterjesztője a jegyző, majd ő válaszol, stb. Képetlenség. Mármint nincs is képben. Úgy látszik a hivatalt érintő ügyekben sem! Nemhogy más intézmények – egészségügytől a kultúrán át az oktatásig – esetében meg különösen.
     Na szóval, ahová az van írva, hogy előterjkesztést kezdeményezhet, az a magyar nyelv szabályai szerint sehogyan sem jelenti azt, hogy csak az lehet előterjesztő. (A rendőr is kezdeményezhet szabálysértési eljelentést, de nem ő fizeti azt!) Mert ez esetben viszont nem lehet előterjesztést sem kérni ezen körön kívülesőktől. Ez persze csak arra jó, hogy az intézmények helyett majd a főokosok okoskodnak, oda sem engedik őket tanácskozási joggal a témájuknál az asztalhoz – pedig ilyen joguk is van a saját anyaguk tekintetében – és hoznak szakszerűtlen döntéseket, meg találgatnak, maszatolnak. No meg szövegelnek, hogy „hagy segítsek”, „kérek egy kis segítséget”, stb. Nem kellene! Annak kellene válaszolni aki előterjesztést írta, mert ő a téma szekértője és az előterjesztő. És tőle nem segítség kell, hanem konkrét válasz. És lehet véleménye a baromabbnál baromabb határozattervezetekhez, hogy ne kelljen több hónapon keresztül magyarázkodni például hogy mennyibe kerül a Kormorán. Ezt ott azonnal is meg lehetett volna mondani (plussz-mínusz 10-15%-on belül).
     A legszomorúbb pedig, hogy a jegyző csak bólogatott helyeselt, és megigérte, hogy legközelebb még annyira se ülhetnek az asztalhoz a szakértő illetékesek mint eddig. Ez az ami szégyen, hiszen ha a képviselő nem tud magyarul olvasni egy joganyagot, a jegyző dolga, hogy olvassa, értelmezze, és legfőképpen, hogy a helyes értelmezést betartassa.

Mennyi papír kell?
     Egy helyen olyat szól a polgármester, hogy van anyag, sok-sok oldal, de nem küldik ki mert mennyi sok annak a költsége. Megáll az eszem!? hogy ismét egy klasszikus fordulattal éljek. Mikor veszi már tudomásul a polgármester, hogy nem főnöke a képviselőknek. Ő nem döntheti el, hogy a képviselő mit olvashat el és mit nem. Ami a képviselői munkához kell, azt mind kötelesek elérhetővé tenni. Ha másként nem kinyomtatva. Mert persze szavazni azt kell a láthatatlanról, ráadásul többnyire komoly mérlegelést igénylő kérdésekben olykor pársoros semmitmondó – éppen a lényeget elfedő – határozatot hozni teljes felhatalmazással.
     Mit lehet tenni? Két dolgot lehetne. Ha erre kevés a pénz – mivel a törvényes működéshez ez elengedhetetlen – akkor a költségvetés koncepciójánál, meg a költségvetésnél be kell tervezni és biztosítani. (Ha ez így folyatódik az állampolgárnak is azt fogják mondani, hogy nem kap határozatot, mert nincs papír… Ja mindegy hogy miért nem kap, mert sok esetben tényleg nem kap.) A másik, hogy olyan formákat keresni, ami a célt eléri és költségtakarékos. Például éppen a törvény által is előírt formában a város honlapján mindenkinek – a képviselőnek is – legyen elérhető minden anyag, a terjedelmesebb is. Ha van 1-2 fő aki nyomtatásban kéri, ehhez joga van, ki kell neki nyomtani és kézbesíteni. De a többinek akkor fillérekért sok 100 oldalt rendelkezésre lehet bocsátani. Arról nem is beszélve, hogy számítógépen olvasva egy ilyen anyagot jobban lehet elemzeni, összehasonlítani, a lényeges helyeket könyvjelzőzni, kiegészítő információkat pillanatok alatt fellapozni.
     No meg még egyet lehetne: Nem feleslegesen tárgyalgatni és előkészítés híjján kétszer, háromszor ugyanazt a csontot rágni. Olykor háromszorosan kiküldött iratokkal. Egyszer kell jól, és akkor nem kell annyi papír, meg idő meg türelem, és nem lesz 26 napirend. Mert ezen az ülésen is a „visszatérőket” kihagyva fele annyi is elég lett volna.

Befejezésül
     Ennek a testületnek ezzen az üléssel véget ért az utolsó egész éve a ciklusban. Most már csak évközben elköszönni tudnak. Ők így, ebben az összetételben már soha többé nem kívánhatnak egymásnak és a lakosságnak Boldog új évet. Már csak azért sem, mert éppen attól lehet boldogabb, ha ennek az ámokfutásnak vége szakad.
     Az év utolsó ülése így sikeredett dicstelenre, szégyenletesre, méltatlanra, és nem utolsó sorban törvénytelenre. Kár! Csak azt nem tudom, miért is reméltük sokakkal együtt, hogy ez egy kicsit más lesz. Mérleget vonnak meg a tanúlságokat, és legalább egy darab évre másként tennék a dolgukat. Kiderült ezt nem is akarják. Az olvasó meg oylan mérleget – és követkleztetést – von le magának, amilyet csak akar. És ha úgy gondolja, a hozzászólását is beírhatja.