Változások a Zöld Híd kft-nél
2015.02.09.
Add a Facebook-hozAdd a Twitter-hez
-
Településünk hulladékszállítását az ebben a műfajban meghatározó önkormányzati társulás cége látja el. A közös összefogásnak városunk kezdettől fogva tagja. (Bár voltak törekvések a tagság ellenére kiszervezni ezt a szolgáltatást, szerencsére a képviselő-testület a jobb utat választotta.) A cég életében több változás is történt. Ez okból közöljük az új ügyvezetővel készült interjút, melyet a cégtől kaptunk közzétételre.
GiK .
      „LÉNYEGI VÁLTOZÁST KÖVETEL A SZAKMA.”
beszélgetés Farkas Balázs ügyvezetővel

- A 2015-ös is nehéz évnek ígérkezik. Hogyan tud talpon maradni a Zöld Híd Régió Nonprofit Kft.? Nyilván nemcsak a 285 ezer ügyfelet, hanem azt a 280-at is ez érdekli leginkább, akik itt dolgoznak.

- Jelenleg úgy tűnik, mintha az állam tőlünk akarná megvédeni a polgárait, holott éppen mi vagyunk azok, akik a szakértelmünkkel egy fenntartható közszolgáltatást ajánlunk az ügyfeleinknek az állam segítsége nélkül. A tavalyi évben elkészített egyik oktatófilmünkben éppen ezt magyaráztuk el az Ügyfeleinknek.
- Gyakran hallható vélemény az Ügyfelek részéről, hogy drága a Zöld Híd szolgáltatása. Valóban az? Milyen árakon dolgoznak a környező országokban a hulladékos társaságok?
- A Zöld Híd Régió Nonprofit Kft. díjai kicsit magasabbak a magyarországi átlagnál, ám a környező országokban, főleg Nyugat-Európában többszörösek a díjak. Az átlagos havidíjunk bruttó 2660 Ft havonta egy átlag-háztartást nézve, egy évben ez bruttó 32 604 és ennek az összegnek a felével gyakorlatilag nem mi gazdálkodunk! Tavaly ősszel egy látványos kisfilmben Gaskó Balázs műsorvezető közreműködésével éppen ezt magyaráztuk el az Ügyfeleinknek. Éves szinten ugyanis csak a 27 százaléknyi áfa elvisz 6 932 forintot. A Zöld Híd Programban 5 134 forintot fordítunk a következő 30 évet terhelő jövőbeli kötelezettségek biztosítására. A Zöld Híd Régió, ugyanúgy, mint bármelyik hulladékgazdálkodási szolgáltató 14 darab költségvetési tételt kötelezően az állam felé fizet meg, tehát az éves átlag-díjból közel 3 600 forint az államkasszába folyik vissza. Ha ezt a három tételt összeadom, akkor 15 660 forint jön ki, ami az éves díj közel fele. Minden egyéb kiadást, költséget a maradék 16 944 forintból próbáljuk finanszírozni.
- A Zöld Híd aktív lakossági-ágazati kommunikációba kezdett, ennek egyik lenyomata a Zöld Híd Program Youtube-csatornáján látható számos oktató-magyarázó kisfilm, a Facebook-oldal, a szolgáltatási területen terjesztett Lakossági Magazin. Egyfajta előremenekülés ez, amit 2015-ben is folytatni kíván a szolgáltató?
- Az ágazati kommunikációban eddig is jelentős szerepet vállalt a társaság vezetése, egyelőre ez még nem érte el a döntéshozók ingerküszöbét. A lakossági kommunikációt nagyon fontosnak tartom, bízom benne, hogy elégedett ügyfelekkel a hátunk mögött nem kell szégyenkeznünk. Célunk, hogy megértessük az emberekkel, öngondoskodás nélkül a mai világban nem biztosítható senki számára kiszámítható jövőkép, ami igaz az élhető környezetre is. Mi egy vállalható, érdemben nem növekvő terhet szeretnénk az emberekkel elfogadtatni és megértetni velük, hogy nem öncélúan, hanem őértük és a jövő nemzedékeiért dolgozunk.
- A legutóbbi tisztújító, társulási ülésen minden eddiginél több, közel 80 polgármester vett részt a tulajdonos önkormányzatok részéről. Minek tulajdonítja a megnövekedett érdeklődést?
- A magam részéről csak érintőlegesen ismertem a társulási eseményeket, de az a véleményem, hogy a tisztújítás meghatározó aktus a társaság életében és jelentős befolyással bír a jövőnket illetően. A fentiek miatt természetesnek tartom a magas részvételi arányt, látható azonban, hogy a rendszert kritizáló tagok nem mindegyike jelent meg a taggyűlésen.
- Pedig minden ilyen ülés kiváló alkalom, hogy a tulajdonosok elmondhassák az észrevételeiket, kritikáikat. Van-e bármilyen változás a szolgáltató iránt támasztott elvárásokban?
- Nem fogalmazódott meg az eddigi elvárásoktól eltérő igény, azaz továbbra is a magas színvonalon teljesített komplex hulladékgazdálkodási közszolgáltatást várják el a Zöld Híd Régió Nonprofit Kft-től.
- Igazgatóváltás és számos poszton felsővezető-váltás is történt, ami szintén példa nélküli a társaság történetében. Mit várnak az új vezetői struktúrától?
- Elődömet Gyenes Szilárdot felkérték, hogy töltse be Gödöllő város alpolgármesteri posztját, részben emiatt vált szükségessé a felsővezetés átszervezése. Korábban két szakmai igazgató felelt a teljes szervezet minden műszaki és gazdasági feladatának ellátásáért. Az elmúlt időszakban a hulladékgyűjtés-szállítás szervezeti egysége jelentősen megnövekedett és nagyon szoros kapcsolatot kellett kialakítania az ügyfélszolgálattal, ezt a két üzletágat ezért egy új vezető hatáskörébe utaltuk. Ugyancsak nélkülözhetetlen a stratégiai elemzés és kontrolling feladatok magas szintű végzése, valamint ezek beépítése a vállalatirányítás informatikai rendszerébe, amely feladatot egy új szakmai vezető látja el. Az átszervezést természetesen megelőzte egy komoly előkészítő munka, amely során a fentiek tudatában szerveztük át a munkafolyamatokat és ezekhez igazítottuk a felsővezetők munkaterhelését is. Összegezve az elmondottakat, 2014. november 21-től 4 szakmai vezető látja el a felsővezetői feladatokat.
- Eddig sem volt titok, de most már kezdi a nyilvánosság szélesebb tereit is betölteni az a - sajnos egyáltalán nem friss - hír, hogy a Zöld Híd is komoly anyagi nehézségekkel küzd. Van-e túlélési stratégia illetve érzékelnek-e ebből bármit az ügyfelek?
- Anyagi nehézségeinket a rezsidíj csökkentés és az új adók okozzák, azaz kevesebb lett a bevételünk és nőttek a kiadásaink, a nonprofit működés ezt nem tudja elviselni. A veszteségeinket az eszközeink jövőbeni pótlására elkülönített tartalékból fedezzük, ezzel azonban jelentősen veszélyeztetjük a Zöld Híd Projekt fő célkitűzését, a rendszer hosszú távú, stabil, tervezett fenntartását.
- Lehet-e nyereségesen, de legalábbis nullszaldósan működtetni egy hulladékgazdálkodási közszolgáltatót? Kell-e nyereségesen működtetni?
- A 2011. évben már bizonyítottuk, hogy az üzleti tervünknek megfelelően, nonprofit módon tudtunk gazdálkodni. Nálunk az a nyereség, hogy az üzleti tervünkben előírt és indokolt összegeket különítünk el a jövőbeni fejlesztésekre és környezetvédelmi feladatainkra. A környezetgazdálkodási rendszerünk ettől lenne hosszútávon önfenntartó. Ezt az elméleti nyereségünket vette el a szakigazgatás, amivel közvetlenül a társaságunk létét, közvetetten a környezet védelmét veszélyezteti.
- Lehetett olyan híreszteléseket is hallani, hogy a szaktárca például növelné a lerakóhelyi járulékot.
- A lerakóhelyi járulék nem növekedik tovább, marad 6000 Ft tonnánként. Érdekességként elmondható, hogy valós gazdasági hatást, pozitívumot éppen a járulék további növekedésével lehetett volna elérni, ugyanis ez esetben a csak lerakással ártalmatlanító szolgáltatók is rá lettek volna kényszerítve a vegyes hulladék mechanikai-biológiai előkezelésére. Ez nem történt meg, mert a közszolgáltatók a 2014. évben a megállapított lerakási díj töredékét tudták csak befizetni. Hangsúlyoznom kell, hogy semmilyen gazdasági problémánk nem lenne, ha a díjak megállapítása a közszolgáltatók hatáskörében maradt volna. Társaságunk addig tud csak talpon maradni, amíg a tulajdonos önkormányzatok tulajdonképpen finanszírozzák a veszteségét. Lényegi változást követel a szakma és ennek érdekében fel is szólalunk minden lehetséges fórumon, mert a közszolgáltató cégek adóssága egyre nő és a végén valakinek ki kell fizetni ezt a számlát is.
- A Zöld Híd Régió nonprofit Kft. problémája tehát nem egyedi. Hány olyan önkormányzati társulás van még, akik hasonló gondokkal küszködnek?
- Egy hónapja voltam a Köztisztasági Egyesülés éves közgyűlésén, ahol a megjelent 110 közszolgáltató közül kettő nem volt veszteséges, ez azért elgondolkodtató.
(Zöld Híd sajtószolgálat) 
www.retsag.net
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-